You are on page 1of 12

ATOMERŐMŰVEK

Készítette: Baján Marica Augusztina


• Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek
a maghasadás vagy a magfúzió során
keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
• Legfontosabb szerkezeti egységük az atomreaktor,
ahol a magátalakulás során az energia felszabadul.
• A reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az
atomerőmű legfontosabb paramétere. Egy reaktor
hőtermelése jellemzően pár ezer MW, amiből az egy
reaktorra épülő atomerőművi blokkok nagyságrendileg
harmadannyi elektromos teljesítményt tudnak előállítani.
• A paksi atomerőműben például egy blokk elektromos
PAKS I teljesítménye 500 MW.[1] Az atomerőmű elektromos
AT O M E R Ő M Ű
energia termelése a hőerőművekhez hasonlóan
termodinamikai körfolyamattal történik.
• A világ első kísérleti atomreaktorának Chicago (1942)
még 6,2 t fémurán volt a fűtőanyaga, Szilárd Leó és
Enrico Fermi építette meg, s ezzel igazolták a
szabályzott láncreakció megvalósíthatóságát.
• Az első elektromosságot generáló nukleáris
erőmű - kísérleti jelleggel - 1952. december 20-án
T Ö RT ÉNETÜK készült el, az Amerikai Egyesült Államokban, Idaho
államban, Arco város mellett.
• Az első közszolgálati atomerőművet Obnyinszkban
(Oroszország) állították üzembe 1954-ben.
• Magyarországon egyetlen elektromos energiát termelő
atomerőmű működik, a Paksi Atomerőmű a tolna megyei
Pakson, a Duna Dunaszentbenedekkel átellenes oldalán.
AZ ATOMREAKTOROK FAJTÁI

• A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és


fúziós reaktorokra osztjuk őket.
• A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán,
de létezik plutónium és tórium alapú is.
• A hasadóanyagtól függően különböző plutónium és tórium
reaktorok tulajdonságait az illető szócikkek tartalmazzák. A mai
atomreaktorok túlnyomó többsége urán hasadóanyagú reaktor.
FISSZIÓS REAKTOROK • A termikus reaktorok moderátort használnak
a láncreakció fenntartásához
TÍPUSAI • A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség
moderátorra

A termikus reaktorok fajtái (az


alkalmazott moderátor
alapján):
• Könnyűvíz
• forralóvizes reaktor (BWR)
• nyomottvizes reaktor(PWR)
• SSTAR
• Nehézvíz
• CANDU
• SGHWR
• Grafit
• RBMK
• gázhűtésű reaktor (GCR)
• PBMR
• A fúziós reaktorok nem a maghasadást,
hanem a magegyesülést (magfúzió) használják
FÚZIÓS energiaforrásként.
• Bár fúzióval működő atomerőmű még nem
REAKTOROK létezik, ideális lenne a környezetterhelés
szempontjából (minimális radioaktív hulladék,
szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha
megoldanánk a felmerülő tudományos és
technikai problémákat.
• A ma létező legjelentősebb kísérleti
berendezés az angliai JET, és 2007 óta
Franciaországban építés alatt áll az ITER,
mely a várakozások szerint pozitív
energiamérleggel fog bírni (azaz több energia
keletkezik benne a fúziós reakciók révén,
mint amennyit a plazma felfűtése és üzemben
tartása igényel).
AZ ATOMERŐMŰ MÁS ERŐMŰ
TÍPUSOKKAL SZEMBEÁLLÍTVA

AZ ATOMERŐMŰ ELŐNYEI A TÖBBI HŐERŐMŰVEL


SZEMBEN
Borsodi hőerőmű

• Nem bocsát ki káros gázokat


• Kis mennyiségű hulladék
• Olcsóbbak a kiindulási anyagok
• A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani (sokkal
kevesebb kell belőle)
AZ ATOMERŐMŰ H ÁTR ÁNYAI A
TÖBBI HŐERŐMŰ VEL S Z EMBEN

• A radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes


• Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek
• Nagy egyszeri beruházásigény
• A kiégett radioaktív elemek őrzése jelentős társadalmi
stabilitást feltételez
• Nukleáris baleset lehetősége

Nicola Tesla hőerőmű


TISZTÁZATLAN SZEMPONTOK

• A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott


• Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek „természetterhelése” között
• Kisebb társadalmi elfogadottság

• Ezen összehasonlítás a fissziós atomerőművekre vonatkozik - fúziós atomerőmű még nem


létezik.
ATO M E RŐ M Ű VI B A L E SETEK

• Az első (ismert) atomerőművi baleset a Windscale grafit


moderátoros erőmű balesete volt 1957-ben, amely
részben konstrukciós, részben kezelési problémákra
vezethető vissza.
• A Three Mile Island atomerőmű balesete (több sci-fi is
hivatkozik rá) elsősorban képzési/kezelési hibák miatt
következett be 1979-ben.
• A majaki katasztrófasorozat során a Szovjetunió
területén a hasadóanyagok előállítása közben többször
nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe,
összes szennyezése a csernobilinak a többszöröse volt.
• A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a
csernobili atomerőmű-baleset volt 1986. április 26-án. A
baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve
konstrukciós problémák. Csernobili atomerőmű-baleset
• 2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai
atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív g
őz szivárgott belőle.
Egy meghibásodott szelepen át jutott ki
a szabadba kis mértékben sugárszennyezett fo
rró pára.Néhány nappal korábban ugyanennek
az atomerőműnek egy másik reaktorából sziv
árgott ki radioaktív anyag.
2011 márciusában ugyanez az erőmű súlyos k
örnyezeti katasztrófát okozott Japánban a föld
rengés és a szökőár után.
• Magyarországon a Paksi Atomerőmű 2003-
as üzemzavara volt a legsúlyosabb baleset.

fukusimai atomerőmű
KÖS Z ÖNÖM S Z ÉPEN A FIG YEL MET!

You might also like