8.

tétel

Nyelvcsalád, nyelvtípus
A nyelvek száma
A világon 3000-6000 nyelvet tartanak számon. A szám azért ilyen bizonytalan, mert sok
esetben nehéz megállapítani, hogy hol vannak a nyelvek határai, mikor beszélünk két önálló
nyelvről. A spanyolnak a latin amerikai országokban pl. sokféle kiejtési változata létezik (sok
esetben külön szókincse is), mégis egy nyelvként tartjuk számon. A kínait is, holott a kínai
különböző változatait beszélők nem is mindig értik egymást. A cseh és a szlovák nyelvet
beszélők megértik egymást, de nyelvüket külön nyelvnek tekintjük.

A nyelvek sorsa
A nyelvek száma radikálisan csökken. A globalizáció ebbe az irányba hat, különösen a volt
gyarmatokon szorulnak egyre inkább háttérbe, majd halnak ki a nyelvek (pl. indián nyelvek).
Nyelvészi előrejelzések szerint a nyelvek száma 100 éven belül megfeleződik.

A főbb nyelvcsaládok:
Indoeurópai: az európai nyelvek nagy többsége ide tartozik. Négy nagyobb ága van:

 latin nyelvek (portugál, spanyol, olasz, román, stb.)

 görög
 szláv nyelvek (szlovák, cseh, orosz, szlovén stb.)
 germán nyelvek (német, angol, norvég, stb.)
Finnugor: a magyar nyelv és nyelvrokonaink (finn, észt, hanti, manysi, stb.)

Sémi-hámi (afroázsiai): arab, héber, arámi, amhara

sino-tibeti: kínai, tibeti, burmai

Ural-altáji: török, mongol

Ezen kívül számos egyéb, indián vagy afrikai nyelvet tömörítő nyelvcsalád van még (összesen
kb. 150 nyelvcsaládot különböztetnek meg a kutatók).

A nyelvek csoportosítása
élő olasz, finn, szuahéli…
holt etruszk, ógörög, szanszkrit, óhéber, latin

természetes arab, kínai, török

mesterséges volapük, eszperantó
Szerkezet (típus) szerint
A nyelvtani viszonyokat külön nyelvtani egységekkel fejezi ki. Pl.
kínai, vietnámi, indonéz nyelvek.
Az angolban is jellemző ez a jelenség, bár az angol nem tisztán izoláló
nyelv. Pl. Have you ever been in Africa? (ezt magyarul sokkal
Izoláló (elkülönítő) kevesebb szóval ki tudjuk fejezni).
A szóelemeket egymáshoz kapcsoljuk (ragasztjuk), így szóképzés, a
agglutináló szóösszetétel és a toldalékok gazdagsága jellemzi ezeket a nyelveket.
(ragasztó) A magyar nyelv ide sorolható.
A nyelvtani viszonyokat a szótő belsejének változásával fejezi ki.
Nem különíthetők el a szóelemek, mint pl. a múlt idő jele. Az angol és
a német ide sorolható. Flektáló jelenség pl. az igék három alakja:
flektáló (hajlító) speak, spoke, spoken.
Egy szóval fejez ki egy egész mondatnyi egységet.
Például a Mexikóban beszélt nawatl nyelv nimitztlamaka szavának
jelentése ’én adok neked valamit’.
inkorporáló A magyarban is van ilyen jelenség: a „látlak” kifejezi az alanyt, a
(bekebelező) tárgyat és az állítmányt egyaránt.