Villamos energetika

A villamos energiát másfajta rendelkezésre álló energiából nyerjük. Ilyenek a primer

energiahordozók. A primer energiahordozók a természetben található energiaforrások. Eredeti
megjelenési formájukban és előfordulási helyükön nem alkalmasak közvetlen felhasználásra.
A természeti energiahordozók energiatartalmát villamos energiává az erőművekben alakítják
át. Az erőművekben termelt villamos energia szállítása és elosztása a hálózatok feladata. A
fogyasztói berendezések a szükségleteiknek megfelelő formába alakítják és hasznosítják a
villamos energiát. A villamos energia előállítása, szállítása, elosztása és felhasználása a
villamosenergia-ellátás folyamatában valósul meg.

Primer energiahordozók:

fosszilis tüzelőanyagok:
- szén  motorok (vill.  mechanikus energia)
- kőolaj  erőmű  hálózat  vontatás
- gáz  vegyipar pl.: galvanizálás
lakások, üzletek
- víz kemencék
- atom
természeti erőforrások: (egyéb energiaforrások)
- szél
- napsugárzás
- ár-apály erőművek
- geotermikus energiák

A villamosművek, és azok irányítása valamint együttműködő üzeme alkotja a villamosenergia

rendszert. (V.E.R.)

energiaforrás  erőgép  áramfejlesztő berendezés  villamos energia

A primer energiahordozó energiáját előbb az erőgépben mozgási energiává alakítják át, majd
a vele összekapcsolt áramfejlesztő berendezésben (generátorban) jön jétre a villamos energia.

Átalakítással használhatók villamos energiára.

Minél jobb hatásfokra törekszünk. (primer energiahordozókból)
A villamos energia előállítására generátorokat használunk. Elsődleges energiahordozókból hőt
állítunk elő. Az előállított hő segítségével túlhevített gőzt (száraz gőzt) állítunk elő. Ezeket
rávezetjük a turbinának a vezetőkerekére, onnan jut a turbina járókerekére, amelyet a
túlhevített nagynyomású gőz forgásba hoz. Ezzel a turbinával közvetlenül merev
tengelykapcsolatban van a generátor. ennek a generátornak a forgórésze egyenárammal van
táplálva. ez az egyenáram a forgórészben, egy időben állandó mágneses teret hoz létre, és ezt
az időben állandó mágneses teret a turbina forgásával forgatjuk az állórészt térben.
Forgása közben metszi az állórész rudakat és azokban feszültséget indukál. Lévén, hogy az
állórész tekercselés háromfázisúra van kialakítva, ezért a generátor kapcsain nyert feszültség
is háromfázisú, de váltakozó feszültség.

Erőművek létesítését befolyásoló tényezők:

- építési költség, pénz
- villamos energia egységára
Alapvető erőmű típusok:
- szén: Legolcsóbb, de a villamos energia egységára a legmagasabb. Tüzelőanyaga
olyan, viszonylag kis fűtőértékű szén amelyet az ipar más ágazatai vagy a lakosság
már nem tud hasznosítani.
A tüzelőanyagokat a gőzkazánban elégetik, ahol a vízből gőzt fejlesztenek, vagyis a
közvetítő közeg a kazánban előállított nagynyomású, magas hőmérsékletű vízgőz. A
gőz hajtja a gőzturbinát, amelynek a tengelyéről levett mechanikai energia a villamos
generátorban alakul át villamos energiává.
tüzelőanyag  elégetés gözkazánban  gőzturbina  vill. generátor  vill. energia
- víz: Drágább a szénerőműnél, de az energia egységára alacsonyabb. Víz a primer
energiahordozó. Gátakat kell építeni, a turbinák a víz alatt vannak, mélyépítési
munkálatok költségesek.
A felszíni vizek helyzeti energiáját először a vízturbina átalakítja mechanikai
energiává, és a vízturbina által hajtott elektromos generátor termeli a villamos
energiát.
vízturbina  vill. generátor  vill. energia
- atom: A legdrágább az építése, de az energia egységára a legalacsonyabb. Az
atommagok átalakulásakor, hasadásakor keletkező energiát hasznosítják. A hőtermelés
az atomreaktorban megy végbe. A fejlesztett hő segítségével vízgőzt termelnek,
amellyel a gőzturbina villamos generátor egységet hajtják.
tüzelőanyag  atomreaktor  gőzfejlesztő  gőzturbina  vill. generátor  vill.
energia

Terhelés jellege szerint:

- alaperőművek: Egész évben egyenletesen termel, kihasználja a kapacitását. pl.: Paks
- menetrendtartó erőművek: Igény alapján működnek, előre megszabott menetrend
szerint. Követik a fogyasztók igényeinek változását. pl.: Gyöngyös, Százhalombatta,
Tiszapalkonya
- csúcserőművek: Csúcsterhelést látnak el. Gyorsan terhelhetővé válnak. A hatásfokuk
kicsi.

Az ország energiaigénye: 6500 – 6700 MW  alap és menetrendtartó erőművel szolgálják ki.

A villamos energiát a hálózaton keresztül juttatjuk el a fogyasztókhoz. Szoros kapcsolatban

van az erőművekkel.

Változatlan teljesítmény esetén ha megnöveljük a feszültséget lecsökken az áram. A veszteség

a lecsökkent áram négyzete. A villamos energia átvitelben a hálózatokon kívül transzformátor
állomások vannak. Átalakítjuk a paramétereit.

A vill. energia elosztásánál két féle állomást különböztetünk meg:

1.: A feszültségszint azonos az állomáson. Kapcsolóállomások (elosztóállomás)

2.: A beérkező villamos energia feszültség szintje és a kimenő villamos energia feszültség
szintje különbözik. alállomás, transzformátorokkal

A feszültségszint megnövelése az annak a függvénye, hogy mekkora az a távolság ahová a

villamos energiát szeretnénk eljuttatni.
10 km 20 kV –os fesz. szint
Több 10 km – 100 km 120 kV
Több 10 km – 100 km (ipari) 220 kV (észak Mo. dunántúl)
Fő távvezetékek 400 kV

fogyasztók osztályozása az energiaellátás biztonsága szempontjából:

A: Azon fogyasztók melyek 0,5 s – 5 s -nál hosszabb időre nem maradhatnak ki a villamos
energia ellátásból
B: 5 – 15 percnél tovább nem maradhat ki az energiaellátásból pl.: ipari berendezések, ahol
folyékony halmazállapotú fémekkel dolgoznak, vegyi üzemek, kőolaj feldolgozók egy része
C: 2 - 4 óránál tovább nem maradhat ki az energiaellátásból. pl.: oktatási, kulturális
létesítmények
D: 8 óra illetve a helyreállítás idejéig maradhat ki. pl.: háztartások

Ha a feszültség időben szinusz függvény szerint váltakozik, akkor ezt a hálózatot váltakozó
feszültségű hálózatnak hívjuk.
Tekintettel arra, hogy egy áramkörön az áramot mindig egy feszültség hajtja át, ezért ha a
feszültség időben váltakozik, akkor az általa áthajtott áram is időben váltakozik.

Fogyasztó típusok:

1. ohmos fogyasztók: Váltóáramú körben a feszültség és az áram egyszerre érik el a

maximumot és a minimumot. Fázisban vannak. Jele: R M.e.: Ω
Omega körfrekvencia: ω=2∏f
f a frekvencia, egysége Hz
2. induktív fogyasztók: Váltóáramú körben a feszültség siet az áramhoz képest ½ ∏ -vel.
(90 fok) Nincs fázisban az árammal. A feszültség hamarabb éri el a maximumát,
zérushelyét, minimumát, mint az áram. Jele: XL M.e.: Ω
Induktív reaktancia: XL=Lω
L az induktancia, egysége: henry jele: H
ω a körfrekvencia, egysége: radián per másodperc
3. kapacitív fogyasztók: Váltóáramú körben a feszültség késik az áramához képest ½ ∏ -
vel. (90 fok) A feszültség később éri el a maximumát, zérushelyét, minimumát, mint
az áram. Jele: XC M.e.: Ω
Kapacitív reaktancia: XC=1/(Cω)
C a kapacitás, egysége: farad jele: F

A váltakozó áram teljesítménye (egy fázisú) :

Látszólagos teljesítmény: SL = U · I [VA]
Wattos (hatásos) teljesítmény: PW = U · IW = U · I · cos φ [W]
Meddő teljesítmény: Qm = U · Im = U · I · sin φ [VAr] r = reaktív
kisfeszültség:
Az a hálózat amelyiknél bármely kettő vezető között nem mérhetünk nagyobb feszültséget
mint 1000V és bármely vezető és a föld között nem mérhetünk nagyobb feszültséget mint
600V

törpefeszültség:
Az a hálózat amelynél bármely két vezető között, továbbá bármely vezető és a föld között
nem mérhetünk nagyobb feszültséget mint váltakozó áram esetén 50V egyenáram esetén
120V

szabadvezeték:
Anyagaként minden esetben alumíniumot használunk. Ennek az anyagnak a fajlagos
ellenállása elfogadható, de alkalmazásának fő indoka az a felületi korrózió, ugyanis a réz mint
tudjuk kráteres korróziójú anyag, az alumínium pedig felületi korróziójú anyag. A felületén
keletkező alumínium-oxid egy rendkívül kemény és nagy ellenállású réteget alkot ami
megvédi az anyagot a további korróziótól. Ebből következik, hogy a leágazások valamint az
áram kötések készítése során ezt a rendkívül kemény alumínium-oxid réteget, vagy át kell
szúrnunk, vagy akármilyen nagy nehézségek árán el kell távolítani a felületről.
Az alumíniumnak nem túlságosan kedvezőek a mechanikai tulajdonságai. Ennek javítására
két lehetőség van. Az egyik az ötvözéssel javított alumínium (ötvözött alumínium) a másika
nemesített alumínium.
Áramvezetésre a mechanikai tulajdonságai miatt acélt is használhatunk, de csak olyan helyen
ahol tartósan nem halad áram. (hibaáram)
Ahol áram halad belső téren réz, szabadtéren alumíniumot használunk, sőt alumíniumsodrony
az anyaga.

A villamos szakmában a váltakozó áramú hálózatokban az áram és a feszültség között

általában fáziseltolási szög tapasztalható. Ezt a szöget mindig φ – vel jelöljük és fáziseltolási
szögnek hívjuk

Egy fogyasztónak ha megadjuk a teljesítményét az mindig a tengelyen leadott teljesítményt

jelenti. A hálózatból ennél többet vesz fel. A veszteséggel többet. A leadott és a felvett
teljesítmény hányadosát η (éta) –val jelöljük és hatásfoknak hívjuk. Ez sohasem lehet egy
vagy annál nagyobb.

η = Pleadott / Pfelvett
háromfázisú rendszerek:

3 db egyfázisú rendszer. Ebből csinálunk egy háromfázisú rendszert

A 3 fázis csillagszerűen ágazik el  csillagpont

csillagkapcsolás:

L1 L2 L3  fázisvezetők: a tekercsek kezdetéhez kapcsolódnak. A végek egy közös pontban a

csillagpontban vannak rövidrezárva

N  nulla vezető: a kivezetett csillagpont

Uf  fázisfeszültség: Az a fesz. amelyet a csillagpont és a fázistekercs kezdete között

mérhetünk, vagy más szóval a fázisvezető és a nullavezető között mért fesz. a fázisfeszültség.

UV  vonali feszültség: Az a fesz. amit 2 fázisvezető között mérhetünk, azt mindig vonali
feszültségnek hívjuk. Tehát háromfázisú rendszerben két féle feszt. mérhetünk: a
fázisfeszültséget és a vonali feszültséget.

If  fázisáram: Ami a tekercseken keresztülhalad

IV  vonali áram: Amely a tekercseken kívül, vagyis a vonalon halad.

deltakapcsolás:
Deltakapcsolásnak hívjuk azt a hálózatot, amelyen az 1. fázis végpontját összekapcsoljuk a 2.
kezdetével, a 2. végpontját a 3. kezdetével, a 3. végpontját az első kezdetével, és a kezdeteket
tápláljuk.

A fázistekercs végpontja és a kezdete között mért feszültség a fázisfeszültség

Váltakozó áram teljesítménye: (3 fázisú)

Látszólagos teljesítmény: S[VA]L = 3 · Uf · If = 3 · UV · IV
Wattos (hatásos) teljesítmény: P[W]W = 3 · Uf · If · cos φ = 3 · UV · IV · cos φ
Meddő teljesítmény: Q[VAr]m = 3 · Uf · If · sin φ = 3 · UV · IV · sin φ

Vezetékméretezés
Kisfeszültségű fogyasztók tápvezetékét méretezni kell. Méretezni kell feszültség esésre,
melegedésre, teljesítmény veszteségre, gazdaságosságra és ellenőrizni kell érintésvédelemre.

Feszültség esésre történő méretezés:

A vezetéken áthaladó áram a vezetéken feszültség esést hoz létre. A fesz. esés megengedett
mértéke, világítási fogyasztók és lakások, közmű intézmények egyéb fogyasztói esetén, a
szabványban százalékban lett rögzítve.

Háztartás, kommunális fogyasztók Ipari fogyasztók

ε = 2% világítás ε = 2% világítás
ε = 3% egyéb ε = 3-5% egyéb

A % értékeket át kell alakítani tényleges feszültség esésre:

1~ (egyfázis) 3~ háromfázis
 UT  UT
é[V] = é[V] =
100 2 100 3

UT  tápponti feszültség 1~  231V 3~  400V

l
é=   IW
A

mm 2
[ ]
 m
A[mm2] = [V ]
 IW[ A]  l [ m ]
é

fajlagos ellenállás:
mm 2
rézvezető    0,0175
m
mm 2
alumínium    0,029
m
Melegedésre történő (termikus) méretezés:
A vezetéken áthaladó áram a vezetékben veszteséget hoz létre. Ez a veszteség ami a
vezetékben keletkezik, hő formájában jelentkezik. A vezetékben keletkező hőt a vezeték a
környezetének hőátadás útján közvetíti. A hőátadás annál nagyobb minél nagyobb a
felmelegedett vezető és a környezete közötti hőlépcső. Tehát minél nagyobb a hőlépcső. annál
nagyobb veszteséget engedünk meg a vezetéken kialakulni, vagyis annál nagyobb áramot
engedhetünk rá a vezetékünkre, vagy ahogy mondjuk, annál jobban terhelhető a vezető.
A vezető és a környezete között helyezkedik el a vezető üzemi szigetelése, ami rontja a
hőátadást.
Továbbá a vezetők sohasem egy szál magukban vannak telepítve, hanem több árammal átjárt
vezető van elhelyezve ugyanazon a nyomvonalon.
Tekintettel arra, hogy minden vezetőben keletkezik veszteség, ezáltal a környezetében lévő
hőmérséklet növekszik, a hőlépcső csökken, vagyis a vezeték kevésbé terhelhető. További
szempont a fentieken kívül, hogy a vezetők elhelyezése, vagy kiépítése történhet olyan
helységekbe amelyekben a hőmérséklet funkcionálisan nem szobahőmérséklet. (nem 20 C)
pl.: meleg helységek (sütödék, öntödék, szaunák, hő központok stb.) valamint ennek
ellentettjeként s hűtőházak és hűtőkamrák. A fenti szempontok mindegyikét terhelésmódosító
tényezők alkalmazásával vesszük figyelembe.

terhelésmódosító tényezők sorrendben (fentiek szerint): k1, k2, k3  vezeték(védőcső),

nyomvonal, környezeti hőmérséklet

Imegengedett = k1 * k2 * k3 * Ialapterhelés

A méretezés során a terhelésmódosító tényezők mindegyikét figyelembe kell venni (ha van)
A terhelésmódosító tényezők mindegyike egynél kisebb szám. Kivétel a hűtőkamrák,
hűtőházak esetén szükséges terhelésmódosító tényező.
A melegedésre történő méretezés során mindig azt az áramot kell figyelembe vennünk, ami a
körön halad. Lévén, hogy a körön látszólagos áram halad ezért a melegedésre történő
méretezés mindig látszólagos áramon alapul.

Leggyakrabban használt keresztmetszetekre vonatkozó terhelések:

I[A] alapterhelés
1,52 20A

k1, k2 jön szóba: 1,52  I megengedett = 16A

Teljesítményre történő méretezés:

I2 * R p  5% az áramkör teljesítményének az 5%-a

teljesítményre van méretezve, a táplálóvezetőben keletkező veszteség nem lehet nagyobb mint
az áramkör teljesítményének az 5%-a.

FESZÜLTSÉGESÉSRE TÖRTÉNŐ MÉRETEZÉSNÉL A WATTOS ÁRAMMAL KELL

SZÁMOLNI
MELEGEDÉSRE TÖRTÉNŐ MÉRETEZÉSNÉL A LÁTSZÓLAGOS ÁRAMMAL KELL
SZÁMOLNI

Érintésvédelemre történő ellenőrzés:

Az élő szervezet a rajta áthaladó áramot nagyon rosszul tűri. Az élő szervezeten áthaladó
áram nagyon könnyen végzetes balesetet okozhat. Ezért mindent el kell követnünk annak
céljából, hogy rajtunk vagy embertársainkon, sőt jószágainkon nehogy áram haladjon
keresztül.
Az emberi szervezetben csak és kizárólag az ép bőrfelület alkot szigetelést, vagyis az ép
bőrfelületnek nagy (viszonylag) az ellenállása. Ezért aztán minél kisebb az ép bőrfelület
vastagsága annál könnyebben alakul ki az illetőn áthaladó veszélyes áram. Veszély
szempontjából az alábbi változatokat említjük meg:
Ha az áthaladó áram egyenáram akkor annak a vegyi hatása fokozza a gondot.
A váltakozó áram frekvenciájának a függvényében jelentkezik plusz probléma, mert alacsony
frekvenciákon zavarja a szív és agyműködést, magasabb frekvencián pedig égést okoz plusz
problémaként.
Az áram által okozott gond vagy baj attól is függ, hogy az áram milyen útvonalon haladt át a
szervezeten. Legkellemetlenebb és a legrosszabb az élő szervezet szempontjából az az eset
amikor az áram áthalad az agyon. Talán valamelyest kevésbé veszélyes ha a szíven keresztül
halad az áram.
Tehát az áram által okozott baj függ az áramnemtől és útvonalától, függ továbbá az áram
nagyságától.

Aktív érintésvédelmi módok

Kisfeszültségű hálózatokra vonatkozik. Transzformátor segítségével nyerjük.

Védőföldelés TT (terra terra)

A csillagpont közvetlenül földelt

MINDEN VILLAMOS BERENDEZÉST CSAK TÚLÁRAMVÉDELMI ESZKÖZÖN

KERESZTÜL SZABAD A HÁLÓZATHOZ CSATLAKOZTATNI!

Biztosító névleges árama: IBN = (1,2 - 2,0) * IN

Ha a földelési ellenállás kicsi, olyan nagy áram indul meg, hogy a túláramvédelmi eszközt
kioldja, ezáltal a berendezést leválasztja a hálózatról. Ennek az érintésvédelmi módnak a
neve: védőföldelés. jele: TT

kioldási karakterisztika:

IK  (3-5) * IBN (3-5)   kioldási szorzó

Névleges áramnál sohasem old le. Minél inkább növekszik az áram annál inkább csökken a
kioldási idő (annál gyorsabban old le).

UL  IK * Rf

Azt az áramot amelynél a túláramvédelmi eszköz kiold, azt az áramot kioldóáramnak hívjuk.

Rf  védőföldelés
Rü  üzemi földelés
IN  névleges áram
IBN  biztosító névleges áram
IK  kioldóáram
UL  limitfeszültség (50V)

A földelési ellenállás értéke nagyon sok mindentől függ. Függ a talaj fajlagos ellenállásától, a
talaj nedvességtartalmától, a földelő alakjától, továbbá a földelő anyagától, a talaj PH
értékétől stb. A védőföldelési ellenállás minél kisebb legyen.
10 Ω esetleg 5 Ω max. 2 Ω tudunk készíteni.

Nullázás TN (Terra Nulla)

Nullázási hurok impedanciája függ a vezető: fajlagos ellenállástól, keresztmetszettől, hossztól

U0  IK * Zh