A beszéd születése

 elengedhetetlen a tagolt, fonémagazdag nyelv

 kialakultak fejlett grammatikájú, szókészletű, nagyszámú nyelvi jelből álló jelrendszerek, amik
különböztek az állatok kommunikációs formájuktól
 a homo sapiens sapiens kb. 200 000 éve alakult ki nyugat-Afrikában
 a homo sapiens sapiens az egyetlen faj, aki képes a mai emberi nyelvek létrehozására a
hangképző szervei miatt
 Neander-völgyi ember: fejletlenebb hangképző szervek, ugyanakkor élt, mint a homo sapiens
sapiens
 20-50 fonémából építkező fonémasorok kombinálásával végtelen nyelvi jel hozható létre
 Indoeurópai, uráli nyelvcsalád 6000 éve alakult ki, sok korábban beszélt nyelvekből
 katonai, kulturális vagy gazdasági okok miatt lett az adott területen egy adott nyelvnek
nagyobb presztízse (pl. Római Birodalomban a latin)
 Bábeli nyelvzavar: tanulsága, hogy az égig érő toronnyal istenné akart válni az emberiség
nagyravágyásával, de kudarcra volt ítélve

A világ nyelvei

 ma a világon kb. 6000 nyelv van, a több száz milliós világnyelvektől egészen a néhány főig
terjedő nyelvekig
 a magyar nyelvet 13 millió fő beszéli
 azok a nyelvek vannak veszélyben a fennmaradás szempontjából, akiknek nincs írásbeliségük,
nincsenek szótáraik, nyelvtanuk, tankönyveik, és nem folyik azon a nyelven iskolai oktatás;
ezek egyre inkább háttérbe szorulnak és idővel eltűnnek
 növeli a nyelvek eltűnésének veszélyét, ha az adott ország betiltja a kisebbségi nyelvek
használatát
 azok a nyelvek, amelyeknek vannak anyanyelvű szoftvereik, fordítóprogrammal és
hangfelismerőkkel rendelkeznek, azok viszonylagos biztonságban vannak
 a Földnek azon a részén a legnagyobb a nyelvi változatosság, ahol a növénytakaró és az
állatvilág is sokszínű; az esőerdői övezetben, ha a környezetrombolás hatására eltűnik egy
őshonos nép otthona, akkor nagy valószínűséggel megszűnik az adott nép nyelve és
asszimilálódik egy világnyelvbe, ezáltal csökken a nyelvi sokszínűség
 február 21.: anyanyelvek nemzetközi napja

A világ nyelvi típusai

 nyelvtipológiai vizsgálat: nyelveket főbb szerkezeti típusba lehet vele sorolni

 a nyelveket általában két szempontból szokták csoportba sorolni: szerkezeti sajátosságaik,
nyelvrokonsági viszonyaik
 ismertebb nyelvek fajtái: izoláló, flektáló, agglutináló
 agglutináló nyelv: ’ragasztó’ nyelv, a grammatikai elemek nagyrészben a tő után következnek
(pl.: magyar)
 izoláló nyelv: ’elszigetelő’ nyelv, a szótő és a grammatikai elemek szét vannak választva
egymástól (pl.: mandarin)
 flektáló: ’hajlító’, a szótő gyakran hajlik, hangszerkezetében részben megváltozik (pl.: német)
 nyelvtípus: a típust alkotó grammatikai jelenségek összessége, ezek alig valósulnak meg
tisztán a természetes nyelvekben, a nyelvek többségben kevert típus
 magyar nyelv: dominánsan agglutináló nyelv, a morfémák sokasága végtelen szóalkotási
lehetőséget teremt
izoláló vonások: összetett igealakok (pl.: írni fogok, írtál volna)
flektáló vonás: ősi névszók tőváltakozása (pl.: lé, leve; aludni, alszom; megyek, mész)