Holdfázisok

Az
árapály
jelenség
Vakár
Szökőár

Az árapály a tengerek és óceánok vízszintjének szabályszerű emelkedése (dagály)

és süllyedése (apály), amely mintegy 12 óránként ismétlődik. A földi árapályt a
Hold és kisebb mértékben a Nap okozza.
A dagály a megszokottnál magasabb, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold)
vagy egymással ellentétes irányban (telihold) foglalnak helyet. Ezt a jelenséget
szökőárnak nevezzük. Az átlagosnál kisebb a dagály, amikor a Nap és a Hold a
Földhöz képest 90 fokos szöget zár be. Ilyenkor a vakár jön létre.
 A két dagályhullám
A Földön egyszerre két-két helyen
figyelhető meg dagályhullám. Az egyik
dagályhullám mindig Földünk Hold felőli
oldalán van, amit a Hold tömegvonzása
hoz létre.
A Föld és a Hold közös tömegközéppontja
A centrifugális erő következtében keletkező dagályhullám
A másik dagályhullám a Föld másik
oldalán keletkezik. Ugyanis a két
égitest közös tömegközéppontja - ami
mélyen a Föld felszíne alatt, a Hold felé
található - nem esik egybe a Föld
tömegközéppontjával. Így a másik
dagályhullámot a Föld folyamatos
forgása következtébe fellépő
centrifugális erő hozza létre.
A teljes napfogyatkozás

Az 1999. évi napfogyatkozás A Hold árnyékában teljes, félárnyékában

a napkoronával részleges napfogyatkozás van.

Teljes napfogyatkozás akkor jöhet létre, amikor a Hold keringése során néhány percre
pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor
következik be napfogyatkozás, mert az újhold általában a Nap fölött vagy alatt halad
el.
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes árnyéka a Földre vetül, ilyenkor a Hold
látszólagos mérete egy kicsit nagyobb, mint a Nap látszólagos mérete. A Hold ekkor
teljesen eltakarja a Napot és láthatóvá válik a Napot övező ritka fényes napkorona. A
hazánkból látható legközelebbi teljes napfogyatkozás 2081-ben lesz.
 A holdfogyatkozás

Teljes holdfogyatkozáskor a Föld kerül a Nap és a Hold közé és árnyékot vet a

Holdra. A Hold ilyenkor is látható, vöröses szűrkés fényben dereng. A jelenség oka
az, hogy a Föld légkörében szóródik a Nap fénye , ami kissé megvilágítja a Hold
felszínét. A részleges holdfogyatkozáskor a Hold egy részét fedi csak el a Föld
árnyéka.
Holdfogyatkozás mindig teliholdkor figyelhető meg. De nem minden teliholdkor
láthatunk holdfogyatkozást. Ugyanis a Hold pályasíkja 5 fokos szögben dől a Föld
keringési síkjához képest, ezért a Földről nézve a telihold elkerüli a földárnyékot.
Holdfogyatkozás évente átlagosan 2 alkalommal fordul elő.