A Magyarok Csillagai

Néhány óra a csillagok között
A magyarok csillagai
1.rész
Tartalom
1.rész: - Csillagokról
- Helyünk a kozmoszban
- Csillagképek
- Északi égbolt
- Őszi csillagképek
- Állatövi jegyek-csillagképek
2.rész: - Téli csillagképek
3.rész: - Tavaszi csillagképek
- Nyári csillagképek
- Déli égbolt
4.rész: - Magyarok csillagai

Bibliográfia
 Magyar nyelven nyomtatott csillagászati vonatkozású irodalom először
1540-ben jelent meg: Székely István: Calendarivm magair nielwen
(Krakkó,1540). Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az
év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként
és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét,
azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik….Hogyan
kell kiszámítani a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét.
 A mai napig több mint 22.000 magyar nyelvű cikk, könyv, évkönyv,
folyóirat, tanulmány jelent meg. A bibliográfiai ismertető anyagok 1380
oldalon vannak felsorolva. Ebből 21 oldal tartalmazza a XVI.-XVII.-
XVIII.században, 54 oldal tartalmazza a XIX.században megjelent
munkákat, míg a többi kb. 1300 oldal az 1900-as évek kezdetétől
napjainkig megjelent munkákat.
Felhasznált irodalom
 Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok
 Szécsényi-Nagy Gábor: M45, azaz a Fiastyúk
 Ponori Thewrewk Aurél: Hajnali szép csillag
 Joachim Herrmann: SH atlasz, Csillagászat
 Antonín Rükl: A Világűr képes atlasza
 Vivian Robson: Állócsillagok
 Dubravszky László Dr.-Eörssy János Dr.: A
tradicionális asztrológia tankönyve
 Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve
 Csaba György: Hazánk csillagos égboltja
 Pap Gábor: Jött éve csodáknak
 Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes
csillag
 J.I.Perelman: A végtelen csillagvilág
 Csillagászati kislexikon
Érdekességek
 Az állócsillagokat meg lehet különböztetni a mozgó

csillagoktól (bolygóktól) mivel az állócsillagok sziporkáznak
(vibrálnak), a bolygók pedig nyugodtan ragyognak (ez a
földi légkör fénytörő hatása miatt van- a bolygók nagyobb
felületéről jövő fénysugarak sziporkázása kompenzálja
egymást)
 Nappal azok a csillagképek vannak a fejünk felett, amelyek
félévvel ezelőtt voltak éjjel láthatók. Ezeket a nappali fény
miatt nem láthatjuk, de magasabb helyeken, ahol a légkör
ritkább ott az elsőrendű csillagok nappal is láthatók szabad
szemmel.
 A legfényesebb bolygók, a Vénusz, a Mars és a Jupiter, ha
szembenállásban vannak, sokkal fényesebben ragyognak,
mint a csillagok, ezért kedvező körülmények esetén ezek
nappal szabad szemmel is láthatók.
Csillagok látszó fényessége
 A látszó fényesség nem függ a csillagok nagyságától. Valamely, az

éjszakai égbolton látható objektumok fényességét látszó
magnitudónak vagy fényrendnek nevezzük.
 Vannak elsőrendű,másodrendű, ….tizenhetedrendű stb. csillagok. A
legfényesebb csillagokat már az ókorban is különválasztották,
amelyek a leghamarabb ragyogtak fel az égen. Ezeket elsőrendű
csillagoknak nevezték. Ezután következtek a másodrendű,
harmadrendű stb. egészen a hatodrendűekig, amelyek szabad
szemmel már csak alig láthatók. Minden következő rendű csillag 2,5-
szer halványabban ragyog az előző nagyságrendnél.
 1 elsőrendű csillag fényének pótlására 2,5 db másodrendű, 6,3 db
harmadrendű, 16 db negyedrendű, 40 db ötödrendű, 100 db
hatodrendű csillag szükséges.
 Az elsőrendű csillagoknál is vannak fényesebb csillagok, amelyeknek a
nagyságrendjét 0-val, sőt mínusz előjelű számmal jelölik.
 Az ég legfényesebb csillaga maga a Nap, amelynek nagyságrendje
-26,8. A teli Hold fényessége -12,7, első és utolsó negyedben -9.
Ennek megfelelően a Nap 437.000-szer erősebben világítja meg a
Földet,mint a telehold. (2,5ad26.8/2,5ad12.7=2,5ad14.1=437.000)
Az ég legfényesebb csillagai
 Sziriusz (Canis Major) -1,6  Nap -26,8

 Kanopusz (Hajó) 0,9  Teli Hold -12,7
Centaurus alfája 0,1
(negyedek -9)

 Vega (Lyra) 0,1

 Kapella (Auriga) 0,2  Vénusz - 4,4
 Arkturusz 0,2  Jupiter -2,5
 Rigel (Orion) 0,3  Mars -2,3
Procion (Canis Minor) 0,5
Merkúr -1,5


 Ahernar (Eridanus) 0,5
 Centaurusz bétája 0,9  Szaturnusz -0,5
 Bethelgeuza (Orion) 0,9  Uránusz +5,7
 Altair (Aquila) 0,9  Neptunusz +7,6
Dél Keresztje alfája 1,1
Plútó +15,0


 Pollux (Gemini) 1,2
 Spica (Virgo) 1,2
 Antaresz (Scorpius) 1,2
 Fomalhaut (Déli Hal) 1,2
 Deneb (Cygnus) 1,3
 Regulus (Leo) 1,3
Mit láttak eleink az égbolton?
 Az eget kémlelő ember háromféle égitestet tudott

megkülönböztetni: a Napot, a Holdat és a csillagokat.
 Öt fényes csillag különös módon mozgott az égen, mintha

vándorolnának a többi csillag rögzített helyzetéhez képest.
Ezek öten: a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a
Szaturnusz. Később ezen „bolygócsillagok" - azaz bolygók -
bonyolult mozgásának megfejtése szolgáltatta a kulcsot a Föld
Univerzumban elfoglalt valódi helyének megállapításához.
 Nehéz elképzelni, hogy a Nap ugyanolyan közönséges csillag,

mint az égbolt megszámlálhatatlanul sok halvány, éppen csak
látható csillaga.
 A Napból röpke 8,5 perc alatt jut el a fény a Földre, a

legtávolabbi bolygóhoz, a Plútóhoz 5,5 órát utazik, míg a
legközelebbi csillagszomszédhoz, az Alfa Centaurihoz 4,3 év
alatt ér oda a Nap fénye.
 Merkúr
Bolygónevek eredete
 Merkúr a római mitológiában a kereskedelem istene. A rómaiak Hermésszel azonosították, aki a
görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője.
 Vénusz
 Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki görög
mitológiában a szépség és a szerelem istennője.
 Mars
 Mars Itália és Róma egyik legrégebbi istene. A római mitológiában Mars (görögöknél Arész)
hadisten, akinek a városfalakon kívül, a Mars-mezőn emeltek templomot, mivel fegyveres
hadak nem vonulhattak be a város területére. Neki szentelték a március hónapot, azaz a régi
kalendárium első hónapját, amikor a télűző szertartásokat végezték.
 Jupiter
 A római mitológiában Jupiter az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit
a görög Zeusszal azonosítottak. Zeusz a görög mitológiában a legfelsőbb istenség, az istenek
és emberek ura, az olümposzi isteni család feje; nevének jelentése "fényes égbolt".
 Szaturnusz
 Szaturnusz az egyik legősibb római isten. A vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő
jelképének tekintették. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították; aki apját
Uránoszt megcsonkítva, feleségül véve saját leánytestvérét Rheiát került az égi trónra; és
akinek azt jósolták, hogy egyik fia fogja megfosztani a trónjától. Ezért valamennyi gyermekét
alighogy megszülettek sorjában lenyelte, így akarván elkerülni a jóslat beteljesülését. Rheia
azonban kijátszotta Kronoszt: megszülte legkisebb fiát Zeuszt, de egy bepólyázott követ adott
át férjének. Zeuszt egy Kréta szigeti barlangban felnevelték, majd felnőve legyőzte apját,
megmentette testvéreit.
 Uránusz
 A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb
istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.
 Neptunusz
 Az egyik legősibb római isten. A provinciákban a helyi víz- és tengeristenekkel tartották
azonosnak. A görög Poszeidónnal azonosították, aki a görög mitológiában az egyik olümposzi
főisten, a tenger királya, Kronosz és Rheia egyik fia, Zeusz fivére.
 Plútó
 A görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik elnevezése.
Csillagok születése 1.
Csillag : hatalmas méretű izzó gázgömb,amely a magjában zajló nukleáris reakciók
által nyeri az energiáját.
A csillagok a térben lévő hatalmas kiterjedésű,ködöknek is nevezett
csillagközi gázfelhőkből születnek(a napjainkban is tartó folyamat során).
A ködök a tömegüktől függő nagyságú belső nyomás alatt
összehúzódnak,és idővel ún. protocsillag vagy embrionális csillag
keletkezik belőlük.
Amikor ennek belsejében a gáz sűrűsége és hőmérséklete eléri a nukleáris reakciók
beindulásához szükséges mértéket,akkor "bekapcsol" és valódi csillagá válik, vagyis saját
hőt és fényt sugároz.Az ilyen csillagot fősorozatbeli csillagnak nevezzük.
Nagy tömegű csillagok:

A Nap-tömeg kb. tízszeresét kitevő fősorozatbeli csillag látványos véget ér. Külső
rétegeinek tágulása és lehűlése mellett vörös szuperóriássá fújódik fel,míg
összeomló magja egy óriási robbanást, a szupernóvát hozza létre. Külső rétegei
ezután szétrepülnek a térben,míg a magmaradvány sorsa annak tömegétől függ.
A viszonylag kis tömegű mag kicsi, szupersűrű neutroncsillaggá válik. A Nap-tömeg
kétszeresét meghaladó mag saját gravitációjának hatása alatt tovább roskad,és fekete
lyukká válik.
Kis tömegű csillagok:
A Naphoz hasonló,kis tömegű csillagok sokkal csendesebb véget érnek nagy tömegű
társaiknál. Először vörös óriás csillaggá fújódnak fel,közben elvesztik legkülső
rétegeiket,amelyek a planetáris ködökéhez hasonló gázburkot képeznek körülöttük(a
planetáris ködök távoli bolygó korongjához hasonlítanak).
A visszamaradt mag több milliárd évig hűlő és halványodó forró, fehér törpecsillaggá
válik. A fénysugárzás megszűnik,és ebből fekete törpecsillag lesz.
Az egytized Nap-tömegű vörös törpecsillagok elméletileg 100 milliárd évig is
elélhetnek,míg a legnagyobb tömegűek már egymillió év alatt kiéghetnek.
Napunk,amely mintegy 5 milliárd éves,élete felét már leélte.
A csillagok méret és
Csillagok születése 2. felszíni hőmérséklet
szerinti osztályozása.
A csillagok különböző fényességűeknek
tűnnek. Ez nemcsak a luminozitásuk (egy Méret
meghatározott periódus alatt kibocsátott
összsugárzás, LA=1) közötti eltérésnek
tudható be, hanem annak is, hogy a csillagok
egészen különböző távolságra lehetnek Nap
tőlünk.
A csillagok színe a hőmérséklet Felszíni
függvénye: a legforróbbak a kékek, a hőmérséklet
leghidegebbek pedig a vörös színűek.
A csillagok megoszlása
 A csillagok túlnyomó többsége, a Nappal
egyetemben az úgy nevezett fősorozat (1)
mentén helyezkedik el, amely folytonos sávot
alkotva húzódik átlós irányban a bal felső saroktól
a jobb alsóig.
 A csillagok további fontos csoportjai az óriások és
a szuperóriások (2), valamint a fehér törpék(3).
 Az óriáscsillag luminozitása milliószorta nagyobb
lehet, mint az ugyanolyan hőmérsékletű törpéé.
 A csillagok a csillagközi por- és gázfelhők gravitációs
összehúzódása révén keletkeznek. A csillag akkor kezd el
fényesen világítani, amikor a magjában levő hidrogén „begyullad"
(beindul a magreakció).
 A csillag sorsa már keletkezésének pillanatában el van döntve

kezdeti tömege által. Minél nagyobb a csillag tömege, annál
gyorsabban fogyasztja hidrogénkészletét, nagyobb hőmérséklete
és luminozitása miatt a hidrogén üzemanyag is hamarabb elfogy.
Akkor pedig a csillag elhagyja a fősorozatot és egy ideig óriássá
vagy szuperóriássá válik. Abban az állapotban sokkal
bonyolultabb magreakciók zajlanak le a csillag belsejében.
 A csillag végső fejlődési állapota pedig akkor következik el,

amikor nukleáris fűtőanyaga elfogyott. A csillag sugárzása ekkor
már nem jelent ellenállást a gravitációs összehúzódással
szemben, a csillag gyorsan összeroskad, ami gyakran a külső
rétegeinek robbanásszerű szétszóródásával jár együtt. A
folytatódó zsugorodás az összeroskadó csillagot annak tömegétől
függően fehér törpe vagy neutroncsillag állapotba juttatja,
egészen nagy tömeg esetén pedig fekete lyukká válik.
A Spitzer-űrteleszkóp
infravörös kamerájával a
Cassiopeia
csillagképben látható
W5 jelű, nagytömegű
csillagkeletkezési régiót
örökítették meg. A
ködösség mintegy 7000
fényévre van tőlünk, és
sok fiatal csillagának
tömege a 10
naptömeget is
meghaladja.
Csillagközi felhőt láthatunk, amelyben egy újszülött égitest sugárzása

nyomja össze a környezetében lévő gáz- és poranyagot, hegyekre
emlékeztető képződményeket formálva.
Csillagfajták
 Kettős és többes csillagok :
Látcsővel vagy távcsővel nézve számos csillagról kiderül,hogy egy
vagy több társa van.
Bizonyos esetekben a társ a főcsillag elő-vagy hátterében lévő
független csillagnak bizonyul.
Az ilyen párokat optikai kettősöknek nevezzük.
Az esetek többségében azonban a csillagok szorosan összetartozó
párokat,kettősöket alkotnak,amelyek a gravitáció hatására közös
tömegközéppont és egymás körül keringenek.
 Változócsillagok :
A változócsillagok az idővel változtatják fényességüket.
 Közel 20%-uk ún.fedési változó, vagyis olyan szoros csillagpár,amelyben az

egyik csillag a Földről nézve időről időre elhalad a másik előtt,ami a rendszer
összfényességének ugrásszerű csökkenésével jár.
A leghíresebb fedési változó a Perseus csillagképben lévő Algol .

A változók többsége azonban azért változtatja a fényét,mert változik a
mérete,azaz pulzál. A legközismertebbek a vörös-és szuperóriások, a Mira-
típusú változók. Prototípusuk, a Cet csillagképben lévő Mira változócsillag után
kapták a nevüket. Az ilyen csillagok 3 hónaptól 3 évig terjedő ciklussal 25.000-
szeresre változtatják a fényüket.
 A csillagok végső fejlődési fázisa során bekövetkező robbanásszerű folyamatok

különösen erős fényességváltozásokhoz vezetnek. A kitörés természetétől
függően ezeket a csillagokat nóváknak vagy szupernóváknak nevezzük.
Csillaghalmazok
 A CSILLAGHALMAZOK közös eredetű és
együttesen fejlődő csillagokból álló, a
gravitációs erő által egymáshoz kötött
rendszerek. A néhányszor tíz, száz vagy
ezer csillagból álló nyílthalmazok általában
5-50 fényév átmérőjűek.
 A Tejútrendszer fősíkja közelében több mint

1000 ilyen halmazt ismerünk.
 A nyílthalmazok viszonylag fiatal

objektumok.
 A gömbhalmazokban több százezer, sőt

milliónyi csillag zsúfolódik össze egy
majdnem pontosan gömb alakú térrészben.
A halmaz közepe felé a csillagok
koncentrációja erősebb, kifelé pedig
csökken a zsúfoltság.
Galaxisunk és környezete
 A gömbhalmazok
átmérője 50 és
300 fényév közé
esik. Több mint
120 ilyen halmazt
ismerünk.
 Ezek a mi
galaxisunk
legidősebb
képződményei. A
Tejútrendszert
ábrázoló vázlaton
narancsszínű
pontok mutatják
elhelyezkedésüket.
A csillagos ég látszó mozgása
 A Föld forgása következtében a csillagok mozogni látszanak az égbolton,
ezért a csillagos ég látványa az éjszaka előrehaladtával folyamatosan
változik. A Földnek a csillagokhoz viszonyított egy fordulata, vagyis 23 óra
56 perc alatt a csillagos égbolt is tesz egy fordulatot. Mivel a Föld keringő
mozgást is végez, az egymást követő delelések (középnap) között több
idő, 24 óra telik el, emiatt a csillagok középidőben mérve naponta 4
perccel korábban kelnek fel. A Föld keringéséből következik tehát, hogy
egy, az égi egyenlítő közelében levő és éjszaka látható csillag, fél évvel
később a nappali égbolton tartózkodik, ezért nem látható.
 Az égbolt 88 egymáshoz kapcsolódó csillagképre van ma felosztva,

melyeknek határait a Nemzetközi Csillagászati Unió 1930-ban döntötte el.
Ezeken a csillagképeken belül a csillagászok az égitestek azonosítására
nevekből, betűkből és számokból álló rendszert használnak.
(Ptolemaiosz görög csillagász az Almagest c. könyvében (kb. Kr. u. 150)
48 csillagképet sorolt fel, amelyek többsége a görög mitológia szereplőit,
illetve élőlényeit jelenítette meg. )
 A csillagtérképeken vonalakkal kötik össze az egyes csillagképekhez

tartozó csillagokat, hogy a csillagkép nevét szimbolizáló rajzot kapjanak.
Azonban a csillagképeknek a valódi objektumokhoz való hasonlósága csak
hozzávetőleges, és az összekötő vonalak a különböző térképeken nem
azonosak. A csillagképeket gyakran neveik hárombetűs rövidítésével
jelölik, pl. Sagittarius, rövidítve: Sgr, az Ursa Major pedig UMa.
A Tejútrendszer
 A GALAXIS - ismertebb nevén a TEJÚTRENDSZER - olyan csillagrendszer,
amelynek Napunk csupán egyetlen szerény tagja. Hatalmas
csillagszigetként próbáljuk meg elképzelni. Gömbszerű térrészt foglal el,
ám csillagainak többsége egy lapos, a közepénél kissé kiszélesedő korong
mentén koncentrálódik.
A korong központi,
kidudorodó részének
átmérője mintegy
15 000 fényév, az egész
korongé pedig 90 000 fényév
körül van. Maga a korong
spirális szerkezetű. A
csillagközi por- és gázfelhők
a korong síkja (a galaktikus
sík) mentén
koncentrálódnak. A Nap (n)
nagyjából 30 000 fényévnyire
van a Tejútrendszer
Sagittarius - magyarul Nyilas
-csillagképbe eső
centrumától.
A Tejútrendszer önarcképe
A Tejútrendszert
soha nem
láthatjuk teljes
egészében.
Amikor
felpillantunk az
égboltra,
Galaxisunk
korongalakú
fősíkjának a
metszetét a Tejút
sávjaként látjuk
átívelni az égen.
Számos mérésből összeállított modell számítógépes képe.

Csillagrendszerek, galaxisok
A CSILLAGRENDSZEREK, más néven
galaxisok, az Univerzum alapvető építőkövei.
(A mi nagy kezdőbetűs Galaxisunktól, azaz a
Tejútrendszertől való megkülönböztetés
érdekében a többi galaxisra az extragalaxis
elnevezés is használatos).
Megjelenésük alapján a galaxisok a

következő típusokba sorolhatók: elliptikus
galaxisok (E), spirális galaxisok (S) és
horgas spirálisok (SB) .
A galaxisok különböző méretű további
rendszereket képeznek: néhányszor tíz
tagból álló csoportokat, vagy több száz,
esetleg ezer galaxisból álló halmazokat.
A hierarchiának még ennél is magasabb

szintjét képviselik a szuperhalmazok. A
Tejútrendszer két tucat társával együtt az ún.
Lokális Csoport tagja.
A táguló világegyetem részei vagyunk. A galaxisok

egymás közötti távolsága folyamatosan nő, és
minél nagyobb a távolság, annál fokozottabb a
tágulás.
NGC520 jelű Galaxis
a Lokális csoport egyik galaxisa
Ekliptika-Egyenlítő:Tavaszi égbolt
Ekliptika-Egyenlítő:Nyári égbolt
Ekliptika-Egyenlítő:Őszi égbolt
Ekliptika-Egyenlítő:Téli égbolt
Égabroszunk csillagai
Az égbolt rajzolt csillagképei
Az égbolt csillagképei
Kis Medve Zsiráf
Kassziopeia
Sárkány Perzeusz Cefeusz

Nagy Medve
Lant Északi
Ökörhajcsár Szekeres
Hattyú Korona Oroszlán Ikrek
Herkules Rák Pegazus
Bika Kos
Kígyó Szűz Halak
KisKutya Orion Cet
Sas Kígyótartó Mérleg Vízikígyó Vízöntő
Bak
Holló Nagy Eridanusz
Kutya Déli
Skorpió Hal
Nyilas Kentaur
Dél
Keresztje Hajógerinc
Az északi égi pólus környékének csillagképei
Az északi égi pólus környezetének
legjellegzetesebb csillagképe a
Nagy Medve (Ursa Maior),
amelynek egy részét a Nagy
Göncöl néven jól ismert hét
fényes csillag alkotja. A Dubhe es
a Merak nevű csillagokat
összekötő vonal a Kis Göncölnek
is nevezett Kis Medvében (Ursa
Minor) található Sarkcsillagra
(Polaris) mutat. A Sarkcsillag nem
egészen egy fok távolságban
található a térképünk közepén
lévő északi égi pólustól. A két
Medve között hosszan húzódik
végig az égbolton a
négyszögletes „fejű" Sárkány
(Draco).
Zsiráf
A Nagy Göncölt a Sarkcsillaggal
összekötve, majd a vonalat a
Sarkcsillagon túl azonos
távolságig meghosszabbítva, öt
fényes csillagból álló, jellegzetes,
M- vagy W-alakú csillagképet
találunk, a Cassiopeiát
(Kassziopeia). Ez az északi égbolt
egy újabb, nagyon jól ismert
csillagképe.
A Cassiopeia és a Sárkány között

helyezkedik el a halvány Cepheus
(Cefeusz) csillagkép.
Ursa Minor- Kis Medve- Kis Göncöl
Ursae Minoris - Polaris - Sarkcsillag:
2,0 magnitúdó, F8 színképtípus,
távolsága több mint 300 fényév, a
Napnál 1600-szor fényesebb
szuperóriás. Cefeida típusú
változócsillag, a fényváltozás nagysága
0,1 magnitúdó, periódusa 3,9696 nap.
Szoros kettőscsillag, láthatatlan
kísérőcsillaga 30,5 évenként kerüli meg.
A Sarkcsillag távolsága az északi égi

pólustól kevesebb mint 1°, ezért a
tájékozódás és a navigáció fontos
segédeszköze. Az északi égi pólus
csillagokhoz képest elfoglalt helye a
Föld precessziós mozgása
következtében változik.
A Sarkcsillag (Polaris) 2102-ben lesz •A Kis Medvét, mint csillagképet minden

legközelebb a pólushoz (27' 31" bizonnyal Thalész vette át az egyiptomi
távolságra attól). csillagászatból a görög csillagképek közé.
Kis- és Nagy Göncöl a mondákban
 A Nagy és a Kis Medve elnevezése egy görögg mondából
származik. Eszerint Artemisz istennő egyik tarsnője,
Kallisztó nimfa szűzesseget fogadott, de Zeusz mégis
elcsábitotta. Kallisztó egy fiat szült Zeusztól, Arkaszt
(kinek neve a görög „arktosz", azaz medve szóval függ
össze). Artemisz a bűnös nimfát haragjában megölte, de
Zeusz mégis halhatatlanná tette Kallisztót: az égre
helyezte a Nagy Medve alakjában. Fia, Arkasz a Kis
Medve.
 A magyar monda szerint Göncöl egy csodatevő táltos,
varázsIó volt, aki titkos és rejtett dolgokat ismert, pl.
értette az állatok nyelvét. Egyszer eltört a szekere rúdja,
és senki sem akadt, aki segített volna megjavítani. Ezért
haragosan a lovak köze csapott, és szekerén fölrepült az
égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül elgörbült rúdú
szekerén.
 Göncölt a magyarok Öregistenével is azonositják. Más
mese szerint inkább a keresztények Szent Péteréhez Az ég kapuja
hasonló szerepe volt: ő őrizte az egek kapuját, és válla
fölött lehetett az öregisten színe elé jutni.
•Népünk a Göncölt más neveken is nevezi: Kincső, Tünderkirálynő szekere, Döncöl

stb. „A Döncöl szekér Illés prófétáé, azon hordja a villámokat". „Illés húzza a tüzes
szekeret„Jónás meg tolja, úgy dörögnek." Ezt a szekeret nagyon nehéznek tartják:
„Olyan nehéz, mint a Döncöl szekere."
Ursa Maior-Nagy Medve-Nagy Göncöl
Az égbolt valamennyi
csillagképe közül
kétségtelenül a Nagy
Medve a
legnépszerűbb.
Csillagai megbízható
segítséget nyújtanak,
ha meg akarjuk
keresni az északi égi
pólust.
A csillagkép Nagy
Göncölként ismert
része hét fényes
csillagával szinte
magához vonzza a
tekintetünket.
Mindez azonban
csupán egy részlete
a sok halvány
csillagot is
tartalmazó, teljes
Nagy Medvének.
Északi égbolt csillagai az asztrológiában
Benetnash: (Siratóasszony) UMa h
26o55’f(2000)
m 1.91, b=+54o23’, d=+49o40
Típ.: EGH
Hatás: veszedelmes, romboló,
veszteséget, torzulásokat,
megnyomorodást, vagy hirtelen
halált okozhat. Az Algol után a
legártalmasabb állócsillag. Nagy
ekliptikai szélessége miatt hatása
mérsékelt.
Őszi csillagképek 1.
 A csillagképeket általában négy csoportba szoktuk sorolni aszerint, hogy melyik az az évszak,
amikor az illető csillagkép az éjszaka legnagyobb részében megfigyelhető. A felosztás
természetesen az északi félgömb évszakainak megfelelően történik.
 Az őszi égboltot a Pegazus Négyszöge uralja, melynek csúcsait az , b és g Pegasi jelű
csillagok, valamint a szomszédos Andromeda csillagképhez tartozó Sirrah ( And) jelölik ki.
Ha ehhez a négy csillaghoz gondolatban hozzákapcsoljuk az Andromeda másik két fényes
csillagát, a Mirachot és az Alamakot, valamint a
Perzeuszban látható Algolt, akkor egy a Göncölszekér felnagyított változatára

emlékeztető
alakzatot kapunk.
• A továbbiakban
ez szolgál
kiindulásul az őszi
égbolt alaposabb
megismeréséhez.
Az alakzat fölött
ragyog a
Cassiopeia
jellegzetes W
alakja, míg az
Andromedától
délre két kicsiny
csillagképet
találunk, a
Háromszöget
(Triangulum) és a
Kost (Aries).
Őszi csillagképek 2.
A Pegazus Négyszögének délkeleti sarka a
Halak (Pisces) széles V betűjének szárai között
fekszik. A Halak V betűjének csúcsa ezzel
szemben a Nagy kiterjedésű Cet (Cetus)
csillagképre mutat.
A Cettől nyugatra egy nehezen észrevehető

csillagkép helyezkedik el, a Vízöntő
(Aquarius), amely legkönnyebben egy az égi
egyenlítőn fekvő, háromszög alakú
csillagcsoportról ismerhető fel. Ez felel meg a
korsó csőrének, amelyből a Vízöntő a vizet
önti.
A deli félgömbön először a fényes csillagokat

próbáljuk meg azonosítani, a Fomalhautot a
Déli Halban (Piscis Austrinus) és az Achernart
az Eridánuszban (Eridanus). Ez a két csillag a
Hajógerinchez (Carina) tartozó Canopusszal
(téli csillagképek között)együtt látványos triót
alkot.
A Fomalhauttól délre találjuk a kedves kis

Daru (Grus) csillagképet. Az őszi déli
égbolt két további, felettébb halvány
csillagképet, a Kemencét (Fornax) és a
Szobrászt (Sculptor) csak nagyon kitűnő
látási viszonyok esetén pillanthatjuk meg.
Androméda csillagkép
Androméda Kepheus etióp király és Kassiopea lánya

volt. Kassiopea dicsekvése miatt – Andromeda
szépsége felülmúlja a Nereidákét – Neptun egy tengeri
szörnyet (Cetus) küldött, hogy elpusztítsa az országot. A
pusztulás elöl csak azzal a feltétellel ígért menekülést,
ha Andromédát feláldozzák a szörnynek. Hozzá
láncolták egy sziklához, de Perseus rátalált és g Andromeda (Alamak).
Színes
megszabadította, Pegazus hátán a levegőben lovagolva
Kettőscsillag. Valójában 4
a szörnyet leütötte, Medúza levágott fejének a csillagból álló csoport,
segítségével kővé változtatta, és Andromédát mint mert mindkét
mennyasszonyt vette magához. (Perseust lásd a téli komponense kettős
csillagképek között). csilag.
Az Androméda csillagkép csillagai az asztrológiában
Sirrah (Alpheratz): (Köldök, ill.
a ló válla) And 
14o18’a(2000)
m 2.1, b=+25o41’, d=+28o39’
Típ.: FD
Hatás: értelmi-szellemi
tekintetben jótékony, kiváló
képességeket ad.
Függetlenséget, gazdaságot,
becsületet és erős értelmet hoz.
Mirah: (Kötény) And b

0o24’b(2000)
m 2.1, b=+25o56’, d=+35o12’
Típ.: D
Alamak (Almach): (Sivatagi hiúz) And g
Hatás: előnyös, szépséget, csillogó 14o14’b(2000)
értelmet, jótékonyságot, szeretetet hoz.
m 2.1, b=+27o48’, d=+41o57’
Szellemi tisztánlátást, okkult
képességeket ad. Típ.: D
Hatás: előnyös, segítő, főleg anyagi
téren.
Az Androméda „köd”, galaxis
M31 – NGC224 A legismertebb galaxis, az

egyetlen, amelyet az északi félgömb lakói
minden nehézség nélkül szabad szemmel is
észlelhetnek. Ez a hozzánk legközelebbi (2,2
millió fényév) spirálgalaxis, a Lokális csoport
legnagyobb galaxisa. Hasonló a mi
Tejútrendszerünkhöz, csak valamivel nagyobb.
A Pegazus csillagkép 1.
Az Androméda és a Pegazus 4
fényes, egy ívet alkotó csillaga
együtt a Halászcsillag.”Ha a kecés
(a fenékhálóval dolgozó halász)
addig nem fogja a halat, amíg a
Halász fönn van az égen, azután
halászhat.”(Pegazus b=Scheat)
Részegasszony, vagy Pálinkás

asszony a Pegazus g csillaga, az
Algenib. Ő tartja jól pálinkával a
halászokat.
Figyelem! Algenib nevű csillag

található a Perseus
csillagképben is.
A Pegazus csillagkép 2.
Mérete és szerkezete a Tejútrendszeréhez hasonló

A Pegazus csillagkép csillagai az asztrológiában
A monda szerint Pegazus volt az a
szárnyas ló, aki Poszeidon és a
Medúza fiaként született.
Markab: (tévesen: Nyereg) Peg 
23o29’l(2000)
m 2.5, b=+19o24’, d=+14o469’
Típ.: EC
Hatás: ártó hatás, főleg az elmére
vonatkozóan. Harmonikusan sikeres élrtelmi
tevékenység, de másokra ártó hatással.
Scheat: (tévesen Váll) Peg b
29o22’l(2000)
m 2.1-3.0 (vált.cs.), b=+31o8’, d=+27o39’
Típ.: EC Algenib: (a ló szárnyai)) Peg g 9o9’b(2000)
Hatás: balszerencsét, gyilkosságot, m 2.8, b=+12o36’, d=+14o44’
öngyilkosságot, vízbefulladást okozhat. Jól Típ.: EC
álló jótevőkkel fokozott értelmi Hatás: siker, emelkedés, nagy eredmények
képességeket ad. Disharmonikus jótékony planétákkal, de küzdelmek árán. Rossz
bolygókkal felerősíti a rossz hatásokat. hírnevet, szégyent hoz. Szegény és hivatásos
koldus csillaga.
Algenib nevű csillag a Perseus csillagképben is található.

Aries-Kos
 Nephele-nek, a felhők
istenasszonyának és Orchomenos
uralkodójának két gyermekét, Phrixost
és Hellét, az apa szeretőjének, Inonak
a kívánságára fel kellett áldozni. Ezért
a két gyermeket egy aranygyapjas kos
a levegőbe szöktette. A repülés alatt
Helle a tengerbe zuhant (innen ered a
Hellespontos elnevezés), Phrixos pedig
megmenekült. A KJos a csillagok közé
került.
A Kos csillagkép csillagai az asztrológiában
Hamal (Kos) vagy Elnath: (a
szarvnak ütköző) Ari 
7o40’b(2000)
m 2.0, b=+9o58’, d=+23o5’
Típ.: EG
Hatás: erőszak, brutalitás, kegyetlenség.

Erősen ártó, még jó planétaállás mellett is.
(Különösen B-al együttállásban). Az életerőt
támadja.
Scheratan: (a két jel) Ari b 3o58’b(2000)

m 2.7 b=+8o29’, d=+20o25’
Típ.: EG
Hatás: a test sérüléseit okozza,

gátlástalanságot, pusztulást, háborút vagy
földrengést hoz.
Aquarius-Vízöntő
 A görög mondavilág szerint R Aquarii
Deukalion, Prométheusz fia volt a Változócsillag
vízöntő. A csillagkép ilyen
formájú ábrázolása közel-keleti
eredetű és az esős évszakra utal.
Az állatövi csillagképen
végigvándorló Nap akkor
tartózkodik a Vízöntőben, amikor
az esős időszak közepén tartunk.
A csillagkép elsősorban őszi
estéken figyelhető meg.
NGC7293
Csigaköd
(Helix-köd). A
legnagyobb és
valószinüleg a
legközelebbi
planetáris köd.
A Vízöntő csillagkép csillagai az asztrológiában
Sadalmelik: (király) Aqr 
3o21’l(2000)
m 3.0, b=+10o39’, d=-0o43’
Típ.: G C
Hatás: erős szellemi-értelmi hatás, a
gondolkozásnak határozottságot ad.
Üldözést, bírósági eljárást, pusztulást,
halálbüntetést hoz.
Sadalsuud: (az egész világ szerencsés
csillaga) Aqr b 23o24’k(2000)
m 2.9 b=+8o37’, d=-5o55’
Típ.: GC
Hatás: bajt, kíméletlenséget hoz.
Capricornus-Bak
Pán, az erdők istene bakká
változott, hogy az óriási Typhon elől
elrejtőzzön.
A Bak csillagkép csillagai az asztrológiában
Algedi (Algiedi, Giedi) vagy Dabih: (a
mészárosok szerencsecsillaga) Cap
 Optikai kettős 3o49’k(2000)
m 4.2 és 3.6, b=+6o58’, d=-12o47’
Típ.: D E
Hatás: előnyt, áldozatot, feláldozást
jelent.
Sadalzabih (Dabih): (a mészárosok
szerencsecsillaga) Cap b
4o3’k(2000)
m 3.1 b=+4o36’, d=-15o2’
Típ.: GD
Hatás: bizalmatlanság, gyanakvás,
veszteségek
Deneb Algedi (vagy Nashira): (a bak farka)

Cap g és d 23o32’k(2000)
m 2.9 b=-2o356’, d=-16o29’
Típ.: GF
Hatás: jótett, pusztító lény, baj és szerencse, élet és
halál. Ha kulminál: hírnév, tekintély.
Cet
Cetus-Cet és Sculptor-Szobrász részlet
A görög monda szerint létezett egy óriási

tengeri szörny (a Cet), amely Etiópiában
vihardagályt keltett; neki vetették oda
martalékul Andromédát. A csillagkép a
mitológia szerint a Cefeusz, a Kassziopeia
és a Perszeusz alakzatokhoz kapcsolódik.
A Szobrász csillagképet elsőként

1752-ben Szobrászműhelynek
nevezték, s csak később lett
Szobrász.
Spirálgalaxis
A Cet csillagkép csillagai az asztrológiában
Menkar vagy Menkab: (orr) Cet 
14o19’b(2000)
m 2.5, b=-12o35’, d=+3o47’
Típ.: G
Hatás: betegséget, szégyent, romlást,
állat okozta sebesülést, vagyon
elvesztését hozza.
Deneb Kaitos: (a cet farka), ill.
Diphda (béka) Cet b 2o35’a(2000)
m 2.1 b=-20o46’, d=-18o25’
Típ.: G
Hatás: önpusztítás, betegség, szégyen,
balszerencse, kikényszerített változások.
Baten Kaitos: (a cet hasa) Cet z 21o57’a(2000)
m 3.7 b=-20o20’, d=+10o44’
Típ.: G
Hatás: kényszerű változást, balesetet

okoz. Hajótörés, zuhanás, lelökés.
Állatövi jegyek-Csillagképek viszonya: Ősz-Tél 2000-ben
21o51’c
29o55’c o14’b
14o14’b
26o10’b 14
20o15’d 0o24’b
0o24’b
23o14’d 22o34’c 14o18’a

14 o18’a
7o32’e 29o59’b 7o39’b 29o22’l
29 o22’l
7o39’b
33o59’b
o58’b
8o45’e 9o6’d 9o47’c 5o48’c
99o9’a
o9’a 23o29’l
23 o29’l
13o38’e
25o48’d 28o45’c 20o57’c 14o19’b

22o23’c
3o21’l
23o24’k
16o50’c 21o57’a
14o6’d 8o52’l 23o32’k 3o49’k
2o35’a
15o17’l
 Dubravszky László Dr.-Eörssy János Dr.: A
tradicionális asztrológia tankönyve
 Csaba György: Hatánk csillagos égboltja
 Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes
csillag
Néhány óra a csillagok között
2.rész
Kis Medve Zsiráf
Kassziopeia

Nagy Medve
Lant Északi
Bika Kos
Kígyó Szűz Halak
KisKutya Orion Cet
Bak
Kutya Déli
Skorpió Hal
Nyilas Kentaur
Dél
Téli csillagképek 1.
A téli égbolt uralkodó csillagképe az Orion, Az öv vonalát észak fele meghosszabbítva az a
amely leginkább kiterjesztett szárnyú Bika (Taurus) csillagkép legfényesebb csillagára,
pillangóra hasonlit. A történet szerint Orion az Aldebaranra mutat. Távolabb, ugyanezen vonal
az égi vadász. A középső három csillag menten találjuk a Fiastyúkot (Pleiades). Ettől
alkotja Orion övet. Az öv legészakibb csillaga északra viszonylag fényes csillagok sorozata
az égi egyenlítő közvetlen közelében fekszik. alkotja a Perzeusz (Perseus) csillagképet.
Téli csillagképek 2.
A téli égbolt csillagképei közül a
Szekeres (Auriga) jár a
legmagasabban. Legfényesebb csillaga
a Capella, amely egyébként az egész
égbolt egyik legfényesebb csillaga.
Az Orion két fényes csillagát, a Rigelt és

a Betelgeuzet (Betelgause) összekötö
egyenes észak felé az Ikrekre (Gemini)
mutat, amelyet legkönnyebben két
fényes csillagáról, a Castorról és a
Polluxról ismerhetünk fel..
Az Oriontól délkeletre elérjük a Nagy

Kutyát (Canis Maior). Itt találjuk a
Szíriuszt, az egész égbolt legfényesebb
csillagát. A Szíriusz és az Ikrek között
helyezkedik el a Kis Kutya (Canis
Minor), fényes csillagával, a Procyonnal.
Az Oriontól délnyugatra van az égbolton
kanyargó Eridánusz (Eridanus) folyót,
egészen a fényes Achernarig. Az égbolt
második legfényesebb csillaga,
Perseus
Az antik hős, Perzeusz először legyőzte a
medúzát, majd a medúza fejével
kiszabadította Andromédát és az anyját. A
csillagkép nagy része Közép-Európából
cirkumpoláris, az őszi estéken magasan áll
NGC1275 Galaxis erős rádió az égbolton.
és röntgensugárzás forrása
Kettős nyílt
csillag
halmaz
Nyílt
halmaz
NGC1499 Kalifornia-
köd, diffúz köd.
A Perseus csillagkép csillagai az asztrológiában
Algenib: (alkar) Per a
kb. 50o-os, nagy deklinációja miatt
nem találtam asztrológiai
gyűjteményekben.
m 1.8,
Hatás:
Algol: (rossz szellem, arab démon)
Per b 26o10’b(2000)
m 2.1-3.4 (fedési változó)
b=+22o25’, d=+40o38’
Típ.: GF
(GEH Dubravszky)
(GEHJ Dr.Janák)
Hatás: a legrosszabb állócsillag.

Balszerencsét, erőszakot, halált hoz.
Gyilkosság, öngyilkosság (pl.Asc-el).
Szívvel kapcsolatos problémák. Terror,
rombolás okozója.
Auriga-Szekeres
A Szekeres a mitológia szerint a kocsi (négyesfogat)
feltalálóját örökíti meg. A főcsillaghoz, a Capellához
(arabul Alhajot=kecske) kapcsolódó monda szerint: a
kecske – Amalthea – Jupiter Kréta-szigeti nevelőanyja
volt. Szarva, amelyet később Fortuna istenasszony
megtartott, szerencsehozónak (bőségszarunak)
bizonyult.
M37 csillaghalmaz
A Capella az égbolt AE Aurigae jelű csillag és az általa

hatodik legfényesebb megvilágított gáz- és porköd, az IC405
csillaga (m 0.1).
Gemini-Ikrek
A görög monda szerint Pollux halhatatlan, míg
Castor halandó volt. Amikor Castornak meg
kellett halnia, akkor Pollux úgy gondolta, hogy
osztoznia kell testvére sorsában, így felváltva
egy napot az Olümposzon, egy napot az
alvilágban akart élni. A testvéri szeretet
jutalmaképpen az istenek mindkettőjüket az
égre emelték.
M35 jelű, fényes
csillaghalmaz
Castor: 6 csillagból álló rendszer. Az A,B és C

komponensek távcsővel felbonthatók, de
mindegyikük spektroszlkópiai kettős. A C
komponens mindkét tagja vörös törpe.
A Szekeres és az Ikrek csillagkép csillagai az
asztrológiában
Capella (arabul Alhajot): kecske(gida)
Aur a 21o51’c(2000)
m 0.1, b=+22o35’, d=+45o55’
Típ.: EC
Hatás: tisztség, vagyon, hírnév,
tekintély, tudásvágy. Stratéga, katona,
vezető szerepek.
Castor Gem a 20o15’d(2000)
m 1.5 b=+10o5’, d=+32o4’
Típ.: C
Hatás: éles elme. Siker jogi vagy kiadói
tevékenységben. Sok utazás. Hatalomvágy.
Erőszakra hajlamos.
Pollux Gem b 23o14’d(2000)

m 1.1 b=+60o40’, d=+28o13’
Típ.: E Alhena: (teve nyakába égetett jel) Gem g
Hatás: ravasz, életrevaló, bátor, kegyetlen 9o6’d(2000) m=kb2.0 b=-6o45’, d=+16o28’
és merész. Mérgekkel áll kapcsolatban. Típ.: CD
Balesetek, szerencsétlenségek, hirtelen
Hatás: magas rangot ad a művészetben, balesetre
halál.
hajlam, mely a lábat érinti.
Cancer-Rák (Lynx-Hiúz)
Ez a konstelláció a rákot ábrázolja, mely
Herkules sarkába harapott, amikor a lernai
Hydrával harcolt. Köszönetképpen a rákot
Junó, Herkules ellensége emelte az égre.
Tejútrendszer
tőlünk
legtávolabbi
gömbhalmaza.
NGC2623 szokatlan
alakú galaxis
M44 Praesepe
(Jászol, arabul
Meleph), szabad
szemmel is látható,
fényes nyílt halmaz.
A Rák csillagkép csillagai az asztrológiában
Acubens (Sertan): (olló, fogó) Cnc a 13o38’e(2000)
m 43.3, b=-5o5’, d=+12o10’
Típ.: GC
Hatás: aktivitást, gonoszságot, mérget kölcsönöz.
Asellus Borealis (északi Asellus) Cnc g 7o32’e(2000)
m b=+3o11’, d=+21o46’
Típ.: EA
Hatás: türelem, nyereség, bátorság, hősies, vakmerő vezető.
Asellus Australis (déli Asellus) Cnc d 21o43’a(2000)
m 3.9 b=+0o4’, d=+18o27’
Típ.: EA
Hatás: balesetek, tűzveszedelem, gyulladásos
betegségek, szembaj, esetleg vakság.
Praesepe (arabul Meleph): (Jászol) Cnc M44
7o14’e(2000) nyílt csillaghalmaz
m 6-17, b=+1o33’, d=+20o15’
Típ.: EB
Hatás: betegség, szégyen, tapintatlanság, brutalitás. B-al
szembaj, esetleg vakság. Szorgalom, rend és
termékenység, de veszteségekre tesz hajlamossá
Taurus-Bika
Jupiter (Zeusz) bika alakját öltve beállt a csordába, amikor Európa – akibe
belebolondult – és játszópajtásai a tengerben fürödtek. Szelídségével
felbátorította Európát, aki meglovagolta, a bika ekkor a tengerbe vetette
magát és Kréta szigetére vitte Európát.
Hyadok (a görögök esőcsillaga) és
a Plejádok (görögök: galamb vagy
hétcsillag) két nyílt csillaghalmaz.
A narancsszínű Aldebaran (Bika
szeme) fényes drágakőként
ékesíti a Hyadokat (Bika feje),
bár nem tartozik a halmazhoz.
Fiastyúk (Plejádok) és Rák-köd a Bikában
Az M1 jelű Rák-, illetve a
Crab-köd egy szupernova
maradványa (m 8.4 fényes). A
szupernova felrobbanását
(1054-ben) kinai krónikákban
is feljegyezték. A gigászi
robbanás a csillag anyagát
szétszórta, s azóta egy táguló
Fiastyúk (Plejádok)
gázfelhő keletkezett.
hat vagy hét csillaga
szabad szemmel is
megpillantható.
(Galamb, hétcsillag,
kotlóstyúk, társzekér,
kakukkcsillag).
Legfényesebb csillaga
az Alcyone.
A Bika csillagkép csillagai az asztrológiában
Aldebaran: (a Plejádok kisérője) Taua
9o47’c(2000)
m 0.9, b=-5o28’, d=+16o21’
Típ.: E (EF Baktay)
Hatás: tisztelet,okosság,ékesszólás,népszerűség,
bátorság, kegyetlenség, erőszak és betegség
veszélye. Szembaj főleg A és B mellett.
Hyadok Tau g 5o48’c(2000)
M kb.4 b=-5o44’, d=+15o26’
Típ.: GC
Hatás: hirtelen események,erőszak,mérgezés,
vakság, fej sérülései, ellentmondásos szerencse.
El Nath (Nath): (szarv) Tau b
22o34’c(2000) Alcyone (Plejádok legfény.csill.) Tau h M45
m 1.7 b=+5o23’, d=+28o32’ 29o59’b(2000) m 2.9, b=+4o2’, d=+23o52’
Típ.: E Típ.: BE
Hatás: szerelmet, hírnevet, láz miatt vakságot,
Hatás: szerencsét hoz, hírnevet, arc sérüléseit hozza. Asc-el szembaj.,
pártatlanságot a rossz és jó iránt. betegség, fogság. Sok utazás.
Al Hecka:(alsó szarvhegy) Tau z 24o47’b(2000) m 3.0 b=-2o12’, d=+21o6’

Típ.: E
Hatás: erőszakot,rosszakaratot,balesetveszélyt hoz.
Orion
Orion, az égi vadász a Plejádokra vadászott. Oriont a lányukkal szembeni
rossz magatartása miatt Oinopion és Bacchus megvakította, de visszanyerte
látását, amikor szemeit kitette a felkelő Napnak. Dicsekvése miatt, miszerint a
föld minden állatát képes agyoncsapni, előhívták a Skorpiót és ennek
csípésébe belehalt. Büntetésül úgy került az égre, hogy pontosan egymással
szemben helyezkednek el, tehát egyszerre sohasem láthatók.
Betelgeuse sza- Közép-Európából

bálytalanul pul- látható egyik
záló vörös szu- leglátványosabb
peróriás csillagkép.
m0.2-1.2
Orion-öv
Rigel, fehér szuper-

óriás. m0.14 Lófejköd
A Nagy Orion-köd
M42, a Nagy Orion-köd. Ez a diffúzköd a
csillagközi gáz, por és molekulák
bonyolult együttese. Az M42 átmérője 30
fényév, távolsága 1300-1900 fényév. A
ködöt a belsejébe beágyazódó csillagok
sugárzása gerjeszti vílágításra.
Csillagbölcsőnek is nevezik,
mivel össztömege olyan nagy,
hogy anyagából akár 10.000, a
Naphoz hasonló méretű csillag is
keletkezhetne.
i Orionis
m2.9-6.9
Az Orion csillagkép csillagai az asztrológiában
Betelgeuse: (váll) Ori a 28o45’c(2000)
m 0.4-1.3, b=-16o2’, d=+7o24’ Típ.: EC
Hatás: sok veszélyt, de hírnevet és emelkedést jelez.
Háborús megbecsülést, kinevezést és vagyont hozhat.
Rigel: (láb) Ori b 16o50’c(2000)
m 0.1 b=-31o8’, d=-8o18’ Típ.: FE
Hatás: jótékonyságot, tiszteletet, gazdagságot, elége-
dettséget, hírnevet hoz. Találékonyság, műszaki érzék.
Bellatrix: (harcos) Ori g 20o57’c(2000)
m 1.6 b=-16o50’, d=+6o17’ Típ.: EC
Hatás: harcos, küzdő típusnak nagy lendületet ad, háborús
sikereket biztosít, de sérülések veszélyével. AB mellett
szembaj.
Mintaka: (öv) Ori d 22o23’c(2000) m 1.9-2.1 változó,
b=-23o37’, d=-0o21’ Típ.: GC (D Baktay szerint)
Hatás: előnyös, szerencsés hatás.
Alnilam: (gyöngyfüzér) Ori e 23o29’c(2000) m 1.7,
b=-24o32’, d=-1o15’ Típ.: FG (FE Baktay szerint)
Hatás: értelmi képességeket fokozza, az
emlékezőtehetséget élesíti. Anyagi előnyöket ad.
Ensis Ori M42 23o2’c(2000) m 5 (átlag),
b=-28o42’, d=-5o26’ Típ.: EB
Hatás: vakságot, szemek károsodását, betegséget, erőszakos halált hozhat.
Canis Minor-Kis Kutya és Monoceros-Egyszarvú
A Canis Minor Ikaros kutyáját
Mairát ábrázolja, aki a gazdája
halála miatt érzett fájdalomtól
vízbe fojtotta magát.
NGC2264 Kúp-köd (Conus-
köd): nyílthalmaz a hozzá
kapcsolódó diffúz köddel.
(Karácsonyfának is nevezik).
Procyon, az égbolt nyolcadik

legfényesebb csillaga. Egyik
legközelebbi csillag: 11,3 fényév.
NGC2237-9 Rozetta-
köd. Az égbolt legszebb
gázködjei közé tartozik.
A Kis Kutya csillagkép csillagai az asztrológiában
Procyon: kutya előtti (arab: Elgoamisa:a

sírással betapasztott szemű Szíriusz) CMi a
25o48’d(2000)
m 0.4, b=-16o0’, d=+5o260’
Típ.: CE (ED Baktay)
Hatás: a marsi képességeket fokozza, katonai

tehetséget ad, de veszélyes, mert
veszteségeket, vereségeket idéz.
Összezavarja az értelmet. Aktivitást,
erőszakot, váratlan és erőszakos
rosszindulatot okoz. Kutyaharapás és
veszettség veszélye.
Mirzam: (az előre menő) (Gomeisa) CMi b

m 2.9
Eridanus folyó
NGC1300 Eridanus a Padus vagy a Po folyót testesíti
Küllős meg, amelybe Phaethon beleesett, amikor
spirál- Jupiter leütötte; Phaethon felgyújtotta a világot,
galaxis
amikor apja Phoebus (Helios) kocsiját rossz úton
vezette. A görög mitológia szerint Eridánusz az
alvilág folyója volt.
Omikron 2
Eridanii: hármas
csillagrendszer
Achernar az égbolt kilencedik

legfényesebb csillaga (m 0.53),
nagyon forró kék óriás. Köz.-
Európából nem látható.
Az Eridánusz csillagkép csillagai az asztrológiában
Achernar: (a folyó vége) Eri a

15o17’l(2000)
m 0.5, b=-59o29’, d=-57o39’
Típ.: F
Hatás: sikert hoz közhivatalban,
jótékonyságban, vallásban. F-i hatás.
Cursa: (elülső lábzsámoly) Eri b

Az Orion Rigelje közelében látható
m 2.8
Típ.:
Zaurak: (csónak) Eri g

m 3.0
Típ.:
Canis Maior-Nagy Kutya
A monda szerint ez a csillagkép azt a kutyát
ábrázolja, amelynek Jupiter megparancsolta,
hogy őrizze Európát, akit elrabolt és Kréta
szigetére vitt. Mások szerint a Nagy Kutya az
Orion (Vadász) kisérői közé tartozik.
Szíriusz az égbolt
legfényesebb csillaga
(m -1.4)
Szíriusz B a kísérő
csillag (m 8.65) Föld-
méretű fehér törpe.
NGC2287 szabad-
Szemmel is látható
nyílthalmaz
NGC2477 NGC2362
nyílthalmaz nyílthalmaz
A Nagy Kutya csillagkép csillagai az asztrológiában
Szíriusz CMa a 14o6’d(2000)

m -1.5, b=-39o35’, d=-16o36’
Típ.: FE (EF Dubravszky)
Hatás: tisztelet, megbecsülés, jólét,

hűség. Kutyaharapás veszélye. Nagy
szellemi erőfeszítésre ösztönöz.
Mirzam: (előfutár) CMa b

m 2.0
Wezen CMa d
m 1.9
Tavaszi csillagképek
A téli égbolt uralkodó csillagképe az Az öv vonalát észak fele
Orion, amely leginkább kiterjesztett meghosszabbítva az a Bika (Taurus)
szárnyú pillangóra hasonlit. A történet csillagkép legfényesebb csillagára, az
szerint Orion az égi vadász. A középső Aldebaranra mutat. Távolabb,
három csillag alkotja Orion övet. Az öv ugyanezen vonal menten találjuk a
legészakibb csillaga az égi egyenlítő Fiastyúkot (Pleiades). Ettől északra
közvetlen közelében fekszik. viszonylag fényes csillagok sorozata
alkotja a Perzeusz (Perseus)
csillagképet.
 Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok
 Szécsényi-Nagy Gábor: M45, azaz a Fiastyúk
 Ponori Thewrewk Aurél: Hajnali szép csillag
 Joachim Herrmann: SH atlasz, Csillagászat
 Antonín Rükl: A Világűr képes atlasza
 Vivian Robson: Állócsillagok
 Dubravszky László Dr.-Eörssy János Dr.: A tradicionális
asztrológia tankönyve
 Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve
 Csaba György: Hatánk csillagos égboltja
 Pap Gábor: Jött éve csodáknak
 Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes csillag
 J.I.Perelman: A végtelen csillagvilág
 Csillagászati kislexikon
Néhány óra a csillagok
között
3.rész
Kis Medve Zsiráf
Kassziopeia

Nagy Medve
Lant Északi
Bika Kos
Kígyó Szűz Halak
KisKutya Orion Cet
Bak
Kutya Déli
Skorpió Hal
Nyilas Kentaur
Dél
Tavaszi csillagképek 1.
Az égboltnak ezen a részén viszonylag Az Északi Vizikigyótól délre a Tejút
kevés fényes csillagot találunk, annál figyelemre méltóan szép szakasza
több azonban a galaxis és a húzódik, benne a déli égbolt két jól
csillaghalmaz. A Tejútrendszer fősíkjára
merőleges irány a Bereniké Haja ismert csillagképével, a Dél
(Coma Berenices) csillagkép irányába Keresztjével (Crux) és a
mutat. Az égboltnak ez, a Tejút sávjától Kentaurral (Centaurus).
távol eső része olyan „ablakot" kínál
számunkra, amelyen keresztül
kitekinthetünk a tér távoli mélységeibe,
a galaxisok világára.
Tavaszi csillagképek 2.
Az Oroszlán könnyen felismerhető arról a
forditott kérdőjelet formázó csillagcsoportról,
amely a művészi ábrázolásokon az oroszlán
fejet jelöli. Az Oroszlan legfényesebb csillaga,
a Regulus, az Ekliptikán fekszik. Az Arcturust
az Ökörhajcsárban (Bootes) láthatjuk.
Továbbhaladva a következő fényes csillag a
Spica, a Szűzben.
A három fényes csillag, a Regulus, az
Arcturus és a Spica alkotja az úgynevezett
„Tavaszi Háromszöget", amely az égbolton
való tá jékozódásunk hasznos segédeszköze
lehet.
Eme nagy háromszög alatt nyúlik el az Északi

Vízikigyó (Hydra), amelynek a „fejét" a Rák
(CNC) alatt találjuk. Az Északi Vízikígyótól
délre a Tejút szép szakasza húzódik, benne a
déli égbolt két jól ismert csillagképével, a Dél
Keresztjével (Crux) és a Kentaurral
(Centaurus). Ha meg akarjuk pillantani ezeket
a csillagképeket, nem kell feltétlenül a déli
felgömbre utaznunk. A Dél Keresztje ugyanis
a Ráktérítőről (vagyis az északi földrajzi
szélesség 23,5°-áról) már éppen a látóhatár
fölött figyelhető meg.
Bootis-Ökörhajcsár és
Coma Berenices-Bereniké Haja
Berenikének, az
egyiptomi hercegnőnek,
egy monda szerint le
kellett vágnia arany haját
és ezt az istenek oltárán NGC4889
fel kellett áldoznia, hogy Galaxishalmaz
férje épségben érkezzen több mint 1000
haza a háborúból. Az galaxisból áll.
áldozatot az istenek
elfogadták és a hajat
csillagok alakjában az
égboltra helyezték.
Bootes (Medvepásztornak is mondják) azonos
Arkassal, akinek anyja Kallisto, akit Junó M64- NGC4826
spirálgalaxis
medvévé változtatott (Ursa Maior). A
vadászaton Arkas rábukkant anyjára, aki medve
alakjában járt és akiről nem tudta, hogy ő az
anyja. Követte egészen Jupiter oltáráig, hogy
ott megölje és őt magát pedig a papok öljéj
meg. Jupiter megsajnáltanőket, és hogy
megakadályozza ezt, felvitte őket az égbe, ahol
még mindig látható Bootes, amint követi a
medvét. Az Arcturus az égbolt negyedik
legfényesebb csillaga (m 0.0).
Narancsszínű óriás csillag.
Ökörhajcsár csillagkép csillagai az asztrológiában
Arcturus: (a medvék szemét őrző
vadász) Boo a 24o14’g(2000)
m 0.0, b=+30o47’, d=+19o36’
Típ.: EF (FE Dubravszky, Baktay)
Hatás: gazdagságot, becsületet, hírnevet,

céltudatosságot, jólétet hoz, hajóút vagy
utazás révén.
FE Eleinte jól induló, szerencsés hatás, mely
utóbb rosszra fordul, általában inkább
kártékony.
Nekbar: Ökörhajcsár Boo b
Ceginus: Boo g
Mirak: Ágyékkötő Boo e
Muphrid: a Lándzsás egyik csillaga Boo h
Alkalurops: amely a pásztorboton van

Boo m
Leo-Oroszlán
• A monda szerint ezt az Oroszlánt (nemei oroszlán, amely
eredetileg a Holdtól származik) győzte le Herkules.
M66-NGC3627 M65-NGC3623
spirálgalaxis spirálgalaxis
NGC3115
M96-NGC3368 Orsóalakú
spirálgalaxis galaxis
M95-NGC3351
küllős spirálgalaxis
Az Oroszlán csillagkép csillagai az asztrológiában 1.
Regulus: kis király Leo a 29o50’e(2000)
m 1.3, b=+0o28’, d=+12o22’
Típ.: EF
Hatás: erőszak, pusztítás, rövid katonai siker,,
bukás, fogság, siker, ideálok, szellemi erő,
nagyvonalúság, hatalom és vezetésvágy,
merészség, függetlenség jellemzi.
Denebola: az oroszlán farka Leo b
21o37’f(2000)
m 2.2, b=+12o16’, d=+15o1’
Típ.: GD (EH Dubravszky, H Baktay)
Hatás: csillogó gondolkodás, nyílvános
szégyen, sajnálat, balszerencse. Önfegyelem,
nagyvonalúság.
H hatalmas feszítő erő, veszedelmek,
katasztrófák.
Algieba: az oroszlán homloka Leo g
m 2.2/3.5 (két komponens)
Hatás: nyereséget hoz harácsolás, erkölcstelenség

által. Melankólia, egoista, megbízhatatlan jellem.
Az Oroszlán csillagkép csillagai az asztrológiában 2.
Algenubi (Ras Elased australis): az oroszlán
fejétől délre lévő Leo e 20o42’e(2000)
m 3.0, b=+9o43’, d=+24o9’
Típ.: GE
Hatás: merész, bombasztikus, kegyetlen,
szívtelen, brutális, romboló lény, de művészi
kifejező erő.
Aldhafera: hajtincs Leo z 27o34’e(2000)
m 3.5, b=+11o52’, d=+23o49’
Típ.: GC
Hatás: öngyilkossággal, méreggel, folyékony
robbanószerekkel, hazugsággal, lopással és
gyilkossággal hozzák kapcsolatba.
Hatás: veszteséget, veszélyt hoz. Erőszakos,

önuralom-nélküli, katonatiszt akinek a saját katonái
okozzák a halálát.
Ras Elased boralis: az oroszlán fejétől
Subra: sörény Leo o m 3.5
északra lévő Leo m m 3.9
Virgo-Szűz
• Aurórának, a hajnal istennőjének lányát szimbolizálja.
Más mítosz szerint ő volt az igazság istennője.
Spica=kalász, amit a
Szűz a kezében tart.
M87 óriás
elliptikus galaxis
Porrima kettőscsillag.
Azonos (m 3.5) fényességű
csillagokkal.
M104 spirálgalaxis
Sombrero-galaxis
A Szűz csillagkép csillagai az asztrológiában
Spica : kalász (búzakalász), vagy arabul:
Azimech vagy Alaazel:az oroszlán hátsó lába
Vir a 23o50’ f(2000)
m 1.0, b=-2o3’, d=-10o45’
Típ.: DE (CE Dubravszky, ED Baktay)
Hatás: sikert, ismertséget, gazdagságot, művészet
és tudomány szeretetét, gátlástalanságot,
terméketlenséget, igazságtalanságot hoz.
Zavijava (Alaraph) Vir b 27o9’f(2000)
m 3.6, b=+0o42’, d=+2o13’
Típ.: CE
Hatás: jótékonyságot, jellem erősséget,
harcias vonásokat, rombolókedvet hoz.
Zaniah Vir h 4o50’g(2000) m 3.9,

b=+1o22’, d=-0o13’
Hatás: udvarias, előkelő, szeretetreméltó Típ.: CD
jellem, prófétai meglátások. Hatás: Kifinomult. Tisztesség,
Vindemiatrix (Almuredin): vincellér Vir e rokonlelkűség, rendszeretet,
szeretetreméltó.
9o57’g(2000) m 2.8, b=+16o13’, d=+1o23’
Típ.: GC (GD Baktay)
Hatás: hamisság, kíméletlenség, lopás, özvegység. Minelauva Vir d m 3.6
Corvus-Holló, Crater-Serleg és
Hydra-Északi Vízikígyó
Apolló ünnepséget rendezett Jupiter tiszteletére és vízre
volt szüksége. Elküldte a Hollót a Serleggel (Crater). A
holló útközben egy fügefánál megállt és addig maradt,
amíg a fügék meg nem értek, közben
M83-NGC5236 a
déli égbolt egyik elfeledkezett a feladatáról. Félt Apolló
legfényesebb haragjától, ezért fogott egy vízikígyót
galaxisa. és arra hivatkozva kért elnézést, hogy
az tartotta fel a vízhordásban. Apolló
elrendelte, hogy a holló soha többé
nem ihat, amíg a fügék meg nem
érnek, és erre való emlékeztetésül
felhelyezte a hollót, a serleget és a
kígyót az égre.
NGC4038/39 gyűrűs-
csóvás galaxispár.
Talán két galaxis
összeütközését látjuk.
NGC3242
fényes
planetáris köd
Az Északi Vízikígyó az égbolt leghosszabb

és legnagyobb területű csillagképe.
A Holló, a Serleg és az Északi Vízikígyó csillagképek
csillagai az asztrológiában
Alphard: az egyes
egyedülálló csillag Hya a
27o17’e(2000) m 2.0, b=-
22o23’, d=-8o19’
Típ.: GD
Hatás: bölcsességet, zenei,
művészeti elismerést hoz,
heves érzelmeket, önuralom
hiányát, erkölcstelenséget,
váratlan halál.
Algorab: a holló jobb szárnya Crv d

Hatás: idealizmus, természetfölötti erő, 13o27’g(2000) m 3.0/8.4 fizikai kettős,
intelligencia, tisztelet, gazdagság. b=-12o11’, d=-16o4’
Típ.: EG
Alchiba: sátor Crv a m 4.0
Hatás: rombolás, rosszakarat,
Kraz: Crv b m 2.7
ellenségeskedés, ellenszenv, hazugság.
Gienah: a holló szárnya Crv g m 2.6
Nyári csillagképek 1.
A Tejút ezüstös sávja jó tájékozódási lehetőséget nyújt. A Tejút áthalad a
Nagy Nyári Háromszögön (Deneb-Vega-Altair), majd tovább halad a Nyilas
irányába és a Kígyótartó és Skorpió csillagképeknél kiszélesedik. A
nyáréjszakai égbolton látható még a Herkules, a Mérleg és a Kentaur.
Nyári csillagképek 2.
A kékesfehér Vega a Lantban (Lyra) egyike az
égbolt legfényesebb csillagainak. A Deneb a
kiterjesztett szárnnyal a Tejút felé repülő Hattyú
(Cygnus) farktolla végét jelöli ki az égen. A Sas
(Aquila) csillagképben található az Altair.
A Vegatol nyugatra fekszik a Herkules. A

Herkules mellett helyezkedik el a szépséges
kis Északi Korona (Corona Borealis), melynek
legfényesebb csillaga a Gemma. Ez alatt
található a Kigyó feje (Serpens Caput). A Kigyó
csillagképet a Kigyótartó (Ophiuchus) két
részre osztja, a csillagkép másik része, a Kigyó
farka (Serpens Cauda).
Az Ekliptika mentén fekvő, úgynevezett állatövi

csillagképek közül az Antares a legfényesebb,
a Skorpici (Scorpius) vörös színű csillaga.
Nyugatra helyezkedik el a Mérleg (Libra), mig a
Skorpió keleti oldalán, a Tejút sávjának
legfényesebb és legzsúfoltabb szakaszát a
Nyilas (Sagittarius) foglalja el. Ez alatt a Déli
Korona (Corona Australis) csillagkép látható.
Corona Borealis-Északi Korona
• Azt a koronát ábrázolja, amelyet Vénusz adott
mennyasszonyi ajándékként Ariadnénak Bacchusszal
kötött házasságakor (miután Thézeusz elhagyta).
Az R Coronae Borealis
szabálytalan változó csillag
6 és 15 magnitúdó között A Gemma – Drágakő,
teljességgel spektroszkópiai kettős.
előrejelezhetetlen módon
változtatja fényességét.
Egy olyan kis területen, mint

amennyit a telihold foglal el az
égen, több mint 400 galaxist
számolhatunk össze.,
Nova
Az Északi Korona csillagkép csillagai az asztrológiában
Gemma: drágakő (arab:Alphekka-

csipkézett koldustál) CrB a
12o17’ h(2000)
m 2.3, b=+44o20’, d=+26o59’
Típ.: DC
Hatás: tisztességet, becsületet, költői és

művészi tehetséget ad.
Herkules és Lyra-Lant
Hermész (Merkúr) az általa készített 3 húrú lantot odaadta Orpheusznak,
aki zenéjével az állatokat, a madarakat és a sziklákat elvarázsolta. Miután
Orpheuszt a trák nők legyőzték, Jupiter -Apolló és a múzsák kérésére- a
lantot az égre helyezte. Az istenek és a titánok háborúja idején az
istenek összefutottak az égbolt egyik
M57-NGC6720 oldalán, és az ég leszakadt volna, ha
Lyra-gyűrűsköd Atlasz és Herkules nem tartja meg. Ezért
Herkulest érdemei elismeréseként az
Vega az égbolt égbe helyezték. (Legyőzte a nemeai
negyedik oroszlánt, harcolt a Vízikígyó-Hydra-ellen,
legfényesebb egyetlen nap alatt elhordta az Augias
csillaga (m 0.04) istállójában lévő hatalmas mennyiségű
ürüléket.)
M13-NGC6205
gömbhalmaz kb. 1
millió csillagot
tartalmaz
A Herkules és a Lant csillagképek csillagai az asztrológiában
Vega: a letaszított sas Lyr a 15o19’

j(2000)
m 0.0, b=+61o44’, d=+38o43’
Típ.: DC (D Dubravszky, DA Baktay)
Hatás: jótékonyságot, idealizmust, reményt,
nemességet, változékonyságot hoz.
DA művészi képességek, rendkivüli utakon járó
szellemiség.
Sheilak: a bizánci hárfa Lyr b m 3.4-4.3

fedési változók
Hatás: merészség, bátor célratörés,

hatalomvágy, jó szellemi értelmi képességek.
Cygnus-Hattyú
Jupiter, hogy megszerezze magának Lédát, Spárta királyának,
Tyndareosnak a feleségét, hattyúvá változtatta. Vénusz sas alakjában
követte amikor Lédához menekült, mintha nála keresne védelmet.
(Napisten fiának, Phaetonnak a barátja oly szerencsétlenül
kormányozta szekerét, hogy halálos balesetet szenvedett. A barát
Phaeton gyászaként Hattyú képében nyert vigasztalást az égbolton.)
NGC7000
Észak-Amerikai Deneb, a Hattyú
köd farktollait végét jelző
fényes csillag (m 1.3)
M27-NGC6853
Súlyzó-köd, fényes
planetáris köd
A Hattyú csillagkép csillagai az asztrológiában
Deneb (Deneb Adige): farok Cyg a 5o21’

l(2000)
m 1.2, b=+59o55’, d=+45o0’
Típ.: DC (EH Baktay)
Hatás: találékony, jó felfogás, könnyen tanul.
Albireo: Madár Cyg b 1o16’ k(2000)

m 3.1/5.1 fizikai kettős, b=+48o59’,
d=+27o47’
Típ.: DC
Hatás: attraktív megjelenést, kedvességet,

szeretetet hoz.
Ophiuchus-Kígyótartó
• A gyermek Herkulest ábrázolja, aki a
Pipa-köd
két Junó által küldött kígyót megfojtotta,
akiknek őt kellett volna megölniük,
amikor a bölcsőjében aludt.
S-köd
M10-NGC6254
fényes
gömbhalmaz
A Kígyótartó csillagkép csillagai az asztrológiában
Ras Alhague: Kígyótartó feje Oph a
22o27’ i(2000) m 2.1, b=+35o51’, d=+12o37’
Típ.: GD
Hatás: nőknek balszerencsét hoz, perverz
hajlamokat, szellemi romlottságot.
Celbalrai: a pásztor kutyája Oph b m 2.8
Hatás: erkölcstelenséget, gátlástalanságot,

forradalmat hoz.
Han Oph z 9o14’ i(2000)
m 2.6, b=+11o24’, d=-10o24’
Típ.: GD
Hatás: bajt, szégyent hoz.
Sabik Oph h 16o51’ i(2000)
m 2.4, b=+7o12’, d=-15o38’ Sinistra Oph n 29o45’ i(2000)
Típ.: GD m , b=+13o41’, d=-9o45’
Hatás: elvesztegetett energiát, perverz Típ.: GD
erkölcsöt és sikert hoz gonosz dolgokban.
Hatás: erkölcstelen, alantas, hitvány jellem.
Serpens-Kígyó
• A görög mitológia szerint a kígyó csodatévő ereje segítségével
Eszkulápiusz (őt a Kígyótartó szimbolizálja) meggyógyította a
betegeket, a holtakat pedig feltámasztotta.
• Más hagyományok szerint a kígyó egyike azoknak, melyeket
Herkules a bölcsőjében megölt.
M16-NGC6611 nyílt A Kígyó az egyetlen csillagkép,
halmaz, amelyet egy amely két különálló részre szakad.
diffúz köd ölel körül.
Sas-ködnek is hívják.
Kígyó feje
Kígyó farka
M5-NGC5904
fényes
gömbhalmaz.
A Kígyó csillagkép csillagai az asztrológiában
Unik illetve Unuk Elhaija: a Kígyó nyaka

Ser a 22o3’ h(2000)
m 2.7, b=+25o25’, d=+6o41’
Típ.: GE
Hatás: erkölcstelenséget, baleseteket,

erőszakot és mérgezés veszélyét hozza.
Aquila-Sas
• Aquila azt a sast testesíti meg, aki Ganymédeszt az égbe
felvitte, és akiről azt hitték, hogy ő maga Jupiter személyesen.
Altair a Nagy Nyári

Háromszög déli csúcsa
m 0.8
NGC6709 nyílt
halmaz
NGC6814
galaxis
NGC6781
planetáris köd
A Sas csillagkép csillagai az asztrológiában
Altair: repülő sas Aql a 1o45’ k(2000)
m 0.8, b=+29o18’, d=+8o39’
Típ.:EF (H Baktay)
Hatás: nyugodt, önbizalommal teli, derék,
független, nagyravágyó, felszabadult lény.
Vezetői beosztás. Vérontás miatt bűnössé
válhat.Kígyöveszély.
H Fokozott tevékenységre ösztönöz, sikert,
eredményt biztosít, de egyébként kétséges
vagy ártó hatású.
Alschain: mérlegkar Aql b m 3.7

Tarazuet: mérleg Aql g m 2.7
Hatás: vezetői kvalitások, szabad, siker

háborúban és jötékonykodásban.
Libra-Mérleg
• A Mérleget a régiek nem tekintették külön csillagképnek, a Skorpió ollójának
nevezték. Jelenleg azt a Mérleget ábrázolja, amelyben Astraia megmérte az
emberek tetteit, és amit Jupiternek bemutatott.
A Mérleg csillagkép csillagai az asztrológiában
Zuben Elgenubi: a Skorpió déli ollója, Déli
Serpenyő Lib a 15o5’ h(2000)
m 2.8/5.2 kettőscsillag,
b=+0o20’, d=-15o43’
Típ.:GC (GD Baktay)
Hatás: irigységet, rosszakaratot, testi
fogyatékosságot, haragtartó jellemet, erőszakot,
betegséget, hazugságot, bűnözést, szégyent és
mérgezés veszélyét hozza.
GD ártalmas hatás az egészségre, balesetek,
szerencsétlenségek, tűzveszedelem, gyulladásos
betegségek, szembaj, esetleg vakság.
Zuben Elschemali: a Skorpió északi ollója,

Északi Serpenyő Lib b 19o22’ h(2000)
m 2.7 b=+8o30’, d=-9o5’
Típ.:FC (FD Baktay)
Hatás: szerencsét hoz, nagy ambíciót,

jótékonyságot, megbecsülést, gazdagságot.
Különösen szellemi téren előnyös.
Zuben Elakrab: Lib g m 4.0

Scorpius-Skorpió
• A Skorpió gyilkos fullánkja ölte meg Oriont, ezért büntetésül úgy
került az égre, hogy pontosan egymással szemben helyezkednek
el, tehát egyszerre sohasem láthatók.
M6-NGC6405
nyílthalmaz
s Scorpii
M4-NGC6121
gömbhalmaz
Antares
változó és
kettőscsillag
A Skorpió csillagkép csillagai az asztrológiában
Antares (arab Calbalakrab, azaz a Skorpió szíve): a Mars
vetélytársa (vöröses színe miatt) Sco a 9o46’ i(2000)
m 0.9-1.8 változó csillag, b=-4o34’, d=-26o15’
Típ.: EF (E Dubravszky)
Hatás: ellenségeskedést, sorscsapásokat hoz. Rideggé,
önzővé, keményfejűvé, önpusztítóvá tesz. Óriási szívet ad.
Akrab: skorpió Sco b 3o11’i(2000) m 2.6,
b=+1o1’, d=-19o35’ Típ.: EG
Hatás: ellenséges, könyörtelen, kegyetlen, visszataszító,
gonosz, lopás, gyilkosság, fertőző betegségek.
Dschubba, Isidis Sco d 2o34’ i2000)

m, b=-1o58’, d=-22o24’
Típ.: EG
Hatás: hirtelen rohamot, rosszindulatot,
erkölcstelenséget, szégyentelenséget hoz.
Aculeus Sco 6M 25o45’i(2000) m 6-11,
b=-8o1’, d=-32o10’ Acumen Sco 7M 28o42 i(2000) m 6-10
Típ.: EB b=-11o22’, d=-34o47’
Hatás: megterheli a látóképességet, vakság ha Típ.: EB
valamelyik fővilágosítóval együttáll. Hatás: Aculeus-hoz hasonló tulajdonságú.
Sagittarius-Nyilas 1.
• A bölcs és igazságos kentaurt Cheriont (Chiron) ábrázolja, akit
Herkules egyik lezuhanó mérges nyila megsebzett a lábán és
megölte. (Mások szerint a nyíl és az íj feltalálóját örökíti meg.)
A Nyilas csillagkép pontosan a

Tejútrendszer középpontja felé esik.
Sagittarius-Nyilas 2.
A Nyilas csillagkép csillagai az asztrológiában
Vir a 23o50’ f(2000)
m 1.0, b=-2o3’, d=-10o45’
m 3.6, b=+0o42’, d=+2o13’
Típ.: CE

b=+1o22’, d=-0o13’
szeretetreméltó.
9o57’g(2000) m 2.8, b=+16o13’, d=+1o23’
A déli égi pólus környékének
csillagképei
Crux-Dél Keresztje
A Dél Keresztje csillagkép csillagai az asztrológiában
Vir a 23o50’ f(2000)
m 1.0, b=-2o3’, d=-10o45’
m 3.6, b=+0o42’, d=+2o13’
Típ.: CE

b=+1o22’, d=-0o13’
szeretetreméltó.
9o57’g(2000) m 2.8, b=+16o13’, d=+1o23’
Centaurus-Kentaur
A Kentaur csillagkép csillagai az asztrológiában
Vir a 23o50’ f(2000)
m 1.0, b=-2o3’, d=-10o45’
m 3.6, b=+0o42’, d=+2o13’
Típ.: CE

b=+1o22’, d=-0o13’
szeretetreméltó.
9o57’g(2000) m 2.8, b=+16o13’, d=+1o23’
Carina-Hajógerinc
A Hajógerinc csillagkép csillagai az asztrológiában
Vir a 23o50’ f(2000)
m 1.0, b=-2o3’, d=-10o45’
m 3.6, b=+0o42’, d=+2o13’
Típ.: CE

b=+1o22’, d=-0o13’
szeretetreméltó.
9o57’g(2000) m 2.8, b=+16o13’, d=+1o23’
Állatövi jegyek-Csillagképek viszonya:Tavasz-Nyár 2000-ben
• Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok
• Szécsényi-Nagy Gábor: M45, azaz a Fiastyúk
• Ponori Thewrewk Aurél: Hajnali szép csillag
• Joachim Herrmann: SH atlasz, Csillagászat
• Antonín Rükl: A Világűr képes atlasza
• Vivian Robson: Állócsillagok
• Dubravszky László Dr.-Eörssy János Dr.: A tradicionális
• Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve
• Csaba György: Hatánk csillagos égboltja
• Pap Gábor: Jött éve csodáknak
• Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes csillag
• J.I.Perelman: A végtelen csillagvilág
• Csillagászati kislexikon
Néhány óra a csillagok
között
4.rész
 Dubravszky László Dr.-Eörssy János Dr.: A tradicionális
 Csaba György: Hazánk csillagos égboltja
 Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes csillag
 Szabó Mária: A magyarok csillagai
 Várhegyi Péter internetes cikkei
Csillagok útja az
égbolton
A felvételt a Kilimandzsárónál
(Egyenlítő mentén, attól kb. 3
fokkal Délre). 3,5 órás expozició
során a látható pályát írták le a
csillagok. A Déli sarok jól
kirajzolódik a láthatár mentén.
Magyarok csillagai
 A magyarok csillagképe – már az
Ókortól kezdve - a Nyilas. A magyar
népet – csakúgy mint a többi szkíta,
lovas kultúrájú, szabad életformájú
népet - az asztrológiai hagyomány is a
Nyilashoz sorolja. A csillagunk pedig a
Jupiter. (A székelyeké a Szaturnusz).
 A Jupiter és a Nyilas égisze alá sorolták
a szkítákon kívül az összes szkíta
utódnépet, tehát a hunt, az avart, a
bolgárt, a besenyőt, a kunt és a
magyart is.
 A magyar csillag- és csillagkép-
elnevezések történelem- és
személyiség-központúak (szemben az
arab és görög-római elnevezésekkel)
 A csillagképek közül a Sas, az
állócsillagok közül pedig az Altair volt a
magyarság egyik szerencsecsillaga.
Egyébként az Altairt a „Jupiter
madarának” is nevezték egyes
csillagászati feljegyzések.
A Tejútrendszer önarcképe
A Tejútrendszert soha nem láthatjuk
teljes egészében. Amikor felpillantunk
az égboltra, Galaxisunk korongalakú
fősíkjának a metszetét a Tejút
sávjaként látjuk átívelni az égen.
Számos mérésből összeállított modell

számítógépes képe.
A Galaktika középpont és környezete
A Galaktika középpont
Nyilas csillagkép
Nyári égbolt térképe

Nyári csillagképek, Nyilas
A kékesfehér Vega a Lantban (Lyra) egyike az
égbolt legfényesebb csillagainak. A Deneb a
kiterjesztett szárnnyal a Tejút felé repülő Hattyú
(Cygnus) farktolla végét jelöli ki az égen. A Sas
(Aquila) csillagképben található az Altair.
A Vegától nyugatra fekszik a Herkules. A

kis Északi Korona (Corona Borealis), melynek
legfényesebb csillaga a Gemma. Ez alatt
található a Kigyó feje (Serpens Caput). A Kigyó
csillagképet a Kigyótartó (Ophiuchus) két
részre osztja, a csillagkép másik része, a Kigyó
farka (Serpens Cauda).

csillagképek közül az Antares a legfényesebb,
a Skorpici (Scorpius) vörös színű csillaga.
Nyugatra helyezkedik el a Mérleg (Libra), mig a
Skorpió keleti oldalán, a Tejút sávjának
legfényesebb és legzsúfoltabb szakaszát a
Nyilas (Sagittarius) foglalja el. Ez alatt a Déli
Korona (Corona Australis) csillagkép látható.
A Nyilas csillagkép
 A csillagok nevei:
Rukbat (Alpha Sgr)
Galaktika középpont

 Arkab Prior (Beta 1 Sgr)
 Arkab Posterior (Beta 2
Sgr)
 Nash (Gamma 2 Sgr)
 Kaus Meridionalis (Delta
Sgr)
 KAUS AUSTRALIS (Epsilon
Sgr)
 Ascella (Zeta Sgr)
A Galaktika középpont környezete
Rukbat (Alpha Sgr)
A Tejút középpontja az egyik

legérdekesebb területe Galaxisunknak.
Nemrégen fedeztek fel a Chandra
röntgen –obszervatórium segítségével
egy fekete lyukat a Nyilas Alpha
csillagánál.
A Galaktika közepe: Nyilas csillagkép
A Spitzer űrteleszkóp infrakamerájával készített
felvételek
Sagittarius-Nyilas
 A bölcs és igazságos kentaurt Cheriont (Chiron)
ábrázolja, akit Herkules egyik lezuhanó mérges
nyila megsebzett a lábán és megölte. (Mások
szerint a nyíl és az íj feltalálóját örökíti meg.)
A Nyilas csillagkép pontosan a

Tejútrendszer középpontja felé esik.
A Nyilas csillagkép csillagai az asztrológiában
Alrami, Rukbat: a nyilas térde Sgr a m 4.0
Arkab Prior Sgr b1, Arkab Posterior Sgr b2
Nash (Alnashi): a nyíl hegye Sgr g
Kaus Australis:íj Sgr e m 1.8
Kaus Medius:íj Sgr d
Kaus Borealis:íj Sgr l
Polis Sgr m 3o13’j(2000) m ,
b=+2o21’, d=-21o5’ Típ.: FE
Hatás: sikert, nagy ambíciókat, harci kedvet
hoz, éles felfogás, szívélyesség.
Hatás: vakságot, rossz látást, betegséget,

erőszakos halált okoz.
Pelagus Sgr s 12o23’j(2000) m,
b=-3o26’, d=-26o4’ Típ.: FC Manubrium Sgr o 14o59’j(2000) m,
Hatás: igazságszeretet, optimizmus, vallásosság. b=-0o52’, d=-21o52’ Típ.: AE
Ascella Sgr h 13o38’j(2000) m, b=- Hatás: vakság, robbanás, tűz, bátorság.
7 10’, d=-30 0’ Típ.: FC
o o
Hatás: szerencsét, elégedettséget hoz. Terebellum Sgr  25o50’j(2000) m,

b=-5o25’, d=-26o31’ Típ.: DG
Hatás: Vagyont, de vele gondot hoz, szégyent.
A magyarság szerencsecsillaga
 A csillagképek közül a Sas, az állócsillagok

közül pedig az Altair volt a magyarság
egyik szerencsecsillaga. Egyébként az
Altairt a „Jupiter madarának” is nevezték
egyes csillagászati feljegyzések.
 Az Altair a Sas csillagkép nyakában
található, és csillagképével azonosan
Sasnak, másutt „Sebesült”-nek nevezték.
 Az asztrológiai hagyományok szerint aki
az Altair hatása alatt áll, az bátor,
érvényesülni vágyó, hajlíthatatlan, nyitott
és magabiztos személyiség, aki vezetésre
termett.
Aquila-Sas
A görög mitológia szerint: Aquila azt a sast
testesíti meg, aki Ganymédeszt az égbe felvitte,
és akiről azt hitték, hogy ő maga Jupiter
személyesen.
Altair a Nagy Nyári

Háromszög déli csúcsa
m 0.8
NGC6709 nyílt
halmaz
NGC6814
galaxis
NGC6781
planetáris köd
A Sas csillagkép csillagai az asztrológiában
Altair: repülő sas Aql a 1o45’ k(2000)
m 0.8, b=+29o18’, d=+8o39’
Típ.:EF (H Baktay)
Hatás: nyugodt, önbizalommal teli, derék,
független, nagyravágyó, felszabadult lény.
Vezetői beosztás. Vérontás miatt bűnössé
válhat. Kígyöveszély.
H Fokozott tevékenységre ösztönöz, sikert,
eredményt biztosít, de egyébként kétséges
vagy ártó hatású.
Alschain: mérlegkar Aql b m 3.7

Tarazuet: mérleg Aql g m 2.7
Hatás: vezetői kvalitások, szabad, siker

háborúban és jötékonykodásban.
Csillagneveink eredete, jellege
 „Csillag” szavunk a régen használt „húgy”

szavunkat váltotta fel és a „csillog” igéből
származik.
 Egyre kevesebb népi csillagnév él már a
köztudatban, pedig valamikor a magyarság
csillagismerete igen fejlett lehetett.
 Csillagneveink emberközeliek és
személyiségközpontúak. Néhány csillagnév példa
előzetesen: „A tatárdúlás”, A bujdosók lámpása”,
„A sánta Kata”, „A nyáját vesztő juhász”, „Nagy
és Kis táltos”, „A tündérek tánca”, „A
szépasszony kútja”…
A Naprendszer bolygói
 Vénusz: mivel belső bolygó, így hajnalban vagy alkonyatkor lehet jól
megfigyelni, ezért mondják népiesen Esthajnalcsillagnak. Ha
hajnalkor látható, akkor Hajnalcsillagnak, ha este, akkor
Alkonycsillagnak, Vacsoracsillagnak hívják. – Szép, erős fénye miatt
Szerelemcsillagnak is nevezik.
 Mars: vörös fénye miatt vészhozó, harcias égitestnek vélték. Népünk
Hadakozó, Vérszemű csillag néven ismeri.
 Jupiter: nálunk Magyarok csillagának nevezik.
 Szaturnusz: nálunk Székelyek csillagának nevezik.
 Hold: helyenként Istenkalácsának nevezik. – A Hold foltjaiban
leggyakrabban Dávid királyt látják, amint Szent Annának vagy
Cecíliának (ahogy népünk nevezi: Cicellének) hegedül. – Máskor a
foltokat botjára támaszkodó juhásznak nézik.
 Meteorok: hullócsillagoknak hívjuk ezeket.
 Üstökösök: népünk ezeket Futosóknak, Hajas csillagnak,
Lüdércnek nevezi, s háború, dögvész, elemi csapások és egyéb baj
előjelének tartja.
Az egyes évszakok
Ősz
jellemző csillagképei
Tél
Tavasz
Nyár
Őszi csillagképek
Az őszi égbolton az északi látóhatár felett van a
Göncöl, majd innen a Sarkcsillag felé haladva egy
W betű alakú csillagképet (Cassiopeia) találunk,
melyet népünk Korcsma néven ismer.
Mellette a Részegember (Cefeusz), aki a
Korcsmában rúgott be.
A Korcsma alatt a Halászcsillag látható
(Androméda és a Pegasus két csillaga). Ezek
mellett található a Pálinkásasszony(Algenib), aki
a halászokat tartja jól pálinkával.
A Pegazus Négyszögének délkeleti sarka a Halak

(Pisces) széles V betűjének szárai között fekszik.
A Halak V betűjének csúcsa ezzel szemben a Nagy
kiterjedésű Cet (Cetus) csillagképre mutat.
A Cettől nyugatra egy nehezen észrevehető

csillagkép helyezkedik el, a Vízöntő (Aquarius),
amely legkönnyebben egy az égi egyenlítőn
fekvő, háromszög alakú csillagcsoportról
ismerhető fel. Ez felel meg a korsó csőrének,
amelyből a Vízöntő a vizet önti.
A deli félgömbön először a fényes csillagokat

próbáljuk meg azonosítani, a Fomalhautot a Déli
Halban (Piscis Austrinus) és az Achernart az
Eridánuszban (Eridanus). Ez a két csillag a
Hajógerinchez (Carina) tartozó Canopusszal (téli
csillagképek között)együtt látványos triót alkot.
A Fomalhauttól délre találjuk a kedves kis Daru (Grus)
csillagképet. Az őszi déli égbolt két további, felettébb
halvány csillagképet, a Kemencét (Fornax) és a
Szobrászt (Sculptor) csak nagyon kitűnő látási
viszonyok esetén pillanthatjuk meg.
Téli csillagképek
A téli égbolt csillagképei közül a
Szekeres (Auriga) jár a
legmagasabban. Legfényesebb csillaga
a Capella, amely egyébként az egész
égbolt egyik legfényesebb csillaga.
Az Orion (Kaszás) két fényes csillagát, a
Rigelt és a Betelgeuzet (Betelgause)
összekötö egyenes észak felé az Ikrekre
(Gemini) mutat, amelyet legkönnyebben
két fényes csillagáról, a Castorról és a
Polluxról (Két Árva csillag) ismerhetünk
fel. Mellette a Praesepe (Jászol)
A Kaszás egy téglalap alakú Kaszálóból
és a közepén dolgozó három Kaszásból
áll. Balra, lejjebb áll a Sánta Kata (Sirius),
aki az ebédet vitte a kaszásoknak.
Az Oriontól délkeletre elérjük a Nagy
Kutyát (Canis Maior). Itt találjuk a Szíriuszt
(Sánta Kata), az egész égbolt
legfényesebb csillagát. A Szíriusz és az
Ikrek között helyezkedik el a Kis Kutya
(Canis Minor), fényes csillagával, a
Procyonnal. Az Oriontól délnyugatra van az
égbolton kanyargó Eridánusz (Eridanus)
folyót, egészen a fényes Achernarig. Az
égbolt második legfényesebb csillaga,
Tavaszi csillagképek
Az Oroszlán könnyen felismerhető arról a
forditott kérdőjelet formázó
csillagcsoportról, amely a művészi
ábrázolásokon az oroszlán fejet jelöli. Az
Oroszlan legfényesebb csillaga, a Regulus,
az Ekliptikán fekszik. Az Arcturust
(Ökörpásztor, vagy Ökörhajcsár) az
Ökörhajcsárban (Bootes) láthatjuk.
Továbbhaladva a következő fényes csillag
a Spica (Leányszemű csillag), a
Szűzben.
A három fényes csillag, a Regulus, az
Arcturus és a Spica alkotja az úgynevezett
„Tavaszi Háromszöget", amely az égbolton
való tá jékozódásunk hasznos
segédeszköze lehet.
Eme nagy háromszög alatt nyúlik el az

Északi Vízikigyó (Hydra), amelynek a
„fejét" a Rák (CNC) alatt találjuk. Az Északi
Vízikígyótól délre a Tejút szép szakasza
húzódik, benne a déli égbolt két jól ismert
csillagképével, a Dél Keresztjével (Crux)
és a Kentaurral (Centaurus). Ha meg
akarjuk pillantani ezeket a csillagképeket,
nem kell feltétlenül a déli felgömbre
utaznunk. A Dél Keresztje ugyanis a
Ráktérítőről (vagyis az északi földrajzi
szélesség 23,5°-áról) már éppen a
látóhatár fölött figyelhető meg.
Nyári csillagképek
A kékesfehér Vega(Csősz) a Lantban (Lyra)
egyike az égbolt legfényesebb csillagainak. A
Deneb (Fölnagycsillag) a kiterjesztett
szárnnyal a Tejút felé repülő Hattyú (Cygnus)
farktolla végét jelöli ki az égen. A Sas (Aquila)
csillagképben található az Altair (Cigány).
A Vegatol nyugatra fekszik a Herkules. A

kis Északi Korona (Corona Borealis)(Urunk
asztala), melynek legfényesebb csillaga a
Gemma. Ez alatt található a Kigyó feje
(Serpens Caput). A Kigyó csillagképet a
Kigyótartó (Ophiuchus) két részre osztja, a
csillagkép másik része, a Kigyó farka (Serpens
Cauda).

csillagképek közül az Antares (Szépasszony)
a legfényesebb, a Skorpici (Scorpius) vörös
színű csillaga. Nyugatra helyezkedik el a
Mérleg (Libra), mig a Skorpió keleti oldalán, a
Tejút sávjának legfényesebb és legzsúfoltabb
szakaszát a Nyilas (Sánta Koldus)
(Sagittarius) foglalja el. Ez alatt a Déli Korona
Égabroszunk csillagai 1.
DARVAK HÚGYA KORCSMA
KANTA RÉSZÖGÖS ASSZONY
HALÁSZOK SZÖGELET
HÁLÓ CSILLAG CSILLAG
SELLŐ
FIASTYÚK
TÜNDÉRÖK
FORDULÓJA BUJDOSÓK
LÁMPÁJA
TÉVEJGŐ JUHÁSZ
SZÉRŰ KASZÁS
SÁNTA KÚDÚS VONTATÓK
KÖRÖSZT MAROKVERŐK
RÉSZÖGEMBÖR
FÉNYES
TÜNDÉREK CSILLAG
TÁNCA
SZARVASNYOM
SÁRKÁNY SÁNTA KATA
KORONÁJA HATÁRJÁRÓ
JÁSZOLY
RÚZSÁSKERT
SZÉPASSZONY BOJTÁR
ÖKÖRHAJTÓ KETTŐSE
KILENCCSILLAG
TATÁRDÚLÁS KISGÖNCÖL
LEÁNYSZEMŰ GÖNCÖL
OSTOROS
ÁRVADORKA
SZERENCSÉJE
Égabroszunk csillagai 2.
DARVAK HÚGYA
RÉSZÖGÖS ASSZONY
KANTA
HALÁSZOK
SELLŐ
HÁLÓ CSILLAG
SZÖGELET
TÉVEJGŐ JUHÁSZ
CSILLAG
TÜNDÉRÖK
FIASTYÚK
FORDULÓJA
BUJDOSÓK
KORCSMA
LÁMPÁJA
SÁNTA KÚDÚS
SZÉRŰ
KASZÁS
KÖRÖSZT
VONTATÓK
RÉSZÖGEMBÖR
FÉNYES CSILLAG
TÜNDÉREK
TÁNCA
SZARVASNYOM
MAROKVERŐK
SÁRKÁNY
KISGÖNCÖL
KORONÁJA
BOJTÁR KETTŐSE
RÚZSÁSKERT
SZÉPASSZONY
SÁNTA KATA
KILENCCSILLAG
HATÁRJÁRÓ
ÖKÖRHAJTÓ
JÁSZOLY
TATÁRDÚLÁS
OSTOROS
LEÁNYSZEMŰ
GÖNCÖL
ÁRVADORKA
SZERENCSÉJE
TÜNDÉRÖK FORDULÓJA=
Magyarok csillagai 1. TEJÚTON a HATTYÚ ax
elágazásnál=CYGNUS
DARVAK HÚGYA= DARU
DARVAK VEZÉRE=DARUg
KANTA=VÍZÖNTŐ
KISTÁTOS=KISLÓ=CSIKÓ
HALÁSZCSILLAG=
ANDROMÉDA bd ÉS
PEGAZUS az
HÁLÓCSILLAG=DELFIN
HALÁSZCSILLAG
Az Androméda és a Pegazus 4
fényes, egy ívet alkotó csillaga
együtt a Halászcsillag.”Ha a kecés
(a fenékhálóval dolgozó halász)
addig nem fogja a halat, amíg a
Halász fönn van az égen, azután
halászhat.”(Pegazus b=Scheat)
Részegasszony, vagy Pálinkás

asszony a Pegazus g csillaga, az
Algenib. Ő tartja jól pálinkával a
halászokat.
Figyelem! Algenib nevű csillag

található a Perseus
csillagképben is.
TEJÚT 1.
A GALAXIS - ismertebb nevén a TEJÚTRENDSZER - olyan csillagrendszer,
amelynek Napunk csupán egyetlen szerény tagja. Hatalmas
csillagszigetként próbáljuk meg elképzelni. Gömbszerű térrészt foglal el,
ám csillagainak többsége egy lapos, a közepénél kissé kiszélesedő
korong mentén koncentrálódik.
A Tejútrendszerhez nemcsak csillagok tartoznak, hanem csillagközi gáz
és por is. Ez fénylő vagy sötét – fényelnyelő – felhőket alkot. Egyes
irányokban e por- és gázfelhők eltakarják előlünk a távolabbi
csillagokat; ezért a Tejút sávjában vannak olyan helyek, ahol alig látunk
csillagot.
A Tejúthoz sok szép monda kapcsolódik. Az egyik szerint
Jézus egyszer az országúton egy részeggel találkozott és
kitért előle. Azóta azon a helyen az Országút – a Tejút – is
kettéválik, majd ágai újra összeérnek.
Más mese szerint a lelkek útja. Megint másik
Tündérek járásának nevezi; ahol sávja kettéválik,
ott van a Tündérek fordulója. A Tejutat
szalmásútnak is nevezik. A székelyek Hadak
útjának nevezik, s a Tejút a Csaba királyfi Nyílas
vezetésével az égi úton érkező segítő sereg iránya
lovainak patanyoma. (Csaba Gy.19.o.)
A Tejút egyéb magyar nevei:
- Éjjelikegyelet - Csörszárka - Szómásút
- CigányokútjaŰ - Égútja - Tündérút Ikrek
- Fejérárok - Fejérköz - Lelkekútja
iránya
- Hadakúta - Hajnalszakadék - Országút
- Istenbarázdája - Istenútja - Jézusútja
- Szent Mihály útja - Kerekudvar
- Mönynyég
- Részögemberútja
TEJÚT 2.
A Tejút egyéb magyar nevei:
- Éjjelikegyelet - Csörszárka
- Cigányokútja - Égútja
- Fejérárok - Fejérköz
- Hadakúta - Hajnalszakadék
- Istenbarázdája - Istenútja
- Jézusútja - Kerekudvar
- Lalkekútja - Mönynyég
- Országút - Részögemberútja
- Szent Mihály útja - Szómásút
- Tündérút - Öttevén
Toroczkai 9.o…..
Szarvasnyom…
Fiastyúk….
Hónapok neve…10.o.
Húgybanézők…13.o.
Csillaghullás…14.o.
Tejkör …15.o. Nyílas
Fiastyúk=hetevén…15.o. iránya
Ikrek
iránya
Magyarok csillagai 2.
RÉSZÖGÖS ASSZONY= FIASTYÚK=
ALGENIB=PERSEUSa PLEIADOK
HALÁSZOK BÚJDOSÓK LÁMPÁSA=

KORCSMA= ALDEBARAN=TAURIa
KASSZIOPEIA
SZÖGLETES CSILLAG=
HÁROMSZÖG=
TRIANGULUM
FIASTYÚK 1.
The Seven Sisters

Indeed, the Pleiades must have had considerable charms, for several of the most
prominent male Olympian gods (including Zeus, Poseidon, and Ares) engaged in affairs
with the seven heavenly sisters - and inevitably, these relationships resulted in the birth of
children:
Celaeno was mother of Lycus by Poseidon.
Alcyone was mother of Hyrieus by Lycus.
Electra was mother of Dardanus and Iasion by Zeus.
Maia eldest of the seven Pleiades, was mother of Hermes by Zeus.
Sterope (also Asterope) was mother of Oenomaus by Ares.
Taygete was mother of Lacedaemon, also by Zeus.
Merope was mother of Glaucus by Sisyphus.
All of the Pleiades, except Merope had affairs with gods.
FIASTYÚK 2.
 A Pleiádok a Bika csillagkép része. Késő ősszel és
télen lehet könnyen megtalálni azt a tűhegynyi
csillagok alkotta „fészket”, amit mi Fiastyúk néven
ismerünk.
 A monda szerint egy tündér a szélanyótól
ajándékba kapott egy arany tyúkot hat csibével, s
mivel ezek segítségére voltak abban, hogy
megtalálja kedvesét, hálából elhelyezte őket az
égbolton.
 Saját népies hagyományunk szerint: a Fiastyúkot
Szent Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött. A Fiastyúk a Vénusz mellett
 A Fiastyúkot másképpen fagyhozó csillagnak is
mondják, mert amikor már kora este látható az
égen, akkor közel a tél. Tehát évszak csillag is
volt.
 A Hetevén név (amely Hetemén, Hetevény,
Hetevin alakban is előfordul) magyarázata: „A
névváltozat a csillagcsoportot kitevő csillagok
számára vonatkozik. A név nagyon régi, a hét
számnév alakjából következik. A hete- tőből
képzett név. Régiségére utal az is, hogy csak
nyelvjárási peremvidékeken – Baranyában,
Bukovinában, Moldvában, Csíkban, Háromszéken
stb. – fordul elő.
 Egyéb nevei: Csirkéstyúk, Csürkecsillag,
Fiascsillag, Fiastik, Kaptár, Kaptárhódja,
Kaptárhugya, Kottafias, Tyúk a Csürkékkel,
Vadgalambfót.
 Hetevény egyébként a német Siebengestirne
(=Hétcsillag) emlékeztető neve, illetve az
angolszász Seven Sisters (Hét nővér) neve. A Fiastyúk a Hold mellett
FIASTYÚK 3.
Nagyenyed környékén „csillagos”

ének jelzi a bál végét:
„Magasan van a Fiastyúk
Haza kéne menni.”
Bánság: A Kotlóscsillag hét csillag.
Lehet tudni róla mennyi óra lehet.
Keleten kél fel. Ahogy a Nap

nappal, valahogy úgy mutatja a
Fiastyúk, hogy hány óra éjjel. A Fiastyúk a Szaturnusz mellett
KORCSMA= TÜNDÉRASSZONY KECSKÉS ÉS GÖDÖLYÉK=
KASSZIOPEIA PALOTÁJA= CAPELLA ÉS AZ ALATTA
KISGÖNCÖL LÉVŐ KÉT CSILLAG
RÉSZÖGEMBÖR= BOJTÁR KETTŐSE=
CEFEUSZ CASTOR ÉS POLLUX
RÁKZSOMBÉK= SZARVASNYOM=
RÁKe KASZÁSCSILLAG=
ZSIRÁF ORIONdez
SÁNTA KATA=
SIRIUS HATÁRJÁRÓ=
PROCYON
A Göncöl és környékének csillagképei
A honfoglaló nomád magyarság csillaghite
szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos,
félisten volt, aki az emberek közt járva
mindenkit meggyógyított a szekerén
található gyógyírokkal. Titkos és rejtett
dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a
madarakkal. Egyszer eltört a szekere rúdja.
Kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de
azok rútul cserbenhagyták, senki sem
segített neki. Ezért a Göncöl haragosan a
lovak közé csapott, és a szekéren felrepült az
égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül
görbe rúdú szekerén.
A Göncölt a magyarok Öregistenével is

azonosítják. Más mese szerint ő a Szent
Péter, és ő őrzi az egek kapuját, és a válla
fölött lehetett az Öregisten színe elé kerülni.
Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján

úgy tünik, hogy az egyetlen magyar félisten,
talán éppen a sokat emlegetett Magyarok
Istene, a magyarok csillagistene, aki
villámhordó szekerével a Hadak Útján, a
Tejúton dübörög végig.
Canis Major , Nagy Kutya, Sirius
 Named Stars
 SIRIUS (Alpha
CMa)
 Murzim (Beta
CMa)
 Muliphen
(Gamma CMa)
 Wezen (Delta
CMa)
 ADARA (Epsilon
CMa)
 Furud (Zeta
CMa)
 Aludra (Eta
CMa)
A Sirius magyar nevei: Árvaleány Pillantása, Árvaleány

Szeme, Ebédhordó csillag, Étekfogó csillag, Étekhordó
csillag, Sánta Kata, Sántalány, Szilkehordó, Tündérfő,
Zúzmaracsillag.
Orion 1.
Orion, az égi vadász a Plejádokra vadászott. Oriont a lányukkal szembeni
rossz magatartása miatt Oinopion és Bacchus megvakította, de
visszanyerte látását, amikor szemeit kitette a felkelő Napnak. Dicsekvése
miatt, miszerint a föld minden állatát képes agyoncsapni, előhívták a
Skorpiót és ennek csípésébe belehalt. Büntetésül úgy került az égre,
hogy pontosan egymással szemben helyezkednek el, tehát egyszerre
sohasem láthatók.
Betelgeuse sza- Közép-Európából

bálytalanul pul- látható egyik
záló vörös szu- leglátványosabb
peróriás csillagkép.
m0.2-1.2
Orion-öv
Rigel, fehér szuper-

óriás. m0.14 Lófejköd
Orion 2.
 Named Stars
 BETELGEUSE (Alpha Ori)
 RIGEL (Beta Ori)
 BELLATRIX (Gamma Ori)
 MINTAKA (Delta Ori)
 ALNILAM (Epsilon Ori)
 ALNITAK (Zeta Ori)
 Nair al Saif (Iota Ori)
 SAIPH (Kappa Ori) Magyar nevek:
 Meissa (Lambda Ori) Orion: Kaszás, Kaszáscsillag, Nimród
 Tabit (Pi 3 Ori) Orion c,d,e vagy l: Marokszedők, Marokverők
Tabit (Pi 2 Ori)
Orion d,v,c: Rudasok

 Tabit (Pi 4 Ori)

 Tabit (Pi 1 Ori) Orion deltája vagy alfája: Rónakirály
 Thabit (Upsilon Ori) Orion epszilonja vagy gammája: Rónaőrző
Orion és környéke: Három Kaszás, Kaszás
Emelője, Kaszás Farka, Kaszás Gázlója, Kaszás
Gyöngye, Kaszás Telke, Kaszás Zsombékja,
Kaszáspallér, Óriás Gázlója, Óriás Kútja, Óriás
Szemöldöke, Óriás Táskája, Óriás Tenyere
Orion öve: Háromkirály csillagai, Inzsellélpózna,
Jakab Botja, Jákob Pálcája, Juhászbot, Kampófa,
Kaszahódja, Kaszahugya, Kaszáscsillag, Koldusbot,
Pásztorbot, Péterpálca, Püspökpálca, Rendcsillag,
Szent Péter Pálcája, Úr Pálcája
JÁSZOL= SZAMÁRKÁK=
PRAESEPE RÁKgd
TÜNDÉRÖK TÁNCA=
PAJZS
SÁRKÁNY KORONÁJA= TATÁRDÚLÁS=

SZÉPASSZON= SÁRKÁNYb BERENICE
CSŐSZ=VEGA ÁRVADORKA
ANTARES SZERENCSÉJE=
HOLLÓ
MÉRLEG
SPICA

A Magyarok Csillagai

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Magyarok Csillagai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Néhány óra a csillagok között

4.rész: - Magyarok csillagai

 Az állócsillagokat meg lehet különböztetni a mozgó

 A látszó fényesség nem függ a csillagok nagyságától. Valamely, az

 Sziriusz (Canis Major) -1,6  Nap -26,8

 Vega (Lyra) 0,1

 Az eget kémlelő ember három­féle égitestet tudott

 Öt fényes csillag különös módon mozgott az égen, mintha

 Nehéz elképzelni, hogy a Nap ugyanolyan közönséges csillag,

 A Napból röpke 8,5 perc alatt jut el a fény a Földre, a

Nagy tömegű csillagok:

 A csillag sorsa már keletkezésé­nek pillanatában el van döntve

 A csillag végső fejlődési állapota pedig akkor következik el,

Csillagközi felhőt láthatunk, amelyben egy újszülött égitest sugárzása

 Közel 20%-uk ún.fedési változó, vagyis olyan szoros csillagpár,amelyben az

 A csillagok végső fejlődési fázisa során bekövetkező robbanásszerű folyamatok

 A Tejútrendszer fősíkja közelében több mint

 A nyílthalmazok viszonylag fiatal

 A gömbhalmazokban több százezer, sőt

 Az égbolt 88 egymáshoz kapcsolódó csillagképre van ma felosztva,

 A csillagtérképeken vonalakkal kötik össze az egyes csillagképekhez

Számos mérésből összeállított modell számítógépes képe.

Megjelenésük alapján a galaxisok a

A hierarchiának még ennél is magasabb

A táguló világegyetem részei vagyunk. A galaxisok

Sárkány Perzeusz Cefeusz

A Cassiopeia és a Sárkány között

A Sarkcsillag távolsága az északi égi

A Sark­csillag (Polaris) 2102-ben lesz •A Kis Medvét, mint csillagképet minden

•Népünk a Göncölt más neveken is nevezi: Kincső, Tünderkirálynő szekere, Döncöl

Perzeuszban látható Algolt, akkor egy a Göncölszekér felnagyított változatára

A Cettől nyugatra egy nehezen észrevehető

A deli félgömbön először a fényes csillagokat

A Fomalhauttól délre találjuk a kedves kis

Androméda Kepheus etióp király és Kassiopea lánya

Mirah: (Kötény) And b

M31 – NGC224 A legismertebb galaxis, az

Részegasszony, vagy Pálinkás

Figyelem! Algenib nevű csillag

Mérete és szerkezete a Tejútrendszeréhez hasonló

Algenib nevű csillag a Perseus csillagképben is található.

Hatás: erőszak, brutalitás, kegyetlenség.

Scheratan: (a két jel) Ari b 3o58’b(2000)

Hatás: a test sérüléseit okozza,

Deneb Algedi (vagy Nashira): (a bak farka)

Cetus-Cet és Sculptor-Szobrász részlet

A görög monda szerint létezett egy óriási

A Szobrász csillagképet elsőként

Hatás: kényszerű változást, balesetet

23o14’d 22o34’c 14o18’a

25o48’d 28o45’c 20o57’c 14o19’b

Sárkány Perzeusz Cefeusz

Az Orion két fényes csillagát, a Rigelt és

Az Oriontól délkeletre elérjük a Nagy

Hatás: a legrosszabb állócsillag.

A Capella az égbolt AE Aurigae jelű csillag és az általa

Castor: 6 csillagból álló rendszer. Az A,B és C

Pollux Gem b 23o14’d(2000)

Al Hecka:(alsó szarvhegy) Tau z 24o47’b(2000) m 3.0 b=-2o12’, d=+21o6’

Betelgeuse sza- Közép-Európából

Rigel, fehér szuper-

Procyon, az égbolt nyolcadik

Procyon: kutya előtti (arab: Elgoamisa:a

Hatás: a marsi képességeket fokozza, katonai

 Az eget kémlelő ember háromféle égitestet tudott

 A csillag sorsa már keletkezésének pillanatában el van döntve

A Sarkcsillag (Polaris) 2102-ben lesz •A Kis Medvét, mint csillagképet minden