Villanyszerelés jegyzet

10-9 nano
10-6 mikro
10-3 mili
103 kilo
106 mega
109 giga

Áramerősség: mértékegysége, jele I

1A azaz áramerősség, amely esetén 2s alatt 6x10 18 elektron áramlik át a vezető
keresztmetszetén.
Ha áramerősséget mérünk a mért áramnak a műszeren kell átfolynia, így a
mérőműszert a két vezetékvég közé rakjuk, azaz a fogyasztóval sorba kötve.

Technikai áramirány: az áramforrás + pólusa felül a fogyasztón át a – felé halad.

Fizikai áramirány: az elektronok mozgásának iránya, az áramforrás – pólusától a
fogyasztón át a + pólus felé áramlik.
Egyenáram: DC, nagysága és iránya állandó
Váltakozóáram: AC, nagysága és iránya váltakozik
Összetett áram: az áramkörbe összetett áram folyik, ha egyszerre egyen és
váltakozó áramú generátor táplálja. A jel periodikus, ha azonos időközönként
ismétlődik, a szabad elektronok ekkor vagy egyenirányú, de eltérő sebességű, vagy
eltérő irányú, de azonos amplitúdójú mozgást végeznek.
A
Áramsűrűség: az 1mm2-re jutó áramerősséget áramsűrűségnek nevezzük. J,
mm2
Áramsűrűség=áramerősség/keresztmetszet
A vezeték melegedésének mértéke az áramsűrűségtől függ.
Kisebb keresztmetszetű vezetékek megengedett maximális áramsűrűsége nagyobb.
Az azonos hosszúságú, de kétszeres átmérőjű vezetékek keresztmetszete 4x, míg a
hűtött felület csak 2x. tehát a vékonyabb huzal jobban hűl, továbbá a szabad vezeték
jobban hűl mint a bandázsolt.
Izzó lámpán I=0,2 A erősségű áram folyik át. Mekkora az áramsűrűsség?
a) 1,5mm2 keresztmetszeten
b) 0,03mm átmérőjű izzószálban?
ⅈ 0,2 A 0,13 A
J= = =
A 1,5 mm 2
mm 2

2 ⅆ 2 π 0,03 2 m m2 π 2
A=r π = = =0,0007069 mm
4 4
ⅈ 0,2 A A
J= = m m 2=283
A 0,0007069 mm 2

Elektromos töltés, vagy töltés mennyiség annál nagyobb, minél nagyobb az

áramerőssége a töltőáramnak és minél hosszabb a töltési idő.
A kondenzátor: két, egymástól elszigetelt vezető lapból/fegyverzetből áll. Töltéskor
a kondenzátor felé, kisütéskor a kondenzátor irányából folyik az áram. Annál
nagyobb az áram minél nagyobb a kondenzátor kapacitása, vagyis a töltéstároló
képessége.
A pozitivitás elektron hiányt, a negativitás elektron többletet jelent. Az elektromos
feszültség töltésszétválasztás során jön létre. A töltésszétválasztáshoz szükséges
energia lehet kémia, mechanikai.

Villamos áram csak feszültség hatására folyik, amely az elektronokat az áramkörön

áthajtja. Jele U, mértékegysége a V(olt)

Abban az esetben, ha a feszültség 1 volt akkor1 J energia, 1C töltést mozgat, vagy

választ szét. Ha feszültséget akarunk mérni akkor a mérőt a fogyasztó kivezetésére
kell kötni.
Ha két különböző anyagú fémlemezt vezető folyadékba azaz elektrolitba kerül,
kapcsaikon egyenfeszültség mérhető- Galván elem

Áramnyíl: technikai áramirány, amerre az áramot + mérik, a vezetékvonala mellett

kell meghúzni.
Ellenállás és vezetés: az áram számára minden vezető ellenállást jelent, amelyet a
töltéshordozók feszültséghatására küzdenek le.

Vezetés= 1/ellenállás
Ellenállás: 1/vezetés
Kétszer akkora ellenállás feleakkora vezetést, 3x akkora pedig harmad akkora
vezetést jelent. A vezetés az ellenállás reciproka.

Ohm törvénye: az ellenállás értéket nem változtatva az áram feszültséggel együtt

nő. Állandó feszültség mellett az áramerősség annál kisebb minél nagyobb az
ellenállás.
Az áramerősség állandó ellenállásnál a feszültséggel arányos, olyan arányban nő
mint a feszültség.
Feszültséget állandó értéken tartva az áramerősség az ellenállással fordított
arányban nő/csökken. Az áramerősség és ellenállás fordítottan arányos.

Mekkora áramerősség mérhető az izzólámpán 4,5 V-ra kötve, ha R=1,5 ohm?

U 4,5 V
ⅈ= = =3 A
R 1,5 Ω
Mekkora a feszültség azon a 500ohmos ellenálláson, amelyen 0,2 A áram folyik?
U =ⅈ⋅ R=500 Ω⋅0,2 A=100V
230 V a feszültség 0,27A folyik át, mekkora az ellenállás?
U 230 v
R= = =852 Ω
ⅈ 0,27 A
A vezeték ellenállása függ az anyagázól, az 1 m hosszú és 1mm 2 keresztmetszetű
mm 2
vezeték ellenállása az adott anyag fajlagos ellenállása Ω fajlagos ellenállás φ
m

Kétszeres vezetékhossz esetén 2x ellenállás, nagy keresztmetszet kis ellenállás. A

huzal ellenállása a fajlagos ellenállások és a vezetékek hosszával egyenletesen, a
keresztmetszetével arányos.

φl l
R= R=
A γA
Hidegvezető ellenállása a hőmérséklet növekedésével nő, a melegvezetők
ellenállása pedig csökken.
Az ellenállás változásának mértékét a hőmérsékleti együttható adja meg.
A hőmérsékleti együttható megadja, hogy mennyivel változik meg az 1 ohmos
vezető ellenállása 1K hőmérséklet növekedés hatására.
A hidegvezetőknek +, a melegvezetőknek – a hőmérsékleti együtthatója.
ΔR ≈ L R20 ΔT R T =R 20+ ΔR RT ≈ R20 ( 1+ αΔT )

deltaR ellenállás változás

R20 hidegállapotú ellenállás
Rt ellenállás melegítés után
L hőmérsékleti együttható
deltaT hőmérséklet változás

Mekkora a 80C hőmérsékletű transzformátor réztekercseinek huzalellenállása, ha

20con 30ohmos ellenállást mértek?

1
ΔR=α R20 ΔT =0,0039 30 Ω 60 K =7,02 Ω
k
RT =R20 + ΔR=30 Ω+7,02 Ω=37,02 Ω

Az ellenállásoknak 2 fajtája van, állandó és változtatható.

Az állandó értékűek a névleges értéket jelölik. Huzalellenállások valamilyen
kerámiahordozóból állnak. Rétegellenállások kerámiahordozóra felvitt
ellenállásréteggel készülnek. A réteg anyaga lehet szén, nemesfém.
Az ellenállások terhelhetősége nagymértékben környezetfüggő.
A változtatható ellenállásoknak 2 fajtája van, lehet toló és forgatható.
3 kivezetésük van, a bemenet, kimenet, és a csúszka-potenciométerek.

A melegvezető melegítve jobban vezeti a villamos áramot, mint hidegállapotban. A

hidegvezető ellenállása hőmérséklet növelésére egy tartományon belül nő.
Feszültségfüggő ellenállásértéke a feszültség növekedésekor csökken.
Fotóellenállás a megvilágítás erősségének növelésével csökkenti értékét.
Térellenállás felületére keresztirányba mágnese tér erővonalai hatnak, az ott folyó
áramot a növekvő mágneses indukció eltéríti, az alkatrész ellenállása nő.
A félvezetők ellenállásértékeket hő, elektromos feszültség, fény, mágneses tér
hatására vált.

Ha valamely erő ellenében elmozdulás történik, az mechanikai munkavégzéssel jár.

Minél nagyobb a teherre ható erő és az út hossza annál nagyobb a végzett
mechanikai munka.
Munka=út x erő ω=F s ⋅ s mértékegysége J
Az energia munkavégzőképességet jelent.

Teljesítményről beszélünk, ha egy idő alatt munkavégzés történik.

Annál nagyobb a telj. Minél nagyobb a munka vagy rövidebb az idő.
ω
Teljesítmény a munka és idő hányadosa P=
t
Ha 6 m magasra viszünk fel 50 kg-ot akkor mekkora a munka?
w=Fs=50 kg ⋅9,81 N ⋅ 6 m=2943 N ⋅m=2,943 kJ
Ha mind ez 60 s alatt történik akkor mekkora a P?
w 2,943 kJ J
P= = =49,05 → 0,049 kw
t 60 s s
300 kg terhet 5s alatt 20 magasra emel az emelő motor mekkora P?
N
w=F ⋅ s=300 kg ⋅9,81 ⋅ 20 m=58860 N ⋅m
kg
w 58860 N ⋅m
P= = =11772 w=11,8 kw
t 5s
teljesítmény= nyomaték x szögsebesség
P=M ⋅w ω=2 ⋅ π ⋅ n
tápszivattyú motorja 20 Nxm forgatónyomatékkal és 2700/min fordulattal működik,
mekkora P?
2700 1
w=2 ⋅ π ⋅ n=2 π ⋅ =283
60 s s
1 m
P=M ⋅ w=20 N ⋅m⋅283 =5660 N ⋅ =5,66 kw
s s

villamos teljesítmény= feszültség x áramerősség. P=u x i

két izzó lámpa sorba kötve kétszeres tápfeszültség és változatlan áramerősség
mellet együttesen kétszer akkora teljesítményt vesznek fel, mint egyetlen égő.
ha változatlan a feszültség, de az áramerősség 2x ugyancsak 2x a teljesítmény.

villanykányha 230 V-ról 15A-t vesz fel, mekkora P?

P=U ⋅ⅈ=230 v ⋅15 A → 3450 w →3,45 kw
A névleges teljesítmény a gyártó által garantált felvett teljesítmény.
Villamos motoroknál a leadott, hatásos telj. vonatkozik.
Akár az ellenállás ismeretében is kiszámítható.

2 U2
P=ⅈ R P=
R

Villamos munka= P x t.

Egy fogyasztó az, ami a villamos energiát más energiafajtává alakítják.

A feszültség az izzó lámpán töltést hajt át. Q= I x t.
Nagyobb mennyiség azonos idő alatt csak nagyobb feszültséggel mozgatható. U~W
Párhuzamos kapcsoláskor a feszültségek azonosak.
w
U=
Q
feszültség= energia/töltés.
A feszültség nagyságából következik, hogy mekkora energia szükséges egységnyi
töltés szétválasztásához. 1Q=1A x 1s.
A felvett teljesítmény azon része, amely nem kívánatos mellékhatásokat okozza telj.
Veszteségnek nevezzük. A hasznos (leadott) felvett (össz) telj. Aránya az η hatásfok,
%-ban.
A teljesítmény 5 kw, mechanikai telj. 4 kw, mekkora a hatásfok?
Plⅇ 4 kw
η= =0,8 →80 %
Pfⅇl 5 kw
A hőmérséklet a test hőállapotának jellemzője. Hűtés hőenergia leadással történik.
Hőenergia=hőmennyiség.
Fajhő azt a hőmennyiséget adja meg, amely az anyag 1kg tömegének hőmérsékletét
1K-nel növeli meg. Ez egyúttal a hőtároló képessége is. Ha ismerjük a tömeget a
hőkapacitás meghatározható.
Testek felmelegítéséhez szükséges vagy kihűléskor keletkező hő a
hőmérsékletváltozás. Fajlagos hőkapacitás és a tömeg függvénye.
Q
C=
Δϑ
C
C=
m
Q= Δϑ ⋅ c ⋅m
Q a hőenergia, Δϑ a hőmérséklet kül . ,c fajhő, m tömeg, C hőkapacitás.
Mekkora hőmennyiség szükséges 80 l hőtároló vizének 14C-ról 65C-re melegíteni?

Δϑ=ϑ 2−ϑ1=65 0 C−510 C=51 k

kj
Q= Δϑ ⋅ c ⋅m=51 k ⋅4,19 ⋅ 80 kg=17095 kJ
kg ⋅k
Különböző hőmérsékletű helyek között hőátadás történik. Ez végbe mehet
vezetéssel mint a fémeknél, és lehet konvekcióval azaz légmozgással, vagy
áramlással de akár sugárzással is.

A fémek jól, a szigetelők rosszul vezetik a hőt.

A hővezetéssel szembeni ellenállás a hő/termikus ellenállás.
Ezzel meghatározható egy test teljesítménydisszipációja. Ehhez ismerni kell a
várható maximális hőmérsékletet, és a hűtőközeg hőmérsékletet.

A termikus ellenállás megmutatja, hogy az alkatrész 1W teljesítményveszteség

esetén környezeténél hány C-al lesz melegebb.
Δϑ
Rt =
Pv
Rt termikus ellenállás, hőmérsékletkülönbség/teljesítményveszteség. K/W a
mértékegység.

Adott alkatrész teljesítménye nem léphet túl egy meghatározott értéket. Az

összetartozó feszültség és áramerősség adja a teljesítményhiperbolát.

A hasznos és a számított hő viszonya a hőhasznosítás.

Qh Δϑ ⋅ c ⋅m
ς= =
Qvⅈll P ⋅t
Hasznoshő/villamos hőmennyiség=hőmérséklet különbség x fajhő x tömeg/telj. X idő.

50mA-es áram is már halált okozhat, ha az áramút a szíven át vezet.

Váltakozó feszültségnél 50V felett már életveszélyes állatok esetében 25V
Egyenfeszültségnél 120 V, állatok esetében 60V
Az úgynevezett belépési és kilépési pontokon égési sérülések keletkezhetnek, ezek
az úgynevezett áramjegyek.
Közvetlen érintés: ha az emberi test az üzemszerűen feszültség alatt álló
berendezéssel kerül kontaktusba.
Közvetett érintés: ha az ember vagy állat szigetelési vagy egyéb hiba miatt
feszültség alá került berendezéshez ér. Ha a vezető zárlata rossz szigetelés miatt
következik be, testzárlatról beszélünk. Közvetett az érintés villamos ív okozta
rövidzárlat vagy földkábel földkábel zárlata esetén is.
Aktív rész ami üzemszerűen feszültség alatt áll, ide értve az N-vezetőt, de nem a
védőföldelést.
Vezetők a villamos áram továbbítására alkalmas szerelvények.
Villamos eszközök azok az anyagok és berendezések, amelyek alkalmasak a
villamos energia előállítására, átalakítására, átvitelére, elosztására, felhasználására.
Fogyasztók azok az eszközök, amelyek alkalmasak a villamos energia másfajta
energiává vagy mechanikai energiává történő átalakítására.

Túláram védelem:

Az egyik védelmi mód az olvadó biztosíték. Ez egy kiskeresztmetszetű védőhuzal,

amely túl nagy áram esetén megolvad, és ezzel az áramút megszakad.
A túláramvédelem feladata a vezetékek és berendezések védelme túlterhelés és
rövidzárlat ellen.
A hálózatfelöl jövő vezeték mindig a lábérintkező, a fogyasztó felé menő pedig a
menetes szorítógyűrűbe kerül.
Elektronikus készülékek védelménél van gyors (FF), gyors (F), középlomha(M),
lomha(T) és különösen lomha(TT)
Védendő eszközök és alkalmazási kategóriák
védendő eszköz alkalmazási kategória
L-vezetékek és kábelek gL-teljeskörű vezeték és kábelvédő
M-kapcsolók aM-részleges kapcsolóvédő
R-félvezetők aR-részleges félvezetővédő
B-bányászati berendezések gB-teljeskörű bányászatiberendezés
védő
Tr-transzformátorok gTr-teljeskörű transzformátorvédő

A teljes körű biztosítók túrterhelés és rövidzárlat ellen védenek.

A részleges biztosítékok a névleges áramerősséget tartósan elviselik, de csak akkor
olvadnak ki, ha az áramérték sokszorosan túllépi a névleges értéküket.
Csak rövidzárlat ellen védenek. Ezeket mindig túrterhelés-védelemmel együtt építik
be.

A vezetéket tilos nagyobb áramértékre biztosítani, minta, amit a szabvány előír.

Ahol a vezeték keresztmetszete lecsökken ott túláram-biztosítót kell beépíteni.
A rövidzárlat védelemnek a védendő vezeték elejére kell kerülnie. A túlterhelés elleni
védelem elágazás nélküli hálózatkialakítás esetén az áramkör tetszőleges pontjára
beépíthető.
Félvezetők védelmére gR vagy aR osztályt használunk.

Vezetékvédő kapcsoló:
Épületekben 6A és 35A között olvadóbiztosítékok helyett inkább vezetékvédő
kapcsolókat alkalmaznak, ezeket gyakran védőautomatának is neveznek. Késleltetett
kioldású termikus megszakító (bimetal), valamint gyors működésű elektromágneses
bontóérintkező található. Előbbi a túlterhelés, utóbbi a zárlatvédelmet látt el.

Szelektivitás:
A biztosítási rendszert szelektívnek mondjuk ha kiépítése olyan, hogy hiba esetén
csak a hibahely elé kapcsolt túláramvédő készülék kapcsol le.

Tűzvédelem:
Tűz esetén haladéktalanul feszmentesíteni kell. 1 kV-nál nagyobb feszültség esetén
csak szakember feszmentesíthet.
Oltó anyagok:
Víz: lehetőleg porlasztva, és csak ha nagyon szükséges, nagy távolságból.
Oltóhab: levegő, víz, és oltóanyag keveréke. Főleg égő folyadékok oltására
használjuk. A keverék vezető, ezért csak feszmentesítés után használjuk. Kivétel
1kV alatti berendezéseknél, de a távolság megtartásával.
Poroltóanyag: szervetlen anyagok keveréke. Nátrium-hirdogén-karbonátot tartalmaz,
amely a szén-dioxidot elzárja a levegőtől.
Van ABC és BC poroltóanyag. Az ABC max. 1kV-ig használható.
Halon: halogén szénhidrogén, nem égő vegyületek. Mivel nem vezetők ezért
elektromos tűznél nagyon jól használhatók, annyi, hogy nagy mennyiségben
belélegezve mérgezést okoz. Lehetőleg rosszul, vagy nem szellőztethető
helyiségben ne használjuk.
Szén-dioxid: színtelen, szagtalan gáz, amely nem vezeti az áramot. Nagy
koncentrációban fulladásveszélyt okoz. A és D osztály kivételével alkalmas az
oltásra.

D osztály, azaz fémek esetén száraz homokot, vagy speciális oltóanyagot kell
használni.
A villamos ív semmilyen oltóanyaggal nem oltható. Az égő személyoltását azonnal
meg kell kezdeni.

Tűzosztályok:
A: szilárd, szerves anyagok pl.fa
B: folyadékok, vagy hő hatására megfolyósodó anyagok. Benzin.
C: gázok: hidrogén.
D: fémek, Al.

Soros kapcsolás:
Egyetlen áramút van, így minden egyes fogyasztón ugyan az az áram folyik át.
Az egyes fogyasztókra jutó feszültségek összege megegyezik az áramkörre kapcsolt
feszültség értékével.

Huroktörvény ( Kirchoff 2. tv.) zárt áramkörben vagy hurokban a feszültségforrások

és a fogyasztók feszültségének előjeles összege 0.

U ❑ U2
= + → R=R1 + R2
I I I
Soros kapcsolás eredő össz ellenállása a részellenállások összeadásával
számítható ki.
U 1 R1
=
U 2 R2
Sorba kapcsolva R1=30ohm, R2=80ohm, majd kösse 230V feszültségre.
a) Eredő R?
b) Áramerősség?
c) Egyes ellenállásokra jutó feszültség?

a)
R=R 1+ R 2=30 Ω+80 Ω=110 Ω

b)
U 230 V
I= = =2,09 A
R 110 Ω
c)
U 1=I ⋅ R1=2,09 A ⋅ 30 Ω=62,7 v

U 2=I ⋅ R2=2,09 A ⋅80 Ω=167,3 v

U =U 1+ U 2=62,7 v+167,3 v=230 v

Soros kapcsolásban a feszültségek aránya megegyezik a hozzájuk tartozó

ellenállások arányával.
Fogyasztókat, pl. izzólámpákat nagyon ritkán kapcsolunk sorba. Mivel, ha egy kiesik,
akkor az áramkör megszakad.

A vezetékeknek is van ellenállásuk. Minden áramjárta vezetőn feszültségesés

következik be. ΔU =I ⋅ R vez

A vezetéken eső feszültség annál nagyobb, minél nagyobb a vezetékben folyó áram
erőssége és a vezeték ellenállása.
A feszültségesés mértéke az áramerősségen kívül a vezeték Rvez ellenállásától is
függ.

10m hosszú, kéteres, 1,5 mm2 keresztmetszetű rézvezetéken 13A erősségű áram
folyik át.
a) Hány volt a feszültségesés a vezetéken?
b) Hány %-a vész el a 230V-os feszültségnek?
2⋅l 2⋅ 10 m
Rvⅇz= = =0,238 Ω
A) γ⋅ A m
56(Ω⋅m m2 )⋅1,5 mm
2
ΔU =I ⋅ R vez =13 A ⋅0,238 Ω=3,1 V

ΔU ⋅ 100 % 3,1 v ⋅100 %

b) ΔU = = =1,35 %
U 230 v

Párhuzamos kapcsolás
Az egyes fogyasztók be és kimeneti kapcsai össze vannak kötve.
Azonos feszültség mérhető a kapcsolásban. Egyszerre több fogyasztó kapcsolható
függetlenül, egyidőben ugyanarra a feszültségforrásra.

A főágban folyó áram elágazik a fogyasztók felé, ezért ezeket ágáramnak, vagy
részáramnak nevezik. Az ágáramok összege azonos a főágban folyó áram értékével.
Ahol az áram elágazik azok a csomópontok. -> Kirchhoff 1. tv. -> a csomópontba
befolyó és az onnan kifolyó áramok összege megegyezik.
∑ Ibⅇ=∑ I k i

I 1 R2
A részéramok az ellenállások nagyságával fordítottan arányosak. =
I 2 R1

A nagyobbik ellenállláson az összáram kisebb része, a kisebbiken az összáram

nagyobb része folyik át.
Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője mindig kisebb, mint a részellenállások
bármelyike. Párhuzamos kapcsolás esetén az eredő vezetés megegyezik a
részvezetés összegével.

R1 50ohm, R2 100ohm, mekkora a párhuzamos eredő?

1 1
G 1= = =20 mS
R1 50 Ω

1 1
G 2= = =10 mS
R2 100 Ω

G=G 1 +G 2=20 mS+ 10 mS=30 mS=0,03 S

1 1
R= = =33,3 Ω
G 0,03 s
A vezetések az ellenállások reciprokaként számíthatók ki.
N számú azonos értékű ellenállás párhuzamos eredője a részellenállás n-ed
részével egyenlő: R=R1/n
Két eltérő értékű ellenállás párhuzamos eredője egyszerűen meghatározható
R 1 ⋅ R2
R=
R1 + R2

Párhuzamos kapcsolás alkalmazása. Izzólámpákat, készülékeket így kötik.

Feszültségosztás

Némely eszköz esetében a feszültségnek állíthatónak kell lennie. Ezzel változtatható

az izzólámpa fényereje. Ezt általában változtatható ellenállással, azaz
potenciométerrel, vagy fix értékű ellenállások soros kapcsolásával oldják meg.
A fokozatmentes potenciométer használata lehetővé teszi a kimeneti feszültség 0 V-
tól a teljes bemeneti feszültségig való állítását.
A feszültségosztó terheletlen állapotban is képes a feszültség megváltoztatására.
A terheletlen feszültségosztóból a terhelés felé áram nem folyik. A bemeneti
feszültség U1 és U20-re oszlik.

R2
U 20= ⋅U
R1 + R 2

U eredő feszültség, U20 üresjárati feszültség, r1,r2 részellenállás.

Terheletlen feszültségosztó ellenállásai R1= 75ohm, R2=250ohm U=40V
Mekkora a feszültség R2-n?
R2 250 Ω ⋅40 v
U 20= ⋅U = =30,8 v
R1 + R2 75 Ω+250 Ω

Terhelt feszültségosztó.
A feszültségosztó terhelt, ha kimeneti kapcsaira fogyasztót kötnek, és a fogyasztó
felé áram folyik.

A feszültségosztó kimenetén mérhető legnagyobb feszültség az u20 üresjárati

feszültség, amely terheletlen állapotban nyerhető. Terheléskor u2 kimenőfeszültség
már nem csupán a potenciométertől, hanem az rt terheléstől függ.

Az U2 kimeneti feszültség stabilitása végett a feszültségosztót úgy kell méretezni,

hogy a terhelőáram jóval kisebb legyen a kimeneti osztón folyó áramnál. Iq>It.
 Méréshatár kiterjesztés

A méréshatár söntellenállásal terjeszthető ki. A tekerccsel párhuzamosan kell kötni.

U
R p=
I
U
R P=
I −ℑ
ℑ
R P=Rm ⋅
I −ℑ
Rp a párhuzamos söntellenállás, ip söntellenálláson folyó áram, u feszültség, I
mérendő áram, im mutatót végkitérésbe vivő megengedett legnagyobb áram, rm
alapműszer belső ellenállása.

100 ohmos belső ellenállású műszer végkitérése 0,6 mA. Mekkora párhuzamos
ellenállásra van szükség, ha a méréshatárt 6mA-re akarjuk kitolni. U=i-rm=60mV.

U 60 mv
R p= = =11,1 Ω
I −I P 6 mA−0,6 mA

RP ℑ ℑ ℑ
= = → RP =Rm ⋅
Rm I P I −ℑ I −ℑ

Ezt akkor használjuk, ha ismert a műszer belső ellenállása.

 Hídkapcsolás

A hídkapcsolás két feszültségosztó párhuzamos kapcsolása. CD ág az átló. Ha r1-r2

és r3-r4 azonosan osztja a jelet akkor a c és d pont között nincs feszültség.
Azaz a híd kiegyenlített, ha a hídátlóban nem folyik áram. Ennek feltétele, hogy az
ágak osztásviszonya azonos legyen.
R1 R3
=
R2 R4

R2=40ohm,r3=25ohm,r4=50ohm, r1?
R1 R3 R ⋅ R 40 Ω⋅25 Ω
= =R1=R x = 2 3 = =20 Ω
R2 R4 R4 50 Ω
 Ellenállásérték meghatározása feszültség- ás áramméréssel

„nagy ellenállású” módszer

Ha az árammérő műszer Rba belső ellenállása ismert, akkor ezt levonva a számított
u/i értékből a helyes eredményhez jutunk.
Ha az ellenállás értéke jelentősen nagyobb az árammérő belső ellenállásánál, akkor
U
a korrekciótól ellehet tekinteni. R= −R ba
Í

„Kis ellenállás”

A feszültségmérő az ellenálláson ténylegesen eső feszültséget méri. Az árammérő

ezzel szemben mutatja az áramot is, ami a feszültségmérő felé folyik.
Ha ismerjük a feszültségmérő belső ellenállását, akkor lehet korrigálni.
U
Iv=
Rbv

Csak kis ellenállások esetén alkalmazható.

Tápegységek belső ellenállása

Legtöbb esetben nincs közvetlen lehetőség a rövidzárási áram mérésére. Ha csak az
árammérő műszerrel terheljük a tápegység kapcsait, akkor csak a műszer ellenállása
terheli így rövidzárlat nem lesz. Ezt mérni így nem lehet, tehát szerkesztjük.
Áramforrások kapocsfeszültsége terheléskor a belső ellenállás miatt csökken.
U0
Rb =
Ir
Rb-belső ellenállás, u0-üresjárati feszültség, ir-rövidzárási áram.

Üresjárati állapotban az áramforrás kapcsain nincs fogyasztó. Áram nem folyik, a

kapcsokon u0 a forrásfeszültség. Tehát ez a feszültség mérhető.

Rövidre zárt kimenet esetén az áramforrás a maximális Ir áramot adja le. A

feszültség értéke 0.
Terhelt állapotban, azaz üresjárati és a rövidzárási állapot között rt terhelésen p
teljesítményt szolgáltat.
Feszültség és áramgenerátoros helyettesítő kép.

Egy feszültségosztónak hasonló terhelési diagramja, mint egy feszültségforrásé,

generátoré vagy galvánelemé.

U0
A görbe meredeksége az áramkör Rb =
Ir
Ha ezt nem lehet megszerkeszteni, akkor a feszültség csökkenés és az
áramnövekedés ismeretében kiszámítható:
ΔU t
Rb =
ΔIt
Ha egy hálózat vagy áramkörielem kapcsain a feszültség a terhelőárammal fordított
arányban változik akkor feszültség/áramgenerátorral helyettesíthető.
Egy U0 feszültségű ideális generátorból és a vele sorba kötött Rb belső ellenállásból
áll.

Út kapocsfeszültség terhelt állapotban I Rb feszültséggel kisebb az U0

forrásfeszültségnél.
U t =U 0 −I −R b

Út kapocsfeszültség, uo üresjárati feszültség, I terhelőáram, Rb belső ellenállás

Ezt akkor alkalmazzuk amikor a terhelő-ellenállás jóval nagyobb a belsőnél. Rt>Rb

9 V-os normálelem terheletlenül (üresjáratban) 9,3V-ot ad le. Rövidre zárt kapcsok

esetén max. 2,9 A mérhető rajta. Mekkora Rb? Mennyi lehet a max terhelőáram, ha
a kapcsokon megengedett legnagyobb feszültségcsökkenés 0,8 V?

U 0 9,3 v
Rb = = =3,2 Ω
Ir 2,9 v
¿ 0−U t 0,8 v
⋃ t=⋃ 0−I −Rb=I = = =0,25 A
Rb 3,2 Ω

Üresjárati cellafeszültség 1,58V 3ohmos terhelés esetén a kapocsfeszültség 1,5v-ra

csökken. Mekkora a belső ellenállás?
 Ut 1,5 v
I= = =0,5 A
Rt 3 Ω

U 0−U t 0,08 v
⋃ t=U 0−I ⋅ R b=Rb = = =0,16 Ω
I 0,5 A
Áramgenerátoros helyettesítő kép Ir forrásáramú ideális áramgenerátorból és a vele
párhuzamosan kapcsolt Rb belső ellenállásból áll.

A terhelésen mérhető It áram az Ir rövidzárási áramnál a belső ellenálláson átfolyó Ib

Ut
árammal kisebb. I t=Ir−
Rb
It terhelőáram, ir rövidzárási áram, út kapocsfeszültség.
Ezt akkor célszerű használni, ha a belső ellenállás lényegesen nagyobb a terhelő
ellenállásnál Rb>Rt.

Illesztés
Az áramforrás akkor adja le a legnagyobb teljesítményt, amikor a terhelő-ellenállás
megegyezik a belső ellenállással, azaz Rt=Rb.
A maximális leadott teljesítmény az áramkörben előállított össz.teljesítménynek a
fele. A másik fél a belső ellenálláson hővé alakul át, tehát a hatásfok 50%

Ha nagy teljesítmény átvitele a feladat, akkor az illesztésnek teljesítményre kell

történnie. Hangszóró erősítő esetében.

Feszültségillesztés: a legtöbbször ez valósul meg, a cél, hogy a feszültség az

ellenállás változása ellenére stabil legyen, de a hatásfok nagy legyen.
Az áramforrás akkor adja le a legnagyobb feszültséget, ha a terhelés elég nagy a
belső ellenálláshoz képest. Rt>Rb.
Az áramforrás akkor szolgáltatja a legnagyobb áramot, ha terhelés a belső
ellenálláshoz képest elegendően kicsit, azaz Rt<<Rb.

Áramforrások kapcsolása
Áramforrások soros kapcsolásakor a feszültségek és a belső ellenállások
összegződnek. Az egyes telepeken ugyanakkora áram folyik.
Párhuzamosan kapcsolt áramforrások árama és vezetése összegződik. A
párhuzamos kapcsolás feltétele, hogy a forrásfeszültségek és a belső ellenállások
azonosak legyenek.
 Elektromos tér és a kondenzátor

A + és – elektródák által határolt térben elektromos tér uralkodik, amely az

elektromos töltésekre erőhatást fejt ki. Egy töltött részecske az elektromos térben
meghatározott vonal mentén mozog. A ható erők irányába mutató vonalak a tér
erővonalai. Ezek irány pedig megegyezik a + töltésre ható erő irányával.
Az elektromos tér erővonalai a + töltésből indulnak és a – on végződnek.
A tér alakja függ a töltés nagyságától és az elektródák alakjától.

A tér akkor homogén/egyenletes, ha az erővonalak párhuzamosak, és

sűrűségük/távolságuk állandó.

Ha az elektromos tér erővonalai nem párhuzamosak, és nem egyforma a köztük lévő

távolság, akkor a teret inhomogénnek nevezzük.
Minél kisebb a távolság annál nagyobb a térerősség.

F
Térerősség: az az erő, amellyel a tér az egységi töltésre hat. E=
Q
N
E-térerősség, F-erő, Q-töltés E=
A⋅s

Síkkondenzátor lemezei között az F/Q hányados mindenütt azonos az U/d értékkel.

U
E=
d

Töltésmegosztás/influencia mind vezető, mind szigetelő környezetében létrejöhet.

A szigetelőanyagok szinte alig tartalmaznak szabad elektronokat. Bennük tehát az

elektromos tér töltésszétválasztóhatása nem jön létre, csupán kismértékű
töltéseltolásról lehet szó. Az elektromos tér a molekulákat egy irányba rendezi, ez a
folyamat a polarizáció.

Az influencia vagy megosztás az elektromos térnek a töltésre gyakorolt hatása.

Ezt a jelenséget fémek esetében az elektromos tér leárnyékolására alkalmazzák.
Erre rezet vagy alumíniumot használnak. Az egyik alkalmazási terület a faraday-
kalitka, amelyben a térerősség 0.

Az elektromos tér földelt fémráccsal, huzalszövettel, vagy fémlapokkal árnyékolható.

Coulomb-törvény

Egy töltés a vele azonos alakú, azonos előjelű másik töltésre F taszítóerővel hat. Az
erő mértéke a töltések nagyságától, távolságától és a közegtől függ.
F erő a töltések növelésével nő, az r távolság növelésével pedig négyzetesen
csökken.

1 Q ⋅Q
F= ⋅ 12 2
4 ⋅ π ⋅ε 0 r
Q 1 ⋅ Q2
F=K ⋅
r2
f-erő, q a töltések,r töltések távolsága, e0 vákuum permittivitása

Kondenzátor AC-ban

A kondenzátor két villamos vezető és köztük lévő szigetelőanyagból/dielektriumokból

áll.
A kondenzátor feltöltődése után megszakítja az egyenáram körét. Töltés során a
feszültségforrás az egyik fegyverzetről a másikra szállítja az elektronokat. Így az
egyiken elektron többlet a másikon pedig hiány lesz.
A kondenzátor elektromos töltés tárolására képes.
Q
C=
U
c-kapacitás, q-töltés, u-feszültség
A Q/U hányadosa állandó, ezt nevezzük tárolóképességnek, amit C-vel jelölünk.

A kondenzátornak 1 farad (1F) a kapacitása akkor, ha 1A töltőáram 1s alatt 1V

feszültségre töltötte.
Mekkora töltése van a 47mikrofarad-os kondenzátornak, ha 220V AC-re kötöttük.
Q=C ⋅U=47 ⋅10−6 F ⋅230 v =0,0108 As

Kondenzátor kapacitása a felépítésétől függ.

Ha nagyobb a fegyverzet, akkor a töltés számára nagyobb felület áll rendelkezésre.
A távolság csökkenésével a fegyverzetek pozitív és negatív töltéshordozóinak száma
nő, így a kondenzátor töltéstároló képesége javul.
Az elektromos tér hatására a dielektrium molekulái rendeződnek. Ez a dielektromos
polarizáció. Így a szigetelőanyag a kondenzátorban előzőleg meglévő töltés egy
részét semlegesíteni tudja, így az több töltés felvételére képes. A nagyobb
töltéstároló képesség nagyobb kapacitás megnövekedést jelent.
ε r relatív permittivitás, relatív elektromos állandó szigetelőanyagra jellemző
számérték. Megadja, hogy a kondenzátor hányszor akkora töltést képes tárolni adott
dielektrikum alkalmazásával, mint amikor vákuum tölti ki a fegyverzetek közötti részt.

A kondenzátor kapacitása annál nagyobb, minél nagyobb a fegyverzetek felülete, a

szigetelőanyag relatív permittivitása és minél kisebb a fegyverzetek távolsága.
ε =ε 0 ⋅ ε r

c- kapacitás, ε 0−a vákuum permitivitása :8 , 85.10−12 A ⋅ s/V ⋅m, ε r relatív permitivitás, A-

fegyverzetek felülete, d- a fegyverzetek távolsága.

A síkkondenzátor mindkét fegyverzetének felülete 30cm 2. A lemezek távolsága 0,5

mm. Mekkora a kondenzátor kapacitása, ha a dielektrikum a) levegő, b) 0,5 mm
szélességű kartonpapír.

A −12 A ⋅s 30⋅10−4 m 2
a) C=ε 0 ⋅ ε r ⋅ ⋅1⋅
−12
=8,85⋅10 =53,1⋅10 F=53,1 pF
d V⋅m 0,5 ⋅10 m
−3

A −12 A ⋅ s 30.10−4 m 2
b) ε 0 ⋅ ε r ⋅ =8,85⋅ 10 ⋅4⋅ =212,4 ⋅ 10 F=212,4 pF
−12
d V ⋅m 0,5 ⋅ 10 m
−3

Időállandó
A töltés idejét a τ időállandóval lehet kifejezni. Azaz idő, amely alatt a kondenzátor a
teljes feszültség 63%-ára töltődik fel.
Az ellenállás és a kapacitás szorzatát időállandónak nevezik. τ =R ⋅C
Elvileg végtelen idő alatt, gyakorlatilag 5 ⋅ R ⋅C
A töltés során először gyorsan, majd lassan csökken az áramerősség. Annál
hosszabb a töltési idő minél nagyobb a kapacitás és az ellenállás.

Meddig tart a 10μF kondenzátor feltöltése, ha 1 MQ-os ellenálláson át végezzük,

30V AC-re kötve?

τ =5 ⋅τ =5⋅ R ⋅C=5 ⋅106 Ω ⋅10⋅10−6 F=50 s

U
I 0=
R
Kisütést követően a mindenkori indulóáram 37%-a mérhető. Körülbelül 5τ után az
ampermérő már nem jelez áramot, a tökéletesen kisült.
5τ időt követően sem a töltés, sem a kisütés során nem folyik már áram.

Töltéskor=

uC =U 0 ( 1−ⅇ−t / τ )

ⅈc =I 0 ⋅ ⅇ−t / τ

kisütéskor= U C =U 0 ⋅ ⅇ−t /τ

ⅈC=−I 0 ⋅ⅇ−t / τ
U0
I 0=
R
Uc- a kondenzátor feszültsége, uo- forrásfeszültsége, e- 2,71828, t-időtartam,
τ −időállandó ,ic-töltő/kisütő áram, I0- indulóáram, R-ellenállás

100μF-os kondenzátor és egy 10kΩ-os ellenállású relét kötünk párhuzamosan 60V

egyenfeszültségre. A relé meghúzási árama 10mA, a táp lekapcsolását követően
mennyi idő után enged el a relé?

τ =R ⋅ C=1⋅103 Ω ⋅100 ⋅ 10−6 F =10−1 s=100 ms

U 60 v
t=0 esetén , I 0= = =60 mA
R 103 Ω

t=τ ⅈC=0,37⋅ 60 mA=22,2 mA

t=2 τⅈC=0,37 ⋅22,2 mA =8,2 mA
A relé tehát röviddel 200 ms idő eltelte előtt bont.

Milyen feszültségre töltődik 10 ms alatt a 4,7μF-os kondenzátor, amely R=10kΩ os

ellenállással van sorba kötve, U0=12V tápfeszültségre?

U c =U 0 ( 1−ⅇ−t / τ )=12 V ( 1−ⅇ−10 ms/10 k Ω 4 , 7 μF ) =¿

12 v ( 1−ⅇ−0,213 )=2,3 v

Mekkora a töltő áram 10 ms után?

U 0 12 v
I 0= = =1,2 mA
R 10 Ω
−t
I C =I 0 ⋅ ⅇ τ =1,2 mA ⋅ ⅇ−10ms /( 10 kΩ⋅4,7 μF )=1,2 mA ⅇ−0,213=0,97 mA

A feltöltött kondenzátor energiája

Ha R ellenálláson át egyenfeszültségre kapcsolódik, addig folyik áram amíg
feszültsége az U értéket el nem éri. Kondenzátor töltése Q, feszültsége U.
Ekkor van a Q=C U kapcsolat.
Q⋅ U
w=
2

Kondenzátor kapcsolás
Több kondenzátor párhuzamos kapcsolása úgy hat mintha egy kondenzátornak
növeltük volna meg a felületét.
Párhuzamos kapcsolásban a feszültségek azonosak.
Az eredő töltés a résztöltések összege, az eredő kapacitás a részkapacitások
összege.

Soros kapcsolás
Ha kondenzátort sorosan kapcsolunk a kapacitás csökken.
Az eredő feszültség a részfeszültségek összegével egyenlő
Az eredő kapacitás reciproka megegyezik a részkapacitások reciprokának
összegével.
Milyen értékű kondenzátorral helyettesíthető a 2 μF , 6 μF , 10 μF−os kondenzátor
kapcsolás?
1 1 1 1 1 1 1 23
= + + = + + →C=1,3 μF
C C1 C 2 C3 2 μF 6 μF 10 μF 30 μF

C1 ⋅C2
C=
C1 +C 2

Mi az eredője a c1=47 μF és a C 2=33 μF kondenzátor soros kapcsolásának?

C1 ⋅C2 47 μF ⋅33 μF
C= = =19,39 μF
C1 +C 2 47 μF +33 μF

A sorosan kötött kondenzátorok feszültsége fordítottan arányos a kapacitásukkal.

U1 C2
=
U2 C1

Kondenzátorok jellemzői
Névleges feszültség: lehet AC vagy DC, 40C-on.
Veszteségi tényező: 800Hz, és 1Mhz frekvenciára van megadva. Ez AC üzem
esetén fontos. A kondenzátor nagyfrekvenciális alkalmazása esetén lehetőleg kicsi
legyen.
Hőmérsékleti együttható: 1K hőmérséklet növekedés hatására bekövetkező
kapacitásváltozást adja meg. Ez lehet +/- is. ΔC =C20 ⋅α C ⋅ Δϑ

Polisztiroldielektrikumos műanyagfólia-kondenzátor adatlapja szerint α C =10−6 K −1

Mekkora a kapacitás növekedés 60C-os emelkedés esetén, ha 20C-on 0,1 μF

ΔC =C20 α C ⋅ Δϑ 0,1 μF ⋅10−6 k−1 ⋅40 k =4 ⋅10−6 μF=4 pF

Nem állítható kondenzátorok

A kondenzátoroknak lehetőleg kicsinek, de nagy kapacitásúnak kell lenniük.

A papír és műanyagfólia kondenzátorok:

Ezek úgy készülnek, hogy a fém fóliát összetekercselik papírszalaggal, hogy a
tekercselés közben ne legyen rövid zárlak a fegyverzetek között egy szigetelő papír
is kerül a bevonatra, majd ezt egy aluminiumcsőbe helyezik.

Metállpapír-kondenzátorok
Fegyverzetét a hordozó papírcsíkra gőzölögtetett vékony fémbevonat alkotja. A
kondenzátorban két ilyen módon elkészített, összetekert fólia található. Ezek
kisebbek mint a fólia kondenzátorok, zárlat esetén a fémbevonat elgőzölög, így az
átütés helyén vezetőanyag már nem marad, a zárlat megszűnik. Tehát ezek az
kondenzátorok önjavítók.

Műanyagfólia-kondenzátorok

Dielektriuma műanyag, fegyverzetük aluminium vagy fémréteg, amelyet a műanyag

fóliára gőzölögtetéssel visznek fel. Ezek is önjavítóak.

Kerámiakondenzátorok dielektrikuma kerámia.

Van belőlük kis és nagy dielektromos állandójú kondezátoranyagú.
A fegyverzetet vékony gőzölögtetéssel hozzák létre. A névleges feszültség 400V ig
terjed.

Alumínium elektrolit kondenzátorokban dielektrikumként néhány ezred mm vastag

oxidréteg van. Az anód +, alumínium fólia, amelyen a szigetelő réteget elektrokémia
technológiával hozzuk létre.
A katód -, elektrolitoldat, amely a dielektrikumot és kivezetést köti össze.

Leggyakoribbak a száraz elektrolitkondenzátorok

Az elválasztó elektrolitoldatát speciális papírral itatják fel, az így készült tekercs
kapacitása sokszorosan meghaladja a hasonló méretű papírtekercskondenzátorokét.
Ezeket nem szabad AC áramkörbe kötni.
Változtatható kondenzátorok
Forgókondenzátor elvileg két, egymástól elszigetelt lapból áll, amelyek egymáshoz
képest elfordíthatóak. Akkor a legnagyobb a kapacitás, ha a két lap teljes fedésben
van. A kapacitás a forgórész rotor elfordulási szögétől függ.

Trimmerkondenzátorok
Két kerámiakondenzátorból áll, amelyek egymáshoz képest elfordíthatók, a
fegyverzetek két kerámiatest felületére félkör alakban felvitt ezüstbevonatok. Nagyon
finom beállítású áramkörökben használják.

Áram és mágneses tér

Vasat, nikkelt, kobaltot, és ezek vegyületeit és ötvözeteit ferromágneses anyagoknak

nevezzük.
A mágnes a vasat, nikkelt, és a kobaltot vonzza és megtartja.
A pólusainál a legerősebb a hatás, attól távolodva csökken, középen pedig
semmilyen hatás nem észlelhető.
Az ellentétes pólusok vonzzák, az azonosak taszítják.
A mágnesek elemi mágnesek együtteseként képzelhető el. Az elemi mágnes az
elektron perdületéből eredeztethető. Mágnesmentes állapotban az elemi mágnesek
rendezetlen állapotban vannak. Felmágnesezéskor az elemi mágnesek
rendeződnek.
A mágnesezés az elemi mágnesek rendezése. Ha már valamennyi elemi mágnes
rendeződött, a mágneses hatás tovább nem fokozható, az anyag mágnesesen
telített.
Egyes anyagok könnyen elveszítik a mágneses tulajdonságukat. Ezeket az
anyagokat lágymágneses anyagoknak nevezik. A mágneses állapotát megtartó
anyag pedig a kemény mágnes. Ezekből lesznek az állandómágnesek, a
visszamaradt mágnességet remanens indukciónak nevezik.
Az anyag a rá jellemző ún. Curie-hőmérsékleten elveszti ferromágneses
tulajdonságát. A munkadarabok lemágnesezése azaz mágnesmentesítése úgy
történik, hogy az anyagot lassan eltávolítják a váltakozó áramú tekercs teréből.

A mágneses tér
Az erőhatás oka szerint megkülönböztetünk mágneses, elektromos és gravitációs
teret.
A mágnesen kívül az erővonalak az északi pólustól a déli felé, a mágnesen belül a
délitől az északi felé haladnak.

A pólusok között az erővonalak szorosan helyezkednek el. A sűrűn egymás mellett

futó erővonalak nagy erővonal-sűrűséget jelentenek, azaz ott nagy a mágneses
erőhatás.
A mágneses tér homogén, ha a benne párhuzamosan futó erővonalak távolsága
állandó.

Állandómágneseket alkalmazunk bejárati ajtónál például, vagy mérőórákban.

Elektromágnesség

Áramjárta vezető körül mágneses tér keletkezik. Az erővonalak koncentrikus körben

helyezkednek el, a mágneses tér iránya az áramirány függvénye.
Ha az áram a vezetőben felénk folyik azt . al, ha tőlünk távolodik akkor x- el jelöljük.

Jobbcsavar-szabály: képzeljük el egy jobbmenetű csavart, amelyet a vezetőbe az

áram irányával azonosan hajtunk be. A csavar forgási iránya ekkor az erővonalak
irányát adja.

Váltakozó árammal átjárt vezető körül ugyancsak kialakul mágnesestér, amely

irányát az áram irányával együtt változtatja. Azaz váltakozómágneses tér.

Azonos áramirány párhuzamos vezetékek között kölcsönös vonzást, ellentétes

áramirány taszítást eredményez.

Tekercs esetében az egyes menetek terei közös mágneses teret eredményeznek. A

tér erővonalai a tekercs belsejében párhuzamosan, állandó sűrűséggel futnak. Az
áramjárta tekercs északi és déli pólusa az ún. tekercsszabály segítségével
meghatározható.
Tekercsszabály: ha jobb kezünket úgy helyezzük a tekercsre, hogy ujjaink a
menetekben folyó áram irányával azonosan állnak, akkor eltartott hüvelykujjunk a
tekercs belsejében futó erővonalak irányát.
Gerjesztés:
A menetszám és áramerősség szorzata.

Mekkora a tekercs gerjesztése, ha menetszáma 5000, gerjesztőárama pedig 0,1 A?

θ=I ⋅ N=0,1 A ⋅5000=500 A

A mágneses hatás annál nagyobb minél nagyobb a gerjesztés és minél kisebb a

hatásos(közepes) erővonalhossz. Θ és l hányadosa a mágneses térerősség, jele: H.

θ
H=
l
I⋅N
H=
l
Az előző példában szereplő tekercs közepes erővonalhossza 0,2m. mekkora a
mágneses térerősség?

I ⋅ N 0,1 A ⋅5000 A
H= = =2500
l 0,2 m

Mágneses fluxus: a tekercs teljes mágneses tere. A mágneses erővonalainak

számaként is felfogható.
Mértékegysége: V s, azaz weber Wb.

Mágneses fluxussűrűség: mágneses indukció.

Egy mágnes annál nagyobb erőhatást mutat, minél nagyobb a fluxusa, és minél
kisebb az a rá merőleges felület, amelyen áthalad. A mágneses fluxus és a felület
hányadosát mágneses fluxussűrűségnek vagy indukciónak nevezik. Jele: B
v ⋅s
m2
Azaz tesla, T.
A tekercs hatásos felülete 25 cm2 , mágneses fluxusa 0,0025Wb. Mekkora az
indukció?
ϕ́
0,0025 wb 0,0025 v ⋅ s
B= ❑ = = =1T
A 25C m2 0,0025 m2

Egy tekercs keresztmetszete 50x30mm2 , indukciója B=0,8 T. mekkora a fluxus?

A=50 mm⋅30 mm=0,05 m⋅ 0,03 m=0,0015 m2

ϕ́ ϕ́
B= → =B ⋅ A=0,8 T ⋅ 0,0015 m 2
A ❑
v ⋅s
0,8 2
⋅0,0015 m 2=0,0012 v ⋅s=1,2 mv ⋅ s=1,2m W b
m

A mágneses indukció Hall-generátorral mérhető.

Vasmentes (légmagos) tekercsek mágneses indukcója:

Légüres térben a mágneses indukció és a mágneses térerősség között a mágneses
−7 v ⋅ s
permeabilitás teremt kapcsolatot. μ0=4 π ⋅ 10
A ⋅m
B=μ0 ⋅ H

B
μ0 =
H'
600 menetes tekercs belsejében a mágneses térerőség értéke 2500 A/m. mekkora
az indukció?
v ⋅s A
B=μ0 ⋅ H=4 π ⋅10−7 ⋅ 2500 =0,00314 T =3,14 mT
A ⋅m m

Vastekercs a mágneses térben

Az áramjárta vasmagos tekercsnek jóval nagyobb a mágneses hatása, annak
ellenére, hogy a gerjesztés értéke változatlan marad.
A vas megnöveli a tekercs mágneses fluxusát.
A ferromágneses anyag elektronjai az atommag körül mozognak. E mozgás mellett
saját tengelyük körül is forognak (elektronspin) és ezzel mágneses teret hoznak létre.
A fluxus megnövekedésének az az oka, hogy a vas elemi mágnesei egy irányba
álltak be, más szóval elrendeződtek, és ennek nyomán további indukcióvonalak
jöttek létre.

Mágneses árnyékolás
Az árnyékoláson belüli tér mágneses hatásoktól mentes. Főleg mérőműszerekben
használják őket.

Mágnesezési görbe
Vasmentes tekercs indukciója a gerjesztőárammal és a térerősséggel arányosan
növekszik.
Vasmagot helyezve bele növekszik a térerősség, ahogy növekszik a gerjesztőáram
egyre több elemi mágnes áll be a külső mágneses tér irányába. Végül az összes
mágnes rendeződött, a vasmag telített állapotba kerül az indukció tovább nem
növelhető.

A vasmagos tekercs mágneses indukciója.

A ferromágneses anyagok megsokszorozzák a tekercs mágneses indukcióját. A
növekedés mértékét a relatív permeabilitás adja meg. μr
Relatív és az abszolút permeabilitás szorzata adja meg a permeabilitást.
A levegő permeabilitása kb. 1. a vasmag permeabilitása a térerősséggel együtt nő.
A mágneses hatás addig növelhető amíg a vasmag telítettlen állapotú nem lesz. Ha
nő a gerjesztőáram akkor már csökkeni fog a permeabilitás.

μ=μ 0 ⋅ μ n

B
μ=
H'
Transzformátor lemez 120A/m térerőssége esetén 1,0 T indukció mellett mekkora a
relatív permeabilitás?
B 1T 1v ⋅s
μ= = =
H A 120 A ⋅m2
120
m
 ❑
1v⋅ s
μ 120 A ⋅m
μ=μ 0 ⋅ μ r ⇒ μr = = =6630
μ0 −7 v ⋅ s
4 π ⋅10
A ⋅m
Az anyag mágneses tulajdonságai ezenkívül még a frekvenciától és a hőmérséklettől
is függ. Ha ezek nőnek akkor a permeabilitás csökken.
A nemferromágnes anyagok is képesek a mágneses tér megváltoztatására. Ezek a
paramágneses anyagok, relatív permeabilitás alig nagyobb 1-nél. Diamágneses
anyagok, mint pl. az ezüst a mágneses tér hatását gyöngítik, a permeabilitásuk
valamivel kisebb mint 1.

Mágnesezési görbe:
Remanens indukció: annak ellenére, hogy a gerjesztés megszűntével a mágneses
térerősség értéke 0 lett, mágneses hatást, indukciót ún. remanes(maradék) indukciót
tapasztalunk amely a vasmagot egyben tartja.

Koercitív térerősség: az ellentétes irányban kialakuló mágneses tér a remanens

indukciót megszüntette. Azt a térerősséget, amely a maradék mágnesség
megszüntetéséhez szükséges, koercitív térerősségnek nevezik. – H c
A mágneses anyagok átmágnesezésekor fellépő B és H értékek közötti kapcsolatot a
mágnesezési görbe mutatja.
Váltakozó áramú gerjesztés esetén az elemi mágnesek iránya állandóan változik,
folyamatosan átbillennek. Ez a vas felmelegedésével jár, amely veszteségként, ún.
hisztézis veszteségként jelentkezik. Az átmágnesezésre fordított villamos energia a
folyamat során hővé alakul.
Ilyenek a transzformátor lemezek, ezeknek kis koercitív térerősségűnek kell lenniük.

Lemágnesezés:
Pl. szerszámok esetében éppen az a cél, hogy az elemi mágnesek rendezetlen
állapotba kerüljenek. Ezt ellehet úgy érni, hogy a tárgyat váltakozó áramú tekercs
terébe helyezzük, majd csökkentjük az áramot vagy kihúzzuk a tárgyat a mágneses
térből.

Mágnes körök:
Önmagukba visszatérő indukcióvonalak.
Mágneses körben a gerjesztést mágneses feszültségnek is nevezzük, ami pedig
kiváltja a mágneses fluxust.

Mágneses körre vonatkozó gerjesztési törvény:

Az eredő gerjesztés az egyes részgerjesztések összegével egyenlő.

Rm =R mFe + R mlev

Θ=θFⅇ+θ lev

Θ=H 1 ⋅l 1

Rm a mágneses ellenállás, θ eredő gerjesztés ,H a térerősség, l közepesindukció vonal.

A transzformátor lemez keresztmetszete 64 cm2, a légrés pedig 6 mm széles. A

vasmag fluxusa legyen 8 mWb. A közepes indukció vonal pedig 100 cm hosszú.
Mekkora a gerjesztés nagysága?
a) vasmagban

θ 8m Wb
B= = =1,25 T
A 0,0064

A 1,25 T értékű indukcióhoz H=800 A/m térerősség kell, és ekkor felírható, hogy a
A
vasmagban θ Fe=H fe ⋅ l F =800 ⋅ 1m=800 A
m e

b) légrésben
B 1,25T A
B=μ 0 ⋅ H lev → H lev = = =1000000 =1000 kA /m
μ0 v⋅ s m
4 π ⋅10−7
A ⋅m
A
θlev =H ¿ v l lev 1000000
x ⋅0,006 m=6000 A
m
c) az eredő gerjesztés: θ=θFe +θlev =800 A+6000 A=6800 A

minél kisebb légrés van a mágneskörben, változatlan gerjesztés mellett annál

nagyobb fluxus mérhető.
Szórt fluxus: a mágneses erővonalak egy része a légrést megkerülve záródik. Ezek
szórt erővonalak és mágneses szórást hoznak létre.

Elektromágnesek az életben

Lehet teheremelő mágnes, de akár kuplungokban, fékekben is használják őket.

Forgómágneseket pedig szögelfordulás átvitelére alkalmaznak, pl. szelepeknél.

Mágneskapcsoló: az elektromágneses kapcsoló bekapcsol, ha a tekercsen

gerjesztőáram folyik át. Bekapcsoláskor így a horgonyra szerelt mozgó csatlakozók
az álló csatlakozórészekhez feszülnek, így a főáramkör záródik.
Az áramkört záró érintkezőket zárókapcsolónak, a bontó érintkezőket pedig
bontókapcsolónak nevezik.
Segédáramköri kapcsolókat elsősorban vezérlési és szabályzási körökben
alkalmazzák.

Relék/jelfogók:

Elektromágneses úton működtetett kapcsolóeszközök, amelyek viszonylag kis

teljesítmény kapcsolására képesek. Főleg vezérlésre és szabályozásra alkalmazzuk.
Fontos, hogy figyelembe kell venni a tervezett feszültséget, és áramfajtát is.
A váltakozó áramú jelfogót nem szabad egyenáramról táplálni.

 Vannak munkaérintkezők/záróérintkezők.
 Nyugalmi/bontó
 Követő-átkapcsoló (követő-váltó)
 És persze ezek kombinációi.

Elektromágneses jelfogóknak a kontaktus létrehozására a tekercs által behúzható

horgonya van. Ennek a lemeznek az a feladata, hogy meghúzott állapotban
előkészítse a következő fázis, a bontás létrejöttét.
Reedjelfogó/üvegcső jelfogó. Az érintkezőket gáztöltésű üvegcsőbeszerelik, így
védikk meg a felületüket a szennyeződéstől, korróziótól és nedvességtől. Az
érintkező többnyire vas-nikkel ötvözet, az érintkezésnél pedig aranybevonatú. A
csőben főleg nitrogén és hidrogén keveréke van.
Higanykapcsolók, nagy kapcsolási pontosságúak, főleg extrém dolgoknak kitett
helyeken használják őket. Az élettartalmuk szinte végtelen.
Áramlökés kapcsolók: minden áramimpulzus hatására váltja a kapcsoló állását és
ebben a pozícióban tartja mindaddig, amíg a következő áramlökés bekövetkezik.
Bontó, váltó, keresztváltó kapcsolásra is használjuk.

Védőkapcsolók:

Azokat a kapcsolókat, amelyek túláram, túlfeszültség, esetleg melegedés hatására

automatikusan kikapcsolnak és ezzel a fogyasztót megvédik
védőkapcsolónak/védőautomatának nevezik.
Van vonalvédő/motorvédő/teljesítménykapcsoló, hibaáramvédő, hibafeszültség-
védő.
Ezek automatikus kioldásúak, amíg a kikapcsolási ok nem szűnik meg addig a
visszakapcsolás nem tud megtörténni.

Hőkioldós védőkapcsolók:
A termikus megszakítóknál a bimetallelvet alkalmazzák. A terhelés egy bimetall
szalagon át folyik, azt melegíti. Az áramerősségtől, azaz a hőmérséklettől a
kettősfém meggörbül, ha ez pedig már nagyobb, mint a megengedett érték akkor a
kapcsolózár retesze old.
Ezek késleltetett oldást végeznek, nem rövidzárlati, hanem túlterhelés ellen védenek.
Túlságosan nagy áramfelvétel esetén leoldja a fogyasztót a hálózatról.

Elektromágneses oldóval működő védőkapcsolók:

Ha a megszakító tekercsén elegendően nagy áram folyik, úgy az horgonyt húzza
meg. Ennek elmozdulása reteszt nyit a kapcsolózárban, így bontásra kerül a
kapcsolat hálózat és a fogyasztóközött. Gyorskioldónak is nevezik, mert a bontás
azonnal végbemegy.
Az elektromágneses kioldók késleltetési idő nélkül, azonnal bontanak, rövidzárlat
ellen védenek.

Kombinált védelmet nyújtó védőkapcsolók

Túrterhelés és rövidzárlat esetén is védenek.
Vonalvédő kapcsolók (LS kapcsolók), feladatuk a vezeték és a készülék védelme.
2 típusa van:
- Vezetékvédő kapcsoló: a névleges áramérték 3-5x túllépése estén késleltetve
bont.
- Készülékvédő kapcsoló: névleges áramerősség 5-10x értéknél szakít meg.

Vonalvédő kapcsolók segédvédelme.

Előfordul, hogy a vonalvédő kapcsolók olyan helyre kerülnek, ahol a rövidzárási áram
nem ismert, vagy változik. Ezért a 100A-t meghaladó névleges üzemi áramerősség
esetén a vonalvédő kapcsoló elé túláramvédő kapcsolót szerelnek.

Áramkorlátozás és szelektivitás
A vonalvédő kapcsolókat kilehet alakítani úgy is, hogy az áram értéke a rövidzárási
csúcsot elérte volna.
További jellemző a szelektivitás, a kapcsoló zárlat esetén anélkül kapcsol ki, hogy az
előtét-biztosító kioldott volna.

Motorvédő kapcsolók

Egy-több fázisú motor indításra és védelemre szolgál. Fáziskimaradás,

feszültségesés, rövidzárlat, indítási nehézség esetén van szükség. Ennek is
önkioldója van.

A hőkioldó méretezésének az alapja a motor névleges áramerőssége.

A rövidzár és túlterhelésvédelmet ellátó motorvédő kapcsolókat a tápvezetékek
motor felőli pontjához kell szerelni.
Kis áramon a bimetall olyan nagy ellenállású, hogy a zárlati áramot önmaga
korlátozza, mégpedig a motorvédőre megadott zárlati áram értéke alatt. Ezeket a
motorvédő kapcsolókat saját védelemmel ellátott motorvédő kapcsolónak nevezik.
A saját védelemmel rendelkező motorvédő kapcsolókat biztosító előtét nélkül,
közvetlenül a hálózatra köthetők.

Motorvédelem PTK termisztorral

Hidegérzékelők beiktatásával tőrterhelés esetén a védelem akkor is működik, ha
maga a motorvédő kapcsoló késlekedne. (hideg állapotban)
A termisztoros motorvédelem a megengedettnél nagyobb hőmérséklettől véd.
Teljesítménykapcsolók:
Mind normál, mind meghatározott túlterhelési viszonyok, rövidzárlat esetén képesek
kapcsolni.
Előnyök az olvadóbiztosítókkal szemben:
- Minden vezetéket bontanak
- Egyfázisú működést lehetetlenné teszi
- A hiba kiiktatása után azonnal visszakapcsolható
- Rövidebb a lekapcsolási idő
- Távkioldási lehetőség
Nagy zárlati áram megszakítására valók.
A villamos ívkioldás módja szerint van nullapontkioltással és áramkorlátozással
működő teljesítménykapcsoló.
Az első az ívet a nullaátmenetnél oltja, addig a másik a zárlati áramlökést
alacsonyabb értékre korlátozza. A gyors kontaktus bontást a bontóhorgony, vagy két
áramjárta vezető elektrodinamikus ereje végzi.

Áram a mágneses térben

Az áramjárta vezetőre a mágneses térben erő hat, amely mind a vezetőre, mind
pedig a mágneses térre merőleges.

A vezető egyik oldalán a vezető saját erővonalai szemben futnak a mágneses tér
erővonalaival. Itt gyengíti egymást a két tér, itt csökken a mágneses indukció. A
vezető másik oldalán viszont azonos a két tér indukcióvonalainak iránya.
A mágneses térbe helyezett áramjárta vezető helyzetéből kimozdul. A kitérés iránya
a külső mágneses tér irányától és a vezető áramirányától függ.

A kitérés iránya a motor/balkéz-szabállyal is meghatározható.

Azaz: helyezzük bal kezünket az állandó mágnes terébe úgy, hogy az északi
pólusból kiinduló erővonalak tenyerünk belső felületére essenek, és kinyújtott újaink
az áramirányt mutassák, ekkor a kifeszített hüvelykujjunk az eltérítő erő irányát
mutatják.
A vezetőre ható erő pedig az árammal együtt növekszik. Minél kisebb az indukció
értéke, annál kisebb lesz a vezetőre ható eltérítőerő is.
Ha viszont kettő mágnest egymás mellé teszünk. Akkor megnő a mágneses tér
szélessége. Így megnő a hatásos hossz is.
A vezetőre ható erő pedig nagyobb lesz, ha növekszik a hatásos hossz.
Viszont, ha egy időben egyszerre több vezető van, és e vezetőket egyazon áram
járja át, ekkor az erő a vezetők számával együtt nő.

F=B⋅ I ⋅l⋅ N
F az eltérítő erő, B mágneses fluxus, I áramerősség, l a vezető hossza, N –
menetszám.

Az indukció 0,8 T, a menetszám 400, az áramerősség 10A, a hatásos vezetőhossz:

150mm, mekkora az eltérítő erő?
v⋅ s
F=B⋅ I ⋅ l⋅ N =0,8 ⋅ 10 A ⋅ 0,15m ⋅ 400=480 N
m2

Az áramjárta tekercs a mágneses térben elfordul. Az elfordulás iránya a tekercs

áramirányától és a mágneses tér irányától függ.
Az áram a menet mindkét vezetékrésze körül mágneses teret hoz létre. A tekercs és
az állandómágnes tere együtt eredő mágneses teret alkot. Így a menet mindkét
oldalára forgatóerő hat. A vezetőre ható erő egymenetű tekercsnél
forgatónyomatékot fejt ki. A tekercsnél a nyomaték többszöröződik. A mágneses tér
iránya pedig merőleges a menetfelületre. A tekercs pedig addig forog, amíg a saját
mágneses terének és a külső mágneses térnek az iránya azonos nem lesz.
A folyamatos forgatáshoz az áramot irányváltón/kommutátoron át adjuk a
tekercsvégekre.
Fogunk két egymástól szigetelt réz félgyűrűt, egyiket a tekercs végére a másikat
pedig a tekercs elejére kell kötni. Eközben pedig a tekercs és a két kommutátorgyűrű
együtt forog, az áramot pedig kettő álló szénkefe viszi fel a félgyűrűkön át a
tekercsre. A tekercset pedig a lendület mindig tovább lendíti, a kommutátor pedig
megfordítja a tekercsáram irányát. Így a tekercs tovább fordul.

Hall-generátor

Kb. 0,1 mm vastag lapkát műanyag vagy kerámia hordozóra visznek fel. A lapka
hosszabbik éle irányából gerjesztőáramot vezetünk, majd mágneses térbe
helyezzük, de úgy, hogy a tér erővonalai a lapka felületére merőlegesek legyenek. A
mágneses tér eltéríti a lapkában folyó áramot, mint az áramjárta vezető esetében.
Mivel a töltéshordozók az egyik oldalon sűrűsödnek össze ott elektron többletet, a
másik oldalon pedig elektronhiányt eredményez, ezáltal pedig Hall-feszültség
mérhető. Ez a feszültség függ az áramerősségtől, a mágnesesindukció mértékétől, a
félvezető lapka vastagságától, és anyagától.
A Hall-generátor villamos áram és mágneses tér hatására feszültséget állít elő.

Feszültség előállítása indukcióval.

Generátorelv
Ha egy vezetőt mágneses térben úgy mozgatunk, hogy közben az indukcióvonalakat
metszi, akkor benne a mozgatás hatására feszültség indukálódik. Ez a folyamat az
indukció.
Ha a vezető a mágnesestérben mozog, vele együtt a szabad töltéshordozók is
mozognak. A mozgó elektronokat a mágneses tér merőlegesen eltéríti. Így a vezető
egyik oldalán elektronhiány, a másikon elektron többlet lesz.
Generátorelv: mágneses térben mozgó vezető végei között feszültség jön létre.
Az indukált feszültség iránya függ a mozgás irányától. Továbbá függ a mágneses tér
irányától is. A feszültség pedig arányos a vezeték sebességével.
Ha a vezető van rögzítve, és körülötte az állandómágnes mozog, akkor is feszültség
indukálódik. A feszültség nem a vezetődarabról, hanem a vezetőhurok/tekercsről
nyerik. Az oldalak a mágneses térhez képest ellentétesen mozognak. Ez akkor
valósul meg, amikor a tekercs a mágneses térben forgómozgást végez. Eközben
változik a vezetőhurok által körülvett mágneses fluxus.
Az indukált feszültség értéke arányos a vezeték hosszával.
Ha az áramkör zárt, akkor a feszültség hatására áram folyik, az irány pedig a
jobbkéz-szabály révén lehet meghatározni.

Lenz törvény
Az indukált áram a vezető körül létrehozza a saját mágneses terét. Ez pedig
módosítja az állandómágnes terét. A vezetőre erő hat, amelynek iránya a mozgás
irányával ellentétes.
Az indukált feszültség iránya olyan, hogy az általa keltett áram és a mágneses tér
kölcsönhatása az indukciót létrehozó változás (mozgás) ellen hat.

Transzformátorelv
A tekercsben feszültség indukálódik, ha benne az indukcióvonalak száma (fluxus)
változik. Vasmagot alkalmazva a mágneses tér erősebb, a fluxusváltozás nagyobb
lesz.
Az indukált feszültség annál nagyobb, minél gyorsabban változik a mágneses fluxus.
A tekercs ki és bekapcsolása a mágneses tér gyors változásával jár, ezért nagy
indukált feszültség jön létre.
A két tekercset és egy közös vasmagot tartalmazó elrendezést transzformátornak
nevezzük. Az első tekercs a bemeneti/primer a második pedig a kimeneti/szekunder.
A tekercs minden menetében azonos feszültség indukálódik. Mivel a menetek
egymással soros kapcsolatban vannak, a részfeszültségek így összeadódnak. Az
eredő feszültség eszerint egyenesen arányos a tekercs menetszámával.
Minél nagyobb a fluxus változás sebessége, annál nagyobb az indukált feszültség.

Indukciótörvény: a tekercsben indukálódott feszültség annál nagyobb, minél nagyobb

a tekercs menetszáma, és minél nagyobb fluxusváltozás minél rövidebb idő alatt
következik be.
ΔΦ
U 0 =N ⋅
Δt
600 menetes tekercsből 2,5mWb fluxusú állandómágnest egyenletes sebességgel
0,3s alatt húzunk ki. Mekkora a feszültség?

Δϕ 2,5 mV ⋅ S −6 ∞⋅2,5 ⋅ 10−3 v ⋅ s

U 0 =−N ⋅ =−600 ⋅ = =−5 v
Δt 0,3 s 0,3 s
Uo az indukált feszültség, n menetszám,mágnesfluxus változás, és változási idő.
A negatív előjel a lenz törvényből adódik: az indukált feszültség az őt létrehozó
fluxusváltozás ellen hat.

Az örvényáram
Fémtárgyat mágnes környezetében mozgatva benne örvényáram keletkezik. Az
örvényáram fékezi a mozgást.
A fémet melegíti, ez az örvényáramú meddő teljesítmény.
Örvényáramot használunk fékezésre forgórészekben.
Ha a fémre váltakozó irányú mágneses tér hat, benne örvényáram keletkezik. Ha a
lemezek keresztmetszete kicsi, az örvényáramok szabad áramútja is kicsi.
Ezt a fékezést használjuk ki a fogyasztásmérő órában.
Önindukció
Ha egy 1200 menetű zárt, vasmagú tekercset kb. 2v egyenfeszültségű áramforrásra
helyezzük, vele párhuzamosan pedig egy 90v-os glimmlámpát. Végül bontjuk az
áramkört. Miután bontottuk az áramkört a lámpa felvillan, ezzel jelezve, hogy a
tekercsben nagy feszültség van. Mivel megszűnik a tekercs mágneses tere a
tekercsben feszültséget, ún. önindukciós feszültséget kelt.
Δi
U ö n =−L⋅
Δt'
Uön indukált feszültség, L induktivitás,
A tekercs induktivitása 1 H, ha 1A/s-os áramváltozás a tekercsben 1V feszültséget
indukál.

Áramkiszorítás (szkinhatás)

Ha a vezetőben egyenáram folyik, az áram a vezető keresztmetszetében

egyenletesen eloszlik, tehát az áramsűrűség azonos.
Ha viszont a vezetőben váltakozó áram folyik, nem egyenletes az áramsűrűség. A
változó tér a vezetőben ellentétes feszültséget indukál, amely a vezeték közepén a
legnagyobb. Tehát a vezeték belseje felé az áraműrűség csökken. Ezt nevezzük
áramkiszorításnak. Mivel a töltéshordozók a vezető széle felé szorulnak, így a
vezető-keresztmetszet kihasználtsága csökken, ennek következménye, hogy a
vezető ohmos ellenállása megnő.
A nagyfrekvenciás áram a szkinhatás következtében csak a vezető felszínén folyik. A
hatás pedig csak növekszik a frekvencia emelkedésével.

Relék és mágneskapcsolók
A relék elektromágnessel működtetett, széles körben használatos kapcsolók.
- Távvezérlésre alkalmas
- Öntartásra/tárolásra használható
- A vezérlő és a munkaáramkör egymástól független villamosági szempontból
- Kis vezérlőjellel nagy teljesítmény kapcsolható.

Ha a relének a nyomógomb rövid idejű működtetésé, majd elengedése után is

tartósan meghúzott állapotban kell maradnia, akkor a kapcsolóval a relé saját
érintkezőjét párhuzamosan kell kötni. Ez lesz az öntartó kapcsolás.

Ha a késleltetés a feladat, a relétekerccsel párhuzamosan kondenzátort kell kötni.

Mágneskapcsolók

A relékhez hasonlóan elektromágneses elven működnek, azonban nagy teljesítmény

kapcsolására vannak kifejlesztve. Szintén két áramkörből állnak van egy vezérlő, és
egy fő.
A vezérlő/segéd megszakítókat az ipari berendezések vezérlőáramköreibe
használják.
A kivezető kapcsok szabványos jelölésűek. A kapcsoló tekercsvégek A1 és A2-vel
végződnek. Az áramcsatlakozók 1-6 ig. 1-3-5 a hálózati, 2-4-6 a készülék oldali.
A bontóérintkezőket 1 és 2, a záróérintkezőket 3 és a 4. váltóérintkezőket 1.2.4 jelöli.
Késleltetett bontó a 5-6, a késleltetett záró pedig 7 és 8.
Pl. 13-as és 14-es kontaktus jelentése: első kontaktus (1-es jelzi), a 3 és a 4 közötti
zárókontaktus.
21,22 a 2. sorszám alatt 1.és2. típusú bontóérintkezőt jelöl.

113.