Fenntartható Fejlődés

Nukleáris Balesetek

Fehér Sándor
2022
 Nukleáris energia felhasználási
területei
 Villamos Energia  Gyógyszeripar
 Hadi Ipar  Mezőgazdaság
 Űrkutatás  Tengervíz-sótalanítása
 Közlekedés  Neutrongyár
 Vegyi Ipar
Nukleáris energia történeti állomásai
Első generációs reaktorok
• Az 1970-es évek előtt,
természetes uránnal
működő reaktorok.
• 1951-ben Amerikában helyezték
üzembe, a világ első reaktorát,
amivel áramot termeltek.
• 1954.július. 27. Oroszországban, mely az első hálózatra kapcsolt
atomerőmű.
• 1953. december 8. Anglia az első, hivatalosan is kereskedelmi
célú erőmű.
 Nukleáris energia történeti állomásai
Második generációs reaktorok
Az 1970-es évektől kifejlesztett könnyűvizes reaktorok.
A jelenleg használt reaktorok nagy része ilyen.
Harmadik generációs reaktorok
A jelenlegi reaktortípusok optimalizálása, fő berendezések
élettartama min. 40 év, a nem cserélhető komponenseké 60
év, gazdasági szempontok érvényesítése mentén.
Negyedik generációs reaktorok
Céljuk fenntartható energiaforrás biztosítása (tengervíz
sótalanítása, hidrogéntermelés). 2030-tól tervezetten.
 A Nukleáris energia jelenlegi szerepe
Az atomenergia szerepe a villamosenergia termelésben:
 világ: 16%,
 Európa: 35%,
 Magyarország: 48%.
Az atomenergia napjaink egyik leghatékonyabb
energiaforrása, mely a hagyományos fosszilis alapú
energiatermeléshez képest jóval kisebb kibocsátással és
környezeti terheléssel jár. Ezzel együtt nem tekinthetünk el
a technológia veszélyétől, amit a Csernobili és a Fukushimai
katasztrófák során tapasztalt meg az emberiség.
 Az atomreaktor
Az atomreaktorban nagy mennyiségű hasadóanyag
felhasználásával szabályozott láncreakciót valósítunk
meg.
• A gyors hasadási neutronok lelassításához kell a
moderátor.
• A felszabaduló energiát a hűtőközeg segítségével
vezetjük el a reaktorból.
• A neutronok számának (ezzel a teljesítmény)
szabályozására szolgálnak a szabályozó rudak.
 Reaktorok fajtái

Vízforralós:

A fűtőelemek a
környező vizet
közvetlenül forró
gőzzé alakítják, mely
ezután a turbinákat és
generátorokat hajtja.
 Reaktorok fajtái

Nyomottvizes
reaktor:

Itt a vizet olyan nagy nyomáson tartják, hogy a

hőmérséklet ne érhesse el a forráspontot. Ezt a vizet egy
hőcserélőn vezetik át, ahol a hőenergiáját egy második
vízkör veszi át, így ott nagy nyomású gőz fejlődik.
 Az atomerőmű előnyei
 Nem bocsátanak ki káros gázokat
 Kis mennyiségű hulladék
 Hasadó anyagot a tüzelőanyagoknál
könnyebben lehet tárolni és szállítani.
 Tisztább erőműi környezet.
 Szabályos üzemeltetés
során a környezeti hatások
nagyságrenddel pozitívabbak.
 Az atomerőmű hátrányai
 A Radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes.
 Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek.
(tervek már vannak)
 Nagy egyszeri beruházás igény.
 A kiégett radioaktív elemek őrzése, tárolása jelentős
társadalmi és technológiai stabilitást feltételez.
 Pontosabb szabályozási környezet és személyi
felkészültséget hordoz.
 Természeti, földrajzi veszély az elhelyezkedéséből fakadóan.
 Súlyponti témakörök

Veszélyeztető természeti hatások újraértékelése (földrengés, árvíz,
időjárás, stb.):
•A telepítési helyszín megválasztása

A villamosenergia-ellátás és (vagy) a végső hőelnyelő elvesztése baleset
esetén:
•Az ilyen helyzetekhez vezető folyamatok felülvizsgálata

Súlyos balesetek kezelésére való felkészültség:
•Balesetkezelés: következmények
csökkentése, stabilizálás
(eszközök, eljárások, személyzet).
•Baleset-elhárítás (telephelyen belüli)
 További feladatok
 A tanulságok hasznosítása az új reaktorok tervezése során.
 A nemzetközi követelmények, ajánlások felülvizsgálata.
 A nukleáris biztonsági hatóságok megerősítése, és
függetlensége.
 A nyilvánosság és a tájékoztatás javítása.
 A nukleáris anyagok felhasználása jelentős hatással van a
biztonságra, ezért a kockázatok csökkentése – a
megelőzésre helyezve a hangsúlyt – szigorú jogi
szabályozást követelt meg, amely mind nemzetközi, mind
hazai vonatkozásban megtörtént.
Így alakult meg a nukleáris baleset-elhárítási rendszer
külföldön és hazánkban egyaránt.
 Nukleáris energia veszélyei
Természetesen veszélyeket is hordoz magában a
nukleáris alapú áramtermelés. Ilyenek például egy
súlyos reaktor meghibásodás, nem megfelelő
radioaktívhulladék-kezelés, hasadóanyag bejutása az
ökoszférába. Ezeket a kockázatokat azonban nagyon
nehéz mennyiségileg meghatározni, mivel nem esnek
az "önként vállalt" kockázatok közé.
 Nukleáris Balesetek
Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990
 Sugárbaleset

Váratlan esemény, amelynek előidézője valamilyen

sugárzással járó tevékenység vagy sugárforrások
alkalmazásával, szállításával kapcsolatos
rendellenesség, mely anyagi kárral jár. Valamint,
személyi sérüléssel, esetleg halállal végződő károsodás
.
 Nukleáris Balesetek Fázisai
• A korai fázisban (2-3 nap)
a radioaktív felhőtől eredő sugárterhelés , gyors és valós idejű
prognosztizálások, mérések, döntések. A védekezés
rendszerint csak 5-10 km távolságra terjed ki
• A középső fázisban (2-3 hétig)
a talajra kiülepedett radioaktív anyag külső sugárzása,
valamint a szennyezett táplálék (tej, zöldség stb.) eredő dózis
a kritikus besugárzási útvonal.
• A késői fázisban (2-3 héttől 2-3 hónapig, esetleg évekig)
a tápláléklánc mellett a talajfelszín szennyeződés szerepe,
mindezek mérése, követése
 Nukleáris Balesetek Következményei

• Természeti • Politikai
• Társadalmi • Energetikai
• Gazdasági • Egyéb
 Környezeti Következmények
• Kihatással van az élővilágra, a talaj szennyezetté válik, a
növények visszafordíthatatlan károsodást szenvednek
• A légkör szennyezetté válik mely, mint „hordozó” vesz
részt a sugárveszély területi eloszlásában (távolabbi
helyek szennyezettsége)
• Az állatvilág szervezeteiben kóros folyamatokat indít el,
mely az állat rövid időn belüli halálához vezethet.
• Az ember számára a legnagyobb kockázatot szervezet
nagy dózisú sugárzásnak van kitéve több percig, akkor
akut sugárzási szindróma alakul ki ARS, tumorok,
veleszületett rendellenességek
 Csernobil
1986. április 26-án történt az Ukrajnai (akkor a Szovjetunió
tagállama) atomerőmű IV. sz. blokk felrobbanása.
 A reaktorban igen magas volt a pozitív üregtényező. Ez
azt jelenti, hogy ha a reaktor hűtővizében gőzbuborékok
keletkeznek, a láncreakció felgyorsul, és ha nem
avatkoznak közbe, szabályozhatatlanná válik.
 Még fontosabb hiba volt a szabályzó rudak tervezési
hibája.
 Az emberi tényező: végzettség, tapasztalat,tudás.
 Politikai tényező: Információk eltitkolása,
nyomásgyakorlás, mely rendszer szinten jellemezte az
állami apparátust akár a szakmaiság hátrányára is.
 Fukushima
A Fukushima Daiicsi atomerőműben a 2011. március 11-
én bekövetkezett földrengés és az azt követő cunami
romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és
balesetek sorozatát indították el.
Három reaktorban teljes zónaolvadás történt. Négy
reaktorblokk szerkezetileg károsodott.
Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív
anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a
környezetet. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris
Eseményskála szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba
sorolták be.
 Mit tanulhatunk a balesetekből?
 Igen magas szinten képzett üzemeltető személyzetre van
szükség, mely és tudás alapú vezetői környezetben üzemel.
 Független felügyeleti és szakmai vezetés.
 Nem szabad engedélyezni olyan folyamatokat egy
atomerőműben, amelyek az üzemeltetési előírások
megszegésével járnak.
 Nem szabad engedélyt adni olyan reaktorra, amelyikben
pozitív teljesítmény - visszacsatolás alakulhat ki!
 Szabad-e földrengésveszélyes területen atomreaktort
működtetni? Ha ez elkerülhető, akkor kerüljük el, de erre nem
mindig van mód!
 Mit tanulhatunk a balesetekből?

 Ahol szökőár alakulhat ki, ott az erőműveket ne az

óceánpartra telepítsük, még ha a hűtés megoldása
drágábbá is teszi az üzemeltetést!
 A gazdaságosság nem mehet a biztonság rovására.
 Dolgozzunk ki olyan biztonsági eljárásokat, amelyek
minden dolgozó számára garantálják
a biztonságos üzemeltetés alapjait.
Tanulság: Inkább ezen események megelőzése legyen a
cél és a tanulság levonása, mint sem megélése, mely
több generáció életét is befolyásolhatja, a környezeti
hatásokról nem is beszélve.
 Köszönöm a Megtisztelő Figyelmüket!

Források:
• Atomenergia-biztonság Rónaky József Országos Atomenergia Hivatal.
• Az atommagtól a konnektorig Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris
Technikai Intézet.
• Janik Zoltán A nukleáris balesetet követő kárelhárítás hatékonyságát,
biztonságát növelő eljárások és eszközrendszerek kutatása, fejlesztése.
• wikipedia.hu, tudasbazis.sulinet.hu