Külső geológiai folyamatok

FFKKiKi & PPEAi 2021 január

A külső geológiai folyamatok során:
A kőzetek felaprózódnak (erózió) ,
elhordódnak (transzport) ,
leülepednek és megszilárdulnak az ülepedés helyén (szedimentáció )
A mállás folyamata (eredménye a málladék, hansonló az
agyaghoz)
▪ A. mechanikus mállás – a kőzetek és ásvánok szétbomlása a vegyi összetétel
megváltozása nélkül, hőváltozás (forróság, fagy vagy gyökerek által...)
▪ B. vegyi (kémiai) mállás – a bomlás során megváltozák és átalakul a kőzet, pl a
víz vagy CO2 hatására
▪ Prvý bod s odrážkou

▪ Druhý bod s odrážko

1. A Föld vonzóereje, mint geológiai tényező
▪ Hatással van a víz mozgására, a törmelék mozgására a magasabb
helyekről az alacsonyabban fekvő helyekre
Hatása van : kőzetek csúszására (lassú mozgás a hegyoldalon),
közetek omlása (a hó- és jég olvadása során a törmelék
kúpszerű omladék formába tömörül)
náhle rútenie hornín = vznikajú KAMENNÉ MORIA, a zosuvy
2. Víz , mint geológiai tényező
Felszíni víz (esővíz, tengervíz...)
Elbontja, hordozza és raktározza a
kőzetanyagot. Mélyíti a folyómedret,
kimossa a folyók szélét, a tengerek kilökik
az apróbb kőzeteket és tengerpartokat
hoznak létre
Felszín alatti víz (ivóvíz)
▪ Behatol a felszínről a földbe a különböző
rétegeken keresztül, majd a mészkő és a homok
átszűri és megmarad egy nemáteresztő réteg
felett.
3. Jégtakaró, mint geológiai tényező
 - magashegységekben keletkezik,
Gleccser, hegyi ▪ Az új hóréteg nyomja az alatta lévő régi hóréteget,
gleccser kiszorítja belőle a levegőt, ami által szemcsés
réteg keletkezik – FIRN =CSONTHÓ (élénk kék
színű jégtakaró)
Az a hely, ahol összegyűlik a hó = hókemence),
innen kúszik hosszú nyelvvel= ún. hónyelvvel
A hó-és jégtakarók „kitépik“ a talajból a kőzeteket, amely által a sok kőzet együtt
mozog, egymást és a felszínt is csiszolva.
A folyóvölgyeket V és U alakban alkítják.
A jégtkaró olvadása során kőbálványok maradnak és homokkupacok–
MORÉNÁK
Kontinentális jégtakaró – pl. Északi-sark
4. Szél, mint geológiai tényező
- Elhordja az apró törmeléket a sziklákról valamint a homokszemeket, melyek más
sziklákba ütköznek és csiszolják azokat (végtelen folyamat).

Ezek eredményei pl. a kőgomba keletkezése.

A homok elhordása széllel és a lerakódása a különböző töltésekbe
dűnék keletkezését hozza magával.
▪ A szél olykor nagyon nagy távolságokra képes elhordani a homokszemeket,
ilyenkor ún. lösz vagy löszös talaj képződik (nagyon termékeny talajok ezek).
homokvihar a sivatagban
homokvihar Amerikában
Köszönöm a figyelmet!!!