Óratervezet (Bata.

B)
I. Alapadatok

Osztály: 9. osztály
Témakör: Lakóhelyünk a Föld
Tanítási egység: A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra
Munkaforma: frontális osztálymunka

II. Tantervi követelmények

1. A tanítási óra főbb céljai:

Oktatási célok:
Ismerjék meg a tanulók a kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység kapcsolatát, a tűzhányók
eloszlását a föld felszínén, a vulkáni utóműködéseket. Ezek okainak és összefüggéseinek
megértése.

Nevelési célok:
Dialektikus gondolkodásra nevelés a földrajzi összefüggések megláttatásával:
 Lemeztektonika - vulkánosság
 Mélységi magmatizmus – felszíni vulkánosság
 Utóműködések
Esztétikai nevelés: a természeti szépségei iránti érdeklődés felkeltése.
Erkölcsi nevelés: a természet iránti tisztelet

Képzési célok:
Alkalmazó, összehasonlító, lényegkiemelő

2. A tanítási óra oktatási követelményei:

a. Fogalmak
Új fogalmak
Általános fogalmak:
Egyedi fogalmak: -
Mélyítendő fogalmak:
Általános fogalmak: tűzhányó, felszín, kémiai összetétel,
magmatizmus, vulkánosság, tengerpart, működő tűzhányó,
Egyedi fogalmak: gránit, gabró, magma, kristály, vulkán, tűzhányó,
Kelet-Ázsia, Amerika, Japán, Vezúv, Fuji, barranco, fumarola,
szolfatára, mofetta, gejzír, lemezhatár, kőzetlemez, mélységi magmás,
bázisos, semleges, savanyú vulkáni kőzetek,

b. Folyamatok
Új folyamatok: -
Megerősítendő folyamatok:

c. Összefüggések: A lemeztektonika és a vulkánosság

 d. Kiemelt tevékenységek:

III. Tantárgyi koncentráció:

IV. Taneszközök

Falitérkép, atlasz, tankönyv (Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Bp. 1999.), Power Point használat, kisfilm internetről.

Munkaformák,
Az óra menete didaktikai Időrend
mozzanatok,
tanulói
tevékenység,
szemléltetőeszközök
Köszönés, jelentés 1 perc

- Előző órán a lemeztektonikával foglalkoztunk, a mai órán a

vulkáni tevékenységet fogjuk vizsgálni.

- Először ismételjük át az előző órán tanultakat. Ismétlés, az előző 3 perc

- Mit nevezünk magmánk? óra anyagából
- A kőzetolvadékot.
- Mi hozza létre a földrengéseket?
- A szilárd kőzettestek elmozdulása, ütközése hozza létre.
- Soroljátok fel a kőzetburok nagy lemezeit!
- Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Csendes-óceáni-, Dél-
amerikai-, Afrikai-, Indoasztráliai-, és Antarktiszi-lemez.
- A lemeztektonika miért forradalmian új elmélet?
- Mert e révén sikerült egységes magyarázatot adni a
vulkánosság, a földrengések és a hegységképződés
folyamataira.

- Kinek mi jut eszébe a vulkán szóról?

- Felszínre ömlik a láva.
- Nagy pusztítást tud végezni.
 - Nagyrészt partok mentén helyezkedik el. Jelentkezések, 3 perc
- A kürtőn tör ki a láva. néhány gondolat
- Utóműködések még sokáig megmaradnak. elhangzása.
- Még mindig vannak működő vulkánok.

- Nagyon jó!

- Először a mélységi magmatizmus kifejezéssel ismerkedünk meg. Power Point 20 perc

- A magma nem éri el minden esetben a felszínt, hanem alacsonyabb elindítása
hőmérsékletű szintbe érve még a felszíne alatt szilárdul kőzetté.
Ezeket mélységi magmás kőzeteknek nevezzük. Ilyen például a
gránit és a gabbró. 2.dia
Mivel a magma lehűlése igen lassan megy végbe, bőségesen van idő
nagy kristályok kialakulására.

- A lemeztektonikai magyarázat szerint a vulkánok 3. dia

elhelyezkedésénél az a döntő, hogy e területek egyben
lemezhatárok. A Föld belsejében lévő kőzetolvadék, a magma e
határok mentén talál kijáratot a felszínre.

- Nézzük mikor beszélhetünk vulkánosságról. 4-5 dia

Vulkánosságról csak akkor beszélhetünk, ha a magma eléri a Föld 5. dia elemezése
felszínét. A magma felszínre lépési helyén képződik a vulkán, a
felszínre kerülő magmát pedig lávának nevezzük.
A felszíni vulkáni kőzetek közös jellemzője, hogy mivel a felszínen
gyorsan hűlnek ki, apró kristályokból álnak.
- Ha a kéreglemezek betolódása során a magma egy része a
betolódási sík vagy kéregrepedések mentén kijut a felszínre,
vulkanizmus jön létre.
A magma felszínre jutását elősegíti, hogy a felszín közelében a
ráható külső nyomás hirtelen csökken. Gázai és gőzei hirtelen
eltávoznak. Eközben a magmában olyan sorozatos vegyi reakciók
játszódnak le, amelyek a magma hőjét és feszültségét növelik.
- A Földön mintegy 600 tűzhányó aktív. A legtöbbjük a földkéreg 6. dia
darabjai, azaz ,,tektonikus lemezek” érintkezési vonalánál található.
A vulkánból kitörő láva 1000 fok hőmérsékletű is lehet, s 165 m/s
sebességgel ömölhet le a hegyen. Ahogy árad lefelé, lelassul és
kihűl.
- A vulkánok nem egyformán törnek ki. Kitörésük természetét a 7. dia
magmában lévő gázok típusa és a víz mennyisége határozza meg.
Sőt ugyanaz a tűzhányó többféleképpen is kitörhet.
• A hawaii, azaz pajzsvulkán tevékenysége az egyik 8. dia
legenyhébb kitörési forma, a ,,csendes” kitörés. Kitörő
vörös-forró láva híg, viszkózus. A könnyen kiszabaduló
gázok tüzes szökőkútként permetezik az égre a magmát. Ezt
a fajta kitörést két hawaii vulkánról, a Mauna Loáról és a
Kilaueáról nevezték el.
• A Stromboli-típusú kitörésnél a gázok több egymás utáni 9. dia
kisebb robbanással szabadulnak ki. Minden egyes
robbanásnál izzó, félig folyékony lávadarabok törnek fel,
majd visszahullnak a földre, legurulnak a hegyoldalon, s a
hegy lábánál kis darabokban záporoznak szét. Ezt a típusú
kitörést az olaszországi, máig rendszeresen kitörő Stromboli
tűzhányóról nevezték el.

- A működő tűzhányók kevés kivétellel tengerpart közelében 10-14 dia

helyezkednek el. Tenger közelében, vagy éppen szigeteken
működnek Európa híres tűzhányói, a Vezúv, az Etna, a Stromboli
éppúgy, mint Japánban a Fuji.

- Ismertek még ezeken kívül vulkánokat? Néhány vulkán

- Izlandon: Hekla megnevezése.
- Hawai: Koko Térképen
- Japán: Aso, Kikai megkeresni.
- Olaszország: Sabatini, Vulcano
- Nézzük meg a legjelentősebb vulkánokat az internet segítségével.
http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/115.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vulk%C3%A1n

- Vulkáni utóműködések: 15-19 dia

A vulkáni működés szüneteiben, illetve a kitörések végleges
megszűnése után még akár évmilliókig is gőz- és gázszivárgások
figyelhetők meg. Ezeket összefoglalóan vulkáni utóműködésnek
nevezzük.
Ilyenek:
- a fumarolák: 200-900 fokos, főleg vízgőzből álló kigőzölgések,
amelyekhez különféle vegyületek társulhatnak.
- szolfatárák: 200-400 fokos kénvegyületeket tartalmazó
kigőzölgések
- mofetták: 100 fok alatti, jórészt száraz CO2-gázfeltörések.
De ide tartoznak a különféle vulkáni szénsavas források is, mint
Erdély borvizei vagy a Mátra Csevicéi. Leglátványosabb fajtája a
gejzír (Yellostone Nemzti Park, Izland).

- A lemeztektonikai magyarázat szerint a vulkánok

elhelyezkedésénél az a döntő, hogy e területek egyben
lemezhatárok. A Föld belsejében lévő kőzetolvadék, a magma e
határok mentén talál kijáratot a felszínre.

- A vulkáni működés és a felszínre kerülő anyag jellege a magma

kémiai összetételétől függ. A vulkáni kőzettípusokat a gáz- és a
fémtartalom, elsősorban azonban a szilícium-dioxid szilikáttartalom
alapján csoportosíthatjuk.
Ez utóbbi alapján bázisos, semleges és savanyú vulkáni kőzetekről
beszélünk.

- A következő honlapon még egyszer áttekintjük a tanultakat, annak Ismétlés 15 perc

reményében, hogy szolgálhatok még hasznos információkkal. Még több információ
http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/tartalom.htm a vulkánokról a net
segítségével.

- A következő órán a vulkánosság távolodó, közeledő Következő anyag 2 perc

lemezszegélyeknél című fejezettel folytatjuk, valamint a ismertetése.
földrengésekről is fogunk beszélni.

Végezetül nézzünk meg egy kisfilmet a Gejzírekről.

http://netszkozkeszlet.ektf.hu/html_files/videoklipek/video_koll.htm

Köszönés.
KÉPEK
2.dia: http://www.chemikus.de/litholexikon/fotos/granit.jpg,
http://www.musee.ensmp.fr/mineral//Z73x.jpg
4.dia: http://www.wetter-information.de/images/vulkan.jpg
5.dia: szerk.: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 208-209.o.
6.dia: http://ai.eecs.umich.edu/people/dreeves/pictures/lava.JPG
8. dia: http://www.stromboli.org/images/stromboli/2002/st_102002_3_16_300.jpg
http://www.antoniodipietro.com/immagini2/stromboli.jpg
9.dia: http://nationalatlas.gov/dynamic/images/vol-hi/mloa-airp.jpg
10.dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 19.o.
11.dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 20-21.o.
12.dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 63.o.
13.dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 138-141.o.
14.dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 204-204, 207.o.
15.dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 140.o.
16. dia: http://www.reiserat.de/img/reiserat/costa-rica-vulkan-poas.jpg
17. dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 166.o.
18. dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 169, 193.o.
19. dia: Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest, 205, 207.o.
20. dia: http://rs1.sze.hu/~raffai/gejzir.jpg
21.dia: http://www.indah-travel.ch/Indo/Nusa/Pict/Vulkan.jpg

KÖNYVEK:
Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999.
Farkas László: Látványok Bolygólya, Reader’s Digest Kiadó Kft. Bp.,2000.

VIDEO:
http://netszkozkeszlet.ektf.hu/html_files/videoklipek/video_koll.htm