Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10.

20:26 Page 3

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3

Elment... TARTALOMBÓL
4-5
Elköltözött ebből a világból a magyar őstörténet-kutatás ÉPÍTETT TÁJAK (4. RÉSZ).................................
egyik legnagyobb alakja, Badiny Jós Ferenc.
6-10
Feri bácsi! .....A HÉTSZER SZÜLETETT KÖLTő (BEFEJEZő RÉSZ)
Köszönjük Neked, hogy munkásságoddal rávilágítottál
olyan tényekre, amelyek nélküled talán végképp feledésbe 11
merültek volna. Sokan vannak, akik Neked köszönhetik SZENT LÉGIÓSOK............................................
nemzettudatra való ébredésüket. S ha nem is mindig értet-
tünk egyet, de tiszteltük egymást, hiszen ugyanazt a házat
építjük (építettük...) csak más-más oldalról. Ennek a ház- 12-13
...................................A LEGBÁTRABB KÖZSÉG
nak HAZA a neve...
Bírtuk ígéreted, hogy egyszer majd ellátogatsz közénk a
Két Hollósba, és egyenesen Tőled, a te gondolataiddal is 14-15
gazdagodhatunk majd. Hát, ez már nem fog megtörténni... A SZENT KERESZT ÉS KRISZTUS SZENVEDÉSÉNEK.....
Mégcsak most mentél el, de máris hiányzol. Tudod van
olyan, hogy az ember nem akar hinni a végzetben. Tudtuk, 16-17
hogy nagyon elszállt feletted az idő, de azt is, hogy vannak ...........................ELMÉLETEK ÉS DOKUMENTUMOK
még terveid... S most, hogy bekövetkezett a Jó Isten akara-
ta, most ebben megnyugodva kérünk Téged, ha ott fent van
rá lehetőséged, segítsd továbbra is ezt az általad is minden- 18-19
GYERMEKKOR (3. RÉSZ)...................................
nél jobban szeretett nemzetünket.

Ígérjük: nem hozunk szégyent rád! 20-21

..............MEGALITOK A TÁSZOK-TETőN (2. RÉSZ)

Életrajz MIT IS TANÍTOTT JÉZUS? (BEFEJEZő RÉSZ)............

22-24

Gács, Nógrád megye, 1909. VI. 3. - 2007. III. 10.

25
A Ludovika Akadémia tüzér- és repülőkiképzés elvégzése ...........II. RÁKÓCZI FERENC ÉS BERCSÉNYI MIKLÓS
után tényleges repülőtisztként kezdi pályafutását. 1940-ben
kiválik és a Budapesti Műegyetemen folytatja tanulmányait. A 26-29
II. világháborúban az 1. nehézbombázó repülőszázad parancs- A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA, AVAGY A............
noka. A háború után nyugatra távozott. Sumerológiával Argen-
tínában kezd foglalkozni, ahova 1946-ban érkezik. Az első
irányítást a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapja, és 30-31
mint P. Deimel iskolájának a követője tanul. Ezen Intézettől
..A SZARVASI AVAR SZÍJVÉG ÉS A ROHONCZI KÓDEX

nyeri képesítését, mely jóváhagyja tanterveit és kidolgozott

tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó

Dobogó
Sumerológiai tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a veze-
tésével az egyetem rektora 1966-ban megbízza. Azóta ugyan-
ennek az egyetemnek ny. r. tanára.
Munkásságának óriási eredménye az, hogy az 1971. tanévre Mitikus Magyar Történelem
hirdetett előadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be. kéthavonta megjelenõ õstörténeti kiadvány
A sumir-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyító- Megjelenik minden páros hó- Könyvesbolt címén (Bp. Kenyér-
ja. A Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967- nap utolsó napján mezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési
ben Ann Arborban (Michigan, USA) az esztergomi királyi díj egy évre: 3000 Ft.
kápolna oroszlános díszítésének sumir és babiloni eredetét Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán
igazolta. Bizonyítását „Altaic People's Teocracy“ címen fo- Kiadja: Sárosi kiadói- és nyom- világháló: www.dobogommt.hu
gadta el a Kongresszus. 1971-ben a canberrai (Ausztrália)
daipari Kft
kongresszuson - Argentínát képviselve - kimutatja a Pártus
Birodalom sumir tradícióin át, a pártus nép magyar vonat- 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. villámlevél:
kozásait „The Ethnic and Linguistic Problem of the Par- telefon: 06 (27) 361-036 dobogommt@dobogommt.hu
thians“ c. előadásában.
Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje
Számos őstörténeti munkája jelent meg spanyol és ma- HU ISSN 1589-3677(nyomtatott)
gyar nyelven. Az ŐSI GYÖKÉR című kulturális szemle alapí- Elõfizetéssel kapcsolatos HU ISSN 1589-4746 (online)
tója, szerkesztője és kiadója volt 27 éve. információk: 299-0032
A Miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapí- A lap elõfizethetõ rózsaszínû A lapban megjelent cikkekért
totta 1997-ben az Ókori-közel-keleti és sumerológiai tan- postautalványon a Két Hollós felelõsséget vállalunk!
széket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára. Volt...
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 4

4 Dobogó

ÉPÍTETT TÁJAK (4. rész)

Nemes.
TÓTH JÓZSEF Minden külsőség, minden bensőség, minden tevé-
Az életnek megszabott rendje volt. kenység, egy irányba mutat. A létezés metafizikai tör-
Ideje és módja volt a dagasztásnak, kenyérsü- vényessége, a Teremtő Isten irányába.
tésnek, kovászkészítésnek, takarításnak, étkezésnek, A viselet szövésével, hímzésével, szabásával, koz-
állatetetésnek, kerti munkának, vendégjárásnak, ve- mikus tájoltságú. Megidézi a Mindenséget, egy „Egy-
tésnek, aratásnak, mindennek, ami az élethez tarto- szer volt, hol nem volt”, máshol tényleg nem volt hit-
zott. tel. Egy sajátos, mély vallásossággal.
A rokoni kapcsolatokat szilárdan tartják és gyen- Az Istenfiúság karizmatikus származástudatával.
géden ápolják. A vendégjárás idején - búcsúkor - a A női fehér alsónemű fehér hímzése elképesztően
viszonylag messzire szakadt rokonokat is meglá- tökéletes. Csak a viselője és némely nőrokon láthatta,
togatják. senki más. Ennek a tökéletességnek a tudata azonban
Tizenkét, tizenöt generációra visszamenőleg is- jellemet formál. Tartást ad. Ezt vállalni kell. Tudato-
merik őseiket, tettek és jellem szerint, valamint a csa- san.
lád történetét és a nemzet mítoszait. A napi bölcses- Az anyák sora az első menyasszonyig, Bau-ig, La-
ség mindenkor ezekből merít. gas város égből jött királynőjéig megy vissza. Innen e
A történetírás előtti, az őskorba visszanyúló ma- tökéletesség igénye.
gaskultúra mindenkor jelen volt, és jelen van ma is. Nem tudjuk eldön-
A vándor, a koldus, mindenkor kapott ételt és fö- teni, hogy a magyar
delet. A vendég Isten követe. A vendégszeretet köz- kereksuba szertartá-
mondásos. Ebből ad ízelítőt a „Parasztbiblia”, Arany si öltözet volt-e vagy
és Petőfi költészete. sem, tény, hogy 12
A család javarészt a maga készítette tárgyak között részből szabott-varrt,
élt, ami kívülről került be, az illeszkedik, és ugyanaz a Napot idéző ünnepi
szellemiség. A tárgyak hímei konkrét jelentéssel bír- viselet. De valószí-
tak, bírnak. Nem puszta dísz! Ezek a jelek szellemi mi- nű. Szabályos kör-
nőségeket idéznek, a köztük élő gondolkodását a templom alaprajzot
saját szellemi vágányukon tartják. Ugyanazon Egész állít elénk.
okán működő részek, amik egyszersmind az Egészet A másik jellegze-
is megidézik. Egész életüket áthatja a vallásos hit. A suba szabása (A magyarság néprajza tes ünnepi viselet, a
Keresztények. Minden létező módon, minden időben, nyomán) cifraszűr, négyszög-
Istennek tetsző módon igyekeznek élni. Munkájukat a letes szentélyzáródá-
Teremtőnek ajánlják, gyarapodásukat Neki köszönik sú, háromhajós ke-
meg, bajokban Hozzá könyörögnek. reszthajós bazilika
Meséik, dalaik, készségeik, ruházatuk épületeik pontos alaprajzát idé-
egyszerre használati és szakrális-rituális szerepűek. E zi. „A nyugati hom-
két funkció nem szétválasztható. Semmilyen módon. lokzat főkapuja, az
Megszentelt életet élnek. oldalhajók mellék-
A mesék tanulsága és tizenkét alaptípusa, a balla- bejáratai, a kereszt-
dák emberi élet teljességét átfogó tizenkét alaptípusa, hajók „vak“ végző-
az ún. „népművészeti” motívumok tizenkét alaptí- dései (a szűr ujja köz-
pusa a csillagos égre, Teremtőre hangolt. A használati tudomásúlag vakon,
tárgyak a sótartótól a csanakon keresztül a tükrösig, azaz zacskószerűen
az asztalterítők, ágyneműk, kozmikus tájoltsága ösz- végződik!), a szen-
szecseng a ruházat szőtt, hímzett, rátétes „mintáival”, télyt a hajótól elvá-
a cifraszűr napot, mennyboltot idéző, templomot, ol- lasztó „diadalív”,
tárt formázó szerkezetével, a lakóház, nyári szállás, a mind-mind a maguk
pásztortűz kozmikus tájoltságával, a konyha szentély- helyén és szerepkörében jelölődnek. A szentélynek
szerű, a tűzhely oltárszerű kialakításával, és ez az megfelelő csuklyarész, hímzett díszítményeivel még az
egész a munkavégzés, a családi élet, az ünnepek, egy- oltárt is megidézi.” írja Pap Gábor, a Jó pásztorok
általán az életforma megszenteltségével szerves egy- hagyatéka c. könyvében. A debreceni szűr csuklyá-
séget képez. Kozmikus harmonikus egész. Nagyon járól hiányzik az oltáridéző hímzés. Talán azért, mert
magas szintű. a kálvinista templomokban sincs oltár.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 5

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5

szentet, összekapcsolva az égi minőségeket a földi
élet folyamataival.
Az Isten-közeli, vallásos életútban a csúcspontok
az ünnepek. Indítják és lezárják az élet szakaszait, az
életfenntartó munka fázisait. Hitvallásai annak a kö-
zösségnek, amit a magyar ember Teremtőjével, Te-
remtett Világával, nemzetségével, őseivel, hazájával,
nemzetével, országával megél.

(következő számunkban folytatjuk)

Nagykunsági cifraszűr
elölnézetben, felhajtott csuklyával és hátnézetben

Debreceni szifraszűr, a csuklyán az „oltár“ helye üres

(Gervers-Molnár 1973. nyomán)

A Szentkorona szerkezete, képeinek szerkesztett-

sége a teremtett világ, a Nap-rendszer összefüggéseit
mutatja, összhangban a Jézusi Tanítással. A Teremtő
törvényességét.
A suba és szűr szerkesztettsége is ebben az irány-
ban adódik. A „Mátyás király és az Igazmondó juhász”
című mesénk is pontosan ide erősít.
Az újabb mitológia kutatások India, Egyiptom,
után, Irak, Irán, Közép- és Dél-Amerika, Tibet, Japán,
Nagykún férfiak, Kisújszállás. (Malonyai nyomán)
és a távol-keleti szigetvilág irányába mutatnak. A lélek
fényét, az Isteni Fényt állítják analógiába a Tűzzel, a
Nappal, Jézussal, a Világ Világosságával.
Mindenütt szűztiszta, sallangmentes ősi Egyisten-hit.
Mindenütt a születéstől a halálig, Istentől Istenig járt út
nyomai. „Járt utat járatlanért föl ne adj!” Közmondásunk
valódi értelme az útjárás, a Lélekútjárás, a Napút járás,
amit nem adhatunk fel a sötétben járásért.
Különös, ma jóformán fel se fogható csoda az
ünnepkör, ami életformájukat végtelen spirálba struk-
turálja. Ez egyszerre hangolt az időjárás változásaira,
az ember biológiai szükségleteire, a Napútra, az éves,
ciklikus fényintenzitás változásra, a csillagos ég vál-
tozásaira, a lélek és szellem útjárására, a lélek napi
szeretetszükségletére, az ősök tiszteletére, a rokoni
viszonyokra, és természetesen Isten Igéjére.
Ez egybefonódik a keresztény ünneprendekkel.
Mindez egy olyan természetességgel támasztja alá a
Lélekútjárást, amit ma elképzelni is alig tudunk,
máshol alig van nyoma a világban, itt mégis, és nap-
jainkig megmaradt. Ma is könnyen tanulmányozható.
Követi a fény évszakos változásait a napút mentén, a
Hold-járás mentén. Összhangban Jézus és Boldogasz-
szony életútjával, tanításaikkal, belevonva számtalan Szűrgallérok, a: Mezőkövesd, b: Karcag (Malonyai nyomán)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26
6 Dobogó
A hétszer született költõ
József Attila grafológus szemmel (3., befejező rész)
W. BARNA ERIKA VIKTÓRIA:
Flóra (Megméressél) c. versének kézirata
A Flórához szóló kézírásának örömteli lüktetése,
könnyeden lefutó, hajlékony, gyengéd mozdulatai a
lelki feltámadás ünnepi pillanatát rögzítették, s men-
tették át az utókorba. Átlényegült állapot ez, újra visz-
szatért a kézírás eredeti ritmusa, amely oldottságot,
túlcsorduló boldogságot áraszt
„Már nem képzelt ház üres telken,
csinosodik, épül a lelkem”
(Megméressél!)
A szerelem gyógyító ereje ez, a kézíráson át bepil-
lanthatunk a költő lelkébe, amely valóban halhatat-
lan szerelemre volt képes.
Aztán jöttek a minden szerelemben törvényszerű
kétségek, de nem jött az a bizonyosság, amely újra
világra hozza a szerető embert és a szeretett lényt egy-
aránt. József Attila különleges érzékenységével ele-
inte sejtette, aztán egyre tisztábban érezte, hogy Fló-
ra nem tudja ugyanúgy viszonozni a szerelmét. Az
1937-ből megmaradt kézírásai követik az érzelmi hul-
lámzásait, elbizonytalanodásait, kétségeit. Az írások
szabálytalansága, zaklatottsága kivetíti, hogy elége-
detlen önmagával, az önbizalma rogyadozik, én-ereje
ismét gyengülni kezd. Az írásaiból árulkodó kétségeit
Flórának is feltárta:
„Félek, nem ér annyit majd életem,
törekvésem és vágyam, testem lelkem,
hogy megbecsülj, ha el nem érhetem
önnön jóságom útján győzedelmem.“
A jelbeszéd titkos összefüggéseiből értette meg
egy hirtelen megvilágosodással, hogy Flóra Illyés Gyu-
la párja. Ezt a pillanatot az őrültsége egyik biztos
Page 6
jelének tartotta Bak doktor. A három gyufaszál meg-
találásakor kitört pánik-érzése csakis a szimbólumok
nyelvén fejthető meg. A gyufáról, mint a tűz, a lobo-
gás ősi jelképéről a szerelemre asszociált és a ke-
resztben talált három szál Flóra levelén megvilágítot-
ta számára a sorsszerű elrendelést, amellyel szem-
besülni a legnehezebb próbatétel volt számára. Ezt
követte egy mélybezuhanás, de eljutott a Flóráról
való lemondásig is. Saját belátása alapján jutott el
eddig, hiszen Flóra férjhez ment volna hozzá. Utolsó
levelében írta: „Aztán mit sírsz, ha sorsunk írva van
már!”
József Attila betegsége az egyik legvitatottabb
témája a személyiségéről szóló szakirodalomnak.
Bak Róbert diagnózisa szerint skizofréniában szenve-
dett, ezzel kezelték az utolsó években, míg koráb-
ban, ahogyan maga a költő is írta: „neuraszténia
gravis”-szal. Napjainkban szinte minden könyvben,
tanulmányban sablonszerűen visszatérő fordulat a
halála előtti időszakhoz kapcsoltan a „megbomlott
elme” kifejezés. Miközben a skizofréniát egyre in-
kább elvetik, a depresszió és borderline szindróma
kezd gyökeret ereszteni az utólagos diagnosztika
alapján.
Ismeretes, hogy a borderline tünetek között az in-
stabilitás, a belső üresség krónikus érzése szerepel,
énkép zavara, öngyilkossági fenyegetések, öncsonkí-
tás, valamint szó szerint idézve a DSM-IV107. diag-
nosztikája alapján „inadekvát, intenzív dühkitörések
vagy agresszivitás feletti kontroll hiánya (indulatki-
törések, haragosság, tettlegesség)”. A kézírásminták
csak a kolerikus temperamentumból fakadó lob-
banékonyságot, szenvedélyességet jelzik, de nem
mutatnak patológiát jelentő intenzív dühkitöréseket,
szélsőséges viselkedést, inkább erős kontrolltörek-
vést, amit maga Bak doktor is szó szerint így írt:
„Egész viselkedésében feltűnően, szinte etikusan fe-
gyelmezett.”
Az emocionális labilitást a kézírás is megerősíti,
de ez is szelídebb hullámzású, érzékenységéből faka-
dó rezonancia mindarra, amit megél. Ezzel szemben
az énkép zavara már nem mondható el, hiszen csak
nagyon kevés ember jut el az önismeretnek, önvál-
lalásnak arra a szintjére, ahova a költő jutott, ezt is-
merjük a versei, önvallomásai alapján. Költészetét a
pszichológiai hitelesség jellemzi: ember és vers adek-
vátsága, összeforrottsága adja örök fényét, s ezt a
kézírása is teljességgel tanúsítja. Az írásminták gra-
(Flóra) fológiai olvasata és a verseiben feltárt önmegélések
tökéletesen illeszkednek. A legelhagyatottabb álla-
potban is képes volt egészen tiszta képet adni ön-
magáról, a semmit, a belső üresség érzését is tuda-
tosan élte meg, és személyes élményén át kifejezte
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 7
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
az emberi lét egyik, bármelyikünk által megélhető ki-
etlen, hitehagyott állapotát, amelyet Krisztus is meg-
élhetett egyetlen pillanatban a kereszten.
Viktor Frankl ír az „egzisztenciális vákuum” kollek-
tív jelenségéről, amelyben megtapasztaljuk a mélysé-
ges értelmetlenségérzést. Előadásai során a német,
svájci és osztrák hallgatók 40%-a ismerte el, hogy
átélte, megtapasztalta ezt az értelmetlenség érzést,
míg az amerikai hallgatóknak 80%-a jelezte ezt. De
fordulhatunk más irányba is, mert Augustinus, Gand-
hi, Albert Schweitzer és még számtalan ember ír ilyen
átmeneti válságokról. Emberi létünkhöz tartozó, fej-
lődésünk bizonyos szintjein megjelenő érzésről, ál-
lapotról van szó, amely önmagában még nem beteg-
ség.
Ha követjük és összesítjük fizikai-lelki fejlődé-
sének útját a kézírások alapján, akkor a gyötrelme-
sebb gyermekkor után korai kamaszkori testi-lelki-
szellemi megújulás, megerősödés következik. 1928-
tól kezdve a kézírás betűméretének fokozatos csök-
kenése, a vonalminőség gyengülése tárható fel, ami
fokozatos testi-vitális gyengülésre, lelki egyensúly ki-
billenésre, az önértékelés ingadozásaira utal. A ka-
maszkori öntudatos, férfiasan életteli kiáradását az
egyre inkább visszahúzódó, a magánytól szenvedő,
szorongásokkal, kétségekkel drámai küzdelmet vívó,
de szellemi síkon egyre magasabbra emelkedő költő
kényszerű befelé fordulása váltja fel. A kézírás jelzi,
hogy az öröm megélése egyre ritkább jelenség szá-
mára. Önmagában is keresi a magára maradottság
okát:
„Én túlmagasra vettem egemet
s nehéz vagyok, azért süllyedtem mélyre“
(Egy költőre)
Léggyökereit kezdi fejleszteni a földi kapaszkodók
hiányában. A hasítás én-védő mechanizmusa 1930-
tól gyengül, egyre markánsabban kiegészül az elfoj-
tással és a szublimációval.
A szellemi és a fizikai dimenzió közötti kapcsolat
egyre finomabb, a szublimáció átnemesítő, ösztön-
tendenciákat tisztító, átlényegítő folyamata követhető
az íráskép változásai alapján. Az egyes dimenziókat
sorra véve, a kézírás alapján láthatjuk, hogy a költő
testileg egészségesen született, fizikumát az éhezés,
nélkülözés kezdte gyengíteni. Ez bármelyik emberrel
így történne. Pszichésen érzékeny, intenzíven reagál
a környezeti behatásokra, az élményeit nagy mélysé-
gekben éli meg, ahogyan minden művészi tehet-
séggel megáldott ember. Pszichés traumákkal van ki-
bélelve az egész élete, a „startja” többszörösen nehe-
zített, ismerjük veszteségeit, megélt tragédiáit. Tehát
depresszív tünetei nem endogén eredetűek, hanem
kifejezetten az „élet-mart sebek”-re, környezeti ártal-
makra való válasz és a túlélést szolgáló önvédelem.
Szellemi téren mindezek mellett is csúcsokra jut,
7
tisztánlátása száz év után is alig felfogható. A sorssze-
rű hátránnyal együtt is kivételes teljesítményt nyújtott
mindazokhoz képest, akiknek a startja jóval köny-
nyebb vagy éppen szerencsésebb volt.
A kézírások alapján követhető az orvosi-klinikai
beavatkozás következménye, a „segítségnyújtás” ered-
ménye is. A fennmaradt kézírások között az egyik
legzaklatottabb állapotot a Siesta Szanatóriumból
Flórának írt 1937. aug. 8-i levele mutatja, ami a nyug-
tatókkal elbódított költő kiszolgáltatottságát állítja
elénk vádiratul.
Levél a Siesta Szanatóriumból
Az írás ritmusa felbomlott, mintha egy vágányáról
kisiklott vonat darabokra tört romjait látnánk. Torzult
betűformák, szakadozott, töredezett íráskép: segély-
kéréseket leadó lélek kétségbeesett sikolya ez. Az ön-
vesztés félelme és veszélyérzete látható, ami rend-
kívül mély lelki fájdalmat jelenthetett a költő számá-
ra, s ezt egyre több nyugtatóval (egyes jelzések sze-
rint inzulinsokkal) próbálták eltüntetni, a tüneteket
visszaszorítani, az egyéni probléma megoldásának
segítése helyett.
Bámulatos, ahogyan a költő még ebben az álla-
potában is képes megőrizni belső kincseit. Megren-
dítő látvány, ahogyan a hypnotikumokkal megbéní-
tott ember zavartságán áttündöklik hallatlan akarate-
reje, a világot és önmagát megérteni szándékozó em-
ber szellemi erőfeszítése, tudatosságra törekvése,
szenvedélyes szerelmi lobogása, halálfélelme, drá-
mai harca önmagáért az orvosi félrekezelés kiegyen-
lítéseként. Az íráskép túladagolt gyógyszerezést mu-
tat, nem pedig „gyógy”kezelést, inkább a szeretetre,
megértésre váró, segítségre szoruló, lelki egyensúlyát
vesztett költő még mélyebbre taszítását.
„Köztetek lettem én bolond, én a véges
Ember vagyok, így vagyok nevetséges“
(Le vagyok győzve)
adja meg a legpontosabb diagnózist maga a költő.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 8
8 Dobogó
Franciaországban a grafológiát alkalmazzák a
klinikai-orvosi gyakorlatban is, a gyógyszeradagolás
beállítására, amely kifejezetten a sedatívumok mér-
tékének meghatározásában nyújt segítséget. József
Attila augusztus 8-i kézírása szinte egy drogokkal
bódított ember motorikus zavarait tükrözi, ami kife-
jezetten gátolja, hogy erőre kapjon, hogy rálásson lel-
ki krízisének gócpontjaira és megküzdjön életve-
zetési nehézségeivel. Betegségtudatát erősítették, sőt
Bak doktor azt mondta „vigaszul”, hogy „csak relatí-
ve” gyógyul meg József Attila, amelynek hátterében
valahol ott lappang az is, hogy politikai síkon kezdett
veszélyessé válni József Attila tisztánlátása.
Grafológiai irányból látható, hogy éppen az én-erőt
kellett volna növelni, hogy meg tudjon küzdeni a rop-
pant keresztjével, amelyet letenni nem lehet, csak
hitben megizmosodva tovább vinni, amíg az isteni
kegyelem el nem veszi.
Látható, hogy az íráskép milyen érzékenységgel
követi a lélek változásait. A súlyos személyiségzavar-
ban szenvedő emberek kézírása szélsőséges grafikus
jellemzőket mutat.
József Attila kézírásai szenvedést, gyötrelmet, lel-
ki kínokat mutatnak, bizonyos fokon ambivalens vi-
szonyulást is, de sem zavartságot, megbomlott elmét,
sem kifejezetten szélsőséges viselkedést, reakciót
nem látunk. Ellenben küzdelmet, iszonyatos erőfe-
szítést igen, hogy egy betegítő környezetben élni
tudjon, ahogyan szívszorító soraiban olvashatjuk:
„Nem ember szívébe való
nagy kínok késeivel játszom“
(Bukj fel az árból)
A betegségnek mondott tünetek éppen, hogy lelki
önvédelmének szárnycsapásai. Erőszakoskodás he-
lyett szenvedélyesség mutatkozik a kézírásban, ami
megmagyarázza azt a két nagy kirobbanást, amelyek
a legérzékenyebb pontját: a párkapcsolatot érintet-
ték. Az egyik, hogy Gyömrői Edit udvarlójára késsel
támadt, a másik, hogy Flórát fojtogatni kezdte a Sies-
ta Szanatóriumban. Féltékenységből tette mindket-
tőt, amelynek hátterében önértékelési bizonytalansá-
ga, lobbanékonysága állt.
Flóra látta legtisztábban József Attilát, azt a képet
erősíti meg a grafológiai vizsgálat is, amit Flóra meg-
fogalmazott az október 9-i naplójában: „Noha a leg-
nagyobb felhevültségben robbant ki mindez belőle,
összefüggő volt, világos és értelmes… Ez a szinte
vulkanikus indulatkitörés a végső elkeseredettség lá-
vaömlését idézte, nem az elmebetegség dührohamát.
Én őt ebben az állapotában is megértettem.” Flóra
nem félt tőle.
Amikor Gyömrői Edit udvarlója lefogta őt, és rá-
döbbentette arra, hogy mit tesz, akkor sírni kezdett,
és belátta saját féltékeny szörnyetegét. Később le-
mondott a pszichológusnőről, belátta, hogy egyoldalú
a vonzalom. Egy beteg ember nem képes belátásra,
sőt a BNO 10 diagnosztikája szerint különösen akkor
következik be a „magatartás robbanás”, ha az im-
pulzív cselekedeteket bírálják vagy megakadályoz-
zák.
A Flóra-féle kitörésben is hasonló a folyamat,
zokogó önbelátás kísérte. Nem tudunk más ilyen jel-
legű erőszakoskodásáról, pedig ha valóban border-
line személyiségzavarban szenvedett volna, akkor en-
nek sorozatban kellett volna megtörténnie más ese-
tekben is. Németh Attila könyvében is olvashatjuk,
hogy a költő kezelőorvosa azt mondta a családnak,
amikor a Siestából Balatonszárszóra küldték, hogy
„különösebb gond nem lesz vele, ha nem köti fel ma-
gát – mert egyébként csendes és nem bánt senkit”.
Egy borderline betegre ilyet nem mondhatnak!
József Attila személyiségének leggyengébben fol-
tozott pontja volt a szeretet-hiány, a szeretet-vágy, a
szerelem általi kiegészülés és kiteljesülés óhaja:
„Jaj, szeressetek szilajon
hessentsétek el nagy bajom”
(Kiáltozás)
Az ismert két kifakadásban minden elfojtott sére-
lem, szenvedély, keserűség felfakadt belőle, akár a
vulkán a föld mélyéből, ahogyan Flóra írta. De vissza
is tudta nyomni fájdalmát és belátáshoz jutott. Azon-
ban minden ember érzékenységének van határa,
amelyen túl tovább terhelve elveszítheti önkontroll-
ját. Az önuralom összehasonlítható mértéke külön-
böző fokú érzékenységgel párosulhat, ami hatással
van a dühkitörésekre. E két eseten kívül nincs tudo-
másunk semmiféle hasonló jellegű kitörésről.
Öndestruktív megnyilvánulásai is voltak, ismerjük
ezeket, de a kézírás alapján ezek figyelmeztetések,
segélykiáltások, a minden ember életében fel-felbuk-
kanó értelmetlenségérzet kihatása. Szorongásban és
nehezen elviselhető lelki gyötrelmekben bőven volt
része, szenvedett a szeretetnélküliségtől, a sehova
sem tartozás érzésétől, az emberi lét nagy feladatai
iránti közönyös emberektől, az értetlen környezettől.
Mindent rendkívüli intenzitással élt meg. Ki ne szen-
vedne, ha tisztán látja szerettei készülő tragédiáját,
és hiába figyelmezteti őket előre, azok süketen és
vakon botorkálnak vesztükbe rohanva?
József Attila tisztán látta a küldetését, de állandó
frusztrációban élt, vagy nem értették, félreértették,
vagy visszahúzták, félretolták.
„S az igehozót fitymálja a törpe,
Pedig nagyobb, mint száz Napóleon.”
(Juhász Gyuláról való nóta)
– fakadt ki a Juhász Gyuláról való nóta című ver-
sében. Nem önmagáért érkezett, tanítani jött, csak a
tanítványok többsége még nem volt iskolaérett...
„Arany szavam átváltozott rossz, kongó érccé”-
panaszolta, de kevesen hallották…
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 9
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
A grafológiai diagnózis alapján József Attila nem
volt beteg!
„Mióta éltem forgószélben
próbáltam állni helyemen“
– olvashatjuk a tényszerű közlést sorsáról létösz-
szegző utolsó versében (Íme hát megleltem hazá-
mat). Éppen azon a határon volt, ahol az egészséges
és érzékeny lelkű, rideg klímában élő ember átcsú-
szik abba az állapotba, ahol már elhagyja ereje. Be-
teg-e az a fa, amelyik ha nem kap csapadékot, nap-
fényt, tápanyagot, s gyökeréről elhordják a földet,
egyre inkább sorvadozni kezd? Krónikus szeretet-hi-
ányban, vagy ahogyan Jókai Anna írta: „krónikus Is-
ten-hiányban szenvedett”, a vágyott egységet és har-
móniát nem tudta megélni, nem talált rá életében
méltó társakat, igazi közösséget.
„Huszonnyolc éve éhezem”
(Számvetés)
- írja, s ez az éhezés szellemi-lelki és testi éhezést
egyaránt jelent.
A költő az életét két pillérre építette: küldetéstu-
datára és a mindenséget szóra bíró szerelem megé-
lésére. Küldetését teljesítette, több nemzedék szá-
mára hagyott örökül lelki-szellemi táplálékot!
Minden mélyre zuhanást egy magasabb szárnyalás
követett. Valójában egész élete beavatások sorozata,
amely számunkra iránytűt ad és képet arról, hogy az
emberi élet célja csakis önmagunk meghaladása
lehet. Mindannyiunknak része van szenvedésben,
hiányban, s bár enyhíteni tudjuk, de megkerülni so-
hasem, ha igaz életet szeretnénk élni, és tisztán sze-
retnénk átvinni lelkünket a túlsó partra.
Mind a mai napig vitatott József Attila halála: ön-
gyilkosság vagy baleset történt? Az utolsó napon,
1937. december 3-án kézzel írt leveleinek tanul-
mányozása alapján egészen meglepő kép tárul fel. Az
íráskép harmonikus, zaklatottságnak nyoma sincs,
megnyugvást látunk, ami az önmagához érkezettsé-
get jelzi. Nem látunk önpusztító indulatokat, mélysé-
ges elkeseredettséget, ami arra enged következtetni,
hogy nem akart meghalni, nem szándékosan, előre
kitervelt módon jutott a kerekek alá. Valóban vissza
akart érni vacsorára, tudatos énje igazat mondott,
amikor kérte, hogy a kaput hagyják nyitva.
De egy hirtelen támadt ötlet, hogy átbújik a teher-
vonat kerekei alatt, - talán visszaidézve gyermekkori
játékát - megmentette attól, hogy - addig is súlyos
keresztjének terhét tovább növelve - megélje a ha-
lálát követő világborzalmakat. Az íráskép a dr. Ga-
ramvölgyi László által is kinyomozott „balesetet”
erősíti meg, amely viszont lélektani irányból nem
„véletlen”, hanem a tudattalanban, pontosabban a fe-
lettes tudatban zajló folyamatokra utal.
A kézírások alapján a halála napján megérkezett a
9
csúcsra, önmagához („ a hetedik te magad légy”), a
teljes lelki békéhez, mélységes átnemesüléshez, lég-
gyökerei már a másik dimenzióba, a túlsó világba
nyúlnak át.
Másképpen fogalmazva, az isteni kegyelem átsegítette
őt, amire Radnóti Miklós tisztánlátása is utalt: „A tiszta
és mindig világosságot áhító lelken törvényszerűen tel-
jesedett be a sors. Megalázó szegénységben élt, folyto-
nosan és egyre szaporodó csalódások között. Ilyen ter-
mészetes halált csak egy költő halt még a magyar iro-
dalomban, Petőfi Sándor, a magyar szabadság költője, a
segesvári csatatéren. Nem bírta volna elviselni azt, ami
utána következett. Attila sem.”
Hét emberként szállt a sírba…
József Attila sorsa, költészete, életútja arra is kész-
tet, hogy mélyebben gondolkodjunk el a betegség-
egészség fogalmáról. Bármely „betegség” valamiféle
egyensúly felbillenést jelent, az alkalmazkodás za-
varát, amelyet testi szinten viszonylag könnyű be-
határolni, a psziché szintjén azonban jóval kényesebb.
A bonyolultabb érzéseket könnyebb betegségnek ne-
vezni, mint megérteni a lélek átalakulásának epizódjait
és törvényszerű útjait. Könnyebb volt a pszichológu-
soknak is betegséget diagnosztizálni, mint belátni saját
kudarcaikat. A pszichológia tudománya maga is vívó-
dik, hogy lehetetlen meghúzni azt a határvonalat, ahol
az egészség véget ér és elkezdődik a betegség, mert
minden ember egyszeri, külön világ.
Láthatóan az egyik téves alapja a betegség-diag-
nózisnak az, hogy nincs különválasztva a pszicholó-
giai-pszichiátriai megközelítésben az egészséges em-
bert is utolérő szenvedés és a betegség. Összemo-
sódnak azok a kényes határok, amelyek a tisztánlá-
tást adhatják. Vagyis vannak a normális, egészséges
állapotaink, lehetnek egyensúlyvesztéseink, ami bár-
melyikünkkel megtörténik veszteség, gyász, nagy lel-
ki terhek cipelése idején, és lehet valóban beteg vala-
ki testi, lelki vagy szellemi síkon, ami patológiát, sú-
lyos deformációkat jelent.
József Attila élete és utóélete egyaránt felráz, és
magunkra ébreszt, megrendíti az értékekről alkotott
hamis elképzeléseinket, előítéleteinket, új irányba
fordít. Páratlan mélységélességgel látta a világot, ön-
magát, ebben az ellentmondások is hangsúlyosakká
váltak. Világos tudat és spirituális fejlődés nélkül az
emberi lét nagy próbatételeit, egyéni életünk személy-
re szabott feladatát nem lehet megoldani, a belső el-
lentéteket nem lehet áthidalni.
Élete, tragédiája mutatja, hogy körülményeink
pusztítóak lehetnek, csak a teremtett világ törvényeit
követő társadalom állíthatja vissza az igazi értékeket,
amelyek mindannyiunk számára otthont adhatnak.
Vajon Bak Róbert, Rapaport Samu és bárki közülünk,
ilyen kereszttel, ilyen háttérrel mit tudott volna, mit
tudna kihozni az életéből?
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 10
10 Dobogó
E témát boncolgatva, nem pusztán József Attila
betegségére kell rákérdeznünk, hanem arra is, hogy
vajon miért hangsúlyozódik az utókor részéről a költő
betegsége? Úgy tűnik, hogy József Attila költésze-
tének, „betegségének”, személyiségének értelmezé-
se mindig az adott társadalmi lelkület kivetülése is.
Nem véletlen, hogy most agressziótól tékozló vilá-
gunkban éppen a borderline szindróma merült fel,
amely esetén „létfelfogásról és kapcsolatmintáról van
szó, nem pedig betegségcímkéről.” - ahogyan Joa-
chim Gneist német pszichoterapeuta definiálta. Az a
kettősség, ami felmerül e betegségben, rávilágít arra,
hogy az én határai hol vannak szakadozottan meg-
foltozva, hol vannak gyémánt keménységűre szilár-
dulva. Rámutat az önmagunkká válást megnehezítő
törési és illeszkedési pontokra.
A művészet nem lehet függvénye egy történelmi
kor gazdasági-politikai érdekeinek - a szellem szabad-
sága megkívánja a teljes teret. A tudat határozza meg
a létet, a felismert szellemi tudással ismerhetjük meg
a törvényeket, azt alkalmazva formálhatjuk a történel-
met. Ehhez a tudatosság nélkülözhetetlen, erre nyi-
totta rá a szemünket József Attila. Manipulált, anyag-
ba ragadt világban Isten világát nem őrizzük, hanem
pusztítjuk, s vele veszélybe sodorjuk az egész embe-
riség létét. Kétségbeesetten fedezi fel a kiüresedett
világot, amelyben a valódi értékek széthullanak, s a
pénz uralma egyre erőteljesebb:
„Ne hadd el magad, öregem,
bőröd ne bízd kereskedőre,
ki elád felhőt az egen
s a földön telket vesz belőle“
(Vigasz)
Elgondolkodva e pár soron, akár az ózonlyuk ke-
letkezésének gyökereihez juthatunk el, mintha előre
figyelmeztetne a XX. század végén bekövetkező tra-
gédiára, a Teremtés törvényeit semmibe vevő ember
létrontó piacgazdasági magatartására.
A kézírásából feltáruló szintézisteremtő képessé-
get, holisztikus látásmódot, az egész univerzumot
egységben látó szemléletet nemcsak a verseiben, de
társadalomfilozófiai írásaiban is felfedezhetjük. Eze-
ket tanulmányozva találjuk meg egy emberarcú tár-
sadalom felépítésének eszmei útmutatóját:
„A napi politika aljas, sőt minden politika, az viszi
csődbe minduntalan az emberiséget. És más nem is
segít, csak a makulátlan idealista filozófia, metafizika
a szellemekben és a tiszta erkölcsiség a lelkiekben...
Gondolkozz a gondolatért, szeress a szeretetért, költs
a költészetért - és egy emberélettel közelebb van a
jóság és szolidaritás teljessége mindenki számára.
Mindaddig balgaság az önfeláldozás, amíg az ember
saját maga. Istennél kisebb szempontok szerint
irányítja, tehát olyan szempontok szerint, amelyek
lehet hogy az igazság hordozói, de ha kétségkívül is
azok, akkor - gyakorlatról lévén szó - csak történeti
igazságra vonatkoznak, nem pedig ezeknél százszor
elvontabb örökkévalóra.”
A gondolkodásra lusta ember elkényelmesedése
az egyik szellemi betegségünk
„Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat”
(Ős patkány terjeszt kórt miköztünk…)
Idegenek vagyunk saját létünkben, saját világunk-
ban. Sok mindent ellenkezően teszünk, mint aho-
gyan azt belülről érezzük, hogy tenni kellene, mert
társadalmi előítéletek, anyagba ragadtság a lelkünket
bénítja. A XX. és XXI. századi ember szorongása és
depressziója figyelmeztet, hogy nem a saját életün-
ket éljük. Csak testünknek vagyunk tudatában vala-
melyest, lelkünknek, szellemünknek nem – a fejlett
ember erre a felismerésre ébred.
József Attila folyamatosan fokozta erkölcsi erejét,
a belső tartása sohasem roggyant meg, bármilyen ne-
héz helyzetbe is került.
Élete gyöngyház-kagyló lét: gyötrődő ember és
gyötrődő költő, szenvedéseiből ontotta gyöngyeit,
amelyet marokra szedhetünk. Számtalan gyöngysor-
ba fűzve ezeket, mindegyikből az örök fény árad. Ver-
seinek átütő ereje abban is áll, hogy a legtermészete-
sebb közvetlenséggel emelte magasra a mércét, szi-
gorú tekintete némán kérdez: mit kezdünk az éle-
tünkkel, Isten adta szabadságunkkal, tehetségünk-
kel, a lelkünk mélyére ültetett, soha ki nem pusztuló
szeretetünkkel, tiszta lobogású szerelmünkkel? Le
tudjuk-e győzni kísértő árnyékainkat?
Alkotásai, vallomásai, fennmaradt írásai hiteles
képet adnak a meglehetősen nagy keresztet cipelő,
nehéz sorsával küzdő, de szellemi síkon az anyag
felett diadalt arató emberről, aki életével, küzdelmei-
vel egyaránt önmagunkká válni tanít bennünket. A
földi élet adta kihívásokra csak egyetlen válasz lehet-
séges, amit a Két hexameterben hagyott ránk örökül:
„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.”
Juhász Gyula, a pályatárs és barát szavait ma is
hallani: „Nem ismerek bölcsebb és igazabb fajvédel-
met, mint a valódi tehetség, az ígéretes fiatalság meg-
becsülését, pártolását, okos és szerető felemelését.”
Vajon ha most itt élne közöttünk, ki karolná fel, ki
segítené őt egzisztenciális gondjaiban, hogy költő-
ként élhessen, ki emelné maga fölé, s ki tudná krízi-
seiben teljes szívéből átsegíteni őt – csupán mélysé-
ges szeretetből, tehetsége iránti megbecsülésből? Ki
nyújtana neki kezet, hogy a teremtett világ pártatlan
törvényeire, a Teremtés rendje szerinti szabadságra
épülő társadalmat felépítse vele együtt?
(VÉGE)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 11
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
Szentek legendái - legendák szentjei
SZENT PATRIK
FELLEGI BÉLA
Írország már a korai középkor óta mint a „szentek szi-
gete” ismert, mégis Patrik az egyetlen szent, aki az egész
Egyház egyetemes kalendáriumában Írországot képviseli,
és ő sem született ír. Szent Patrik életének és tevékenysé-
gének képét megrajzolni ma nehezebb, mint bármikor.
Szerencsére önvallomásokat hagyott ránk írásaiban. Nem
volt tudományosan képzett ember. Családja valószínűleg
jómódú volt, hiszen ír tengeri rablók akkor fogták el és hur-
colták el rabszolgaként a tizenhat éves fiút, amikor nyári
szállásukon tartózkodott vidéken. Patrik később elhur-
coltatását jogos büntetésnek tekintette azért, mert „elfor-
dult Istentől, parancsait nem tartotta meg”. Nagy hitének
kellett lennie, mert idegen fogságban „bűneire gondolt és
teljes szívből megtért”, s kérte Istent, hogy „gyakoroljon
kegyelmet ifjúságával és tudatlanságával.”
A szülői ház biztonságából és jólétéből kiragadva, a fo-
golynak birkákat kellett őriznie Írország nyugati partvidéké-
nek hegyein. Írország éghajlata viszonylag enyhe, ezért a
juhok a szabadban telelnek, úgyhogy a pásztorok ese-
tenként fagyban és hóban kénytelenek a munkájukat
végezni. A körülmények és készületlensége ellenére Patrik
kitartott a megtérésben. Minden reggel napkelte előtt kelt,
hogy imádkozzék. Egészsége nem látta kárát, mert amint
mondta, „a bennem lévő Lélek fölmelegített”. Hatévi fogság
után Patrik egy éjszaka álmában hangot hallott, amely azt
mondta neki: „Jól teszed, hogy böjtölsz. Nemsokára vissza-
térsz hazádba. Lám, a hajód készen áll!” A hang indítására
Patrik elmenekült, és kalandos úton végül visszatérhetett
Britanniába szüleihez.
Eleven hite arra ösztönözte, hogy apjának és nagyapjá-
nak példáját kövesse, és előkészüljön az egyházi pályára.
Egy éjszaka álmában az írek hangját hallotta: „Kérünk, jöjj
és élj közöttünk!” Kérte fölvételét az egyházi rendbe, így
akarta követni a hívást, amelyet ő úgy értelmezett, hogy
missziós munkát kell végeznie az írek között. Először visz-
szautasították, mert egy régi barátja visszaélt bizalmával:
kibeszélte egy gyermekkorában elkövetett bűnét, amely
alól Patrik már régen föloldozást nyert. Mindez jellemző vi-
szont Patrik igazmondására és lelkiismeretességére.
Az otthoni visszautasítás után Patrik Galliában folytatta
tanulmányait. Elöljáróinak Britanniába küldött jelentései
kedvezőek voltak, ezért rá esett a választás, amikor Ce-
lesztin pápa tervei szerint egy püspököt kellett Írországba
küldeni, hogy az addig szórványosan kezdeményezett térí-
tést elvégezze. Kiképzése alatt Patrik különösen a Szent-
írásban tett szert jártasságra.
Patrik írországi missziója páratlanul sikeres volt. Nem-
csak a törzsfőket nyerte meg, hanem magát a népet is,
amelyet a sziget legeldugottabb zugaiban is fölkeresett. Az
írek részéről szokatlan készséggel találkozott. Ennek a
ténynek köszönhető, hogy Írország kereszténnyé válása
vértanúk nélkül ment végbe. Patrik fölfogása a maga fela-
datáról azon a tényen alapult, hogy a lelkében hallott isteni
szó a gyakorlatban és az Egyház által – bizonyos egyháziak
ellenállása ellenére is – meglepő igazolást és megerősítést
nyert. Ebből a tényből eredt személyes felelősségtudata,
11
amely alapjául szolgált – vezetői jogai gyakorlásához szük-
séges – tekintélyének. A papok és a világiak életét világos
rendelkezésekkel fékezte meg, és ezzel megvetette alapjait
annak a szokatlanul kemény fegyelemnek, amellyel az ír
egyház századokon át kitűnt, és amely képessé tette, hogy
kiálljon egy rettenetes üldözést. Amint saját életében
kiegészítette egymást a mély, személyes meggyőződés és a
közösség megkövetelte rend, Patriknak gondja volt rá, hogy
az írek kereszténnyé válása ne maradjon külsőleges. Meg-
követelte, hogy a megtérés legyen példaszerűen valódi és
gyökérig ható. Azokra az ezrekre gondolva, akiket megke-
resztelt, nyugodtan jelenthette ki: „Isten a tanúm, hogy kö-
zülük egyet sem tévesztettem meg, de nem is volna értel-
me Isten vagy az Egyház kedvéért félrevezetni valakit, hi-
szen akkor a hitjelölteket magam ellen ingerelném, magun-
kat (misszionáriusokat, papokat és keresztényeket) üldö-
zésnek tenném ki és vétkemmel ártanék az Úr nevének.”
Sikere nyilván annak a körülménynek tulajdonítható, hogy bár
egykor az írek foglya volt, aki egy püspök teljes hatalmával ért
vissza, sosem viselkedett győzőként.
Patrik érezte feladatának nehézségeit. Írországot gyakor-
latilag nem érte el a római civilizáció. A barátságtalan éghaj-
latot és a magasabb fejlettségű gazdasági alakulatok hiá-
nyát ismerte fogsága idejéből. Biztosan már akkor tapasz-
talta, milyen nehéz az íreknek egymás mellett élniük a tör-
zsi villongások, az irigység és az időnként előtörő erkölcsi
zabolátlanságok következtében. Másrészt Patrik a keresz-
ténység számos tanítását – különösen a gyengék, a nők és
az öregek megbecsülését, valamint a szellemiek értéke-
lését – ráépítette az ír jellem bizonyos alapvonásaira.
Hogy Patrikot bízták meg Írország misszionálásának befe-
jezésével, azt jórészt annak köszönhette, hogy fogsága alatt
megismerte az országot. Hatéves írországi tartózkodása után
kétségtelenül kifogástalanul beszélte az ország kelta nyelvét.
Írország lett az első ország az Alpoktól északra, amely saját
egyházi nyelvet fejlesztett ki. Mindössze néhány alapfogalmat
vett át a latinból, amelyek hiányoztak az írből. Az elismerés,
amelyet munkája aratott, azért is figyelemre méltó, mert
Patrik nem volt ír származású.
Írországnak a korai középkorban az egész keresztény
Nyugat-Európa életében játszott nagy szerepe ellenére
Szent Patrik tisztelete Írországon kívül szinte alig terjedt el.
Az Írország anyagi és szellemi javai között feszülő arányta-
lanság Patrik népszerűségének terjedésében is nyomot
hagyott. És ez figyelemre méltó példája annak, hogy a hit
győzelme nem mérhető a világ méreteivel.
Ünnepéről az 5. század óta tudunk. A római naptárba
1631-ben vették föl, március 17-re.
SZENT PATRIK IMÁJA
Urunk Jézus: te légy velünk, te légy előttünk!
Urunk Jézus: te légy mögöttünk, te légy bennünk!
Urunk Jézus: te légy alattunk, te légy fölöttünk!
Urunk Jézus: te légy megengesztelődésünk, te légy békességünk!
Urunk Jézus: állj jobbunkon és balunkon.
Urunk Jézus: légy mellettünk, ha lefekszünk és ha fölkelünk.
Urunk Jézus: te légy azok szívében, akik ránk gondolnak.
Urunk Jézus: te légy azok ajkán, akik rólunk beszélnek.
Urunk Jézus: te légy minden szemben, mely minket lát.
Urunk Jézus: te légy minden fülben, mely minket hall.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 12
12
A LEGBÁTRABB KÖZSÉG
NÉMETH ZSOLT
2007. február 10-én bensőséges ünnepség zajlott
egy kis őrségi faluban, Kercaszomoron. A résztvevők
egy olyan eseményre emlékeztek, mely a magyar tör-
ténelem legdicsőségesebb lapjaira tartozik, ennek el-
lenére alig tud róla valaki. Ez az írás azért készült,
hogy minél több emberhez eljusson a jeles esemény
híre, s megtanulhassa: mennyit ér a civil kurázsi.
Kercaszomor a mai magyar-szlovén határ közvet-
len közelében helyezkedik el. A történések idején,
közvetlenül az I. világháború után itt még két község
volt: Kerca és Szomoróc, melyek 1942-ben egyesül-
tek. A hajdani Szomoróc feküdt közelebb a határhoz,
Kerca valamivel távolabb.
1919. augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Ki-
rályság (a későbbi Jugoszlávia) csapatai az I. világhá-
borút követő fegyverszünetek megkötése után átlép-
ve az államhatárt megszállták Szomorócot, amely ak-
koriban színmagyar református község volt. A tiltako-
zás a háború utáni zavaros időkben mit sem használt.
A helybeliek azonban nem csak úgy gondolták, hogy
ez így nincs jól, hanem a tettek mezejére léptek.
1920. augusztus 1-én éjjel 11 órakor Rankay fő-
hadnagy, a kercai határőr kirendeltség parancsnoka
az alá beosztott 17 katonával, valamint a hozzájuk
csatlakozó szomoróci és kercai férfiakkal megtámad-
ta és elűzte a megszálló szerb katonaságot. Néhány
kézigránát elhajítása és puska elsütése elegendő volt
ahhoz, hogy a szerb helyőrség fegyverét eldobálva fej-
vesztetten meneküljön. Emberéletben nem esett kár
egyik oldalon sem.
A győzelem látszólag időleges volt. Embererőben
és fegyverzetben megerősített szerb-horvát-szlovén
csapatok tértek vissza, és vonták ismét megszállás
alá Szomorócot. Az, hogy magyar emberek egy a Ma-
gyar Királysághoz tartozó magyar falut visszavettek a
szerbektől, a megszállók szemében természetesen
bosszúért kiáltott. Horváth Pálnak, a Muraszombati
járás főszolgabírájának a szombathelyi Magyar Királyi
Körletparancsnoksághoz írt jelentéséből idézünk: „a
(felkelésbe) beleelegyedett szomoróczi polgári egyé-
neket rettenetesen elverték és Muraszombatba kisér-
ték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdá-
ba zárták el őket, s minthogy több napon át nem ad-
tak nekik eledelt, az éhségtől ordítottak, úgy hogy az
ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlá-
vok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri asz-
szonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiz-
tosnál, hogy kultúrállamban még a rablógyilkos élel-
mezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta,
hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk,
hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomoróczi-
Dobogó
akat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől
indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik
őket és csak ezeknek köszönhető, hogy … az éhha-
láltól megmenekültek.” Egy emberséges hadbíró sze-
rencsére szabadon engedte a foglyokat, akik haza-
térhettek.
A történtek azonban nem maradtak hatás nélkül.
1922. február 9-i hatállyal a Határmegállapító Bizott-
ság – nyilvánvalóan figyelembe véve a történteket –
engedélyezte Szomoróc visszatérését Magyarország-
hoz! A bátor kercai és szomoróci emberek helytállása
tehát teljes sikerhez vezetett: két és fél éves idegen
uralom után visszatérhettek az anyaországhoz. Hogy
kétely ne lehessen a tekintetben, hogy a fegyveres
akcióra szükség volt, álljon itt Blaha miniszteri taná-
csosnak a Magyar királyi Belügyminiszter megbízásá-
ból 1922. február 11-én írott levelének részlete: „A
Budapesten működő Határmegállapító Központtól ny-
ert értesítés szerint a vendvidéki határvonalnak Szo-
moróczról Lendvaújfaluig terjedő részén a határmeg-
állapító bizottság egyes határkiiga-zításokat rendelt
el, a melyek foganatosítása céljából a szükséges tech-
nikai személyzet már ki is küldetett Nagykanizsára.
Megjegyzem, hogy a javunkra eső határkiigazítás is
csak ideiglenes jellegű, mert a népszövetséghez 26
vendvidéki község visszacsatolására vonatkozólag
tétetett javaslat.”
Mint tudjuk, az említett 26 vendvidéki község nem
került vissza Magyarországhoz…
Álljon itt a felkelés szomoróci résztvevőinek neve:
Ábrahám Lajos, Császár Antal, Horváth Sándor, In-
giszi Ferenc, Kulcsár Antal, Papp József, Papp Sán-
A 2002. február 10-i ünnepi megemlékezés résztvevői a szomoróci
haranglábnál. Fotó: Simon Attila
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 13
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
dor, Pongrácz Sándor, ifj. Pongrácz Antal, Pongrácz
Ferenc, Pongrácz Dániel. A megszállók ellen fegyvert
ragadó határőrök és kercai férfiak neve sajnos nem
került feljegyzésre, vagy eddig nem sikerült felkutat-
ni, és valószínűleg a szomoróciak névsora sem tel-
jes.
A visszatérés után a szomoróciak első dolga az
volt, hogy az I. világháború alatt elhurcolt harangjuk
helyébe újat öntessenek. A harang stílszerűen Sop-
ronban, a hűség városában készült, s már 1923-ban
elfoglalhatta helyét a község fa haranglábában (ké-
pünkön). A harang még ma is megvan – az ünnepség
során az egyik felkelő unokája azt meg is kondította
– az egykori szerb határőrbódé helyén felállított Tisza
István emlékoszlop viszont már nincs: a II. világhá-
borút követő kommunista uralom eltávolította. A ha-
rang szava viszont a legsötétebb időkben is szólt
azoknak, akik értették.
A szomoróciak a II. világháború végéig minden
évben megünnepelték a felkelés és a hazához való
visszatérés évfordulóját. A kommunizmus évei alatt
erre természetesen nem volt lehetőség. A nemes ha-
gyomány azonban a visszatérés 80. évfordulóján,
2002-ben újra életre kelt: a kercaszomoriak azóta is-
mét megemlékeznek eleik bátor helytállásáról. A
felkelés 80. évfordulójára önerőből emlékművet
emeltek, melyet Szervátiusz István helyben élő szob-
rászművész készített. A Vas Megyéért Egyesület és a
Vas Megyei Honismereti Egyesület 2002. augusztus
11-én a Vas megye legbátrabb községe címet adomá-
nyozta Kercaszomornak.
Az I. világháborút követő időkben csupán két ma-
gyar település volt, amelyik fegyverrel szállt szembe
a szláv megszállókkal: Balassagyarmat és Szomoróc.
Az Országgyűlés Urbán Árpád szocialista képviselő
önálló indítványa nyomán 2005. május 30-án tör-
vényt fogadott el arról, hogy Balassagyarmat városá-
nak a Legbátrabb város kitüntető címet adományoz-
za. A törvényjavaslathoz Németh Zsolt fideszes kép-
viselő (nem azonos e sorok írójával) módosító in-
dítványt nyújtott be, hogy egyidejűleg az ország-
gyűlés adományozza Kercaszomornak a Legbátrabb
község címet.
Az önkormányzati bizottság támogatása ellenére a
módosító indítványt a szocialista-szabaddemokrata
többségű parlament elutasította. A magukat jobb-
oldalinak mondó pártok képviselőinek többsége sem
támogatta a módosító javaslatot…
Tisztelet és megbecsülés az 1920. augusztus else-
jei felkelés bátor résztvevőinek, és mindazoknak,
akik 1945-ig fenntartották, majd 2002-ben felélesz-
tették a jeles esemény emlékezetét!
A szerző köszönetét kívánja kifejezni Zsiga Tibor
történésznek, Orbán Róbert helytörténésznek, Ben-
czik Gyula levéltárosnak, és Kapornaky Sándor hely-
történésznek, Kercaszomor jelenlegi polgármesteré-
nek, akik kutatási eredményeit e cikk megírásához
felhasználta.
13
BOMBENHOLOCAUST
62 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyúj-
tóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda
városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem
pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima
vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.
1945. február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légi-
erő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosqui-
tos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban bere-
pült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint
3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a lég-
védelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekö-
vetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt
a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal
1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.
Az első légitámadást követő két napban az amerikai
légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást inté-
zett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekült-
táborként működő Drezda ellen, aminek során az amerika-
iak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött
bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a
nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül
több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap
alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560
tonna nagy hatásfokú gyújtóbombát dobtak le.
A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcá-
kon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló vá-
rosból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba
partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az ala-
csonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy, két na-
pos bombázás után is napokon át többször bombázták,
és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti
gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.
Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalma-
zott tábornokok és történészek a háború után évtizedekig
arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári la-
kosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt
drezdai vasúti csomópontot és a környékére telepített ide-
iglenes kommunikációs központokat akarták megsemmisí-
teni. Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond,
hogy a szövetségesek az 1945. február 13-14-i drezdai
bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal
(1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-
án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és
személyszállító pályaudvarokat és a mellettük katonai sát-
rakban felállított telefonközpontokat.
A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen
drezdai bombázást, hogy az angol városok, pl. Coventry
1940 november 14-i német bombázását akarták ilyen
módon „egyensúlyozni“. Coventryt azon a napon 449
német bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy
teljesen összedőlt és 554 ember vesztette életét. Az ará-
nyokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem
lehet, a németek angol földre gyújtóbombát nem dob-
tak, és a londoni levéltárakban ma megtalálhatók és
már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott
iratok, amelyek bizonyítják, hogy a Churchill vezette an-
gol kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitá-
madásai előtt eltervezte a bombázásokat a német váro-
sok ellen.
JACK CORN (gondola.hu)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 14
14 Dobogó
A Szent Kereszt
és Krisztus szenvedésének szabályzatos papjai
(Szenvedés-testvérek, Passionisták, C. P.)
BAKK ISTVÁN
A szabályzatos papok (Congregatio Passsionis Je-
su Christi) fiatalabb társulatai is ide sorolhatók, me-
lyek közül a Passionistáké a legfontosabb.
Massari Anna Máriának 1694. január 3-án született
fia Pál Ferenc, (Keresztrőli) Piemontban. Anyja nagyon
vallásos nő volt, aki nem ismert kedvesebb elfoglalt-
ságot, mint a katolikus hiten való elmélkedést és
buzgó imádságot. Gyermekét istenfélően nevelte és a
mély hitét a legnagyobb siker követte.
A szülők korán elhunytak, és a hasonló érzelmű if-
jak társaságában, akikkel az időt töltötték, a hit leg-
főbb igazságairól beszélgettek és elmélkedtek, ezál-
tal hitük egyre szilárdult.
A fiatal emberek külső erősítést és bátorítást kap-
tak egy tudós kapucinustól, akivel ez időben megis-
merkedtek. A törökök elleni harcban a velenceiek
oldalára özönlöttek a hit harcosai, akik a hatalmas
tengeri sereg indulását várták. Pál is csatlakozott a
velencei keresztes hadsereghez. A gyors harci kedv
oly gyorsan aludt ki, mint a szalmaláng, és így Pálunk
minden szolgálattétel nélkül Velencéből visszatért
szülőföldjére. Az evangélium terjesztését megcélzó
társulat megalapításával fáradozott.
Az egylet részére szabványokat írt, amelyeket az
alexandriai püspök jóváhagyott. 1720 nov. 22-én fe-
kete köntöst kapott, és a „keresztrőli” nevet nyerte.
A San Carlo di Castellazo melletti remeteségbe vo-
nult vissza. Magányában idejét a rend teljes szabály-
zatának kidolgozásara fordította.
Fivére, János, szintén hozzá csatlakozott, és jogot
kaptak arra XIII. Benedek pápától az 1725-ben ki-
adott levelében, hogy újoncokat vegyenek fel az egy-
letükbe.
Ez évtől számítja keletkezését a „sarutlan Passio-
nisták” gyülekezete.
Pál és János nem voltak papok, ezért nem léphet-
tek szószékre, és ezért nem tudtak, mint hitküldérek
működni. Ezen segített Cavalieri Aurelio püspök a
nápolyi királyságból 1727-ben, úgy, hogy a két fivért
pappá szentelte. Ugyanabban az évben az argentárói
hegyen az első házat alapították a passionisták ré-
szére.
Keresztes Szent Pál, az egyike kora legnagyobb
misztikusainak, rendkívüli tevékeny lelkipásztori szol-
gálatot folytatott. Különleges karizmája a népmisszi-
ók tartása.
Eszménye volt a visszavonultság, az ima és a ve-
zeklés, valamint az apostoli buzgóság szintézise. Ha-
lálakor, 1775-ben, 12 kolostorban 170 passionista
törekedett ennek az eszménynek a megvalósítására.
Pálnak (1694. január 3 - 1775. október 18.) szigo-
rú életrendje és a missiók alkalmával hitszónok-
latainak megragadó ereje Itália sok vidékén nagy te-
kintélyt szerzett, és így társainak naponkénti növeke-
dését látta.
1775. október 18-án halt meg; halálos ágyánál tár-
sai János evangéliumából Krisztus szenvedéstörté-
netét olvasták neki.
XIV. Benedek pápa (1746. ápr. 18-án) és XIV. Ke-
lemen (1769. nov. 15-én) a rend közgyűléseinek új
határozatait megerősítette, IV. Pius 1775. október 17-
én kelt brevéjével is helyeselte.
1732-ben alakult az első kolostor a közép-itáliai
Monte Argentarón, szabályzatát XIV. Benedek erősí-
tette meg 1741-ben. 1843 óta a rend Brazíliában is
végzi a missziós tevékenységét; a parsi és a nicopolisi
püspökségben 4 rendtársuk több ezer bolgár hivőnek
üdvéről gondoskodott. A népi missziók és az ő ki-
tartásuk a legtávolabbi országokban is ismeretes volt.
A XIX. században eljutottak Észak-Amerikába, Auszt-
ráliába is. Ma is megtalálhatóak mind az öt földré-
szen: 418 kolostorban 2700-nál több szerzetes kép-
viseli a rendet.
A gyülekezetnek a célja az isteni törvények előírá-
sainak betartása és az evangéliumi tanácsok pontos
megtartása. A tagok tartoznak hatékony hitszónokla-
tok által a népet Úristen titkaira, a kereszthalál fölötti
elmélkedésre, tanítani és buzdítani. A szerzetesnek a
szegénységet és a visszavonult életet kell választania.
Felvételt csak az nyerhet, aki előbb a szándékát a
gyóntató atyjával tudatja, magát jól megvizsgálja és
erről a gyülekezet, vagy a tartomány elöljáróit értesíti.
De még a belépése előtt a világi ügyeit ki-ki elintézni
tartozik, hogy ezután csak Istennek élhessen. A test-
vérek ruhája közönséges anyagú durva posztó kön-
tös és térdig érő köpeny, amely ugyanolyan színű gal-
lérral van ellátva. A testvérek a palentini egyházi
gyűlés által előirt hajnyíratot hordanak. Télen az elöl-
járó engedélye folytán gyapjúból alsó köntöst (tuni-
kát) is felvehetnek. A felsőt bőrövvel szorítják ma-
gukhoz.
A köpeny (köntös) bal oldalán fehér betűkkel Jé-
zus neve van felírva; egy kis szív látható fölötte kis fe-
hér kereszttel, mint Krisztus szenvedésének jelképe.
Azonban az üdvösség ezen jeleit csak a próbaév el-
végzésével kapják meg a testvérek.
A világi rendtársak a papoktól való megkülönböz-
tetést, az üdvösség jeleit, csak a köntösön viselik, a
köpenyen nem.
A sarutlan testvérek talppapucsban (Sandalia) jár-
nak, és szegényes kalappal fedik be fejüket.
A rend papjai és szerzettársai otthon kétféle sapka
által különböztetik meg magukat, amíg a templom-
ban fedetlen fővel jelennek meg.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 15
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
Mielőtt a kérő (aspiráns), mint újonc a gyülekezet-
be felvételt nyer, a magatartásáról hiteles bi-
zonyítványokkal, kell magát igazolnia. Ha viszont a
papi osztályhoz tartozik, akkor tudományos munkái-
ról és iskolai végzettségéről kell igazolásokat bemu-
tatnia. Továbbá a felvételhez folyamodóknak igazol-
niuk kell azt is, hogy tökéletesen szabadok és semmi-
lyen vétségért nem állnak vagy álltak törvényszék
előtt.
Felvételt nem nyerhetnek a 25 évüket betöltött
személyek, vagy ha más rendnek öltönyét már visel-
ték, csak különleges esetben, ha erényeikért a felvé-
telt megérdemlik.
A legszívesebben újoncokat vagy növendékeket
vesznek fel. Az évenkénti felvehetők számát megha-
tározzák, és így a tartományvezető sem vehet fel a
megfelelő szám felett senkit.
A felöltözést 10 napi lelkigyakorlat és elmélkedé-
sek előzik meg, és a beöltözést a templomban ün-
nepélyes keretek között végzik.
Megjelennek a szerzetesek mindannyian és az
elöljáró beszédet tart, melyben a Krisztusért teljesí-
tendő dolgokat ismerteti és az ezek által elnyerhető
jutalmakat sorolja. A Jézushoz ragaszkodónak elő-
nyeit és boldogságát vetíti előre. A felvételét kérő
újoncot az egyház szokása szerint köntösbe öltöz-
tetik, vállára keresztet tesznek, a fejére töviskoronát
helyeznek, és a következő szöveget mondják neki:
„Szeretett testvér! Fogadd a mi Urunk Jézusnak
keresztjét. Tagadd meg magadat, hogy egykor az örök
életben nála nyerjed jutalmadat. Ámen.
- Szeretett testvér! Fogadd a mi Urunknak tövisko-
ronáját, alázd meg magadat és hajolj meg az Isten
hatalmas keze alatt s vesd magad alá Istenért minden
teremtménynek.”
A szertartás végén az elöljáró és a testvérek az
újoncot a béke jeléül csókkal illetik, és szívélyesen
intik arra, hogy Krisztus keresztjét állandóan vidám
arccal viselje.
A próba az újonc számára egy évig tart, és ennek
sikeres letelte után az önkéntes szegénység és a tisz-
taság egyszerű fogadalmának letevésére bocsáttat-
nak. A negyedik fogadalmat is le kell tenniük, amely
így hangzik:
„Krisztus élete, üdvhozó szenvedése s halálának
leghívebb emlékét buzgón hirdetendik.”
A felesküvőnek hagyományos szokás szerint vál-
lára keresztet, fejére töviskoronát tesznek, és Jézus
Krisztusnak nevét a mellére tűzik. A pap eközben az
Úrnak a szenvedéstörténetét olvassa Szent János
evangéliumából.
A következő szavak után: „emisit Spiritum” (kiadá
lelkét) az újonc a következő szöveggel esküszik fel:
„Én X. Y. ezennel fogadom és ígérem a minden-
ható Istennek, a Boldogságos Szűz Máriának, és az
egész mennyei seregnek, valamint neked is atyám, a
szegénységet, tisztaságot és engedelmességet, egyszer-
smind a mi Urunk szenvedése iránti áhítat leghatá-
15
sosabb felgerjesztését és előmozdítását a szent ke-
reszt s a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedése sarut-
lan papjainak gyülekezetét intéző szabály és szabvá-
nyok szerint. Ámen.”
Az ünnepélyt a templom körüli körmenet zárja be.
A gyülekezet és annak tagjai az egyház szokásos
böjtjein kívül hetenként háromszor böjtölnek, szer-
dán, csütörtökön és szombaton.
Az időt az ima, az elmélkedésekkel és papi tény-
kedésekkel és a tudományok tanulásával megosztva
töltik.
Hogy valaki magát a küldéri (a missiós tevékenység)
szolgálatra szentelhesse, erre az elöljárónak felhatalma-
zása és különleges előkészületek szükségesek.
A Praepositus Generalist (gyülekezet kormányzó fő-
nöke) és a két általános tanácsost hat évre választják.
A tanácsosok tudta nélkül semmilyen fontos ügy-
ben nem dönthet a rend kormányzója. Ha a hat év
alatt, amíg a kinevezése tart, meghal, akkor az első
tanácsos lép az ő helyére. A tartományfőnököket, és
a házkormányzókat, az újoncmestereket három évre
választják meg.
Jelenleg a gyülekezetnek központi háza Rómában
van, nagy tekintélynek örvendenek a katolikus egy-
házban.
Apostoli tevékenységük: népmissziók, lelkigyakorla-
tok, kis közösségek építése, továbbképző tanfolyamok.
A kongregáció fiatal szentje Passionista Szent Gá-
bor (1838-1862).
A Szent Kereszt és Krisztus szenvedésének sza-
bályzatos papjainak a szabványai a következő inte-
lemmel végződnek:
„Kérlek titeket testvérek, és igen esengek, hogy így
működjetek, s álljatok az Úrban legkedveltebbjeim,
gondosak levén mindig a rend őrzésének gondja
körül, hogy a rend titeket őrizzen. Úgy legyen. Ámen.“
Irodalom:
Dombi Márk: A fájdalmas Szűzről nevezett Szent Gábor élete,
SzIT, Budapest 1924.
Horváth Richárd: Passzionista Szent Gábor. Korunk szentjei,
Budapest, 1938.
Keresztes Szent Pál. A szentek élete, SzIT, Budapest, 1984.
Ha mindig szeretné tudni, hogy mi történik a
szerves műveltségben ma, és mi történt régen:
http://dobogommt.hu
a Két Hollós Könyvesbolt összes programja, videók,
fotótár, írások, elemzések, az újság régebbi számai
letölthető formátumban.
Amennyiben feliratkozik Hírlevelünkre, úgy
naprakészen kaphatja az eseményeket
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 16
16 Dobogó
Elméletek és dokumentumok
KISS ERIKA MÁRIA
Bradák Károly a Dobogó előző számában közölt
írását – a „fair play” íratlan szabályai szerint – előző-
leg elküldte nekem, így megjelenése nem ért megle-
petésként. Bár én azt szeretném, ha a vita nem köz-
tünk, hanem a szakemberek között folyna, a felvetett
kérdések közül néhányra ezúton szeretnék válaszol-
ni. Csak azért néhányra, mert a könyv különböző fe-
jezeteiben már kifejtettem ezek többségével kapcso-
latosan a nézeteimet.
A Fehérvár – fehér folt? című könyvemben – a ma-
gam hiányos ismeretei alapján ugyan, mégis – egy
összefüggő logikai rendszer, és az ismert írásos és
tárgyi dokumentumok alapján cáfolom azt az elmé-
letet, amely a középkori Magyarország szakrális
központját, és az azzal összefüggő eseményeket kizá-
rólagosan a Dunakanyar-Pilis háromszögbe teszi.
Ismereteim szerint Bradák Károly 1995-ben meg-
jelent könyve indította el ezt, a mára önálló életet élő
elméletet. Tehát elsősorban nemcsak a Fehérvár –
fehér folt című könyv vizsgálódásait vitatom, hanem
az egész elméletet, melyhez az alapot és a kiindu-
lópontot ez a könyv szolgáltatta, és amely mellé több
kutató odaállt. Hangsúlyozom tehát, hogy könyvem
nemcsak Bradák Károly megállapításainak szól.
Bár a Dobogó 2007. I. számában közölt, szövegösz-
szefüggésükből kiragadott részletek megtörik köny-
vem logikai rendszerét, az alábbi válaszaim talán se-
gítik a megértést:
– A (11-12. o.) hivatkozással közölt megjegyzés-
hez: A Pannónia Regia című könyvben az inkriminált
oldalakon látható ábrákhoz kapcsolódóan a követ-
kező kormeghatározások vannak:
68. oldal, I-5. ábra kormeghatározása: „1030–
1080 körül”.
A 69. oldalon az I-6. ábránál ugyancsak ezt a kor-
meghatározást olvashatjuk: „1030–1080 körül”.
A kőemlékek fellelési helyeként a könyv mindkét
esetben Székesfehérvárt, és a bazilika romterületét
jelöli meg.
Tehát továbbra sem tudom értelmezni Bradák
Károly megállapítását, mivel 1030 szerintem még ja-
vában Szent István kora. Bár a kormeghatározás
Szent István korából átnyúlik a kora Árpád-korra, tud-
juk, hogy abban az időben több emberöltőn keresztül
folytak egy-egy ilyen jellegű épület építkezései, és
többnyire az alapítóhoz, az építkezés megkezdőjéhez
kapcsolják azokat, ahogy ez a székesfehérvári bazili-
ka esetében is történt.
Valószínűleg az is minden olvasó előtt világos,
hogy én a Szent István-i hagyományt képviselem, így
komolyabb félreértés nem származhat a következő
megjegyzésemből: „a jelzett oldalakon a faragott kö-
veket ábrázoló fotók mellett szakszerű, a középkori
eredetet bizonyító leírást találhatunk…” A közép-
korral azt kívántam jelezni, hogy nem ókori, azaz
nem a római korból való. A könyvemben ugyanitt ta-
lálható ábrák viszont nem az említett könyvből szár-
maznak – ezt nem állítottam a könyvemben sem –,
csak illusztrációk. Nem tartottam lényegesnek, hogy
megszerezzem a Tóth Sándor: Pannónia Regia című
könyvében szereplő ábrák közlési jogát, mivel a pon-
tos hivatkozás alapján bárki utánanézhet ezeknek. A
szóban forgó könyv kormeghatározásainak kérdése
viszont már túlmutat vitánk keretein.
– Bradák Károly könyvében többször bírálja Kra-
lovánszky Alán megállapításait. Talán ezek között
vannak olyanok is, amelyeket felülírt az idő, de azt is
tudjuk, hogy az ismert régész munkássága mégsem
volt eredménytelen.
Továbbra is az a véleményem, hogy a régészet
nem egzakt tudomány (és melyik az?!), viszont egyes
művelőinek megállapításai egymásra épülnek, és – hi-
báikkal vagy igazságaikkal együtt – segítik az előre-
haladást, és a végső, valós következtetésekhez való
eljutást (ugyanúgy, ahogy ez más tudományágak ese-
tében is így van). Nincs is ezzel semmi baj! A baj csak
ott van, ahol minden egyéb körülmény mellőzésével
teszünk cáfolhatatlannak ítélt megállapításokat.
– Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy a kutatók
által sokat hivatkozott, Székesfehérvár – Négy évszázad
városképei című, 42 képből, rajzból álló „metszetal-
bum” metszetei, és egyéb középkori metszetek minden
részletükben hibátlanok és perdöntőek lehetnek a kér-
dés megítélésében. És mit kezdjünk például azokkal az
adatokkal, amelyek szinte minden metszeten megjelen-
nek, és máig ismert, máig használatos adatokat, elne-
vezéseket közölnek: Ilyen többek között a „Palotai ka-
pu”, vagy a „Sárvíz folyó” feltüntetése és megnevezése.
Ezzel szemben talán egyetlen metszetet tudunk fel-
mutatni, amelyen Dunának nevezik a vitatott folyót. Me-
lyik lehet a valós? Egyetlen ábrázolás megdöntheti az
összes többi valódiságát?
A könyvemben arra is felhívom az olvasók figyel-
mét, hogy a várost körülvevő falrendszer, a várfala-
kon belül (és kívül) levő építkezések folyamatosan
változtatták a városképet, amelyet a rajzolók – ha tud-
tak a változásokról, illetve, ha jártak aktuálisan a
helyszínen, akkor – feltüntettek, ha nem, akkor ma-
radt a régi séma. Ezért is lehet annyi ellentmondás a
metszeteken.
– (59.o.) Hogy az egy-két metszeten ill. a Bradák
Károly által közölt térképeken feltűnő „Vaczon”, „Vaz-
zon” stb. felirat mit jelent, nem tudom, és nem is
foglalkozom vele. Számtalan kisebb-nagyobb telepü-
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 17

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17

lés született és pusztult el a századok során nyomta-
lanul. Akár ez is egy lehetett a sok közül. A könyvem
hátlapján közölt, Lázár deák XVI. századi térképét is
érdemes megszemlélni, mert az pontosan jelzi Alba
NEM RÓLUNK ÍRTÁK...
Regia és a térség sok egyéb településének helyét. Giraldus Cambrensis 1185-ben, Írország topográfiája
– Bradák Károly „Pontosabban…” című mun- című írásában elmondja, milyen botrányos dolgokat látott
egy ulsteri királyválasztáson: leendő királynak, mielőtt a
kájának 45-47. oldalán látható térképek továbbra is
hatalmat átvehette, mindenki szeme láttára egy kancával
azt bizonyítják, hogy Székesfehérvár 1552-ben, kellett párosodnia, amelyet aztán levágtak, és megfőztek. A
1630-ban, 1675-ben is ugyanilyen néven szerepelt, király a hús levében megfürdött, majd a jelenlévőkkel e-
ahogy ma is ismerjük. Elnevezése tehát nyilván még gyütt evett a húsból, sőt a levesből is ivott. Az indoeurópai
korábbi eredetű, és nem a XVIII. század elején ru- terület keleti szélén, Indiában is sokáig szokásban volt a ló-
házták fel ezzel a névvel és szakrális múlttal, ahogy áldozat, az Aszvamédha. Az áldozati mént egy álló évig őriz-
azt például Pap Gábor is állítja. ték, nehogy hágni tudjon, és elfecsérelje nemi erejét. Miu-
Ezzel kapcsolatban az olvasók figyelmébe ajánlom tán levágták, a király első felesége lefeküdt a kimúlt állat
Grandpierre K. Endre: Őshonos-e a magyar a mellé, és ölébe vonta annak hímvesszejét. Az izlandi flateyri
krónikából tudjuk, hogy Szent Olaf norvég király - 1000 kö-
Kárpád-medencében? című könyvét, amelyet a Frig
rül - saját szemével látta, mikor egy parasztasszony előhoz-
Kiadó bocsátott közre 2005-ben. Ebben a szerző a ta rejtekhelyéről egy csődör bebalzsamozott nemzőszervét,
Bach-korszak időszakában történt agymosáshoz ölébe vette, majd áldozatot mutatott be előtte.
kapcsolja a Pap Gáborék által is a Habsburgokhoz
kapcsolható történelemhamisítást. Csakhogy utóbbi-
ak ezt közvetlenül a törökök kivonulása utáni idő-
szakra teszik.
– A fehérvári romkert helyének szakralitásával kap-
csolatosan spirituális-ezoterikus érzékenységű, és
Kancával
ilyen tapasztalatokkal rendelkező ismerőseim azt párosodó
mondják, hogy csak oda kell állni a területre, és lehet férfi
(Val
érzékelni a rendkívül erős, „szent” energiákat, ame- Camonica,
lyeket még mérőműszerek (például a Geiger-Müller Észak-Itália)
számláló) is kimutatnak.
Ezzel kapcsolatosan az olvasók figyelmébe
ajánlom könyvem „A Pilis misztikuma” és „A Pilis-féle
teória a szellemtudomány szempontjából” című feje-
zeteit.
Összegzésként azt mondhatom, hogy a Pilis-féle
elmélet véleményem szerint nem áll meg teljes egé-
szében a lábán, mivel kihagy fontos írásos és tárgyi
dokumentumokat, és ugyanakkor nem tud felmutatni
helyettük valódi, perdöntő bizonyítékokat. Ez az irány-
zat látszólag a magyarságtudatot szeretné erősíteni. Hasonló jelenet
(Vitlycke, Bohuslan, Svédország)
Szerintem azonban ezt a célt úgy is el lehetne érni,
hogy nem rombolunk közben. Merthogy én sem ta-
gadom, hogy a Dunakanyar-Pilis háromszögben
kialakult a szakrális élet már jóval az Árpád-kor előtt
is; hogy a Pilisben voltak szakrális helyek és történtek
fontos, az állami-politikai élettel kapcsolatos esemé-
nyek. Hogy miért nem fér gazdag középkori történel-
münkbe – a kialakult elmélet szerint – Székesfehérvár
múltja, szakrális szerepe, számomra rejtély.
Nem szeretném tovább folytatni a polémiát. Ismét Az állat levágása
hangsúlyozom, hogy Fehérvár – fehér folt? című köny- (Fossum, Bohuslan,
vem nemcsak Bradák Károly megállapításaival, ha- Svédország)

nem az ezekkel kapcsolatosan útjára indult, egyéb

elméletekkel is foglalkozik. Ebben leírtam, amit erről
a témáról gondolok, és szeretném a továbbiakban az
olvasókra bízni az ítéletet. Ugyanakkor remélem,
hogy végre a „szakma” is érdemesnek tartja a témát (idézet: R. Broby-Johansen: Északi sziklarajzok című művéből,
arra, hogy foglalkozzon vele, és megtalálja a megnyug- kiadta a Gondolat kiadó 1979.)
tató választ a felmerült kérdésekre.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 18
18 Dobogó
GYERMEKKOR
Molnár V. József: Az emberélet szentsége című könyve nyomán
MOLNÁR V. JÓZSEF
Erdőlés
Az erdőlés: a fakészítés, a fa kidöntése és ágaktól
való megtisztítása, s a fuvarozás - mindezeknél a
gyermekek is segítettek; az aprófát kézzel össze-
hordták, a rönkhúzásnál vezették az állatokat; haza-
felé, lejtős úton a kerék „fékezését" gyermek végezte.
Házimunka, kendermunka
A takarítás a leánykák dolga volt; a favágás, fa- és
vízbehordás, tűzgyújtás, udvar- és utcaseprés a fiúk
teendője közé tartozott. Állandó gyermekmunka volt
a cipőtisztítás. Leánykák végezték a kicsi gyerek ete-
tését és dajkálását; segítettek a főzésben is. Ke-
nyérsütéskor a kisebb lányka vizet töltött a kovászke-
veréshez, a nagyobb szitált. Disznóöléskor a gyer-
mekek szalmát hoztak elő, vizet töltöttek a „hurka-
mosó“-nak, kolbásztöltéskor a belet szurkálták, s be-
kötözték a végét.
A kendermunkánál a nagyobb leányok segítettek:
„nőttek“, virágot „súroltak“, magot csépeltek, áztat-
tak, tiloltak, fontak, a nagyobbacskák már szőttek is.
A varrásnál általában babaruháig jutottak, vagy a fér-
fiing „tűzdelés“-éig.
Inaskák, cselédek, dajkácskák, szolgálók
Inaskának, marhapásztornak egy-egy nyári idényre
helybéli vagy szomszéd falusi gazdákhoz szegényebb
rendű nagycsaládos gazdák kilenc évet betöltött gyer-
mekei szegődtek el - fehérneműért, posztóruháért,
esetleg pénzért. Cselédet egész évre (újévtől újévig)
a jobb gazdák fogadtak - bérüket írásos szerződés
rögzítette. A szolgálat próbahéttel kezdődött; ha a gyer-
meknek nem tetszettek a körülmények, nem volt kö-
teles maradni; a legváltozatosabb gazdasági munkát
kellett végezniük.
Némely kisleány alig járt ki egy-két osztályt, meg-
kezdte a „kóválygást“ - a falusi gazdák jórészt csak
nyárára, vagy egy-két hónapra kicsi gyerekük gondo-
zására fogadta fel őket. A városi úriházaknál gyakran
egész évre gyermek-szolgálót fogadtak fel, a szegé-
nyebb sorú családokból.
Napszám, részesmunka, bérmunka
A nincstelen vagy csekély birtokú gazdák el nem
szegődött gyermekei szüleikkel együtt idegen földe-
(3. rész)
ken vállaltak munkát: gyomláltak, kapáltak, arattak,
szedték a krumplit természetbeli juttatásért.
Iskola
Az első osztályban a gyermekek megtanultak írni,
olvasni és húszig számolni. Olvasókönyvük közmon-
dásokat, gyermekverseket, mondókákat, köszöntő-
ket, gyermekjátékokat, népmeséket és mondákat is
tartalmazott - a népi műveltséget írott betű is köz-
vetítette; az olvasmányok nemzetünk történelmébe
avatták be a tanulót; (IV-VI. osztályban a történelem a
falu múltjából tágult a nagyvilágig; a gyermek ekkép-
pen megismerhette elei szerepét a nagy események-
ben; s ebből következően maga-magát is a történe-
lem részvevőjeként érzékelte)! A beszéd- és értelem-
gyakorlatok révén a kicsik földrajzi természetrajzi és
gazdasági ismeretek birtokába jutottak. Gyakorlati
órákon: horgolni, kötni tanultak, tornán mozgásos
játékokat játszottak.
A további osztályok olvasókönyvei közmondáso-
kat, meséket, mondákat, köszöntőket tartalmaztak. A
gyermek fokozatosan megismerte a nyelvet, a fogal-
mazást, az alapvető számtani műveleteket és a mér-
tant (kombinatorikát a „kiszámolós“ és „párosító“ já-
tékokkal tanult). A földrajz helyi, később tágabb körű
ismereteket nyújtott, kézimunkaórákon a kisebbek
papírhajtogatással, agyagmintázással, szalmafonás-
sal, a nagyobb fiúk fafaragással foglalkoztak. A III-IV.
osztályban a leányok megtanultak harisnyát kötni,
majd varrni. A gazdasági és háztartási ismereteket al-
sóbb osztályokon egyszerűbb házi és iskolai gyakor-
latok, az V-VI. osztályban kerti munka közben tanul-
ták meg. Valamennyi ismeret hasznos volt; az isko-
lából kikerülő gyermek rögtön kamatoztatta.
A mezei munkák időszakában sok gyermek hiány-
zott az iskolából - a legtöbbje két-három osztályt
végzett el; de a gyermekek maguk se lelkesedtek a
tanulásért - tisztelet néhány kivételnek. Némely gyer-
mek akkor is „kerülte“ az iskolát, ha a szülő küldte.
Sokan katonáéknál tanultak meg írni, olvasni.
A század elején sok falusi iskolában együtt tanul-
tak az „alsósok“ vagy legalább két osztály; de akadt
olyan kicsi falu, ahol a hat osztály együtt volt. A ta-
nítók „kemény“ fegyelmet tartottak, ha kellett verés
árán. De az iskola „jót“ is adott a gyermekeknek: kap-
csolatba kerültek az egykorúak, gyermektársadalom
alakult. Szünetben játszottak: lovaztak, küldj király
katonáztak, gomboztak. A leánykák bittyköveztek.
Némely tanító maga is tanított játékokat. Gergely pá-
pakor külön táncot rendeztek a gyermekeknek; hús-
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 19
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
vétkor versenyt futottak, májusban majálisoztak,
pünkösdkor vetélkedtek.
Játékalkalmak
A régi gyermekek szüleik minden igyekezete elle-
nére se nevelődhettek volna szívós, edzett, dolgos és
kiegyensúlyozott felnőttekké, ha kettős kötelességük
a tanulás és a munka mellett nem jut alkalmuk a já-
tékra is. Néha az órán sem „ölte meg“ őket a figyelés:
sokan „bubázódtak“ a pad alatt; tornaórán a tanító ál-
lította körbe játszani őket. A gyermekmunkák mellett
is rendszeresen folyt a játék: a házpásztornak otthon-
hagyott lányok az istállópadláson játszottak. Ha este-
felé a szülők kiültek a kapu elé - látótávolságban ott
játszottak a gyermekek is. „Szórakozásra“ leginkább
ünnepek előestéjén és délutánján került sor; szom-
baton este már kezdték a játékot. Vasárnap a gyer-
mekek „alig tették le a kalánt“, a hétköznapinál jobb
ruháikban már mentek estig játszani. Egy-egy víg ke-
délyű felnőtt maga is bekapcsolódott, csak a legna-
gyobb dologidőben szünetelt mindennemű szórako-
zás - kivéve a szakrális játékokat; beugrató tréfálkozá-
sokat, meséléseket.
Játék
A személyiségükben nap-nap után gazdagodó isko-
láskorú gyermekek játékélete hasonlít is, de el is tér
a kisebb társaikétól: a kiskorból örökölt szórakozási
módok újabbakkal egészülnek ki, s valamennyi fény-
korát éli.
A kisebbek: hat-kilenc esztendősök továbbra is
szívesen játszanak a természettől készen kapott já-
tékszerekkel, sárból pogácsát, tortát gyúrnak; ho-
mokvárat építenek „lódítófáról sárpuskát“ hajítanak
el. A növények inkább a kisebb leányokat vonzzák;
bár a nagyobbak is szívesen jósolnak segítségükkel.
A téli szórakozás az „iszánkodás“, a hóemberkészí-
tés, a hógolyózás, a házi korcsolyán csúszkálás, szán-
kázás. Régebben holdvilágos estéken is kint szánkó-
zott a gyermeksereg: Forró nyári napokon „feredni“
mentek, gáttal duzzasztották a csekélyvizű patakokat,
a fiúk egymást belevetették a vízbe, megtanulták a
„kutyaúszás“-t; a vízparton homokoztak.
A kisebbek a felnőttek világát utánozták: a leányok
pesztrálkodás, libapásztorkodás közben menyasz-
szonyt, vőlegényt vagy nyoszolyót alakítottak; de igen
sok vidéken a gyermekcsapat időnként „lakodalmat“
játszott. A fiúk pásztorkodás közben hol háborúztak,
hol kaszás férfiként - kalákában - faággal álltak rend-
be; az iskolaudvaron a leányokkal együtt „lovaztak“.
A játékszereket mindig maguk készítették el, rend-
szerint néhányan vettek részt a „gyártás“-ban. A játék-
fabrikálás igazi mesterei mindig a férfigyerekek
voltak: szőrlabdát, disznóhólyagzörgőt, cérnakarika-
19
kocsit (traktort), nyilat, sárkányt, csepű- és pityóka-
puskát, parittyát, csúzlit; surrogtatót, pergetyűt, kele-
pelőt, gólyalábat, fakardot, szekérkét, csúszkát, fa-
madarat, keréken forgó pillangót, álljfeljancsit, kicsi
tutajt, kunyhót készítettek. A leányok legföljebb lágy-
szárú növényekből: cikorjavirágból, hagyma- és búza-
szárból formáltak sípot, „kocsánymuzsikát“, gombból
főztek surrogtatót, gyufaskatulyából vonatot. Babaké-
szítésben viszont fölülmúlhatatlanok voltak: cérná-
ból, fácskából, rongyból, kukoricacsutkából és csu-
héból, tojásból, agyagból, makkból, cserfagolyóból
egyaránt tudtak babát formálni; ruhát és ágyneműt
bojtorjánból készítettek, útilapuból bútorokat is for-
máltak. A játékok szabályokhoz, meghatározott moz-
dulatokhoz, tánchoz, erőpróbához, gyorsasághoz,
párbeszédhez, eszközök használatához szokatták a
régi falu gyermekét.
Esős időben is el tudtak szórakozni értelemfejlesz-
tő és tréfálkozó játékokkal - nagyon kedvelték a zálo-
gosdit, a fejtörős játékokat és a beugratókat.
Játszótársaságok
A játszótársaság megválasztása az alkalomtól füg-
gött. Általában nem szerint különültek el, de koránt-
sem kötelezően: néha például a kisebb legénykék is
„befogóztak“ a leánykák énekes-táncos játékaiba, és
viszont. A nagyobb fiúk már inkább megzavarták,
megkergették a leányokat; fiúnak, leánynak saját ne-
mében kellett megerősödnie. A nyári hétköznapi ját-
száson - legelőn, otthon - szomszédság szerint szer-
veződtek a gyermekek, alig négy-öt évnyi korkülönb-
séggel; néha a kicsi testvérek is a nagyobbak közé
vegyültek. Legtöbben a közös játszóhelyek valame-
lyikén „csomolyodtak essze“, ahol együtt volt a kör-
nyék apraja-nagyja. Tizenöt év alatt nem vegyültek a
„nagyokhoz“, mert azok durván elzavarták a kiseb-
beket.
A játék kezdeményezését és irányítását rendsze-
rint a rátermettség döntötte el. A csoportjátékban fő-
ként azt kedvelték, aki kitűnt a játékban, de a „gyen-
gébbeket“ se zavarták el. A nem kívánt szerepet ki-
számolóval vagy sorshúzással osztották ki. A szabály-
talanságokat a „kezdeményező“ szűrte ki. Egy-egy
gyermek valamely játékba csak azért nem kapcsoló-
dott be, mert abban ügyetlennek érezte magát. A túl
ügyetlent egyébként biztatták, a túl szerencsést, pedig
mondókákkal próbáltak „megrontani“. Sorrend a ját-
szásban nem volt: örökké cserélgették a játékfor-
mákat, mikor, ami eszükbe jutott.
A játékok részét alkotó mondókák mellett az
egymás helyzetére, tulajdonságaira utaló társas gyer-
mekmondókák a játszóalkalmakon keltek életre; itt
adományozódtak rendszerint a „csúfnevek“ is; vagy
az iskolában.
(következő számunkban folytatjuk)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 20

20 Dobogó

Megalitok a Tászok-tetőn
FRIEDRICH KLÁRA
Dr. Kovács István tanulmánya további részében
leírja, hogy a Tászok nevű hegygerinc a Csík várme- 2. kő: 50x90
gyei Ditró faluból a Halaság nevű patak mentén a cm. Rajta az „AHP”
Borszékbe vezető út bal oldalán fekszik. A kövek az faragás.
1313 méter magas tetőn mintegy 4-500 méter hosz-
szú vonalon a hegygerincen át vezető út két oldalán
helyezkednek el, szám szerint 11 darab. (Emlékezzünk,
hogy Kémenes Antal nyolc követ említ!) A közelben
bővizű forrás található, amelyet Tolvajok kútjának ne-
veznek. A terület régebben a község közös tulajdona
volt, Kovácsék ottjártakor egy Köllő János nevű úr
birtokolta, akinek disznócsordáját a tanulmányozás
idején is ott legeltette egy oláh. Az emlékek területe
erdő nélküli, de fakivágás nyomai láthatók.
Dr. Kovács említi Benkő Károly művét 1855-ből,
amelyben Csíkszentdomonkos leírásánál megemlé-
kezik egy „Fenyítő-nek”, vagy „Írott-nak” nevezett kő-
ről, a Bálán havas oldalában, amelybe „hunnus” be-
tűk voltak vésve. Ezt azonban 1849-ben a báláni bá-
nyászok ezüstöt keresvén, „puskaporral felhányatták,
szétrombolták, legnevezetesebben az egész kőnek 3. kő: 130x140 cm. Karcolatokban, vésetekben a
déli oldalát, hol a betűk voltak, ma csak az északi leggazdagabb.
feléből áll fenn kevés rész, hol semmi írás nincs”. Rovásírás, pentagramma (5 ágú csillag), hexagram-
Magán a Tászok-tetőn dr. Kovács robbantás nyo- ma (6 ágú csillag), heptagramma (7 ágú csillag) egya-
mait nem találta, de a Tolvajok kútja nevű forrás kö- ránt található rajta.
zelében, a kődarabok alapján elképzelhetőnek tart- A Tarisznyás Márton Múzeumban (Gyergyószent-
ja. A mikroszkópikus vizsgálat céljából magával vitt miklós) látható.
darabka olivines piroxen andesitnek bizonyult. Az an-
dezit kőzet keménységére jellemző, hogy csak igen 4. kő: 3-4 mé-
jó acéllal véshető, és a hozzá hasonló keménységű ter átmérőjű!!! Az
kvarccal karcolható. „AHP” monogram
A kőemlékeken faragott, vésett és karcolt jeleket található rajta. Nagy-
különböztet meg. A faragottak bányászcsákány szerű sága miatt megfordí-
szerszámmal készültek, vonalhordozásuk szabályta- tani nem tudták.
lan, egyenetlen. Ugyancsak határozatlan, ingadozó a
karcolt jegyek vonala, míg a vésett jegyek határozott
vonalvezetésűek.

A 11 kő dr. Kovács István által készített rajza

és rövidített leírása 5. kő: 150x130 cm. Ket-
tős vonalú karcolatok, rovás-
írás, pentagrammák, svaszti-
1. kő: Kb. 107x 80 ka található rajta. A Tarisz-
cm. Faragott, vésett, nyás Márton Múzeumban lát-
karcolt jegyek egya- ható.
ránt vannak rajta. Meg-
találhatók többek kö-
zött a kettős vonalú
karcolatok, az „AHP”- 6. kő: 100x60 cm. Kettős
nek nevezett faragott vonalú karcolatok, rovásje-
monogram, egy római gyek találhatók rajta.
számjegy és svasztika. A 7-11-ig méretet már nem
ad meg dr. Kovács, úgy sej-
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 21

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 21

tem, a zuhogó eső miatt fontosabbnak tartotta a jelek egyes vonalú karcolatok több helyen metszik a kettős
rögzítését. vonalúakat, tehát későbbiek.
A pentagramma már megjelenik a druidáknál, ger-
mán fajegyként, láz elleni amulettként dán, német érme-
7. kő: „Nagy ter- ken, Pythagoras (Kr. e. 580-500) is használta, valamint
méskő”, rajta az „AHP” jelenti Krisztus 5 sebét is.
faragás. Pacskolatát az A hexagrammát manapság kizárólag a zsidóság szent
eső elmosta. jelvényének tekintik. Eredete azonban Babilonig vezethe-
tő vissza, majd az arabok közvetítésével került a zsidó-
sághoz. Az arabok Solomos pecsétje, a törökök Szulej-
mán pecsétje néven használták, a zsidóság Dávid paj-
zsának nevezi. A kora középkori keresztény koptok az
áldozati kenyeret bélyegezték hatágú csillagot formázó
fa bélyegzőkkel, de szerepel Kis Pipin dénárjain, és XV.
századi bizánci érmeken is. IV. Károly 1354-ben a prágai
8. kő: Szintén nagy ter- zsidók számára pentagrammával és hexagrammával el-
méskő, tetején a „AHP“ és látott zászlók használatát írta elő.
mesterjegyszerű vésett jegy. A heptagramma előfordulása ritkább, feltűnik egy mi-
naret díszítményein, bizánci érmeken a IX. századtól,
valamint középkori orosz érmeken. Dr. Kovács szerint e
misztikus sokszögek a tászoktetői köveken tulajdonjegy-
ként szerepelnek. A svasztika szanszkrit szó, a Nap ősi
indiai jelképe. A svasztikából kifejlesztett egyenlő szárú
kereszt (az 5-ös kövön) párhuzamait Dr. Kovács erdélyi,
tégla- és kőjegyeken, svéd runaköveken találja meg. Az
5-ös kövön további keresztény jelképek lehetőségét is
felveti (hal alakzat, a pentagramma, mint Krisztus öt
sebe), valamint a kereszt szerű karcolatok, amelyek a
hármas kövön is megjelennek és néhány Árpád kori
éremmel hozhatók kapcsolatba.
9. kő: Nagy terméskő, rajta az „AHP” és kettős Eddig tart dr. Kovács István régész rendkívül alapos
vonalú karcolatok. és nagy hozzáértést bizonyító dolgozatának ismerteté-
se, amelyet az 1913. augusztus 4-10. közötti tanulmány-
útjáról írt. Bizonyosan visszatért volna Tászok-tetőre
10. kő: Kisebb ter- 1914 nyarán, de egy rablógyilkos politika öt évre vérbe
méskő, rajta az „AHP” fa- fojtotta Magyarországot, majd következett az ugyaneb-
ragás. ből a rablógyilkos politikából eredő versaillesi-trianoni
diktátum, amelynek következtében a történelmi Magyar-
ország egy kifosztott, megcsonkított, kivérzett emberhez
vált hasonlóvá - mint ezer év óta annyiszor - és még máig
sem (2006) indulhatott el a gyógyulás útján.
11. kő: Jókora, asztal 1938-ban Szegeden jelenteti meg idősebb Jósa Já-
nagyságú andezit tömb, nos, nyugalmazott gimnáziumi tanár az „Elintézés” főcí-
rajta a dr. Kovács Által M- mű és „A tászoktetői rovásírásos kövek felfedezésének
nek és T-nek nevezett vé- története és egyebek„ alcímű füzetét. Ő idősebb Józsa
sett jegy. Sándor ditrói igazgató-tanító testvére, de nevüket eltérő-
en írták. E füzetben hivatkozik Józsa Sándor 1913. má-
A továbbiakban dr. Kovács elemzésének rövid össze- jus 27-én írt levelére, amelyben az áll, hogy véleménye
foglalását adom. A párhuzamok bőséges felsorolása szerint a Tászoktetőn egy hun temető van és az írások
mellett történeti áttekintést olvashatunk az 5-6-7 ágú hun írások. Idősebb Jósa János a továbbiakban bírálja
csillagokról is. Kémenes Antal azon magatartását, hogy magát az újsá-
Véleménye szerint a 7 kövön szereplő „AHP” határ- gokban, mint felfedezőt állítja be, holott apósa már
jelölő monogram. E faragott jegyek karcolatokat vagy 1913. előtt is fedezett fel Gyergyóban írásos köveket,
véseteket nem kereszteznek. Felhívja a figyelmet a ke- ezekre levélben felhívta az Erdélyi Nemzeti Múzeum fi-
resztény középkor névrejtő monogramjaival való rokon- gyelmét, aggódását fejezve ki, mert a földrendezés so-
ságra. rán magánszemélyeknek is jutott olyan föld, amelyen
A kettős vonalú rajzolatokat mind karcolták, nem írásos kövek vannak, s ezek most „kitisztítják” terüle-
keresztezik egymást, tehát egy időben készültek. Az tükről azokat. (következő számunkban folytatjuk)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 22
22 Dobogó
Mit is tanított Jézus?
Az imádság és a Miatyánk „sablonja“ VII. (befejező) rész
VÍGH TIBOR
Nézőpont: Az Ige csak nekem szól és csak rólam
szól, hiszen bennem kell testet öltenie!
Most áttérünk az imádság fogalmára. „Szüntelen
kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18:1)
– mondja Jézus, tanítván nekünk: az imádkozás kap-
csolattartás Istennel. Emlékezzünk vissza a fejeze-
tünk elején idézett mondatra: „Tudja a ti Atyátok,
mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek.” (Mt
6:8) Ő ugyanis természetesen tisztában van a mi hely-
zetünkkel, és amire valóban szükségünk van, azt
meg is adja. Tehát nem arra való az imádkozás, hogy
valamilyen anyagi dolgot kérjünk Istentől, hanem ar-
ra, mi is legyünk tisztában a helyzetünkkel, mi is le-
gyünk tudatában, mire van valójában szükségünk.
Bármilyen meglepő is, nekünk „lelki” dolgokra van
igényünk: a küldetéstudatunk, az Isten-tudatunk (is-
meretünk) kialakítására, megerősítésére. És ezt az
igényt kell tudatosítani magunkban. Alkalmassá kell
válnunk Isten „befogadására”. - A kérésekkel fejez-
zük ki: készen állunk rá. - És ezt a célt szolgálja az
imádság, ugyanis az imádkozás kapcsolatunk helyre-
állítása, megerősítése Istennel.
Mivel Isten oldaláról ez a kapcsolat természetesen
„hibátlan”, tehát a bennünk levő akadályokat kell
megszüntetnünk ahhoz, hogy az Ővele való viszo-
nyunk harmonikus legyen. Vagyis az imádkozás volta-
képpen egy ön-összeszedés. Egy tréning, egy felké-
szülés. Például a próbára (a kísértésre): „imádkozza-
tok, nehogy kísértésbe essetek.” (Mt 26:41) Most em-
lékezzünk vissza, mit mondott Jézus Péternek a
„megtagadásra” utalva: „Simon, Simon, a sátán kikért
titeket, hogy megrostáljon benneteket, mint a búzát.
De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hi-
tedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg
testvéreidet.” (Lk 22:31,32) Az „imádkoztam érted“
szavak itt azt jelentik: - Azonosultam veled, a helyze-
teddel, és „felkészítettelek a megrostálásra”, vagyis a
próbára. – János Evangéliuma végén Péternek Jézus
„jobban szeretsz engem, mint ezek?” (Jn 21:15) kér-
désére adott válaszából meg is tudjuk: a „felkészítés”
jól sikerült. Péter valóban megerősödve került ki a
„kakas” történetből, mert megértette az eseménye-
ket. És így vált alkalmassá „testvérei megerősítésére”,
vagyis az „értük való imádkozásra”.
Az imádkozás során magamat, a helyzetemet, Is-
tenhez fűződő viszonyomat kell áttekintenem, és a
„Miatyánk” ehhez ad mintát. Na most, gyorsan hoz-
záteszem a minta szóhoz, hogy persze a magyaráza-
tok mindjárt azzal kezdik: „A Miatyánk nem sablon.”
Döbbenet! Hát már hogyne lenne „sablon”! Jézus
most mondja ki: „ti így imádkozzatok” (Mt 6:9). Ha
egyszer Ő azt mondja, akkor vagy ezt a szöveget kell
mormolnunk reggeltől estig, vagy pedig az ebben
levő szempontok szerint kell az életünket – egy-egy
pillanatban – áttekintenünk. Tehát, mikor mi imád-
kozunk, akkor be kell vonulnunk a „szobánkba”, azaz
a külvilágot ki kell zárnunk, befelé kell fordulnunk,
és át kell tekintenünk a helyzetünket eszerint a szem-
pontok szerint.
Én, az egó (a test) imádkozom Istenhez, de lélek-
ből kell imádkoznom, hogy a kapcsolat érzékelhető
módon jöjjön létre. Hiszen „az Isten lélek, ezért akik
imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imád-
niuk.“ (Jn 4:24) Jézus mondja a Getszemáni kertben:
„Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe es-
setek. A lélek ugyan készséges, a test azonban
erőtlen.“ (Mt 26:41) Tehát az imádkozás során har-
móniát kell teremtenem magamban. Össze kell szed-
nem magamat. Ilyenkor Istenre fordítom a figyelme-
met, helyreállítom Ővele a kapcsolatomat. De Isten
és az egóm között még ott van az én halhatatlan
részem, ezért annak küldetése felé is fordítom a fi-
gyelmemet, aki engem küldött (engem a saját hal-
hatatlan részem küldött), vagyis mi a lelkem külde-
tése, miről van szó, mi történik itt velem? És ennek
fényében kell imádkoznom. Az egónak (a testnek)
minden pillanatban fel kell „nőnie” a küldetés nagysá-
gához, a lélekhez. Akin keresztül vezet az út Isten-
hez. Így válnak érthetővé Jézus szavai: „szüntelen
kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.” (Lk
18:1) Hogy a léleken keresztül az egó is mindig
megértse Isten szavát. Hiszen „igazi imádói lélekben
és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen
imádókat akar.” (Jn 4:23)
Amikor Jézus azt mondja, virrasszatok és legyetek
éberek, az azt jelenti: „Állandóan figyeljetek oda, mi
történik veletek!” Itt nem arról van szó, hogy ne alud-
junk éjszaka – mondjuk, húsz órától reggel hatig vir-
rasztunk, és hősiesen fáradtak vagyunk, a figyelmünk
meg szétesik -, hanem szüntelenül összpontosítsunk
a helyzetünkre. Hogy hol vagyunk? Ennek első lép-
csőfoka: az imádkozás révén Istenre emeljük tekin-
tetünket, hogy ne bűnösek, azaz céltévesztettek le-
gyünk.
Nézzük akkor a Miatyánkban levő szempontokat.
„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék
meg a neved...” – „Szenteltessék meg”: tegyük élővé
a mindennapokban a Te nevedet, ismeretedet. Az „is-
mereted” a Bibliában van leírva. Használjuk fel a
gyakorlatban! Van egy helyzetünk, egy bajunk. Mit
mond erről Isten? Tehát imádkozás közben fel kell is-
mernünk, milyen lelki törvénynek mentünk neki fej-
jel, amikor gondban vagyunk.
„...jöjjön el az országod,” - bennünk teremtődjön
meg a lelki béke. Isten törvényei kezdjenek el
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 23
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
tudatosan működni bennünk, és lássuk meg hatá-
sukat a külvilágban is.
„...legyen meg az akaratod,” - az örök élet - „amint
a mennyben, úgy a földön is.” Lássuk meg a most is
folyó örök életet, azaz tudjuk: van Isten. Ezért a Fiát,
akit küldött, vegyük komolyan, hogy Igeként testet
ölthessen bennünk. És akkor lesz örök élet tudatunk
(örök életünk van), s így persze sokkal mosolygósab-
ban tudunk élni, „amint a mennyben, úgy a földön
is”: amint lélekben, úgy az anyagvilágban is.
„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,”
– Add meg az Ige testet öltéséhez szükséges minden-
napi felismeréseinket, melyek révén egyre jobban
megismerhetünk Téged, és megérthetjük a Teáltalad
teremtett világot. - Ez nem Jézus tanításának is-
merete. Jézus tanítása az egy szöveg, és az Evangéli-
umokban van leírva. Ennek a hétköznapi életben való
meglátása a mi mindennapi kenyerünk. Nagyon
fontos, hogy ezt megértsük! Sokszor azt gondoljuk:
hogyha a tanítás szövegét ismerjük, ezzel már hi-
szünk is Jézusban, és minden rendben van. Pedig
Jézus mindig hozzáteszi: „és meg kell cselekedni a
tanítást”, csak ezt mi nem szoktuk komolyan venni. A
„meg kell cselekedni” a mindennapi életben értendő.
Ezek nem egyszerű dolgok. Szól hozzánk valaki,
hogyan reagálunk rá? Lelkünk békéje távozik vagy
nem távozik? Ilyen dolgokról van itt szó. Ez a min-
dennapi kenyerünk: mindig különbséget kell tennünk
a mulandó és a halhatalan (örök) értékek között. Így
töltődik ki tartalommal a most is folyó örök élet.
„...s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is meg-
bocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Erre majd a
végén térünk vissza.
„És ne vigy minket kísértésbe,” - erősíts meg ben-
nünket a kísértésben. Ha a kísértésről tudjuk azt,
hogy az egy próba, akkor honnan merítünk mi erőt a
próbához? Onnan, hogy örök életünk van. Onnan,
hogy Isten tanítása mit mond erről, és nem onnan,
hogy a szomszéd mit
tanácsol.
Ez nem vicc! Az a
tanács, amit egy másik
ember tud adni, az az
ő önazonosításának és
ismereteinek átadása.
Arról már nem is be-
szélve, manapság már
nem is személyes ta-
pasztalat alapján kap-
juk a tanácsot, hanem
„látták a tévében” ala-
pon, vagyis hogy ha-
sonló helyzetben a sze-
replők mit tettek. A ka-
pott tanácsot mi meg
persze egyből kipróbál-
juk, és „nem jön ösz-
sze”. Mondjuk neki:
23
„Rossz tanácsot adtál!” Mire ő: „Én nem mondtam,
hogy azoknak sikerült!” Bizony ilyen helyzetek is elő-
fordulnak.
A kísértésből erőt meríthetünk, ha fölismerjük, mi-
lyen részünket teszi próbára egy adott helyzet. Ha azt
mondom, én vagyok a világ legerősebb embere,
mégsem tudom „ezt a terhet” fölemelni, akkor ne ki-
fogást keressek (azért nem tudtam „ezt” felemelni,
mert „fújt a szél... mert zavart a fény... mert fáradt
voltam), hanem mondjam azt: - Igen, én úgy éreztem,
a világ legerősebb embere vagyok, de olyan erős
mégsem vagyok, hogy „ezt” fölemeljem. - Na most,
ha „ezt” itt, előttem valaki mégis fölemeli, akkor to-
vább kell folytatnom a fölismerést: „Aha, akkor ő erő-
sebb nálam.” Így kell változtatnunk a világképünket.
Mi nem ezt csináljuk, hanem változatlanul hagyjuk az
önazonosításunkat, és inkább olyan magyarázatot
adunk, mintha „ezt” valóban fölemeltük volna.
„...hanem szabadíts meg a gonosztól.” Ez a gonosz
a mi tudatlanságunk, a céltévesztésünk, a bűnössé-
günk. A „materialista” világképünk. Nem Isten fele,
nem befele keressük az értékeket. Nem Istenre fi-
gyelünk, hanem mindenhova másfele. A külvilágban
keressük a boldogságot.
Végezetül: „...s bocsásd meg a vétkeinket, amint
mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Ez a
tevékenység lényege, hiszen Jézus utána megismétli:
„Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek el-
lenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De
ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem
bocsátja meg bűneiteket.” (Mt 6:14,15) Nem vélet-
lenül van ez megismételve. Az előző fejezetben szó
volt az Ige testet öltésének hét lépcsőfokáról. Akarom
– hiszem – tanulom - csinálom – tapasztalom –
megértem – élem. Ennek volt „nulladik” foka a „bűn-
bánat”, amikor rájövök, hogy nem jó így, és elkezdek
másik irányba menni. A „bocsánat” a „megértem” fo-
kozat lényege.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 24
24 Dobogó
Fejezetünk elején felvetődött, hogy az imádkozás
az imád, imádat szóból levezetve a szeretet (adás-be-
fogadás) fogalmához köthető. És bizony nemcsak
oda köthető, hanem ez maga a szeretet megnyil-
vánulása, kinyilvánítása. Az imádkozás során – és
persze utána is – szeretem Istent és az embereket,
azaz helyreállítom velük a kapcsolatomat. Ezt nekem
kell elkezdenem, mégpedig úgy, hogy megbocsátok
az ellenem vétkezőnek. Mit jelent az, hogy megbo-
csátok? Én megértem, hogy ő miért csinálja. Ugye,
aki ellenem vétkezik, az egy „gonosz” ember. Mit je-
lent az, hogy „gonosz”? Tudatlan. Ő a saját világképe
szerint „jót” tett. - Ezt valóban nagyon nehéz elfogad-
ni. Ám egy kicsit gyakorolni kell, előbb-utóbb „átfor-
dul” majd az ember gondolkodásmódja, és akkor
már könnyű lesz. Csak az elején nehéz. - Tehát ő a
világképe szerint csak jót tett. Hogy engem pofon vá-
gott, az azért volt, mert ő már nem tudta elviselni a
viselkedésemet. Mivel Jézus a kereszten azt mondta:
„Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit
tesznek” (Lk 23:34), nekem is azt kell mondanom ar-
ra a másikra, hogy „nem tudja, mit cselekszik”. Ha én
tudom, hogy ő nem tudja, mit cselekszik – tehát én
ezt tudom -, akkor én értem őt. Nos, ez a bocsánat.
És ha én értem őt, megértem őt, akkor - ahogy tovább
imádkozom – képes leszek befogadni Atyám bocsá-
natát az én vétkeimre. Ő nem is ítélt el engem soha,
hiszen Ő szeret - „...úgy szerette Isten a világot, egy-
szülött Fiát adta oda...”, – csak én gondolom azt, mint
ahogyan én nem bocsátok meg, ő sem bocsát meg.
Azzal, hogy én megbocsátok, megértem a másik em-
bert, azzal nyerek én is bocsánatot. Amilyen a viszo-
nyom az emberekkel, olyan a viszonyom Istennel.
Amilyen a kapcsolatom Istennel, olyan a kapcsola-
tom az emberekkel is.
A megbocsátást úgy kell elképzelni: „ott” van Is-
ten, „itt” vagyok én. Istennek van egy táblája, ráírva:
„megbocsátok”. Amikor én vétkezem - mármint úgy
látom, hogy ellenem vétkezik valaki, és én nem bo-
csátok meg -, ez a vétek Isten és közém egy paravánt
húz. Amíg ez a paraván áll, soha nem fogom meglát-
ni, hogy Isten megbocsátott. Attól még persze Isten
megbocsát, de én erről nem tudok. Nem úgy élek, a
lelkem békéje nincs meg. Mindig vágyom rá, hogy Is-
ten bocsásson meg. Miért nem látom én Isten táblá-
ját? Azért mert ez a paraván nincs elhúzva. Elhúzom
– vagyis el is felejtettem, hogy az a valaki vétkezett -,
hát akkor ott van persze Isten bocsánata is. Tehát ez
nem egy feltételes dolog, hogy amikor én már elhúz-
tam ezt a falat, Isten akkor keresgeti a „megbocsá-
tok” feliratú tábláját. Nem, az mindig ott van a pa-
raván mögött. És ha nincs fal, mindig látható is.
A megbocsátás „egyoldalú” tevékenység, a másik
embertől független. A bocsánat és a megértés azt je-
lenti: én nem „fokozom” tovább a helyzetet. Ha nem
bocsátok meg, akkor visszaütök. - Ne használjon ki
engem... stb.! - Tovább romlik a helyzet. Még rosz-
szabb lesz. Most is, meg később is. Ezt is világosan
kell látni. A bocsánat az, amikor részemről leáll a
folyamat. Erről szól majd a Nyolc Boldogságnál szerep-
lő „csúcs” mondat, a „ne állj ellent a gonosznak”,
amire a következőt szokták mondani: - Mindent elfo-
gadok Jézus tanításából, de azért ez a „ne állj ellent a
go-nosznak” már túl erős! - Ezt jópár éve a megbo-
csátás témakörében egy „nagy keresztény” embertől
is hallottam a tévében. Másik eset. Történik valami,
és azt mondjuk: „Öreg, ez szörnyű dolog volt! Isten
bocsássa meg néked, mert én nem tudom!” Ilyen
sincs! Ez a mondat önmagában mutatja, hogy nem
értettük meg Jézust. És persze lelki békénk sincs. Ne
felejtsük: „...ha nem bocsáttok meg az embereknek,
Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.” (Mt 6:15)
A középen olvasható negyedik kéréstől, a „min-
dennapi kenyerünket add meg nekünk ma” mondat-
tól kiindulva a Miatyánkban a kérések összekapcsol-
hatóak: a hetedik kérés az elsővel, a hatodik a má-
sodikkal és az ötödik a harmadikkal. A mindennapi
kenyerünk az, hogy a gonosztól, a tudatlanságunktól
megszabadít bennünket, ha Isten nevét, ismeretét
megszenteljük, élővé tesszük, azaz a hétköznapok-
ban alkalmazzuk. Az országa a kísértéseken keresztül
fog eljönni, tehát a próbák alapján kiderül, hol tar-
tunk, és így egyre jobban épül az országa - bennünk.
És megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, mert ez
az Ő akarata. Mi az Ő akarata? Az örök élet. Az örök
életben nem történhet olyan, ami megbocsáthatat-
lan. Hiszen örök.
Az imádkozás szüntelen élő beszélgetés Istennel.
Azzal az Istennel, aki szeret minket. Azzal az Isten-
nel, aki Atyánk. Aki megadja a mindennapi lelki (és
testi) táplálékunkat, aki nevének, ismeretének életre
keltése megszabadít bennünket a tudatlanságunktól.
Ezáltal erőt ad a próbákhoz, melyek során egyre kö-
zelebb kerülhetünk Őhozzá, egyre tisztábban része-
sülhetünk szeretetében.
Bízom benne, sikerült kedvet ébresztenem az
Evangéliumok olvasásához, ugyanis bennük az van
leírva, hogyan legyünk boldogok. Jézus azt ígérte,
hogyha magunkra vesszük az igáját, megtaláljuk lel-
künk nyugalmát, azaz a boldogságot. Minden olyan
dolog, ami lelkünk nyugalmától eltávolít, az nem Jé-
zus tanításának testet öltése bennünk. Hiszen Jézus
kimondja: az Ő tanításával lelkünk békéjét találjuk
meg. Ha lelkünk békéje távozik, ott nagy baj van az
állapotunkkal. A boldogsághoz nem hiányzik semmi,
ami rajtunk kívül van. - Ugyanis a mennyek országa
bennünk van, természetesen. - Ha hiányzik valami,
annak az az oka, hogy magunk vágjuk el magunkat
attól a valamitől. Erről szól Jézus tanítása.
(Vége)
Az írás, részlet a Két Hollós könyvesboltban elhangzott „Mit is
tanított Jézus?” című előadássorozat alapján megjelent „Jézus
evangéliuma” című könyvből.
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 25

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 25

A költészet napjára: Vagy inkább ekeszarvat fogva

József Attila:
ISTENEM
Dolgaim elől rejtegetlek
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.
szántanék én is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan,
a vasat még mélyebbre nyomjam.
Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.

Hogyha egy szántóvető lennél, Ha nevetnél, én is örülnék,

segítnék akkor is mindennél. vacsora után melléd ülnék,
A lovadat is szeretném pipámat egy kicsit elkérnéd
és szépen, okosan vezetném. s én hosszan, mindent elbeszélnék

Szőke István Atilla:

Árpád sírjánál
Holdvilág-árokban száll az ősi ének,
Magasztosan áldoz Árpád szellemének,
Lelke beivódott a rögökbe mélyen,
Tovább él majd vélünk a Nagy Mindenségben!
Bátor harcosival sok csatát megvívott,
Segítségül mindig égi erőt hívott,
Zengte-zúgta nevét puszta, Pilis, Kárpát:
„Atilla rokona, Álmos fia, Árpád!”

Reménység világít a pilisi tájon, Eme szép, szent helyen mikor eltemették,
Örök csillag ragyog magyar éjszakákon, Sírjára az Örök Fogadalmat tették:
Egymást öleli a valóság és álom, „Árpád fejedelem, neved nem felejtjük,
Árpád hős alakját fényesedve látom. Veres-ezüst zászlód magasba emeljük!”

Ő volt, aki nékünk e földet szerette, Holdvilág-árokban száll az ősi ének,

Turulmadár röpte idáig vezette, Magasztosan áldoz Árpád szellemének,
Atilla honába, őseink földjére, Összeölelkezett valóság és álom,
Jó hun-magyar múltú Kárpát-medencénkbe. Árpád üzenetét fényesedve látom!

KEDVES OLVASÓK!
Tudatom Önökkel, hogy a KERECSENFÉSZEK MÚLTVIGYÁZÓ MŰHELY április 15-től nyári
szünetet tart.
Következő előadásunk körülbelül szeptember közepén lesz, ekkor folytatjuk 13 éve megkezdett
értékóvó munkánkat.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy minden eddigi érdeklődőnek megköszönjem a
részvételt, és kellemes nyári pihenést kívánjak.

TALÁLKOZUNK SZEPTEMBERBEN!
Pilisi-magyar szeretettel: Szőke István Atilla
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10.
26
Balázs Béla és Bartók Béla összhangjai:
A Kékszakállú herceg vára,
avagy a Kozmosz és a halandóság ajtói
SZABÓ ANTÓNIA
Látomás, melyet a zene kezde-
te idéz meg: föld-nehéz, puha bo-
rulat terül szét egy mozdulatlan,
jeltelen tájon. Ilyen eső után a felá-
zott, végeláthatatlan Alföld, ahol
az ólmos, szürke, egytömegű ég-
felleg a földig ér. Szakállas felhők
– szokták mondani. Megidéződő
színek: nehéz, kékesszürke árnya-
latok, alant nedves sötétbarna,
mélyzöldekkel. Párával terhes, tom-
pa, derengő visszfények, csak bel-
sejében gomolygó borulat. Mint-
egy ősállapot, mintegy nehéz álom-
lét, kezdet és vég egyszerre, Alfa
és Omega egyszerre. A bús kezdet
még csak most indul, de már a bú-
csú gyásza tölti meg a lelket.
Megidéződő szavak: Bú, BúS,
BúCsú, BúJDoS(ó), BúG. A zene
kezdő tétele rámutat, hogy a „köz-
teslét” állapotból félreérthetetle-
nül az alászállás útjára lépünk, a
káprázat-szülte nehéz pára rátele-
pedik a mellkasra, a föld eleme
pedig, aláhúz. Ég és föld összeér –
elfed, rejteket ad. A rejtőzés, va-
gyis az elbújás, a bujdoklás lánco-
lata elvezethet egy „másik-lét” ál-
lapotba, a bolyongók útjára, azaz
a bujdosó csillagok, a bolygók ho-
nába.
Balázs Béla misztériumjátéká-
nak regős prológusát nem minden
esetben adják elő a zenemű be-
mutatásánál. Sajnálatos, hiszen e
bevezető, tényleg bevezet a misz-
tériumjátékba, a varázslatba. Szin-
te minden sora jelzi, hogy labirin-
tusba jár, ki a megfejtés kulcsát
keresi. Így szól az elején: „Haj re-
gő, rejtem / Hová, hová rejtsem?”
Ebből rögtön kitűnik, nem ragad-
ható meg egyszerűen és egyértel-
műen, ami el fog következni, hi-
szen elbújás és rejtvény egyaránt
„kendőzi” a tekinteteket. Tovább
ezt csak erősíti, hogy hiába nyito-
gatjuk pilláinkat, s a cselekmény
20:26 Page 26
Dobogó
titkos ajtóit, a kétely mindvégig
elkísér: „Hol a színpad: kint-e, vagy
bent?”
Még itt, az elején kell megem-
líteni, hogy Balázs Béla szövegét
és Bartók Béla zenéjét mindvégig
egy egységként szemléljük, hiszen
Balázs Bartóknak és Kodálynak
ajánlotta művét, Bartók pedig, élt
vele, magába olvasztotta, magából
sarjaztatta. Ahol Bartók módosított
a szöveganyagon, vagy kihagyott,
azt úgy tekintjük, hogy zenévé ala-
kította át. Nem osztjuk azokat a
nézeteket, melyek lekicsinylően és
dehonesztálóan viszonyulnak Ba-
lázs Béla drámájához, s úgy vélik –
ezzel Bartókot is sértve –, „hogy a
szöveg is felelőssé tehető azért, ha
olykor nem maradéktalanul sikerül
az opera előadása.” 1 Az egység-
ben történő szemlélet okán a ki-
hagyott szövegrészeket is „élőnek”
tartjuk, s ha szükségesek gondo-
latmenetünkhöz, bevonjuk azokat.
A dráma színterének első, két
meghatározó „jellemzéke” a vasaj-
tó és a lépcső. Balázs Béla utalása
szerint a lépcsőhöz társul a sötét-
ség, a ridegség, a sziklabarlang.
Alászállunk. Fokról-fokra, ahogyan
azt a meredek lépcső adja. A Fény
birodalmából a Sötétség birodal-
mába. Vezethet ez a lépcső a föld
mélyébe, de vezethet – egy fel-
sőbb, „kinti” világból indulva – ma-
ga a Föld tágabb közegébe is. „Hol
a színpad: kint-e vagy bent?” Egy
biztos: mindenképpen Szaturnusz
bugyra vár. Ha a „külső” világból
érkezünk az általunk ismert világ-
ba, a hét bolygó szféráján kell át-
jutni, s onnan nézve a legelső – in-
nen a legutolsó – Szaturnusz fel-
ségterülete, ő a küszöb őre. Biro-
dalmát nem lehet kikerülni, biro-
dalmában sötét van, és az ólom-
lábon járó idő kiméri az élet hosz-
szát, a halál pillanatát. Ki küszö-
bét átlépi, arra a halandóság vár.
A kirajzolódó keretek közül jel-
legzetes Bak tulajdonságok tor-
laszkodnak egymásra: lépcsőn tör-
ténik az ereszkedés, s maga a „be-
foglaló” közeg is az, hiszen várba
érkezünk. A magyar nyelv adta for-
mai-tartalmi sajátosságok tekin-
tetében a BúJ és a VáR ugyanazon
hangkategóriákból építkezik, tehát
tartalmi összefüggést mutatnak.2
(Ilyen irányú összevetésekre még
később is visszatérünk.)
A dramaturgiai „nyitány”: egy
vasajtó. Népmeséinkből már is-
merhetjük ezt az átjárót, mely min-
dig rejtve van, akárki nem találhat-
ja meg, mint ahogyan akárki át
sem léphet rajta, mindig kicsi, s
mindig egy másik világba vezet, s
mindig lefelé. A vas milyenségéről
is tudhatunk egyet s mást. Például,
hogy azoknak a hősöknek készül
belőle bocskor – általában 9 pár –
akik olyan messzi útra indulnak,
ahol még a madár sem jár, de a
csudakardoknak is ez az anyaga,
kit, ha rozsda eszik is, betölti fela-
datát. A bujdosó csillagok közül e
fém – már csak a kard okán is –
Marshoz tartozik. A vár és a vasaj-
tó kapcsolata kozmikus összefüg-
gésben többek között: Mars a Bak-
ban van erőben. De Mars a vér
felügyelője is, később hallani is
fogjuk: „A te várad fala véres! / A
te várad vérzik!” Nyelvünk okán,
most a VáR és a VéR „összecsen-
gését” nyugtázhatjuk. Idáig két
bolygó, Szaturnusz és Mars befo-
lyásával szembesültünk. Feltehe-
tő, hogy elsődlegességük nem vé-
letlen, alapjában és súlyában egy-
aránt meghatározó szerepet tölte-
nek majd be. Ennek alátámasz-
tására szolgál, hogy a két első,
egymást követő ajtó e két bolygó-
hoz rendeltetik, továbbá az előbbi-
hez a VáR, az utóbbihoz a VéR
kapcsolódik. Tehát e két bolygó
„előfordulásait” kutatva, bizonyára
helyes ösvényekre bukkanunk.
Már most tudjuk, hogy Szaturnusz
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10.
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
jelölte ki a Bak téridő közegét.
Mars „lakhelyeit” sem árt szerbe-
számba venni. Ezek, mint útjelzők
adnak táppontokat további tájéko-
zódásunkhoz.
Amikor a vasajtó megnyílik, va-
kító fehér fény van mögötte. Kér-
dés merül fel: a vasajtó a Fénybiro-
dalomhoz, vagy a Sötétség birodal-
mához tartozik? Hol vagyunk? Kint-
e vagy bent? A Fény ajtaja nyílik a
sötétségre, vagy a Sötétség ajtaja
nyílik a fényre? Stílusosan mond-
va, kulcsszerepe van ennek a kis
vasajtónak.
Megvilágító példaként szolgál-
hat egy skandináv urnatartó, nyí-
lással – átjáróval – ellátott teteje, s
a rávitt karcolat. (1. kép)
A hamvvederbe csak a földi
porhüvely maréknyi „alig-anyaga”,
a hamu van (a Vízöntőre jellemző
átváltozott anyagtalan-anyag), de a
nyíláson át az edényben, a terem-
tő-termékenyítő fény-mag hatására
– ezt sugallja e „készség” – leját-
szódik a halhatatlanság misztériu-
ma. A bekarcolt, egymás felé – su-
gárzó! – kezet nyújtó férfi és nő-
alak körül fenyő-, azaz fény-ágak
jelzik a Mindenség fényenergiáinak
áramlását. Az urnatartó sötétjéből
szemlélve kicsi a nyílás, de re-
ményteljes. Vajon Kékszakállú vá-
20:26 Page 27
rának esetében is ily reményekkel
nézhetnek szembe szereplői? A
beeső vakító fehér fény termékeny
talajra talál, vagy meddőre? A hal-
hatatlanságba való emelkedés útja
jön, vagy a sötétség ejt foglyul? A
férfi és nő kettősének egymáshoz
való viszonyultsága hasonlóan su-
gárzó, fényt közvetítő lesz? A vá-
lasz nem várat sokáig: Kékszakállú
és Judit kettőse fekete sziluettként
lép színre. Nemhogy átjárná őket a
fény, netán belőlük sugározna, de
még ki is takarnak belőle.
Az ajtó mögötti vakító fény,
téridő viszonylatában milyen tájé-
kozódási pontot ad? Vegyük sorra
hol játszik kulcsfontosságú sze-
repet a Fény az éves időkörben. A
Bak sötét időszakának küszöbén
születik meg, de ott még csak Cse-
csemő (harmadik Hold-ház), így
szó sem lehet vakító erőről. A kö-
vetkező stáció a Kos, ill. a Kutya
lehetne. Ide a fény feltámadása
esik, ráadásul a Nap erőben, a
Mars uralomban van benne, de itt
meg a tavaszi nap-éj egyenlőség
miatt a kiegyenlítettség mond el-
lent, ezért ő sem jöhet számításba,
hiába „ássa el”, „temeti földbe” a
Bak csontjait. Diadalútja a Rák ide-
jében ér tetőpontra, ahol az ön-
ként vállalt áldozaté a főszerep, és
az ingyen-kegyelem megnyilvánu-
lásáé. Ez ideális átjáró lehetne, de
csak akkor van értelme, ha a Mér-
leg fészke vagy bölcsője nem ma-
rad üres, de mint tudjuk, itt mesz-
sze nem erre megy ki a játék. Vas
és Mars együttes „nyomát” követ-
ve, a Skorpióhoz lehet jutni, s ez
az a pont, ahol a Fény-birodalom,
vagyis a Mindenség-központ és az
alászállás időben és térben együtt
található. Mi szólhat még amellett,
hogy a Skorpió téridő egysége felé
forduljunk? Nagyon úgy néz ki,
hogy a Bak és a Skorpió tulajdon-
ságok meghatározóak. Ezek a ma-
nicheista 5 elemű rendszerben
„fej, fej mellett” állnak, ráadásul
mindkettő a föld eleméhez tar-
tozik. (2. kép) Ezenfelül e két jegy-
ben Szaturnusz és Mars „együtt-
működő” társak. (A misztériumjá-
ték kozmikus csomópontjait kö-
vetve kitapintható a manicheista
27
érvonal, s talán alapjaiban is meg-
határozó, mint arra később is talá-
lunk utalásokat.) A Skorpió csillag-
kép irányából, a Mindenség-köz-
pont felöl, a hatalmas Energiaköz-
pont úgymond fékezhetetlen erő-
ket bocsát Földünk irányába, ami
történetünkre vetülve vészterhes
előrejelzést ad. Nem különben az
a tény, hogy a Skorpió „keretén”
belül Mars mellett Szaturnusz rej-
tett ereje – mondhatjuk – a felszín
alatt működik.
A színpadkép leírásából és a ze-
nei effektusokból tudjuk, a vakító
fehér fény nem parttalanul árad,
hanem a vasajtó négyszöge szab
neki keretet. Határozottan így szól
a meghatározás: négyszög. Ez a
szögekkel kijelölt tér az ember
életterét szabja ki az egyébként
kör alaprajzú Mindenségből. Le-
szögez, rögzít, meghatároz, beha-
tárol (szaturnuszi tulajdonságok).
Négyességének száma kijelöli a
kereszt szárvégeit, égtájakat, ele-
meket, napszakokat stb.
Szóval a Mindenségből szakít-
tatik és szabatik ki a tér. A zenét
hallva érezzük, látjuk: olyan, mint
mikor éles penge mentén hasad,
szakad föl a sötét szövetből a fény-
csík, mintha az „ős sötétség” sza-
kadna fel, mindenegyes bemet-
szés fájdalmas villámlás a retinán.
Ebben a vassal kertelt, vakítóan
éles háttérfényben jelenik meg a
férfi-nő kettősének fekete sziluett-
je: Kékszakállú és Judit. Vajon egy
valaminek a két oldala ők, vagy szem-
beállíthatóak, úgymint az egyik
jó, a másik gonosz, az egyik sötét
bábu, a másik világos, az egyik
tűz, a másik víz? Kozmikus kere-
tek között vizsgálódva, lényüket e
keretek közé helyezve, „anyaguk”
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10.
28
és mozgáspályájuk sokkal össze-
tettebb. A férfi-nő kapcsolat ket-
tőse mindenesetre nem gyümöl-
csöket érlelő, sötét sziluettjük in-
kább fény-elvonó. Ezt figyelembe
véve kettősük a Halak kettősét
mintázza. Szó szerint az „árnyék-
világ” küszöbén állnak. Előttük a
mélység, a sötét, a nedves hideg-
ség.
Ahogy megindulnak lefelé fok-
ról fokra, hangról hangra egyre kö-
zelebb kerülnek a halál állapotá-
hoz: hal-halál-háló, aláhulló – ha-
landó. Pontosan erről szólt a be-
vezető hangsor: színre léptükkel
egyszerre születik meg az áldozat-
ra válás. Újabb kérdés: Kire vár az
áldozati szerepkör? Majdnem min-
den esetben sztereotip válasz: Ter-
mészetesen Judit az áldozat a nő-
ket daraboló, véreskezű Kéksza-
káll elcsábított foglyaként. Balázs-
Bartók története nem nyugati
szemléletű, hétköznapi krimi szint-
jén zajlik, célravezetőbb kozmi-
kus keretek, magyar mesei, vagy
balladai, vagy éppen regei párhu-
zamok mentén megközelíteni. A
Halak keleti megfelelője a Kakas,
ez pedig – mármint a kakas –
tudvalévően áldozatul, sőt építőál-
dozatul is szolgál, legyen a, csalá-
di hajlék, vagy várfal. A VéR-áldo-
zat, mely által a VáRfal megszilár-
dul, felidézi Kőmíves Kelemenné
balladáját, s amennyiben ez össze-
vethető Judit történetével az az,
hogy mindketten „beépülnek” a
várba, mely egyben „feloldódásu-
kat” is jelenti. Ez a „feloldódás”
ugyanakkor ellentmondásos, hi-
szen éppen a fölszabaduló energia
adja a megszilárdulást, a végle-
gest, a visszavonhatatlant. A szí-
nek közé bekeveredik a lila, az ég
kékjében oldódó vérpiros. E szín a
kakassal együtt halotti kelmék
mustráin szerepel. A kakas cse-
répedényben kerül a beépítendő
falba, ami olvasatában annyi, hogy
maga az edény a női minőség, s a
belekerülő kakas az életáldozat, s
mint ilyen, a férfi-elvhez tartozik.
(3. kép) Innen nézve már nem
tűnik csak az egyik, csak Judit az
áldozatnak, sőt az opera cselek-
ményének utolsó pillanatáig nem
20:26 Page 28
Dobogó
az ő szenvedéstörténetének lehe-
tünk tanúi, mint inkább a vár uráé-
nak. A Halak tulajdonság-csomag-
jába nem az egymásért való küz-
delem, vagy a feltétel nélküli sze-
retet van bekészítve, ebből adó-
dóan Judit sem az odaadó szerel-
mes figuráját alakítja.
A vasajtó kétséget kizáróan ki-
indulási pont, s ha mi ezt a vas
meg a vakító fény okán a Skorpió
téridejével azonosítottuk, ugyan-
akkor a benne megjelenő sötét
kettőst a Halakkal, akkor ez azt su-
gallja, hogy az opera cselekmény-
anyagát érdemes két időkör men-
tén faggatni. Már csak azért is,
mert a kis-évi és a nagy-, illetve a
precessziós időkörök el nem vá-
laszthatóak, egymástól nem füg-
getleníthetőek, „váltókkal” egymás-
ba „átjátszanak”. (Egyébként és fő-
ként most éppen a nagy évkör hó-
napjainak tekintetében az áldozat,
a Halak időszakát éljük, annak is a
Halak dekanátusát.) A precessziós
forgás mentén nagy szerepet kap-
nak a dekanátusi egységek. A Skor-
pió dekanátusai, tudvalévően visz-
szafelé „jártában”: Rák-Halak-Skor-
pió. A vasajtó kiindulópont, de ez
Kékszakállú várának és lényének
is kiindulópontja. Így ez a skorpi-
óság Kékszakállú „velejárója”, s
eredendő drámájának egyik ma-
gyarázata. Tudniillik a Skorpió ma-
gában hordozza a Sas és Kígyó fe-
szítő kettősét, melyből az egyik a
magasba törni igyekszik, szellemi
magasságokba, míg a másik a föld
porában, a testiség poklát járja.
Balázs Béla és Bartók Béla Kéksza-
kállúja pont ezen, e két végpont
között feszülő idegszálon egyensú-
lyoz. Távolról sem hasonlítható a
nyugati irodalom nőket aprító vé-
reskezű tirannusaihoz, akik csak
holtukban megnyugtatóak. Hogy
mégsem a megemelkedés lesz az
irányadó, azt a kozmikus „menet-
rend” írja elő. No, és természete-
sen az, hogy párjával – Judittal – a
Halak kettőse adja a „terheltsé-
get”, ami nem azt eredményezi,
hogy „nagy lakodalmat csapnak, s
élnek boldogul, míg a világ s még
két nap”, hanem törvényszerűen
szét kell válni útjuknak, mégpedig
visszavonhatatlanul.
Az „ős sötét” felhasadt. Kéksza-
kállú megszólal: „Megérkeztünk”.
Balázs Béla így rendeli: „hangja
sok kíntól fátyolozott, csendes.” A
fájdalmas hasadás Kékszakállú lel-
kében is lejátszódhat, mert ami
kint van, az bent is van: az „ős sö-
tétség” egyben az ő belső rejteke,
vára is. Ez azt jelenti, hogy fájdal-
mas önfeladás küszöbén áll, vala-
mi más kezdődik, mint ami eddig
volt. A küszöbön még kétesélyes a
dolog: az önfeladás, az önsebzés
tisztulást hoz (ekkor a Rák tulaj-
donságai felé billenhet), vagy az
önpusztítás hajlamát hívja elő (ez
a Skorpió „specifikuma”). A küszö-
böt át kell lépni, a „játékot” végig
kell játszani.
A Fény megszületésével meg-
szakadt egy mély álom-állapot, de
okozatként megszületett vele az
árnyékvilág is. Eljött a Halak idő-
szaka, megszületett az idő, s vele
együtt a halandóság, ekkor és eb-
ben jelenik meg Kékszakállú és Ju-
dit sötét sziluett-kettőse. Ha Kék-
szakállú várának ajtaját a Skorpió
téridejében találtuk meg, hol lehet
Judit helye? Klasszikus módozat
és helyszínkeresés: az erősen férfi-
jellegű Skorpió felöl, természete-
sen a kimondottan női-jellegűt ke-
resve-bemérve, a „legszebb asz-
szonyt”, a „százszor szépet” a vé-
nuszi szépséget, a vele szemközti
Bikában lehet megpillantani. Lát-
szólag poláris kapcsolatban van-
nak, mégis inkább egymás kiegé-
szítői, egymás szellemi-testi „váltó-
társai”. A precessziós év fő ke-
resztjének egyensúlyi szárvégei li-
bikóka-helyzetet teremtenek szá-
mukra. S hogy nem virágos liget-
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10.
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
ben teljesítik be szerelmüket, arra
talán éppen a nagy-év forgásme-
nete ad magyarázatot: míg a Skor-
piónál a sötétből lehet kitörni a
fényre, ami magával hozza a kí-
gyóbőrből való „kivetkőzés” lehe-
tőségét (gondoljunk meséink el-
varázsolt kígyó-királyfiaira), addig
a Bikánál éppen a sötétbe bukik le
a fény. (4. kép) Judit éppen lefelé
indul a lépcső fokozatain. E világ-
hónap dekanátusi sorának első stá-
ciója a Bak, melyhez a vár, bar-
lang, lépcső rendeltetett. Innen
nézve teljesen természetes, hogy
Judit szabad akaratából, önként
lép be e közegbe, s száll alá. Mint
ahogyan az is természetes, hogy
ahonnan érkezik, az tündöklő hely,
mert ha a teret nézzük, a Tejút fé-
nyes szalagja a Bika csillagkép kö-
zelében „fut le”. A kis-éves időszak-
ban pedig, a Bika „háza tája” a
virágos-világos, illatos május. Te-
hát Judit hiába látja, tapasztalja a
külső szemlélőnek riasztó és fi-
gyelmeztető jeleket, esze ágában
sincs visszafordulni. Sőt! Kéksza-
kállú által nem egyszer felkínált
lehetőséget, miszerint: „Nyitva van
még fent az ajtó.” – rendre elutasít-
ja. Judit lassan, egyre lentebb
ereszkedik a lépcsőn, le a vár mé-
lyére. Mit tehetne mást – benne
van az idő-körben. Ahogy Judit,
úgy a fény is egyre lentebb süllyed
– precessziós haladtában –, míg el
nem éri dekanátusi lépésben a
következőt, a Szűz fokozatát, il-
letve nagyobbakat lépve a vár „leg-
esmélyét”, „mély örvényét” a ke-
reszt alsó szárvégén a Vízöntőt.
Mikor Judit a lépcsőn teljesen le-
ért, végső bizonyságot tesz szabad
elhatározásáról: „Kékszakállú! –
Ha kiűznél / Küszöbödnél megál-
lanék / Küszöbödre lefeküdnék.”
Ekkor és csakis ekkor csukódik be
a vasajtó – a Mindenség Fény-ajta-
ja. Élve a kiszólás kétértelműsé-
gével, Judit „betette az ajtót”. A ki-
ejtett szavak mögött gondolhat-
nánk egyfajta szerelem-megnyil-
vánulást is Judit részéről, hiszen
minden kint marasztaló – e jegyre
jellemző – vonzó körülményt elvet:
„Nem kell rózsa, nem kell nap-
fény”. A kis-év felszálló ágában,
20:26 Page 29
Vénusz havában mézelő virágkely-
hek, madárdal, játszi fények, és
édes szerelem tölthetné be nap-
jait. De nem erre forog Judit élet-
kereke. Vélhetjük ugyan, hogy a
szerelem hajtja Kékszakállú felé,
mert a nagy kérdésre, hogy „Miért
jöttél hozzám, Judit?” teljes oda-
adásról beszél, ajkával és testével
melegítené a sötét, nedves, hideg
várat. A várat! Melyiket? A puszta
követ, a tapintható szilárd matériát
kívánja kezelésbe venni, vagy a lé-
lek sötét, kihűlt kályhájában gyúj-
tana tüzet a szerelem gyutacsával?
Melyiktől oszlana a sötétség?
A kinyilatkoztatás után, az ajtó
becsukódása előtt Kékszakállú
magához öleli Juditot. Ezt a moz-
zanatot követi Bartók Béla fájdal-
mas, szívet összemarkoló hatások-
kal. Maga a becsukódás a várako-
zástól eltérően nem hoz a zenében
drámai felütést. Puha hangok hul-
lámai zsongítanak enyhe kábulat-
ba, melyek átúsznak monotonnak
tűnő, visszatérő, egymást követő
dallamokba. A szövegben is ismé-
telgetik egymás szavait, csak alig-
alig, lassan kezd érződni, hogy
valami legbelül „erjedni” készül. A
változást a „suttogó hír” megem-
lítése idézi elő. Az operaszöveg-
ben – Bartók szövegátiratában –
Judit ezt csak úgy lazán elejti, ré-
széről nincs folytatása. Az ember-
ben viszont felágaskodik a kíván-
csiság, meg hogy „nem zörög a ha-
raszt…”, de Judit további „mel-
lébeszélése” elaltatja a figyelmet,
annak ellenére, hogy Kékszakállú
megütközve kérdez vissza: „Hírt
hallottál?” Bartók érzékelteti, hogy
itt egy „repedés” következett be,
ebben a pillanatban a zene mintha
kettéválna. Két szint lesz hallható,
az egyik: a mélyben, lassú hullá-
mokban morajlik tovább; a másik:
a felszínen borzolódik. A szöveg
adja tudtunkra – a mélyben zajló
eseményekre figyelmeztetve –,
hogy sír Kékszakállú vára. Ennek
ellentéteként vetül fel a fentebb
már említett rózsás, derűs boldog-
ság-kép, amit Judit – törvénysze-
rűen – elutasít. Aztán a hang-hul-
lámok, s Judit lelke is felkavaro-
dik, mintha most ébredne rá vala-
29
mire: „Milyen sötét a te várad! / Mi-
lyen sötét a te várad!” Csendes
döbbenet követi, majd újra neki-
lendül, szinte kicsap medréből az
érzelem, s az utolsó nagy hullám
nekiverődve a kőfalnak, hangot ad
az akaratnak. Mint ahogyan a zene
két szintje, úgy keveredik, s válik
ketté Juditban a tapogatódzó ér-
zelem és az ész-szülte akarat. Még
ott lebeg vénuszi tulajdonsága,
mely ráhangolhatná a szeretetre,
az ebből fakadó odaadásra, ám
egyre biztosabban kerül előtérbe a
bikaságból adódó „mozdíthatat-
lan” elhatározás. Levegőt és fényt
akar, tündöklést kíván: „Szél bejár-
jon, nap besüssön / Tündököljön
a te várad!”. Judit hangja és a zene
elárulja: keresztül fogja vinni aka-
ratát, ha addig él is. Szél, nap-
sütés, tündöklés a Bikában ural-
kodó Vénusz „kellékei”.
E bujdosó csillagot számos né-
ven ismerjük, ebből kettőt emel-
jünk ki: Szerelemcsillag, Esthaj-
nalcsillag. Mindkettő értelmét be-
teljesíthetné hősnőnk, s boldogabb
világra deríthetné a várat. Vénusz
mellett a Hold van erőben a Bika
felségterületén, ezért fordulhat elő,
hogy a vár fala könnyeket hullat:
„Sír a várad! – Sír a várad!” A könny
e bolygó tartozéka.
Lábjegyzetek:
1
Szegedy-Maszák Mihály: Újítás az
irodalomban és a zenében.
2
A szógyökök vonzatai és a mással-
hangzó-bokrok tekintetében irányadó: Pap
Gábor: Népművészetünk „képírási” jelen-
tésszintjének néhány sajátossága. In. Pap
Gábor: Jó pásztorok hagyatéka. Magyar
népművészet. Pódium Műhely Egyesület-
Magányos Kiadó, Debrecen, 1993. Függe-
lék. Czuczos Gergely-Fogarasi János: A
magyar nyelv szótára. I-VI. Pest 1862-1874.
(következő számunkban
folytatjuk)
(Emlékeztetőül Olva-
sóinknak: A tavalyi Do-
bogó újság 4. számá-
nak hátsó borító olda-
lán, SZABÓ ANTÓNIA:
A Kékszakállú herceg
vára - tisztelgés Bar-
tók Béla előtt című
tűzzománc képe lát-
ható)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 30
30
A szarvasi avar szíjvég és a
rohonczi kódex rovás feliratainak megfejtése
Juhász Irén régész 1983 április 27-én Szarvas mel-
lett végzett avarkori temető ásatása során egy csont
tűtartót talált. A csont tűtartón lévő rovás feliratokat
sikerült maradéktalanul megfejtenem és Kiszely Ist-
ván: A MAGYAROK EREDETE ÉS ŐSI KULTÚRÁJA cí-
mű könyvében közreadnom. A késő avarok magyar nyel-
vűek voltak és komoly íráskultúrával rendelkeztek.
Az említett temető sírjainak ásatása során Juhász
Irén később egy újabb, ezúttal rövidebb avar rovás-
írású feliratokat talált, melyet „Újabb rovásírásos em-
lék Szarvasról: RKM 15. publikált.
1992-ben Szegeden egy kis konferenciát rendez-
tek a Kárpát-medence rovásírás emlékeiről, ahol be-
mutatásra került a két új felirat. A feliratok megfej-
tését Vékony Gábor is megkísérelte eredménytelenül.
A fentebb leírtak után fogtam hozzá az ezüst szíjvé-
geken lévő késő avar rovásírásos emlékünk meg-
fejtéséhez. Az alább látható felső feliratot I-el, az alsó
feliratot II-vel jelöltem.
Az 1200 évesnél idősebb avar feliratot tanulmá-
nyozva megállapítottam, hogy a mikroszkópikus ké-
pen Róna Tas András professzor által jól kipontozott
betűk nyomvonalai, jól ki vannak egészítve. Az I-es
feliratban egyes betűk sejthető, vagy alig látható
nyomvonalában kis kérdőjeleket tüntetett fel kb. öt
helyen, amik betűk (talán ligatúrák) helyét jelzi, ami-
ket a megfejtés során maradéktalanul s egyértelműen
tisztáztam. Ezt az avar magyar nyelvű írásemlékünket
kimondottan csak a magyar, helyesebben az avar ro-
vásírás ABC segítségével tudtam elolvasni, a két ABC
betűi között alak és hangtani eltérések vannak és az
alkalmazott ligatúrák között is, de türk eredetű betűk
nincsenek ezek között. A késői avar rovásírás a ma-
gyar ősi rovásírás egyik változata.
A feliratok tisztázását és megfejtéseit az
alábbiak szemléltetik:
N I I NTO IR I CLO V Ü I T I N O TIN ABOT J O
G G G G
Y Y Y Y
Dobogó
N IF S INÜ T SI NÉ N O J O SÖ SI TINO TNABOTJ O
Z Z
Régi olvasat:
I. OJTOBANITONIGYTIGYÜVOLCIGYRIOTONIGYIN
OJTO BANITON IGY TIGY ÜVOLC IGY RI OTON IGY IN
Mai olvasat:
FOJTÓ BÁNATON ÍGY TEGY ÍGY ÜVÖLC ÍGY RI OTT
ÍGY ÉN
Régi olvasat:
II. OJTOBANATONITISÖSZOJONÉNISTÜNISZFIN
OJTO BANATON IT IS Ö SZOJON ÉN ISTÜN ISZ FIN
Mai olvasat:
FOJTÓ BÁNATON ITT IS Ő SZÓLJON ÉN ISTENEM
IS FENN.
Az avar lovas katona, vagy tiszt tűvel karcolta be a
szíjvégre a szavakat, bánatát, félelmét és Istenbe ve-
tett hitét, hisz keresztény volt.
A rohonczi kódex titka
A rohonczi kódex titka az, hogy magyar nyelvű!
Ez az ősi magyar rovásírás betűkkel írt kódex, me-
lyet a MTA könyvtára a Batthyány hagyatékból őriz,
egyedülálló a maga nemében, mert magyar nyelven
van írva. Értékesebb szerintem az összes eddig meg-
jelent latin nyelvű kódexünknél, mert korhű és híven
tükrözi őseink akkori beszédét.
A 440 oldal terjedelmű kódexből eddig az idő-
pontig 40 sort sikerült elolvasnom. Két premontei ka-
tolikus szerzetes írta. Mindkettő a maga nemében
írászseni volt. Az egyik Jani volt, akinek a lánya ott ta-
karított és főzött. Mindketten toronyszobában laktak
harangok társaságában. A kb. 880-900 évvel ezelőtt
írt kódex a hét magyar rovásírás egyik változata, talán
nincs is párja, csak hasonlatai vannak.
Az egyik általam megfejtett sora így hangzik:
„Nézd-nézd nyilas, ő öli Krisztust szólj nincs már.”
Az akadémiai könyvtárból kikerült fénymásolatok
alapján többen fogtak hozzá a rovásírásos szövegek
megfejtéséhez hazai és külföldi tudósok egyaránt.
Akadtak ezek közül számítógéppel történő kísérletek,
vagy más módszerinti elvek alapján. Sajnos ezek
mind sikertelenek voltak egytől-egyig. Egyesek az in-
diai brahami abc-vel hozták kapcsolatba, figyelmen
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 31
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
kívül hagyva a rovásírás betűk alaki és hangértékeit.
Röviden szólva tudatlanságból teljes mértékben ha-
misítottak.
Az interneten keresztül megjelent a színen a ro-
mán Viorica Enachius régésznő is, aki a szokásos dák
nagyzási mániába esve a hasára ütve bizonygatja,
hogy ősi oláh írás eredetű a kódex. Jó mesemondó,
semmi hitele nincs a gyenge lábakon álló zavaros
tákolmányának. Pedig ha tudná szegény, hogy Ko-
szon dák uralkodó pénzén is magyar szkíta eredetű
rovás felirat van, akkor mélyen hallgatna.
Ez a kimondott nagy eszmei értékű kódexunk nagy
meglepetéseket tartogat számunkra, az eddig törté-
nelmi ismereteinket új megvilágításba fogja helyezni.
Két egymás melletti férfi és női kolostor szerzete-
seinek küzdelmes életét mutatja be a könyv a nyugati
gyepü mentén.
Sajnos a kódex jelentőségét a sajtó, a rádió, a tévé
kellőképpen nem méltatta, és senki sem említette
vagy javasolta a reprint kiadását...
A kódex egyik képe az alábbiakban látható, ahol a
megfeszített Krisztus van ábrázolva a kivégző kato-
nák, az imádkozó apát és az angyalok társaságában.
A lap felső részén három rovásírás sor látható,
ezek közül a legjelentősebb a legalsó sor, melyet si-
került maradéktalanul megfejtenem, és annak olva-
satát adnom.
ÁM C NIN OSÖ SO TSR KIL Ö Ö S U L IN SIN SIN
S Z Z Z Z
Archív olvasata: NISZ NISZ NILUS Ö ÖLIKRISZTUS Ö
SZO NINCS MÁ
Mai olvasata: NÉZ-NÉZ NYILAS, Ő ÖLI KRISZTUST Ő
SZÓL NINCS MÁR;
Kazincbarcika, 2004-2006.
SZABÓ ÁRPÁD
nyugdíjas bányamérnök,
rovásírás kutató
31
„Az Úr nem mond ki semmit, nem rejt el semmit, hanem
jelez.”
BETEG FÖLD
Bizonyára sokan tudják, hogy 250 millió évvel ezelőtt, a
perm és a triász nevű földtörténeti korszakok határán hatal-
mas kihalási hullám söpört végig a Földön, melynek a fajok
90%-a(!) áldozatául esett. Ekkor tűntek el bolygónkról egye-
bek között a dinoszauruszok is. Számos elmélet látott nap-
világot, hogy mi okozhatta ezt a hatalmas mérvű kihalást.
Sokan úgy vélik, hogy egy nagyobb meteor Földnek ütkö-
zése váltotta ki.
A becsapódáskor olyan mennyiségű por került a légkör-
be, hogy beállt a nukleáris tél, a napsugarak nem jutottak
át a sűrű porrétegen, hideg és homály uralkodott, a növé-
nyek nagy része nem tudott megteremni, a környezet a leg-
több állatfaj számára is élhetetlenné vált, így azok kihaltak.
Más elméletek is vannak, ezek taglalásával azonban itt nem
kívánunk foglalkozni.
Nemrégiben David Bottjer professzor és munkatársai a
Dél-Karolinai Egyetem Földtudományi Tanszékén váratlan
magyarázatot találtak a tömeges kihalásra. 250 millió évvel
ezelőtt megbetegedett a Föld – állítják. Bolygónkon az élet-
feltételek rohamos romlásnak indultak már a kihalások
megkezdődése előtt. A Föld felmelegedése lelassította az
áramlásokat az óceánokban, ami megnehezítette a tengeri
élőlények által elhasznált oxigén visszapótlását a tengerek
vizébe. Ennek eredményeképpen az óceánokban élő mikro-
bák erősen mérgező hidrogén-szulfiddal telítődtek. A Föld
megmérgeződött, megbetegedett, így nem tudta meg- és
eltartani az általa hordozott élőlényeket. Tiszteletre méltó,
hogy egy hivatásos szakmabeli ezt így ki meri mondani –
ma ehhez sajnos már bátorság kell.
Bolygónk 250 millió évvel ezelőtti és mai állapota között
riasztó párhuzamokat fedezhetünk föl. A Föld melegszik, a
nagy tengeráramlatok lassulnak. Kanadai kutatók egyre ri-
adtabban figyelik a jég fogyását az ország sarkkörön túli
részén. „Egyre riasztóbb a helyzet. A tudósok még tíz évvel
ezelőtt is úgy vélték, hogy ha lesz is globális felmelegedés,
az fokozatosan megy majd végbe, a jégtáblák lassanként
olvadnak el. Most azonban azt látjuk, hogy a felmelegedés
nagyon is zajlik, és órák alatt sziget nagyságú jégtömbök
törnek le az összefüggő jégtakaróról.” – mondja Luke Cop-
land, az Ottawai Egyetem sarkvidéki jégtakaró változásait
megfigyelő laboratóriumának vezetője.
A Bottjer professzor által felismert önmérgeződési folya-
mat évmilliókig tartott, igaz természetes úton ment végbe.
Ma viszont az ember nevű lény aktívan dolgozik azon, hogy
a mérgezés mihamarabb halálos mértékű legyen, „rásegít”
erre a természetes folyamatra. Személyesen adagol nagy
mennyiségű mérget a vizekbe, de a levegőbe és a földbe is.
A Föld megbetegítése így évtizedek alatt elérhető. Nem kell
túl nagy éleslátás ahhoz, hogy a gyenge alkalmazkodóké-
pességű mai „civilizált” ember az elsők között lesz a kihaló
fajok sorában, ha sikerül komolyan megbetegítenie Föld-
anyát.
Talán még nem késő. Ki-ki gondolja meg, hogy mivel
mérgezi, közvetve vagy közvetlenül a Földet. Gondoljon a
nejlonzacskóira, a műanyag palackjaira, a kocsijából kipu-
fogó mérgező gázokra, a fölöslegesen égő lámpákra és az
elpazarolt energia egyéb formáira, az elpocsékolt rengeteg
tiszta vízre és a rengeteg egyébre.
Ha a Földet óvjuk, magunkat védjük. Mindenkinek
személyes felelőssége van. Ha nem változtatunk a gondol-
kodásmódunkon („Változtassatok a gondolkodásmódoto-
kon!“ János evangéliuma 1: 15), akkor kihalunk. Sokkal
hamarabb, mint azt legtöbben vélnék…
NÉMETH ZSOLT
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:26 Page 32

32 Dobogó

ELÕADÁSOK - PROGRAMOK
a Két Hollós Könyvesbolt szervezésében
(Budapest, 1081 kenyérmezõ u. 3/a., telefon: 299-0032)

május-június
PAP GÁBOR elõadása: május 2. szerda, 18 óra: MŰVÉSZETTÖRTÉNET - A korai Mezopotámia
művészete (Belépőjegy: 1000 Ft)

TUDÓ EMBEREK ISKOLÁJA KLUB: vezeti: TÓTH TIBOR: május 8. kedd, 18 óra (Belépőjegy nincs!)

BORN GERGELY elõadása: május11. péntek,, 18 óra: „Én vagyok a kezdet és a vég...“ 2. rész
(Belépőjegy 1000 Ft)

DÚCZ LÁSZLÓ előadása: május 16. szerda, 18 óra: Közöttünk élő turul madár
(Belépőjegy: 1000 Ft)

W. BARNA ERIKA VIKTÓRIA előadása: május 18. péntek 18 óra: Utazás belső galaxisunkban
(Belépőjegy: 500 Ft)

DR. VARGA TIBOR elõadása: május 18. szombat, 18 óra: A Szent Korona Evangéliuma
(Belépőjegy: 1000 Ft)

SZÁNTAI LAJOS elõadása: május 21. hétfő, 18 óra: Magyar királyok és szentek (Belépőjegy: 1000 Ft)

MOLNÁR V. JÓZSEF elõadása: május 30. szerda, 18 óra: Az emberélet szentsége

(Belépőjegy: 1000 Ft)
NAP-FÉNY-ERÕ Klinika klub: vezeti DR. SÁRI ERZSÉBET: május 31. csütörtök, 18 óra
(Belépőjegy nincs!)

DR. VARGA TIBOR elõadása: június 9. szombat, 18 óra: A Szent Korona Evangéliuma
(Belépőjegy: 1000 Ft)

DÚCZ LÁSZLÓ előadása: június 13. szerda, 18 óra: A magyar címer jelrendszere
(Belépőjegy: 1000 Ft)

W. BARNA ERIKA VIKTÓRIA előadása: június 15. péntek 18 óra: Utazás belső galaxisunkban
(Belépőjegy: 500 Ft)

SZÁNTAI LAJOS elõadása: június 28. csütörtök, 18 óra: Magyar királyok és szentek
(Belépőjegy: 1000 Ft)

Dr. SÁRI ERZSÉBET kétnapos előadása: június 30-július 1. (szombat-vasárnap) reggel 9-től 17
óráig: „Török gyererk megvágta, magyar gyerek gyógyítja“ - avagy a homeopátia alapjai.
Ma amikor egészségügyünk a végromlás szélén áll, mi lehetne fontosabb, mint megismerni azokat
a gyógymódokat, amelyek mellékhatás nélkül kezelik betegségeinket s ráadásul még olcsóbbak
is, mint a gyógyszertárban kapható kemikáliák? A két napos előadás célja, hogy mindenki
megismerkedhessen a homeopatikus szerek működési elveivel és olyan tudásra tehessen szert,
amelynek birtokában a környezetében élők is nyugodtan lemondhsatnak a gyógyszergyárak
termékeiről.
(Részvételi díj: 5000 Ft/nap, amely a jegyzet árát is tartalmazza)
Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:27 Page 33

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 33

„OTT AHOL ZÚG AZ A NÉGY FOLYÓ...“

Kirándulás szakrális tájakon (3. rész)
DÉL (június 22-23-24.)
Zarándok utat hirdetünk természeti- és kulturális örökségünk megismerésére. A Kárpát-medence a világ legmozaikosabb
tája, a teljességet adja domborzati formákban, ásványokban, kőzetekben, növényzetben, népeiben. Itt a Teremtés összes
íze megtalálható. Kóstolóra hívjuk Önöket mely során felkeressük az utunkba eső hegyeket, vizeket, barlangokat, hasadé-
kokat, várakat, szent helyeket, templomokat. A négy út alkalmával az adott évszakhoz tartozó égtáj felé barangoljuk be a
tájat, télen észak felé haladva a végcél a Tátra, tavasszal a Vereckei-hágó, nyáron a Kazán-szoros, ősszel az Enns folyó.
Megismerkedünk a tájat gondozó emberek észjárásával, ételeivel, életével. Reméljük, hogy a három napos kirándulások
során megtapasztalt íztengerből mindnyájunk számára felsejlik az Isten!

Úticél: Kazán-szoros
A kirándulást GÉCZY GÁBOR vezeti. Meghívott vendégek: SZÁNTAI LAJOS és PAP
GÁBOR
A program változás jogát fenntartjuk!

Jelentkezés és további információk: KÉT HOLLÓS Könyvesbolt, tel.: 299-0032

SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN

Június 1-2-3. (péntek-szombat-vasárnap)
Kirándulást hirdetünk Székelyföldre a Lovag Király nyomában. Olyan
templomokat fogunk felkeresni, amelyeknek falain Szent Lászlóról készült
freskók vannak. Ezek képi üzeneteiről a helyszíneken
Szántai Lajos előadásait hallgathatjuk majd.
A szállás mind a két éjszaka székely embereknél lesz, hogy
megismerkedjünk az igazi székely vendégszeretettel.
A kirándulás útvonala: Bp - Székelyszenterzsébet - Székelykeresztúr -
Nagygalambfalva - Bögöz - Székelyderzs - Rugonfalva - Székelydálya -
Homoródkarácsonyfalva - Bp.

A túrát SZÁNTAI LAJOS vezeti.

Jelentkezni a KÉT HOLLÓS könyvesbolt telefonszámán lehet: 299-0032

TRIANONRA emlékezünk!
2007. június 4. (hétfő)
Megemlékezésre hívunk mindenkit Sátoraljaújhelyre a Magyar Kálváriához.
A Magyar Hagyomány Műhellyel közösen (MOLNÁR V. JÓZSEF és SZÁNTAI LAJOS
vezetésével) megmelékezést fogunk tartani az immár 87 éve megkötött gyalázatos
békediktátum ellen tiltakozva.
Együtt, közösen fogjuk megjárni, Jézus Krisztus keresztútját jelképező különleges kálvária-
dombot, amelynek stációi az elszakított területek adományaiból épített vártornyokból
allanak. Az egyes stációknál az adott területek híres történelmi személyiségeitől hallhatunk
lélekemelő szavakat.

A Pestről induló buszokra jelentkezni lehet a Két Hollós telefonszámán: 299-0032

Dobog Æprilis:Februar.qxd 2007.04.10. 20:27 Page 34

34 Dobogó
Összeállította: Aranyos Andrea

HOLDNAPTÁR
MÁJUS JÚNIUS
1 Skorpió Növõ Víz Szénhidrát Növényápolás 1 Nyilas Telihold Tûz Fehérje

2 Skorpió Telihold Víz Szénhidrát Növényápolás 2 Nyilas Fogyó Tûz Fehérje

3 Skorpió Fogyó Víz Szénhidrát Növényápolás 3 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás

4 Nyilas Fogyó Tûz Fehérje 4 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás

5 Nyilas Fogyó Tûz Fehérje 5 Vízöntõ Fogyó Levegő-Fény Zsír-olaj Szellõztetés

6 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás 6 Vízöntõ Fogyó Levegő-Fény Zsír-olaj Szellõztetés

7 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás 7 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás

8 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás 8 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás

9 Vízöntő Fogyó Levegő-Fény Zsír-olaj Szellõztetés 9 Kos Fogyó Tûz Fehérje Fogászati tilalom

10 Vízöntő Fogyó Levegő-Fény Zsír-olaj Szellõztetés 10 Kos Fogyó Tûz Fehérje Fogászati tilalom

11 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás 11 Kos Fogyó Tûz Fehérje Fogászati tilalom

12 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás 12 Bika Fogyó Hideg-Föld Só Gyantázás

13 Kos Fogyó Tûz Fehérje Fogászati tilalom 13 Bika Fogyó Hideg-Föld Só Gyantázás

14 Kos Fogyó Tûz Fehérje Fogászati tilalom 14 Ikrek Fogyó Levegő-Fény Zsír-olaj Szellőztetés

15 Bika Fogyó Hideg-Föld Só Gyantázás 15 Ikrek Újhold Levegő-Fény Zsír-olaj Szellőztetés

16 Bika Újhold Hideg-Föld Só Gyantázás 16 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás

17 Ikrek Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Szellőztetés 17 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás

18 Ikrek Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Szellőztetés 18 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer

19 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás 19 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer

20 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás 20 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

21 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 21 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

22 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 22 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

23 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 23 Mérleg Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés

24 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés 24 Mérleg Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés

25 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés 25 Skorpió Növõ Víz Szénhidrát Növényápolás

26 Mérleg Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés 26 Skorpió Növõ Víz Szénhidrát Növényápolás

27 Mérleg Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés 27 Skorpió Víz Szénhidrát Növényápolás

28 Mérleg Növõ Levegő-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés 28 Nyilas Növõ Tûz Fehérje

29 Skorpió Növõ Víz Szénhidrát Növényápolás 29 Nyilas Növõ Tûz Fehérje

30 Skorpió Növõ Víz Szénhidrát Növényápolás 30 Bak Növõ Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás

31 Nyilas Növõ Tûz Fehérje

TALÁLKOZUNK ÚJRA A PILISBEN?

Az immár hagyománnyá vált nagyboldogasszony-napi pilisi túránk célja
idén Pilisszentlélek szakrális múltjának megismerése.
Vezetőnk ezúttal is SZÁNTAI LAJOS lesz
A találkozó helyszíne és ideje: 2007. augusztus 14. (kedd) délelőtt
10 óra a pilisszentléleki pálos romoknál

A túrán való részvétel ingyenes!

További felvilágosítás a Két Hollós Könyvesbolt telefonszámán: 299-0032