Atom-és hidrogénbomba vázlat

Atombomba előzményei
-1939ben elkezdődött egy titkos atomverseny a náci németország és az usa között
-a náci fenyegetéstől az olasz, magyar, brit tudósok akik kimagasló kéességekkel rendelkeztek
Amerikába menekültek
1939 októberében létrejött az „S-1 urán bizottság”
A Manhattan terv:
Az állt ebben a projektben, hogy kifejlesztik az atomfegyvert. A projektben részt vett Kanada
Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Megindításáról 1942-ben Franklin D
Roosevelt döntött. A Manhattan terv Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben,
elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A projekt vezetője Robert
Oppenheimer lett. A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede és
Neumann János is részt vett. Szilárd leó és albert einstein írt egy levelet rooseveltnek hogy
egy mind addiginál nagyobb hatóerejű fegyver lehetőségére, illetve arra hogy a náci
németország is már dolgozhta ezen
A mannhattan tervet J.Robert Oppenheimer vezette
A projektet los alamosban tervezték. Los alamos volt a titkos laborváros amit a projekt miatt
felhúztak az újmexikói sivatag közepére.
A Mannhattan projekt Több mint 22 Milliárd dollárt emésztett fel
Trinity robbantás:Ez volt az első tesztrobbantás. Ez a bomba kb 20 kilotonnás volt . A bomba
robbanását több mérföld távolságból figyelték a tudósok akik megalkották
A két fő atombomba
A little boy
Fat man ez a kettő atombomba határozta meg az usa és a japán közti harcot
Az atombomba működése: az atombomba az energiáját a nehézatommagok hasadásábó nyeri
A nehézatommagok amit egy atombombához felhasználhatunk az a Plutónium és az urán-235
ös izotópja
Az atombomba főbb részei és azon szerepük
-a maghasadás: Az atombomba lényege: aza atommag hasadásából származó energiát oly
módon használjuk fel hogy az a legnagyobb pusztítást végezze
Az atommagot egybentató kölcsönhatás olyan erős hogy a protonok hiába taszítják egymást a
pozitív töltésüknek köszönhetően léptelenek elszakadni egymástól. Ezzel szemben az
atommagot körülvevő elektronokat egy sokkal kisebb mértékű erőhatás tartja össze
Ha egy neutront nagy sebességgel belelövünk egy atom magjába az atommag instabillá válik
és rezegni kezd. Ha elég nagy energiával rezeg akkor óriási mennyiségű energia szabadul fel
és kettéhasad, és létrehoz két új elemet Kriptont és báriumot miközben két vagy három
neutron is felszabadul. és az atombombában ebből a hasadásból rengeteget kell végrehajtani.
Az első maghasadás után két szabad neutron keletkezik ezek széthasítják a következő
atomokat amelyek rengeteg energiát és két két új neutront szabadítanak fel majd ezek újabb
maghasadásokat okoznak. Ez a láncreakció az atombomba kulcsa( ez a reakció 0.0000001
másodperc alatt történik). De ez nem ilyen egyszerű mivel a neutronok képesek elhaladni az
atomok mellet és megszakítani a láncreakciót, és így az atombomba nem robban fel. Ezt az
állapotot nevezik szubkritikus tömegnek, mivel az anyag nem elegendő a láncreakció
fenntartásához. Hogy ezt a problémát megolduk adhatunk a bombához több atomot és
összesűríthetjük őket egy kisseb helyre, így a neutronok szinte mindig eltalálnak egy másik
atomot és a láncreakció nem szakad meg. Ezt az állapotot hívjuk kritikus tömegnek. A
neutronokat amik még így is elszöknek egy neutrontükör veri vissza hogy a reakció még
gyorsabb legyen és mégtöbb energia szabaduljon fel. Viszont ezzel az a probléma hogy az
ilyen állapotban az anyag még a napnál is forróbb (40.000.000 C) és gáz lesz belőle a gáz
hirtelen kitágul így a neutronok ismét elvétik az atomokat és a bomba nem robban fel.
Éppezért a bombában két külön szubkritikus tömeg van amelyek egyesítésével a bomba
felrobban. Ahogy a két szubkritikus tömeg közeledik egymáshoz a neutronok átrepülnek az
egyik félből a másikba és még azelőtt elindítják a reakciót hogy a két fél együtt elérné a
kritikus tömeget. tehát az összenyomásukat hihetetlen gyorsan kell elvégezni( A reakciónak
0.00000005 s alatt le kell zajlania, különben a hasadó anyag túlságosan kitágul ésa
láncreakció megszakad). Minél több hasadó anyag van egy bombában annál nagyobbat
robbannak de a működési elvük mindig ugyanaz

Atombomba felépítése
A hasadó anyag egy üreges gömmben van amit körülveszi a neutrontükör, utána egy réteg
hagyományos robbanószer
Amikor a két szubkrirtikus tömeget hihetetlen sebességgel egymásba lövik és a reakció
elindul, 1 nanoszekundum alatt többmilliárdnyi atom hasad szét és eközben elképzelhetetlenül
nagy energia szabadul fel. Ebben a pillanatban a gömb felszínén berobban a hagyományos
robbanószer ami befelé löki a hasadó anyagot és tovább préseli azt. Ez éppannyi ideig tartja
vissza a százmillió fokos reakciót ahhoz hogy mégegy neutrongeneráció szülessen és a lehető
legtöbb atom hasadjon ketté. Amint ez megtörténik, az atombomba felrobban. A bomba magja
a másodperc törtrésze alatt többmilliárd fokra is hevülhet és kialakul a tűzgömb. A tűzgömbön
belül minden atomjaira hullik és elpárolog. A hatalmas hőmérséklet és nyomás következtében
a robbanás gamma és röntgensugarakat szór mindenfelé. Egy pillanattal késöbb hatalmasra nő
és többszázmilló fokosra hűl. ebben a pillanatban már látható fényt bocsát ki. A hirtelen
kitáguló tűzgöm lökéshullámot generál ami több kilométers körzetben porig rombolja az
épületeket és jó eséllyel megöl mindekit aki a közelében van. a robbanás hőhulláma még
ennél is messzebbre jut. amit elér az lángra kap. Minden ami fa papír műanyag és ruha az
kigyullad. és még ezen a területen kívül is másod vagy harmadfokú égési sérüléseket
szerezhetsz. A gammasugarak egy elektromágneses imulzust, ez a lökéshullám minden
elektromos eszközt tönkretesz beleértve a kommunkiációs eszközöket is kb egy 2300-km es
körzetben. és ezeknélkül a mai társadalom összeomlik.
Mivel a meleg levegő felfelé mozog , a tűgolyó emelkedni kezd és a légkört is magával húzza.
a tűzgömmben lévő radioaktív anyag megolvad és ezt a szél felviszi. Magasan az
atmoszférában ezeket a radioaktív részecskéket többszáz kilóméterre is szétszórhatja a szél,
amelyek visszahullanak a földre. ezt nevezzük radioaktív esőnek. ezek a radioaktív atomok is
instabilak éshogy visszanyerjék a stabilitásukat rengeteg idő alatt leadják a
többletrészecskéiket, ezt nevezzük radioaktív bomlásnak és a robbanás után nagyon hosszú
ideig aktívak maradnak. ezeket a radioaktív anyagokat elnyelik a növények és az ivóvíz, így
bekerül a táplálékláncba, ilyen módon nem csak külső de belső sugárzást is elszenvedhetünk
anélkül hogy tudnánk róla. Ha a ruhánkon van radioaktív anyag az veszélyes lehet a
környezetünkre, de ha a testünkben van akkor mi magunk nem válunk radioaktívvá
Mikor leszünk sugárbetegek?
A sugárbetegséget az ionizáló sugárzás okozza amik olyan részecskék amelyeknek elég
energiájuk van ahhoz hogy más atomokról letaszítsák az elektronokat. Az ionizáló sugárzás
hatására a sejtekben lévő víz hidrogén peroxiddá alakulhat ami nem jó az élő szevezet
számára
Sugárdózisok
0,01 - mSv- átlagos háttérsugárzás
10 mSv -CT vizsgálat
1000 mSv- ideiglenes sugárbetegség
10.000 mSv – Végzetes sugárdózis
100.000 mSv – Azonnali halál
Sugárbetegség fokai : a
1: kezdeti szakaszban a sugárzás után néhány perrcel már jelentkezhet hányás, hasmenés,
étvágytalanság és zavarodottság. A gyenge sugárzás után a sejtek képesek meggyógyítani
magukat de az erős sugárzás után elhalnak vagy rosszul javítják meg magukat, ha ez történik
akkor a sejt az hibásan osztódik és kialakul a rák.

2: a második szakaszban sokkal jobban érezhetjük magunkat de valójában nem vagyunk

jobban, az állapotunk azóta csak romlott. Ha a cspntvelő károsodott akkor nem képes új
vérsejteket előállítani, a számuk csökken, dehidratálltá válsz és az immunrendszer képtelen
tovább tartani a kórokozókat ezért a legtöbb ember a fertőzésekbe hal bele

3: A felépülés vagy a halál: a csontvelő gyógyulása akár 2 évig is eltarthat. de ha nagyobb

dózis ér bennünket akkor a testünk képtelen megjavítani a károkat és végül belehalunk a
sugárdózisba
Hirosima és nagaszaki bombázása
ez a végső művelet zárta le a második világháborút
1945 augusztus 6.-án Truman elnök elrendelte hogy dobják le a Little boy nevezetű
atombombát Hirosimára majd rá három nappal 1945 augusztus 9.-én ledobták nagaszakira a
Fat man Plutónium töltetű atombombát
Hirosima egy városi iparnegyed volt nagaszaki meg egy városi lakónegyed augusztus 6.-án
reggel ledobták hirosima felett a little boyt és a 15 kilotonnás bomba kb. 80-120.000 embert
ölt meg azonnal és kb az egész várost letarolta
augusztus 9.-én a Fat man 21 kilotonnás bomba navigációs és egyéb hibák miatt arrébb
dobták le a bombát de így is kb 70.000 vagy több ember életét vette el azonnal
1945 augusztus 14.én japán kapitulál a 2. világháborúból és ezzel lezárul a második vh.
20 kilotonna=20.000 tonna tnt felhasználásának felel meg
A robbanás következtében akik a fénybe néztek azonnal megvakultak.

Atombombák napjainkban: Az atombombákat mostanában már nem repülőből hanem egy

kamion hátulján lévő kilövőállomásból lövik ki. 2023-ban 9 ország rendelkezik atomtöltettel:
1Oroszország
2Egyesült államok
3India
4Pakisztán
5Franciaország
6Egyesült királyság
7Észak-korea
8Izrael
9Kína
Egy norvég kutatás szerint az atomhatalmak birtokában 12,512 atomtöltet van az
atomhatalmak raktárában és ezek közül 9576 azonnal bevethető állapotú

A hidrogénbomba /egyéb nevei: fúziós bomba, termonukleáris fegyver

Kidolgozója Teller Ede, a magyar származású fizikus. A bomba fúzión alapul szóval több
könnyebb elemből lesz egy nehezebb elem és ez a folyamat hatalmas energiát szabadít fel
A hidrogénbomba valójában egy kétfázisú atombomba mivel a Fissziós + fúziós rész együtt
ad hatalmas energiát
Az atombombának van tömegkorlátja, a hidrogénbombának nincs
A magfúzió hőmérséklete kb 50 millió fok
A hidrogénbomba hatóereje a megatonnát is meghaladhatja. Az ehhez szükséges magas
hőmérsékletet úgy állítják elő, hogy az ilyen bomba belsejében egy hasadási bombát
robbantanak fel.

A hidrogénbomba pusztító erejét a magfúzió során felszabaduló hőenergia adja.

A magfúzió során felszabaduló energiamennyiség akkora hogy hogy az olyan hőmérsékletet
tart fenn, hogy a további rendelkezésre álló lítium és hidrogén atom egyesülni tud ezzel az
„üzemanyag elfogyásáig végig fennmarad a láncreakció

A hidrogénbomba indítása a kritikus része a folyamatnak, mivel a számítások szerint legalább

100 millió Celsius fokot kell létrehozni ahhoz, hogy létrejöjjön a magfúzió. Ezt a folyamatot
egy kisebb méretű atombombával szokták kivitelezni

A hidrogénbomba felrobbanása során létrejött hőenergia felszabadulása nagy térfogat

növekedést okoz

A pusztító lökéshullámot a felszabaduló hőenergia térfogatnövelő hatása okozza

A cár bomba:
8 méter hosszú
2 méter átmérőjű
57 megatonna
a bombát az égben robbantották 4000 méteren
A robbanás 1000 km távolságból is látható volt
A robbantást novala zemjla szigeténél végezték
A bomba 1961 ében lett tesztelve