Professional Documents
Culture Documents
A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség (amely hőként, hangként vagy egyéb
formában a környezetbe távozik):
2 ÁMI: Fogalmak és kérdések
Össz: Átlagos:
teljesítmény: A fizikai teljesítmény (jelölése P) a munkavégzés vagy energiaátvitel sebessége, más szóval az
egységnyi idő alatt végzett munka. SI rendszerben a teljesítmény mértékegysége a watt (jelölése: W). A
teljesítmény tehát:
ha pedig mind a munkát, mind az időt nulla kezdeti helyzettől kezdjük számolni, akkor a képlet egyszerűbben
ahol
P a teljesítmény
E a befektetett energia
W a befektetett munka
t az eközben eltelt idő.
energiaszalag (~ábra) az energia megoszlását, útjait a nagysággal arányos szélességű „csikokkal” ábrázolja.
PÉLDÁUL:
gép: A gép olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép),
esetleg energiatermelésre alkalmas (erőgép). Működése mechanikai elvre vezethető vissza. Mechanikai mozgás
nélkül nem beszélhetünk gépről.
erőgép :Az erőgép vagy motor olyan gép, mely valamilyen energiaformát (helyzeti, mozgási, hő-,
elektromágneses, kémiai) hasznos mechanikai munkává alakít. Leggyakrabban forgómozgást állítanak elő, de az
egyenes vonalú vagy az alternáló mozgás is gyakori.
munkagép: valamilyen munka elvégzésére (specializált) készített gép. (Pl.: építőiparban markoló, stb.…)
közlőmű: valamilyen erőátvitelt elősegítő szerkezet. Erőgép – (közlőmű) – munkagép. Közlőmű lehet:
Dörzshajtás, Szíjhajtás, Fogaskerékhajtás, Lánchajtás…
gőzturbina A gőzturbina általában túlhevített vízgőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítja át.
hajtásoldali szabályozás:
3 ÁMI: Fogalmak és kérdések
terhelésoldali szabályozás:
jelleggörbe: A gép legfontosabb üzemi jellemzői között fennálló függvénykapcsolat. A gép matematikai
modellje.
munkapont: A lehetséges üzemállapotok közül az, melyben adott terhelés mellett az egyenletes sebességű
üzem megvalósul. A munkapont helyét a gép jelleggörbéjén a terhelés jelleggörbéje metszi ki.
kétütemű motor: A kétütemű belsőégésű motor a belső égésű motorok egyik fajtája, abban különbözik a
négyütemű motortól, hogy mindössze két ütem (egy motorfordulat) alatt hajtja végre azt a ciklust, amit a
négyütemű motor két fordulat alatt. Így a kétütemű motornál minden fordulatra esik egy munkaütem,
szemben a négyüteművel, ahol csak minden második fordulatra. A legtöbb kétütemű motor fontos
tulajdonsága, hogy mindkét irányban megindítható és üzemben tartható.
négyütemű motor: zárt gázcserével működnek, és egy működési ciklushoz négy dugattyú löket, ill. két
főtengelyfordulat szükséges.
4 ütem: Szívás – Sűrítés – Terjeszkedés – Kipufogás
dízelmotor: A dízelmotor szerkezetében hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú benzinmotor (Otto-motor)
felépítéséhez,viszont a dízelmotor hengere csak levegőt szív be, azt sűríti, az adagoló az égéstérben felhevült
levegőbe fecskendezi az üzemanyagot.
Ottó-motor: Az Otto-motor az első megvalósított négyütemű belsőégésű motor, amelyet Nikolaus August Otto
készített 1876-ban. Világviszonylatban ez a belsőégésű motor terjedt el leginkább és üzemanyaga, a benzin
miatt hívják sokkal inkább benzinmotornak.
kompresszor: (régebben gázsűrítő) egy olyan gép, mely erőgéppel meghajtva legalább háromszorosára növeli
egy gáz nyomását és csökkenti térfogatát.
méretezés (szilárdsági): alapja a törési (tönkremeneteli) folyamat leírása és a megismerése.
ellenőrzés (szilárdsági)
nemesítés (energiahordozónál): pl. szén ….kokszosítás, lepárlás, brikett
szén, szénhidrogének……CH4…..H
primer energiahordozó: Primer energiának az olyan, természetesen előforduló energiahordozókat nevezzük,
mint a szén, kőolaj, földgáz, besugárzott napenergia vagy a természetes urán.
szekunder energiahordozó: az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerjük őket
megújuló energiahordozó: Megújuló energiahordozók vagy energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat
értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás újratermelődik, vagyis megújul. Alapvetően a napenergia, a
szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza tartozik a megújuló energiaforrások közé.
stacioner áramlás : állandósult áramlás
instacioner áramlás nem állandósult áramlás
turbulens áramlás: A turbulencia vagy turbulens áramlásnál az áramló közeg fizikai jellemzői (például a
nyomás, a sebesség) gyorsan, kaotikusan változnak. Ellentéte a lamináris áramlás.
lamináris áramlás: A lamináris kifejezést a folyadékok és gázok mechanikája használja, az áramló közeg belső
mozgásának leírására. Latin eredetű szó, jelentése: réteges.
sugárhajtómű:A sugárhajtómű olyan reaktív hajtású erőgép, amely a hatás-ellenhatás törvényének elvén
működik (Newton III. törvénye). A befogadó szerkezet mozgatáshoz szükséges tolóerőt úgy állítja elő a
4 ÁMI: Fogalmak és kérdések
hajtómű, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkező gázt vagy folyadékot az átalakító térhez
kapcsolt fúvócsőből nagy sebességű sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelmű erő
(tolóerő) képződik. Az energiaátalakulás lehet kémiai (égés) vagy mechanikai.
ventilátor: szellőztető berendezés, kis nyomáskülönbséget állít elő
szivattyú: A szivattyú folyadék, illetve zagy szállítására szolgáló gép általában mechanikai munkát használ fel a
közeg továbbítására vagy egyszerű emeléssel vagy áramlástani elvek felhasználásával. Ritkán nem mechanikai
elveken működő szivattyúkat is készítenek.
sugárszivattyú: Folyadékok vagy gázok szállítására, illetve vákuum előállítására a vegyiparban és egyéb
iparágakban, valamint laboratóriumokban sokszor alkalmazott készülék. A sugárszivattyú működési elve - a
Bernulli-törvény egyik alkalmazásának tekinthető.Az említett egyéb típusoknál a víz helyett gőz gáz áramlik.)
Működési elve az, hogy a nagy sebességgel áramló víz vagy gőz, illetve gáz szívó hatása magával ragadja a
szállítandó anyag részecskéit. Ennek alapján lehetséges: vízsugárszivattyú, gőzsugárszivattyú, illetve
légsugárszivattyú.
centrifugál- (örvény-) szivattyú: Az örvényszivattyúk lényeges szerkezeti eleme a járókerék, mely több,
radiálisan elhelyezett lapátot tartalmaz. A szívócsonkon beszívott folyadék a járókerékbe belép, végighalad a
lapátok között, ezzel megnő a folyadék össznyomása, majd a csigaházon érintőlegesen kialakított
nyomócsonkon keresztül a folyadék távozik a szivattyúból.
egységrakomány: olyan rakomány, melyeket azonos méretre alakítottak ki az azonos kezelés céljából
szállítószalag: anyagmozgatáshoz használt szerkezet. Jellemzően a tömeggyártásban használják…
konveyor: leggyakrabban az automatizált gyártáshoz használt, felsőpályás anyagmozgató rendszer
targonca: A targoncát (kézi targoncát, lapos hordfelületű 1 - 2 kerekű kézikocsit, emelőteherautót, raktári
magasra emelő berendezést vagy villás targoncát, villás targoncát oldalvillával) arra használják, hogy anyagokat
szállítson és emelje őket acélvillák segítségével. A meghajtó motor lehet gázolaj-, benzin- vagy autógáz-üzemű,
vagy akár elektromos motor is hajthatja (akkumulátor vagy energiacella). Általában a mozgatott terheket
raklapon tárolják.
térfogatáram: Az időegység alatt átáramlott anyag térfogata, amely egyenlő a csőkeresztmetszet és az anyag
sebességének szorzatával:
qv = dV/dt = A v
SI-mértékegysége: köbméter/másodperc
tömegáram: Az időegység alatt átáramlott tömeg.
A tömegáram értékét természetesen a közeg sűrűségével történő szorzással számolható a térfogatáramból:
m=V
qm = qv
SI-mértékegysége: kilogramm/másodperc
terhelés (gépek üzeménél) a pillanatnyi hasznos teljesítmény és a névleges teljesítmény hányadosa
Önellenőrző kérdések
5 ÁMI: Fogalmak és kérdések
-A gép legfontosabb üzemi jellemzői között fennálló függvénykapcsolat. A gép matematikai modellje.
- a jelleggörbe az egyenletes sebességhez tartozó lehetséges üzemállapotokat mutatja.
erőgép – munkagép
turbina – generátor
elektromotor – szivattyú
szivattyú – csővezeték
1. erőtartó (óramű, gőzgép, belsőégésű m.)
2. sebességtartó (elektromotor)
3. teljesítménytartó (vízturbina)
Miben különbözik alapvetően egy aszinkron elektromotor és egy belsőégésű motor indítása?
Belső égésű motort nem lehet terhelés alatt indítani az aszinkron motort igen – ez a jelleggörbéjükből
következik.
Mit értünk stabil munkapont alatt? Rajzoljon rá példát!
stabil munkapont: Bármilyen terhelésingadozás megszűnése után a rendszer önmagától visszaáll az eredeti
munkapontba
PL.:
Mivel a veszteségeknek van állandó és a terheléstől függő része is, a teljesítmény csökkenésével a hatásfok
romlik. A névleges teljesítmény felett ismét csökkenhet a hatásfok.