Atomerőművek,

katasztrófák
Készítette: Rózsa Boglárka, Kecskeméti Bence 7.b
 AZ ATOMERŐMŰ
 Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió
során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
• Maghasadás: A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
• Magfúzió: A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy
nagyobbat eredményezve.

 A világ első kísérleti atomreaktorának Chicago (1942) még 6,2 t fémurán volt a
fűtőanyaga, Szilárd Leó és Enrico Fermi építette meg, s ezzel igazolták a szabályzott
láncreakció megvalósíthatóságát. Az első elektromosságot generáló nukleáris erőmű
- kísérleti jelleggel - 1952. december 20-án készült el, az Amerikai Egyesült
Államokban, Idaho államban, Arco város mellett. Az első közszolgálati atomerőművet
Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe 1954-ben. Magyarországon egyetlen
elektromos energiát termelő atomerőmű működik, a Paksi Atomerőmű a tolna
megyei Pakson, a Duna Dunaszentbenedekkel átellenes oldalán.

Mohi Atomerőmű (Szlovákia)

Az atomerőmű működésére csatoltam egy videót:
 AZ ATOMREAKTOROK FAJTÁI
o A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós
reaktorokra osztjuk őket.
o A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik
plutónium és tórium alapú is.

o A fissziós reaktorok típusai:

o A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához.
o A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra.

o A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján):

o Könnyűvíz:
o forralóvizes reaktor (BWR),
o nyomottvizes reaktor (PWR),
o SSTAR.
o Nehézvíz:
o CANDU,
o SGHWR.

o Grafit:
o RBMK,
o gázhűtésű reaktor (GCR),
o PBMR.

o A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a magegyesülést (magfúzió) használják

energiaforrásként. Bár fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, ideális lenne a
környezetterhelés szempontjából (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan
kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat.
AZ ATOMERŐMŰ MÁS ERŐMŰ TÍPUSOKKAL SZEMBEÁLLÍTVA
Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben:

• Nem bocsát ki káros gázokat,

• Kis mennyiségű hulladék,
• Olcsóbbak a kiindulási anyagok,
• A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani
(sokkal kevesebb kell belőle).

Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben:

• A radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes,
• Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek,
• Nagy egyszeri beruházásigény,
• A kiégett radioaktív elemek őrzése jelentős társadalmi stabilitást feltételez,
• Nukleáris baleset lehetősége.
Tisztázatlan szempontok:
• A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott,
• Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek
„természetterhelése” között,
• Kisebb társadalmi elfogadottság.
• (Ezen összehasonlítás a fissziós atomerőművekre vonatkozik)
 ATOMERŐMŰ BALESTEK
o Az első (ismert) atomerőművi baleset a Windscale grafit moderátoros erőmű balesete
volt 1957-ben, amely részben konstrukciós, részben kezelési problémákra vezethető
vissza.
o A Three Mile Island atomerőmű balesete (több sci-fi is hivatkozik rá) elsősorban
képzési/kezelési hibák miatt következett be 1979-ben.
o A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomerőmű-baleset volt
1986. április 26-án. A baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve konstrukciós
problémák.
o Magyarországon a Paksi Atomerőmű 2003-as üzemzavara volt a legsúlyosabb baleset.
o 2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert
radioaktív gőz szivárgott belőle.
o A Fukusima Daiicsi atomerőműben a 2011. március 11-én, tóhokui földrengés és az azt
követő cunami romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát
indították el.
A Paksi Atomerőmű
 A CSERNOBILI ATOMKATASZTRÓFA
 A csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió
tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben.
 A baleset következtében 50•106 Ci radionuklid került a légtérbe, aminek 70 százaléka jutott
Fehéroroszország területére. A kihullott radioaktív cézium-137 izotóp mennyisége 37 000 Bq/m2
volt, a baleset 5200 petabecquerel radioaktivitással terhelte a környezetet.
 A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről csak 36 órás (1,5 nap) késéssel kezdődött
meg.
 A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint
Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére.
 (Május 4-ig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki.)
 A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek,
nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat.
 (A kormánynak pedig fel kellett hagynia a titkolózással.)

Csernobili atomerőmű a katasztrófa után nem sokkal

 (Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa
hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok
egészségügyi ellátása.)
 Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa,
mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például
rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni,
betegségüket a katasztrófa okozta-e.
 A baleset következtében a reaktor alatt, a Föld legszennyezőbb anyaga
jött létre a zónaolvadáskor, a kórium (corium).

Napjainkban
 A FUKUSIMAI ATOMKATASZTRÓFA
 A Fukusima Daiicsi atomerőműben a 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46
perckor bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő cunami romboló hatásai súlyos
nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.
 A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben romlott.
 Három reaktorban teljes zónaolvadás történt.
 Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott.
 Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig
beszennyezték a környezetet.
 Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es
fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be (a Csernobilit is).
 A lefúvatások és a csarnokrobbanások következtében elsődlegesen a levegő,
konténmentsérülések következtében pedig a talaj, valamint a talaj- és tengervíz
szennyeződött.
 A levegőbe került radioaktív anyagokat a szelek a szárazföld és a tenger felett szétszórták.
Fukusimai Atomerőmű a katasztrófa idején
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMETEKET!
FORRÁSOK:
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Atomerőmű
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomerőmű-baleset
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomerőmű-baleset

• VIDEÓ:
• https://www.youtube.com/watch?v=QILQiyHbfFA