Foldrengesek es cunamik

foldrenges:
A földrengés az tulajdonkeppen a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező mozgása

 hogyan jon letre?

A foldkeregben felhalmozodott feszultseg energia formajaban felszabadul, s ilyenkor

lokeshullamok keletkeznek. A feszultseg tobb okbol halmozodhat fel, emiatt keletkeznek a Fold
kulonbozo reszein foldrengesek; altalaban a kozetlemezek talalkozasanal alakulnak ki
foldrengesek, mivel itt keletkeznek a legnagyobb feszultsegek.
  milyen hatasa lehet?

A földrengések sokféle módon okoznak károkat és veszélyeztetik az emberi életet. Az elsődleges

hatásuk a lökéshullámok által okozott rombolás, amikor az épületek nem bírják el a folyamatos
rázkódást és összeomlanak. De a földrengések másodlagos hatásai gyakran még pusztítóbbak
lehetnek, mint maga a rengés.Ezek közül talán a legpusztítóbb a cunami, ami a tengerfenéken
kipattanó rengés következtében kialakuló hatalmas hullám. Amikor ez a hullám a partok felé
halad, több tíz méter magasságba is megnőhet, és például 2004-ben az indiai-óceáni cunami
rengeteg kárt okozott.Emellett a földrengések másodlagos hatásai közé tartoznak olyan kevésbé
halálos természeti jelenségek is, mint például földcsuszamlások és hegyomlások. Városokban a
legpusztítóbb utóhatás a földrengéseknek gyakran a gázvezetékek eltörése miatti tűzvészek.A
rengések lökéshullámai hatására bizonyos talajtípusok elveszthetik szilárdságukat, ami az ún.
talajfolyósodás jelenségéhez vezet. Ez komoly károkat okozhat az épületekben, és jelentős
veszélyt jelent a lakosságra nézve.

 Előrejelzése

Az észak-amerikai University of Colorado Boulder geofizikus kutatója, Roger Bilham, és

kolléganője, Rebecca Bendick geofizikus (University of Montana) 2017-es tanulmánya szerint[3]
a földrengések gyakorisága megjósolható. Megállapítása szerint az utolsó 100 év 7-es erősségű
(vagy erősebb) földrengései és a Föld keringésének lassulása jól illeszkednek egymáshoz. A
magyarázat az lehet, hogy amikor a Föld forgása lassul, az egyenlítő kissé „összemegy”,
azonban a tektonikus lemezek mérete nem változik ilyen könnyen, a lemezek érintkezési vonalán
az összenyomódás hatására mechanikus feszültség keletkezik, ami egy idő után földrengésben
egyenlítődik ki.1900 óta minden évben átlagosan 15 nagy földrengés történik. Azonban bizonyos
időszakokban a földrengések száma 25, vagy akár 35 is lehet egy évben. Ezekben az
időszakokban a Föld forgása kis mértékben, de hirtelen lelassult. A Föld forgásának lassulását
okozhatják olyan időjárási jelenségek, mint az El Niño, az óceáni áramlatok, vagy a Föld szilárd
kérge alatti olvadt magma áramlásának megváltozása. „Amikor a folyadékok áramlása felgyorsul,
a szilárd földfelszínnek lassulnia kell” – teszi hozzá Bilham.Mivel a Föld forgási sebességének,
vagy másképp fogalmazva: a nap hosszának apró változását milliomod másodpercet kitevő
változását atomórákkal mérni tudjuk, a földrengések éves száma akár öt évre előre jelezhető –
állítja Roger Bilham.

 A földrengések erőssége

A földrengések erősségének jellemzésére többféle skálát használnak pl:

Európai makroszeizmikus skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt
változata. Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a
földrengés által végzett pusztításból vezeti le.

Momentum magnitúdó skála: a Richter-skála továbbfejlesztett és az Egyesült Államokban

használt változata. Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza
meg.

 A földrengések mérése

A földrengések erősségének mérésére szeizmográfokat használnak. Ezek olyan elven

működnek, hogy egy kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret
relatív elmozdulását mérik. A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik.

 néhány érdekesség:

Rekordméretek: A legerősebb földrengést, amit valaha rögzítettek, Chile-ben, 1960-ban mérték.

Ez volt a Richter-skála szerinti 9,5-ös erősségű. Az ilyen hatalmas rengések hatása a Föld
globális átlagpályájának és időbeli forgásának rövid időre történő megváltozásához is vezethet.

Földrengések a Holdon: Bár a Földön a földrengések szinte mindig történnek, sokan nem tudják,
hogy a Hold is tapasztal néha hasonló jelenségeket, amiket "holdrengéseknek" nevezünk. Ezek
általában kisebbek, mint a Földön tapasztaltak, de segíthetnek megérteni a holdbeli geológiai
folyamatokat.

Átfordított szerkezetek: Néhány épületet úgy terveznek, hogy a földrengések hatására

megforduljanak vagy mozogjanak, például a híres "tokiói csavarodó felhőkarcoló", ami a
földrengésenergia elosztására és csökkentésére van tervezve.

foldrengesfeny: A "földrengésfény" vagy "földrengésvilágítás" olyan jelenség, amelyet néha nagy

intenzitású földrengések előtt vagy közben figyeltek meg. Ez a jelenség azonban nem igazán
tudományosan megerősített vagy elfogadott dolog.Elméletileg a földrengések előtt néhány ember
állítja, hogy láthatott fénysugarakat vagy ragyogást az égbolton, a föld felszínén vagy a víz
felszínén, amelyet néha a közelgő rengéssel hoznak összefüggésbe. Ezek a jelentések azonban
sok esetben nem hitelesített vagy nem tudományosan alátámasztottak.Sok tudós kétkedik a
földrengésvilágítás létezésében, mivel az ilyen jelenségek megfigyelése nehezen reprodukálható
és gyakran szubjektív jellegű. Ezek a fényjelenségek gyakran válaszul talajmozgásokra vagy
földrengések előtti állapotokra szolgálnak, de tudományos szempontból még mindig sok a
bizonytalanság és a kutatás folyamatban van ebben a témában.

 Nagy földrengések:

1.Chile, 1960: Ez volt a legnagyobb mértékű földrengés, amit valaha rögzítettek. A Richter-skála
szerinti 9,5-ös erősségű rengés volt. Ez olyan erős volt, hogy még a globális átlagpálya és az idő
rövid időre megváltozott, és az emberek még az óceánon túl is érezték a hatását.

2.Japán, 2011: A Tohoku földrengés és cunami komoly hatásokat okozott. A cunami elérte Japán
partjait és több mint 15 méter magas hullámokat generált. Ennek következtében a Fukushimai
atomerőműben történt súlyos baleset is, ami azóta is folyamatos környezeti problémákat okoz.

cunami:

Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed
áldozatokat, bár ha magas cunami éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes. A közelmúltban
a 2004-es indiai-óceáni cunami és a 2011-es tóhokui földrengés és cunami volt a legpusztítóbb.
  keletkezese:

-Cunamik okai: Főként két módon keletkeznek: tenger alatti földrengések (86%) és tenger alatti
vulkánkitörések (14%). Ezek a jelenségek törési síkok mentén jönnek létre.

- Hullámterjedés és sebesség: A nyílt tengeren haladó szeizmikus árhullám legtöbbször alig

észrevehető, bár rendkívül gyorsan terjed (800–1000 km/h). Ahogy azonban közeledik a parthoz,
sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő
súrlódás miatt lelassul és aszimmetrikussá válik. Ekkor keletkezik a cunami, ami a part közelében
10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot. A hullám magassága függ a rengés
erősségétől és attól, hogy milyen meredek a partfal. Mindez az öblökben, tengerszorosokban,
folyótorkolatoknál felerősödik, mivel ezeknek hullámcsapda szerepe van. Az eddigi
legmagasabb, megfigyelt cunamihullám 63 m volt (Kamcsatka-fsz.). A cunami nagyságától
függően ez az egész folyamat több órátóig vagy akár napokig is eltarthat. *kep*

 elorejelzés:

a cunami valószínűségét, várható helyét és erősségét csak a földrengés bekövetkezte után

lehet számítógépes modellek segítségével előre jelezni. Ugyanakkor a cunami érkezését előre
jelezheti a parton a szárazföld rengése, a tenger gyors és jelentős visszahúzódása, a szokatlan
hullámfront, és az azt kísérő hangos robaj.

 Cunamik:

1.Lituya-öböl, Alaska, 1958: Egy földrengés egy ősi jéghegyet taszított a tengerbe, ami
hatalmas cunamit indított el. A cunami hullámai elértek 500 métert, ami a legnagyobb vertikális
hullám magasság, amit valaha rögzítettek.

2.Szumátra, 2004: Az Indiai-óceáni cunami szintén meglepő méreteket öltött. A földrengés és a

vele járó cunami összesen több mint 230 ezer ember halálát okozta. A cunami hullámok az Indiai-
óceán több országát is elérve óriási pusztítást okoztak.

 mit tehetunk foldrenges, illetve cunami eseten?

-Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor
történik (ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt).

-Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és
olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak.

-Keressünk menedéket az asztalok alatt, az ajtókeretben, a szoba sarkában

a legfontosabb hogy ne panikoljunk!!

-Azonnal menekülj magasabb területre: Amint észleled a cunami veszélyét vagy hallasz egy
figyelmeztetést, azonnal indulj el lehetoleg a parttol a legtavolabb eso legmagasabb területre ami
semmikepp ne egy epulet legyen, mivel az epuleteket konnyen elmossa a viz. Igyekezz minél
gyorsabban elérni a legmagasabb pontot a környéken.
Ne vesztegess időt: Ne próbálj értékeket vagy személyes tárgyakat menteni, ha az életveszélyes
lehet. A saját és mások biztonsága a legfontosabb.

egyebkent a legbiztonsagosabb hely ahol lehetsz cunami eseten az maga az ocean.