A VILÁG NYELVI TÍPUSAI

A legfontosabb nyelvtípusok
• A világ nyelveit csoportosítjuk: szerkezeti sajátosságaik és
nyelvrokonsági viszonyaik szerint.
• Az első szempont az ún. nyelvtipológiai vizsgálat, amelynek
eredményeként a nyelveket főbb szerkezeti típusokba lehet
sorolni. Azt vizsgálják, hogy egy meghatározott grammatikai
jelenség (például a tárgyjelölés, a helyviszonyok megjelenítése,
a birtokos kifejezése, a tagadás, a kérés vagy parancs kifejezése,
az igeidők kifejezése stb.) szerkezetileg hogyan valósul meg
különböző nyelvekben, s az adott nyelvek eszerint
csoportosíthatók-e.
• Az ismertebb nagy nyelvek túlnyomó többsége izoláló, flektáló
vagy agglutináló típusú.
 izoláló (elszigetelő) nyelvek

• a szavak alakja állandó

• a szavak egy morfémából állnak
• szigorú szórend
• pl. kínai, vietnami
 agglutináló (ragasztó) nyelvek

• ragozó nyelvek

• a nyelvtani viszonyokat (pl. többes szám, múlt

idő, hely- és időviszonyokat) többnyire
toldalékmorféma fejezi ki
• a szóalakok több morfémából állnak

• pl. magyar, finn, török, japán

 flektáló (hajlító) nyelvek

• a nyelvtani viszonyokat a szavak belső

szerkezetének megváltozása fejezi ki
• használnak toldalékokat is, de ezek általában
egyszerre több nyelvtani jelentést hordoznak
• pl. angol, német
 inkorporáló (bekebelező) nyelvek

• szélsőségesen ragozó nyelvek

• a szavakhoz sok elő- és utóképzőt kapcsolnak

• a szavak jelentését többnyire hosszú

mondatokkal lehet csak lefordítani
• pl. ausztrál bennszülött, amerikai indián, eszkimó
 Untusszukatarnikszaitengkiggtuk.
untu – szarvas
sszur – vadászik (jövő idő)
katar – mond
ni – tagadás
kszaite – imét
ngkiggte – E/3.
uk - mutatószó
(Még nem mondta, hogy megint szarvasra fog vadászni.)
• A nyelvtípus elvont fogalom, nem más, mint a típust
alkotó grammatikai jelenségek (típusjegyek vagy
meg különböztető jegyek, angol distinctive feature)
összessége.
• Egyik nyelv sem tartozik tisztán egyik típusba!
(pl. házban – agglutináló; a ház mellett – izoláló)
• Mivel a nyelvek folyamatosan változnak, történetük
során mozoghatnak is a nyelvtípusok között
(pl. az angol flektáló nyelv, de egyre inkább az izoláló
nyelvekre hasonlít).
 A magyar nyelv tipológiájáról. A ragasztó nyelvek
határtalan szókincse
• A magyar nyelv dominánsan agglutináló nyelv.
• A névszó- vagy igetövekhez világosan elemezhető
grammatikai morfémák (képzők, jelek, ragok) sora
ragasztható.
• A képzők, jelek, ragok igen magas száma szinte
végtelen szóalkotási lehetőségeket teremt.
• Az agglutinációhoz kötődő magyar típusjegyek a
következők:
• a magas-mély magánhangzók egymáshoz igazodása
(pl. serem: sorom: söröm, almával: körtével);
• az ikerszók és mellérendelő szerkezetek gazdagsága
(pl. rontom-bontom, tyúkombúkom, cicamica, izeg-
mozog, tesz-vesz, sógorság-komaság);
• például a latinnal, némettel, orosszal szemben a
nyelvtani nemek hiánya;
• a birtokos személyjelek megléte;
• a számnév mellett egyes szám használata (pl. három
barát vö. angol three friends).
• A magyarban izoláló vonás egyes összetett igealakok
megléte: írni fogok, írni fogsz, írtam volna, írtál volna
stb.
• Nyelvünkben flektáló vonás egyes ősi névszóink és
igéink tőváltakozása: hó: hava, fű: füve, lé: leve,
Milyen nyelvtípusokat ismersz fel az alábbi mondatokban?
(idegen nyelvű és magyar megnevezés) 2+2 pont
Jellemezd őket a példamondatok alapján! 4+2 pont

1. Wo mai júdzi csi. (‚Narancsot eszem.’)

wo = én mai = venni júdzi = narancs csi = enni

2. Men drew mice.

Wo mai júdzi csi.
Izoláló (elszigetelő) nyelvek

• a szavak egy morfémából állnak

wo = én mai = venni júdzi = narancs csi = enni

• szigorú szórend
pl. a személyes névmás az ige előtt áll (magyarban igei
személyrag), a tárgyat a szórend jelöli ki (magyarban tárgyrag)
Men drew mice.
flektáló (hajlító) nyelvek

• a nyelvtani viszonyokat a szavak belső

szerkezetének megváltozása fejezi ki
men → többes szám (vs. man)
drew → múlt idő (vs. draw)
mice → többes szám (vs. mouse)