tömegdefektus:Ami a különálló részecskék és az atommag között keletkezik

kötési energia:A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy
molekulában. A kötött rendszer alacsonyabb helyzeti energiával rendelkezik, mint a részei; ez tartja össze
a rendszert.

· atommag kötési energiája:Ek/A

nukleon:a protonok és neutronok, vagyis az atommag alkotóelemei

magfúzió: Olyan reakció, amely során könnyű atommagok egyesülnek nagyobakká, nagy
energiafelszabadulás mellett

ITER:Az ITER egy tokamak típusú berendezés, mely a 100 millió fokos plazmát mágneses terek
segítségével egy tórusz (autógumi) alakú acél vákuumkamrában tartja egyben.

A deutérium és a trícium magok ütközése és egyesülése során belőlük egy hélium atommag (alfa-
részecske) és egy nagyenergiájú neutron jön létre, miközben 17,6 MeV energia szabadul fel.

maghasadás: A maghasadás az, amikor egy atommag spontán, vagy egy neutron befogás hatására két
részre esik szét. A hasadás csak a legnagyobb rendszámú radioaktív atommagok között fordul elő. A
legismertebb eset a 235 Urán

Nukleáris láncreakció: akkor következik be, amikor egy nukleáris reakció később más nukleáris reakciók
előrehaladását okozza. Ezek a láncreakciók nagyon nagy mennyiségű energiát szabadítanak fel.
fúziós atomrőművek

hol? Oroszország, Egyesült Királyság,Egyesült Államok

A fúziós erőmű azon az elven alapul, hogy két atommag egyesítésével (fúziójával) energia szabadul fel.

Működése:A deutérium a földön szinte mindenhol megtalálható, mivel nagyjából minden ötezredik
vízmolekula egyik hidrogénje deutérium. A trícium ezzel szemben csak nyomokban fordul elő, ezért ezt
meg kell termelni, szakszóval élve tenyészteni kell. Ez a fúziós reakció termékeként előálló neutronnal
lehetséges úgy, hogy egy lítium atommagot alakítunk át magreakcióval héliummá és tríciummá. Ilyen
módon a reaktor magának termeli majd az üzemanyag egy részét lítiumból, ami szintén korlátlan
mennyiségben megtalálható, kivonható a tengervízből illetve számos vulkanikus kőzetből.

A fúzió megvalósításánál a nehézséget az okozza, hogy a DT fúzió bekövetkezésének a valószínűsége 100

millió fokos – a Nap magjánál tízszer melegebb – közegben a legnagyobb. Ilyen magas hőmérsékleten az
anyag teljesen ionizált állapotba kerül, azaz az atommagokról leszakadnak az elektronok, ezt az állapotot
hívják plazmának. A magas hőmérsékletű plazmát földi körülmények között mágneses térrel kell
összetartani ahhoz, hogy ne érjen hozzá a berendezés falához. Ilyen mágneses összetartású kísérleti
berendezésből jelenleg nagyjából 40 üzemel szerte a világon.

A mágneses összetartáson alapuló fúziónál a plazmát erős mágneses térrel tartják távol a faltól. A
plazmát alkotó töltött részecskék – pozitív töltésű ionok és negatív töltésű elektronok – követik a
mágneses erővonalakat. A plazma egy gyűrű– vagy más néven tórusz – alakú tartályban van, melyben
zárt erővonalak futnak. A plazmarészecskék körök mentén mozognak és több tízezer kilométert tesznek
meg anélkül, hogy a fallal ütköznének. A plazma ebben a mágneses ketrecben jól összetartható.