Afrikai nyelvcsaládok (Fodor, Greenberg)

1. Sémi-hámi, afroázsiai
1.1. Sémi ág:
1.1.1. Északkeleti: asszír
1.1.2. Északnyugati: héber /ivrit/, arámi (Jézus nyelve)
1.1.3. Délnyugati:
1.1.3.1. arab: legelterjedtebb, iszlám liturgikus nyelve, klasszikus
irodalmi nyelv + több száz nyelvjárás, a távolabbiak egymásnak alig érthetık, Nyugati és
keleti típus határa Líbia/Egyiptom, a máltai a nyugati arabból fejlıdött ki
1.1.3.2. etióp:
- geez: etióp monofizita keresztény egyház liturgikus nyelve (X.
században kihalt)
- amhara: geezbıl alakult ki, Etiópia államnyelve
- tigrinya: Tigré tartomány (Etiópia)
- tigre: Tigré tartomány (Etiópia)
- harari: arab írású
1.2. Hámi ág:
1.2.1. Berber alcsoport: É- és K-Afrika, Kanári-szigetek (12-15 millió)
- tuareg (Marokkó, Szahara)
- kabil (Algéria /Zidane/)
1.2.3. Kusita (kúsita) alcsoport (Khús, Chám fia, Noé unokája)
- szomáli (Szomália, 8 millió)
- oromo /galla volt neve, de mivel gúnynév, ma oromo az elterjedt) 12-
13 millió, Etiópia, Kenya
- omói (23 nyelv, 3 millió beszélı)

Fekete-Afrika, Szubszaharai Afrika nyelvei: 650 millió beszélı, kb. 1500 nyelv (legtöbbje
írásbeliség nélküli)
1500-ból kb. 30-50 nyelvnek van leírása, néhány száz: csak szójegyzék, grammatikai
leírás nincs.
Joseph Greenberg rendszere NEM hangtörvények alapján (mint más nyelvek
rendszerezése esetében) hanem szójegyzet alapján, gépies, mechanikus, de áttekinthetı

2. Szudáni vagy Kongói-kordofáni (egységük kérdéses, inkább nyelvcsoportok, mint

nyelvcsaládok)
2.1. Niger-Kongói nyelvek
2.1.1. Nyugat-atlanti nyelvcsalád (rokonok)
- volof (latin betős írás, Szenegál)
- ful /fulani, fulde/ a nép neve fulde tsz. pulo Ny-Afrika közvetítı
nyelv, 13 millió beszélı, zenei hangsúly nincs, 20-27 névszói osztály
2.1.2. Mande nyelvcsalád
- manding (3 nyelvjárás, bambara, malinka, djule, 6 millió beszélı,
Mali, Ghana, Burkina Faso)
- mende (Sierra Leone) 2 millió, valószínőleg arab ihletésre egy Kisimi
Kamala nevő szabó 1921-ben 190 jelbıl álló szótagírást alkotott, de csak szők kör ismeri
2.1.3. Gur (voltai) nyelvek: 76 ragozó nyelv, összesen 9 millió beszélı
- more (Moszi állam nyelve volt) Burkina Faso
- dogon (Burkina Faso és Mali hegyi vidékei) nyelvi leírása hiányos,
néprajzilag ismert (maszkok, fafaragás)
 2.1.4. Kva nyelvek: 90 nyelv 55-60 millió beszélı, Guineai-öböl partján, zenei
hangsúly, ragozó, egymás közt nemigen érthetık, legtöbbje nem muzulmán, hanem törzsi
vagy keresztény
- akan (Ashanti állam nyelve volt)
- joruba (Nigéria) 20 millió, jelentıs irodalom
- igbo vagy ibo (Nigéria) 17 millió, jelentıs irodalom
2.1.5. Kru nyelvcsalád (Libéria, Elefántcsontpart) 24 nyelv, 2 millió beszélı,
hasonló szerkezető, átfedı szókincső nyelvek
2.1.6. Togói maradványnyelvek: mesterséges csoport, egymást nem értik, 14
nyelv
2.1.7. Benue-kongói
- bantuid, félbantu, bantu (kifejtése késıbb)
- bamileke: Kamerun, 2 millió lakos, 24 nyelvjárás
- bamum: Kamerun
2.1.8. Adamavi
- zande (nyam-nyam) Közép-Afrika, 1,2 millió, gyarmatosítás elıtt
állam nyelve, több beszélıvel
2.1.9. Csádi nyelvcsalád 60 millió, 106 nyelv, ragozó, zenei hangsúly,
nyelvtani nemek, belsı hajlítás
- hausza 22 millió anyanyelv, + 16 millió beszélı
Nigéria északi része: nemzeti és hivatalos nyelv: angol szavak
Niger: nemzeti és hivatalos nyelv: francia szavak (megértik)
2.2. Kordofáni

3. Nílusi-szaharai nyelvek (vitatott csoport, zenei hangsúly van, közös egyezés alig)
3.1. Szongai (Mali, Niger, Burkina Faso) 1,2 millió
3.2. Kanuri (Csád-tó környéke, Kanem és Bornu országok nyelve) 4 millió
3.3. Kelet-szudáni alcsoport
3.3.1. Núbiai nyelvek: keresztények voltak, muzulmánok lettek, Nílus mente
3.3.2. Nílusi nyelvcsalád (nilo-hamiták) szerkezeti hasonlóság és szókincs
egyezések, hangtörvényt nem mutattak ki, 70 nyelv, 10-12 millió beszélı
- luo (Kenya) van írott változata, 3,5 millió
- maszai (Kenya,Tanzánia) csak néprajzi leírás, 1 millió
- dinka (Szudán) három különbözı hosszúságú magánhangzó
- silluk (Szudán) három különbözı hosszúságú magánhangzó

4. Koiszan
általános jellemzık:
ragozó, politon, 1-2 szótagos tövek, 3 nem, kettıs szám, számnevek 3-5.
csettintı hang: többféle típus, bonyolult képzés (más nyelvekben nincs, egyes bantu
nyelvekbe (zulu, xhosza) koiszanból került
- koin: nyelvtani nemek, esetrendszer
- szan: szanok egy ötöde beszéli csak, többi bantu nyelvő, tonalitás nem jellemzı
- szandave (Tanzánia), kvadi (Angola), hadzapi, ndorobbo, boni (koiszan rokonságuk
vitatott)

5. Maláj-polinéz (Madagaszkár)
malgas: államnyelv, 11 millió beszélı, 19. sz. közepéig arab írás
Diedrich Westermann osztályozása: fı eltérés 2 és 3. csoportban

2. Szudáni-guineai nyelvcsalád
2.1. Kordofáni nyelvek: K-Szudán, Kordofán és Dárfúr vidéke, hegyi népek,
névszóosztályozás, szuffixum és perfixumok egyaránt,
2.2. Kanuri nyelvcsoport: Csád-tó környéke (Kanem, Bornu), esetrendszer, 4-5
jelentést hordozó zenei tónus
2.3. Hausza nyelvek: közvetítı nyelv Nyugat-Afrikában, két dialektus, a keleti az
irodalmi és köznyelv, negrid embertípus, sémi-hámi nyelvhatás, átmenet a flektáló sémi-hámi
és az agglutináló fekete-afrikaiak közt, névszóosztály, tonalitás nincs, 14-15. század arab
betős írás, 19. sz. latinra áttérés
2.4. Mande nyelvek: Mali birodalom lakói, fontos szerep a szórendnek, közös
szókincs, nyelvtan, eltérı fonetika, északi: mande-tan (10=tan), bonyolultabb
mondatszerkezet déli: mande-fu (10=fu), nagyobb zeneiség
- mandingo nyelv közvetítı jellegő
2.5. Kva nyelvek: atlanti partvidék (Guineai-öböl) zenei tónus: nyelvtani jelentıség
2.6. Zande nyelvcsoport: szudáni, bantu és nílusi nyelvek, esıerdı és szavanna közt
(Közép-Afrika, Kongó-Brazzaville,)
2.7. Mangbettu (moru) (Kongó, Uganda, Szudán)

3. Félbantu és bantu nyelvek

3.1. Félbantu nyelvek (Atlanti partvidéktıl Csádig), szókészlet 20 % bantu
3.1.1. Keleti csoport (Nigéria, Kamerun) alig ismertek
3.1.2. Középsı csoport (Mali, Burkina Faso, kisállamok)
3.1.3. Nyugati csoport (atlanti nyelvek) ful: kultúra erısen eltér a bantutól,
sokrétő névszóosztályozás: ful: 35 (zulu 21, szuahéli 11 (pl. külön osztályok: személyek, fák-
növények, termés-anyag, testrészek-tárgyak, állatok-rokonok-eszközök, elvont fınevek),
magyar 7: fınév, melléknév, számnév, névmás, igenév, névelı, névutó)
3.2. Bantu nyelvek (600-800 nyelv) Afrika legnépesebb nyelvcsaládja, etnogenezise
vitatott, 3 ıshaza: Kamerun, Tóköz, K-Szudán, legvalószínőbb valahol köztük, szétvándorlás
kezdete 2500 éve, felosztásra legegyszerőbb Doke rendszere (7 földrajzi csoport)
3.2.1. Északnyugati: legtöbb pigmeus velük él együtt
3.2.2. Északkeleti: (ÉK-Afrika, Kenya, Tóköz)
- nilóták, pigmeusok, bantuk együtt: kinyerwanda, kirundi,
- luganda csoport (ba~: nép, ki~: nyelv, u~: ország (baganda, kiganda,
Uganda)
- Viktória-tó környéke
- Kelet-afrikai magasföld: csagga, kamba, kikuju, taita (nílusival
keveredés)
3.2.3. Nyugati (kongói)
- kikongo (Kongó torkolata) legelıször ismertek közt, legtöbbet
tanulmányozott
- lamongo (utolsó 150 év: expanzió)
- lingala (pidzsin, vagyis keveréknyelv: kongo + szuahéli+ francia),
hivatalos nyelv, etnikumhoz alig köthetı, közvetítı nyelv mindhárom
3.2.4. Központi (K-Kongó, Zambia) bantu expanzió itt megrekedt, (cece),
kiszorította a koiszan és bambutid csoportokat)
- luba (Lunda királyság nyelve, Magyar László)
3.2.5. Keleti (Tanzánia, Malawi, É-Mozambik) tarka etnikai kép
 - szuahéli (bantu alapnyelvre arab és kis angol (német) hatás: pidzsin,
50 millió beszélı, de anyanyelvként alig 5 millió, Kenya, Tanzánia hivatalos nyelve
- szukuma-nyamvézi: Tanzánia közepe, kereskedık, hordárok
- nyasza, marawi, (Malawi) folyamatos keveredés, vándorlási folyosó
3.2.6. Délkeleti (Dél-Afrika, Mozambik, Botswana) utolsó bantu hódítás, sok
koiszan nyelvő nép beolvadása /nem volt hova menni/, koiszan nyelvi hatás (csettintés)
- zulu csoport, sok nem is közel rokon nép: zulu törzsszövetség
- khosza csoport, bantuk legdélebbi képviselıi: kafferek (kaffer
háborúk), kafir: hitetlen /arab/
- szvázi, sotho (országok), cvana (Botswana) ebben a legtöbb
koiszan jövevényszó.
3.2.7. (Dél)nyugati csoport (Namíbia, Angola)
- herero (németek elleni függetlenségi harc) (lásd, zulu, kaffer)