Paksi Zoltán

Égi utak

A Nap látszólagos Föld körüli útja, a „tájékozódás

megkönnyítése végett” tizenkét egyenlı szakaszra lett osztva 2500
évvel ezelıtt. A szakaszokat az akkor mögöttük látható csillagképrıl
nevezték el és emberi tulajdonságokkal ruházták fel. Így „alkották
meg” a tizenkét „ıstípust”. Ezzel a lépéssel sikerült pont a lényeget, a
csillagos ég fénnyel írt csodáját kirekeszteni az asztrológiából, hiszen
az asztrológusok munkájában a csillagos ég már 2500 év óta nem
használatos. A mai kor „csillagjósa” a tizenkét jegyet, a Napot, a
Holdat, a naprendszer bolygóit, a bolygók egymással alkotott
aspektusait és az úgynevezett házakat (életterületeket szimbolizáló
jelölı körívek) használja elsıdlegesen. Másodlagos szempontként
figyelembe vehet egy-egy állócsillagot, de az égboltra már nem tekint.
Asztrológia. A szó elsı tagja az „astro” csillagot jelent!!! A
második a teremtı ige, a „logosz”. Minden csillag élı fény! Ezzel a
fénnyel lehet alkotni, élni, teremteni! Milyen kár, hogy a modernnek
nevezett asztrológia ezt már nem ismeri. A tizenkét jegyre alapozott
mai asztrológiát - mint minden okkult rendszert - lehet fehér és fekete
„mágiaként” is használni. A jelen kori asztrológiával nem az az
elsıdleges probléma, hogy a csillagos ég titkait már nem ismeri,
hanem az hogy túl sok fekete mágikus elem (pl.: ártó fényszögek,
kártevı bolygók, halál házak) került bele! Szerencsére egyre több
asztrológussal lehet találkozni, aki képes úgymond fehérként
használni a tudást. Nagyon meg kell becsülni ıket, hisz még igen erıs
a másik oldal!
Most azonban hagyjuk a jelent. Ugorjunk fel táltos paripánk
hátára (ı is az égen látható) és utazzunk együtt a távoli múltba (és
közeli jövıbe) ahol s amikor a csillagos égbıl, mint a fénnyel írt
nyitott könyvbıl még tudtunk olvasni. „Porból lettünk, s porrá
leszünk.” Igen! De ez a por csillagpor! Hagyjuk meg a mai
tudománynak a majomtól származás eszmeiségét. Mi most az ısi
tudás nyomvonalain még csak tapogatózva bár, de haladva tudjuk,
hogy a lelkeknek égi eredete van! Minden embertársunk csillagközi,
kozmikus utazó, akivel némi idıt töltünk a Föld nevő bolygón, de
életeken át tartó feladataink elvégzése után visszatérünk a Fény
Birodalmába, illetve folytatjuk utunkat az Univerzumban.
Megérkeztünk egykoron a Földre. Néhány nép
eredetmondájában a hetedik planétaként szerepel bolygónk. Nos, ha a
naprendszeren kívülrıl érkezünk, valóban a hetedik! Elkezdtük
munkánkat bolygónkon, melyben, kezdetben aktív részt vállaltak
„égben maradt” testvéreink is, bár ez a szerepvállalás a mai napig sem
szőnt meg teljesen. Földi feladataink elvégzéséhez, a külsı-belsı
spirituális tájékozódáshoz nyújt segítséget a Teremtı által alkotott
Fénykönyv, a csillagos ég. Napszentülte után, mikor felragyognak az
elsı égi tüzek, majd az éj beálltával ezernyi csillag tündöklése látható,
az égre tekintı embert átjárja egy különös, soha máskor nem
tapasztalható érzés. Szent áhítat ez, tisztelettel teljes borzongás… és
vágy. Mély, titkos vágy, hogy végre hazataláljon megérkezhessen.
Oda. Fentre. Az ég látványa ébreszti fel, tudatosítja lelkünkben ezt az
érzést. A csillagokra emelni tekintetünket bizony lelki, érzelmi,
spirituális élmény. „Amint fent, úgy lent.” Az ıstudás szerint, aki az
eget tudja, ismeri önmagát. Nem csak ezt az életet. Nem csak a
pillanatnyi vágyait, érzéseit. Nem csak jelenlegi „jó és rossz”
tulajdonságait, hanem érzi ezek múltját, eredetét, s már ismeri a távol
közelségét, a jelenbıl születı „jövıt” is.
Ó micsoda borzongató öröm asztrológiát tanulni!
Megismerkedni a csillagos éggel. A Tejúttal, a csillagképek titkaival
és az égi utak üzeneteivel! Felfedezni, ahogyan a hétköznapi élet
összefügg az égi fényüzenetekkel! A régi idık bölcsei, de a hajósok,
az utazók és a pásztornépek is ismerték a csillagok járását. Ezt a tudást
tájékozódásra használták. Tájékozódni a gyakorlati életben, de
eligazodni a belsı, ezoterikus világban is. A Nap fényével
megvilágított nappalok a külsı munkák, cselekvések ideje. A Nap
fénye a fizikai szem elıl eltakarja a csillagokat. A belsı látás azonban
érzékeli, hogy központi csillagunk az ég melyik birodalmán halad át
és annak mi az üzenete. Ez az üzenet jelenhet meg tetteinkben,
munkáinkban.
Az éjszaka azonban már másról szól. Ez a pihenés, valójában a
„belsı cselekvés”, a misztikus erıgyőjtés ideje. Elalváskor a lélek
kilép a testbıl és „munkáival”, tapasztalásaival kiegészíti, kiteljesíti a
nappali élményeket. Az éj sötétjében válnak láthatóvá az égi ırtüzek,
a csillagok. İrtőzként hirdetik a fény tudását. Az éjszakai égbolt
csillagábrái a belsı világunknak üzennek. Belsı, meditációs, révüléses
feladatokat és lehetıségeket jelenítenek meg, melyek elvégzése,
megélése által közelebb kerülhetünk valós otthonunkhoz, míg végül
megérkezünk.
Az ég csillagainak üzenete hol az „éber”, hol az „álom”
világának szól. Például ısapánk Nimród - csillagászati nevén Orion -
mivel téli éjjeleken látszódik, télen belsı üzenetet hordoz. Nyári
idıben a Nap fényétıl nappal nem látható az Orion csillagkép, viszont
a nyári napfordulókor „érinti” a Nap, így akkor külsı, vagyis
hétköznapi életünkre utaló feladatokat jelképez.
Tekintsünk hát a csillagok világába! Képzeljük el az eget
gömbként, melynek középpontjában élünk mi, a Földön. Az északi
félgömb a felsı világokat, míg a déli félgömb az alsó, belsı világokat
jeleníti meg. E kettıt az égi egyenlítı, az equator köti össze, mely
szimbolikusan a kozmikus egyensúly megjelenítıje. A földi egyenlítı
égre vetítésével kapjuk az égi egyenlítıt. Az equator mentén látható
csillagképek a külsı-belsı egyensúly megalkotásának lehetıségét és
feladatát „sugározzák”. (Ilyen a Cet, az Orion, a Sas stb.)
Megismertük az ég egyik láthatatlan fıkörét - az asztrozófusok szerint
a Felettes Én jelképes útját - az égi egyenlítıt.