• Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. • Legfontosabb szerkezeti egységük az atomreaktor, ahol a magátalakulás során az energia felszabadul. • A reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű legfontosabb paramétere. Egy reaktor hőtermelése jellemzően pár ezer MW, amiből az egy reaktorra épülő atomerőművi blokkok nagyságrendileg harmadannyi elektromos teljesítményt tudnak előállítani. • A paksi atomerőműben például egy blokk elektromos PAKS I teljesítménye 500 MW.[1] Az atomerőmű elektromos AT O M E R Ő M Ű energia termelése a hőerőművekhez hasonlóan termodinamikai körfolyamattal történik. • A világ első kísérleti atomreaktorának Chicago (1942) még 6,2 t fémurán volt a fűtőanyaga, Szilárd Leó és Enrico Fermi építette meg, s ezzel igazolták a szabályzott láncreakció megvalósíthatóságát. • Az első elektromosságot generáló nukleáris erőmű - kísérleti jelleggel - 1952. december 20-án T Ö RT ÉNETÜK készült el, az Amerikai Egyesült Államokban, Idaho államban, Arco város mellett. • Az első közszolgálati atomerőművet Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe 1954-ben. • Magyarországon egyetlen elektromos energiát termelő atomerőmű működik, a Paksi Atomerőmű a tolna megyei Pakson, a Duna Dunaszentbenedekkel átellenes oldalán. AZ ATOMREAKTOROK FAJTÁI
• A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és
fúziós reaktorokra osztjuk őket. • A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is. • A hasadóanyagtól függően különböző plutónium és tórium reaktorok tulajdonságait az illető szócikkek tartalmazzák. A mai atomreaktorok túlnyomó többsége urán hasadóanyagú reaktor. FISSZIÓS REAKTOROK • A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához TÍPUSAI • A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra
A termikus reaktorok fajtái (az
alkalmazott moderátor alapján): • Könnyűvíz • forralóvizes reaktor (BWR) • nyomottvizes reaktor(PWR) • SSTAR • Nehézvíz • CANDU • SGHWR • Grafit • RBMK • gázhűtésű reaktor (GCR) • PBMR • A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a magegyesülést (magfúzió) használják FÚZIÓS energiaforrásként. • Bár fúzióval működő atomerőmű még nem REAKTOROK létezik, ideális lenne a környezetterhelés szempontjából (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. • A ma létező legjelentősebb kísérleti berendezés az angliai JET, és 2007 óta Franciaországban építés alatt áll az ITER, mely a várakozások szerint pozitív energiamérleggel fog bírni (azaz több energia keletkezik benne a fúziós reakciók révén, mint amennyit a plazma felfűtése és üzemben tartása igényel). AZ ATOMERŐMŰ MÁS ERŐMŰ TÍPUSOKKAL SZEMBEÁLLÍTVA
AZ ATOMERŐMŰ ELŐNYEI A TÖBBI HŐERŐMŰVEL
SZEMBEN Borsodi hőerőmű
• Nem bocsát ki káros gázokat
• Kis mennyiségű hulladék • Olcsóbbak a kiindulási anyagok • A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani (sokkal kevesebb kell belőle) AZ ATOMERŐMŰ H ÁTR ÁNYAI A TÖBBI HŐERŐMŰ VEL S Z EMBEN
• A radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes
• Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek • Nagy egyszeri beruházásigény • A kiégett radioaktív elemek őrzése jelentős társadalmi stabilitást feltételez • Nukleáris baleset lehetősége
Nicola Tesla hőerőmű
TISZTÁZATLAN SZEMPONTOK
• A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott
• Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek „természetterhelése” között • Kisebb társadalmi elfogadottság
• Ezen összehasonlítás a fissziós atomerőművekre vonatkozik - fúziós atomerőmű még nem
létezik. ATO M E RŐ M Ű VI B A L E SETEK
• Az első (ismert) atomerőművi baleset a Windscale grafit
moderátoros erőmű balesete volt 1957-ben, amely részben konstrukciós, részben kezelési problémákra vezethető vissza. • A Three Mile Island atomerőmű balesete (több sci-fi is hivatkozik rá) elsősorban képzési/kezelési hibák miatt következett be 1979-ben. • A majaki katasztrófasorozat során a Szovjetunió területén a hasadóanyagok előállítása közben többször nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, összes szennyezése a csernobilinak a többszöröse volt. • A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomerőmű-baleset volt 1986. április 26-án. A baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve konstrukciós problémák. Csernobili atomerőmű-baleset • 2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív g őz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett fo rró pára.Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából sziv árgott ki radioaktív anyag. 2011 márciusában ugyanez az erőmű súlyos k örnyezeti katasztrófát okozott Japánban a föld rengés és a szökőár után. • Magyarországon a Paksi Atomerőmű 2003- as üzemzavara volt a legsúlyosabb baleset.
fukusimai atomerőmű KÖS Z ÖNÖM S Z ÉPEN A FIG YEL MET!