Ramocsa András - Villanyszerelés Ocr

Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Villanyszerelés
Tananyag a Villapylszprelőlkomplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Ramocsa András
Tanfolyami jegyzet
Ötödik kiadás
Kőszeg
2019
Tananyag a villanyszerelő kemplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Tartalomjegyzék
A villames áram élettani hatasai

Áramötés elleni védelem MSZ HD 60364—4—41 :2018 7
Túláramvédelem 26
Villamos berendezések bizlenságes létesítése 32
A ui1lamösenergia—rendszer jellemzői 34
Hálózattípusek 37
Négyvezelékes kisfeszüllségü elosztöhélözati engedélyes (elözö nevén:
áramszelgéltatöi') rendszer 41
Kisfeszültse'gü, közcélú elesztéhélézatra való esatlakeztatás MSZ
4472019
Csatlakezévezelékek kialakítása 46
Fegyasztásméröhely kialakítása 5]
Lakás—elesztötablak 57
Vezetékek 58
Vezetékek méretezése 61
Védöesövek. 63
Kisfeszültségü áramkörök 66
Védöesö- és esatomaszerelés 69
Szigetelt vezetékek szerelése ?8
Kébelszerü és tömlövezelékek szerelése 84
Szerelvények szerelése 87
Vilégítési áramkörök 89
Fördöszebék szerelése 100
Villanytüzhely bekötése 102
Villanybejler elektrömes bekötése 105
Villanyfütés 107
Világítési szerelvények 1 13
Villamös lényferrásek 114
Kapcsolékészülékek 1 16
Alumínium (Al), réz (Cu) és őtvőzeteinek tulajdonságai 122
Anyagok viselkedése mágneses térben 124
Villamos gépek 127
Transz formátorok 1 29
Háromfázisú transzformátorok 132
Szinkron gépek 137
Aszinkron gépek 1 42
Egyenáramú gépek 157
Kábelek fektetése 172
Villámvédelem 178
Megújuló energia 187
Villamos berendezések üzemeltetése 202
Vállalkozások 206
Munkahelyi egészség és biztonság 21 1
Informatikai és műszaki alapok 215
Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése
220
MSZ 4852:1977
Vezetékek terhelhetősége 222
Villamos vezérlő áramkörök 224
Képletek és összefüggések 243
Számítási és egyéb feladatok 252
Számítási és egyéb Feladatok megoldása 2'71
írásbeli mintafeladatok 295
írásbeli mintafeladatok megoldása 299
Villamos szabványok 303
Villamos nyomvonalrajzok 305
,,RA VEZ" és ,,RA VIL" típusú erősáramú oktató berendezés 310
Felhasznált szakirodalom 3 12
A villamos áram élettani hatásai
Aramütés akkor következik be, ha az ember teste áramkörbe kerül, az

emberi testen áram halad át.
Az áramütés veszélyessége függ:
a.) az áram eró'ségéiőá (_a hatás személyüggö), SOHz frekvencia esetében

lmA az érzékelési küszöb, lO-IS mA az. ,,elengedési áramerősség",
20mA felett már légzési és szivmüködési zavarok jelentkeznek.
b.).a behatás időtartamú-td egy szivperiédusnál (_0,5-lsec._) hosszabb idő

alatt a sziv leállhat vagy szivkamraremege's ( iibrilláeié) állhat. be. Néhány
másodperc alatt a bér megéghet, ellenállása csökkenhet, és ezért a
szervezeten átfolyó áramerőssége megnövekedhet.
e.) az áram ágától, milyen életfontosságú szerven folyik át az áram.
cl.) a frekvenciától, az egyenáram kevésbé veszélyes, az lOOOHz-nél

nagyobb frekvenciájú áram inkább éget, mint más élettani hatást okoz.
e.) az áramkörbe került személy egyéni adoffságaifól és aktuális állapotától,

(pl. testsúly, fizikai erönlét, érzékenység, bör finomsága és állapota,
ittasság, stb.)
A villamos áram élettani hatásai:
' vegyi hatása: az emberi szervezetben gázképzédés jön létre, amely

embéliához vezet
- höhatás: égési sérülés a testen átfolyó áram hatására, vagy villamos

ivet kísérő hömérséklet hatására
- sokkhatás: váratlan áramütés eredménye

Áramerösség—határok a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)

alapján:
Váltakozó Egyen-
áram áram
50—6!) Hz Hatás az emberre Megjegyzés
áramerősség mA
O.,S—l .,5 2—6 Gyenge rázásérzet E rzetküszöb
2-3 8—10 Mozgást nem gátló

rázásérzet
10-15 60-70 Fájdalmas izomgörcs, a Elengedési
vezetőt még éppen el áramerősség, a
tudja engedni veszélyesség kezdete
20—25 80—90 Erös fájdalom, Az áramkörböl való
szabálytalan öntevékeny kiszabadulás
szívműködés, légző lehetetlen, így a behatási
izmok görcse már idö korlátlan mértékben
lehetséges megnőhet
30—40 110-140 Eszméletvesztés, á légző
izmok görcse
80—10!) 300—500 Szívkamráremegés, Halálveszély, l],1-[l,3 5
felett felett szívbénulás után azonnali halál
Áramütés elleni védelem MSZ HD 60364—4—41 :2018
Az áramütés elleni védelem azoknak a létesítési biztonsági előírásoknak

az összessége, amelyek a villamos berendezések üzemszerűen
t'eszültségn'tentes részeit érintő emhert' kis-"állják megvédeni a lie-rendezés
hibájából fellépő hihafeszültség veszélyes hatása ellen.
Az emberi testen áthaladó villamos áram káros hatást fejt ki. Kis
áramerősség a sejtekben reverzibilis hatást okoz, nagyobb értéken maradandó
elváltozások és ronesoló hatások következnek be. E fölött az áramütés halálos.
Az áramütés elleni védelem feladata, hogy a villamos fogyasztó-
berendezések és hálózatok által okozott villamos baleseteknek elejét vegye.
A villamos berendezések létesitőinek figyelembe kell venni a törvényeket,
előírásokat. munkavédelmi, müszaki téren egyaránt. Erre a MEEI - Magyar
Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet előírásai jelentik a jogi alapot, és a gyártók
felelősséggel tartoznak ezek betartásáért.
üzemszerűen feszültség alatt nem lévő gépek, berendezések
meghibásodás folytán feszültség alá kerülhetnek, ezért minden erősáramú
berendezést áramütés elleni védelemmel kell ellátni.
Az áramütés elleni védelenmek azt kell megelőznie, hogy a villamos
berendezések véletlen érintése akár normális üzemben, akár zárlatos állapotban
veszélyes áramütést okozzon. A helyesen kialakított áramütés elleni védelem a
balesetveszély valószínűségét gyakorlatilag kis értékre csökkenti. Az áramütés
elleni védelemnek többféle útja van. Ezeket osztályokba lehet csoportosítani,
amelyek meghatározzák, hogy a gyártmány milyen áramütés elleni móddal, ill.
milyen áramütés elleni módhoz való csatlakozásra készült. Az áramütés elleni
osztály nem rangsorolja a gyártmányok biztonsági szintjét és minőségi mutatót
sem jelent.
Az á—mnrütés atlanti védelmi (MM azt mutatja meg, hogy az adott készülék
milyen áramütés elleni védelmi móddal, illetve milyen áramütés elleni védelmi
módokhoz való csatlakozásra készült. A gyártmányok áramütés elleni
védelmi osztályai a következők:
' il. Áramütés elleni védelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni
védelem az üzemi szigetelésen alapul. (a védelem a környezetre hárul).
! !. Áramütés elleni védelmi osztályú gyi-fártmány. Az üzemi szigetelés
mellett járulékos óvintézkedéseket is alkalmaznak. (nullázás,
védőfőldelés). Jele
! ll. Aramütés elleni védelmi osztályú gyártmány, Az üzemi szigetelés
mellett a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel
látják el. Jele
' Ill. Aramütós elleni védelmi osztály-'i': gyártmány. Törpe-feszültségű
táplálás. Jele "
Tananyag a villanyszereltikomplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
!!l'
A védővezetőre vonatkozó eloirások
A védővezetö (jele PE) nullázás esetén a villamos berendezés testét és a

hálózat nullavezetoj et köti össze.
A védővezetö keresztmetszete azonos a fázisvezetövel 16 mmüg, 16-35

mm2 fázisvezetöig a védővezetö keresztmetszete 16 mm;, 35 mm2
keresztmetszetnél nagyobb fázisvezetö esetében a védévezetö keresztmetszete a
fázisvezetö keresztmetszetének fele értékű lehet.
Hálózati rendszerek
TT, IT, TN-C, TN-S, TN-C-S, EPI—I
A betűk magyarázata:
T: terra — föld
N: neutral conductor — nulla-vezetö
[: insulatecl/ impedance - szigetelt ! impedancia
S: separated - elválasztott, elkülönített
C: common — közös
PE: protectiv earth conductor — védévezetö, kizárólag hibaáram vezetésére
PEN: a védő- és a nulla-vezetö együttes alkalmazása (PEiN)
A kisfeszültségű elosztó—hálózatok típusai

Az elosztóhálózat kapcsolata afölddei:
l. betü: T — egy ponton közvetlenül földelt
! - a földtől elszigetelt vagy impedancián keresztül
földelt
2. betü: T — a testek közvetlenül csatlakoznak a földhöz
N - a testek közvetlenül csatlakoznak az energiaellátó
rendszer foldelt pontjához
További betük: S - a védelmi feladatot külön védévezetö látja el
C - a nulla vezető és a védővezetö közös: PEN- vezetö
Védűföldelés közvetlenül f'dldelt rendszerben, (TT rendszer)
A közműhálózati kisfeszültségü rendszereket (Európában mindenütt) a

tápláló transzformátor csillagponti kivezetésénél, üzemi okokból, közvetlenül
(impedancia beiktatása nélkül) leföldelik. Ezt mutatja a kétbetűs rendszeljelölés
_
8
első T betűje ("terra, főldelés). Ha a fogyasztó-berendezések testjeit

védővezetőn át ugyancsak földelik, akker ezt a tőldelést mutatja a jelölés
másedik T betűje. Ha a készülék testzárlates lesz, akkor a fázisvezetőn, a
hibahelyen, az Ra Védőfőldelésen, és a rendszer Res esillagpenti főldelésén át
testzárlati áram lép fel. Ha ennek a testzárlatnak az áramerőssége kicsii akker ez
a védőfőldelés R ellenállásán aránylag kis (_a megengedhető UL: A SOV-nál
kisebb) feszültségemelkedést okoz. Ha az áramerősség nagy, úgy - az előirt
rövid időn belül, a túláramvédelem kieldja azt (az ehhez tartozó áramerősséget
jelöljük la -val).
A méretezési a képlet: Ra*la *: : 50 V
Ha a túláramvédelem kieldóárama, a rajta keresztül felyő üzemi áram miatt

nem választható az előző összefüggést kielégítő kis értékre, akkor az
érintésvédelmi kieldást áram-védőkapesőlőval lehet. megeldani.
TT rendszer
TT rendszer
. L1
. L3
[] [] [l
l.
PE berendezés
Ha a hálózat közvetlenül foldelt, akkor az ilyen rendszert TT—rendszernek

nevezik.
A jelölésnél az elsö T betü azt jelenti, hogy a rendszer az áramforrásnál
közvetlenül le van földelve, míg a második betű jelentése az, hogy az áramütés
elleni védelemmel (elözö nevén: érintésvédelemmel) Tvédett testek földelve
vannak. A TT-rendszer működési elve az, hogy a védett test Foldelése
következtében szigetelési hiba esetén a hibahelyen a foldbe folyó áram lép fel, s
ez a fdldelés ellenállásán keresztül zárédik. Ha az áram kicsi, akkor a féldele'si
ellenálláson kis feszültségemelkedést hoz létre. Ha viszont nagy, akkor vagy a
túláramvédelem, vagy az erre a célra beépített áram—védékapcsoló kiold.
IT rendszer
IT rendszer
* L1
Z
[] [l []
b b 0 !!
PE berendezés
Ha a tápláló hálózat nem közvetlenül, hanem 1 (igen nagy) impedancián

keresztül foldelt, vagy egyáltalán nem foldelt, akkor ennek a jele IT-rendszer.
Az I betű a hálózati csillagpontba kötött impedanciát jelenti. A T betü itt az
érintésvédelemmel ellátott testek védöfoldelését jelenti.
A hálózat foldelésébe beiktatott impedancia nagy értéke miatt a szigetelési
hibahelyen fellépő hibaáram kicsi, ennek megfelelően ilyen foldzárlat esetén
nem számolhatunk a túláram-védelem megszólalásával.
__
lú
TN rendszer
Ha a közvetlenül földelt közműhálózatot üzemeltető elesztöhálözati

engedélyes (elözö nevén: áramszelgáltató) ehhez hezzájárul, akker a
nullavezetöt védövezetöként is szabad felhasználni, ez a nullázáse nemzetközi
jelölése TN-rendszer.
Ebben a kétbetűs jelölésben, a másedi betű a testhez kötött nullavezetöt
jelöli. Elvben ennek hárem megoldása van. Az első szerint sehol sem építenek ki
külön védővezetöt, az egyfázisú üzemi áramok vezetésére szelgálö nullavezetöt
(jelölése Nzneutral) kötik minden fogyasztó készülék testére.
TN rendszer esetén a védövezetönek a PEN—vezetöröl valö leágazását vagy
az elsö túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabentö elött, vagy a
felhasználói mért föelesztéban kell megvalósítani. A védévezetöt a
fázísvezetökkel együtt (pl. közös védöesöben, közös több-erti vezetékben) kell
vezetni. Alelesztók alkalmazása esetén megengedett a védői/ezető leágaztatását
a felhasználói f'éelesztö helyett. az egyes alelesztéken megvalósitani. Ha
felszálló vezeték van, abban PEN-vezetöt nem szabad alkalmazni. Áram-
védökapeselöt az elesztéhálózati engedélyessel történt ellenkezö megállapedás
hiányában csak a mért felhasználói hálózatban szabad alkalmazni.
'l'N-C rendszer
TR TN - C rendszer
L1
L2
L3
PEN
berendezés
11
Ebben az esetben e rendszer jelölése TN—C (a Czeemmen jelzi, hegy a

védévezetö és a nullavezetö mindenütt közös). Ez a lehetőség bizenyos
esetekben csupán elvi, mert 16 mmz-nél kisebb keresztmetszetű vezetékeknél a
közösitést — a közös vezeté megszakadásának veszélye miatt — a szabvány tiltja.
TN-S rendszer
TN - S rendszer
. L1
iif- _ :: ne _ u .— J— u .- -"" __ _. n. - !-
. H. w _! .. nu h mmmmmm PE
r—ÚG-D—m—
(!
—J._:.-_. - berendezés
A másedik lehetőség az, hegy a védővezetöt mindjárt a tápláló

transzfermátortól kezdve külön választják az egyfázisú üzemi áramnkat vezetö
nullavezetötöl. Ezt a megeldást TN—S (separated, elkülönített) betücsepental
jelölik. Ez a megoldás kizárólag elvi jelentőségű.
12
T N—(É —S re ndsze r
!
j TR TN - C - S rendszer
L1
L2
LB
——--—— - —————— PE
berendezés berendezés
A harmadik megoldás a gyakorlati: egy darabig közös az üzemi nullavezető

és a védővezető (ez tehát a PEN vezető), majd egy ponton szétválnak. Az ilyen
megoldású rendszert TN-C'-S betüesoporttal jelölik. Azt, hogy a két vezető
szétválasztása hol történjen a helyi viszonyok és körülmények döntik el. A
szétválasztott szakaszon a védővezetőt (PE) nullázó vezetőnek nevezik.
Védőfőldelés (TT, IT hálózat)
Valamely testnek, vezetőanyagú tárgynak vagy vezetőnek a földdel való

közvetlen vagy közvetett összeköttetése. A töldelés magában foglalja a
főldelőket vagy azok rendszerét és a főldelővezetőt, illetve a foldelővezetőket.
Főldelő: A talajjal közvetlen érintkezésben lévő és azzal villamos

összeköttetést létesítő vezetőképes rész vagy vezetőképes részek együttese. A
főldelőt vagy annak egy részét a talaj fagyhatár alatti rétegébe kell lie-mélyíteni.
Amennyiben a földelőnek csak egy része van fagyhatár alatti mélységben, a
főldelő méretezésekor csak ezt a részt szabad figyelembe venni.
Földelő' tipusok:
- rúd— vagy esőfőldelők (függőleges foldelők);
- szalag— vagy huzalfőldelők (vízszintes főldelők.);
- lemezfőldelők (ülggőlegesen a földbe ásva);
- főldbeásott vőrősrézsodronyok;
— a talajjal közvetlenül érintkező vasbeton szerkezetek.
.
13
Földelő'vezetó? Az a ve'dővezető, amely a fő főldelőkaposot vagy sínt köti

össze a főldelővel.
Fő'jöideló'kapoes: Az a kapocs vagy sín, amely a ve'dővezetőnek, ideértve

az egyenpoteneiálra hozó vezetéket is, és — ha van — az üzemi főldele's
vezetőinek a foldeléshez való csatlakoztatására szolgál. Valamennyi villamos
berendezés részére ki kell alakítani egy központi földelőkapesot, illetve főldelő—
sínt. Ebbe bonthatőan be kell kötni a következő vezetőket:
— a főldelővezetőket,
- a védővezetőket,
- az EPH-gerinevezetőket.
Az N és PE vezető? szétválasztása az alábbiak szerint történjen:

Amennyiben az épület külső falán van a csatlakozó főelosztő, akkor a
nullavezető és a védővezető szétválasztási pontja a csatlakozó fóelosztő PEN-
sinje, azaz az épület. fő foldelő sínje'nek a csatlakozó főelosztóban levő, PEN-
sínkent funkcionáló szakasza.
TN—S T ami.. mai

i u "lme-_le-l.
HtJÉÚ-É-l
*:s 1591JuIl-ilell,
ZHGZ
Ell—ulumimn
ZEG
() " lHeilh-lL Hull-n
la' What—91 Huh,

vedelt-Im
F. tilanh. hal-h
§
'u
3538
%
.Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
A kialakítás műszaki feltétele, hegy az épület földelö berendezése

rendelkezzen villames csatlakozási lehetőséggel a csatlakozó fűeleszténál
(érkezzen egy megfelelő anyagú és keresztmetszetű feldelövezetö a Feldelö
rendszerről a csatlakezé töelesztóhoz). A földelövezetöt a peesétzárazett részen
kivül, célszerűen egy megfelelő kivitelű villames debezban, oldható villamos
kötéssel kell a fö földelö sínre csatlakeztatni.
betápláló ,?" 5 betápláló ,...f' 5

fövezeték fővezeték
74
csatlakezé főelesztó
2
IL
II
fö földelősin
_ A/ X PE
44!
PEN !
***—__ a földelövezető
/ bontható * "N
'N
N*
a'", 4 l ?; 4
7:— földelőberendeze's
csatlakezékábel csatlakozót-zabal
A földelövezetö kialakítása
15
Tanenyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Fan-leulüt.-1h'-u
ll —-————-—l ' ll. iín
-—f ' lz un
s f'f " :? mi"
N sin
PEN E 'I: __ PÉN [PH iín
; PE-veutő
I! !! N—veutők
Fu l'lS—IIÚLJH .!
u _
"4
Ll sín
az — " E um
L: 3. ' _h ] 1.3 sín
pi" műdal-MA—I—f—l—nh- arr—— -
u-a.—J.... ___.- ..- - -. ...- - .--.- PEN I Ni lín
PE sín
H
_L
-— PE-Mutö
!! ll
N—vlutök
u : 1 H Ha
n.: 5 f . ' .. um
u r'" ' ' MW] L! sín
nemm - * * . ] Mi"
van "CL—(Hi ;: : .; :: 39]: 1 mm
! l l !
lit-vetniük "mentők
——
"
_
PEN szétválasztási lehetőségek

A vedüföldeles olyan védővezetüt igénylő áramütés elleni vedelmi mód,

amely a védendő testet egy vedövezetön (PE) át leföldelik.
üzemi földeles: az üzemszerűen feszültség alatt álló rendszer egyik penlját

közvetlenül földelik (üzemi okokból).
Ve'döfüldeles: a Villamos berendezes üzemszerűen feszültsegmentes, de

szigetelési hiba folytán feszültség alá kerülhető fémre-sz Jfülrlele'se.
., L]
*__...M . , L,?!
-
. eü ._TPE
": Re
TT rendszerben a veder! teste? a hálózat m.;llm--'ezetrífjevel Összeköfrif files!
N ullázás
Ha a villamos hálózatnak van egy közvetlenül földelt üzemi vezetöje, akkor

ez fémesen van hozzákütve az áramütés elleni védelemre szerulö villames
1?
berendezések fémtestéhez, védővezetőként használhatjuk. A nullavezető

keresztmetszete legalább 10 mml.
mé
"(___—._._.!
li
!];
x
A nullézéses érintésvédelmi méd méretezési képlete így:
ZS' [a:Uü
ahol Zsa zárlati áramkör hurekimpedaneiéja (amit az esetek nagy részében a

reaktaneia elhanyagölésaval a hurokellenéllással szektak azenesnak venni), Ia az
érintésvédelmi kikapeselőszerv kieldási (megszólalási) árama.
Az elvadőbiztesítő és kismegszakité esetén a kieldési áram közelíthető:
I,.l : üt In
áram—védőkapeseié esetén a kieldési áram:
I.,. : 3111
Ue- a fázisfeszöltség.
Áram-védőkapesolö (ÁV K)
Az ÁVK—t gyakran nevezik FI relének, amely elnevezés a német

megnevezés "Fehlerstremsehutzsehalter" rövidítéséből ered. Az RCD
megjelölés az angel "residual current device" kezdőbetűiből adódik. Az MSZ
18
EN 61008—1: 1998 termékszabvány RCCB rövidítése pedig a "residual earrent

opereted circuit breaker" szavak kezdőbetűiből adódik.
Az áratn-védőkapesolás kifejezetten csak kiegészítő áramütés elleni
védelmi megoldás. Lényege, hogy a védett áramkör valamennyi üzemi áramot
vivő vezetőjét egy közös különbözeti áramváltö ,,ablakán" vezetik át, míg a
védővezetőt ezt megkerülve építik ki. Minden áramot átjárt vezető körül
mágneses tér alakul ki. Ha a fogyasztóhoz menő és onnan visszajövő üzemi
áramok összege zérus, vagyis testzárlat mentes állapotban, a különbözeti
áramváltő ablakában nem lesz gerjesztés, a vasmagban nem keletkezik fluxus,
az áramváltő kioldő tekeresében áram nem fog folyni. Ha viszont az áram-
védőkapesoléval védett fogyasztói hálózaton testzárlat lép fel, akkor ennek
árama a védővezetőn záródik, mely nem haladhat át a különbözeti áramváltó
ablakán, így az ott befolyó és kifolyé áramok összege nem lesz zérus. Az
áramváltö áttételének megfelelő nagyságú áram, ha meghaladja az áram—
védőkapesolé névleges különbözeti áramát, meghúz és kikapcsol.
Az áram-védőkepesolás működése tehát jiiggerlen a védett berendezés

teljesítményétől.
PE L1,2,3 N
* m villamos
berendezés
ÁVH alkalmazásánál az alábbiakat mindig vegyük figyelembe:

. Az üzemi áramokat összegezni kell, tehát háromfázisú rendszerbe
háromfázisú ÁVK építendő be! (Háromfüzisri ámmkőrben ::
háromfázisú ÁVH helyett hárem egyfázisú ÁVK nem építhető be!)
' Csak az összes üzemi vezető vezetendő át, a testzárlati hibaáram
vezetésére szolgáló PE védővezetőt soha nem szabad az ÁVK—n
átvezetni!
19
Tananyag a Vilgnyszerelákgmplex szakmai vizsgára történőnfellgeszgléshez
, . A nullavezetöt (N) mindig, a védővezetöt (PE) soha nem szabad az

AVK-n átvezetni — PEN vezetö esetében AVK nem alkalmazható, miután
egyidejűleg a két feltételnek nem lehet megfelelni. Azaz TN-C
rendszerben, illetve TN-C-S rendszer TN—C re'sze'ben ÁVK nem
alkalmazható !
A szivárgó áram útja az áram—vedökapesolóban:

(" IH -' ___.....__ __ .. __ _.______ _
., _;
20
Az áramok. összegzése az árem-védökapeselóban:

.T-Il-lü- -_-.n....— .._..—_ .. .? _ . .. . __.__.—
! -.__ ___.._ _.T ..,, ___.._..._.._.__._._ _...__ ._.
s ---k__ ___4_ r _, _ _ . --....s_
Az érem—védőkepeselé (FI-relé) kieldási ideje Függ a testzárlati áram

nagyságától, de csak a névleges kieldóárem kétszeresénél köteles 0,2s alatt
kikspeselni.
A hibahelyi hureklmpedeneia értéke: ZSZUm—HIAH

Uni" a névleges feszültség,
lán a névleges kie-Ide áram.
Kumhinált áram-védökapeselúk
A ken-minen émmarédökapewlú egy olyan készülék., amely magában

lljglulje e kisn'legszekíté és ez áram—védőkepcselé (ezaz Fl-relé) ümkeiúit. Tehát
mindkét készülék funkciói egy lekuzetben x-fem'mle
egyesítve. Ez e fejte készülék egyaránt ellátja a '
rés-'idzárlut.— és tLfllárel'mfédelmet_, velun'lint e a 0 al?!"
lüldzúrluli híbeúrem-védelmet. A luis-fulebe, .. ':' llll'
szabvány szerinti nes-'e: úrmn—védükupesolö ' **
beépitett 1úlémnu-édelemmel. " g
A készülékhez két szem-fény is kepeselédik. m. ! .?
MSZ EN 6 l (109—1 :20 ! IB.-"'A ! :20 I 5 Árem- fm "gy-üg—
védükepeselék beépített túlérenwédelemmeL .. ; '*'
háztartási és hesenlé l'lesmálalm [__RCBO- 313553n '
védükupeselék) l. rész és ez N'ISZ EN (öll'lllü—E— """" . !
113002 ÁI'EII'I'l—Efétlíl'lkapcfiljlök beépített ___—___! J/
túlárenwédelemt'neL háztartási ér hasonló H"
alkalmezésl'wkm ('R(_"B()—Védi')kepesül'k) 2—1; rész. A jelenleg tén-fényben lévö,
.—
21
magyar nyelvű szabványok részletesen taglalják a készüléket. Az RCBO

(_Residual Current Breakemritli Overeüirentproteetion) a készülék angol
elnevezése, ami valami olyasmit jelent, hogy lnbaáram által működtetett
áramköri megszakitö beépitett túláramvédelemmel. Az RCBO-t azért érdemes
megjegyezni, mert sok esetben az angol nyelvű katalégüsokban csak ezt a
1'nozaikszét fogjuk találni. Német nyelvterületről pedig az. Flf'LS jelöléssel
találkozhatunk.
Összegezve
A kombinált áramrvédökapesolö egy 2 az l—ben készülék. Védi az áramkört
a. túlterheléseklöl és zárlati áramtál, valamint megvalósítja a hibaáram—véöelmet.
Megfelelö kiválasztásukhoz számos paraméter megfelelö kiválasztása
szükséges. Az ,,AC" tipus egyre kevésbé jelent biztonságot a háztartásokban, így
érdemes inkább az ,,A" típust választani a. működés megbízhatósága érdekében.
Védövezetii nélküli áramütés elleni védelmi módok
A szabvány ebbe a csoportba sorolja azokat az áramütés elleni védelmi

módokat, amelyek alkalmazásához a védett villamos szerkezetek testét nem kell
védévezetövel összekötni:
1. Áram ütés etleni védelmi törpefeszültség alkalmazása.

Törpefeszültség (ELV— extra low voltrage) védövezetö nélküli áramütés
elleni védelmi mód.
Lényege, hogy EGY váltakozó, vagy 120V egyen feszültségnél nagyobb
feszültség ne kerülhessen az üzemi szigeteléssel ellátott villamos szerkezetek
aktív (üzemszerűen áramot vezetö) részeire.
Törpefeszültségü hálózat a nagyobb feszültségű hálózatoktél teljesen
elkülönítve vezetékeit külön esöben kell szerelni. A törpefeszültségü oldal
biztositéit, kapesoléit tilos a nagyobb feszültségű hálózat elosztétábláján
közösen szerelni.
' SELV (way...) biztonsági törpefeszűltség. Földet'etlen
rendszer!
' P'ELV (pratektiv...) védelmi törpefeszültség. Földelr rendszer!
- FELY Uanetional...) Müködési törpefeszültség (üzemi
törpefeszültség
A szigorú földel'eflense'gí követelmények azért vannak, langy a különböző

védő és földelővezetők ae hozhassanak tavoli, a hefyi potenciállal !éayegesen
eltérő potenciált.
2. A villamos szerkezetek elszigetelése: esetén a szerkezet testzárlat

következtében feszültség alá kerülhető — villamosan vezetö — részeit szigetelik el
az ember által érinthetö részektől.
22
Ll
_i [5
—— -— Pm
T
._p
_..._..,_4
.
Alap-szigetelés
? fiz—emi .f'
!
III)-KP!-
: 'i'—'a'? *1'1"
. ): garáz—.ra
"*.
Jámiékux Muti—limite"
szigetelés s"; "ge-tehá.-
3. A környezet elszigetelése: a villames szerkezet testét érinthetö

személyeknek a környezetben lévő tiildpeteneiálú, nem szigetelő részektől való
elszigetelését jelenti.
i 1 HUH-tulai;
i-"élnufi'szám
('suvez eték
. 'ÉÉXXÉ'ÖÚ'RXXXTI . , " ' l . , F' XX.-X sut-T
Sugar! L'IÖlrur'huliaá
4. Védö'összekütő-vezető: védő egi-'enpüteneiáhi Összekötés céljaira

[Használt védői-tesen? (régen: EPH i--*eze!é)
Ha a villamos készülék testét a vele egyidejüen érinthetö minden egyéb
témszerkezettel rövid úten témvezetével összekötik, akker a két rész között
gyakorlatilag nem léphet fel érintési feszültség. Ez az egyenpeteneiélra húzás
célja és elve. A védő,-tisszekötö-vezetö általában nem azenes az érintésvédelmi
védővezetövel. Hlsöserban löldelt, ill. füldeltnek tekinthető t'én'iszerkezeteket
(csövek, épületszerkezet, stb.) kell bevenni a védöüsszekÖtÖ—vezetö (kégen:
EPH) hálózatba.
Ahol védőősszekőtő-vezető hálózatot kell kiépíteni, központi

védőősszekőtő-vezető (regen: EPH) csomópontot is szükséges kialakítani. (Ez
lehet a központi főldelőkapoos, illetve sin is.)
A védőősszekőtő-vezető halozat (régen: EPl-l halozat) vezetőinek

keresztmetszetét a következők szerint kell megválasztani. A védőősszekőtő-
gerincvezető keresztmetszete ne legyen kisebb,, mint a berendezésben
alkalmazott legnagyobb ve'dővezető keresztmetszetének a fele. Rézvezető esetén
legalább 6 mm?— legyen, és nem kell 25 minő-nől nagyobbra választani.
EPH rendszer kialakítása csaladi háznál
Hazi elo szto

PE (15131t
sea gazkazao
' _______*(ezeték őő %% %
l' l
* l
Úaemi foteelő T 1 l : __ r _ -_'-Z f.!
T
l..
"Hiú-írt:"
E—
..!_.. .._ '.—
9 'u !
"- ' ! u,
. .
la
._l-l ill-.;
?—1'..I
! "m ! _"-
fel rí: 's E'.
r.-.
,- '.r—
T.]
l
FPH gumin['ivúliij—gfsk
"'JIIIÉtr'rwégjelem
* %
Fi.1r'f_lt_iká'at;£ - : Euhanvtalca
Nag-voor.) kllíirjrl'd eső
fémfelülelek , _ f ;:
(.? --:
. : """" "E
! F Csaotelepek
antianyag lefolyőba erre a use—éra kialak-lott

darabokat kell bekötni az EPH rendszerbe.
Az MSZ HD 60364—5—542012 szerint nem alkalmazhatók védővezetőnek,

vagy védőősszekőtő—vezetőnek a fém vízvezeték esővek, éghető gazt vagy
folyadékot tartalmazó csővezetékek.
A védőösszekötőagerinovezetők, amelyeket a fő földelő kapesokhoz

csatlakoztatunk réz esetén legalább 6 mmZ, alumínium esetén legalább 16 mmz,
míg aeél esetén legalább 50 mm2 legyen.
24
Minden házi lemhálőzatot be kell kötni a vődőősszekötő-vezető hálózatba.

Általában az épület házi tőkapeselő berendezése mellett kell Vedőösszekötő—
vezető hálózati esernőpentet kialakítani.
A házi femhálőzatet közvetlenül, védőösszekötő-vezetőn keresztül kell
bekötni ebbe a vődőösszekötő—vezető esemópentba; de nem kell mindegyiket
külön, sugaras vezetőn át, hanem a bekötő vezető lehet gyüjtővezető, sőt láneelt
vezető is.
Az összekötés mindig csak a vedővezetővel történhet, tehát tiles
Védőföldele's esetén a hálózati nullavezetővel Összek'ötni a védőösszekötö-
vezetőt.
5. Védó'elválesztás: A megőrinthető re'szek elválasztását a tölddel

összeköttetésben levő hálózattöl egy l:l áttételü különleges transzfennáter
biztosítja. A transzfermátör esak biztönsági kivitelű lehet, primer es szekunder
tekeresek külön esővetesttel rendelkezzenek, primer eldali feszültség 230V, a
szekunder eldeli feszültség 230V. Fentes szabályok:
' egy transzfermáterről csak egy készülék üzemeltethető,
- a szekunder eldalt földelnig nullázni vagy egyeb főmszerkezethez kötni
tiles,
' a szekunder eldalen a kábel megerősített szigetelő-sű legyen, hessza max.
10 m.
Ft ? l:— l
ld!
!
.,.l
a) a védőelválasztás esetén tilos az üzemi földeles, továbbá szenes

transztbrrnáterra egynél több 1villarnes fogyasztó nem kapcsolható;
b) egyetlen szigetelő transzfennáterra kapcsolt ket készülék testzárlata
eseten fellép az áramütés veszelye.
25
Túláramvédelem
Azt a legnagyobb áramot, amelyik tartés terhelés esetén sem okoz termikus
eredetü károsodást a vezeték esetében, megengedett éremnek, a készüléknél
névleges éremnek nevezzük.
A névleges, illetve megengedett árammal nagyobb áramot. túláremnek
nevezzük. A vezetékekben, a berendezésben kialakuló túláram túlterhelés, vagy
zárlat következtében keletkezhet (túlterhelési vagy zárlati árrmz).
A túlterhelés védelem alapvetö követelménye, hogy a túlterhelési áramot
még az előtt az idöpont elött szakítsa meg, amelynél már beállna a védett
berendezés károsodása.
Kis megszakíték
A kismegszakíték olyan kapcsoló szerkezetek, amelyek rendelkeznek tartós

túláram elleni, és zárlati áram elleni védelemmel. A tartós túlterhelést egy
kettösfém (bimetál) segitségével kapcsolja le, a zárlati áram pedig egy
elektromágnes segítségével oldja ki a reteszelő szerkezetet.
)
L ix u .t.
'.- aíl; i.,, r; H i,.. e
'5 el'-!!"! "95? * *- im ? lc f' es: amit! Lie.
A kismegszakíté tartalmaz még ívolté egységet valamint a nagy zárlati

áramot korlátozó szerkezeti megoldást.
25
A kismegszakítö lényegében védökapesolé.

A VÉdÖkCSOlÓk lehetnek vezeték védő és motorvédö kapcsolók.
Ezek alapján a kikaposolási idejük is más:

' gyorsabb kioldásű, vezetékvédö (B jelű), Főként vezeték" és
kábelvédelem lakéépűleteknél (világítási és dugaszolö aljzat áramkörök)
' lassúbb kioldású, készülékvédö (C jelű), Nagy bekapcsolási
áramfelvételű berendezések kábel— és vezetékvédelmére (lámpaesoportok,
motorok, stb.)
. vonalvédö (LS vagy D jelű). Igen nagy bekapcsolási áramfelvételű
berendezések kábel— és vezetékvédelmére (hegesztő-transzförmátorok,
motorok, stb.)
A kismegszakíté egy kézi működtetésű mechanikus kapcsoló, amely az

áramkör zárására és nyitására is alkalmas. A fedél középvonalában elhelyezett
fekete vagy kék kapesolégomb segítségével végezhető a kézi működtetés, a be-,
vagy kikapcsolt állapotot kapesolókon látható l (ON) vagy 0 (OFF) feliratjelöli,
fölötte a kismegszakító névleges árama.
Védettségűk IP UO fokozatú, felerésítésűk 35 mm—es sínre felpattintással

történik.
2?
A kismegszakitők az alkalmazási körülményeknek megfelelően B vagy C

karakterisztikával készülnek:
- A B jelleggörbejű kismegszakító idő—áram jelleggörbéje az
épületvillamessági berendezésekben felszerelt kiskábelek (kábelszerü
vezetékek) és vezetékek terhelési viszenyaihez illeszkedik.
! A C jelleggőrbejű kismegszakítő olyan fegyasztók védelmére
alkalmas, amelyek nagy bekapeselási áramlökése (10...l5 ln) miatt a
kieldásnak késleltetve kell megtörténnie, pl. meterek, transzfermáterek,
mágnesszelepek stb. esetén.
Szelektivitás
Túláramvédelmi berendezések szelektiv müködése akkor áll fenn, ha a

hibáhöz legközelebbi védőkészülék előbb eld ki anélkül, hogy az előtte levő
védőkészülék kioldana. (] ,ő-ös szerző)
A túláramvédelmi készülékek egymás közötti szelektivitásának határára a
kismegszakítők [2t átengedett energiaértéke mértékadó.
Olvadő biztosító
Működése az áram hőhatásán alapul. Az áramkörbe helyezett elvadőszál

keresztmetszete lényegesen kisebb, mint az áramkör többi elemének vezető-
keresztmetszete, a benne fejlődő hőmennyiség nagyobb lesz, mint. a. többi elemé.
A meghatározett határérték fölé emelkedő áramtől az elvadőszál felmelegszik.,
eléri az olvadási hőmérsékletét, majd elelvad, megszakítja az áramkört.
Azt az áramot, amely a kielvadást még igen hesszú idő után sem képes
előidézni: határáramnak (Ik) nevezzük. A határáram értéke általában a névleges
áram 1,3-1,6 szerese.
28
[*lrösaramű D (Díezed) rendszerű elvadé biztosító feladata a villamos

áramkörök, készülékek, berendezések túláram e's zarlatvédelme. A névleges
áramerősségre készülnek. A D rendszerű biztosító 30—50%—es túlterhelést tesz
lehetövé? a zárlati aramet 0,001-0,0012 másedpere alatt megszakítja.
A biztesító négy önálló részből áll:

1. az aljzatból,
2. a betétfejböl,
3. az elvadóbetétböl,
4. az illesztöelembűl.
Az elvadó betét felépítése és kielvadást jelzö szerkezete:
Az elvadószál hengeres alakú huzal, anyaga réz vagy ezüst. Az elvadészalat

kvarehemek veszi körül, amely alkalmas az olvadészál megszakításaker
létrejövő ívenergia elnyelésére. A iöelvadószál kielvadása mán a
segédelvadészál (welfram) is kielvad és így a segédelvadészal végén elhelyezett
jelzötaresa kiesik. A színes kielvadasjelzö mutatja, hegy az elvadébetét
működűképes vagy kielvadt állapotát.
A Diazed rendszerű elvadébiztesíté és részei:
29
iz'l'H ;"!jHI ingat-üt '-:.:. I! 11 l- -..: .I'i 1-1. li! 'i'
'*sM'lt'EL-s .
_ " Mm
;ir'all'ni'rt'rssi'e. ";
...,
f*- —.' ;'.__-.-1_ i m m
Az olvadóbíztosítok a kiolvadási jelleggürbéjük szerint lehetnek:

' gyors (hirtelen),
' késleltetett (lomha),
. igen gyors (ultragyors),
. lomha-gyors (kombinált) kiolvadású biztosítok.
A biztosítók kiolvadási jelleggorbei a zárlati áram és a kioldasi idő

függvényében.:
30
Nagyteljesítményü biztesítók
Nagyteljesítményií hálózatekban zárlatvédelemre nagyteljesitményü

fegantyús biztesítókat készítenek. Ezek két fő részből állnak:
' biztositéaljzat
' biztosítóbetét
A nagyteljesitményü betéteket szigetelt iegöval szabad az aljzatba helyezni

vagy kivenni.
Az aljzat névleges áramerőssége: 63, 100 (125), 160, 250, 400 és 630 lehet.
A betétek típusai a NOL és Super NOL (_SNOL.) villames elesztéhalézatek

védelmére használják.
A N'OLGr lemha-gyers típusú betéteket kapeselékészülékekkel kombinálva

használják.
A NOGe, NOSi tipusú elvadébetétek igen gyors müködésüek. Gemiániun és

szilícium félvezetők Vúdülmél'c szolgálnak.
A biztesitók kiegészítő tartozéka a nullavezeték bemé. A nullavezetü bentó

egy áramkör teljes leválasztására szolgáló készülék.
31
Villamos berendezések biztonságos létesítése
A villamos berendezések külsö behatásokkal szembeni védelme védettségi

fekezatekkal ( IP) adható meg:
Az IP [elö/és:
- az elsö számjegy ('I-tél 6-ig) a mechanikai behatás elleni védelmet
jelenti (pl. 1, ha nincs védelem)
_ a második számjegy (l'—tél 9-ig) a víz behatás-a elleni védelmet
jelenti (pl. 0, ha nincs védettség)
A háztartási készülékek bíztensági fekezatai:
Jelölés I'ilnevezés lll l'nkiiml

Flint—'s' F'urniiil IP Ell
6 (].I—epega'i Viz. cut—n vetlen IP 2!

B] llisi'ívfz ellen vedett ll) 33
A l""l'ecL'.—ieani ki! ellen l'kltlüll llJr Fél
; X X-"l'zsiigtii' ellen védett lll' 45 ;
. Ö Xf'iznienlesen Ii'n'nllell ll-l' Je"?
% Pn!" ellen Innnlett H" Óh :

i
Az IP védettségi fekezatek értékét és jelentését a következő eldalen lévö

táblázat tartalmazza:
32
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vi zsgara történo felkészüléshez
:etmma— :EE §ms mm;—Hum: ammEoÉÉmc

mm mÉtmEÉNÉ aware—um: neuexou
cum—ambar: GÉE ? Em": HuoummmE
_mem ota—É m RMEÉÉÉ ammoeB nem NS
ff
assa 3 sem? ETEm—É

az;: tengeti EME—,, Eza, mücmEÉNS
ÉmummemmmE mmaemaum
:ÉtmE 3593 Em: _mÉEmE DCS 932 vma Emma.—§ cmzn mmm—gen Én.
J'
3331 Hum—um; cmzm mm.—EmEmDNÉ mm ._mmsÉ mÉm

EmumacmamE numera—Ein Em: HmmvüxcE m mxmtmE
mászna sietve 3383 Em: ._EÉÉ mm.—ien m mu .mmE munoimnmxm Eme cmmm:£
:muEEH Hmmm; cmzm Gamma? ammEeÉmE 33223 En a emu? Éz amugeesa
33
:eamcm: EBEÉ zene.; cmzm N; üzemen—É...— Eemnme Én? sem, igaz EBEÉ EE a A.
zene; nem. MEH—533 reuma, cmzm xmummu s._oemm EE md A
HS oHmEema 03k segmemm mo-.....ow amaz.—353
neem: Ez; tenu? cmzm VÉGE :EEEÉ EE §, A
cmzm Nr., ommammu ÉÉÉ m:-smv BummamEmm—üu
Summa, cmxm HS emwammu segge—namam :mmmá Eme? sem, VEGE 33553 EE om
("a
HUN—um? PENZ apu—um; Emz
mense, xmem menace
ám.—Emma x_uommE hamu.—EwNm mmm
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai_gasgára történő felkészüléshez
A villamosenergia-rendszer jellemzői
A villamosenergia-rendszerek irányításának felépítése
Az együttműködő energiarendszerek biztenságes, jó minőségű villamos

energiát optimális körülmények között szelgáltatő üzemének fenntartása elyan
méretü irányítási feladat, amely hierarchikus felépítésű rendszerirányítással
oldható meg. Az ábrán látható mőden egy szabályezási zőna (ez gyakerlatilag
egy erszág villamesenergia—energiarendszere) üzemirányítási hierarchiájának
legfelső szintjén az átviteli hálózati rendszerirányitő (TSO: Transmission
System Operatőr) áll. Magyarországon ezt a tevékenységet a MAVIR (Magyar
Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítő Zrt.) látja el. Az elesztőhálőzati
engedélyesek tulajdőnesai és üzemeltetői a 120 kV-es és alaesenyabb
feszültségszintü elesztőhálőzateknak, üzemirányítási feladataikat a Körzeti
Diszpéeser Szolgálatek (KDSz-ek) látják el. Az elesztőhálőzati engedélyesek
jegesultak Územirányitő Kőzpentekat (ÚIK), illetve Kirendeltségeket
működtetni.
evang.-ruhán * M x. H'lil ne; m. m
'h I"" m . .* ?m,-:..tefmenni!; ; i-
?
.Hwtvh ii;_'gi:,,-_-,nu : ?,
i.". .'-,;.-;.,' / . li. __
iiiérmiuii; űl]! :. ur" '__-,_ : -' _. .
L."-fil.? II.-I': ! IE;-
i'ml.':.r'.* .! Mil: .—' uh,-úl *

-
[HCH-"MHK L'rl' r'a.
u finn a?- HM mm
Hi,.mfu
till-')'If'd:;i_1:. ;
allomaao ;
k-ELÉH.'IJ$I"3-'Ui't r.k'EJ-l i 13.313 -' if.- f". Ul

Hihihi— l-ei'llik'n'
!: ! l
i i' .
N." ., f1,[)-1'-f!,c.')'.
-'
hir-"e'"; !
ht.-H: Mumu-.t 'r. ?,,- :rix,;l::, ria! ,;M U" *
1Iiül'rá 'vr AL
!
!
mi-.e---.-:mu.4-:.,n m,: in... ?
H t ""Na-l Hr'lli'iu'ől
A villamos energiát az erőművek generátorai állítják elő, és ezt kiterjedt

elosztőhálőzat szállítja a felhasználókhoz.
A villamos energia útja az erőműtől a felhasználőig:

r : _ ' l !
Erőmű l mm;-nos [Germc vezettek Attomas Ereszre—
i _ l (alaphálózat) l vezetek
, II'E'JDSZ ró—
! hálózat)
i
l
Genertifor l l Tronszfermőt'ori
l .' l
Erőmüvek csoportosítása a villamosenergia—rendszerben betöltött

szerepük szerint
Áfaperűmt'íi-fek: a villamosenergia—rendszer alapterhele'sét viszik, amely

egész évben viszonylag egyenletes. Ezek az erőművek a legjobb hatásfokú, a
legkisebb őnkőltse'ggel termelő erőművek? amelyek a karbantartást kiveve egész
évben folyamatosan üzemelnek (pl. atomerőmű).
Váh'oző terhelésű (merretrendkzrfőj errív'müvek: a viszonylag kisebb

terhelesváltozások iedezesere szolgál. Kihasználásuk kisebb mint egy
alaperőmüve, azonban terhelesük tág határok között változtatható (pl. hőerőmű).
Csá'eserőművek: az alapterhelésen felül jelentkező, nem állandó úgynevezett

esúesterheleseket viszi. A esúeserőmüvek kihasználása jóval kisebb mint az
alaperőmüveke, így ezek az erőművek rosszabb hatásfokúak is lehetnek. Ezen
erőművek indulása viszonylag gyors (pl. vízerőmű).
Erőmüvek csoportosítása a felhasznált energia szerint
Hőerőmt'ivek: a tüzelőanyag hőenergiává alakítása, gőzkepzős, gőz

mechanikai energiává alakítása (__gáz—gőzturbina) es ezt villamos energiává
alakítani ( generátor).
35
Ta nanyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
serőművek: a víz helyzeti illetve mezgási energiáját hasznesítiák. Az

esesmagassághez a megfelelő vízturbinát alkalmazzák.
Energiaferrás:
- felyőviz
- termeszetes tárező
_ szivattyús tározó
- tengervíz
Atomerőművek: a hőtermelés a kazán helyett a reakterban megy végbe, az itt

keletkezett hőt közvetítő közeg (hűtőközeg) juttatja el a hőeserélőbe (primer
kőr). A hőeserélőből a gőz a turbinába kerül, innen a kondenzaterba jut.,
ahennan a csapadék már úgy kerül vissza a hőeserélőbe, mint a hőerőniűnel
(szekunder kör).
Tevábbi erőművek:
. Szélerőművek
' Geetennikus erőművek
! Biemassza erőművek
' Naperőművek
Hálózati feszültsegszintek
' alaphálózat: 750k'V
400kV
220kV
' főelesztő hálózat: lZÚkV

35kV
' elesztőhálőzat: ZOkV

lOkV
őkV
0,4kV
36
Hálózattípusok
Sugeres hálózat: egy pontból táplált, többszörösen sze'tagazó nyitett

vezetékrendszer, amelyben az energia a felhasználókhoz csak egy úton juthat el.
Előnye, hegy a hálózat jól áttekinthető, a hibahely' könnyen meghatározható,
védelme egyszerü. Hátránya, hogy üzemzavar eseten nagy terület maradhat
energia nelkül, valamint a legutelsó fegyasztónal nagy a feszültségese's.
10.,.35Mf
51
aekv_
52 33 54 ÉSE, 35
5';
Sugaras hálózat
Gy:??úís hálózat egyetlen táppontból kiinduló és oda visszatérő

gerincvezetékből, valamint a hozzá kapcsolódó leágazásokból áll. Előnye, hogy
a felhasznalok két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás esetén a
megfelelö szakasz kizárható, és a. többi felhasználó ellátható. Hátránya, hogy a
táppont kiesése esetén az összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a.
hálózat védelme bonyolultabb.
ID , 35 kV
7!
o,; kv
..a..."
!
Ill!
tl]
K
H .....
: : nur-__
Gyürűs hálózat
Több pontban táplált hálózat: lényegében olyan gyűrűs hálózat, amely két
vagy több, egymástól független táppontba csatlakozik. A gerincvezeték
megszakítokkal több részre osztható, így üzemzavar vagy karbantartás miatt az
egyes szakaszok kizárhatók. Bármely táppont kiesése esetén is biztosítható a
fogyasztók energiaellátása. Hátránya, hogy az ilyen halozat már bonyolult:
38
___—__.
védelmet igényel, ezért célszerü, hogy nermál üzemállapetban a gerincvezetéket

két sugaras hálózatra esztjuk, és csak üzemzavar esetén kapcsoljuk össze.
Ezáltal a hálózat egyszerüen védhető.
lÚ...35 kV 10...35HV
Ti T';
5. s!
014 IN 011. w
] ] Áá,] 1, 53 BÚS-'. ! ; is?
55
_a..—
ll lll
Több pontban táplált hálózat
Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppentból kiindulva az

összes legyasztö érintése után visszatér a táppentba. A kürvezeték kialakítható
két táppentbél indítva is. Az egyes fegyasztói gyüjtösineket összekötő
vezetékszakaszekrél tevábbi leágazásek nincsenek. A kürvezetékre esatlakezó
fogyasztó üzemszerűen mindig két irányból kap táplálást, ami az energiaellátás
minőségét és biztenságát növeli. Hátránya a nagyebb beruházási költség,
valamint a táppontek kiesése az Összes Fogyasztót érinti,
39
!— ? Táppont m Megszakító
l'-. ._f _
a,— --e- Fog-faszt!)
L É
Kör-vezeték
Hur-kolt hálózat: a vezetékek egymassal összekapcsolt, bonyolult, zárt

rendszert alkotnak. A vezetékek több csomópontot és fogyasztói táppontot
kötnek össze, ezért ez a hálózat a legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz
egyidejűleg több úton juthat el az energia, ezért. itt a legkisebb a feszültségesés.
Hátránya, hogy bonyolult védelmet igényel. és a létesítési költsége nagy. Ilyen
kialakítású általában az elosztóhálózat, az alaphálózat és a városi
középteszültségü kábelhálózat.
8 8
faó'ü Jr F %— - .??Ir'pmfus e?)

erositette-zsét?!
_a ._ .. ..._ _
405] ó'é'
Hoffer? ' 193111!

n slag-of '
Hurkolt hálózat
Négyvezetékes kisfeszültségü elosztóhálózati engedélyes

(előző nevén: áramszolgáltatói) rendszer
A nagyfeszültségű elosztéhálézati engedélyes (Előző nevén:

áramsznfgálmtói) primer Oldalon hérmnsziíg (delta), a kisfeszültségü
felhasználói (régi nevénfogyasztózf) szekunder oldalon esillsgknpesnláshe kötik.
a transzfermátort.
PRIMER OLDAL SZEKUNDER OLDAL

Nagyfeszültsegü Kisfeszültsegu
tápláló oldal fogyasztó oldal
háromszög kapcsoláe csillag kapcsolás . . . . .
Haremfazlsu. negyvezetekes
kisfeszültségu rendszer
Nane'
_ __ r—'—11 !. uhu U L 1 (
R )
szülteégü. * ' * L
tápláló *" ,r—_—'_l—':I: Uv ? (3)
hálózat / u, UV
_" // —-—l—H . _IUI ' L3(Tl
? X 'x
lja-ILLAGPbNT Lekapcsolo: niztesltekl .
aram—vedekapcsolo
kismegszakl'to
Tf üzemi földelés
Fázis és nulla között a feszültség 230V
U f' ( fi'uisi'ewiillségl _" 2.3l
Bármelyik két. fázis között a feszültség 4DOV
Ux- (vennii feszültség] : 4UOV
41
Tananyaga villanyszerelő komplett sza—kmai vizsgára történő felkészüléshez
Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való

csatlakoztatás
MSZ 447 :2019
A közcélú elosztóhálózatra csak olyan fogyasztókészülékeket szabad

csatlakoztatni, amelyek más fogyasztási helyek villamosenergia-vételezésének
minőségét nem rontják, illetve más fogyasztási helyek fogyasztókészülékeinek
üzemszerű működését nem zavarják.
Az elosztóhálózati engedélyesek (előző nevükön: áramszolgáltatók) által
üzemeltetett közcélú, kisfeszültségű energiaelleátást szabadvezetékes és
földkábeles rendszereken keresztül biztosítják.
A hálózatra kapcsolás feltételeit az MSZ 447z2019 szabvány határozza meg.
A kisfeszültségű és közcélú hálózatokat az elosztóhálózati engedélyesek
(elázó' nevükön: áramszolgáltatók) üzemeltetik az 1994. évi XLVIII. Villamos
Energia Törvény (VET) szerint.
A csatlakozási szerelési munkák elvégzésére az elosztóhálózati
engedélyesek úgynevezett minősített szakvállalkozókat ajánlanak. (Ezek a
szakvállalkozók tanfolyamon résztvettek és vizsgáztak)
A közcélú hálózatra csatlakoztatásban, többnyire három érdekelt vesz részt:
az elosztóhálózati engedélyesek, a felhasználó és esetleg az épület tulajdonosa.
MSZ 447:2019 szabvány (fogalmak)
A !kalmazási terület:
A szabvány tárgya a kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatról ellátott vagy
ellátandó felhasználói helyek (pl. lakóépület, irodaépület, üzletház,
szolgáltatóház, rendelőintézet, pavilon, ipari és kereskedelmi felhasználók,
garázs, ingatlan) csatlakozó és összekötő berendezéseinek (előző nevén:
fagyasztót vezetékhái'ózat) az általános biztonsági előírásokon túlmenő azon
műszaki feltételei, amelyek teljesítéséhez köti a Villamosenergia Törvény (a
továbbiakban VET) az áramszolgáltató ellátási kötelezettségét.
Hálózati leágazó pont

A közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú
elosztóhálózat és az összekötő berendezések (etázó nevén: fogyasztói
vezetékhálózat) összekötési pontja. A villamosművek, a villamosmű és a
felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői
vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa.
42
Csatlakozó berendezés
Az átviteli vagy elosztőhálózat részét képező vezetékrendszer, a hozzá
tartozé átalakíté- és kapesolé berendezéssel együtt, amely az átviteli vagy
elosztőhálézat leágazási pontját a esatlakozási ponttal köti össze. A
fogyasztásmérő berendezés a esatlakoző berendezés tartozéka.
Elosztáhálózat
A villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való
eljottatás céljára szolgálő vezetékrendszer beleértve a tartészerkezeteket is, a
hozzá tartozó átalakitő- és kapcsoló berendezésekkel együtt.
Csatlakozóvezeték
Egy összekötő berendezés (előző neveffogi---'oszrói vezetékhálózat) ellátására
szolgáló vezeték, amely a hálózati leágazó ponttól az összekötő berendezés
(előző neve:.főgvoszfőt' vezetékhcilőzar) kezdőpontj áig teljed.
Fogyasztásméró' berendezés
A vi[lamesenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására egy vagy több
fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel (legnagyobb terhelést mérő,
teljesítményösszegző, meddőfogyasztás—mérő, átkapcsolást végző, illetve azt
vezérlő szerkezet, kismegszakité vagy késes olvadébiztosíté—betét, mérőválték)
együü.
Összeköíő berendezés (előző neve:jog;-Josztdi i-rezetékhálőzot)

'Iöbb felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az
elosztőhálőzati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a
csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze.
Az összekötő berendezés a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti
össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérőhely az összekötő
berendezés tartozéka.
Mér-effele jegyasztáí hálózat

Az összekötő berendezésnek (előző neve: fogyasztoi vezetékhálózatnak) az a
része, amelyre közvetlenül csatlakozó berendezések., készülékek (pl.
hangüekveneiás vezérlő) tögyasztását nem méri joghatással járó mérési eélra
felszerelt fogyasztásmérő.
Berápiáló fó'vezeték
A méretlen hálózat része, amely a esatlakozévezetéket köti össze az első
tüláramvédelmi készülék elhelyezésére szolgáló berendezéssel. Több
fogyasztási helyet tartalmazo épületek esetén a betápláló fővezeték a
csatlakozási pont után elhelyezett első tüláramvédelmi készüléket köti össze a
esatlakoző főeloszté készülékeivel.
43
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára tőrténő felkészüléshez
Csatlakozó fó'ea'osztá
A méretlen hálőzat részét képező központi elosztő berendezés, amely a
esatlakozővezeték, illetve a. betáplálő fővezeték higadására, az első
túláramvédelmi készülék elhelyezésére és a méretlen fogyasztói halozat szükség
szerinti elosztására szolgál.
Méretlen fő'vezeték
A betáplálő, a felszálló és a leágaző fővezeték együttes elnevezése.
Mértfő'vezete'k
A tbgyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói főelosztő táblával.
Felhasználói mértféeilosztó
A mért felhasználói hálózat (előző nevén: fogyasztói hálózat) részét képező,
ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes
áramkörökbe iktatott tüláramvédelmi készülékek elhelyezésére szolgáló elosztó.
ltt helyezhető el egyes helyhez kötött fogyasztókészülékek leválasztó—kapcsolója
és az áram-védőkapesolő is.
Beépített teljesítmény
A fogyasztási helyen rendszeresen üzemben tartott fogyasztőkészülékek
névleges teljesítményfelvételének számtani összege.
Névleges csatlakozási teüesítmény

A felhasználói szerződésben csatlakozási pontonként rögzített helyen,
jogszabályban meghatározott, vagy ott előírt módon számított teljesítményérték,
amelyet a meghatározott túláramvédelmi készülékek névleges vagy beállított
áramerőssége behatárol. A névleges csatlakozási teljesitmény értéke nem
haladhatja meg a rendelkezésre álló telj esítmény értékét.
A közcélú elnszto'hélőzetro esetlekoztotás feltételei

A közcélú elosztőhálőzatra csak olyan fogyasztőkészüléket szabad
csatlakoztatni, amely más fogyasztok üzemszerű működését nem zavarja. A
fogyasztékészülékeknek meg kell felelniük a rájuk vonatkozó
termékszabványok előírásainak.
A közcélú elosztőhálőzatra csak olyan méretlen fogyasztói hálózatot szabad
csatlakoztatni, amely lehetővé teszi az áramszolgáltató kezelőinek gyors és
biztonságos munkavégzését.
Zárőpeesételhetően kell szerelni a fogyasztásmérő berendezést, az
időprogram-kapesolot és ezek vezetékeit. A méretlen fogyasztói hálózatot és az
abban alkalmazott szekrényt, dobozt, sorozatkapesot, továbbá minden olyan
44
'Fananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
áramkört, amelyhez valő hozzáférés szabálytalan áramvételezést vagy a

fogyasztásmérő jelzésének befolyásolását teszi lehetővé.
Villamos méretezés
A esatlakozővezeték és a fővezetékek vezetőit feszültségesésre, melegedésre
és áramütés elleni védelmi (előző nevén: érintésvédelmi) szempontból kell
méretezni. Az együttes feszültségesés az eredő méretezési teljesitmennyel valo
terhelés mellett a közcélú elosztőhálőzat névleges feszültségének. legfeljebb ltá-
a legyen úgy, hogy lött essen a esatlak'ozővezetékre és l'i/s az összes
fövezetékre. A világítási és a hötárolős esúesidőszakra külön-külön elvégzett
számítások közül a nagyobb érték alapján kell méretezni
A esedakozővezetek kialakitása
Általános szabály, hogy a csatlakozővezeték jől megközelíthető legyen, és
ne. haladjon keresztül elzárt helyen vagy idegen ingatlanon, valamint, hogy egy
esatlakozővezeték csak egyetlen épület (szekeío) összekötő berendezését (előző
neven: .fbgvoszrői vezeté/(hálózatát) táplálhatja. A esatlakozővezetéket
háromfázisú (négyvezetékes) kivitelben kell létesíteni, ha az szabadvezeték, és
kettőnél több fogyasztási helyet lát el, vagy ha kábel vagy sín.
Szobadvezetékes csatlakozás:
Ennek szigetelt vezetőit az épületen belül megszakítás és kötés nélkül kell a
csatlakozási pontig vezetni.
KÉÖEHE'! történő csatlakozás: Az épületbe valő bevezetés helyén a

faláttöréshe legalább 80 mm átmérőjű csövet kell beépíteni.
Megnevezés változások:
Előző megnevezés Uj megnevezés
fogyaszto felhaszná ! ő
___ __
fogyasztói vezetékhálózat össze kötő berendezés
érintésvédelem áran'iütés elleni védelem
áramszolgáltató eiosztt'iháiőzati engedélyes

Csatlakozóvezetékek kialakítása
A esatlakozóvezeték könnyen hozzáférhető és me gközelíthető legyen és csak

egyetlen épület összekötő berendezését (előző nevén: fogyasztói
vezetékitáfőzatát) táplálja. Kiépítés előtt mindig egyeztetni kell az
elosztóhálózati engedélyessel (Előző nevén: áramszolgáltatóvol).
A esatlakozóvezeték lehet szabadvezete'kkel vagy kábellel kiépített.
A szabodvezetékes esatlakozóvezetéknek szigetelt vezetéknek kell lennie és

megszakítás nélkül érje el a fogyaszásmérőt. A csatlakozási pont és a
fogyasztásmérőhely között doboz ne legyen. Méretlen vezető elzárt belsőtérben
(padlás, pince) nem haladhat. A méretlen vezető nyomvonala szemmel
követhető legyen (MSZ 4472019).
A csatlakozási pont a fogyasztásmérő elé szerelt kismegszakí'tó bemenő

kapesai vagy a házi főelosztó bemenő kapesai.
A esatlakozévezeték vezetőit feszültségesésre, melegedésre és áramütés

elleni védelmi (előző nevén: érintésvédelmi) szempontból kell méretezni.
A esatlakozóvezeték egyik végpontja az áramszolgáltatói hálózathoz, a

másik a fogyasztásmérő berendezéshez csatlakozik.
Az, összekötő berendezést (előző nemért: _Étgyosztói vezetékhrífőzotot)

méretlen és mért fogyasztói hálózatra bonthatjuk (mérő előtti és mérő utáni).
Csatlakozás szigetelt esatlakozóvezetékkel
Közcélú kisfeszöltse'gü szabadvezeték hálózatról történő csatlakozás az

áramszolgáltatói hálózatról kétféleképpen történhet:
' Szigetelt esatlakozóvezetékkel
. .Kábeles csatlakozással
Kisfeszültségü szabadvezetékes esatlakozást, az áramszolgáltató max 6

lakásos épületig , általában 20kW csatlakozási teljesitményig létesít. Az e feletti
igényeket földkábellel kell megoldani.
46
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára törté nő felkészüléshez
A csatlakozóvezeteket a tbgyasztn altal kiépített tetötartóig, falitartóig,

faliheregig vagy segédeszlepig, az elesztóhálózati engedelyes (Előző nevén:
árcnnsznlgálmtó) vagy az altala megbízett szakipari ceg végezheti.
A tetötartó elhelyezhető az épület bármelyik oldalán, illetve tetősíkjan.
Tető'rurló [nevezés sapka

E'"
F"
H,...Tarlócső
Min.500
Rögzifö bilincse— Min. 100

Vizferetö gallér-__
Tetöszig.csöhüvety-_ Hettapfejü facsever
Fe lerösitö bilincs
. .':'-'—"o'—"'-"l"-'-'-"........
. ..... . . - .- ---
........
Fa gerenda
.e
el'—'
. . n- "" o't'
o . b ! h- 1' T *"
! Ji-Ö.**Ö'Ú.'l*:h§1ű.f'l
! '.*.*-"r'e'e*o'l'ü'ü .
. .. . * -'§—.:f...i'l't
-—" "—*':i'e_'.'n Én!-**.)
min, lUlü III. 36
T4 tetötartös csatlakozás
A szigetelt csatlakezevezetek nullavezetöje egyben a vezeték tartósndrnnya

is. A földtől mert legkisebb távolság az MSZ lSl-8-ban, a területjellege szerint
előírt távolság (minii'num S.,Sm).
A tetötartó az MSZ 447:2019 szabványban meghatározott T4 típusú.

Legalabb 2"-ns, varrat nélküli ace-leső, kerrózió ellen vedett. Amennyiben a
tetötarte hessza megkívánja, a tetötartet ki kell. kötni. A csatlakozó VCZCtÓk
védelme érdekében ki kell belelni Mü. !. 36mm-es vagy 48mm-es vastag falú
védöesövel.
A szabadvezetekes hálózatok a vezetö szigetelése alapján lehetnek:

Szigetek. szabadvezetek hálózat
- Szigeteletlen (csupasz) szabadvezetek hálózat:
' Egysikú
' Többsikú
Tetötnrté bevezető és Tf—i TIF? FALITARTO
Hollopf Mi?!-es csavar
Felerösítö bilincs ..f '
Felero'sitö bilincs
a T
% - (5573: 1. Nem.
r.: ."I-f'l' it'—Ég ?
. J-ü'ö' 1á0 230
www —m$?!?
"rue; 90 130
Ha??? hűt—t!
TF-l fali tartós csatlakozás
Kábelesatlakozás szabadvezeték hálózatról
Földkábeles fogyasztoi csatlakozást nagyobb tbgyasztéí teljesítmény igény

esetén az elosztéhálézati engedélyes (előző nevét:: áramszoígáhatrí)
kezdeményezi.
Szabadvezefékről készített, magántulajdonban lévő kábelfévezeték

csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy a méretlen lévezeték a kerítésbe épített
esatlakozószekrénybe érkezzen. Ebbe a csatlakozó szekrénybe kell beépíteni a
fogyasztásméröt is. A szekrény legfeljebb lm távolságra helyezhető el a
kerítéstől.
A földkábel csatlakozó vezetéket háromfázisú kivitelben kell létesíteni:

! Alumínium vezetékkel 16—h25—50 mm2
' Réz vezetékkel 10-16—25 mm2 keresztmetszetben.
48
A kábelt az oszlopra 15111 magasságig 63mm átmérőjű 5,6mrn

falvastagságú, kemény polietilén (KPE esö, UV álló) esőbe kell elhelyezni. Az
oszlop aljához kb. lm átméröj ü ,,kábelkarikát" kell fektetni.
Kütegelt, szabadvezetékes, közcélú hálózat
, Hálózati leágazásipont !
- pl , :
Csatlakozó vezeték !
' 810 — ?DD
i .
Oszlopbilines '
Védöesö:
Teljes hossz:
3m
Hmmm? itt—_!!! Hrh77'77'7'n7to7777777777777m7777777'7777777'n7777't
______ w— ____________
H ————————— ______ __
xx —— ________________
""—'—
LKabeltartalék
Szabadvezetékos hálózatról leágazó töldkábeles csatlakozó részlete
A csatlakozási pont kiépítésének helye
Az elosztóhálézati engedélyessel (előző neve: áramszolgáltató) történö, ettől

eltérő megállapodás hiányában a csatlakozási pontot a következők szerint kell
n'iegválasztani:
. ha több felhasználási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyiló
kapuja van, akkor ennek (több kapu esetén a fökapunak) kapualjában,
könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
49
- ha az épületnek, építménynek közterülettel érintkező vagy a

közterületté] el nem választott fala van, akkar ennek. lehetőleg a külső
oldalán,, a közterület felől könnyen hezzáférhetö és kezelhető
elhelyezéssel;
' ha az ingatlant a közterületté] kerítés választja el, úgy ennek
vonalában, a kerítés közterület felöli oldaláról könnyen
megközelíthető és kezelhető elhelyezéssel.
Hálózati leágazasi ! nnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn
' Csatlakezéféeleszté lt "/

X / 5 ;
I'll—'I!
;"
! Csatlaküzáa' parat s,
[csatlakez és' ezeték kétes: pun!;a ]
"***-T ,
Csatlakezonzetek f'" X Men fövezeteh
' Telekhatár I ' * *
Földkábeles esatlaknzé szabadvezetékes hálózatról történö leágazással
SU
Fogyasztásmérőhely kialakítása
Új tegyasztásméröhelyek fogyasztásmérőinek és ezek tartezékainak.
elhelyezésére a következők szerint kell helyet biztosítani:
- egyetlen tögyasztási helyet tartalmazó épület esetén ennek külső falán, a
közterületről látható helyen vagy a közterülettöl elválasztó telekhatáron;
— több fegyesztási helyet tartalmazó épület (épületszekeiő) esetén vagy
épületenként (épületszekeiőnként') vagy szintenként (ezen belül szekeiönként)
összegyűjtve az épület mindenki által hezzátérhető közlekedő tereiben.
A mérési mód lehet:

' Közvetlen esatlakozású mérés —az igényelt teljesítményből
szamitett áramerősség fázisönként az SÚA—t nem haladja meg
. Közvetett, mérövaltés mérés —az áram meghaladja. az SOA-t.
Sin
Primer
__ Sze-kender
A szekunder teker-ecset ellatntt vasmeg

,.körbeveszi" az árammal atjart sínt , amelyet
széleskörűen alkalmaznak
Aramvaltő
Fegyasztásméréhely létesítési elé'irásek szerint tervdek'umentáeié

szükséges. A tbgyasztásmérö mellett vagy alatt, 60 eni-nél közelebb fémhálózat
(víz—, gáz- fűtöesévek stb.), illetve gázfegyasztásméré ne legyen. Ha. ez
elkerülhetetlen, akker a fémesövet járulékes szigeteléssel kell ellátni. A lehető
legrövidebb úton kell vezetni a méretlen fövezetéket. Bérleményen, lakótérben
nem haladhat. A fegyasztásméré szekrényt falon vagy szerkezeten kell
elhelyezni. A szekrény alsó széle legalább (),6 m., a tbgyasztásméré legfeljebb
l,8 m-re legyen a padlószinttöl. Minden fogyasztó részére külön lezárható
szekrény készüljön.
A szekrények felerősítései:
A szekrény belsejében t.akarélap gátelja meg a villamos esatlakezási

pentekhez való hezzéférést. A takarélapnak lehetővé kell tennie a
fegyasztásmérö leolvasását. A tekezés fedele átlátszó és a. rügzitök
zárépeesételhetöek. A kismegszakiték a fedél eltávelitása nélkül működtethetők.
Légvezetékes és földkébeles eeatlakezás elrendezése
52
-r1
——l
(1.
(;
(
":
',
l l l l Etesztétáere
Elozostlizros to?!
Horomrézrsr'. _
Egyforlsu F, legararres-mero
fogyosztéeme'o A.,-_ '
. '-.___ . I I '
; 15 _.h *iolezovezetek
!
L u'"! ,-- lermté'ávedelmi
-.
; vezetek!
1-. l . l
! g ; " f ! K smegszekxlu
, L ' . [Beni 1
1
I
I ! '
heriuzesm
rab télérom—
*.-e-eelml_ !
keszaiek
'- sea one-kotes
TJ: __ 4---—lviz,gézl
BEtÉJD'IEJIEI'IE' x
".
futva-l
X * J. el,—rán zero-etés. vagy

Megreggzes . , vizsla—Elton eeeletoaep
F : Forras-Izraeli:— 'em-etes
T : TLZHEig
V : 'vulégiiés
Me'röhely villamos rajza
A fogyasztásmérő szekrényhez a hálózati védévezetén (PE) kívül,

védéléldelést is ki kell alakítani. A védéféldelés és a PE vezetö összekötését? a
fogyasztásmérő szekrény erre a célra kialakított részében kell megvalósítani.
__,4 földem vezeté? (Pif;) es a nulla vezető! (;-'N*') e _fir:gr.-vasalás": erő után files
össze!; fiaié
Csah'akozó ]Ö'eloszté fűbhlakásos épif'fefbens A méretlen hálózat részét

képezé központi eloszlé berendezés, amely a esatlakozévezeték illetve a
betáplálé févezeték fogadására, az elsö túláramvédelemi készülék elhelyezésére
és a méreilen fogyasztéi hálózat szükség elosztására szolgál. A mért fogyasztói
hálózat részét képező, ennek fogyasztás mérő berendezés utáni első elosztására
és az egyes áramkérékbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére
szolgálé elosztó tábla. ltt helyezhelé el a fogyasztékészüle'kek leválasztó
kapcsolója is.
53
, . Felszálló m éretlen
l— — — — ' fóvezeték ek
A felszálló méretlen % %
főuexetékek szaka szólási 1 Ha-
[
(szükség esetén biztosítási]! [
__
l
helyei [ l
' L:.L2,L3 I l f' Társasházi főelosnó
berendezés
l
"PE - !
l
I
___r—F—I - Tűzeseti fökapesoló
! (lehet a iőelomó berendezésen
belül, vagy kívül is)
"
_____,_ ! Betápláló félvezetők [

c—-----—-a—
ff— ] Elsőtúlámmvédelmi készülék !

Ha
m-s H
s-—-—' ! Csatlakozó főelesztó
.,.-
!
_—————' l Csatlakozási pont ]

TN-C
K' "fi Csatlakozóvezeték !

,! .
! Bontható kötéspent _] '" _f
ffi Hálómtileágazásipontlkotéspont) J
;
,-
I Az épületlöldelőrendszere l
/ A _...f" f
,, /' ..T' vast ..Y" leágazás
" _ , ——_-_ _
!
(J,/' _ff" ,!" Kezeelu elosztohalozat !
f'. ff
h.. "; ff
"-
Egy épület táplálási rendszerének részlete
Felhasználói mértjóeló ztó (fbgyasztói elosztó): A főelosztó hálózaton azon

hálózatokat értjük, amelyek. feladata. a villamos energia szállítása az alaphálózati
csomópontokból az elosztóhálózal táppontjaiba. Elosztóhálózatnak nevezzük
azokat a kőzépfeszültségü ("IO/BSKV) hálózatokat, amely a főelosztó hálózatból
táplált transzformátor állomásokat kötik össze a fogyasztói transzformátor
állomásokkal vagy a kőzépfeszültségü fogyasztókkal. Fogyasztói elosztó
hálózatnak. nevezzük azokat a kisfeszültségü hálózatokat, amelyek a fogyasztók
közvetlen ellátására szolgálnak.
A mért felhasználói hálózat részét képezi, ennek a fogyasztásmérő
berendezés utáni első elosztása és az egyes áramkörőkbe iktatott túláramvédelmi
készülékek elhelyezésére szolgáló elosztó. Itt helyezhető el egyes helyhez kötött
fogyasztó készülékek leválasztó kapcsolója és az áram-védőkapesoló is.
54
Napelemes ad-vesz villamos fogyasztásmérő
A háztartási méretü napelemes kiserőmüvekhez az elosztóhálózati

engedélyesek ad-vesz mérőórát szerelnek fel (HMKE ad-vesz mérő), ami méri a
felvett és a hálózatra betáplált energiát is. Az év végi elszámolás ennek a két
adatnak a különbségéből adódik.
A napelemes rendszer termelésének egy része azonnal elfogyasztásra kerül
azokkal a fogyasztókkal, amelyek a termeléssel egy időben müködnek. így azok
fogyasztása már nem is jelenik meg a villamos fogyasztásmérőn. Ebből
következik, hogy jól megtervezett és bekötött napelemes rendszer esetében a
villamos fogyasztásmérőn keresztül betáplált energia jóval kevesebb, mint a
naperőmü termelése. Az éves valós fogyasztást így számolhatjuk ki: inverteren
látható éves termelés (kWh) Jr villamos fogyasztásmérő szerint vételezett
fogyasztás (kWh) — villamos fogyasztásmérő szerint betáplált termelés (kWh).
Az ad-vesz villamos fogyasztásmérők mindkét adatot mutatják., felváltva. A
legtöbb esetben vagy egy kis nyil jelzi, hogy az éppen kimutatott kWh adat mire
vonatkozik, vagy egy háromjegyű számkódból tudhatjuk meg. A következő
esetben számok jelzik a hálózatból fogyasztott és a hálózatba betáplált energiát.
amit: 013?
-.'l"-li- _-
...- -. -lll'l1'l_i
; ' ',-_..'_.-' "fl'_dl -' _-:-. '.
-'**'f*"'1; , . . az...... ' .'

: .-_ § , . .na—.. ne"? -. .. _, .
Kis nyíllal jelzett és háromjegyű szám kóddal jelzett fogyasztásmérő
55
Ha az egy év alatt betáplált energia kevesebb, mint a fogyasztott, akker a

különbözetet jegesult kiszámlázni a szelgáltató. Ha a betáplált energia több mint
a felvett,, akkor a különbözetet kiszámlázhatjuk a szolgáltató felé. (A
számlázáshez adószámet kell igényelni!)
"*!"'sfm',-—;.-u—:—-z—;w.—-;-_
'.' -.f *.
.. ". w:. '
J'L' ú..
"!
Fegyasztásmérö szekreny ad-vesz es vezérelt áramú fegyasztásmérövel
56
É j
Lakás-elosztótáblák
Az elosztótábla olyan villamos készülék, amely a villamos energia

elosztásához, a tüláram elleni védelemhez szükseges készülékeket, biztosítókat,
kismegszakitókat, kapcsolókat, nullavezető szorítókat stb. tartalmazza.
Rendeltetés szerint van: világítási és ipari, egy- vagy többfázisú, egy vagy
több áramkörös, falra szerelhető vagy süllyesztett kivitelű elosztótábla.
J elle gét tekintve a lakásokban a következő féle áramkörök fordulnak elő.
o világítási áramkörök
o dugós csatlakozók áramkörei
o háztartási, rögzítetten szerelt (pl. tüzhely) áramköre
Ha a fogyasztói f'óelosztó tábla a lakáson, illetve bérleményen belül van,
akkor a bejárat közelében kell elhelyezni.
Az elosztótábla lehet falon kívüli vagy falba süllyesztett. Az elosztótablában
megtalálható a 35 mm-cs kalapsin, amire a moduláris sorolható készülékeket
pattintjuk, valamint PE és N sin.
Beszcrclósnól a leggyakoribb moduláris eszközök az alábbiak:
' kismegszakító
' áram-védőkapcsoló
' leválasztó kapcsoló
! mágncskapcsoló
erősáramú relé
impulzusrelé
csengőtranszformátor
csengő
- lépcsőházi automata
- tólfeszültség levezető
Az elosztótáblákat feliratokkal és jelölésekkel kell ellátni, hogy a készülékek
hovatartozása félreérthetetlen legyen. Bonyolultabb elosztótáblákban az
alapáramkörök kapcsolási vázlatát is célszerű elhelyezni.
m Uni—TL—
u- ----. _ ...—._J. ._.—
,7 '*Hlli?"
aaaeaaammma',if
.p- ..,._ ..... cz.-'n." u.n.- .- t.... Di ..., ."11. . _
Iananyaga"villa-nyazereló komplex szakmaivizsgára történő felkészüléshez
Vezetékek
Az erősáramú hálózatban különféle típusú vezetékeket használnak. Az

egységes jelölés és kiválasztás érdekében a vezetékeket szabványos betü- és
számjelzéssel látják el.
A szigetelt vezetékek szabványes jelölése:
Az első betűk jelentése:
- G gumiszigetelésü vezeték
! M müanyag szigetelésü vezeték
! Si szilil—zón-gurniszigetelésü vezeték
A második betűk, betú't-sepormkjeiente'se:

' N nagyfeszültségű vezeték
M müanyagköpenyü vezeték
E kábelszerü vezeték
'IIOIIICO'IIIII'III.
T tómlóvezeték
Fk felvónóvezeték
Zs zsinórvezeték
Zsl lapós zsinórvezeték
Zsk kerek zsinórvezeték
Cs esillárvezeték
KL közvilágítási légkábel
Kl közvilágítási kábel
HG hegesztóvezeték
BSZ búvárszivattyú-kábel
R reklámvezeték
h haj lékóny vezeték
kh különösen hajlékóny vezeték
eh extra hajlékony vezeték
t tartósedronnyal ellátótt vezeték
vs vihar— és saválló vezeték
fs fény- és saválló vezeték
Néhány vezetéktúms:
Mfs müanyag szigetelésü fény- és saválló vezeték
Mkh müanyag szi getelésü különösen hajlékóny vezeték
MZsl müanyag szigetelésü [após zsinórvezeték
MT müanyag szigetelésü tömlövezeték
MM fal dupla müanyag szigetelésü falba helyezhető vezeték
M falra müanyag szigetelésü falra ragasztható vezeték
58
Tananyag e villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
- MB Al müanyag szigetelésü kábelszerü vezeték tömör

alumíniumvezetövcl
. MB Cu müanyag szigetelesü kábelszerü vezeték tömör rézvezetövel
' Gkh gumiszigelelésü különösen hajlékony vezeték
! GT gumiszigetclósü tömlövezeték
' G Fk gumiszigetelésü felvenevezetek
. GKI gumiszigetelésü közvilágítási kábel
Ei-f'isernmú vezetékek nemzetközi hetiijelzesei
Típus jelzés l'li-"tl'lllL'illIYilll Vere-lel; ll

Flislllei'f nemzeti tipus _X
Nei'leges feszültség Én!) 300 Y L

ÉUÚ ÉUH !
--1 Ef] "fall [)
Hzigelelennyng PYC' E'

TBIIUCcICáw is szlii'el—liiunulieu gumi R
Hzilil—cengunii
I—iöpenyenyeg PVC"
—'"—'f.::c——í
_l'einiiÉsZeTes e sztii'el—lmlmlieii eliiiii
Peliklum[_ii'eiieiuiij
[I.-lifeesz-[illemet
'l—exnllliiint
Különleges felépílús Liipüs iblaiusziliam'i vezetek H

Limos fel iieiiimzllietü vezerel; HZ
Yezetekfnjtn eeylnizelua—
,...-
li'alilgiliuze-ilm
? pr:
l-inuiiiliiizelm. rögzitett ellielyezesii

"
l- Iilt.'51]l_llll,£'.ill(.'"m_ 1'L1_e_;filii'i;'1s
.f
láiilc'iiileeeseii t'ínmulmzules. l'llgE-ililléi'w

H—
.'
--f" .
leeiiiiigzilnies zsiiu'ii'
E rs zá m
Yeilüi'ezeie Tei'lri'fezctn nelkul X
Védiivezetövel (zöld-sárga)
C')
59
A vezető névleges keresztmetszetet:

0,5 mmz, 0,75 mmg, l mmz, 1,5 mm;—, 2,5 mmz, 4 mmz, 6 111n 10 mm2, 16
mmz, 25 'mmz, 35 mmz, 50 mmz, 70 mmz, 95 mmz, '120 mmz, 150 mml, 185
mm;", 240 mmz, 300 mmz, 400 mm2
Á szigetelt vezetékekje/lemzői:
A vezeték névleges feszültsége az a feszültség, amelyre a vezeték üzemi
tulajdonságai vonatkoznak. Névleges feszültség: 250V, 380V, 1000V, 3000V,
6000V és 10000V
A vezerőér anyagáeekjelölése:
Rézvezetö (Cu), alumínium vezetö (Al). A vezeték megnevezésében csak az
alumínium vezetöér anyagának jelölése szükséges.
Á vezetékek. színjefölése:
— a fázisvezeték színe: fekete, barna, szürke stb.,
— a nullavezetö színe: világos kék,
- a védévezeté színe: zöld-sárga (régebbi berendezésekben piros).
A vezető lehet tömör huzal vagy sodrat, illetve a sodret huzalainak számától
függően hajlékony sodrat, különösen hajlékony sodrat, vagy extra hajlékony
sodrat.
50
Vezetékek méretezése
Vezetékek méretezése feszültségesésre
Minden vezetéknek ellenállása van, ezért ha a vezetőn áram folyik keresztül,

akkor a vezeték mentén a feszültség csokken, a feszültségesőkkenést
jesziihségesésnek nevezzük.
Az elosztó—vezetékeken a megengedett, egyben a méretezés alapjául szolgáló
feszültségesés szokásos értékei:
l-láztartásokban:
' világítási hálózaton ?. %,
! egyéb fbgyasztőkon 3 %?
lpari íbgyasztőknál:
' világítási hálőzatokon 2 %,
' energiaáwitelí fogyasztóknál 3-5 %
A nagyobb eltérés a fogyasztókat károsan befolyásolná.
Legyen az áramkör kezdeténél mért feszültség U-r (tápponti feszültség) és U ;.-
a fogyasztó kapesain mérhető feszültség. A feszültségesés értéke:
oUZU-r—UF jelöljük ezt. Uc—vel (feszültségesés)
A feszültségesés százalékos értéke:
! , LR t'
A 1rezetékek feszültségesésre valő méretezésének menete a következő:

1. Ha nem ismert, akkor kiszámítjuk a fogyasztők Pi.-
teljesítrnenyielvé'telét (A hatásfok értéke a hasznos és felvett
teljesítmények aránya).
2. A felvett teljesítményből a hálózatot terhelő áramerősség a

következő módon számíthatő ki:
Egyenáramú rendszer esetében:
lzPy/U
í'igyfázisú váltakozó áramú rendszer esetében:

I—"PFJ'U eestp
Háromfázisú váltakozó áramú rendszer esetében:

l,:PN3 Une-ose)
A méretezéshez szükséges hatásos áram:

PIXCOStp
61
3. A megadott megengedett százalékos feszültségesés (s)

ismeretében kiszámítjuk a megengedett feszültségesés nagyságát:
A vezetéken létrejövő feszültségesés értéke (Ohm törvénye):

UC :l
(l a vezetékben folyó áram erőssége, Rv a vezeték ellenállása)
A vezetők szükséges keresztmetszetét a terhelő hatásos áram és a.

megengedett feszültségesés ismeretében az alábbiak szerint határozzuk me g:
ebből fejezzük ki a keresztmetszetet:

A : lül/UE
majd válasszuk a következő nagyobb A szabványos—t—
A vezetékek melegedésre való ellenőrzése
A gyakorlatban a. vezetékek melegedésre valé méretezése nem számítással?

hanem terhelési táblázatokkal történik.
A táblázatban a vezetékek terhelhetősége hárem: A, B és C terhelési

csoportban van megadva.
Az alapterhelés 25 0C környezeti hőmérsékleten értendő, egymás mellett

legfeljebb három vezeték van és 10 mm-es környezetben védőoső,
vezetékesatoma, kábel? kábelszerü vezeték nincs.
Terhelési csoportok:
A eseport: egyszerü vezeték, vakolat alatti védőesőbe húzva; 5 db egyszerü
vezeték, szabadon szerelt védőcsőben, vezetékesatornában; 9 db egyszerü
vezeték kötegelve szerelt állapotban.
B csoport: vakolatba fektetett vagy falra. ragasztott vezeték, 5 db egyszerü

vezeték? szabadon szerelt védőesőbenj vezetékesaternában, ha 10 mm távolságra
tőbb védőeső vagy csatorna. halad párhuzamosan.
C csupan: egyszerü vezeték szabadon szerelve.
62
Védőcsövek
Védűesöbe kell szerelni a vezetéket olyan helyeken, ahol egyrészt

meehanikai behatás—októl kell védeni őket, ill. ahol előírás vagy kívánalom, hogy
a vezetéket utolag cserélni lehessen.
A műanyag védéesűvek és szerelvényeik könnyen megmunkálhaték. A

műanyag védőcsövek kemény PVC-bél készülnek. Lángba tartva a PVC ég, de
az égést nem táplálja, a lángbél kivéve lángja elalszik (önkioltó tulajdonságú).
Kétféle kivitelben gyártják a felhasználásnak megfelelően. A MÚ 1 jelű esö
vastag falú, a MU lll jelű pedig vékony falú műanyag esö.
A MÚ [jelű merev műanyag ve'dó'esé':

A védűesö alapanyaga 2...3% lágyíté tartalmú polivinilklorid (PVC). A
savaknak, lúgoknak, olajnak jól ellenáll. 20 UC. körül szívés, 80 "C körül lágyul,
13()...150 üC: konnyen alakítható, 150 0C fölött bomlani kezd. Falra, falba,
födémbe, betonba, zsaluzatba fektethetű.
A MÚ [ védőesíi toldásának megkönnyítésére műanyag karmantyú készül,

tipusjele: MU 1 k.
A műanyag védéesüvekbe helyezett. vezetékek kötéseit, leágazásait műanyag

dobozokban készítik, ezek könnyítik meg a vezeték behúzását is. A műanyag
dobozok könnyű és nehéz kivitelüek lehetnek. Tömitetlen szerelés esetén, száraz
és időszakosan nedves helyiségben használjuk könnyű kivitelű dobozt. Két
méretben készül. Tipusjele: MÚ dk. 100 és MU dk. 150. A MÚ dk. 100 jelű
doboz Zl—es névleges méretű, a [SD—es jelű doboz fiú—aes névleges méretű
védőesövekhez használható.
A bevezetögyűrűs nehéz kivitelű műanyag elágazó dobozok por— és

páramentes helyeken, falon kivüli szereléshez alkalmasak.. Kerek és szögletes
formában készülnek. Tipusjelűk: MÚ de. 80, MU (itt. 100 és MU eln. 150. A
kerek MÚ dn. 80jelű doboz ló-os névleges méretű, a szögletes MÚ dn, lUU jelű
doboz Zl-es névleges méretű és a Mű dn. 150jelű doboz 36-05 névleges méretü
csö esatlakoztatására alkalmas. A dobozok 4 db puha müanyag
bevezelögyűrüvel készülnek.
63
Tánanyág á villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Vástágfálú műanyag (PVC) védőcső méretei, mm

A védőeső típusj ele és
, , Legkisebb belső átmérő Külső átmérő
névleges merete
__Mü__i__1__1___ 15,4 __ 18,4

Müll3,5 _ 172 20,4
Mill 16 _____1,9,1 225
Mű l 21 _ _ 245 283
Mü129_ 323 __ 37
.Mű ] 36 42,4 47
Mű ] 42 483 54
MÚ m vékanyfeíá műanyag védé'bsé'

A védőeső pelivinilkloridbél (PVC) készül, lO...lS% lágyítéval. A lágyíté
rugalmassá teszi e védő—csövet.) amely így hidegen (előmelegités nélkül) is
hájlilháté. Alapvetően süllyesztett. szereléshez alkalmazható.
A eső tényleges belső átmérője megegyezik. á névleges mérettel, gyártási
hossza 2,5 - 3 m.
A védőeső toldását megkönnyíti az előre gyártott müanyag kármentyú.
Típusjele: MÚ III k.
Kőnyőkeső típusjele: MÚ [ll kő.
A MÚ ds. 65 típusú doboz 16 mm-es eső-méretig használható, és fedél nélkül

süllyesztett szerelvények (kápesolék', dugeszoléaljzatok) elhelyezésére is. A MU
ds 80 típusú dobozba 23 mm átmérőig vezethetők be e védőesövek. A MÚ dsl
80 típusú doboz lápos kivitelű? használható 16 mm esőátmérőig. A dobozok
fedele rányomással rögzíthető.
Vékonyfalú müanyag (hajlítháté PVC) védőeső méretei, mm

A védőeső tipusjele és
Legkisebb belső átmérő Külső átmérő
névleges mérete
Mű 111 11 ___ . H _. ___..___1_2__a_.1.._.-. _
Müllll3,5_ 13,5 __ 14,6
_Mü 11.116 _ 1.6_ 17-12
Mü m 23 _ 23 __ 2454
Mü11129 _ 29 SOJL
Mül'1136 36 382
Mű III 48 48 50,6
_-
54
Védőesővek szigetelt villamos vezetékhez

Betüj el Elnevezés Alkalmazási mód
Nehéz kivitelű, Falen kivül felerősítve, ill. falra vagy betenba

Mül
merev PVC védőeső fektetve
Haj líthatő PVC

Mü lll Falba, vakelat ala' fektetve
védőesö
Halen kívül felerősítve vagy falba, vakelat alá
AP Aeélpaneél védőeső
fektetve
Alumínium l'ialen kivül felerősítve vagy falba, vakelat alá

Alp
páneéleső fektetve vagy aljzatbetenba siillyesztve
Falen kívül felerősítve, ill. falba vagy beteaba

fektetve, elyan ki'irülmények között. is,
Mg! PVC gégeeső
amelyeknél a eső üzem kőzben hajlítgatásnak
van kitéve
FMg—lll . PVC gégeeső F alba, vakolat ala. fektetve
Műanyag gégeeső méretei, mm
A cső átmérője
belső külső
M(1111_1_ _1 11_ _ 1545
MG [11135 ..;É_ 1832
MG III 16 16 20,6
MG III 23 23 28
65
'Kisfeszültségű áramkörök
Egy fogyasztási helyen érdemes több áramkört kialakitani.
Áramkör a villamos berendezés villamos szerkezeteinek azon együttese,

amelynek táplálása ugyanazon táppontböl, és túláramvédelme ugyanazon
védőeszközzel van megoldva.
Villamos berendezés (épülete), felszerelt, működőképes együttest (vezetek,

kapcsoló, biztosító, stb, (összeszerelt együttese) jelent. A ÉJÚJ'TÓÉ gyakran a több
szerkezeti elemből álló gyárfntányekat is berendezésnek nevezik. A szabvány az
ilyen gyártnzártyokat villamos szerkezetnek: telífftff és NEJl/í berendezésnek.
Berendezesnek mindíg a helyszínen összeszerelt, vilíames betáplálásra rákötött
együttest érti.
A független áramkörök mérséklik a hiba hatását az egész berendezésre

nézve, valamint könnyebb a hiba helyének, okának feltárása. Karbantartás
alkalmával nem kell az egész berendezést kikapcsolni.
Általában az alábbi áramköri esepert'eket szokták létrehozni:

. Világítási áramkörök
' Dugaszolö aljzatokat ellátá áramkörök
' Fűtés, légkondicionáló áramkörök
Állandó beépítésű készülékek áramkörei
Szabályozásteehnikai áramkörök
- Tartalék ellátások áramkörei
' Biztonsági rendszerek. áramkörei
Természetesen ezeket az áramköröket lehet és célszerű is még

helyiségenként is különválasztani. Az így csoportosított áramkörök szerelése
történhet falban elhelyezett védöesöben, vagy falon kívül. Lakásokban sokkal
esztétikusabb a falban történö vezetés.
A leggyakrabban alkalmazott szerelési módok
- vakolat alá helyezett védöesöves szerelés

! vakolat alá (vakolatba) helyezett védőesö nélküli szerelés
. szabadon (vakolat felett) elhelyezett védöesöves szerelés
. szabadon (vakolat felett) elhelyezett védöcsö nélküli szerelés
(ragasztott, kiskábeles)
' vezetékesatornás szerelés
65
. terített szerelés
- kötegelt szerelés
A szerelési méd kiválasztásának műszaki szempontjai
' Figyelembe kell venni a várható villamos és mechanikai igénybevételeket,

a helyiségek jellegét, rendeltetését, egyéni adottságait.
' A szerelésnek ki kell elégíteni az érvényes szabványok és előírások
létesítési és biztonsági követelményeit.
. Korszerű, termelékeny szerelésteclmológia kiválasztása, mely kevés
helyszini élőmunkát igényel.
' Minimális legyen az anyag- és energiaráfordítás.
- A választott technologia lehetöleg kímélje az épület szerkezeti elemeit.
' Ne igényeljen sok kiegészítő szakipari munkát
' A későbbiekben médeSulé igények kielégítésére is alkalmas legyen.
a A kivitelezés alatt és után is feleljen meg a tűz és balesetvédelmi
követelményeknek.
' Javitása egyszerü, karbantartási igénye kicsi legyen.
A világítási áramkörök túláramvédelmét B lO—es, a csatlakozó aljzatok

áramköreit C' ló—os kismegszakítoval érdemes védeni.
Kapcsolék, csengönyomók, ipari dugaszoléaljzatok, a helyiségekben
padlószint fölött l,4 m magasságban kerülnek elhelyezésre. A rögzítetten
fölszerelt kapcsolók esetében billenötestes vagy két nyomógombos kapcsolónál
a. felsö benyomott állapot jelezze a bekapcsolást, az also benyomott állapot a
kikapcsolást. Nem vonatkozik ez az előírás az egymnyomögombos kapcsoléra,
valamint a váltó- és keresztkapcsolékra.
Hordozható fogyasztókészülék csatlakozévezetékébe csak akkor szabad
kapcsolni, iktatni, ha a készülék névleges áramerőssége óA-nél nem nagyobb.
Nyomégombos müködtetésnél a nyomógombon vagy annak közelében
feliratot vagy jelképet: kell alkalmazni a nyomógomb szerepének megjelölésére.
A be-, ill. tri-nyomógomb jelölésére a. "BE" ill. "KJ" felirat vagy a "O"" ill. "*li
jelkép alkalmazható.
Dugés csatlakozót kapcsoló céljára is alkalmazni csak olyan hordozhato
készülék esetében szabad, amelynek névleges áramerőssége lOA-nál nem
nagyobb.
Illugaszoléaljzatok az irodákban padlászint fölött 0,4 m.
Kötödobozok helye mennyezettöl kb. (),3 m, mindenhol azonos
magasságban.
6?
Helyhez kötött az a berendezés (gyártmány), amely vagy rögzítve van, vagy

nem vihető át könnyen az egyik helyről a másikra, vagy feszültség alatti
áthelyezését használati utasítás, ill. más előírás tiltja. Helyhez kötött készülék a
lakásekban általában villamos tűzhely, villames ferróviztáreló, hötárelós
fűtőtest.
A berendezéseket úgy kell elhelyezni, szerelni, létesíteni, hegy csak a
berendezések kezeléséhez tartozó részek legyenek a nem szakképzett egyének
által könnyen hezzátérhetők, de az üzemszerűen vezető részek a környezetben
rendszeresen használt segédeszközökkel véletlenül segédeszköz nélkül pedig
szándékesan se legyenek érinthetők,
Minden helyhez kötött villamesgép és fegyesztókészülék (a világítási
berendezések kivételével) hálózatról való leválasztásáhez megfelelő leválasztó
kapeselót, kapeselókészüléket kell felszerelni. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy
leválasztás esetén a teljes gép, ill. fegyasztókészülék (a esatlakezókapesekát is
beleértve) le legyen választva a hálózatról.
68
Védőcső- és csatornaszerelés
Aramköri vezetékek mechanikai védelmét szolgálják. a védőcsövek és a

műanyag vezeték csatornák. Ide tartoznak: a MU lll védőcsövek, a MU I
védőcsövek, müanyag gégecsövek, gázesövek, aluminium páncélcsövek.
Szerelés MU II! védő'c'ső'vel

A villanyszerelő iparban alkalmazott védőcsövek közül a MÚ Ill
védőcsőnek van a legkisebb ellenállása a mechanikai hatásokkal szemben, ezért
olyan helyeken alkalmazzák., ahol van egyéb járulékos védelem (pl. heronyba,
álmennyezet fölé burkolati boritások mögött vezetve).
A védőcső szerelés megkezdése előtt az első feladat a dobozhelyek és a
nyomvonal terv szerint történő kijelölése.
Ha a szerelvénydobezok magassága a terven nincs jelölve a következő
magassági méreteket kell betartani:
Kapcsolok, csengönyomők, ipari dugaszolóaljzatok, konyha,
fürdőszoba, hidegpadlőjú helyiségekben padlószint fölött l,4 m,
Dugaszolőaljzatok lakásban és irodákban padlószint fölött 0,4 m.
Törekedni kell arra, hogy a szerelvény— és a kötődobozok közötti védőcsö-
nyornvonal a lehető legrövidebb legyen, figyelembe véve, hogy védőcsövek
csak vizszintesen és ülggőlegesen fektethetők. Mennyezctet megvésni csak
akkor szabad, ha a terv egyértelmüen előírja, vagy van rá a statikusok'től előzetes
engedély. Oldalfalakhan a hosszú vizszintes védőcső szakaszokat a dobozok felé
2-2 cm-es eséssel kell fektetni, amelyre vésés előtt, a t.iyomvonal kijelölésekor
gondolni kell.
A kötődobozok takarékos kiosztása és jó elhelyezése — a kisebb kötésszám
miatt , csökkenti a hibahelyek számát. A jó elhelyezésen azt értjük, hogy
lakószobákban, irodákban, állandó tartózkodási helyiségekben minél kevesebb
dobozfedő legyen látható, vagyis a szerelés minél rejtettebb legyen.
Kötődobozok helye n'iennyczettől kb. 0,3 m, mindenhol azonos
magasságban. l-lelyük kijelölése előtt meg kell határozni a dobozok méretét és
darabszámát a tervezett áramköri vezetékeknek megfelelően. légy dobozba tőbb
védőeső csatlakozhat átmenő jelleggel, amelyekbe más-más áramköri vezetékek
húzhatók, de kötés dobozonként csak egy áramköri vezetéken képezhető,
A szükséges vezetékek számának és átmérőjének függvényében
megválasztható a védőcső mérete. A kötődobozok méretét a várható kötésszám
szerint lehet megválasztani.
A szereléshcz szükséges eszközök: kéziszerszámok, mérőlée, kézi
dobozkivágő, véső, kalapács, horonymarő, dobozhely marő, serpenyő, gipszkés,
kábelkés, vasfürész, reszelő, csőtágítő tüske, csőhajlítő betét, csőhajlítő párna,
csőmelegitő kályha, esőhajlítö sablon.
69
A védőeső fektetés megkezdésének feltételei:

A jelölt nyemvenalen a védőesövek mennyiségének és átmérőjének
megfelelő és mélységű hereny legyen kiképezve,
A 9OÚ—ra hajlított könyök hernyának mélyebbnek kell lenni, mint az
egyenes szakaszeken, hogy a könyök feszültségmentesen befek'űdjőn,
- A debezhelyek a szükséges debezek méreteinek megfeielőek
legyenek.
A védőesöves szerelés elsö művelete a debezek beépítése. Az elágazé- és
szerelvénydebezek kivágását, lyukasztását a beépítésre kerülő védőesövek
darabszámának és átmérőjének megfelelően elvégezzük.
ügyelni kell arra, hegy a. szerelvénydebezek falán a rögzítést elősegítő
berdázat lyukasztásker megmaradjen. Ha a munkahelyi hőmérséklet DOC körül
van, a debezeken a lyukasztást előmelegítés után végezzük.
A debezhelyek nedvesítését (kileeselását) követően téglafalba a kivágott
debezekat hemekes gipsszel kell beépíteni., betenfal esetén a kötőanyag
hemekes eementhabares, kötésgyersíté hezzáadásával. ügyelni kell, hegy a
debezek pereme a vakelt falsíkkal egy szintben legyen.
A debezek falsíkha történő beállításá'hez jól használható egy kb. 25 ein—es
egyenes le'e.
A debezek közötti egyenes (öl ], (3135, 016 védőesövek kannantyűinak
elkészítéséhez a esővégeket a csőtágité tüske megfelelő ágával fel kell tágítani.
A esőtágítő tüskét egyenletes nyomással állandóan tbrgatva kell ütközésig a
védőesőbe telni. Az (323, (329, 1336 védőesövek teldásáhez gyári karmant'yű
készül.
A két debez közötti egyenes esőszakasz hossza maximum 12 m. Egy 90'3-es
ív beépítésével a két debez közötti esőszakasz maximum 9 m. Két 5700-es ív
beépítésével a két debez közötti esőszakasz maximum 6 m lehet.
A kisebb keresztmetszetű védőesöveket kábelkéssel lehet. darabelní, a
nagyebb keresztmetszetű esövekhez a vasfűrész hatásosabb. Darabelást
követően a serját el kell távolítani, nehegy vezetékbehűzásker megsértse a
vezeték szigetelését vagy balesetet ekezzen.
A 11, 13,5, 16 átmérőjű védőesövekhez a könyőkőket, íveket hajlítani kell.
A hajlítás a sablon védőesőbe telásával kezdődik, ezután kerül a esőhajlító
párnára. A védőesövet a hajlító párnára kell esúszásmentesen szorítani, és kb.
"ISO-es szögben meghajlítani, a hajlító betét kihúzása után a meghajlített eső
9OO—ra áll be.
A debezek között beépített védőesöveket kiesés ellen ideiglenesen rögzíteni
kell (szöggel, feszítőékkel), a debezekba a védőesövek maximum 2...3 mm
mélyen érhetnek be.
A hesszű esőszakaszekat a rögzítő anyaggal az előzetes nedvesítést
követően kb. 1 m—ként rögzíteni kell. A kötőanyaget a herenyba a védő-eső mögé
kell juttatni, majd a védőesöveket a helyükre kell nyemni. A védőesövek között
?D
kipréselödött kötöanyagot elsimítva jé rögzítés készíthető. A védöesövek

felületén elsimított kötöanyagot a rákerülö vakolat kb. 5...6 mm vastagságban
fedje. A védőesövek rögzítését követően el kell távolítani az ideiglenes
rögzítéseket és be kell zárni a dobozokat hungaroeell pogácsákkal, hogy
vakoláskor ne tömödjenek el.
-'í-SDC alatti hőmérsékleten a védöesövek és dobozok megmunkáláskor
repedést, törést szenvednek, az így képződött éles felületek balesetveszélyesek,
ilyen esetekben megmunkálás céljából melegebb helyiségbe kell 1vinni az
anyagot,, 1vagy elő kell melegíteni.
Vékony falú müanyag VÉClÖC-SÖ és tartozékai
a) vékony falú meres-' müanyag x-fédöesö és műanyag könyökesö, b) süllyesztett kivitelű

müanyag elágazó doboz, e] müanyag karmantyú, d'] könnyü kivitelű müanyag elágazt'i doboz ?
e) könnyü kerek és szögletes doboz
?1
'I'ananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Szerelés MÚ I véj'cső'vel
A MU l védőcsövek mechanikai szilárdsága elegendő a falon kívüli
szerelések esetén a behúzott vezetékek védelmére. Megmunkálásuk könnyebb,
mint a korábban használt acélpáncél és a ritkán használatos alumíniumpáncél
védőcsövcké.
Minden falon kívüli szerelésnél törekedni kell a helyiség rendeltetésének
megfelelő esztétikai igény kielégítésére is. A tervek gondos tanulmányozását
követheti a nyomvonal kijelölése. Az átfutó-, leágazó-, csatlakoződobozok
pontos helyét, méretét a kijelöléssel egy időben a nyomvonalterven is jelölni kell
a raktári vételezéshez és elöregyártáshoz. Csak vízszintes és függőleges
vonalvezetés választható, hőt sugárzó csövek, hő befúvők közvetlen közelségét
kerülni kell.
Átt-ütő dobozok megválasztásánál csak a doboz mérete és a csatlakoztatható
védőcsövek mennyisége meghatározó, mert a dobozon átvezethető megszakítás
nélkül több áramköri vezeték is. Átfutó dobozt használhatunk leágazó dobozként
is, de az átmenő vezetékek közül csak egy áramkörhöz tartozó vezetékek:-ől
készíthető leágazás.
A M_Ú ] védőcsövekhez "nehéz kivitelű" dobozokat gyártanak, amelyek
szilárdsága azonos a védőcső szilárdságával.
A szereléshez szükséges eszközök: mérőléc, kéziszerszámok, körvágó vagy
csigafúró csőfurat készítéséhez (doboz kivágásához), véső, kalapács, ütve
fúrógép nagyméretű védőcsövek részére (falátfúráshoz), vasfürész, reszelő,
csőtágító tüske, csőhajlító betét, csőhajlító sablon, csömelegitő kályha, kézi
menetmctsző.
Átfutó dobozokat egyenes szakaszokon 12 m-ként, egy irányváltoztatásnál 9
Itt—ként, két könyökcső beépítése esetén 6 m—ként kell elhelyezni. Két doboz
közötti szakaszba két 9ÚO-os ívnél több nem építhető be.
A 80 mm átmérőjű elágazó dobozt 6-os menetes belövö szögre vagy
menetes lábra lehet szerelni. Párhuzamosan szerelt védőcsöveknél az elágazó
dobozt közvetlenül a továbbhaladó védőcső mellé kell szerelni.
Több párhuzamosan szerelt védőcső dobozolásánál a dobozok tartólábát úgy
kell kialakítani, hogy a továbbfutó védőcsővek elférjenek. A lOOxlOU rom—es,
lSOxISO min-es, 200x200 mm-es és a 250x250 mm-es dobozokat a két
ellentétes sarkokon kialakitott furaton keresztül kell anyás csavarral perforált
tartó szerkezetre rögzíteni.
A munkák döntő többségénél az előre gyártott íveken kívül más ívek
beépítésére is szükség van, és a védőcsövek toldását akkor is el kell végezni, ha
nincs gyári karmantyú. Ilyen esetekben a védőcsöveken a kívánt
megmunkálásokat meleg állapotban lehet elvégezni..
l'lajlításnál előkészítjük a csőhajlító sablont és beállítjuk a kívánt ívnek
megfelelő hajlitási sugárra, előkészitünk vizet, szivacsot a hütéshez. A hajlitani
kivánt csőszakaszba betoljuk a hajlító betétet, amelyr hajlításnál
megakadályozza, hogy a védőcsövön gyürődések keletkezzenek. A hajlítani
72
kivant védőosövet a melegitökalyhaba tesszük, és lassú tbrgatés közben

melegitjük. Kb. 2...3 pere alatt lSOÚC-ra melegszik, amely hőmérsékleten a
védőesó jól hajlitható. Akkor haj litható a legjobban, ha a melegítökészülékból
kivett védóesó sajat súlyától lehajlik. A hajlitasra alkalmas védóesüvet a
sablooba tesszük, és hosszirányban enyhén meghúzzuk, majd megkezdjük a
hűtést. Lehűlés után a hajlító sablont kihúzzuk.
Vastag falú müanyag védécsö és tartozékai

i,3
FE—Hvürus rÖ-gzílésú
illó
- _ Ill!!! 3". *
*téíája'fjágt:
..a-r'?"
ft.!dél
f
-- I. .
:r'
Gumitömilés
MÚI vastag falú tafi

lét,-4
ÚYIÉX'illi'l It'
-_-.-;-,—3
.
!. __ J'-
_ . .
.I'C'LKWNKPIM Uh,-IKM (!
"%
...-___
ffi-I'll)? FF.-'?';ikzi: .-
_ .; hasn'—11111
1 vuxx'i' ?
.
_
——.—
?.L.: :!6
?
!
;
J'
.!
l'
i
.t
.a
:—
.
SE.; 'a,
áll
a) 1vastag falú, merev müanyag védóesó, b) kerek, nehézkivitelü doboz, e') müanyag
kónyókesö, d') müanyag karmantyú, e) nehézkivitelü müanyag elágazó doboz, ] aljzat,
2 fedél, 3 fedélrógzitó, í) nehézkivitelü müanyag elágazó doboz: l aljzat, ?. fedél, 3
bevezető gyűrű, 4 rógzitó csavar, g) tómitett müanyag elágazó doboz
__
?3
Toldáshoz a felbóviteni kivánt védóesó végét a melegítükályhába tesszük és

lassú forgatás közben egyenletesen felmelegítjük. A felmelegített esóbe a
korábban beolajozott tágító tüskét állandó forgatás mellett betoljuk ütkózésig. A
tágító tüske kihúzása után Összetoljuk a toldani kívánt védőesóvel, majd
lehütj ük, így a felbóvitett rész a. betelt védóesóre rázsugorodik.
Tómitett szereléshez a toldandó esóvégeket reszelóvel fel kell érdesíteni
mielött a PVC ragasztóval bevonnánk.
Menetvágáshoz a esövégeket reszelóvel legümbólyítjük, így a kézi
menetmetszü könnyen ráhajtható a védóesóre satu használata nélkül. Javasoljuk,
hogy védóesövek vágásához a fürészlapot forditva fogják be a fürészkeretbe, igy
a Fűrész húzásánál másik kézzel jól me gtámaszthatják a védöcsüvet.
Szerele's hgilékanv műanyag védó'csó'vel (gégeesó'vgjl

A hajlékony müanyag védőesóvet elsösorban süllyesztett szereléseknél
alkalmazzuk, ahol az épületben rövid szakaszokon sürün követik egymást
kiszögelések.
A lemezszekrényekbe, müanyag dobozba a. (2316 és 023 gégeesóvek gumi
végkannantyúval, rugós biztosítógyürüvel jó esatlakozást tesznek lehetővé.
Műveleti sorrend:
A műanyag doboz furatába elhelyezzük a gumi végkarmantyüt.
A gégeesóre felrakjuk a rugós gyűrűt, amelynek kihajtott végeit
fogóval megnyomva átmérője megnó.
A gégeesóvet feltoljuk a gumi végkarmantyúba, ezt követően a
rugós biztositógyürüt a fogó segítségével felhelyezzük a végkannantyúra,
ezáltal kihúzás ellen a gégeesö biztosítva van.
Tokozottaklioz a gégeesövet a gumi végkarmantyúval azonos méretü átmenő
gumikarmantyúval esatlakoztatj uk:
' MU 1 (31345, 921 védóesóból menetes esonkot készítünk.
' A tokozott záró lap furatába ellenanyával beerósitjük a menetes
esonkot.
' A menetes csonkra feltesszük az átmenő gumikarmantyút, melyhez
a. gégeesó csatlakoztatása azonos a gumi végkarmantyúnál leírt.
műveleti sorrenddel.
f.!"
Szerelás acél végó'esovel

A védüesövek közül a jó előkészítés az aeélesö szerelésnél a legjelentősebb.
Nagyon kevés a villamos jellegü esatlakozóelem és azok sem minden esetben
használhatók (aluminium dobozok, öntött. aluminium tokozottak), gyakran az
elágazó dobozokat, átfutó dobozokat a csövek darabszáma, az átmérő és a
kótésszám függvényében le kell gyártani aeéllemezból.
74
A tartőszerkezctckre a védőesöveket Omega bilincs, CSÖSZER vagy HlLTl

típusú perforált szalag segítségével, csavaros rögzítéssel erősítjük fel.
Ha a csatlakozédobozok, tokozottak falvastagsága lehetővé teszi, elegendö
jó minőségű menet fürását, akkor az acélcsöveket menettel kell csatlakoztatni.
Lemezből készült csatlakozó- vagy átfutó dobozoknál furaton keresztül
ellenanyás rögzítést kell biztosítani.
Acélcsövekkel tömített szerelést készíthetünk, ha a menetes
csatlakozásokhoz csomőmentes, lenolajjal átitatott, finomszálú kendert
használunk. A kenderszálakat a menetes esenkra a menetemelkedéssel ellentétes
irányban szorosan feltekerjük, úgy hogy az a menet barázdáit tömören kitöltse.
A tömített részt nem szabad szét- vagy kicsavarni, mert ez által a tömítés
megsérül. A kitüremlett kenderszálakat fűrészlappal eltávolítjuk.
Szerefés alunénce'l védő'eső'vel

Alupáncél védőcsövekkel szeretünk olyan helyeken ahol a müanyag
védőcsövek mechanikai szilárdsága kevésnek bizonyul a vezetékek védelmére.
A szerelés előkészítő munkái: a nyomvonal kijelölés, dobozhelyek és
esatlakozőpontok kijelölése azonos a MÚ [ védőcsőnél ismertetett
munkaiázisokkal.
Az alupáneél védőcsővek szerelése az acélcsövek szerelésével szemben
kedvezőbb, mert. elágazó dobozokat, villamos szempontbél kialakitott idomokat
lehet hozzá használni. Szerelés szempontjából nem elhanyagolható előny, hogy
könnyebb, minta vascső és utólagos .korréziévédelmet nem igényel.
Az alumínium esöveknél perforált laposaeél tartészerkezeteket használunk,
kivételt képeznek az olyan üzemrészek, amelyekben a vasszerkezetek használata
tiltva van. Ilyen esetekben alumínium szögprof'ilbél készítünk tartószerkezetet és
szalagaluminiumbél a bilincset. A szerelés során pontos mérési és
megmunkálási műveleteket kell végezni,
Csősatuba fogva vastürésszel végezzük a darabolást, majd a vágott végről
eltávolítjuk a sorját mielőtt a csősatubél kitognánk a munkadarabot. A
védőesővek végére a menetvágást a csősatuba fogva kétkarú kézi
menctmetszővel végezzük. A jó menetmetszés feltétele, hogy a védőcső végét
reszelővel enyhén kúposra alakítjuk, így a menetmetsző jől "rákap" a cső végére.
A menetmetszőt olajozás mellett fél fordulatonként hajtjuk a csőre és minden fél
fordulat után negyed fordulatot visszatbrdítjuk.
A védőesövek hajlítását a esöhajlíté szerszámmal haj líto keréken végezzük.
Kisméretű alopáneél védőesövek keményfából készült hajlítő fiával is
hajlíthatők.
Az alnpáncél védőcsövekhez gyártott szerelvények, dobozok fedeleinek
gumitőmitése lehetővé teszi, hogy nedves, poros, marőhatásü gőzös
helyiségekben is megfelelő, tömitett szerelést valésithassunk meg. A menetes
csatlakozásokat. teflon szalaggal kell tömíteni. A szalagot a cső végétől
kezdődően a menetemelkedéssel ellentétes irányban, átlapoltan a menet végéig,r
?5
feltekerjük. A tömített részeket nem szabad szét vagy kicsavarni, mert ez által a
tömített rész megsérül.
Szeretek műanyag vagate'kcsaromővel

A gyártótól a vezetékcsatorna kötegelve kerül forgalomba. A jó minőségű
csatorna egyenes szálú, tiszta, deformáció mentes. Mivel a vezetékcsatorna
rendszerint falon kívül kerül felszerelésre, arra kell törekedni, hogy szállítás,
tárolás közben ne sérüljön meg. Szállításra olyan járművet kell használni,
amelynek rakfelületén a vezetékcsatorna gőrbités nélkül elhelyezhető. Tilos a
vezetékcsatornát átlósan "bcfesziteni" a gépkocsiba.
Tárolás közben a vezetékcsatoma vizszintes helyzetben lehetőleg
folytonosan minél sürübben alátámasztva feküdjék. Tilos a vezetékcsatornát
falhoz támasztva tárolni, mert meggörbül.
A vezetékcsatorna nyomvonalát az általános villanyszerelési elvek
figyelem'bevételével úgy kell meghatározni, hogy minél kisebb mértékben
legyen kitéve mechanikai sérülésnek. A függőleges szakaszokat lehetőleg
sarkok közelében vagy az ajtó— és ablaktok mellett célszerü vezetni. Sajnos a
szerelvénydoboz kialakítása nem teszi lehetővé, hogy közvetlenül az ajtótok
mellé szereljük.
A vízszintes vezetékesatorna-szakaszokat többféle módon lehet szerelni.
Egyik megoldásnál a padlószegélyre kerül a vczetékcsatoma, s rá vagy
közvetlenül mellé a dugaszolóaljzatok.
Ekkor azonban __ elsősorban a többaitós helyiségekben — az ajtót meg kell
kerülni.
A felső nyomvonalvezetést kéttéleképpen lehet megoldani. Az egyik esetben
közvetlenül az oldalfal és a mennyezet találkozásához kerül a vezetékcsatorna, a
másik megoldásnál a mennyezet szintjétől 25...3O cm—re lejjebb a falra. Az első
megoldás alkalmazására elsősorban könnyüszerkezetes épületek esetében kerül
sor, mivel itt a mennyezet és az oldalfal lckcrekítés nélküli, pontos illesztéssel
csatlakozik, és a csatorna betöltheti a takaróléc szerepét is. A másik megoldás
szerint a vezetéke-satorna lekerekített vagy letört fal—— és lödémsík találkozásához
kerül, tehát elsősorban hagyományos épületekben alkalmazható. Sok esetben a
vezetékcsatornát egyben tapétaszcgőként is lehet alkalmazni. Ilyenkor ki kell
építeni teljes körben a vezetékcsatornát.
A szerelvényeket a hagyományos technológiáknál alkalmazott elvek. és
gyakorlatok szerint kell elhelyezni.
A nyomvonalak kijelölésekor ügyelni kell arra, hogy
gyermekintézményekben (óvoda, iskola, napközi) a vezetékesatornák ne
kerüljenek kézzel elérhető magasságba. Ha a vezetékcsatorna nyomvonalát csak
úgy lehet kialakítani, hogy az fűtési csövet keresztez, vagy más hősugárzó
tárgyat közelít meg, akkor a vezetékcsatornát az adott szakaszon járulékos hő
védelemmel kell ellátni.
76
Fürásra a csatorna felerősítéséhez van szükség, ha az nem felerősítő lyukkal

készült. A vezetékcsatorna esigafúroval könnyen és gyorsan fúrható. A furatokat
a csatorna középvonalában vagy váltakozva a két szél közelében kell késziteni.
Az MCSK típusú vezeték-csatornák, már gyárilag perí'öráeiöval (furatokkal)
vannak ellátva a fenékrészen (15 ero—ként őx9 mm—es nyílás).
A vezetékesatoma felszerelése is — a többi villanyszerelési technológiához
hasonlóan —— a nyomvonal kijelölésével kezdődik.
A műanyag vezetékesatornát többféle módon lehet a falszerkezetre vagy a
mennyezetre felszerelni, rögzíteni (pl. rögzítő elemekkel, rögzítő elemekkel és
ragasztással kombinálva).
A vezetékesatorna felszerelése rögzítő elemekkel: Beton, vasbeton, tégla
vagy kő falazat vagy mennyezet esetén a vezetékesatoma ütve fúrt lyukakba
helyezett műanyag fali ékekhez rögzíthető facsavarral.
Gipsz, ALBA, ÚGP, gipszkarton, eternit, durinip, fémlemez falazat vagy
mennyezet esetén a vezetékesatorna speeiális önteszítő müanyagékekkel, két
bekezdésü— és lemezesavarokkal rögzíthető.
Önmetsző esavar alkalmazása esetén. Külön előttirrás nélkül, esavarbehajtó
géppel, közvetlenül is felesavarozhatö a vezetékesatorna. A pontos szereléshez
két fő szükséges: az egyik a csatornát tartja, a másik a esavarbehajtő gépet
kezeli. Nagyon termelékeny módszer.
Fa, farostlemez, tatbrgáes lemez falak esetén a vezetékesatornát előfúrt
lyukakba faosavarral rögzitj tik.
Vas és más fémszerkezetek esetén a vezetékesatornát előre kitúrt lyukakba
helyezett anyásesavarokkal rögzítjük (POP-szegees is alkalmazható).
Könnyüszerkezetes falak esetén a vezetékesatorna felszerelésének módját, és
az alkalmazható rögzítő elemeket a panelek szerkezete szabja meg. Az előbbi
megoldások valamelyike mindig használható.
Rögzítő elemekkel és ragasztással kombinált rögzítési eljárás esetén a
megadott rögzítési távolságokat - tekintettel a kiegészítő ragasztásra SÚ%-kal
növelni lehet, mennyezeten azonban csak 33%-kal szabad nagyobbra 1uzenni. A
rögzítő elemekkel és ragasztással kombinált vezetékesatoma szerelési eljárásnak
ez az előnye, de ilyen rögzítést csak ragasztásra alkalmas felületen szabad
végezni, pl. házgyári fémsablonban készült betonpanel felületén. Vakolt
felületen csak látszólag tart a ragasztás, mert a vakolat és a talazat közötti
kötődés előbb—utóbb meglazul.
??
Szigetelt vezetékek szerelése

Vezetékek csöbehúzása
A vezetékek behúzását a védöcsóhálózat elkészítése, süllyesztett szerelés

esetén a gipszelés, ill. a vakolat kiszáradása után lehet megkezdeni. Vezetéket
csak véglegesen rögzített esőbe szabad húzni. Egy esóbe csak ugyanazon
áramkórhóz tartozó vezetékeket szabad behúzni. Az üzemi vezetékekkel közös
védócsóbe húzhatók a készülékekhez tartozó jelzö-, inükódtetó- és
vezérlóvezetékek, ha feszültségük nem kisebb és szigetelésük azonos értékű,
mint az üzemi szigetelés. Ha különbözö áramnernüek vagy feszültségüek a
vezetékek, akkor valamennyi vezetö szigetelését a legnagyobb
üzemfeszültségnek megfelelően kell kiválasztani. Közös dobozok lehet a
különbözö áramkórü vezetékeknek, ha a dobozban a vezetékeken leágazás
nincs, és legfeljebb az egyik áramkör vezetékén van kötés.
A vezetékek szállítása és tárolása:

A vezetékeket tekercsben, átkötve kell szállítani és tárolni. A tekercseket
címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a vezeték tipusát,
keresztmetszetét és hosszát. A vezetéket szállításkor óvni kell a mechanikai
sérülésektől, napsugárzástól és esótól. Tilos a vezetéktekercseket dobálni,
talajon görgetni. A műanyag szigetelésü vezetékek *SÖC alatt fokozott.
gondosságot igényelnek. Tárolás száraz, egyenletes hőmérsékletű helyen
történjen. A tekercsek alá védödeszkát kell helyezni. A vezetékeket méret
szerint csoportosítsuk! A tekercseket ] m-nél magasabbra, egymásra rakni nem
szabad.
A védócsóbe húzható vezetékek száma:

A különböző típusú védőcsövckbe húzható vezetékek legnagyobb számát,
ill. az adott vezeték számú és keresztmetszetű vezetékckhez szükséges védécsö
méreteket táblázatok tartalmazzák. A. táblázatokban szereplő adatok csak akkor
érvényesek, ha két doboz között csak egy 90Ú—os ív van. Egy mérettel nagyobb
csövet kell választani, ha két doboz között két (JOG—os iv van, vagy ha a
védócsóbe MB jelű vezetéket húznak.
Vezetékek behúzása:
A szerelés szerszámai: behúzó szalag (5...lO vagy 20 m hosszú), behúzó
kötél (toldott szalagot tilos alkalmaznil), létra, kombinált fogó, csípófogó,
csavarhúzó, kábelkés, vezetékesupaszító szerszám, fémfürész. Az ellenórzéshez,
a vczctékazonositáshoz szükséges (induktor vagy telep, csengó vagy
jelzőlámpa).
78
A vezetékbehúzás csak véglegesen elhelyezett esövekbe, süllyesztett

szerelés esetén a vakelat kiszáradása után hajtható végre. Nedves esőbe tiles
vezetéket behúzni!
Előmunkálatek:
Vezetékbehúzás előtt a debezekból és esővégekből a papírtömítéseket el kell
táveh'tani. A debezba esetleg benyúló esővégeket le kell vágni és a. debezekat ki
kell tisztítani.
A vezeték'behúzás múveletei:
A behúzás kiindulópentján a behúzó szalag rugós végét esőbe dugjuk és
elteljuk a következő debezig (esővégződésig). Nagyebb keresztmetszetű
vezetékek behúzásáhez az aeélszalaggal először a behúzó kötelet húzzuk a
esőbe.
A vezetéktekereset' a kiindulási pent közelébe helyezzük (ha van,
fergódebra). Az egy esőbe kertilő vezetékeket egyszerre kell behúzni. [Ehhez
annyi vezetéktekeres szükséges, ahány szálat húzunk egyszerre, vagy pedig
előre méretre kell vágni a behúzásra kerülő vezetékdarabekat. A leszabásker
20...30 ein többletet számelj unk a behúzó szalagra való kötésre. A behúzáshez a
vezetékvégeket IO...15 em hosszan, meg kell tisztítani a szigeteléstől, A
leesupaszített vezetékvégeket a debezból kinyúló behúzó szalag hurkes végén
átt'üzzük és összesederjuk. Az összesedrást úgy végezzük, hegy túl nagy esemó
ne keletkezzen a rákötés helyén, de a kötés elég erős legyen, hegy behúzás
közben ki ne eldódjék. Szigetelőszalaggal is körbetekerhetjük, hegy a szigetelés
visszagyürődését megakadályezzuk. Vastagabb vezetékeknek csak az egyik
vezetőjét fűzzük át a szalag fülén és sederjuk össze, majd erre a vezetékre
esavarjúk fel a további erek végei. A behúzó szalag bedugása helyén álló
delgezó először a kötést igazítja a csőbe, majd a szalag haladásának megfelelően
adagelja és igazítja a vezetéket. Ö irányítja a vezetékbehúzást és figyeli, hegy ne
képződjön hurek a vezetéken. A vezetékbehúzás és adagelás azenes ütemben
történjen! Több közbenső debeznál a tevábbhúzáshez szükséges vezetéket a
debezból kihúzzuk, és a tevábbhúzást az így kialakult vezetékhurekból
adageljuk. Az elágazó debezekban az áthaladó vezetéken későbbi leágazás
részére — mindinkább kisebb vezetékhurket kell készíteni. Egy-egy szakasz
behúzása után a vezetékeket kössük le a behúzó szalagról. Amennyiben nagy
keresztmetszetű, vagy nagyszámú vezetéket kell védőesőbe behúzni, célszerű a
könnyebb húzhatóság érdekében valamilyen súrlódásesökkentő anyaggal.
bekenni a vezetéket. Erre a célra síkper (_talkum), vagy kenószappan
használható. Behúzásker a vezetékvégeket elyan hesszúra szabjuk le, hegy a
megmaradó rész kötések készítésére és a szerelvények, készülékek bekötésére
elegendő legyen.
A kötések, esatlakezásek készítésére a következő vezetékhesszak
szükségesek:
elágazó debezeknál vezetékkötésekhez 12...15 em,
kapeselók, dugaszelóaljzatek bekötésére 10...15 em,
__
79
lámpatestek bekötésére 15...20 em,

biztosítétáblák bekötésére 25.35 em,
fogyasztásmérők bekétésére 30...50 em,
kapesolétáblák bekötésére a csatlakozás helyétől ütggően.
Ha a vezetékbehúzás után a. szerelvények bek'őtésére nem kerül sor, akkor a
vezetékvégeket meg kell jelölni. A jelölés lehet pl. számozás vagy vékonyabb
vezetékek és egyszerűbb áramkörök esetén a vezetékek ősszeesavarása.
Vezetékszereíés felbe, vakolatbn
Vakolatba és vakolat alá közvetlenül (védőeső nélkül) csak MM-fal típusú

vezeték helyezhető el. Ez alkalmazható vakolt falazatú laké- és kommunális
épületek világítási és erőátviteli szereléseihez száraz és időszakosan nedves
helyiségekben.
Az MM-fal vezeték előnvei a védőesőves szereléssel szemben:

kisebb a szerelési idő és költség,
kevesebb az épületrongálás.
Hátrányai:
a vezetékhibát esak felbontással lehet javítani, ezért díszes
burkolatú falakba (márvány, műkő, gipsz) védőesővel kell szerelni,
nem bővíthető a. vezetékhálézat.
Olyan helyiségekben, ahol tömítetten kell szerelni, szintén alkalmazható az

MM-fal vezeték a következő feltételekkel:
az MM-fal vezeték süllyesztett, tömitett szerelvénybe elvakolva
érkezik és a kőtődobozok is tőmitett kivitelüek,
a falon kívüli szerelvénybe védőeső darabot kell tőmitetten
rögzíteni, amelynek a másik vége az MM—fal vezetékkel együtt
süllyesztve elvakolásra kerül.
Fogyasztásmérő és a lakáseloszté közötti mért fővezetékként is alkalmazható

a 10...16 mm2 keresztmetszetű M'M-fal vezeték, az áramszolgáltató
hozzáj árulása esetén.
Az MMufal vezetékkel dolgozni csak %SCO-nál nagyobb környezeti

hőmérsékleten szabad. Ellenkező esetben a PVC szigetelés könnyen tőrékennyé,
hajszálrepedésessé válik, és ez az elvakolás után durva hibához, zárlathoz
vezethet. HOC—nál hidegebb hőmérsékletű helyen a vezetéket elő kell
melegíteni.
80
Az MM-fal vezeték szerelése, a nvomvongl kijelölés szempontjai:

át kell tanulmányozni a villanyszerelési tervet,
a vezeték nyomvonala csak üíggőleges és vízszintes lehet,
a vezeték helyét úgy kell meghatározni, hogy vakolás, festés után védve
legyen különböző behatásoktöl (szögbeverés, íi'ítőeső közelsége) és szükség
esetén fellelhető legyen,
A vezetéket a padlótól, a mennyezettől és sai'koktöl meghatározott
távolságú sávokon belül kell elhelyezni,
a. mennyezetben átlösan is vezethető az MM—fal vezeték,
a nyomvonal kijelölésekor tigyelembe kell venni az épületszerkezeti
hornyokat, téglafügákat, hogy minél kevesebbet kelljen vésni,
Az MM-fal vezetéket legalább 3 mm vastag vakolat rétegnek kell fednie.
A kornyeke! megfelelően ket! elkészíteni:

Ha az épület még vakolatlan, és ha nem ismerjük a felkerülő vakolat
vastagságát, a vezeték részére olyan hornyot kell vésni, hogy az majd teljesen a
téglasik alá kerüljön. Természetesen felhasználhatók a fugák, falhézagok is.
Vakolt falá épületben elég a nyomvonalon a vakolatot kikaparni. A falat
csak akkor kell megvésni, ha a vakolat vékony, és nem biztos, hogy a vezetéket
3 mm vastagon lefedi,
Tilos az MM-tal vezetéket más épületgépészeti vezetékekkel (viz, gáz, stb.)
közös heronyba szerelni. Keteszteződéseknél mindig az MM-fal vezetéket kell
alul elhelyezni és járulékos védelemmel kell ellátni.
ALBA, ÚGP falaknál a vezeték mart horonyba helyezhető.
Szerelvénydobozok számára akkora lyukat kell vésni, hogy a dobozt körben
legalább 1 em vastag gipsz vegye körül. Jél használhatók az ütve fúrőgépre
szerelhető dobozhely fűtők.
A hornyokba úgy kell behelyezni a vezetékeket, hogy ne legyenek.
megesavarodva.
A vezetékeket lehet lapra és élre hajlitani. A lapra hajlított vezetékek
legkisebb görbületi sugara 1 em. Élre hajlitás esetében a vezeték ereket
összekötő részt fel kell hasítani 10...15 em hosszan és ki kell hajlitani.
A vezetékeket előzetesen ideiglenesen szögezéssel rögzítjük a horonyban,
ezután a esomézö és szerelvénydobozokba befüzzük a vezetékvégeket és egyben
be is gipszeljük a dobozokat.
Vakolt fal esetén falsíkba, vakolatlan fal esetén 5...8 mm—re álljon ki a doboz
széle a téglafal sikjáböl. A szerelvénydobozok, valamint taékek előtt néhány em
tartalék vezetéket célszerü tartalékolni a falban. Az ideiglenesen rögzített
vezetéket ezután homokos gipsszel rögzítjük.
Rögzítési távolságok oldalfalban 40...50 em, mennyezeten 20.30 em.
Szerelve'ny- és elágazó dobozok közelében mindig rögzíteni kell a vezetéket 1.0
ein-en belül.
81
Nem véshető szerkezeti elemeken (gerendákon, betonkoszorúkon) úgy kell a

vezetéket elhelyezni, hogy az mechanikailag védve legyen. Célszerű ezeken a
helyeken végig gipszhabarccsal vékonyan "bevakolni" a vezetéket.
A vezetéket úgy kell leszabni, hogy

vezetékkötésre és szerelvény bekötésre '10... l 5 cm,
eloszté- és biztositőtábláknál 30 cm,
lámpatestek, csillárok, falikarok bekötésére 20 cm,
mérőhelyeknél 50 cm hosszú vezeték maradjon.
ki műveleteket csak vakolás után, de még festés előtt el kell végezni. A
szálfolytonosságot jelzőlámpával vagy kiesengetéssel kell ellenőrizni. A
szigetelési ellenállást meg kell mérni az egyes erek között, valamint az ér és a
föld között. Csak ellenőrzés után szabad a szerelvényeket és készülékeket
bekötni.
Ha nem a. kivitelező tartozik bekötni a készülékeket, vagy erre csak később

kerül sor, akkor a vezetékvégeket meg kell jelölni és le kell szigetelni. A hibás
vezetékszakaszokat mielőbb ki kell. cserélni és ezeken a helyeken az ellenőrzést
meg kell ismételni.
Vezeték szerelése felm ragasztással
Ehhez a technológiához csak az M-falra jelű vezeték alkalmas.

Alkalmazására elsősorban paneles laké- és kommunális épületekben kerül sor,
világítási és erőátviteli hálózatok céljára.
Tilos valra vezetéket alkalmazni:

- 'MM-tal vezeték helyett elvakoltan,
nedves, marépárás helyiségekben,
robbanásveszélyes helyiségben és szabadtéren,
éghető anyagból készült épűletszerkezeten (istállókban stb.).
A vezeték egyszeres vastagított műanyag szigetelésű, falsikra ragaszthaté. A

ragasztási felületen bordák vannak a ragasztás elősegítésére. A több erű vezeték
erei között levegőcsatorna van, az erek könnyebb szétválaszthatésága
érdekében. Az egyik oldalon jelzőborda fut. végig az erek azonosítására. Ettől
függetlenül a vezetékve'geket kötelező szigetelőszalaggal vagy más módon a
szabványos színjelöléssel megjelölni.
A szerelés megkezdése előtt. a vezetéket ki kell egyengetni, pl. száraz

ruhával kihúzni, hogy majd a falsíkhoz jél feküdjön.
32
T'ároláskor ügyelni kell arra, hogy mechanikai sérülés, nedvesség, fagy

behatásától az M-falra vezeték védve legyen. A vezetéktekercsböl legfeljebb hat
darabot szabad egymásra felrakni, és csak védödcszkán szabad tárolni.
A szerelés műveletei a következők:

először az elágazó dobozokat és a falon kívüli szerelvényeket kell
felszerelni müanyag tali ékkel, ütve fúrt lyukakba,
a felszerelt szerelvények és elágazó dobozok között kicsapó
zsinórral kijelöljék a nyomvonalat,
a ragasztandó felület előkészítése: a felületet drótkel'évcl fel kell
dörzsölni, majd a port ecsettel vagy ronggyal el kell távolítani,
a vezeték előkészítése: a vezetéket meg kell tisztítani a portól és
egyéb szennyeződéscktöl. Le kell szabni a megfelelö hosszúságú darabokat —
két végén ráhagyással. A vezetéket ki kell cgyenesíteni (pl. ronggyal kihúzni),
ragasztó felvitele: mind a vezetéket, mind a nyomvonalat be kell
kenni vékonyan PALMATEX-104 jelű ragasztóval. Ehhez ecsetet
használhatunk. A ragasztó a levegővel érintkezve - a hőmérséklettől Híggöen
— 3...6 perc múlva hártyásodik,
a vezeték felhelyezése: a vezetéket felillesztjük és v'égigsimítjuk
két-háromszor (esetleg gumihcngerrel). A vezetéket ezután már nem kell
tartani. Az oldalt kinyomédott ragasztót — kötés után, de mielöbb — távolítsuk
el. A teljes kötés kb. 24 óra múlva következik be,
vezetékbekötés, ellenőrzés: a ragasztó megkötése után a
szerelvények beköthetök és cllenörizhetök. iii-zt feltétlenül még festés és
tapétázás előtt el kell végezni, hogy az esetleges hibák minél kisebb
rongálással javíthatók legyenek.
83
Kábelszerű és tömlövezetékek szerelése
A kábelszerü és tömlővezetékek szereléséhez akkor lehet hozzákezdeni, ha a

rögzítő—, tartó és egyéb elernek beépítése megtörtént.
Szerelés falra, tartóra:
A kábelszerű vezetékek. szerelésének első szakaszában a kábel nyomvonalát
határozzuk meg.
A nyomvonalat: úgy választjuk meg, hogy a vezeték mechanikailag védett
helyen, lehetőleg vízszintes és üiggőleges irányban haladjon. Kerülni kell a
felesleges irányváltoztatásokat és kereszteződéseket. Az oldalfalakon a 2,5 m-
nél alacsonyabban haladó kiskábeleket, ha mechanikai sérülés veszélye áll fenn,
járulékos védelemmel kell ellátni. Az épületek külső falán (oldalán) a
nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy tőző naptól védett helyen, lehetőleg a
tetóeresz alatt vezessük. Ha ez nem lehetséges, akkor a tűző napfénynek kitett
helyeken itatott beszövéssel ellátott kiskábelt szerelj ünk.
A nyomvonal kijelölésének előfeltétele, hogy a rendelkezésünkre álló tervet
(nyomvonaltervet) áttanulmányozzuk, és meghatározzuk a szerelési magasságot.
Ezt követően, kijelöljük az elosztó berendezések (szerelvények) elágazó
dobozok, lámpatestek, kapcsolók, dugaszolóaljzatok és egyéb végleges bekötésü
berendezések helyét. A csomópontok helyzete egyértelműen meghatározza a
kábelszerü vezetékek szerelési helyét, ill. nyomvonalát. A pontos nyomvonalat a
vízszintes szakasz két végpontjáhez kifeszített, porfestékbe mártott zsinórral, a
függőleges nyomvonalat függőón segítségével jelöljük ki. A nyomvonal.
kijelölése után a tartószerkezeteket, kiskábel bilincseket helyezik el. A bilincsek,
tartószerkezetek beépítésétől nagy pontosságot kívánunk meg, mivel a falon
kívüli szerelésnél az esztétikum is követelmény.
A kábelszerü vezetékek szerelését a tartószerkezetek, bilincsek, elágazó
dobozok, szerelvényaljzatok elhelyezése (rögzítése) után lehet elkezdeni. A
munkához legalább két fő szükséges, egy szerelő és egy betanított munkás. Ha a
környezeti hőmérséklet JrSOC-nál kisebb, csak előmelegített kiskábelt szabad
szerelni.
A szerelés megkezdése előtt ellenőrizni kell a kivételezett. kiskábel
szál folytonosságát, majd a kábeltekereset a nyomvonal közelében helyezzük el.
Az egyenes szakaszok pontos lemérése után a kis—kábeleket méretre szabjuk,
majd a nyomvonal mentén kiterítjük. Munkavégzés közben ügyelni kell arra,
hogy a kábelszerü vezetékek ne esavarodjanak, ne törjenek meg.
A leszabott kábelvégek egyikén kiképezzük megfelelően a vezetékvéget,
hogy az a tömítő szelencébe bedugható legyen. A kiskábel müanyag
burkolatának a szelence teljes hosszában át kell. érnie. Az ővréteg és a burkolat
dobozba eső részét a tömítő szelencébe csatlakozás előtt le kell bontani. A
kábelszerü vezeték köpenyszerkezetét az erek közötti kis szakaszon bevágjuk,
majd fogóval vagy kézzel széthúzzuk. Az így kapott két köpenyrészt az erek
84
kifejtése után hátrahajlitva késsel levágjuk. A kábelvég kiképzése közben nagy

figyelmet kell fordítani az érszigetclés épségére.
Az övszigetelés megszabása. után a kábel ereket keresztülhúzzuk a tömitö
szelence szorítógyürüjén, mindaddig, amíg a. müanyag köpeny a doboz, ill. a
szerelvény belsö pereméig nem ér be. A jó tömítettséget úgy biztosítj ük, hogy a
tömítö szelence esavarját szorosan behajtjuk a perselybe, és ezzel a gumigyürüt
rászoritjuk a kábclszcrü vezeték palástjára. A jó tömítés feltétele, hogy
megfelelő méretű gumigyürüt alkalmazzunk.
A leszabott kiskábel szakaszokat a tömitö szclcncéböl kiindulva a beépített
tartókba bepattintjuk, majd egyidejűleg a kábelt gyengén meghúzzuk, a tenyérbe
helyezett ronggyal kisimitjuk. A kiskábelcket rögzíthetjük ,,A" típusú (Omega),
fém szcrítóelemekkel is. Ebben az esetben a kábelszakaszokat a tartókra
ideiglenesen rakjuk fel, majd a teljes szakasz elhelyezése után kerül sor a
végleges rögzítésre. A kábelszerü vezetékeket bilincstöl-bilincsig a rögzítéssel
egyidejüleg kell kézzel feszesre húzni. ügyelni kell arra, hogy a fémbilincsck
szerelése közben a kábel köpenye ne sérüljön meg. Több párhuzamosan haladó
kiskábelt a C sínbe füzött MKb müanyag bilincsekre az elöbbiekben leírtak
alapján bepattintással rögzitünk.
Gyakori, hogy egymás mellett igen nagyszámú kiskábelt kell elhelyezni és
így a sok bepattintható bilincs, valamint a kétcsavaros, W alakú A jelű
fémbilincsek miatt túl nagy tanószerkezetre lenne szükség. Lényegesen kisebb a
hely— és az idöszükséglet, ha tömör szerelést alkalmazunk. Tömör szerelés
esetén a beépített perforált tartószerkezet egyik végéhez lazán hozzáerösitjük a
kábclszorító lapos acélt, A kábelszerü vezetékeket a szükséges sorrendben a
tartószerkezet és a leszorító lapos acél közé illesztjük. Behelyezés után a
tartószerkezetek. közötti szakaszon a kiskábelcket rendezés után szorosan
egymás mellé nyomjuk és a felsö tartólemezt (perforált lapos acél) anyás
csavarral a tartószerkezethez szorítjuk. A kábelszerkezeteket lehetöleg úgy
rendezzük el, hogy a közel azonos átméröj ü kábelek egymás mellett legyenek.
Gyakran speciális megoldást kíván egy közbenső elágazó doboz elhelyezése.
A dobozt minden esetben a kábelhálózat fölé kell kiemelni, hogy a leágazó
kábel csatlakozását lehetövé tegyük.
lílönyöscn alkalmazható a CSÖSZi-ZR—szalag ott, ahol a tömör szerelést
különbözö átmérőjű kiskábclekkcl kell megvalósítani. A szalag perforált furat'a
lehetövé teszi, hogy csavaros rögzítést alkalmazzunk a kábelátme'rö
változásánál.
A kábclszcrü vezetékekkel a gépészeti berendezéseket úgy kell elkerülni,
hogy azok javítása esetén ne legyen szükség a kábelszerü vezeték eltávolítására.
A fűtési csövek keresztezési helyén [alba süllyesztett MÚ ] védőcsóbe, vagy
falon kívül acélpáncél, ill. gáz—csőbe helyezve vezetjük.
Mechanikai sérülésnek kitett helyeken a kábelszerü vezetéket járulékos
védelemmel kell ellátni. Mennyé-zet és 'Faláttöréseknél, valamint a padozatban az
85
.—
előre elhelyezett MU [ esőbe húzzuk a kiskábelt, és ezzel biztesítettuk a

kábelszerü vezeték cseréjének lehetőségét.
Sgerelés részlegesen esőbe

A kábelszerü vezetékek védőesőbe valé részleges behúzása a helyszíni
élőmunkát lerövidíti és a rögzítés költségét jelentősen csökkenti. Ott
alkalmazható előnyösen, ahol egy—egy kábelszerü vezetéket. kell a kijelölt
nyemvenalen szerelni. A kábelszerü vezetékek részleges védőesőbe húzásával
csökkenteni lehet a megfegásek számát.
A szereléshez 13,5, ill.16 mm névleges átmérőjű MÚ [ védőeső szükséges.
A védőeső rögzítési távelsága. maximum 1 m. A védőesővel debezba nem
esatlakezunk, tekintettel arra, hogy itt a eső funkciója kizárólag a kábelszeríi
vezeték tartása.
A kábelszeríi vezeték szerelése a vezeték egyengetésével és leszabásával
kezdődik. A leszabett kábeldarabek egyik végét a tömítő szeleneébe való
csatlakozáshoz előkészítjük, a vezetékvéget megszabjuk. Az érszigetelés
eltávelítása, a vezetékvégek esupaszítása csak a kötések elkészítése előtt
történik.
A kiegyengetett, leszabett kábelszerü vezetéket az elágazó debezbél
kiindulva beteljuk a MÚI müanyag védőesőbe. Az előre kialakített véget a
tömítő szeleneében rögzítjük, majd a debez és a cső közötti szakaszt ismét.
kiegyengetjük. A másik véget is előkészítjük az elágazó debez vagy
szerelvényhez történő esatlakezáshez a köpeny megszabásával. A pentesan
lemért, beszabett kábelvéget a tömítő szeleneéhez rögzítjük.
Szerele's [es;űóímdrenym
Erősen tagolt, pilléres, betengerendás épületszerkezeteknél a.
feszítősedrenyes szerelést részesítjük előnyben. F szerelési méd. alkalmazásának
előfeltétele a feszítősedreny szakszerü, biztenságes szerelése, a várható
terhelések figyelembevételével elkészüljön. A feszítőhergekat csak megfelelő
teherbírású falra (átmenő csavarral, alátéttel) vagy vasszerkezetre szabad
elhelyezni. A kiválasztett hely megfelelő voltát a statikus engedélyével is
igazelni kell.
A kábelszerü vezetéket a sedrenyra ívvel kell vezetni. A kábelszerü vezeték
sedrenyra szerelését minden esetben az elágazó debezektől kezdjük.
Feszítősedrenyes szerelés esetében a kábelszerü vezeték rögzítési távelsága egy
kábel szerelése esetén 25 cm, míg tömör szerelés esetében 40 em. Tömör
szerelésnél ügyelni kell arra, hogy lehetőleg azones keresztmetszetű kábelek
kerüljenek egymás mellé.
Szer-élés kábelle'trém
Kábellétrákkal a kábelszerü vezetékek rögzítés nélküli, terített és rögzített
szerelése egyaránt megvalósítható.
86
Vízszintes ny'omvonelszekeszon törekedni kell arra, hogy e kebelszerü

vezetékek terített, rögzítés nélküli tömör szereléssel készüljenek. Tömör
szerelésné] a kábeleket szorosan egymás mellé helyezzük. Ugyanezen a
kabellétran e kébelszeríí vezetékek. mellett földkábelek is elhelyezhetők.
lle kábellétrán és a kábeltelean szereljük a kábelszerü vezetékeket, gyakran
találkozunk azzal az igénnyel, hogy ez ott elhelyezett kiskebeleket rögzíteni kell.
A rögzítésre többféle modszert valaszthato-nk. Hagyományos rögzítési mód a
perforált lapos acéllal történö leszorítás. A CSÖSZER-szalag alkalmazásával a
tálcákon, kabellétran elhelyezett különbözö átmérőjű kábelek rögzítése
egyszeríisödött. légyre jobben terjed a kiskabelek müanyag esetekkel történö
rögzítése. Létrákon, kábelteleákon e kebelszerű vezetékek rögzítési távolsága 40
em. lirös- és gyengeáramú áramkörök párhuzamos szerelésénél a kábelszerü
vezetékek között a legkisebb távolság 10 em lehet.
Szerelvények szerelése
Éppen a szerelés módjának hasonlósága miatt a kapcsolókat,
dugaszoléeljzatokat és kiselosztö tablakat gyűjtőnéven szerelvényeknek, a
szerelés folyamataban pedig ezeknek a felszerelését, bekötését
szerelvényezésnek nevezik.
Süllyesztett szerelvény szerelése esetén elöre el kell helyezni a
szerelvénydobozt, s ebbe a szükséges hosszban be kell vezetni a
esatlakozévezetékeket,
Dobozkgpesolók
A dobozkepesolék felszerelése a szokványos szerszámokkal elvégezlietö.
A falon kívüli kapcsolok részére esövezéskor vagy MM—f'el vezeték
szerelésekor 60x60 mm—es furatos faéket helyezünk el. Erre erösítjük 2 db
lee-saverral a szerelvényt. Betonfalre a falba fúrt lyukba helyezett müanyag fali
ékekkel és fíaesevarokkal szerelhetjük fel a kapcsolót.
A süllyesztett kapcsolókat a védöesö vagy MM-fal vezeték szerelésekor
elhelyezett, falba süllyesztett dobozokba szereljük. A kapcsolókat vagy körmös—
csavaros rögzítő elemmel, vagy a dobozba hajtott csavarokkal erősítjük a
dobozhoz.
A falon kívüli kapesolékba a vezetéket e kapcsolók felszerelése és rögzítése
után, süllyesztett kapcsolok esetén pedig felszerelés elött kötjük be. Ha a
vezetéket elmozdulás mentes szorító lepkável rögzíthetjük, akkor elég a vezeték
véget ott leesnpeszolni. Ahol a csavar iieje elátéttel szorítja a vezetéket, a jó
érintkezés érdekében szemet kell hejlítaní.
A kapcsoléba mindig a fázisvezetöt' kell bekötni, hogy kikapcsolt állapotban
azt szakítsuk meg, és ez által a berendezés valóban feszültségmentes (és
balesetmentes) legyen. ügyeljünk a vezeték szabványos színezésére. Bekötés
___
8?
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára tőrténő felkészüléshez
után a kapcsoló fedelét gondosan vissza kell helyezni. A kapcsolók szokásos

szerelési magassága I.,—4 m.
Maris csgtlekozék
A dugaszolóaljzatok a hordozható villamos fogyasztók, lámpák és
készülékek bontható esatlakoztatására alkalmasak, a készülék zsinórjára szerelt
dugaszoló villa (dugó) segítségével.
A dugaszolóaljzatok - a kapesolókhoz hasonlóan — a kereskedelemben sok
féle típusban és gyártmányban kaphatók.
A dugaszolóaljzatok szerkezeti kialakítása olyan, hogy a dugót egysarkúan
nem lehet bedugni. A védőérintkezős dugaszolóaljzatoknál dugaszoláskor a
védőérintkező érintkezik először.
A hatályos szabványelőírások szerint az újonnan tervezett és a teljes
rekonstrukció alá eső lakóépületek dugaszolóaljzatai - a fürdőszobai Borotva
feliratú dugaszolóaljzat kivételével - esak védő-érintkezések lehetnek.
Tennészetesen a védőérintkezó nélküli (kétsarkü) dugaszolóaljzatokra továbbra
is szükség van a már használatban lévő szerelvények pótlására.
A lakásokban használt dugaszolóaljzatok a szerelés módja szerint lehetnek
falra szerelhető (falon kívüli) és süllyesztett kivitelűek. Ahol arra mód van,
mindenütt az esztétikusabb süllyesztett kivitelű dugaszolóaljzatokat szereljük
fel, de vannak olyan fal- és fődémelemekből készült lakóépületek, amelyekben
sem panelgyártás során, sem pedig utólag nem helyezhetők el
szerelvénydobozok. Az ilyen lakásokban csak falon kívüli dugaszolóaljzatokat
lehet felszerelni.
Száraz helyiségben minden dugaszolóaljzat felszerelhető. A szerelési
magasság általában Ú,4m.
Poros helyiségben esapófedeles dugaszolőaljzatot kell alkalmazni, vagy IP
54 védettségű dugaszolóaljzat szerelhető fel. Ez a védettségi fokozat azt jelenti,
hogy per csak olyan mennyiségben hatolhat be, amely a működést nem zavarja.
Ideiglenesen nedves helyiségben szerelhető a legalább IP 22 védettségű
dugaszolóaljzat. Az ilyen szerelvény leeső vízeseppek ellen védett. Ennek az
előírásnak a esapófedeles dugaszolóaljzat felel meg. Ha ez nem tartható be,
akkor más típusú dugaszolóaljzat is felszerelhető feltéve, hogy fedele nem
nedvszívó műanyagból készült, és a legközelebbi érinthető foldeltnek tekinthető
tárgy (pl. csővezeték) és a dugaszolóaljzat kőzótt 1,2 m, háztartási
helyiségekben (konyha és fürdőszoba) O,6 m távolság betartható. A
dugaszolóaljzatot. legalább 1 m magasságban kell felszerelni.
Nedves helyiségben az előírt védettségi fokozat IP 34, amely bármilyen
irányból frőeskőlt víz ellen védett. Más dugaszolóaljzat csak akkor szerelhető,
ha fedőlapja nem nedvszívó szigetelőanyagból készül és az érintési távolság a
legközelebbi 'foldelt tárgy között I,?! m. Szerelési magassága l,5 m tőlőtt.
88
Világítási áramkörök
Egygólusú kapcsolás: Egysarkó (a fázist le- ill. rákaposolja a fogyasztóra),

kéthelyzetü kapcsoló. Egyirányú (egy áramkört kapcsol) kéthelyzetü (ki— és be
állása van)? egy pólusú (egy fázist szakít meg)
! l. _TE
:!) N
ff '%_ __ l
Kétpólusú kapcsolás: A kétpólusú kapcsolót egyfázisú áramkórben

leválasztó kapcsolónak használják. A kapcsoló egyidejűleg a nullavezetót is
megszakítja nemcsak a fázisvezetöt.
X ll
,: i x
89
Hárómpólusú kapesnlás:
A hárómpólusú kapcsoló egy- vagy többfázisú lámpák (fénycsövek),
helyhez kötött világítótestek egy helyröl történö kapesólását teszik lehetövé.
Ll L2 L3 N
XX
Szállodai kapesulás:
A szállodai kapesóló két áramkömek ugyanarról a helyröl felváltva be— és
kikapcselására alkalmas. A kapeseló működtetésével külön kapesóljuk a
lámpákat (a ill.. h). Nem müködhet egy időben a két lámpa. Kétirányú (két
áramkört kapcsol) hárómhelyzetü (két BE— és egy KI állása van), egy pólusú
(egy fázist szakít meg)
F! N
Csillárkapcsnlás: A kétáramkörös kapcsoló mlajdónképpen két egypólusú

kapesóló, közös fázis szállal. Lehetőséget kínál a csillárokban a két áramkörre
osztótt izzólámpák külön-külön, és együttes be- és kikapcsolására. Kétirányú
(két áramkört kapesól) négyhelyzetü, egy pólusú (egy fázist szakit meg)
90
.Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára tört_ó_nőfeülkásziilóshez
Váltókapcsolás:
A váltókapcseló segítségével egy izzólámpát két helyről müködtethetünk.
Az izzólámpa mindkét helyen ki-, ill. bekapeselható. Csak párban
alkalmazhatók. Ha nem csak egy izzót működtetünk, hanem többet is, akkor az
izzókat párhuzamosan kapcsoljuk. Kétirányú (két áramkört kapcsol)
kéthelyzetú, egy pólusú (e gy fázist. szakit meg).
X
%, M ( í.______
Keresztváltó lgpcsolái
Rendeltetése az izzólámpák tetszés szerinti helyről történő be- és
kikapcselásának elősegítése. Önállóan nem alkalmazható, viszont gyakori, hogy
a kereszt és váltókapesólókat együttesen alkalmazzák. Pl. folyósók
megvilágítására. A keresztkapcseló érintkezőinek száma negy. A két egymástól
elszigetelt mózgóerintkező a kapeselóvenalakat felváltva. keresztbe köti össze
egymással. Két váltókapeseló közé tetszőleges számú keresztkapeseló
helyezhető el. A keresztváltó kapcseló: Kétirányú (ke't áramkört kapesel),
kéthelyzetű (2 be, 2 ki), egy pólusú (egy fázist szakit meg)
_a 'fJf _. fir/r! .— Ál! %
; ő _T— ; t—
Keresztváltő kapcsolás
Keresltkapesolo Keresztkapesolő Vállokapesolő
Keresztváltő kapcsolás installáció
Fényesőkagcsolás
A hagyományos fénycső két végén fejelt, ahol a duplaspiralizált wolfram
elektródokat helyezik el. A fénycsőbe a higanyon kívül nemesgázt (argon,
krypton) töltenek. A kisülés többnyire a 253,7 nm-es UV-rezonaneiavonalat
erjeszti, amelyet a cső belső falára felvitt fénypor alakít át látható fénnyé. A
fénypor minősége és összetétele hatarozza meg a fénycső színvisszaadását és
színhőme'rse'klete't.
Biotetatos kapesolotgyuglo) RCA fit-enyem)
KJ /
!
.l'
m " C
-
K I ll
Foltó lt'el'lüfüh X
("X Korrumnza'lü
Bekapcselo kondenzátor
230 V
92
l-lálézatra kapcsoláskor a gyújtő zárja a gyujtőáramkört. A zárt

gyüjtoáramkörön keresztül izzitva vannak az clektrődok. A gyújtó rövid idő ! 1-
2 sec! után megszakítja a gyújtéáramkört, ami kb. 1000 V csücsértékü
feszültség lökést hoz létre. Ez megindítja a fénycső belsejében a gázkisülést.
Ekkor már a fénycsőn keresztül záródik az áramkör.
Gyártó működése: A gyűjtő egy parázsfénylámpa, mely ikerfém-
elektrődokat tartalmaz. A gyűjtő alapállapotban nyitott. Feszültséget kapcsolva
rá parázstény kisülés jön létre, melynek melegítő hatására az ikerfém zár /a
parázsfény kisülés megszünik f,. Az ikcrfém lehülésekor szétnyit és
tbszültséglökés jön létre, ami megindítja a gázkisülést a fénycső áramkörébcn.
Indukri'v előterek: Minden fénycsőhöz csak a hozzá tervezett tbjtőtekercs
használható, mert az előtéteket a fénycső üzemi tulajdonságainak megfelelően
mérctczik, és azoknak meg kell felelniük a fénycsőgyárték minimális
követelményeinek. Ellenkező esetben a fényáramot és az élettartamot semmi
nem garantálja.
A kisülés megindulása után az áram minden határon túl nőne. Ha nem
korlátoznánk valamilyen módon az áram növekedését, a fényforrás pillanatokon
belül tönkretenné saját magát.
Az áramkorlátozás legleterjedtebb mődja a fojtétekercs rendszerű előtétek
alkalmazása (ezeket szokták induktív vagy mágneses előtéteknek is nevezni).
Ezek az clőtétck olyan vasmagos tekercsek, amelyek impedanciáját úgy állítják
be, hogy a megfelelő lámpával összekapcsolva a lámpán a névleges áram
folyjon keresztül. Ezt a névleges áramértéket minden előtéten feltüntetik.
Megtalálhatő az előtzétekcn azoknak a lámpáknak a típus szerinti felsorolása is,
amelyek az adott előtéttcl működtethetők.
Elektronikus előte! :
Az elektronikus előtétck a fojtötekercsekétől teljesen eltérő müködési elven
alapulnak. Legfontosabb elemük az az áramkör, amely a hálózati váltakozó
áraménál sokkal nagyobb, kb. 30kl-lz körüli frekvenciájú rezgést állít elő. Ehhez
az oszeillátorhoz egy olyan kimenő transzformátor kapcsolódik, amely
terheletlen állapotban a fénycső gyűjtőfeszült'ségét biztositja. Az alkalmazott
magasabb frekvencia miatt ez a transzfonnátor kisméretű és súlyú, ferritmagos
típusú lehet.
T'erhelt állapotban, tehát. a kisülés megindulása után a kapcsolás
áramgcncrátorként müködik, vagyis a lámpa névleges áramának megfelelő
értékre szabályozza be az áramot. A fénycsövek elektronikus elötétjei a fénycső
katödjainak előfütését is biztosíthatják, de léteznek olyan típusok is, amelyek
előfütés nélkül, azonnal gyújtanak. Ez a kímélő üzemmód a fénycsövek
élcttartamára jótékony hatással van, elektronikával működtetve a fénycső
élettartama kb. másfélszeresére nő a hagyományos kapcsolásokhoz képest. Az
előtétbe épitett szabályozá elemek. gondoskodnak arról is, hogy a kiégett,
gyújtáske'ptelen fénycsövet lekapcsolják. Az elektronikus áramkörök
működéséhez szükséges egyenfeszültségct a hálózati feszültség
93
egyeniranyításával nyerik, ezert a legtöbb elektronikus eletet egyaránt

H' !
működtethető egyen— vagy váltakozó áramröl. Az egyenfeszültsegü, pl.

akkumulátortelepes táplálasnak a tartalekvilágitás esetén van szerepe. Az előttit.
áramkürei általában további védő és szürö elemekkel egészülnek ki, amelyek
egyrészt arról gondoskodnak, hogy az elölet ne zavarhassa meg más
elektronikus készülékek müködését, másfelől pedig az elö—tétet védik a hálózaton
idönként (pl. villamosapások hatására) megjelenö feszültségimpulzusok vagy
más villamos zavarok károsító hatásától.
Haromfázisú fenyesökagcsolás:
ll'llli lf
__í3——b— mus FlHF
...-.....- .— _,..._--
Légesöházi automata kagesolás:
Hunüh 1 *""
mágnás N ): :( ::
kapmdó
"m.. . _ . 1----—-r—-r"
*" " * ,*1 *1 l
. . BE BE BE
94
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai—vizsgára történő felkészüléshez
Világítási kagcsolás imgulzus relével:
Költségek és rugalmasság:
Valamely több kapcsolóval megvalósított villamos installáció, néha jelentös
távolságokat áthidalva mindig is jelentös költséggel járt, figyelembe véve, hogy
egy váltókapcsolásnál három, egy kercsztkapcsolásnál pedig már négy vezeték
bekötése szükséges. Ezek bekötését a leágazási dobozokban helyesen kell
elvégezni.
Az impulzus relék előnyös alkalmazási tehetó'sége:

] . A villanyszerelési munka kisebb volumenű,
2. A vezetékek bekötési módja egyszerűsödik,
3. Kevesebb vczetöér bekötése szükséges,
4. Az installáció költsége jelentősen csökken,
5. Későbbi kapcsolási módosítások könnyen elvégezhetők.
Munkavégzés mennyisége.-
A villanyszerelési munka az impulzus relék és nyomógombok felhasználásával
egyszerűsödik, összehasonlítva a megszokott kapcsolókkal. Egy ilyen
installációnál a vezérlókörök és a világítási áramkörök egymástól galvanikusan
elválasztották. A vezérlés, működtetés egyszerűen két érrel valósítható meg. A
vezérlóköri vezetékek keresztmetszetét elég 0,5 mmz—re megválasztani, mert
azok igénybevételét csak az impulzus relé tekercsénck áramfelvétcle (20 mA—tól
maximum 600 mA—ig) jelenti. Természetesen a terhelés oldali vezeték
keresztmetszetcket a világítási áramkörök teljesítményigényénck megfelelően
kell méretezni.
Biztonság:
Olyan esetekben, amikor egyedi vezérlési igények kiszolgálása a feladat, pl.
törpefeszültségű működtetés, fennáll annak a lehetösége, hogy a hálózattól
független feszültséget. használjunk (pl. váltakozó" vagy egyenfeszültség, SELV,
PELV).
A többi megvalósítási mód nem nyújtja az alábbi lehetőségeket:
! . Biztonság a vezérlókörök és a fóáramkörök elválasztásával
2. Téves bekötések valószinűsége csökken.
95
X/ ..
A
"x/
m
7
53
A
111
Fe'nyierr'ás
NyomÉgUmb
2 A1 /1 652
?
!
!
l
l
I
I
l
l
l
l
l
l'
Impulzus feles kapcsolás
Nyel'negümb Nye n'iegelub Nyümógümb Nyernűgomb
Impulzus relés installáció
95
Világítási szerelvények rajzjelei
Világítási szerelvények
_)s. Vilagitúsi csallaknzúhely (lampahely) vezetékkel
Vllúgítási esallaknzú l'almL balra menü vezetékkel
: l'fényesüves vilagítútesi, általánus jel

_ Példák:
Hú mm felültem-th vlialgí'l ((l le:—.!
Ca l'únyesüvcs vik-lam'nest
§
Felwszt'lrú. állatlúm'lri jel
?? — a— ,. , .. , ;
fa § _,, l-enyny'alabm lenyszum
(. Ssrtsugarú lényszórú
* *a
r— — —.—-.——-—--- — .. .—
í ! l-ilőlet [segülkészülek] l"c3113,rcs(íwa:kl1ez

' Megegy zés: ('sak akkur nlkuln'ne'whalú, ha az elm'llel nincs egyhe—
épíwe a s'ilagltútesítel
/
')'/x Szuksegwlagítam k 1": lün aram kürün

x _l
lJ'k szuksegwlagllas, sallal aramlurrassal
§?
Tenanyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Jel Jelmagyarázat
(§ Erűsáramú kupesulú, állalánus jel

;. . _
Sá Jelzőlámpás kapesulú
Meghatárl'uzüll kepesnlási idejű. egysurkú kapcsoló
( Ketsurkú kap-esnie
( *- Egysarkú esillárkepesnlú
-:___
) [úgysem u val tük e üt.—a( ale
M kercsztkepesulu
Szi) I-igyenertekt'i áramköri rajz
. __— ._l
..l_ . ___—.....u-p.-—-—-——. .—
(r—(x Húzúzsinüms egyi—Luka"; kupewh'a

X
A kapeselóknál típusjelzesben megadett számjegyek jelentése:

1 —eg)pálusú kepeseló
2 -—ketpó[usú kapcsoló
3 —hámmg)ólusú kapcsoló
4 —két KI állással! ellátott, kétirányú (szállódai) kapcsoló
5 —káíámmkörös (csillár) kapc-mié
6 —váltó űcétírány-ú) kapcsoló
7 —kereszt kapcsoló
98
.—— --—— —-—-
("l/4 'I'i'mhhérinlkuxűs crfisármm'l csalluknzüa 133531. h (tr—Um érint kcm'ivc]
., .] 'X lirt'imrumú csatlakuxúnljzal. vétla'iürinkcxüwl
Pif—hárulni] ChiltlilkHZÚíilj'ZEH. gr.—.alu'd'cciüllrl
l/ l-Lrüsúrumü csatlaxkuzt'mljml. cgyxnrkú kam'sulm'ul

"a
lirűraa'lrun1ú fallal-um"; aijml, luválzmzlc'r—[rang/.l'nrmálurml.

pl. tmrnlvucmnlni-mm
FL! 'I'ávkifmlósi csuilnknm. alltalúnns jel

Megjegyzes
A UWküxlúsi csatlnkuzüaljyulnknl ;! kc'ivulkum'i hch'ikkarl lchcl
mugki'lhfmlúztc!ni
'I'P :: [clel'nn
M ; mikml'nn
H _- llnngsm'rm
FM _ l'yrckvunctummiulúciü
TV : Tulwi'ziú
TX 'l'clcx
La L? RNV L:
l'____—I
' l
1 l
l I
%
I !
K3 l_____l
a)
Négy áramkör föbb vonaias kapcmlásf váglata
99
Fürdőszobák szerelése
A lakasek villames berendezések szeii'ipt.)ntjabél legkényesebb helyei a

iiinliiszehak. Ezek villai'nes berel'idezéseire a kih-felelmi-ényeket.jelenleg az MSZ
HD (][1364—7—7l'll :2007 szam-fény adja meg.
A liirdöszebakal a villan'ms berendezés elhelyezése szempemjéljel hamm
sávra [zónára] esztjak Fel:
. (f,). sáv: a fürdőkád vagy zuliariyzélálea belsejei
— l. sas: a iiirdiikadat vagy zuhanytáleál köi'i.ilvevö függőleges
sikekk'ali valamint. a padláwal és a padlószintlöl vagy a kád aljaii'il
sz:-imiítell 225 m n'aigi-issi'igban les-iii vizszintes síkkal liatarell térrész;
beleértve a hatál-ele falak lie-lső eldalat is,
. IZ. sas-': az l, sas-" kiilsii, függőleges haiarelé sikíaival és az ezzel
parhuzam-ima ettül ().-6 m-re ki'l'elé lés-ö sikekkali a padlós-ai es a
padlószintti'il 235 m magasságban lés-fö vizszintes síkkal hatá-irek iérrész.
A savekat úgy kell értelmezni, l'iegy elegen—dik ha a. villames berendezés
felszerelésére szelgalú sik van a %illeti sas-' határain kívül. ( A kerábbi H—as sas-et
az új szabvany n'iegsziintette.)
.
100
Az előírás szerint" e fürdőszebe:

- (). sávjában csak 12 'v' váltakezé, érintésvédelmi te'rpetieszíiltségröl
táplált, legaláhb lPX7 védettségű villames berendezést szabad felszerelni,
de azt is esak abban az esetben., ha a készülék használati Úl'lntlliilfijtl ezt
kifejezetten megengedk
. az !. sávban esak elyan, legalább lPX4 védettségű, rögzített és
állandt') esatlakezású leg'yasztékésziiléket szabad lelszerelnii amelynek
gyártéi utasítása az ilyen elhelyezést kifejezetten megengedi; kapeselét és
dugi-iszeléaljzatet esak témefesziiltségii táplálássaL
- és a 2. sát-iban esak legalább IPX—4 védettségű villames
fegyasztékészüléket, törpefesziiltségii áramkörrí'il táplált kapeselét és
degaszelt'ialjzatet, valamint a beretva tápegységet ('s-"édöelválasztó
transzfert'tiáterral egybeépített degaszeléaljzatet) szabad elhelyezni.
A Ú. és l. sát-"l'iatái'elé l'alaihan vezetéket esak legalább 5 em mélyen szabad

siillyesztve elhelyezni, Á lalen kívüli vezeték elhelyezést a szabvái'iy nem tiltja.
l-innek eka, hegy attól tart, a tálba süllyesztett vezetékeket a Ialen kivüli
szerkezetek (pl. ltádkapaszkedt'L szappantartt'i) tart'eesavarjai elérhetik és aze-kat
megsértve e szerkezeteket feszültség alá helyezhetik. A kádat és a vizmesapet
egy-'enpeteneiáIra hezé vezetékkel össze kell kötni. A t'iirdöszeba mit'tden
villames berendezését esak elyan áramkörre] szabad t'ápláltiL amely (egyenként
vagy a tt'ibbi áramkürrel egy-'iittesei'i) 3!) mA—es vagy ennél érzékenyebb áram——
védékapeselt'm át van táplált-fa. A liirdiiszebáhan (a (J., 1. és 3. sáven kivül)
eélszerii a degaszelealjzat'ek vállmagasst'ig t'íilíitti elhelyezése,, hegy így a vizes
kézről ne az aljzatha esuregjeti a víz. ( Ez keráhban elé—írás is velt, de ma már
csupán a kádtel és a zehanyzótáleátél valé távelság az elüirás!)
101
Villanytt'izhely bekötése
Az elektromos tú'zhelyek esetében a következő típusú fő'ző'lapekkal

találkezhetunk:
' hagyományos (ennél a tűzhelynél a fütőszál egy vaskos vaslapot
melegít, úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos izzót. Hátránya
hegy sokat fogyaszt, kevés a maradék hő, sok a veszteség, gazdaságtalan
az üzemeltetés).
' kerámia lapos (itt gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, mint a
vasmagos főzőlapoknál annyi különbséggel, hogy a fűtőszálra kerámia
gyöngyöket húztak, amelyek jobban tartják a hőt. Ezek a siklapok felfelé
sugározzák a hőt, ezáltal nincs oldal irányú. veszteség, tehát kicsit.
hatékonyabb, mint az őse, de a lényege ugyanaz villamos energiából
hőenergiát állít elő. Áramfelve'telben ugyan ott van, mint a vasmagos
főzőlap csak kicsit hatékonyabb).
' indukciós főzőmezős (az indukciós tözőlap nem azon az elven
alapul, hogy villamos energiából hőenergiát állítson elő. Minden lap alatt
van egy elektromágnes, ami bizonyos frekvencián rezegteti az edényt.
Az edényben keletkező rezgések hatására a benne lévő étel felmelegszik.
Előnyei: gyors intenzív reagálás és encrgiatakarékosság (akár 50%-ot is
meg lehet vele spórolni versenytársaihoz képest), hátránya: bizonyos
fokozatokon halk zúgás, sípolás, ciripelés hallható).
A villanytűzhelvek hárem féle kialakítása:

. Szabadon álló a készülék: ha a főzőmezők és a sütő közös
karosszériába van beépítve.
- Beépíthető készülék közös energia elosztással: átmenet a
szabadon álló és a beépíthető készülékek között. A bútorba és bátor
lapba építhetőek, és a villamos sütő, illetve a fözőlap szettben
vásárolható meg. Sütőnek a főzőlap alá. kell kerülni a gyártó által
megadott paraméterek szerint. Az energiaelosztásuk közös, valamit a
kezelő szervek is közös panelen vannak elhelyezve.
- Szabadon beépíthető készülék: az elektromos Főzőlap és az
elektromos sütő önállóan, egymástól teljesen Higgetlenül építhető be,
vagyis önálló kezelőszervekkel és csatlakozással rendelkeznek, minden
tekintetben űiggetlenck egymástól és külön vásárolhatóak meg.
Minden villamos tűzhely és főzőlap csatlakoztatását szabványok és gyártói

előírások szabályozzák. Számos előfeltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy a
tűzhely csatlakoztatása szakszerű és a napi rendszeres használatra alkalmas, és a
használata biztonságos legyen. Az elektromos tűzhely bekötése előtt a lakás
102
vagy ház villamos rendszerén, szerelői ellenőrzést kell végezni. Egy

villanytűzhely vagy fözölap áramfelvétele igen magas, és semmi sem garantálja,
hogy a kiválasztott villanytűzhely bekötése lehetséges a meglévő rendszerre.
Ha ez: alapfeltételeit nem teljesülnek ki kell építeni azokat:

1. Fogyasztásméró hely,
2. Névleges csatlakozási teljesitmény és rendelkezésre álló fázis szám,
3. Biztosítéktábla műszaki állapota,
4. Önálló áramkör az elektromos tűzhely számára.,
5. Villanytűzhely csatlakozó pontja,
6. Csatlakozó vezeték, ami a tűzhely kapoestábláját és csatlakozó pontot köti
ossze,
7. Elektromos tűzhely kapoestáblája.
A szerelői ellenőrzés során a következőket kell szem előtt tartani:

Rendelkezésre álló fázis szám: A villamos tűzhely és fózölap esetében a.
három fázis megléte az optimális, ehhez kétség sem férhet. Ennek ellenére szinte
mindegyik készülék egyaránt beköthetű egy, kettő, és három fázis esetén is.
Névleges csatlakozási teljesítmény: Ezek az elektromos fözökészűlékek a
háztartások legnagyobb fogyasztói. Teljes terhelés mellett az összes
áramfelvétel könnyedén 4ÚA felé is emelkedhet. A csatlakozási teljesítmény és
fázis szám nagymértékben meghatározza az elektromos tűzhely egyidejűségét.
Minél alacsonyabb a csatlakozási teljesitmény, annál inkább kell
kompromisszumokat kötni a készülék használatát illetöen.
Önálló áramkör megléte: Az elektromos tűzhely csak önálló áramkörról
üzemelhet. Más fogyasztót a tűzhely áramköre nem táplálhat. Az áramkört
megszakítás nélkül kell elvezetni a tűzhely és a biztositéktábla közöm kötés nem
lehet rajta. A vezeték keresztmetszetét számos tényezö befolyásolja: többek
között a szakasz hossza, készülék áramfelvétele, hány fázisra lesz
csatlakoztatva. A gyártók a készülék kézikönyvében javaslatot tesznek a vezeték
átmérójére. Ez általában 1 fázis esetén Cu3x4mm, 3 fázis esetén Cu5x2,5mm.
Védelmi készülékek: a tűzhely esetében is a túláramvédelem mellett,
biztositani kell a. szivárgó áram védelmet is. Tehát a meglévő hálózatnak
rendelkeznie kell áram—védökapesolóval. Továbbá biztosítani kell a
leválaszthatóságot, vagyis a fázisvezetó (vezetök) mellett a nulla vezetőt is meg
kell szakítani.
Berendezés általános állapota: Sajnos Magyarországon a hálózatok
műszaki állapota köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit egy ekkora
teljesítményű fogyasztó megkövetelne. Szinte minden esetben részleges
felújítást kell végezni a hálózaton. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a
villanytűzhely gáztűzhelyt vált fel.
103
Védövezetö csatlakoztatása: Az elektromos tüzhelyek az I. Áramütés elleni

védelmi osztályba vannak sorolva, tehát csatlakoztatni kell a berendezés
védövezetöjét a készülékhez. A tűzhely bekötése védövczetö hiányában
szigorúan tilos!
ír [ ;i'.
. walk-E.Ta- :
Villanytüzhely adattáblája
Az alábbi munkálatok lehetnek szükségesek az elektromos tűzhely e's

fő'zá'l'ap üzemeltetéséhez:
Teljesítménybövítés és me'röhely szabványosítás: Ha teljesítmény-
bövítésre vagy 3 fázisú csatlakozás kialakításra van. szükség, az többnyire a
méröhely szabványosítás költségét fogja maga után vonni. Ezen felül, 32A felett
az áramszolgáltató felé hálózatfej lesztési hozzájárulást is meg kell fizetni.
Biztosítéktábla csere: A tüzhelybekötés sok esetben biztosítéktábla cseréjét
is vonja maga után. Három fázis esetén szükség van 3P-l-N vagy 4P
kismegszakítóra, ami 4 modulnyi helyet foglal, és ha nincs fi-relé szükséges
annak is a beépítése, ami szintén 4 modulszélességü. A két. készüléknek
nyolcmodulnyi helyre van szüksége.
Önálló áramkör kiépítése: Az elektromos tüzhelynek kötelezöen önálló
áramkört kell kiépíteni. Jellemzően három fázis esetén 5K2,5mmz rézvezetéket,
egy fázis esetén 314mml rézvezetéket jelent. Az áramkör elvezetésére lehetőség
van falon kívül kábelcsatomában, falba süllyesztve védöcsöben, esetleg meglévö
Védöcsö hálózatba behúzni (_az utóbbira ritkán van rá lehetöség).
A tűzhely gyártója csak akkor vállal garanciát, ha az adott készüléket egy
villanyszerelő csatlakoztatta a ház vagy lakás villamos hálózathoz, és a
szakszerű bekötés meglétét jótállási jegy pecsételésével igazolja.
104
Villanybojler elektromos bekötése

A villanybojler beszerelés szabályai közül talán az elsö, és legfontosabb az,
hogy a bojler bekötés csak állandó jellegű lehet, fix csatlakozóval, ezért fali
dugaszoló alkalmazása szóba sem jöhet. Igaz, számos helyen lehet látni ilyen,
házi megoldást, ám jó, ha szem előtt tartjuk, hogy ez egyáltalán nem
biztonságos, és nem szabályszerű. Az érintkezók között ugyanis szikrák
keletkezhetnek, melyek melegedést okoznak, s így közvetlenül vezetnek el a
tűzesetek kialakulásához.
Mindkét pólust megszakító kapcsolón keresztül kell a hálózati feszültséget a
bojlerhez kötni. Ebben az esetben prioritást élvező paraméter, hogy a nyitott
érintkezók között minimum 3mm-es távolságnak kell lenni. Ha a bojlert
bármilyen okból feszültségmentesiteni kell, legyen az szerelés, javítás, vagy más
esemény csak ilyen feltételek mellett végezhető el a feladat biztonságosan.
A következö lényeges paraméter, amire viszonylag kevesen gondolnak az a
hálózati kábel keresztmetszete. A vezeték az adattáblán feltüntetett
teljesítménytől függöen l,5 mm2 - 4 mm2 kell legyen.
A villanybojler bekötési szabályai közül, az elsö, hogy a csatlakozó
vezetéket, amennyiben újabb típusról beszélünk, a hömérsékletszabályozó, vagy
korlátozó csavaros esatlakozópontjára kell bekötni.
Ha régebbi fajtájú a bojler, akkor a sorkapoesba kell beszerelni a csatlakozó
vezetéket.
Szabályozó Jelzölámpa
Kodátozó %
__i_,
PE
'
"
Vódő— G Anód
vezeték
Villanybojler kapcsolási rajza
105
Villanybojler elektremos bekötése
Bekőtéskor ellenőrizni szükséges a bekötő villamos vezetékek állapetát és

keresztmetszetét, mert nem megfelelő (túl kis keresztmetszetű) vezeték
alkalmazása esetén nem csak a vezeték füg melegedni, hanem a fütőbetét(ek)
tőnkremenetelét is eknzhatjak! Ugyanezen okból a hálózati feszültség értékét is
ellenőrizni szükséges a telepítési helyen és ellenőrizni a gyártó által megadott
minimális és maximális értékeket! Szintén villames szakembert igényel a
védőfőldelés ellenőrzése (érintésvédelmi mérés), amelyre sokan nem helyeznek
megfelelő hangsúlyt egészen addig, ameddig a karbantartás elmulasztása miatt
nem lesz testzarlatos a fütőbetét és nem kezd ,,esípni" a víz vagy rnsszabb
esetben nem ráz meg valakit! A védőfőldelés hibája csak az előbbi fütőbetét
hiba esetén fog kiderülni, de akkor már későn.
106
Villanyfütés
A meglévő villamos hálózatot szinte biztos, hogy bővíteni/cserélni kell, ez
pár lO-tél több 100 ezer forintig terjedő tétel is lehet. Elképzelhető az is, hogy
nem lehetséges a bővítés. Erröl tájékozódjunk a helyi elektromos műveknél.
A villamos fütés előnyei

- Az elektromos fütéshez nem kell engedély, értelemszerűen kémény
sem.
- Beiizemeléséhez elegendő egy egyszerü hálózati csatlakozás.
— Az energiahordozót nem kell előre megvásárolni, így nem kell
elozetesen pénzt befektetni.
— A készülékek tisztítása és karbantartási költsége alacsony.
- A technológia tiszta és környezetbarát, müködés közben nines
korom- es porkiboesátás.
- üzemeltetése automatikus, ezért a készülék nem igényel
tielügyeletet.
. Működése miatt kedvezményes díjszabási taritába esik.
Az elektromos tiitéeszkozök között vannak helyhez kötött, azaz valamilyen

épületszerkezeti elemhez rogzitett eszköz és lehet mozgatható, mobil eszköz is.
Helyhez kötött elektromos fűtöeszküzök:

- Elektromos kazánok
. Hötárolés kályha
. Elektromos fiitiiszönyeg
. Elektromos kandallék
— Kerámia betétes fali radiátorok
. Szerelt vonalsugárzok
- Szerelt infrapanelek
Helyhez nem kötött (mobil) elektromos fütöeszközük:

- Hordozható hésugárzók
- Olajradiátorok
. Mobil kandallék
- Mobil infrapanelek
. llölégfúy'ék
- Fűtö textilek, takarók, párnák

- Napelemes fűtési rendszerek
10?
Különböző típusú elektromos fűtőberendezések, működése, előnyei és

hátrányai:
Olajradiátor a klasszikus elektromos fűtés

Az olajradiátor az egyik legrégebbi, klasszikus elektromos fűtőtest.
Népszerűségét annak köszönheti, hogy valamikor ez volt az egyik
legbiztonságosabb elektromos fűtés. Az olajradiátor szilikon olajjal van
feltöltve, amit egy fűtöszál melegít. A fűtöszálat a szilikon olaj elszigeteli az
elektromos fűtőtest fém részeitől, így a burkolat nem kerülhet áram alá.
Az olajradiátor kifejezetten kiegészítő, illetve szükség esetben használható
elektromos fűtés, ezért többnyire hordozható és kerekekkel rendelkezik. A
legtöbb olajradiátor rendszerint több fokozattal (pld. BÚOW; lZOOW; ZOOOW)
ellátott, hogy a működését a. különböző méretű helyiségekhez jól lehessen
illeszteni: a kisebb fokozat kisebb, a nagyobb fokozat nagyobb helyiségnél
használható.
Néhány jobb minőségű olajradiátor beépített szoba termosztáttal is
rendelkezik, de az ilyen termosztát sohasem olyan pontos, mint a fő fűtésre szánt
elektromos radiátor termosztátja. Hátránya, hogy meglehetősen nehéz és a
legnagyobb áramfogyasztással működő elektromos fűtés. Ennek a többnyire
pontatlan vezérlés az oka, és az, hogy a nem teljesen tökéletesen működő
olajradiátor forralja az olajt (ezt sercegő hang jelzi), ami állapotváltozással és
ezért nagy villanyárom fogyasztással jár. Az olajradiátor csatlakoztatása az
elektromos hálózathoz villásdugóval történik, azonban külső vezérlő egységgel
vezérelni nem szabad (pld. időkapesoló). Olajradiátor felügyelet nélkül nem
működtethető és fürdőszobában sem használható.
Hősugárzó és egyszerű elektromos konvektor

A hősugárzó rendkívül egyszerű elven működik: egy fűtőszál (eekász) az
elektromos áram hatására felizzik és hőt ad le. Ez a. legegyszerűbb elektromos
fűtés. Ha az izzószál mögé hö tükröt szerelnek, a. sugárzó hő irányíthatóvá válik,
és máris létrejön a hősugárzó. Gyakori azonban, hogy az izzószálat egy
lemezburkolat alján helyezik el, ahol az a levegőt felmelegíti, a. felmelegedett
levegö pedig a burkolat belsejében intenziv felfelé áramlásba kezd (ez a
konvekció, innen az elektromos konvektor név is) és az elektromos fűtőtest
tetején távozik.
Az ilyen elektromos fűtés nagyon egyszerű, viszont a beépített izzó eekász
miatt nem biztonságos és nem tartós, felügyelet nélkül nem működtethető. A
eekász áram alatt van és rendkívül forró, ezért az érintése áramütést okozhat, és
bármit könnyen meggyűjthat, gyakran égett szagot áraszt. A hősugárzó és az
egyszerű elektromos konvektor mindig hordozható kivitelben készül és
többnyire csak nagyon egyszerű vezérléssel rendelkezik, ezért az áram
fogyasztása sem a legkedvezőbb. Kifejezetten kiegészitő elektromos fűtés.
__—
108
Fali elektromos futés - elektromos radiátor vagy fűtópanel

J'!
Az elektromos radiátor, más néven tűtópanel, kifejezetten főfütésre lett

kifejlesztve, de kiegészitő fűtésre is használható. A konvekciós elven működő
elektromos radiátor kiválasztása mindig a helyiség mérete szerint kell. tortenjen.
Mivel konvekciós elven működik, elektromos konvektor néven is ismert. A
kifejezés a működési módra utal, de nem utal a termék minőségére. A működési
alapelv az, hogy a készülékben elhelyezett fűtóbete't felmelegíti a levegőt, ami a
tiijsúlykűlönbség miatt az elektromos fűtőtest belsejében gyors felfelé irányuló
mozgásba kezd, végül a felső részén kialakitott rácsokon keresztül intenziven
áramolva távozik.
Az ilyen elektromos radiátor gyökeresen különbözik az átmeneti fűtésre
szánt készülékektöl:
- Izzó cckász helyett zárt fűtóbetéttel rendelkezik, ami nincs áram alatt,
nem izzik, nem ráz és rendkívül hosszú élettartamú. A fütóbetét kialakítása: a
fűtó rudat egy elektromosan szigetelő, de kiváló hóvezetó képességű szilikon
gumi (vagy kerámia) veszi körül, amire aluminium bordákat sajtolnak. Az
alumínium bordázat rendkívül nagy hó leadó felületet biztosít, nem okoz égett
szagot, ráadásul elektromosan szigetelt, ezért biztonságosabb is.
- A fütópancl vezérlése rendkívül precíz, elektromechanikns, vagy teljesen
elektronikus. A precíz vezérléssel és nagy felületű fűtöbetéttel ellátott
f.! FF
elektromos futotest rendkívűl energia hatékony.
Elektromos fűtés infrapanel beépítésével

Az infrafűtés napjaink egyik legnépszerűbb fűtési megoldása. Telepitése
elött figyelembe kell venni azokat a helyzeteket, amikor az infrapanel elónyós
(pld. nagy belmagasság, helyi fűtés, helyhiány a falon) és azt, hogy az in'liafűtés
tervezése és kiépítése minden esetben szakembert igényel.
Az infrofűfes rmíf'i'fódese
Az infrafűtés a napsugárzáshoz hasonló hót bocsát ki. Az infrapanel által
kibocsátott hó a különbözö tárgyakon (bútorok, padló, fal) és az emberi testen
elnyelödik, amelyek ennek hatására felmelegszenek. A helyiség levegőjét ezek
az objektumok fűtik fel, az infrapanel a levegőt közvetlenül nem, vagy csak kis
mértékben fűti. Az infrafűtés nagyon természetes höérzetet biztos-ító elektromos
fűtés.
Az infropcmel elektromosfűtőtest eiőnyei
Az infrapanel által kibocsátott sugárzó hö már kisebb hőmérsékleten is
kiváló hűérzetet biztosit, ezért kisebb szobahömérséklet is elegendő, ami energia
megtakarítással jár.
Az infrapanel nagyon homogén hó eloszlást biztosít, ezért nagy belmagasság
esetén is gazdaságos elektromos fűtés.
IDE?
Az infrafűtés további előnye, hogy alkalmas nagyobb terek (szobák, üzletek,

csarnokok) egy-egy megadott pontjának fűtésére is. Az infrapanel segitségével
helyi fűtés is megvalósítható, ilyenkor az elektromos fűtőtest csak az alatta
elhelyezkedő területet fűti.
Az iefrofűtés szabályozása
Az infrafűtés termosztáttal, vagy egyszerű ki-be kapesolással vezérelhető.
Célszerű több elektromos fűtőtest csoport kialakítása és azok külön vezérlése
így a különböző infrapanel csoportok alatt eltérő hőmérsékletet is be lehet
állítani.. Az infrafűtés hátrányaként hozható fel, hogy az infrapanel szabályozása
nehezebb, mint a fali fűtőpanelé, ezért az infrafütés mellé mindig hasznos egy-
egy fali fűtőpanel felszerelése is, a szabályozás megkönnyítése érdekében.
Elektromos fűtés a píafonon
Elhelyezkedés szempontjából a plafon a legideálisabb az infrapanel számára.
Az elektromos fűtőtest rögzítése történhet közvetlenül mennyezetre szerelve,
vagy függesztve is. A legtöbb infrapanel - felületi hőmérséklete miatt - a falra
nem is szerelhető fel. A falra szerelhető elektromos fűtőtest változatok inkább
csak helyi, vagy kiegészítő fűtésre alkalmasak. Az infrapanel segitségével
plafonra szerelt elektromos fűtés valósítható meg, amely az oldalfalakon nem
foglal helyet.
Elektromos fűtés éjszakái árammal — hőtárolés kályha

A hőtárolós kályha a legolcsóbban üzemeltethető elektromos fűtés.
Működése egyszerű: az elektromos fűtőtest olcsó vezérelt árammal felfűti a
hőtároló elemeket (hőtároló téglák), majd amikor a vezérelt áram nem áll
rendelkezésre, egy ventilátor lefújja a meleget ezekről az elemekről. Sajnos a
vezérelt áram felhasználásán kívül más előnye nincs, ráadásul. a beszerzési
költsége is magas. A bonyolult vezetékezés és a jelentős áramfelhasználás miatt
a hőtárolós kályha kizárólag szakemberrel telepíthető.
Nagyméretű, nagy súlyú, elektromos fűtőtest. Vezérlése a. bekötéséhez
hasonlóan szintén bonyolult, ráadásul a beépített ventilátor miatt eléggé hangos.
A hőtárolés kályha telepítése akkorjavasolt, ha a vezérelt áram rendelkezésre áll
és a teljesen hangtalan működés nem alapfeltétel.
Fűrdőszobai gyorsfűtő — ventilátoros gyorsfűtő

A fürdőszobai gyorsfűtő, vagy ventilátoros gyorsfűtő olyan elektromos
fűtőtest, amit azokban a helyiségekben célszerű használni ahol viszonylag hideg
levegőt kell gyorsan szobahőmérsékletüre fűteni. A ventilátoros gyorsfűtő
tipikus felhasználása a fürdőszoba fűtése. Az ilyen elektromos fűtőtest többnyire
meglehetősen nagy teljesítményű (lOOO-ZOOOW) és beépített ventilátorral
rendelkezik. Kézmagasságban a falra szükséges szerelni és villásdugóval kell a
villamos hálózathoz csatlakoztatni.
110
_'l_'_ananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Fagymentesítő elektromos fűtőtest

A fagymentesít'ő elektromos fűtőtest, vagy fagymentesítő konvektor szintén
speciális feladatra készült. Beépített termosztáttal rendelkezik, és kb. YOC
tartására alkalmas, amely a fagymentesítéshez elegendő. Kizárólag
fagymentesítésre használható, fűtésre alkalmatlan elektromos fűtőtest!
Elektromos kazán
Az elektromos kazánok az áramelosztó hálózatra való állandó jellegű
csatlakozásra készültek. A hálózatba, melyre a villanykazán csatlakozik, egy
kikapcsoló berendezést — főkapesolót — kell építeni, melyben az érintkezők
egymástól való távolsága legalább 3 mm. A nulla és a fázis vezetékeket az áram-
védőkapesolóba keil bekötni a feliratoknak megtblelően. A t-fédővezetőt a
kapcsolószekrény aljában található védővezetö sinen elhelyezkedő sorkapoesba
kell kötni,
A készüléket száraz helyiségben kell telepíteni. (legalább 311'1-I'C a mosdótól.
kádtól). Az elektromos kazán telepítésére olyan helyet kell választanunk, mely
lehetővé teszi a kazánhoz való hozzáférést.
A telepítés előtt a felhasználónak biztosítania kell egy erősáramú csatlakozás
létrehozását, benne a fűtés tőkapcsolójával, biztositóelemekkel. El kell végeznie
az épület elektromos hálózatának egyéb módosításait is, a kezdeti
felülvizsgálatot, valamint kérelmeznie kell az áramelosztó hálózatra való
csatlakozást is.
Az elektromos tápkábel, a szobai hőfokszabályzó kábele, a távvezérlés
kábele, ill. a sorba kötésre szolgáló kábelek átvezető elemei a kazánhoz
mellékelt csomagban találhatóak.
A villamos kazánok működéséhez egy feszültségmentes kimenettel
rendelkező hőfokszabályzó szükséges, ami annyit jelent, hogy az ilyen
hőfokszabályzó semmilyen külső feszültséget nem vezet a kazánba. A
hőfokszabályzó kimeneteinek igényelt. terhelhetősége ZBOWOJ A.
Egyetlen fázisra. való csatlakozás: A 6 és 9kW-os kazánokat. egyfázisú
villamos hálózatra is csatlakoztatni lehet, amennyiben a háromfázisú csatlakozás
nem érhető el. Ilyen esetben egy áthidaló elemet kell alkalmazni. Az áthidaló
elemmel összekapcsoljuk a fázisvezetékek csatlakozásait a hálózati csatlakozás
kapcsolótábláján.
Elektromos fűtőszőnyeg
Az elektromos fütőszőnyegek a hagyományos padlófűtésekkel ellentétben
nem az aljzatbeton rétegbe kerülnek beágyazása, hanem a csemperagasztóba,
így jelentősen lerövidül a 'feifűtéshez szükséges idő, elkerülhető a beton
tömegéből adódó túlfűtés.
111
Fűtőszőnyeg — fűtőháló
1oo/150/eooR-Wme
Az elektromos fütöszönyegekkel kialakítható komplett épületek

fütésrendszere vagy akár csak egy helyiség komfortfíitése is. A két eres
fütöbetéttel szerelt kábelben oda—vissza megy a. fütöszál így csak egy oldalon
szükséges csatlakoztatni. Az elektromos fütöszönyegek 2,5m-es gyárilag készre
szerelt és többszörösen tesztelt bekotövezetékkel rendelkeznek.
Az elektromos fütöszönyeg vastagsága mindossze 3,8mrn így a
hagyományos fütökábelekkel ellentétben padlószint emelkedés nélkül teszi
lehetővé önálló és komfort padléíiitések kialakítását, hiszen a esemperagasztot
vagy aljzatkiegyenlítöt is legalább ekkora vastagságban kell bedolgozni.
Készre szerelt elektromos fütészönyegek l-l2m2—ig. Fektetés után a
fütöszonyeges padlófűtési rendszer azonnal üzembe helyezhető, 2,5 méteres
gyárilag szerelt beköté— kábelének segítségével közvetlenül a termosztátba
köthető. A Twin—eonduetor technológiának köszönhetöen csak egy oldalon
szükséges a osatlakoztatás.
Akár új építés akár csak egy burkolat csere alkalmával könnyedén
kivitelezhető. Fürdészobák esetében a valos höigénytél üiggetlenül a nagyobb
teljesítményű (lSOWr'mÉ) fütöszönyegek javasoltak a gyors és dinamikus
felfüte's érdekében.
112
Világítási szerelvények
A fóglalal a fényforrás, mechanikai tartására, valamint az áramkőrbe való
esatlakoztatására szolgál. A foglalatnak, szilárdnak és jó szigetelőnek kell
lennie. Az általánosan használt foglalat 60 W—ig bakelitből készül (melegedés!)
Az izzólámpák a lámpafej kialakítása szerint lehetnek:
A meneres issőzlámpák négyféle méretben készülnek: EIO törpe, El4
mignón, EZ7 normál, E40 góliát kivitelüek. A betű melletti szám az izzólámpa
menetes liejének az átmérőjét jelenti milliméterben.
A bojonettzóms lámpojejek két féle méretben készülnek: Bló mignón, 822
normál kivitelüek.
A lámpatestek a foglalatok és izzók befogadására szolgálnak, A

fénykibocsátás módja szerint a lámpatestek lehetnek:
l. Közveflen világítás. Az át nem látszó vagy csak igen kis
mértékbenáttetsző lámpatest a fényt meghatározott irányba sugározza.
2. Főleg közveflen vifágít'ás. A fényforrást fényáteresztő
burkolat veszi körül oly módon, hogy a mennyezet felé a fénynek kb.
20%—át, lefelé pedig 80%—át ereszti ál.
.t"; I ";
;,
átlátta—sótlan ernyő
Kühfülüthm sugárzó
Főleg kówelelt wmi-zó lámpatesr lámpatesl
A Jánwetestek oszfáfyüzása o fényeloszz'ás jellege szerint:

- közvetlen sugárzók (_a kisugárzott tőnyáram kőzel 100 %—a lefelé
vetődik)
- Hiller;r közvetlen sugárzók (a kisugárzott fényáram 60—90 %—a lefelé
vetődik)
! szórt fényeloszlású lámpatestek a tér minden irányában sugározzák
a fényt
!- főleg közvetett fény/eloszlású lámpatestek, ha a fény jelentős része a
felső térrészbe vetődik és onnan (pl. mennyezetről) verődik vissza
! közvetett főnyeloszlású ha a fény szinte teljes mértékben a felső
tért'élbe sugárzódik, azaz visszatükröződésből származik a fény.
113
A lámpatestek védettségi eloirásoknek megfelelői-n készülnek: nyitott,

Fr.?
csepegő viz ellen, frőessenő viz ellen, tőmitett, robbanásbiztos kivitelben.

A lámpatest lehet belsőtéri vagy szabadtéri.
A mesterséges megvilágl'tássel szemben támasztott követelmények:

. a. kellő megvilágítás
' a megfelelő árnyékhatás
a káprázatmentesség
a térbeli egyenletesség
az időbeli egyenletesség
a. megfelelő szinhatás
az egészségre valo ártalmatlanság
. a gazdaságosság
- egyszerü karbantartás
. üzembiztonság
' az esztétikai követelmények
A mesterséges világítás rendeltetése szerint lehet:

- üzemi világítás, amely a sötétség beállta után, illetve alatt biztosítja a
megfelelő látási viszonyokat.
- fertelékvilágltás az üzemi világítás üzemzavara esetén az üzemi
világítást bizonyos mértékig pótolja.
Villamos fényforrások
Az izzólámpa a legelterjedtebb villamos fényforrás (Edison fejlesztette ki).

Az izzólámpa. üvegballonba zárt, nehezen olvadó anyagból (wolfram) készült
vezető, amely magas hőmérsékleten izzik és ennek következtében hőt és fényt
sugároz. Hatásfoka 4-8%
Gázkisülésesfényforrások. A fény előállítása a gázoknak Villamos árammal

valő ionizálásával torténik. Ilyenek a fénycsövek, higanygőzlámpák stb.
A neonesővek hideg elektróddal müködő fénycsövek. Az elnevezés hibás,

csak neongázzal tőltőtt, piros szinben világító esővek're igaz. A hélinmmal tőltőtt
eső világos rózsaszínt, a higanygőzzel tőltőtt kék, az argonnal. töltött fehér szint
ad. A neonesővek begyújtásához és üzemeltetéséhez, a eső hosszától függően 3
kV és SkV szükséges.
114
A higany-vgőzlámpáknái a nagynyomású gázkisülés, a kvarcből készült

kisülőesőben megy végbe. A kvarebúra. nemesgáztőltés mellett higanyt is
tartalmaz. A higany bekapcsolás után kb. 2 perc alatt párolog el, ezért csak
késve eri el maximális 'lényerejét.
A LED lámpák világító diéda félvezető anyagból készült fényforrás. A LED

szó az angol Light—Emitting Diode (fényt kibocsátó dióda) kifejezes
rövidítéséből származik.
A diőda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől,
őtvőzőitől függ.
A tény szinét. a színhőmérséklet határozza meg. Kelvin fokban adják meg a
hevülő platina izzása. alapján.
Néhány szinhőmérsékleti adat:

' (iyer'tya: I900 K.
' Háztartási izzólámpa: 2800 K
' Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K
' Átlagos napfény, vaku: 5600 K
- Napos idő, ámyékban: 6000 K
' Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
. Borult, ködös idő: 10000 [(
A kereskedelmi tbrgalemban kaphaté egyedi diédák teljesítménye ma már

eléri a lÚOW—os nagyságrendet, lőnyhasznosításak pedig meghaladja a 100
lm értéket. Megfelelő áramgenerátoros táplálás esetén ez az egyik
legkedvezőbb érték a világitásteehnikában.
Sugárzási szög: halogén izzőknál általában 38 fok, ami azt eredményezi,

hogy egy erős kis sugarú körben világít. Korábban a LED l'ényforrásokra is ez
volt a jellemző, mára azonban elterjedtek a nagyobb 60 és 120 fok közötti
tartományek. A fény sekkal hemegénebb lesz, nagyobb teret bevilágit.
Amit tudni érdemes, hogy a LED fényforrás 2000 óránként nagyjából 3%-ot
veszít a fényéből. Az emberi szem 10%-es tényt-esztést érzékel. Tehát ha tudja a
gyártő által itt 30000 érát, valószinü, hegy a fényereje nagyebb részét
elvesztette, így világításra alkalmatlan. Jó hír viszont, hogy egy átlag
felhasználás mellett, ami napi 2—3 órát jelent, valószinüleg elmegy 8—10 évet
meghibásedás és jelentős fényerő csökkenés nélkül.
115
Kapcsolókészülékek
A kapesolókészülékek lehetnek:
! Terhelés kapcsolók
' Szakaszoló kapcsolók
- Zárlatkapcso'lók
Terheleskapcset'ák meghatározott terhelések kapcsolására alkalmasak.
Szekeszelók
Feladatuk: a lekapesolandó részek üzembiztos leválasztása a feszültség alatt
állóktól, valamint az elágazó energia utak előzetes kijelölése terhelésmentes
állapotban.
Szakaszolót terhelés ki- és bekapcsolására használni (néhány kivételtől
eltekintve) TILOS!
A szakaszolókka! szemben támasztott követelmények:
— Nyitott állapotban biztonságosan válassza el a kikapcsolt berendezést. a
feszültség alatt állótól.
- Nyitott érintkezői között a próbafeszültség nagyobb legyen, mint a föld
felé. (Túlfeszültsóg hatására inkább a Fold felé íveljen át, mint a nyitott
érintkezők között.)
— Névleges terhelőáramnál a szerkezeti elemek ne melegedjenek fel a
szabványban megengedettnél jobban.
- A rajta átfolyó áram ne nyissa. ki (még a zárlati áram se).
— Meghibásodás nélkül viselje el a zárlati áram dinamikus és termikus
hatását.
— A szabadtéri szakaszolók ellenállóak legyenek az időjárás
viszontagságaival szemben (ernyős szigetelő, jégtörés, fokozott
korrózióvédelem).
—- A szakaszoló tőldelő szerkezettel is ellátható legyen.
Kismegszekíták (zárlatkapesolák)
A kismegszakító zárlat- és túlterhelés védő készülék. Főleg olyan helyeken
használják, ahol olvadóbiztosító is megfelelne, pl. a háztartási
fogyasztásmérőknél a vételezés korlátozására, valamint kisebb teljesítményű
villamos elosztók túlterhelés— és zárlatvédelmére általánesan használják. Nagy
előnye az olvadóbiztosítóval szemben, hogy kikapcsolás után azonnal
visszakaposolható. Kezeléséhez szakértelem nem szükséges. Ma már mind
általánosabb az a. gyakorlat, hogy lakóépületek elosztótábláiban biztosító helyett
kismegszakítót használnak.
116
A kismegszakíték jellemzői:
' Névleges aram (l, 2, 4, 6, 10, ló, 20, 2132, 403 50, 63A)
' Karakterisztika (B 3...S ln, C S...IO lnrt is elvisel rövid ideig,)
Mágneskapcselék, mikrokapcselók, relék
Mágneskapcseló felépítése:
. tekercs
' vastest
' érintkezök
A mágneskapcsoló felépítése
Fegyverzet
TekerES
Huge p. Fegyverzet
A relé felépítése
Az egész relében a legfemosabb a tekercs, ami egy vastestre van felcsévélve.

Ha erre a tekercsc feszültséget kapcselunk, akkor a. mezgé töltések hatására a
tekercs körül mágneses mező keletkezik, ami behúzetja az érintkezöket.
A tekercs két végpeutjét Al -el és AZ-vel szekták jelölni.
ll?
Az érintkezőket pedig alapállapotuk szerint, vagy NO (norma! open _

alapesetben nyitot! érintkezők) vagy NC (Harmati etese — alapesetben zárt
érintkező/t).
A főérintkezőket I-től 10-ig számokkal is jelölhetik. A segédérintkezőket !
és 2 számmal jelölik, ha bontó 3 és 4 ha záró érintkező. Ma a legtöbb relébe
mind. a két érintkezőt belee'pítik.
A különbség egy relé és egy mégneskepesoló között:

Reléket gyengeáramú elektronikában használunk, mágneskapesolőkat pedig
erősáramú erőátviteli rendszerekben. A reléből maximum (speciális reléket nem
nézve) 24V—os a maximum. Szerkezeti felépítésük szerint a relék érintkezői
egymástól néhány mm—re vannak, valamint a tekeres tulajdonságából adódóan
kikaposoláskor nagy feszültség indukálődik, ami az áram irányával ellentétes,
ezt egy párhuzamosan, az áram irányával ellentétesen kötött diődával tudjuk
rövidre záratni. A mágneskapesolők erősáramú erőátviteli részének névleges
üzemi feszültségei: 230V, 400V, 4ISV, 440V, SOOV, 660V és 690V. A
vezérlőtekercs működtető feszültségei: 24V (Csak DC), 24-60V ACHDC, 48—
130V ACfDC, lOO—ZSOV AC/DC, 250-415V ACXDC, ZSO—SOOV' ACI'DC. A
mágneskapesolé esetében az érintkezők jóval távolabb helyezkednek el,
nagyobb a légrés. A nagyobb feszültség nagyobb mágneses teret hoz létre, így a
vonzás is erőteljesebb, ez produkálja a jellegzetes kattanő hangokat.
kifbekapesoláskor. A mágneskapesolő összetettebb és drágább eszköz, sokkal
alkalmasabb induktív terhelések kapcsolására, pl.: egy villanymotor. Közös
tulajdonságuk, hogy mind AC, mind DC körben használhatóak.
1 .:.._. .
" " .! l_ l hmmm-ri.-
1 22.5— WHEN?! :]
!'"31' namam 3-
-----
Ön- §? "
? inge—373 ?
relé mágneskapesolő
118
Kapcsolók
Szerkezeti felépítésük és működtetésük szerint a kisfeszültségű mechanikus

kapcsolok csoportjai: nyomd—csapos? forgo-1 billenőkapesolök és kontaktorok. Az
első három csoport kapesolöi altalaban kézi vagy idegen gépi működtetésűek, a
kontaktor azonban saját (altalaban) elektromágneses működtetésű.
A mechanikus kapcsolok három fő szerkezeti elemből allnak:
'l. Kapcsoló szerkezet (fő— és segédérintkezők, valamint ívoltő szerkezetek)

2. Működtető szerkezet
3. Helyzet— (vagy allas—) biztosito szerkezet.
Bille-nö kapcsolók
A billenő kapcsolok érintkezőik gyors nyitása működésük természetes

következménye. Ezen kapcsolok előnye az egyszerű felépítésük is, de hátrányuk
hogy névleges áramok legfeljebb csak lüA lehet.
Szerkezeti felépítésük és működésük szerint billenő pályás és billenő koros

kapcsolok különböztethetők meg.
Forgőkapesolók
A forgőkapesolök kapcsolási hclyzetcinek határozottaknak kell lenni. Ennek
érdekében [te/__).f'zeimztrzsHő (orretáló) szerkezeteket kell alkalmazni. A kapcsoló
működtető tengelyére szerelt fogazott tarcsa fogai közé a rugó nyomja be a
gőrgőt a szögemelő közvetítésével. A jelölt helyzetben a görgő nyomöcrejével
119
az n '" és n l' normális irányú reakcióerők tartanak egyensúlyt, tehát a tengely

3
ebből a n. -ik nyugalmi helyzetből csak külső nyomaték hatására fordítható el.
A forgókapcsolók szerkezeti felépítésük és működésük alapján két fő

csoportra oszthatók:
]. Az egyik csoportba a jirrgőe'rinrkezős kapcsolók (hengeres kapcsolók,
kapcsoló hengerek és kamrás kapcsolók) tartoznak. Ezen kapcsolók álló
érintkezői között elforduló érintkező darab hozza létre vagy szünteti meg a
kapcsolatot egy pár álló érintkezővel, tehát két helyen tötténik a be- és
kikapcsolás.
2. A másik csoportba sorolhatók a vezérlőtáresős kapcsolók (bütykös vagy
görgős kapcsolók), amelyeknél forgó tengelyre szerelt vezérlő táre-sák bütykei
vagy bevágásai egyszeres megszakítása. mozgó érintkezőt, vagy kettős
megszakítású nyomócsapos jellegü kapcsoló elemeket működtetnek.
A hengeres kapcsoló működése. A szigetelő hengerre rögzített érintkező
szegmensekből állnak az elforduló mozgó érintkezöik, amelyekkel rugózott álló
érintkezők kapcsolódnak. Az érintkező nyomóerőt a rugó biztosítja. Ezek a
kapcsolók több áramkör egyidejű zárására és nyitására (pl. motorok indítására,
vezérlésére) voltak jól használhatók A hengeres kapcsolók továbbfejlesztett
változatainál az ún. kapcsoló hengereknél szigetelt tengelyre rögzítették az
elforduló áramvezető elemeket. A kapcsoló hengereket főleg csoportos
kapcsolásra, kapcsolási programok végrehajtására használj ák.
A kamerás (percen) kapcsolók kapcsoló egységekből (csomagokból)
összeépített forgó érintkezés kapcsolók. A szigetelő anyagból készült állórészbe
illeszkednek az állórész érintkezői. Ezek között fordul el a szigetelő tárcsákból
és bronz rugó lemezekből álló forgórész 90 fokkal egy—egy kapcsolás
alkalmával. A gázfejlesztő anyagból lévő szigetelő tárcsák az ív fúvásával és
hütésével segítik annak oltását. A kapcsolási helyzetet arretáló szerkezet
biztosítja. Az érintkezök alakjának, helyzetének és átkötéseinek változtatásával
120
igen sokféle kapcsolás hozható létre, ezért a kamrás kapcsolókat széleskörűen

használják a. 16...100 A névleges áramtartományban.
A vezérlőtárescis kapcsolók jeles képviselője a görgős kapcsoló. Ennek
bütykös vezérlötárcsái a működtető tengely elforgatásakor görgő közvetítésével
működtetik az egy—, vagy kétszeres megszakítású kapesolő elemeket. Kb. 250A
névleges áramerősségig, kétszeres megszakítású kapcsolo elemekkel, amelyek
kapcsolótáblába is beépíthetők. A működtető tengelyre több elem fűzhető fel
különbözö vezérlési feladatok megoldása érdekében.
Mikrokapesolók
A mikroknpesolóá alkotják a billenő karos kapcsolok másik csoportját. Ezek
úgy vannak kialakítva, hogy külső erő hatására átbillennek, majd annak
megszűnésekor alaphelyzetükbe térnek vissza. A mikrokapesoló
működtetésekor a szabad ágra egy nyomöesap közvetítésével kell erőt kifejteni.
A megfeszített ágak támadáspontja alá vagy fölé került szabad ág határozza meg
ugyanis a szigonyrugö végén levő mozgó érintkezök helyzetét. A kis méretek és
az ék-esapágyazás következtében csekély (néhány tized mm) elmozdulással is
létrehozható az átkapcsolás.
A mikrokapesolönál a szigonyrugö nyomöesápját görgős hajtők'ár

közvetítésével működtetve, a görgő útja elérheti a néhány mm-t is. Figyelembe
véve a mikrokapesolök l...S ms kapcsolási és 1...2 ms pattogási idejét., a hibás
kapcsolások biztos elkerülése érdekében, másodpercenként legfeljebb 50
kapesolás engedhető meg.
121
Alumínium (Al), réz (Cu) és ötvözeteinek tulajdonságai
Al Bauxit -- timföld, fémalumínium. Olvadáspontja 6600C, fajlagos

ellenállása 2,78 10—8 9, sűrűsége 2700 kg/rn3. Jél ellenáll a korréziőnak,
oxidhártya keletkezik a felületén, ilyenkor olvadáspontja 2OOOÚC-ra is
emelkedik. Forraszthaté, de különleges technika kell hozzá.
Cu szulfidos oxidos állapotban van jelen, olvadáspontja '1083DC, fajlagos
ellenállása l,75 10-8 9, sűrűsége 8900 kg/rnB. Korréziénak jól ellenáll, zöld
platina réteg keletkezik rajta.
Az alumínium a legfontosabb könnyűfém. Kedvező tulajdonságai miatt az

iparban gyakran alkalmazott alapanyag. Elemi állapotban a természetben nem
tbrdul elö. Vegyületei a földkéreg leggyakoribb alkoto elemei. A legtöbb
aluminiumot a bauxit tartalmazza, amelyből két lépésben állítják elő. Először
aluminium oxidot, timföldet —, majd clcktrolizissel. kohéaluminiumot gyártanak.
A tiszta aluminium legfontosabb tulajdonságai: színe czüstfchér, sűrűsége 2,7
kg/d, olvadáspontja őőOÚC, jó hő— és elektromos vezető (vezetőképcssége a
réznél kisebb). Felületén védő oxidrétcg keletkezik, amit elektromos úton
gyakran megvastagitanak. Jó a hő és fényvisszaverő képessége, ezért
reflektorokhoz, tükrökhöz is használják. Kis szilárdságú, viszonylag lágy. Jól
nyújtható. Vékony csomagoló fóliát, dobozt készítenek belőle.
Nehezen forgácsolhatő, mert lágy, ezért kenődik. Rosszul önthető. Kémiai
ellenálló képessége tisztaságával együtt nő. A lúgok és a tömény salétromsav
megtámadja. Savanyú ételt alumínium edényben nem szabad főzni, mert az étel
fém ízt kap. Az aluminiumedények tisztítására lúgos mosószerek nem
használhatók. Ma már az alumínium edények egyre jobban kiszorulnak a
forgalomból. A tiszta aluminium mechanikai és technológiai tulajdonságait
ötvözéssel, valamint hőkezeléssel javítják. Legfontosabb ötvöző anyagai: a réz,
a. magnézium és a szilícium. Összetevői szerint a legjelentősebb ötvözetei a
dúralumínium, a hidronálium és a szilurnin. Alkalmazási lehetőségeik változatos
tulajdonságaik és megmunkálási médjaik miatt széles körű. Kereskedelmi
forgalomban kapható félkész termékek a lemezek, rudak, csövek, idomok.
A dúralumz'nium: Al és Cu ötvözet. Nem korrózióálló. Nemesítéssel
szakítészilárdsága, hőállősága, hengerelhetősége növelhető. Szerkezeti elemek,
közlekedési eszközök (repülőgép, hajé) gyártásánál alkalmazzák. Az A1- Cu- Ni
összetételű dúraluminiumot nagy hőmérsékleten működő alkatrészek készítésére
használják (pl. belsőégésű motorok hengerfejei, dugattyűi).
A hidronálíum: Al és Mg ötvözet. Korrőziéállésága és szilárdsága miatt a
konzerv- és élelmiszeriparban használják.
122
A szit'umin: Al és Sí ötvözet. Jól őnthető, hegeszthető. Ha magnéziumot is

tartalmaz, akkor nemesithető, így nagy szilárdságú őntvényeket készíthetnek
belőle. Gópalkatrészek, háztartási eszközük gyártására használják.
A ráz a legrégebben ismert nehézfém. A természetben ritkán elemi
állapotban is előfordul. Vórős színű, a hőt és az elektromos áramot jól vezeti. Az
ezüst után a legjobb vezető. Jelentős felhasználója a villamosipar, ahol
vezetőként a 99,9%-os, nagy tisztaságú rezet alkalmazzák. Nedves levegő
hatására felületén vékony, zöld színű védő oxidréteg keletkezik. Ezt patinának
nevezzük. Savak, sók, kéntartalmú anyagok megtámadják. Oldott vegyületei
mérgezőek. Kis szilárdságú. Jól hengerelhető, húzható, kováesolható. Rosszul
őnthető, az őntőformát nehezen tölti ki, sok gázt nyel el, ezért az öntvény
porózus szerkezetű lesz. Nehezen forgáesolgató, mivel kenődik. Félkész
termékei a lemezek, esővek, huzalok. Jó hővezető tulajdonsága miatt
kazánesővek, tejüzemi és szeszgyári berendezések, üstök, melegítő és
hütőkészülékck gyártására alkalmas. Jelentős mennyiséget használ a:] az
iparművészet is. Gyakran látható épületek, bútorok díszítő elemeként.
Technológiai tulajdonságait őtvőzéssel javítják. Legjelentősebb réz őtvőzetek: a
sárgaréz, az alpakka és a bronzok.
A sárgaréz: réz és eink ötvözet. Színe a einktartalomtól függően a

világossárgától a sötét sárga árnyalatig változik. Szilárdsága az összetételtől
függően változik.
Jól őnthető, kováesolható, forgáesolható, nyújtható. Vegyi hatásokkal
szemben ellenálló. Félkész termékei a lemezek, szalagok, esővek, rudak,
huzalok.
Dísztárgyak, hangszerek, perselyek, csavarok készülnek belőle. Gyakran
alkalmazzák víz-, gáz—, fütésszerelvények anyagaként.
Az a!,oakka réz, eink és nikkel őtvőzet. Jó korrózióálló, fényét. hosszú ideig
megtartja. Evőeszkőzők, rajzeszkőzők, finommeehanikai és híradásipari
szerelvények és alkatrészek készülnek belőle. Az ezüstőzőtt alpakkát üjezüstnek
nevezik.
Az őnórm-tz réz és én őtvőzet. Gépalkatrészek, siklóesapágyak, dísztárgyak,
érmek, szobrok, harangok. készülnek belőle.
Az ői'ombronz réz, ón, ólom ótvőzet. Jó csüszási tulajdonságai miatt
siklóesapágyak, esapágyperselyek gyártására kiválóan alkalmas. Ólomtartalma
miatt őnkenő.
Az oftrmőriumhrrmz réz és alumínium őtvőzet. Szilárdsága és kémiai
ellenálló képessé-ge kiváló, ezért vegyipari—, élelmiszeripari- és konzervipari
gépek, berendezések alkatrészei készülnek belőle.
Az őtvőzés célja a fémek szilárdságának, szívósságának, keménységének,

korrózióállóságának, alakíthatóságának javítása. Az őtvőző eleme-k általában
__—
123
'Fananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
különböző fémek, Cu, Ni, W, V, Mg, Zn, Fe, Cr, de lehetnek fémhez közelálló
elernek, metalloidok, C, Si, vgy nem fémes elemek, S, P. Az ÖtVözés során az
anyag általában megtartja a. témekre jellemző tulajdonságait, fémes fényét,
villamos- és hővezető képességét.
Az Al ötvözeteket a fő ötvözök szerint három csoportba osztjuk: Al-Cu
dura], Al-Mg hidronálium, Al-Sí szilícium csoport. A durált Mg —al ötvözve
dúraluminíumot kapunk. Al—Cu-Mg ötvözeteket repülőgép iparban, felvonó
berendezésekhez használják. Al-Cu—Ní képlékeny, nem korrózióálló, gépiparban
használják. A hidronálíum korrózióálló, nagy szilárdságú. Al—Mg-Si szilárdsága
villamos vezetőképessége igen jó. Szilícium ötvözetek hőkezclhetők,
képlékenyen nem alakíthatók, de jól fergácsolhatók'. Al-Sí-Mg ötvözetek nagy
szakítószilárdságúak.
Anyagok viselkedése mágneses térben
Mint az elektromos tér esetében, a mágneses térben ható erő nagysága (azaz
a mágneses indukció értéke) is függ a teret kitöltő anyag minőségétől. Ezt.
jellemző mennyiség a mágneses permeabilitás, ami a mágneses indukció és a
térerősség között. létesít kapcsolatot.
B: u- H
A mágneses permeabilitás két tényezője a p. két tényezőre bontható:
HZMDWT
ha a vákuum mágneses permeabilitása, értéke: unzciit—í'VSAm
u,— a relatív permeabilitás, amely megmutatja, hogy az indukció hányszor lesz

nagyobb, ha a teret vákuum helyett valamilyen anyag tölti ki.
Vákuum esetén ur : l; levegő, fa, víz, papir stb. esetén ur a:: 1.
Azokat az anyagokat, amelyeknél a külső mágneses tér megszűnése után is

fennmarad a rendezett állapot, állandó mágneseknek nevezzük.
Az anyagok viselkedése mágneses térben. Az anyagot felépítő atomok
mágneses tulajdonsággal rendelkeznek, amelyet az ato-mban mozgó elektromos
töltések okoznak.
124
A ,m alapján az anyagokat három csoportra osztjuk:
din—_, para— esjerromágneses arsyagok.
Az elektrotechnikai gyakorlatban általában minden nem-ferromágneses

anyag vákuumnak (levegőnek) tekinthető és relatív permeabilitása erül.
Díemágnesek (arany, ezüst, réz, ken, viz, nemesgázok) azok az anyagok,

amelyekben nincsenek domének, mivel az elektronok ke-ringeseből és spinjeből
származó mágneses hatások kompenzálják egymást. Ezert tty sí ]
Paramágnesek (mangán, aluminium) ezek atomjai elemi mágneseket

alkotnak, telle 1
Ferrama'gnesek (vas, nikkel, kobalt ős őtvőzeteik) pr ?? 1 ezek az anyagok

kepesek a legnagyobb mértékben megnövelni a külső ter indtikeiőerteket. A
ferromágneses anyagok relatív permeabilitása a telítesig igen nagy lehet,
nagyságrendje akár lül—ll)? (Nem—ferromágneses összetevőkből is készítenek
jól mágnesezhető őtvőzeteket.)
A mágnesezősi görbe (hiszterezis)
A telltettsőgig felrnágnesezett ferromágneses anyagban a tőrerőssőget

fokozatosan csökkentve a mágneses indukció nem a mágnesezési görbe szerint
csokken. Meg HIO eseten is jelentős indukció Br mérhető. A megmaradó
indukeiőt remanens mágnesességnek, vagy remaneneiának nevezzük. es Rr-rel
jelöljük. A Br esak ellentétes irányú, és meghatározott nagyságú tererősse'ggel
szüntethető meg.
Azt a térerősseget, amely az anyagban a mágneses indukeiőt nullára

csökkenti, koereitt'v erőnek nevezzük es l-lu-vel jelöljük.
Az ábrán látható, hogy amennyiben az anyagot egyszer már tblmágneseztük,

a kezdő Ha" pontba meg egyszer nem juthatunk vissza. Az innen indulő görbét
,,a b e d" ezert első mágnesezesi görbének nevezzük.
125
Bis.
3 nem: _ - -- .,,_ C"

_.,._1.——-r
r'. .f " 4"- .i .,

1' f .. l!
' ;! .,- _l' ;: ._.-' .."
' it,—Ú;
Hiszterézis veszteség
Az anyagok átmágnesezéséhez energiára van szükség, amely az anyag

felmelegedését okozza. Az erre fordított energiát hiszterézis veszteségnek
nevezzük.
Az anyagokat a HC érték szerint két nagy csoportra osztjuk:
Azokat az anyagokat, amelyeknél a koereitiv erö l—lC értéke 103 ...105 A/m
között van, keménymágneses anyagoknak nevezzük. A keménymágneses
anyagok hiszterézis görbéje széles. Ilyenek az állandó mágnesek, amelyeket
különbözö berendezésekben, motorokban, müszerekben, hangszorékban
mágneses tér előállítására használnak.
A lágymágneses anyagok csoportjába azok az anyagok tanoznak,

amelyeknél a koereitív erö H.; értéke kisebb, mint 103 A/m. Emiatt a
lágymágneses anyagok hiszterézis görbéje keskeny. A lágymágneses anyagok
közé tartozik a lágyvas, a transsrmátorlemez, ezek mind ferromágneses
anyagok. Felhasznál'hatók indukció növelésére, fluxus vezetésére,
összegyüjtésére, valamint mágneses és elektromos árnyékolásra.
A hiszterézis veszteség Hígg az anyag H,, értékétől, és a tér váltakozásának

frekvenciájátol. A lágymágnesek hiszterézis vesztesége kiesi.
126
Villamos gépek
A villamos gépek energia átalakító berendezések, amelyekkel a villamos
energia egyes jellemzőit változtatjuk meg (transzformátor), vagy amelyekkel
villamos energiát alakítunk át mechanikai energiává, illetve fordítva (forgógép).
A villamos gépek két nagy csoportját különböztetjük meg:

]) lrenszforma'torok
2) villamos forgo'gé'pek: — motorok
— generátorok
A villamos forgóge'pek müködési elvük szerint lehetnek:

a) aszinkron gépek
b') szinkron gépek
c) egyenáramú gépek (_kommutátoros)
Aus és forgó gépek:

Az arra villamos gepek közé a transzformátorok és transzformátor jellegü
átalakítók (méröváltók, hegesztő transzformátorok) tartoznak, bennük nincs
forgó alkatrész.
Forgó villamos gépek közé tartoznak a különböző elven működő
generátorok és motorok, amelyek villamos munkát mechanikai munkává
alakítják. Az álló és a forgó részükön kialakitott tekeresekben folyó áramok
mágneses terei hozzák létre az indukált feszültséget, vagy a forgórészre ható
nyomatékot.
Müködési alapelvük szerinti csoportosítás:

Szinkron gép esetében a forgó mágneses mező és a forgórész fordulatszáma
megegyezik, szinkronban van.
Aszinkron gép az aszinkron, másképpen ,,nem szinkron" jelentés alapján a
forgó mágneses mező és a forgórész fordulatszáma nem egyezik meg, nincs
szinkronitás.
Az egyenáramú gépek nevükben hordozzák, hogy nem váltakozóáram folyik
a tekercsekben, hanem egyenáram. A forgórész u.n. kommutátoros kialakítású.
Univerzális gépek, amelyek egyenárammal és váltakozóárammai is
működnek.
A különleges, vagy egyéb villamos gépek kategóriájába is többféle elvű és
kialakítású villamos forgógép tartozik.
127
Generator, vagv motor:

A generátor feszültségkeltö (előállító) villamos forgogép, amely valamilyen
mechanikai energiából villamos energiát állít elő. Az áramnem szerint a
generátorok egyenáramú, vagy váltakozó áramúak lehetnek. Az aszinkronge'pek
bizonyos állapotban generátorként működhetnek (féküzem), amelyekre
elsösorban a villamos vontatás visszatáplálásos üzennnédjában találunk példát.
A motorok lehetnek aszinkron, szinkron, vagy egyenáramú motorok.
Forgoreszirotori , _
Alloresz I.sztatorJ
Kon-ln-lutator Err-"'*' .
.. . l
!
Szénkefek
..A/
Csatlakozo Csatlakozo
Generator
Forgási—cum!)
teken; an
narancs "tuli ,
— i linlgllcr—gmlm
...—._._..m
I'. I')
-- xftllGll-J
Generátor
128
Transzformátorok
A váltakezó feszültség erteke tetszőleges mertekben átalakítható a

transzfermáterekkal.
—— működésük a kölcsönös indukeiún alapszik:

U; hatására '! áram felyik, amely a. vasmagban váltakezó fluxust gerjeszt. Ez
a fluxus áthalad a N; tekeresen e's U; feszultseget indukál
NH
u/
1
_l
primer tekeresre kapcsolt váltakezó feszültség,:

tekercsek menetszáma: N, N;
_ fluxus: CD
U]: N* AGP/At
Uz: Nz'k A(D/At
a fluxus változás mindket. tekercsben azenes, ezert:
U lfUz ÉNI/sűl (áttétel)
Az egyfázisú transzfürmátnrek szerkezete
áramköri jelölés
— vasmag
- tekercselés (primer e's szekunder tekercs)
129
Vesmeg:
- kis széntartalmú, 3-4% szilíciummal ötvözött vaslemez
- az örvényáramok csökkentése miatt lemezelés, lemezek vastagsága O.,35
mm-0,5 mm
—- a lemezek vékony lakkréteggel szigetelve egymástól, szigetelö réteg
vastagsága kb. 0,01 mm
A vasmag szokásos alakjai:
Tekercsele's:
- a tekercselés anyaga elektrolitréz (legalább 99,9% Cu)
— a tekercselöhuzal szigetelése müanyagbázisú lakk (zománcszigetelés,
vastagsága 0,02—0,04 mm)
- csévetestre sorokba tekercselik, serek között szigetelés
— tekercsek elrendezése:
:! , . .
. 411-
A transzformátor üzemállapotai
A transzformátor üresfáráse:
— a szekunder tekercs áramköre nyitott, az áram nulla

[5220
- a primer üresjárási árama [Le az l] névleges értékénél jóval kisebb
(annak mintegy 2-12%—a)
- fázistényezö kicsi, cos (p :OJ (erösen induktívjellegű)
130
— nincs lcadett teljesítmény: [3320 (a felvett teljesítmény mind

veszteség)
- a felvett teljesítmény: PlTÚIPnskmfeaü
(Pllekercszmo)
— a szekunder tekercsben nincs feszültségesés:

UE: Ui (indukált fesz.)
A trenszjbrmámr terhelése:
— a szekunder eldalen 'fegyasztő zárja az áramkört

- az 12 áram csökkenteni igyekszik a fluxus változást, erre a primer eldali 11
áramerősség növekedésével válászel (áramfelvétel arányos a terhelő árammal)
— az energia. megmaradás elvéből S.: S; felírható:

U1*l;: Ug*lg átrendezvc: [Ji/Ua; lg/ll
Tehá! egi n-zeghefárezetf teljesítmény rifw'fe/eker a Irfmszfőrmámr dramai

_fbrdi'mrrmi m*á1--z_y-wmk ájeszüllségekkel.
- a fázistőnyező ces tp] :] (ha a terhelés ehmes)

— a transzlermáterhán keletkező veszteség:
Pv: FVM—l— P l.1ekercs_l_ Pltekercs
- a transzfern'iáter hatásfoka:
n: lOO*nP1-7100* n'(Pg %PV)
- a hatástbk. értéke a névleges teljesítménytől függ:
70% érték l-l () VA teljesítményen
99% érté-.k 1—10 MVA teljesítményen
A trenszjbrma'tumk rővídza'rási üzemállupüta:
- a terhelő impedancia 2110

— a szekunder kör lgmam áramerőségét csak a tekercs ellenállása,
szőrási reaktanciájá és a rővidzár vezeték ellenállása korlátozza
- a primer áram is megnövekszik: llzárlat IPM—Hm (ez az áram 10-30
szeress a névlegesnek)
- a szekunder kOCSlÉSZültSÉg UFO
A M százalááes rővidzárási_]ászüfáség: er—'100* Ulm-H!U ]"
UlzárlatIUdrep ha az IlZi'il'lt-ili—III'ÉX-"lügüs
131
Tanenyag s villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Háromfázisú transzformáterok
A háromfázisú trenszfermátarek szerkezete
A leggyakrabban előforduló vasmag:
_ls T'l im
e' ült,—j.- _— ._l mazli-ip
; ! , l (%iXIX (§ l-l
l
A vasmag téglalap alakú, egymástól elszigetelt lemezek, egymásra kerülő

retegek átlápelják áz illesztéseket.
A tekercselés, tekercsek jellegzetes elhelyezése:

__ -.-._._..u-..—- -_.......—- ._. _!
:":
Hít;
11 gum,
;
ir- hÉ—nül
.:
, u
._.,
4-5!
.
[T'-"t.:
.
á) hengeres elrendezés
- általában á kisebb feszültségű tekercs van belül (mert könnyebb
elszigetelni a vssmágtél)
b) tárcsás tekercselés
- az egyik tek'ereshez tsrtezó tárcsákát seresan kapcselják)
e) hengeres és tárcsás kembináció
132
Hűtesi rendszerek
. Száraztranszformáromk
. ()lzgjtrcmszjfermáromk (a transsnnátor olajba merítve üzemel)
Az olejtranszformátor fö reszei:
. l .:
. . . !
r 1-4"...— . ,
,. . . ., ...... .
_ J
A háromfázisú transzformátor kapcsolásái
A primer tekercsek jelüláees

! kezdetei: 1U1,1V1, lWl
' végei: lUÉL 1V2, lW2
A szekunder Iekeres_jeföiesei:
' kezdetei: 2Ul, ZVl, 2Wl
' végei: 2U2, 2V2, ZWZ
*!
""
_!
*
'
_!—
F—LJ-Je IL.
_
'*'—_.
W
R.AÁ_
LL.
L-
.u
,-'/-
Pf.-_,
W
_
.l .1
[a . . — ..a I' ] l "1
Csillag (Yo/) Delta (D,,d) Zegzu- (Z, 14)
133
A kapcsolási módok megadása:

Pl. DyS (nagyobb vonali feszültséghez képest a kisebb
5-ször 3OU-os fáziskésésben van)
[A]
m
A háromfázisú transzformátor veszteségei
A vasveszteség az üresjárási teljesítményfelvétellel azonos
A tekercsveszteségeket a tekercsek ellenállásából számítható:
P ltek :'3*121f *l PZtek :3*1221**Rzr
Egyfázisú transzformátor tervezése
A transzformátor vasmagia kis széntartalmú, 3-4% szilieiummal ötvözött

vaslemez (lemezek vastagsága. 0,35-0,5 mm).
Ha a transzformátor hatásfoka n280% (számításban alkalmazott
átlagérték), akkor a primer és szekunder teljesitmény közötti összefüggés:
P1:1,25 Pg
-PZIU2*12, több szekunder tekercs esetén a P:; érték a maximális
teljesítmény érték
A vasmag keresztmetszetének területe:
A:a*b (nemz-ben),
AIX] P; (a P1 értéke W vagy VA—ben számolva)
a Tbras minösége miatt az A értéke:
A:(I_,l...1,6)l1
tazb érték esetén a tekercs meneteinek hossza a legrövidebb (réz vezeték
takarékosság)
134
Tanányag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
.-._..,-_-.. ..,- ___...c..._..n,_,.... ..,_._._ ._.—...,,J
1.) ves-mág számítása: P; :? P] 1-1? A —':e a és b
2.) tekercsek számítása:

az egy menetre jutó feszültség erteke:
n:k (menet/velt)
k:(55-60)H—(5— ] O%)
A (a vesmag keresztmetszetének területe)
a primer tekercs menelszáma: Nl:n*U ;
e szekunder tekercs menetszámá: N3:n*U2
a vezeték átmérője: R:p*l/s, á gyákerlátban:
sZL/j
l -áz áram maximális értéke
j az árámsürüseg, értéke j:(2...4) A/mm2
s -e. vezetek keresztmetszetenek területe sra-rád2 14
: r : "' r .. r " .r ! ' II

a vezetek átmerejenek megkezelrte erteke (120391 1
Hásenlú módon számeljuk ki a d1 (primer) és d:; (szekunder)
tekercsek vezetekeinek átmérőjét.
135
Transzformátor adattáblája
'i'RANSZFORix.-eí'1"os RT. (11. ;)

TypB'l'mOON (z)—_" N*3*380524..f19986)
TranszFormátor 3 NH) ]. ()Ok'V A (5)
10500 400 —— 230 v (6) SOI-Iz (7)
is 144,n (8) W
exams (10) ONUI) (12) ig
IPM (13) MSZ (1130) (14)
Az adatok értelmezése a számozás alapján:
(1) Gyártó cég neve.

(2) A transzformátor típusa., mely általában a névleges teljesítménye, esetleg a
névleges feszültségre utal
(3) Gyártási szám/év.
(4) Megnevezés, és fázisszám.
(5) Névleges (látszólagos) teljesítmény.
(6) A névleges feszültségek: a nagyobb szám a vonali érték, a kisebb számok
között a vonali és a fázisfeszültsé g is szerepel.
(7) A névleges frekvencia.
(8) Névleges vonali áramok.
(9) A kapcsolás jele.
(10) A drop (százalékos rövidzárási feszültség) mért értéke.
(1 l) Hütési rendszer: 0: olaj hűtőközeg, N: természetes hűtés.
(12) A transz formáter teljes tömege.
(13) A transzformátor védettségének jele.
(14) Transzformátorra vonatkozó szabvány.
136
Szinkrongépek
A szinkrongépek — generátorok és motorok —- olyan villamos forgogépeh
an'telyekben az álló- és forgórész mágneses tere azonos fordulattal forog.
- A forgórész gerjesztő áramát független áramforrás biztosítja.
— Csak nZnü fordulatszámon müködik, ekkor képes állandó
nyomatékot kifejteni. Ez a szinkron állapot. Ha ,,kiesik" a szinkronizmusból,
zárlati állapotba kerül.
— Önállóan indulni nem képes.
Szinkrenozás: a szinkron gépek párhuzamosan kapcsolása a hálózattal.

Feltételek:
- azonos t'ázissorrend
- azonos frekvencia
A háromfázisú szinkrongenerátorok működése
[Jj- indukált feszültség

n — forgórész fordulatszáma
Az állandó mennyiségeket egy (: állandéba összevonva:
[íj—_CXÓXPmaxXn
fen - keletkezett VáltakÚZÓ fesz. frekvenciája

p poluspárok száma
13?
Mivel a hálózati üekvenciának állandó értékűnek (_SOHz') kell lenni, ezért a.

generátort állandó fordulatszámmal kell forgatni. Ez a szinkronfordulatszám:
n2i7p*60 [l/min]
A háromfázisú szinkrongenerátor üzemállapotai
a). üresjárási: az állórész nem képez zárt áramkört, TÉZO

[J kapocszUimlul-iált
b). terhelési: az állórész a fogyasztott keresztül zárt áramkört képez,

háromfázisú áram folyik
Utam;ms ohmos és induktív terhelés esetén csökken

Ukapms — kapacitív terhelés esetén novekszik
Ukapücg —— a fogorész gerj esztű áramával változtatható
A generátor hatásfoka: nZn P1 (leadott/felvett)
c). rövidza'rási: az állórész fázisai fogyaszto nélkűl képeznek zártáramkört.

Védelem!
A háromfázisú szinkrongenerátor párhuzamos kapcsolása

(a gépek állárésze kozos hálózatra csatlakozik)
Kapcsolás feltétele:
- a hálózat és a generátor feszültség effektiv értéke egyenlö
- a hálózat és a generátor feszültség azonos frekvenciájú
- a hálózat és a generátorfcszűltség azonos fázishclyzetű
Szinkronizálás: a fenti feltételek telj esülnck
A szinkrongenerátorok alkalmazása:
— villamos erőművek (100—1000 MVA)
- ipari üzemek tartalék energiaforrásként (max 100 kVA)
— gépjárművek
— speciális célokra (lOOHz-lO kHz)
138
Szinkrongeneráter adattáblájá
GlÉ'Nl'iRÁTOR MÚV'HK RT. (l)

Tip. 80100 _ (),—1 4( 2) N*) (45091 4 1 998. (3)
Generator 3 m (4) lül.) lik-EK (5)
gum gsm-f (s) Y (7) 144 A (8)
COS([ : ('),8 (9) 50117. (10) S] (1 ])
15()(') I.f"min(_12) (terjesztés Fat) X-ű75 X (If—t)
Ha 21 (14) Szigetelési osztály: B (15)
Nt SX. ([ 1- ;(j j') (. 17)
(. ] Ó) kg
Az adatuk értelmezése a szám-azás Magán:
(1) Gyártó cég neve.

(2) A gép típusa
(13) Gyártási számiév.
(41) A gép rendeltetése és tázisszámá.
(5) Névleges (látszólages) teljesítmény.
(61) Az állórész névleges vónali/fázis feszültsége.
(7) Az állórész fázisainak kapeselása (a példa csillag—kapcsolási; jelent).
(s) Az állórész névleges vonali árasneróssége.
(9) Névleges lázístényezó.
(10) Névleges frekvencia.
(11) Az üzemmód jele (a példa állandó üzemet jelent).
(12) Névleges terdulatszárn.
(13) A forgórész névleges gerjesztési adatai.
(14) A védettségjele.
(15) A szigetelés hóállóságának jele.
(5161) A gép tömege.
(17) A vónátkózó szabványok.
139
Szinkronrnotorok
- szerkezete megegyezik a generátorokéval

- a fórgórészen kialakított kaliekának a lengések csillapításában van
jelentés szerepe
— kis teljesítmény (lOOW—ig) állandó mágnes forgórész, gerjesztótekeres
nélküli lágyvas forgórész ún. reluktaneiamotorok
A szinkronmotorok müködése: működési elv a mágneses pólusok

kölcsönhatása
%%
Há'/F: -. a.
o)
Az ál'ló- és forgórész mágnesek ellentétes pólusaik közötti vonzó hatás miatt

az a). ábra szerinti helyzetet veszik fel. Ha a külsö mágnest elforgatjuk, akkor a
belsó mágnes követi a külsö mágnest
- a gép forgásirányát az állórész mágneses terének mozgásiránya.
határozza meg
- a motor fordulatszáma megegyezik az állórész mágneses terének
fordulatszámával
— a motor működés közben az álló- és forgórész mágneses
tengelyeinek szöget kell bezárniuk, ahhoz hogy az Ft érintóirányú
összetevője Mm nyomatékot létesít, amely egyensúlyt tart az Mt
terhelönyomatékkal.
- az álló— és forgórész közötti ö szöget terhelési szögnek nevezzük
- a terhelési szöget. ún. villamos szögben őv mérjük (egy pólusosztás
szöge egyenlö 180 villamos fokkal)
— a villamos öv és geometriai ög szög közötti összefüggés:
ővzpit ög
149
- a terhelő nyomatek a terhelési szöget befolyásolja (a fordulatszámot

nem)
- a motor nyomatéka szinusz függvény szerint változik:
IL! "I-['s
.'*._1-_*.lng:i's' Llfl
. flll
_. . _. _ ";?
")! l ! M ; t-
UR
/ .
i'" un.. . .- _.,_
.it'ltljlatnlaas ?
._
I't . k '.JE'1'1
. Hatti * "I ._.
w... ;!f.. ..
uraim!
f...!!l- irnhla
— a motor legnagyobb nyomatékát billenő nyomatcknak nevezzük Mm . A

nyoniate'ki görbe egyenlete:
MIIIIMblll*Sin öv
— a motor névleges nyomatéka: M.EMhm/Z
A szinkronmotorok indítása
Önmagától nem tud elindulni.

Az indítást általában a forgórészbc beépitett kalickával oldják meg
(aszinkronn'lotorkent indul).
!. Aszinkronmotorkent valo indítás lepesei:

- forgőrcsz gerjesztő tekereseinck kapcsaira, a tekercs ellenállásának kb. l
kitevő ellenállást kapcsolnak,
- a motor állórészet háromfázisú hálózatra kapcsolják? a gep felgyorsul,
megközelíti a szinkron fordulatot,
— a forgórész gerjesztő tekercseről lekapcsolják az ellenállást es rákapcsolják a
gerjesztő egyenáramot.
2. Külső hajtőgőppcl felgyorsítják a szinkronibrdnlatszámra es hálózatra
kapcsolják.
3. Az álloreszrc kapcsolt feszültség frekvenciáját. fokozatosan növelik (így
követi a forgórész),
141
Aszinkrongépek
Háromfázisú aszinkronmotorok
A háromfázisú aszinkronmotorok szerkezete:
!. állórész szerkezete: egymástól elszigetelt dinamólemezek, hornyolt

vasmag, házban. A homyokban háromfázisú tekercselés, általában mind a
hat vég kivezetve:
I'.
e Ju! J XL n': 1: V:?) I WZ: [: a:
u'
; : MW 1
(5 ff ." _
l
. (§ :.
r'ií uh,] a" _:
a) kapoeselrendezés, b) esillagkapesolas, e) delta-kapcsolás
2. forgórész két változat:

- csúszogvűrűs (háromfázisú tekercselés, csillag vagy delta, három
egymástól elszigetelt tengelyre szerelt bronz esúszógyürü, szénkefék)
. kaíiekás (a hornyokban vezetö rudak Al v. Cu, a vasmag végén

rövidrezáré gyürükhöz csatlakoznak.
142
li /
l-lerenyalakjaí: a) egykaliekás, b) kelkaliekás, c) mélyhemyú
Az aszinkronmeterek általában léghűtésüek:

' átszellözött gépeknél a gep belsején keresztül,
' zárt gépek eseten az állórész felületen.
A háremfázisú aszinkrenmütorok müködése
m-álleresz forgó mágneses terének ferdulatszáma

f. —hálúzati frekvencia
p --póluspár száma
n —lergórész fbrdulatszáma
m: f] /p (ferdulat ls alatt)
Mmzk* (Diwlg COStpg (a meterban keletkező nyematék)
ne mi (ha nzm megszünik. az indukció)

Az uszinkrrmnmfw csak a szinkrennál kisebb _ferdulahszámmal képes
zfízemei'fii.
s szlip (csúszás) (szinkron ferdulatszámtól való eltérés)

H H . .
._ _ . ]HiJ ú. .
H.
..I
143
A szlíp megmutafja, hegy a meter tényleges fordulatszáma hány ssásale'kkal

tér el' a seínkrwgförduíarssámtól.
A szlip értéke névleges terhelésen 1-10% (jellemű 4%)
A szlip értéke névleges terhelésen 1-10% (jellemzö 4%)
nk Ui 15111.
nmmr S l
fek
s m
general-er
éördiagmm
sz] indulási pont
Otis—fil meter
5410 generátor
s? ] fék
A hárnmfázisú aszinkrenmeter müködési jellemzői
.A meterjelieggörbéí:
H,. H ;;
' ;:
Ar ;zr—u'mlxtunnwlnr lljx HmaI—f'k nilrl'lhjlatsrém n:lla";.f.g.ml'ht'lv
Mi — indítónyematék
Mb— billenönyematék (sz! 5-20%)
Mn — névleges nyematék
144
Stabil motoros üzemet az iiresjárasi pont és a billenünyomatek között lehet

megvalósítani. Ha a terhelés meghaladja a billenónyomatekot, akkor a motor
hirtelen megáll (és leeghet).
Rövidzárási zfizemáilapot: a motor zárt forgóresszel csatlakozik a hálózatra.

A rövidzárási áramfelvétel a návlegesnek mintegy 4—8—szorosa. A
billenónyomatek után hirtelen csökken.
Az aszinkronmotor terhelese, veszteségei, hatásfoka
A terhelő mfomerék következtében !: csökken, nagyobb lesz a_fluxusváffozás,

ezért a forgórészben Hügi'übb _feszültség iadukúlódik, megnő az Iz (zizinek
köt-tefkezmémae az M növekedése. A i-ÚI'IUEÚS addig tart, amíg M:Mterhelés
Veszteségek:
' az állórész vasvesztesége: Plan (terheléstől iiiggelleniil állandó)
- az állórész tekeresvesztesege: lkercs (a hálózatból felvett áramló!
Függ, [DrhClÓSSCl együtt VáltOZil—i) Pitekertsz3lzlfázi3 lám
' a forgórész vasvesztesóge (hekveneiafüggó, forgás közben

elhanyagolható
. a mechanikai veszteseg: Ptk-meci- (esapa'gy, kefesúrlódás, szellózesi
veszteseg)
' a forgórész tekercsvesztesege: Pmckercs 15 Pl
Osszes vesztese 'r: Pe :Ph'as _l'Pltekeres _l'P'ltekercs * Pvmech
A motor leadott !efjasírmémfe: P:: :p] —Pv
A gép hatásfoka: !]:n Pl 100% (névleges teljesítmény 70-90325)
145
A háromfázisú motorok indítása
Csúszégyűrűs motorok indítása
RF indító ellenállás (változtatható értékü)

Ri növeli a forgórész eostpg, fázistényezóét. Annak ellenére, hogy a forgórész
árama csökken, CüStpg növekedése miatt nö a forgórész áramának hatásos
komponense és ennek következtében nó az indítónyomaték M
A billenő nyomaték Mb kisebb fordulatszám felé tolódik:
"f Rez ?Rii ?RFÚ

Áz indítás _folyamata:
- az R; indító—ellenállást a legnagyobb értékre kell állítani
- a motor állórészét a hálózatra kapcsolni
. az indító-ellenállást a gyorsulás ütemében, fokozatosan ki kell
iktatni, a forgórész rövidre zárásáig
146
A gvakarlarban alkalmazói! indítóelfenáflások:

- fémből készült ellenállás
- tblyadék-ellenállas (vízben eldett szóda):
[ .l'ukldillkr_';;1:i"1 J
l.l—-,f'1-_E's'l':l':llslln'*-z'
'.le'lxllülll
HL! _
l
_
Kaliekás meterek indítása
1.) Közvetlen (direkt) indítás: a gép állórészét egyszerüen rakapeselják a

hálózatra. Az indítható meter nagyságát az áramlökés szempontjából a hálózat
terhelhetősége hatarozza meg. (ipari üzemekben maximum lOkW-ig)
Ha a közvetlen indítás nem valósítható meg, akkor valamilyen áram-, ill.

ni,-'emerekesökkenrő módszert kell alkalmazni:
' az állórészre kapcsolt feszültség csökkentése
' a motor áramköri impedanciajának növelésével
2.) Csillag,-delta inditas: az üzemszerűen delta-kapesólásü meter állórészét

az indítás idejére esillagba kötik. Miután. felgyorsult az üzemi ibrdulatszamra, az
állórész tekereseit deltába kapcsolják.
A fészültség— és aranwiszonyai:
,
"L
.
r.,-JJ
14?
Az ára-mesök'kenés arányában a meter nyemateka is kisebb lesz: 3McsmagzM delta

Az indítás alatt nyematákváltezás a vastag vonal mentén megy végbe.
Az indítás során :: meter nyamatékánek mindig negyebbnek kell lenni a

terhelő nyamate'knál.
Li ?
!.
LZ
1-3
Az indítás lépései : K] és K2 kapeselá bekapcsolása, a gep felgyorsulása után

KZ kikapcsolása, ezt követően a K3 bekapcsolása.
148
3.) Transzfermátnres indítás: az indítás időtartamára egy lranssnnáter

lecsökkenti 3 meter állérészére jutó lészültséget, miután a gép felgyorsul: teljes
feszültséget kapcsnlnak.
L] A A
v
]JE
lf—l l A
Az indítás céljára jé] használható a lakarék-kapeselésú transzferméter. A

lranszfermáleres indítás elönye, hegy mind csillag—,, mind deltamkapesolású
meter esetén alkalmazható.
4.) Indítás vezérelhető félvezető eszközzel: a meterre jutó lészültséget

ellenpárhuzames tirisztnrékkal csökkentik., majd fekezatüsan a teljes értékére
növehk.
149
5.) Elötét-impedaneiás indítás: a suru—san kap-cselt. (egyfnnna) impedanciák

növelik a gép áramkörének impedaneiáját, ami kerlátezza 31 meter
áramerősségét.
L1 A
"!-
f
2.
——o
a
J
—g)
lmpedanciaként ellenállást. vagy induktív reaktaneiát (fojtótekercset) szokás

alkalmazni.
150
Tananyag a villanyszereló komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Kótkaliekás és mélyhornyú motürok indítása:
A szórt mágneses tér az alsó horony körül nagyobb (a külsö horony szórt
n'iágneses tere a. lógrósen keresztül záródik), ennek következtóben az alsó horony
induktivitása nagyobb, mint a felsóó. A horony keresztmetszete határozza meg
az ellenállását.
lndításkor a motor forgórészóben folyó áram frekvenciája SOHz, ami üzemi
fordulaton l-3Hz—re esókken. Álló helyzetben az alsó horony szórási
reaklaneiája kb. húszszor nagyobb, mint az üzemi fordulaion.
Bekapesoláskor a nagyobb reaktaneia miatt az áram, döntő részben a
i'iagyobb ellenállású, de kisebb reaktaneiájü külsö kaliekában folyik: az áram
kiszorul a külső kaliekcióa.
Bekapcsoláskor a ibrgórósz ellenállása nagyobb, mint üzem közben ('az
átmenetileg megnőtt ellenállás nagyobb indítónyomatókot eredményez)
A háromfázisú aszinkronmotorok fékezése
A motorral villamos úton hozunk letre fókezó hatást
Fókezósi módok:
- ellenáramü
- generátoros
— dinarnik ns
Ellenziranui fekezes: az állórész mágneses tere a forgórósszel ellentetes

irányba forog.
Gyakorlatban, az állórészhez esatlakozóhálózati fázisok közül kettőt
leleserólnek.
151
.
fm, M,. l
M,
) i, .l ;,
3 lm (' Ecnvr'óioms 'iizem

ríé—————" . "..-—.?
l
l
l
l-llrt'lut'utim " Motoros

ti,—kozom LlfClll
Mek fékezönyomaték viszonylag kicsi, emellett a gép áramfelvétele a

kozvetlen indításkor fellépönél is nagyobb.
A tékezönyomaték a motor megállásáig hat, ekkor azonban a gépet ki kell
kapcsolni, mert különben ellenkező irányba kezdene forogni.
F'ékezeskor a rendszer mozgási energiája hóvé alakul. A gyakori fékezés
túlmelegedést okoz,
Generároros fékezés; akkor jön létre, ha a gép fordulatszáma külső erő

hatására az m szinkronfordulatszám Pelé emelkedik. A gép generátorként
energiát táplál a hálózatba.
Ez a fékezés megállásra nem, csak mozgás gyorsulásának
megakadályozására alkalmas.
A gyakorlatban a motor állórészébe két, jelentősen eltérő pólusszámú
tekercselést építenek be. Nagyobb pólusszámhoz kisebb fordulat tartozik, ezért
megállás elött. nagyobb pólusszámra kapcsolják a gépet és ezzel a gép
generátoros üzemmódba kerül.
Dinamikus fékezés: a motor állórészét lekapcsolják a hálózatról és két

pontjára egyenfeszültséget csatlakoztatnak.
A mágneses tér a mozgási indukció hatására a forgórész vczetóibcn áramot
indukál, amely Lenz törvény értelmében a mozgást igyekszik megszüntetni,
azaz fékezi a rendszert. Az alkalmazott egyenfeszültse'get úgy kell
megválasztani, hogy az állórészben folyó egyenáram ne haladja meg a névleges
áramát. (melegedés)
A dinamikus fékezés teljes megállásra nem alkalmas.
152
Egyfázísú aszinkronmotor
Az egyfázisú aszinkron gépek teljesítménye általában nem nagyobb l,5-2

kW-nál és jellegzetes felhasználási területük a háztartásokban található.
Szerkezete: ogykaliekás forgórésszel készülnek és az állórész tekereselése
kivételével szerkezetileg megegyeznek a háromfázisú motorokkal. Az állórész
tekereselóse kétfázisú:
jöfázis ós segédfrízís, a két fázistek'eres mágneses tengelyei (JOG—os villamos
szöget zárnak be . Az állórészvasmag kerületének kétharmadát a ióf'ázis,
egyharmadát a segédfázis Foglalja el:
. 'H— "1... __ _. d),-',

kihul-.J- CHC; lis—__) .Ez
Áz egyfázisú aszinkreamororok működése:

Ha a motort csak a föfázisával kapcsoljuk az egyfázisú hálózatra az.
állórészben nem forgó, hanem lüktető (pulzáló) mágneses tér keletkezik. liz az
áram nem eredményez inditónyomate'kot, a motor nem jön forgásba.
Ha a főfázisával a hálózatra kapesolt motor tengelyét, külsö erövel
felgyorsítjuk, a motor nyomatékot fejt ki és felgyorsul a szinkron fordulatszám
közelébe.
Annak érdekében, hogy a motornak legyen indítónyomatéka, már álló
állapotban forgó mágneses teret kell a gépben letrehozni. Ezért készítik a gepet
segódfázissal.
Az induktív jellegü f_gf Fófázisáramhoz viszonyítva a kapacitív jellegü

segédláziskór [___-f árama 90ü—ot siet, így alakul ki a forgó mágneses tér.
153
Mivel felgyorsulás után a gép már Hitázissal is üzemképes, a segédtázist

csak az indítás idejére kapcsolják be. Gyakori megoldás erre az áramra/és
indítás:
lsüüiha fínunrehi
cédfúzhs
A forgásirányát a segédfázis és a t'ötázis egymáshoz képesti bekötésénok

feleserélésével lehet megváltoztatni.
Az egyfázisú motor hátrányai:
- azonos teljesitmény esetén nagyobb méretű, mint a háromfázisú gép
. a háromfázisú gépnél rosszabb a hatásfoka
. a segédberendezések miatt (kondenzátor, áramrolé) miatt a
háromfázisú motornál kevésbé üzembiztos
154
Hámmtázisú mater működtetése egvfázísg' hálózatról
U : 330 -—- IBM N'

0 ;; §?
l,.l .N
(Hü-Él. (*
w ] Ta' ;
xkfz XVI
Ul ll? [, '1 LTE

(Steinmetz—kapcsolás")
Hárümfázisú, csúszúgyürüs forgórészű motor jellemzö adattáblája:
O O
[ mmm-105 mmm Mf'VliK ill. (__1; J

] M ISS—Mis ('I-3) " x"'7s(1212: l*'-)F)'r).('3) !
] Mater!" sa- w H 15 kW (s) ]
mm. zans (m H sy [Lee.-sm (e) l
eosw neswll smmm; H sz.-mijn (ll) J
! 730 l'minllÉ) H l-úrgúrúsz IÉS Vili A (l.?) !
] 111144i ]] Szigelelúsiosztályt1503) ]
4 cm; ke _ll
L
msxlsz (m ]
155
Az adatok értelmezése a számozás alagján:

LGyártó eég.
2.Gyári típusjel.
B.Gyártási számfév.
4.Rendeltetés és fázisszám.
SNévleges leadott teljesitmény.
G.Az állórész névleges vonali feszültségei.
?.Az állórész kapesolásai névleges feszültségeken.
8.Az állórész névleges áramerősségei.
9.A fázistényezö névleges értéke.
I0.Az állórész áramának névleges frekvenciája.
l 1.Územtípus.
12.Névleges fordulatszám.
13.A forgórészen kialakuló névleges feszültség álló helyzetben, nyitott
esüszógyürük között. A forgórészben folyó névleges áram, rövidre zárt
esúszógyürükkel, forgó állapotban.
l4.A motor IP védettségének a jele.
15 .A tekercselés szigetelési osztálya (az alkalmazott szigetelóanyag
hóállóságára utaló jelzés).
ló.A motor tömege.
17.A motorra vonatkozó szabvány (általános előirások és vizsgálatok).
A kaliekás motorok adattáblája a forgórészen kialakuló feszültséget és

áramot nem tünteti fel, egyebekben a esüszógyürüs meloréval egyezó adatokat
tartalmaz.
156
Egyenáramú gépek
Egyenáramú gépek működési elve
Működése a mozgási indokcion alapul: ha egy magnes pólusai között

tekercset tiirgatunk, akkor a tekercsben váltakozó feszültség indukalodik
(mechanikusan egyeniranyítjak).
A magnes pólusai között forgo tekercs végei két, egymástól elszigetelt, rez
'felgyürüliüz csatlakoznak. Ez a kommutátor vagy kollektor és együtt forog a
tekercesel.
A kommutator telülctcre, a semleges vonalban, szénkefék csatlakoznak,
amelyeken keresztül vezetik el a villamos energiát. A kommutátor végzi az
egyeniranyítást is.
A fenti abraból látható, hogy a feszültség és áram erösen lüktető. Ezért a

forgórész kerülete menten, egymáshoz képest elforgatva, sok tekereselemet
helyeznek el, amelyek sokszegmensü kommutatorhoz csatlakoznak:
Az eme-'emirrzmú motor működési elve
A működés, a mágnes pólusai között elhelyezkedő, árammal átjárt tekercsre

hato crön alapul. Az elvi szerkezete:
u') b) t')
15?
Ha ! áram felyik a tekercsben, a bejelölt irányú F erőkből állő erőpár

keletkezik, aminek hatására a tekercs elferdul. Ahhez, hegy a fergatő nyematék
iránya változatlan legyen, a tekercsben felyó áram irányának félfbrdulatenként
ellentétes irányúra kell a tekercsben Válteznia. Ezt Oldja meg a kemmutáter.
Az egyenáramú gépek szerkezete
Az egyenáramú gépek — mint minden forgó villames gép — két fő szerkezeti

részből áll: az állórész és a forgórész.
Az egyenáramú gép állórésze gerjesztett pólusckkal:
segédpélus '- - főpőlus
A segedpőlus feladata a kefeszikrázás megszüntetése.
A [őrgróf—ész (másképpen armafúra) szigetelt dinamélemezekből felépített

vastest. A vastest palástja mentén hernyekat sajtclnak, a hernyekban van a
szigetelt rézvezetékből készült tekercselés.
here—ny
tengely"
tekercselés , kellektcr
tlii'ii'imőlemez
A tekercselemek végeit -— páresával — a kemmutáter szegmensek tekercsek

felőli Végeihez csatlakeztatj ák.
158
Az egyenáramú gépek általában léghűtésüek. A hütölcvegöt a gep tengelyére

szerelt vcntiláter-lepátkerek árámeltátja.
A fergúresz tekercselese:
POSIIIÚH OI-
HELDPDLES- _ - ARMMURE
(A) N É, N
COM'HUIMOR
SiGl-I H IS
(B)
Hullám tekercselés
A tekercsek impregnálásának célja, lepesei:

- megvédeni a tekercset a nedvességtől
- növelni a villárnes szilárdságet
- rögzíteni a tekercs meneteit
— védelem a külsö mechanikai behatásektúl
- jó höelvezetás hiztesitása
: .
Az egyenáramú generáterck müködes jellemzői
Fr'ípálusek mágneses._íiuxusának keíefkezese szerint létezik:

- állandó mágnesü generáterek (a föpólusek állandó mágnesböl
készülnek)
' gerjesztett föpólusú. generáterek:
0 külső gerjesztésű (á generátortól független cncrgiaferrásböl
gerjesztik)
e öngerjesztásü (_saját tbrgórészröl táplálják)
- párhuzames gerjesztésü
' seres gerjesztésü
- vegyes gerjesztésű
.
159
Hajh-lt ur? lí'úf'lü'w ln Párhununúh Ái-ÚI'JPÉIIIH'ILI

lva—:] "' 1n1lfg1-slw-iiH-au)
i
l
!
el l_ l
l
i
Re
rpm—.
Hő—
. *l
(:l—v—l L_—
3 b c. (]
l'ííule-fr Gent l'yárhu:
. _ al Állandó mágnesű
gersu _
get] esz tés gen esetere gari-esztet;
Az egyenáramú gepek kapesainek szabványos jelölései:

forgórész: AI—A2
segédpólusek: Bl—BZ
k.empenzáló tekercs: (Él-CZ
soros gerjesztötekeres: Dl-D2
párhuzames gerjesztötekeres: El-E2
külsö gerjesztötekeres: Fl—FZ
160
önlümieel
pelustörzs ' ' " állórész keszen)
föpi'ilus lekereselés
__ segédpelus
! . . - ' seeédpúlus_.
x *—
*a. - tekercseles
kefe '
pe lussaru
here-ny !
l. ? Film
l
Tl
_ )
leg
kmi'rmu Ealer
annalúru
( i'ergi'iré sz)
Allandó mágnesü generátor
Al *
): ———D—
XLII];
AZ
A. generáter fergórészúben indukált lbszültség:
Ui :B*l*vk
B mágneses indukció, ? tekercs hossza, vk kerületi sebesség
BIG/A
161
("D tépólusfluxus, A a mágneses tér keresztmetszete

vk :d*7r %
d forgórész átmérője, a fordulatszáma
Ui : (IJIA*I*d*a'*n
A gép szempontjából állandó mennyiségeket egy kózós (: állandóba foglalva
Ui :e*CD*n
Az indukálljeszüitség egyenesen arányos afőprílusok fluxusával és a generátor
fordulatszámával.
Allando mágnesii gépek esetén a fluxus állandó, így az indukált feszültség csak
a fordulatszámmal arányos:
Ui :(? *n
Külső gerjesztésü generátorok
..l.
AZ
%?
Az U,, feszültségű külsö energiaforrás Ig gerjesztóáramot hoz létre, amely a

föpólusokban (D mágneses fluxust kelt. A pólusok fluxusát a változtatható R,,
gerjesztő—ellenállással lehet befolyásolni. A forgórészben indukált feszültség
értéke:
U;:e*fD*n
Ha az f,, gerjesztóáramot változtatjuk, ennek megfelelően, állandó
fordulatszámon, az indukált feszültség változása is a mágnesezési görbét követi,
mivel egyenesen arányos a fluxussal (a tolitési szakaszig). A generátor Um
üresjárási feszültségét a mágnesezési görbe telítési szakaszának elejére
választják.
Ha terheljük a generátort, a forgórész Rb belsö ellenállásán feszültség esik. Ezért
a kápoesfeszültség:
UR :U; — IB.-!:
Ez a néhány százalékos feszültségesókkenés a gezjesztóáram növelésével
kompenzálható.
162
Tana nyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára tórténő felkészüléshez
A forgórészben folyó áram is létesít mágneses teret, ezt a mágneses hatást az

armatúra-visszahatásá nak nevezünk:
Az armatúra—visszahatásának következményei:
' a semleges 1vett;-_ilban lévö tekereselemben is indukálódik. feszültség,
amelyet a kefók rövidre zárnak ('keleszikrázás, kommutátor ós kelle
tonkremegy).
! a pólusok fluxusat csökkenti (csökken az indukált feszültség,).
A keteszikrázást segédpólusokkal lehet megszüntetnL az elv:
A semleges vonalban lévö segédpólusok a forgórész mágneses terével egyenlö,

de azzal ellentétes irányú tluxust hoznak létre, így a semleges vonal irányába
esö mágneses tér megszünik.
163
A segédpólusek gerjesztő tekercseit a furgóresszel semsan kapcsolják:

O
X
O
Kg geijesztö-ellcnállás
A párhuzames gerjesztésü generátnr az öugerjesztés elvén, (dinamóelv)

alapján működik.
Dinamó'elv lényege: a forgatás hatására a remanens fluxus a fergáreszben

feszültséget indukál, amely a gerjesztő-körben Ig erősségű áramot. hoz létre. Ez a
gerjesztő-áram mágneses fluxust haz létre, ami hezzáadódik a remanens
fluxushez és növeli az indukált feszültségez, ami miatt nö a geniesztii-áram.
164
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizSgára történő felkészüléshez
Az indukált feszültség végsö értékét a getjesztö—ellenállás R.Lá határozza meg.

(_A generátor lehetséges legnagyobb feszültsége az R3 ellenállás nulla értékéhez
tartozik)
A párhuzamos gerjesztésii generátor terhelési görbéje:
n Till lxintlü
Rgíiliiillldtl
A névleges terhelésig — állándé Rg és n fordulatszám esetén — az Uk

kapoesiesziiltség kismértékben csökken a terheléssel, de nagy terhelés hatására a
generátor le gerjed.
A párhuzamos gerjesztésü generátor előnyei:

' nem igényel külön gerjesztöüáramforrást
' a tartós rüvidzár't meghibásodás nélkül elviseli
Soros gerjesztésü generátorok

KLM
(li— Ul; RT
()
165
A gép gerjesztő árama egyenlő a terhelés áramával, üres járásban (120) a gépnek
nines gerjesztése.
A generátor terhelési jelgörbéje:
(. írt-_ A
__x
:] :;il ! E.Iiléiü
i *a
L .:
!
A kapeesfeszültség jelentös terhelésfúggése miatt a soros generátor a
gyakorlatban csak kivételes esetben használják.
Vegyes gerjesztésű generáter
!
_l) o—/
-
Al
' J ( fila: Rt
A generátor minden fépélusán egy párhuzamos (döntö rész) és egy soros

(kis menetszám és nagy keresztmetszetű vezetö) kapcsolású gerjesztő-tekerés
található.
Ha a két tekerés gerjesztése egyező irányú, akkor kompaund (legtöbbször
alkalmazott), ha ellentétes irányú, akkor antikompaund a generátor.
A jól beállított kompaund gép tbszültsége az üresjarás és névleges terhelés

közötti szakaszon legfeljebb 1-2%ot emelkedik.
166
Az egyenáramú motorok fajtái
Állandó- mágnesü meter
A gép nyematóki egyenlete:

M,,Fklk (D*/Ik; *!
ahel k; :k* (D állandó, a fluxus állandóságából következöen.
A gép eymnateku a_fergórcász címmcivm' egy-*erzes'fef-I arányai-.:
A í'brdulatszam:
n:( Ul- —1Rh)/e* [ZD (n (;; üresjárásnál IRhZÚ)
A melee jördulanszáma üresjárcís és névleges terheles közöl?! csak néhány
. "zúzaíekkal' csökken.
A meter jelgürbéi:
;;
A főpőlusokat általában állandőarammal gerjesztik es nagyobb mágneses

indukció állítható elő, mint állandó mágnesekkel.
Párhuzamos gerjesztésű motor
g
4—
4) l
_l) R)
N L Ul- .
E] EZ (*
AZ.
A gerjesztőtekeresek nagy ellenallasúak, így a geriesztőáram ennél a

géptípusnal is a névleges aram töredéke.
Soros gerjesztésű motor
A gerjesztőtekeresek viszonylag kis menetszámúak, így ellenállások kicsi. A

forgórész árame'rőssőge a terheléssel változik, ezért a főpőlusok mágneses
fluxusa is terhelesüíggő.
Viszonylag kis áramerősség mellett nagy a motor nyomatéka, a
terhelőnyomatek növekedése mersekelt áramnővekedest jelent. (kedvező
nyomaték miatt gyakori alkalmazas)
168
_-
Vegyes gerjesztésű meter
4.1—
'*—
31731
AZ
Általában kempaund kapcsolásban használják.
Az egyenáramú meterek indítása
A mim—szoros áramlökés káresíthatja a motort (kefe-ket, kemmutátert,

meghajtett berendezés), ezért közvetlen indítást csak kis teljesítményű gépeknél
lehet alkalmazni. Az indítási áramot rendszerint korlátozni kell. A megengedett
áram nem lehet nagyebb a névleges érték l,2-2,5 szeresénél.
Az egyenáramú meterek fékezése
Ellendmmzifékezés:
. Állandó mágnesü és külsö gerjesztésü metereknál elegendő az
energiatbrrás esatlakezó vezetékeit egy kapeseléval leleserélni.
' Párhuzames, soros és vegyes gerjesztésü gépeknél gendeskedni
kell, hogy a gerjesztő-tekercsek áramának iránya váltezatlan legyen.
A pelaritásváltással egyidejűleg az áramerősség kerlátezása eéljábél a
tergérésszel ellenállást kell sorba kapeselni.
A megállás pillanatában a gépeket le kell kapcsolni a hálézatrél.
E'Henáüásos (dinamikus) fékezés:

Váltezallan irányú fluxus mellett a gép fergérészét leválasztják a hálózatról
és egy R; fékező ellenállásra kapeselják (fékező-ellenállás lehet az indító—
ellenállás).
169
Energia—visszakípiájá fékezés:
Energia-Visszatáplálás akkor jön létre, ha a gépgenerátorrá alakul (indukált
feszültség nagyobbá válik a hálózati feszültségnél). A fékezés során a mozgási
energia villamos energiává alakul.
Az egyenáramú gépek veszteségei, hatásfoka:

' Vasveszteség
- Forgorész-tekeresveszteség
' Gerjesztési veszteség
- A ki:-fék veszteségei
- Mechanikai veszteségek
Ha P] a felvett és P2 a leadott teljesítmény,, akkor a gép hatásfoka:

7]n1! P] 100%
Az egyenáramú gépek adattáblája
] nov ism es Mo erzem-ui R'l'Ó R'l'. (1) !

l m 55_ mo (z.) IN 696510 1989. (3) !
Motor - (4) ! 55 kifli (5) I
220 x (6) [28(') x (7) H isoo hmm (8) ]

!
! Külső gerjesztés Dov os A (9) ]
lszcommurjn ] 11321 (11)
Sziaetelési osztály: B (13)
l 454") kg (12) 4...
! MSZ 152 ( 14) l

o o
170
Az adataik értelmezése a számazás alapján:
(UGyártó cég neve.

(2) A gép típusa
(3) Gyártási szám/év.
(4) A gép rendeltetése és az egyenáram jele.
(5) Névleges teljesítmény.
(6) Névleges feszültség.
(7) Névleges áramerősség.
(8) Névleges lerdulatszám.
(9) A gerjesztés adatai.
( 10) üzemmód.
(l 1) Védettség.
(12) Névleges tömeg,
(13) Az alkalmazott szigetelöanyag hatósági jellemzője.
(14) A venatkezé szabvány megjelölése.
1?1
Kábelek fektetése
A kábelfektetés alkalmával be kell tartani a vonatkozó MSZ. 132072000

előírásait. A nyomvonalon kábeljelző szalagot kell alkalmazni, ami a kábel
azonosítási számát és feszültségét tartalmazza.
A terven szereplő út alatti átvezetésénél a kábelt, a jelzett védőesőbe kell
fektetni.
A kábel fektetési mélysége szabályozott terepen (Ló 0,8 m, szabályozatlan
terepen ! m.
Kábelvonalaknak más közművekkel való keresztezését lehetőleg
merőlegesen kell létesíteni (védőeső alkalmazása).
A kábelt az árokban, homokágyban kell fektetni.
A kábelek védelmére kábeltégla, jelőlő szalag alkalmazása kötelező.
A kábelek hőmérséklete fektetéskor nem lehet kisebb extrudált kábel esetén
-5 CD, telített papírszigetelésü kábel esetén Hl CO
A kábel hajlítási sugara. extrudált kábel esetén 15 (1, ahol (1 a kábel külső
átmérője.
A kábel húzó igénybevétele rézvezetőjü kábel esetén 50 N/mm2, alumínium
vezetőjü kábel esetén 25 mm2.
A fektetés befejezése után, az árok temetése előtt szemrevételezéses
ellenőrzés szükséges az esetleges kőpenysérülések feltárása, és szigetelési—
ellenállásmérést kell végezni az MSZ 1320712000 7.3. pont szerint.
A kábeleket minden esetben lezárt végekkel kell. tárolni a nedvesség
behatolásának megakadályozására. A kábel esak kábeldobon tárolható.
A dobot időtálló címkével kell ellátni. A címkén jelölni kell:

' a gyártőmü nevét
! a kábel típusát
' a kábel hosszát, tömegét
! a gyártás időpontját
' a kábeldobon a legfelső sor felett a peremig 6 — 10 cm szabad rész
maradjon
. szállításnál gondoskodni kell a dob rögzítéséről
. szállításnál gondoskodni kell a biztonsági előírások betartásáról
' a szállításánál felelős személyt kell kijelölni.
A kábelt az oszlopra 2,Sm magasságig 63mm átmérőjű 5,6mm falvastagságú

kemény KPE esőbe kell elhelyezni. A védő a járdasziget alatt O,5m mélységből
indul. KPE védőeső UV-állő színe legyen fekete.
172
A kábelámk kialakítása: a kábelárek kiásása után ügyelnünk kell a föld

feletti és a földalatti építmények, nyemvenalas létesítmények biztenságára,
szükség esetén óvates kézi feltárást kell végezni.
K-l'isszatültü tt talaj
tri ***"??—
Jelzöszalag v, jelzöhálé
__ _...--1—
!
! Tavnlságtartó vagy 1 a. (LG? m ..

%.;"I
l
- _-_. -_.l ,.11 m
? _X-fétjühürítáü
gecit, [f trefa; lt a. ??
n".
f'
.".
x' s, Agyazéréteg (horn ek)
F. 5 ff. f - ',f'l
. f ; 350351 kV-es kábel na gyehb lle-82.431. kábül

fe'Választétéglm átlapelva
1061 kV-es izabel— —— _
Kábelek elhelyezése kábelárokban
Fekfefési mély-zség: rendezet terepen [Ló-03 általában 017 rendezetlen terepen

legalább lm. Home-k felelt részen helyezünk kábeltéglát, felette földréteg majd a
kábelek felett 30em—re jelzöszalaget teszünk. Szélessége ii)-20em, szine sárga
feliratnt erősáramú kábel pires villámjel.
f—R__—_____§Talajszint
Hemeka'gy [talajtól függöen) fö':dkábel
min. 1 m
kit?-**731533;ü;.TW'EÉÉF'É—TEPTElÉüá'P;'*'EF: pest Trips EHIFÉ'EPTHT'F ! agya—"vasa?" 'f"se_.'* ij " Auf—33.333."

le "itt;-*" *a v- : Áh'ú .".) §?" whig—f x."; ' at.—aa ' e" g.; a H'; ' MÉEWPJÉÉF inf-' Hir. *:
'*'-§
__ 'mi-l
ahawweesáatáwwee—aaee ée?
'*'! *
'_._ -
ÉJÉÉÉÉ'ÁÉSÚJÉÉÉ :!m
du * ami"; Ti:' . f*— J .
- 343335; J'-_ * *l'J' .'Új—%
:?" r. ?
_' --
ÖT
Éhlf'ü- 1 '%S'—"3.41- 3- '*,':.-'Ér" .-. 4 FÉÉT- - .a 'I.- "MÉ * - gyik:- " r
'-
'i'
í'ÉG—gé: áma-
." ,, ... , n... 1-
—. üze—Gála; mi;— : _ __ "33. En:- - * '

'MfÉÁÉTrlE—a %a-Mmfá'we **
Kabelek elhelyezese rendezetlen terepen
Csatlakozás esetén: maximum !. % lehet., maximum 6 lakáses épületig ZOKV

esatlakezási teljesítményünk. A kábeles csatlakozás a keritésben kialakitott
fin—gyasztásmérö szekrényben történik.
Lakóépület külsö falsíkján nem lezárt bejárati előtérben kialakített
esatlakezé szekrény. A csatlakozási pentnál, ha egynél több fogyasztót lát el. 1
vagy 3 fázisú kivétel alumínium szigetelt vezetéknél 10—16—25—35 mmza réz
__—
173
szigetelt szabad vezetéknél 6-10—16mn12. Segédeszlóp alkalmazása nélkül lfázis

esetén maximum 40m, 3 fázis esetén maximum 30111. Ha az 1% feszültség
esetén az épület kialakítandó csatlakozási pentet az elsö segédeszlep kell
kialakítani.
Kábelszerelvények
Leágazó kábelösszekötők: két vagy több kábel összekötésére alkalmas

kábelszerelvény (szigetelési és összekötési feladatekat biztosít az összekötós
helyén). Lehet:
- Egyenes összekötő
' Elágazóösszekötó
Felépítése: esavares összekötök, müanyag távtartók, müanyag öntöferma
(kétkempónensü öntögyanta vagy zsugeresöves megoldás).
Kábelkarmangvúk: A kábelek összekötését és a kábelleágazásekat
kannantyúkkal valósítjuk meg. A karmanty'úknak és végelzáróknak meg kell
akadályezniuk a nedvesség behatolását (zsugeresö vagy felyékeny gyanta).
__... ————————————— § ------ ,.—

ll- ....... _. - ————— ll-..-
7-n- __.u— ' .
..
a .. ' 1
.
Ill-. on*—'*'..I:
. "li-".Ill-ul--—-----—
'-""--.t... '
:. 115
. 1u-ll—- 1-116." . .n- 'a ?" .f'F
M 9. MM! Mű: ag szigetelése IH

házaknál
Köbeivégeízárók: a kábelek végét mechanikailag és villamosan is lezáró

kábelszerelvény. Lehetővé teszi a kábelek vezetőinek villamós esatlakezását
szabadvezetékhez, vagy villamos berendezéshez. Kivitelük: szabadtéri és
belsötéri.
T" — - re,-",
A kábel méret-e, mm' a b c :! : f ;

ifi-1.5..T4XSD HDD 70 Eü 15 'i'!) 10 10
33-i mfw_..3x24w2m 100 342! 'I!) M i?!) m 21)
A kabelek fajtái és az erek jelölése. Két alaptípus:

! A műanyag szigetelesü e-nergiaátviteli kábelek
' A papírszigetele'sü energiaatviteli kábelek
Papírszigetelésü energiaátviteli kábeleket 16 mm'2 (réz) és 25 mm.?
(aluminium) vezetö-keresztmetszettöl gyartanak.
Erek jelölése
Műanyag szigetelési? kábelek."
,,-"O típusú kábelnél: fekete-kék—bama-fekete-fekete
,,-J" típus: zöld-sárga-fekete-kék-barna-fekete
Papirszigefelésű kábelek:
vörös—termeszetes papír, kék-kék-terme'szetes papír
Az N vezetö kék, a PEN vezetö zöldi'sárga
Kábelek áramvezető-formáinak jelölései:

' SM többhuzalos sodrott körcikk formájú vezetö
! RM többhuzalos sodrott köwezetö
' SE egyhuzalos körcikk formájú vezetö
. RE tömör, egyhuzalos körvezetö
sm : rm : se : re:
NYY [ló/I kV (MB Cu ! kV; E-YY) Kisjeszüitse'gű erőátviteli kábel:
*ü'f-húúít'w '.W'HMb—M-Pmlwi *- -rh—1—.wlmwvw .. _
. Felépítése: tömör vagy durván sodrott (2-es osztályú) (Zu-vezető, PVC—

e'rszigeteléssel, kitöltő köpeny, PVC külsö köpennyel.
. Felhasználási terület: szabadban vagy belső térben, szabadon és
kábelesatornában energiakábelként, erőművekben, ipari üzemekben,
kapcsolészekrényekben, ha mechanikai sérülésnek nincs kitéve.
- Környezeti hőmérséklet: -SÚC-től 4-7OOC-ig.
A kábelvonaiak vizsgálata
Általánas else-áma-
A kábel szerelésének megkezdése előtt kábelszekaszenként
- szemrevételezéssel ellenőrizni kell a burkolat épségét;
- meg kell mérni az erek szigetelési ellenállását;
- el kell végezni a burkolat feszültségpróbáját.
A kábel szerelési munkáinak befejezése után, a teljes kábefvonaion az

üzembe helyezést megelozoen el kell végezni a következő vizsgálatokat:
A fehztanasse'g ellenői'ze'se és az azonosítás

A kábelvonal minden egyes vezetőjének és ámyékolásának folytonosságát
ellenőrizni kell, ezt követően az erek azonosítását el kell végezni, majd az ereket
azonosító jelöléssel kell ellátni.
A szigetelési eiiene'ilé's ellenőrzése

A kábelvonal minden egyes erének szigetelési ellenállását meg kell mérni a
vezető és az árnyékolás között, a köpenyszerkezet fémszerkezeti elemeivel
összekötött többi vezető között, árnyékolás nélküli kábeleknél a vizsgált ér
vezetője és többi ér egymással összekötött vezetője között.
175
A szigetelés jészühségpróbája
A 3,6/ókV és annál nagyobb névleges feszültségű kábelvonal villamos
szilárdságát feszültség-próbával kell ellenőrizni. A feszültségpréba
egyenteszültséggel vagy váltakozó feszültséggel végezhető el. A
_probafcszültség értéke:
— egyenfeszültség esetén: 4,2 UU
- váltakozó feszültség esetén: 2,0 UD
A burkolatfizszühségprábája
Közvetlenül a talajba fektetett müanyag burkolatú óflükV és ennél nagyobb
névleges feszültségű kábellel létesített kábelvonal burkolatának épségét ZkV
nagyságu egyentbszültséggel, 5 percig végzett feszültségpróbával kell
ellenőrizni.
A probafeszi'iltséget a burkolat alatti fémszerkezet (árnyékolás, koncentrikus
vezetőn l'émköpcny, páncélzat) és a l'öld közé kell kapcsolni. A feszültségpróba
alatt nem szabad átütésnek bekövetkeznie.
Villámvédelem
Földünk felszínét egy óra alatt több mint egymillió villámcsapás sújtja!
Magyarországon a várható villámcsapások száma átlagosan
négyzetkilométerenként évente legalább kettő. Az épületeket és vagyontárgyakat
ért villámcsapások a hazai biztositötársaságok adatai szerint a nem megfelelő
villámvédelein vagy a villánivédelem hiánya miatt több százmillió forint
villámkárt okoznak évente.
Fogyasztók ki-bo kapcsolása, zárlatvédelem müködése, karbantartási

lekapcsolások, hálózati tranziensek naponta ugyancsak számtalan túlfeszültse'g
impulzust gerjesztenek a hálózaton, melyek csak hullámformájukban
különböznek a villámhatásoktől, előfordulási gyakoriságuk viszont sokkal
nagyobb, mint a villámcsapásoké. A többlépcsős belső villám- és túlfeszültség
védelem ezek ellen is védelmet biztosít!
A villámcsapás a felhő és a föld között létrejövő, impulzus jellegü kisülés.

Ha a villamos térerősség értéke meghaladja a levegő villamos szilárdságának
értékét, akkor indul meg a kisülés.
Külső villámvédelem
A külső villámvédelem tűzvédelem szempontjából változatlanul

nélkülözhetetlen! Ha nincsen villámháritö felszerelve az épületre, akkor egy
közvetlen villámcsapás a magas talpponti hőmérséklet és a szétfröccsenő izzó
anyagszemcsék tüzgyújtó hatása miatt a közelben lévő gyúlékony, tűzveszélyes
anyagokból készitett szerkezeteket meggyújthatja, és ennek következtében az
épület le is éghet.
Csak szabványos és korrózió-védett villámvédelmi szerelvényeket szabad

beépíteni, melyeknek a következö hatósági felülvizsgálatig (3, 6, illetve 9 évig)
garantálni kell a villámhárító megfelelö minőségét és megbízhatóságát! Ezért a
jövőben a helyszinen barkácsolt rozsdás betonvasakat és egyéb korrózióvédelem
nélküli villámvédelmi szerelvényeket nem szabad beépíteni.
A villámvéde'lern célja, hogy a védendő tárgyakat megóvja a villámcsapás

káros hatásaitól.
A villámcsapás káros hatásai:

' Romboló hatása (_gőzfiejlődés következtében jön létre)
__—
1?8
Tananyag a_yillanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
. Dinamikus hatása (elektromágneses erö mechanikai hatása)

' Gyújtó hatása (tüzet okozo höhatás)
' Olvasztd hatása (megolvasztja a fémeket)
n /' Külsö villamveoelmi

í felfogd rendszer
Ezabadvezetékes
//X
betapIa'Ia'a // Föelosztó Aleloszté
Fogyasztók
U
M
§
[]
: kWh %c :Lz
a!
4!
tr
m
-"
l
2
11
tr
"
a) B e)
a
M (101350)
EPH
!!
i EE
s
RE tt !
Távoli föld
CI) Hossziránytí védefem. b) Keresztírányú védelem. e) Csatofó impedancia.
A villámlm'rítá feladata a villám káros hatásaitól való védelem. A

villámháríto berendezés a villámcsapás felfogására, a villámáram levezetésére és
a fülben valo szétosztására szolgál, amely felfogébél, levezetékböl és
földelésböl áll.
A feljogá változatlan feladata, hogy közvetlen villámcsapáskor a védendő

építmény helyett minden esetben a felfogon képezzen biztonságos
villámbeesapási talppontot, és ilyen modon megvédje az épületet a villám
esetleges tüzgyújtó. olvasztó, dinamikus és romboló hatásaitól.
l?9
A levezető a villámháriténak az a része, amelyik a felfogöt villámáram

levezető képes vezetö keresztmetszettel összeköti a villámhárító földelővel. A
villámáram levezetök számának növelésével és páres számú és szimmetrikus
elrendezésével a Faraday kalieka hatás növelhető, mert ennek révén a védett tér
eredő gerjesztése csökken, és ez által a belső tér elektremágneses zavarása is
csökkenthető.
A villámháritö földelő' berendezése a villámháritönak az a fémből készült.

vezetőtest része, amely vagy közvetlenül, vagy betenba ágyazott vezetők
összességeként érintkezik a talajjal,, és a villámáramet levezeti a földbe. A
földelő ellenállásának rendszeres ellenőrző mérése céljából külön mérő-
esatlakezó helyeket kell kialakítani, amelyek vizsgáló-összekötő (benthatö),
vagy vizsgáló esatlakezö (nem benthatö) legyenek.
levezető
tevezelö
l'őldeles
I'őldelés
Mérési hely: Földelésmérés céljára kialakitott csatlaközőhely.
Vizsgáló összekötő: Földelésmérés céljára kialakitött, a levezető és a

földelövezetö közötti öldható kötés.
Vizsgáló csetlekezo': Az eredő földelési ellenállás mérése céljára

hozzáférhető helyen kialakított, a villámháritóval fémes összeköttetésben levö
esatlakezéhely.
180
Földelésí ellenállás: A mérési hely és a föld távoli pontján levö,

árammentes, nullapotenciálú hely között fellépő feszültségkülönbse'g és a
földelön keresztül a földbe folyó áram hányadosa.
R 15 2 !.2 vagy R 51 b 35?— !L továbbá

A
ha az épüle-l IBldelm-endszelenek eredo érték:
R fa: 2 9 vagy R 3 j: (a.
A
n képleael-zhen ..,:J " a tal-11 fajlnge—a ellenállása ..!2m .A az epulet Jlűiillel'lllli'té 111—
!
_ _ -——%::::::::: Ell,—
.- Illlllllluf
7154 r::gmg'lj
...-
*?
" É F'! '-,'_"_-"-"l'_'- '*'-fi ** _ '-." 1'_t'—' LE!-Tü T.i.—l. .,ff '
..,......
_ '
C. .WWW
Napelemes rendszer Villámvédelme
181
Belső villámvédelem
Belső villámve'deíem: Azoknak a berendezéseknek és intézkedéseknek az

összessége, amelyek célja a villámcsapás következtében fellépő másodlagos
hatások által okozott károk elkerülése.
TN-C-S hálózat koordinált védelme
Aietoszt
DEHNguard
- --o- .
*Az új DEHNventil alkalmazásakor távolság

_ -_ távolság
nem szükséges a 15 m-es távolság mm. 15m' min. Smt
., . DEHNventii ' " _"DEHNsafe

Foeloszto j DEHNbIoe _ J NBH—Protector
-7 ' S-Proteetor
?:. '.i
Li
Ú ' . Z ' : I-_
LE
- she'-"f; -L a: ., ; 4
L3 . ' —H--._nt. ll:
. :.fwm_n_::_Jd',-,..
PEN . u
EPH . ; y:, . es???"_
A túU'eszültség a villamos elosztéhálőzatokban illetve berendezésekben

fellép és a legnagyobb megengedett üzemi feszültség esúosértékét meghaladó
feszültség, amely nagyságától, jel alakjátől vagy hullámformájátől,
frekvenciájától és fennállásának időtartamától függően igénybe veszi a
berendezés szigetelését.
Belső eredetű túlfeszültségek:

A belső túlfeszültségeket a villamos hálózatokban bekövetkező hibák vagy a
különböző célú kapcsolási folyamatok okozzák. Tartós tülfeszültségek fellépését
elsősorban aszimmetrikus földzárlatok, hirtelen terhelésváltozások, rezonancia
és ferrorezonaneia válthatják ki.
Kegesolási túltesgüc'tse'gek:
- hálózatok és villamos berendezések kapcsolási állapotában olyan
változások keletkezhetnek, amelyek hirtelen megváltoztatják az áram- és
feszültség viszonyát.
182
Územi frekvenciájú túltesgültse'gek:

— a hálózati berendezések rendellenes üzeme következtében alakul ki
(hálózati terhelés hirtelen lekapeselása, feszültségszabályezök helytelen
üzemeltetése, földzárlatek fellépése stb.).
Rezüngneiás túl/észültségek:
- akker keletkeznek, ha a hálózat vezetékei, vagy gépek induktivitásai és
kapacitásai bizenyes helyzetben rezgő kört alkotnak, aminek saját frekvenciája
közel esik a tápláló feszültség frekvenciájáhez.
Külső, légköri eredetü túlt'eszültségek:
A légköri eredetü tülfeszültségek — a kialakulásukat tekintve - a hálőzattől

független körülmények között jönnek létre. A légköri eredetü túlteszültségeket
kiváltő villán'iáramek nagysága a hálózati feszültségtől függetlenül alakulnak ki.
Közvetlenül elsőserban a szabadvezetékeket és a légkábeleket veszélyeztetik.
igy az állemásek berendezéseit, a kapeselőkészülékeket is a szabadvezetékről
beérkező túlteszültséghullárnek veszélyeztetik. Tevábbterjedő nagyságukat
azonban a szabadvezetéki szigetelések bizenyes mértékig behatárelják.
Légköri eredetü túlfeszültségek a következők szerint alakulhatnak ki:

' közvetlen villámcsapás a fázisvezetöbe,
- villámvédelmi árnyékelás céljából kialakitett és letőldelt
szerkezeteket (villámvédelmi felfegő rudak, védővezetők) érő
villámcsapásek levezetési árama hatására a földelési ellenállásen fellépő
feszültségemelkedés a tázisvezető átütéséhez vezethet (ez az ún.
visszaesapás),
' a szabadvezeték közelében beesapő villám illetve a levezetett
villámáram hatására a vezetékben indukált feszültség alakul ki; elsőserban
a közép— és kisfeszültse'gü hálőzatekban jelent veszélyes mértékü
túlt'eszültség kialakulást.
Tülfeszültségek elleni védelem
Belső eredetü túlfeszültség védelmet általában a megfelelő üzemviteli

intézkedésekkel meg lehet valósítani.
Légköri eredetü túlteszültségek védelmét két esepertra eszthatjuk:
Megelőző' védelem:
Feladata megelőzni, hegy a villám a vezetékekbe, vagy készülékekbe
esapjen. Megfelelően elhelyezett villámháritőkkal lehet ezt biztosítani.
___
183
Közvetlen túlfeszültse'g védelem:

Akkor lép működésbe, ha a megelőző védelem ellenére mégis túlfeszültség
keletkezik, ilyenkor ez a védelem korlátozza a túlfeszültségek. Eszközei:
túlfeszültség-levezetők, oltécsövek és szikraközök, valamint. villámáram—
levezetők és túlfeszültség-lcvezetők.
Villám Elektromágneses lmpulzusa (LEMP) elle-ni védelmi rendszer az

egyes védelmi intézkedések kombinációjából áll, amelyek az alábbiak lehetnek:
' főldelési és potenciál-kiegyenlítő intézkedések,
: helyiség árnyékolás, amely segítségével a villámcsapás által
előidézett. mágneses teret és vele együtt az indukálédott feszültségeket és
áramokat minimálisra csökkentjük,
' nyomvonal vezetési és nyomvonal árnyékolási intézkedések,
melyek segítségével az indukált feszültségek és áramok csökkenthetők
(pl. lehető legkisebb vezető hurok, árnyékolt vezeték, kábelcsatornák
alkalmazása.).
Veszélyes megközelítésnek kell tekinteni azokat. a helyeket, ahol a

villámcsapás másodlagos hatásai következtében kisülés vagy túlfeszültség
keletkezésével kell számolni. lndukált feszültségtől eredő másodlagos hatás
keletkezésével kell számolni bizonyos esetekben.
Veszélyes megközelítések kiküszöbölése: A védendő létesítményben levő
vezetőket és fémtárgyakat a veszélyes megközelítés megszüntetése céljából
össze kell kötni egymással, vagy a megközelítő fémtárgyak áthelyezése, továbbá
belsö, függőleges fémszerkezetek összekötése.
Túlfeszültség védelmi eszközök

Túűeszültség védefmi
' Szikráköz
. Nemes gáztöltésű túlfeszültség levezető
' Oltócső
Túlfeszültség levezető
Túl'feszültség korlátozó
. Fémoxidos túlfeszültség korlátozó
. Szuppresszor diéda
' R-C csillapító tágos túlteszültse'g korlátozó.
Szikrakőz:
A szikraköz a legegyszerübb túlfeszültség védelmi eszköz. A hálézat és a.
föld közé kapcsolva légközét úgy állítják be, hogy csak a hálózat névleges
_—
184
feszültségét jóval meghaladó túlfeszültség hatására üssön át. A szikrakoz

átütésével megszünik a túlfeszültség (_a fold felé levezetődik a túlfeszültséget
létrehozó energia), de ezt követően, a szikrakőzőn főldzárlati áram folyik
tovább, amelyet a hálózat feszültségforrása táplál. lvoltő szerkezet hiányában ez
az áram csak akkor szűnik meg magától, ha nagysága legfeljebb néhány Amper
érték. A szikraköz ugyan hatásosan megszünteti a. túlfeszültséget, de az átütésnél
fellépő nagy feszültségváltozás veszélyezteti a tekereselések (transzformátor,
fojtétekeres, mérőválték) szigetelését, mivel egyenlőtlen feszültségeloszlást
okoz rajtuk, ezen kívül a kialakuló zárlati áram termikus és dinamikus hatása
sem kívánatos.
BLC, D osztályú levezető:

l'. vizsgálati osztály (korábbi VDE szerinti ,,B" levezető osztály):
durvavédelem. 10/350 tis—os jelalakkal történő vizsgálat, mely a közvetlen
villámcsapás ellen nyújt védelmet. Alkalmazások a villámháritéval ellátott
épületeknél, adótornyok, kémények közelében lévő valamint egy adott területen
különálló, elsősorban ipari, szolgáltatói épületek esetében szükséges. A
beépítendő védelmi eszköz a szikrakőz (ív kifúvás mentes), mely igen nagy
levezetési árammal (63...100kA) és nagy dísszipáciős képességgel rendelkezik,
de a működése lassabb és általában nagyobb védelmi szintre korlátoz. A
feszültségvédelmi szint magas, így a hálózat további túlfeszültség korlátozók
beépítését igényli.
2. vizsgálat osztály (korábbi VDE szerinti ,,C" levezető osztály):
kőzépvédelem. 8/20 HS-ÚS jelalakkal a varisztoros túlfeszültség—levezetők
minősítése történik, melyek a villámlás közvetett hatását (másodlagos
túlfeszültségek) hivatottak kivédeni. A beépítendő túlfeszültség korlátozó a
varisztorok: félvezető alapú eszközök, melyek müködése rendkívül gyors,
viszonylag magas levezetési árammal rendelkeznek, de kisebb a disszipáeiés
képességük.
3. vizsgálati osztály (korábbi VDE szerinti ,,D" levezető osztály):
finomvédelem. A vizsgálat kombinált jelalakkal történik (l,2l'50 its
feszültségimpulzus és 8220 es áramimpulzus). A kapcsolási túlfeszültségek ellen
is közvetlen védelmet nyújt a fogyasztóknak.
Oltécső feladata: hasonlo a feszültség levezetőéhez, de annál jóval kisebb

oltőképességü így az alkalmazási területe is korlátozott.
Működése: a levezetendő áram két szikraközőn halad keresztül elő és
főszikrakőz az előszikrakőz az oltéesövőn kivül helyezkedik el a főszikrakőz
pedig az oltéesővön belül van.
Szopresszor diódák:
A szupresszor diődákat a túlfeszültség-védelem finom fokozataiban
alkalmazzák feszültség korlátozásra. Túlfeszültség levezetőkben vagy egyedül,
_—
185
vagy antiparalell kapcsolásban építik be. Terhelhetőségét 8120 as hullámalakra

adják meg.
A Sit 400/2311 V 50 Hz-es hálózatuk belső villám—, és

túlfeszültségvédelmét tőbb lépcső kiépítésével oldják meg. A több fokozat azért
szükséges, mert a villámimpulzus nagy energiatartalmát csak több fokozatban
lehet levezetni úgy, hogy a maradék túlfeszültség alatta maradjon a védendő
készülék szigetelési szilárdságának.
Túlfeszültség levezető
A túlfeszültség védelmi egységet az épület tápellátása belépési helyének

közelében a fővezeték és az EPH-esomépont közé ajánlatos beépíteni.
A túlfeszültség védelmi egység beépíthető a méretlen hálózatba is. A
méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlfeszültség-védelmi egység építhető be,
amelynek kialakítását az elosztőhálézati engedélyes (előző nevén:
áramszolgáltató) elfogadta.
186
Megújuló energia
A világ energiaigénye fokozatos növekedést mutat. A fokozott

környezetszennyezés és a tenné-szeti erőforrások pazarlása globális katasztrófa
hekövetkezéséhez vezethet. A fosszilis energiahordozók elégetésével és más
üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával Földünk átlaghőmérséklete
növekszik, ezáltal a. sarki jegek olvadása és az elsivatagosodás veszélye
fenyeget. Az élő természet pusztítása, elsősorban az oxigént termelő erdők
kiirtása, a lelettűnk tátongó ózonlyuk, a fold, a vizek, és a levegő szennyezése
nyomasztja. az emberiség felelősen gondolkodó tagjait. finnek a. felelőtlen és
tékozló tendenciának a megváltoztatásához környezetbarátabb szemlélet
kialakulására van szükség. A kórnyezetszennyező, energiapazarló technológiák
helyett az energiatakarékosságra és a megújuló energiák -- elsősorban a
napenergia —- hasznosítására kell nagyobb hangsúlyt helyezni.
A Nap úgy működik, mint egy hatalmas fúziós reaktor, amelyből a Föld
minden másodpercben 50 milliárd kWh energiát kap. Ez az energiamennyiség
hozzávetőlegesen megfelel 150 millió nagyméretű erőmű termelésének. A nap
már évmilliárdok óta műkődik, melegíti a Földet, folyékony halmazállapotban
tartja a vizeket., és biztosítja a körtbrgásukat, mozgásba hozza az atmoszférát, és
évente tőbb milliárd növény számára biztosítja a fotoszintézis lehetőségét. A
Nap az energiáját a magfúzióból nyeri. Hidrogén alakul át héliummá. A Nap az
évmilliárdok óta tartó müködése ellenére még mindig 72%—a hidrogén, a
maradék rész pedig túlnyomóan hélium. Tehát bizton állíthatjuk, hogy a Nap
gyakorlatilag kimeríthetetlen energiatbrrásunk.
Hazánk fekvésénél fogva napenergiában gazdag, ezért. eélszeri'i a lehető
legnagyobb mértékű kiaknázása. Magyarországon — a világ többi országához
hasonlóan — egyre nagyobb teret. hódít a Napból származó energia kozvetlen
energiatermelésre való felhasználása.
A napenergia mindazonáltal továbbra is csak kis hányadát teszi ki a magyar

megújuló áramtermelésnek, bár fejlődése töretlen. 2015—ben a bruttó magyar
villamosenergia termelés lU,5*É'/b—a (3159 gigawattóra) származott megújuló
forrásból, ennek azonban csak 3%-a volt napenergia. (5296 volt a biomassza,
22% a. szél, 9% a. biogáz, 7% a vízenergia aránya). Az áramtermelés lényegében
kizárólag a tbtovillamosság elvén működő naperóművekkel történik. Az
áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az
országban,
A napenergia terjedése 2015—őt követően felgyorsult, mind a háztartási

kiserőművek, mind a nagyobb napelem—parkok tekintetében.
18?
A magyar tbtovoltaikus erőművek többsége háztartási méretű kiserőmű.

Ezeket tipikusan családi házak és más épületek tetőzetén helyezik el, ellátva a
tulajdonos áramfogyasztását. Az erőművek többsége ugyanakkor a. villamos
hálózatra van csatlalfnoztatvaa így a fölösleges áramot más fogyasztók is
felhasználhatják. Az erőmű tulajdonosa pedig akkor, ha nem süt a nap,, a
hálózatról kap áramot. A megfelelő árú és teljesítményű akkumulátorok
eltetjedéséig a naperőművek változó teljesítménye — hasonlóan a
szélerőművekhez - komoly kihívást jelent. 2014 végéig 8829 háztartási méretű
naperőművet jelentettek be, 68,13 MW kapacitással. Mára feltehetően ez az
érték jóval meghaladta a 100 megawattot.
Legjelentősebb magyar naperőművek listája:

. Mátrai naperőmű (Visonta) 16 MW (2015)
- Pécsi naperőmű 10 MW (2016)
- Csepregi naperőmű 55 MW (2018)
. Vépi naperőmű 45 MW (2018)
. Kőszegi naperőmű 4 MW (2018)
- Sajóbábonyi naperőmű 05 MW (2016)
. Bojti naperőmű 0,499 MW (2015)
- Sellyei naperőmű 0,499 MW (2013)
- Szombathelyi naperőmű 0385 MW (2016)
2016 decemberében tőbb mint 20001 többnyire kiserőmű építésére irányuló

kérelem érkezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz
(MEKH), ami a magyar napenergia kapacitások gyors növekedését
eredményezi.
Százhalombattán a tervek szerint 2018—ra készül el egy 20 MW kapacitású
naperőmű a Dunamenti Erőmű területén. A Mátrai erőmű 20'18—ig 60 MW—nyi
kapacitással. bíró napelem parkokat épít Visontán és Bűkkábrányban.
Nógrád megyében Szűgy településen 165 MW teljesítményű napelem park
épül. Bátonyterenye közelében 20 MW teljesítményű naperőművet hoznak létre.
A Paksi Atomerőmű közelében 20,6 MW teljesítményű naperőmű épül.
A Nap a földi élet forrása, amely gyakorlatilag kimeríthetetlen

energiatbrrásunk. A napsugárzás energetikai felhasználása többféleképpen
lehetséges. A napelem közvetlenül elektromos energiát szolgáltat, amely a
legsokoldalűbban felhasználható energiafajta. A. napelemek általában nem túl
nagy bonyolultságú félvezető eszközök, és nem igényelnek bonyolult
technológiát.
A napenergia. közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. Az elnyelt sugárzási

energia elektromos vagy hőenergia formájában hasznosítható. A közvetlen
alkalmazásnál a hőenergiát melegítés-iro, az elektromos energiát mechanikai
138
Ian-anyag lan-villawnyszerglőkomplex szakmai vizsgára történő felkészülés he?...
munkavégzésre vagy egyéb célok elérésére használhatjuk. Közvetett

felhasználás történik, amikor a nyert energiát egy bizonyos idő elteltével
kívánjuk alkalmazni. Ekkor a nyert elektromos vagy hőenergiát tárolni kell. A
nappal nyert elektromos energiát akkumulátorokban tároljuk, hogy éjjel, a
sötétben világításhoz. alkalmazhassuk.
A fényelektromos rendszerek alapegysége a fényelem, a napeella. A

napeellában a szilícium fénnyel megvilágított negatív, illetve pozitív vezetési
típusú rétegei között feszültségkülönbség keletkezik. Ha ezt fogyasztóval
áthidaljuk, az áramkörben áram folyik.
A napelemeket nemcsak a Földön, hanem a világűrben is alkalmazzák. Az

ürben történő alkalmazás előnyös, mert itt a sugárzási energia gyengítetlenüi
érkezik a munkafelöletre, és a munkafelület folyamatos megvilágítása
biztosítható.
A napelem vagy fetevillamas elem olyan szilárdtest eszköz, amely az

elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává
alakítja. Az energiaátalakítás alapja, a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes
töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok,
illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adődő beépített
elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre.
Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás
esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.
Az energiaforrások lehetnek:
l . Ki nem meríthetó' energiaforrások

Mennyisége nem korlátozott: Szélenergia, Napenergia, Árapály energia,
Geotermikus energia
Mem-iyísége koríátozotr: Termőföld és a termesztett biomassza energia
2. Kimeri'thető' energiaforrások
Nem megiüulri: Fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, kőszén és
származékaik
Megtört/ó: Természetes erdők
Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló

energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő
előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások
használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulők; energiát a
naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.
__
189
A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei:

! l. Napenergia hasznosítás
' Il: Geotermikus energia hasznosítása
lll. Vízenergia hasznosítás
[V. Szélenergia hasznosítás
V. Biomassza hasznosítás
VI. Biogáz termelés és hasznosítás
Központi energia ellátás (centralizált)

Az energia ellátásunk elsösorban a költségek miatt központi. Kiépítése
rendkívül drága. Minden esetben Függő viszony alakul ki a központi
elosztérendszer tulajdonosával szemben. Krízishelyzetben könnyen sérülhet, sok
felhasználót esetleg országrészeket is érinthet.
Nem központi energiaellátás (decentralizált)

Kiépítése személyre és idöre szabott. A felhasználé maga szervezheti az
energiaellátását. Nem függ a monopol intézményektől, így az energiaárakat sem
az intézmény szabja meg. (csak a beruházás költségeibe kerül)
Egy tipikus napelem modszer sematikus biekkverlat ábrázolása
Ha pet-emel: inucrtef alaplap Halozat:

halni.-ah TU'S'I szolgált.-ulo
.ma- —4n-—- --—m—- —.-.-n-.-——.-...
[_
!-
Biztosílenkal
DC
kapcsoló ellátott
kapacitás Inna pcseio eg yság
Vaal
DC-r
Manson y ,!
nem pm.
[tanult seg
IIIIIIIIIIIII
!erhelés vegy terhelés

e loslto egys-19
Napelemes rendszer blokkvázlata

Közcélú Napelemek
villamos
hálózat
1 'I', " .
FÚgYBSZtÓk
. Ullll
!_ _ . ,lj'; Tuzeseu ,
:filllll: Inverter lekapcsolo
. .'
há'-ií—[(Wh ! " ' '

Valtoaram Egyenaram;
Kétirányú Ill; ;
"'- ? l.-. -- ; _ .- §
(ad"veszl
mérőóra
"""—'. AC —l uff"? DC :
Napelemek optimális tájolása:

_Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Alapanyag szerint többféle napelemet különböztetünk meg:
elonyös natranvoak
Monokristályos . legjobb hatásfok: 15-18fl-lr. - árnyékra erzekeny-

' 20-25 és teljesítmény garancia - hőre érzékel-iv
- BD ev élettartam
Polikristálvos - olcsóbb,, mint e monokristélvos - árnyékra érzékeny

- 13-lé'i:--;::. hatásfok - hőre erzekeny-
- 20-25 és teljesítmény- garancia
- 30 ev élettartam
Vékonyréteg (amorf) - hatásfok: fől-Béla - nagy Felület szükseges

— legjobb ar,.--"teljesítme'nv arany ugyanazon teljesitmeny
, 10 ev garancia előállításához
— kevesbé erzekenv a környezeti hatásokra - rövidebb élettartam
- szort fenvt jol hasznosítja
Hibrid [mono és amorf) - hatásfok: 1?-21% - a legköltségesebb

- here kevesbe erzekeny
- legjobb teljesitménv..frn2 aranv
N apelemes rendszerek tervezése:
A fotovoltaikus napelemeket, közvetlenül a napfényből áramtermelésre,

hálózati betáplálásra vagy akkumulátorok töltésére használhatjuk.
Magyarországon a napsütéses órák száma (átlag 2000 éra/év,ml400Wr'm2) jó
feltételeket biztosít az alkalmazhatóságához.
A napelemek hatásfoka általában 5-15%. Alkalmazhatőak önálló
áramforrásra, vagy villanyszámla csökkentésére, illetve tartalék áramforrás
kiépítéséhez. Az egyre növekvő kereslet és a tömegtermelés kiterjeszkedese
miatt a napelemek ára folyamatosan csökken.
A napelemek nem tartalmaznak mozgo, forgó alkatrészeket, élettartamúk
évtizedekben mérhető (pld. monokristályos 25-30 év teljesítménygarancia,
vagyis a gyártó vállalja azt a garanciát, hogy ennyi év után is az újkori
állapotához képest legalább 80%-os teljesítésre képes a napelem).
Megfelelő elhelyezés után őntisztnléak, gondozásmentesek.
A mostoha és szélsőséges időjárást jól tűrik. A magas hőfoknak és a
jégesőnek is jó] ellenáll. Példa erre a világűrben elhelyezett eszközöknél
használt napelemes áramellátás.
Magyarországon évi 2000 órás napsütést kihasználva indokolt a használatuk.
(Németországban hatalmas számban alkalmaznak napelemeket, pedig a
napsütéses órák száma kedvezőtlenebb, mint nálunk.)
A szőrt fényt (borús idő) is jól hasznosítják.
_
192
Háztetőn elhelyezhető, így nem igényel más hasznos területet. A nyári

időszakban gátolja a tetőtér felmelegedését is, mert a napelem felfogja a
napsugarakat és ez által az alatta lévő cserepet pedig árnyékolja.
Kiszámítható áramtermeie'st biztosit.
J ó ár-arány érték.
Pályázati támogatás lehetséges.
Bár télen kevesebb a napsütés, mégis a napelemek hatásfoka télen
kedvezőbb a hideg idő hatására.
liillési'wérlti
lNYl-LRI'LR
Hmm-J! lmli'mni
fogan—fiú
2?! IK: Fül i!
! faj—taníttatni Iupywink
:: (pl l."."a' im."- É-n'.
Hlagglla—n Ilk. allt-l
.XLl—mmnlúim
tel-cp
Inverterek
A napelemes rendszerekben alkalmazott inverter, a napelemek által termelt

egyenáramot váltóárammá alakítja, a váltóáramot a villamos hálózat értékeihez
szinkronizálja, védelmi funkciókat lát el, megjeleníti a termelt áram
mennyiségét, monitoring rendszerrel kiegészítve számítógépen is követhető
részletes információkat ad az áramtermelésről.
193
Az inverterek mérete változó. Kisebb rendszereket egyfázisú inverterekkel

szokás szerelni (családi házaknál. ez a jellemző), nagyobb rendszereket.
háromfázisú inverterekkel. Erőmüvi, több száz kilowattos rendszerek pedig akár
konténernyi, középfeszültségre is kapcsolható inverterekkel és trafőval
müködnek.
Az inverterek méretezésénél a beépíteni kívánt napelemek összteljesítménye

határozza meg. Javasolt a kiépített rendszerhez méretezett invertert használni,
mert bár az inverterek széles tartományban tudnak dolgozni, jó hatásfokkal
megfelelö méretezés mellett tudnak dolgozni.
Jé minőségü hálózati inverterek általában 2kW—ná1 indulnak. Ennél kisebb

inverterek is léteznek, de általános szabályként elmondható, hogy minél kisebb
az inverter, annál drágább az l Wattra jnté költsége.
Inverterek hatásfoka: Minden inverter adatlapján szerepel egy százalékban

megadott hatásfok érték. A hatásfok százalékban azt fejezi ki, hogy mekkora
veszteséggel dolgozik az inverter, azaz a bejövő egyenáramből az átalakítás
során mennyi vész el.
A maximális hatásfok az ideális körülmények (tökéletes besugárzás és

hőmérséklet) esetén fennálló veszteségre utalnak. A második adat az Euro-
hatásfok, ami pedig az Európában szokásos átlagos üzemelés és időjárás esetén
F JP
meglevo veszteséget jelenti.
A modern inverterek %% feletti hatásfokkal dolgoznak, a legjobb inverterek

98%-osak ma a piacon.
Az inverterek kimeneti jelalakjai különbözőek. A nem szinuszos jelalaküak'.

olcsóbbak, de nagyobb a felharménikus tartalma. Egy megfelelő inverter
esetében a THD 3% alatt van. Tisztán ohmikus fogyasztók esetén a. bekapcsolás
és az üzemelés között alig van különbség. Induktivitást vagy kapacitást
tartalmazó eszközök esetén bekapcsolási áramlökés jelenik meg, amely a tartós
állapothoz képest akár ötszörös is lehet. Az ilyen fogyasztók táplálása esetén az
inverter kiválasztása fokozott figyelmet igényel.
Ha nincs szükség az elektromosságra, célszerű az invertert kikapcsolni, mert

saját fogyasztása is van ZOOOW-os inverternek 20-25W fogyasztása van. Ez a
fogyasztás 10-12 óra alatt 200-300Wh energiát jelent, ami már összemérhető
egy napelem által szolgáltatott energiával.
194
A szigetüzemü rendszerek bekötési sorrendje:

akkumulátor ráesatlakoztatása a töltésszabályzora
inverter bekötése
napelemek rákaposolása
A szi getüzemü rendszerek szétkapcsolási sorrendje:

napelemek lekapcsolása
akkumulátor lekapcsolása
inverter lekapcsolása
Háíozatm táplálás. A Visszatáplált és fogyasztott energia elszámolása oda-

vissza mérő fogyasztásmérő alapján történik. A méré- felhelyezés a helyi
áramszolgáltató feladat és költsége. A rendszert villamos szempontból meg kell
terveztetni és a helyi áramszolgáltatovai engedélyeztetni. Az inverter típusát a
szolgáltató által engedélyezettek közül kell kiválasztani.
Hálózatra csatlakozást. választani csak bizonyos teljesítménynagyság felett
érdemes. (1500 ZOOOW)
Elektromos. hálózat
Hálázatra táplálás
195
Túlfeszültség védelem az inverter DC és AC oldalán
Megnevezés
napelemektöl érkező vezeték
2 DC kapcsoló (DC leválasztó berendezés)
DIN sín
4a 2. típusú túlfeszültség—korlátezé napelemes rendszerekhez, 950 531 vagy
DIN-sínre szerelhető, DEHNguard YPV SCl kompakt 950 530
db 2. típusú túlfeszültség-korlátezé napelemes rendszerekhez, 900 910 vagy
lPES—ös védettségű házban, falra szerelhető, 900 920
DEHNcube YPV SCI
védéföldelés, illetve védőösszeköté vezető sorkapocs, SLK 910 099
LDDDNJmLh
DC—oldali szekrény
inverter
betap. kismegszakító
2. típusú túlfeszültség-korlátozé a napelemes rendszer AD 952 200
eldali szekrényébe, DIN—sínre pattinthaté, DEHNguard
modular TN
10 peteecia'lkiegyenlíté sín a kiegészítő összekötésekhez 563 201
Napelemes rendszer túlfeszültség védelme családi házak esetén
196
Háztartási méretü kiserőmü
d' 1' -___ _,
Kőszegi házra telepített 4 kW-o s napelemes rendszer
A napelemes rendszert 2018. január l-én helyezték üzembe. A házban csak

elektromos készülékek üzemelnek, és villamos energiával müködik a ház fűtési
rendszere is. Az ad-vesz villamos fogyasztásmérő leolvasott adatait a következő
táblázat tartalmazza. Az adatokból látható, hogy április és szeptember között
igen jelentős a napelemes rendszer energiatermelése. A napelemek június
hónapban teljesítettek le gkiemelkedőbben (740 kWh).
ISDN EON Összes
EON EON Inverter III'H'EHEITÖI
Inverter hálózatba hálózatba felhasználás
fogyasztásmérő hálázntbál mérőállá háztartásban
temetés betáplálás betáplálá Invener és
leolvasás felhasznált s felhasznált
mérőállás s hálózat
dátum kWh k'Wh kWh kWh k'Wli k'Wln kWh
20180101 1720 350 "tn
.hu--
20180101 2450 480 130 JE- 334 104

20180."— 01 3200 _85 10? to
l'!
fh
20180—101 3917 gs 300 m

DC!
160
4013 95 el 4146 1510 635 65 560
2018t21601 4254 _a? 650 "!
ars
-
2018.0'-'.01 1331 2900 110 563
2018030l 4420 3500 600 49 551
201309 01 4515 4034 584 93 491
20191001 Jól? lüüü 516 62 454
Mik
. 20181101 490l 405" ?6' 41 ,! .
.- 4-
10181201 Elf-'S? 5115 148 34 114

30190101 6183. ilj-
132 43 sza
3.019 nem __Öőlf _. 185 43 142
11
1015;- 03. ot "3315 *4-
-- É0 "CJ"
197
__.._l a. 1.
'r _' [. III:-":
Nap lemes rendszer föelesztó kajája
SMA Sunny Tripewer STP 8000 TL—20 Napelem inverter
A Sunny Tripewer 2 MPP-trackerrel rendelkezö, transzformátor nélküli PV—

inverter, amely a PV generátor egyenáramát a hálózatnak megfelelö háremfázisú
váltakezá árammá alakítja, és a háremfázisú Váltakezá áramet a közcélú
villames hálózatba táplálja. Az inverter termék külte'ri és beltéri használatra
alkalmas és csak az IEC 61730 A alkalmazási kategória II. védelmi esztálya
szerinti PV generáterekkal üzemeltethető. Az alkalmazott PV-meduleknak
alkalmasnak kell lenniük az inverterrel való használatra. Nagy földkapaeitású
PV-medulekat csak akkar szabad használni, ha esatelási kapacitásuk legfeljebb
1,25 pF.
193
Napsütésben a PV-generátor veszélyes egyenfeszültséget hoz létre, amely a

DC-vezetőkőn és az inverter áramvezető alkatrészein áll fenn. A DC—vezetők
vagy az áramvezető alkatrészek megérintése életveszélyes áramütést okozhat.
Ha terhelés alatt leválasztja a DC—csatlakozőkat az inverterről, akkor áramütést
és égési sérüléseket okoző elektromos ív keletkezhet.
Az inverter kijelzője erősen borús időben történő villamosenergia termelés

adatait mutatja.
.: aaa v;
? _! n
/ x' Eli
N M
SMA Sunny Tripower STP 8000 TL-20 Napelem invertcr kijelzője
_
199
Égnanyag a villa_z___1_3_7__szerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
A kijelző felépítése
Pozíció Szimbólum Magyarózm

Akhmiis :siiesírmerry
Az ukrmiés m,:p Eff'lh'lg-élt'likj
Az Eddig burúpluh masra-..: összessége
Ahm- BLLJL !ifH'fJ ! i'*1-Ln:;.u"sülür
b))en
A %LLJEH'_'3'(_)'['E-1-kapus-Jim nmmsüge
.Akm kapcsűiüT Speedy-me-háiözmml
..f-i'w kupasülüf :: Emmy Fa'H'Tül-lül

:
A i'flulüfunkciós IESÉEE :]kTw

Egg
l(klíüsl'lfnénykwíúH.:zúía ILM i'nuguz. hümúrsékwí lrzíun
l'imrásua Eeüesítmény kat:.r'lc."nn.zcl'1.sa:1 u'; rendszer vezérlésera keresz-

mi
Fázis... unmlyhaz a] natmiuleem'te" ariéksk Túisulm'lk
Pozíció Szimbólum Magyari: mi

? Évá -: " ; ala-H
hijánülu VllkífTHf-ű RE.- uhh?
A kúzaúiu vinni-um: haixliz'azutum fe'afsrlaílú hibu satarrmr'ryssüruu

H i'ÚElL— kimenti-ri Eeszühsúge vagy kmmrmh drama
Az. Hivatala? fmmcflinrj bubu cssünutnysZúrnu
! Eifzíc'mufi mié
l"fí:_': Eüwü van Cl húlüzuh mik). az ilwerl-s-l beúplúlúsr "vágsz ü
km.-nem viünr'nüs hölüzmlzm.
Hi: nyitva van a 'nfdógmi fele. G.? inverrer is: van válaszwtl í]
kóma-lú 'viliühlüh ?;úlúzcilrül
f—n'
kg"?
lf'! v'üih'ff
Házis bennem-IH fmzühságe: vagy LlüiTLEHE-ÉÚ mumü

A PV-GHHHFÚIUHIUÉ Ful'u'eúild hiba ea.—.Hmülyszúl'nü
Esemény- és h'rímüLüm—Jlsk nmgisiaai'reséle szülgúlü auf:
PV gr.—r It'Bí un.)!
200
--c—' .1-"--- "I-;..'._ ' '
nil-4- * u.a.-.- u.m.—i."

a t,- ';
.'l ... l.
A napelemes családi ház fegyasztói föelesztó táblája
201
_TűÉfiiPXűg a villanyszerelőwkomplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez.
Villamos berendezések üzemeltetése

MSZ 1585:2016
Az MSZ 158512016 szabvány tartalmazza az MSZ EN:2009 ,,Villamos

berendezések üzemeltetése" szabványnak — az előszava és a bevezetése
kivételével — az általános követelményeket tartalmazó teljes szövegét, valamint
az azzal együtt alkalmazandó részletes nemzeti kiegészítéseket.
A szabvány követelményei a villamos berendezések biztonságos
üzemeltetésére, azokon vagy a közelükben végrehajtott munkavégzésekre
vonatkoznak. Ezek magukban foglalnak minden üzemviteli, munkavégzési és
karbantartási folyamatot.
Villamos kezelőtér
Olyan helyiség, elhatárolt helyiségrész, a szabad térnek olyan fallal vagy
kerítéssel elzárt része, ahol az ott. lévő, az áramütés elleni alapvédelem általános
követelményeit nem mindenben kielégítő villamos berendezéseket csak arra
feljogosított, villamos szempontból legalább kioktatott személyek kezelik.
Nem kezelőtér az olyan helyiség, elhatárolt helyiségrész vagy szabad tér,
ahol az ott lévő villamos berendezések mindenben - tehát a vonatkozó létesítési
szabványban megengedett enyhítések alkalmazása nélkül - megfelelnek az
áramütés elleni alapvédelem általános követelményeinek. Nem szabad
kezelőtérnek tekinteni az olyan helyiséget, elhatárolt helyiséget, szabad teret,
ahol az ott lévő villamos berendezéseket ki nem oktatott személyek is
kezelhetik.
Elzárt kozeliti—tér: Olyan (villamos) kezelőtér, amelyben az ott lévő villamos
berendezéseket csak alkalomszerűen vagy rendszeresen, de ritkán -
műszakonként legfeljebb kétszer — oda belépő, illetve szemmel tarto, villamos
szempontbol legalább kioktatott személyek kezelik. Általában az elzárt
kezelőtérben villamos szakképzettséggel nem rendelkező kioktatott személyek
csak a kezelési utasításban egyértelműen körülhatárolt tevékenységet
végezhetnek. A felügyelt kezelőterekkel szemben az az alapvető különbség,
hogy a ritka és rövid idejű jelenlét következtében itt elvárható a nagyobb
körültekintés és az ovatosabb munkavégzés.
Állomásfelelős Az üzemeltető által egy vagy több olyan állomás kezelésével

és felügyeletével — adott munkára vagy adott időre — megbízott személy, amely
állomásokban rendszerint nincs helyszíni szolgálattevő kezelő.
Vonalfelelős Az üzemeltető állományába tartozó és az üzemeltető részéről

esetenként megbízott szakképzett személy, aki a nagyfeszültségű szabadvezetéki
munkában résztvevő összes munkacsoport és az üzemirányítő közötti
kapcsolatot tartja.
202
Villamesan szakképzett személy [skilled persen (electrically)] Az a

személy, aki elyan, az adett munkaterületre venatkezé szakmai képesítéssel,
tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a villamosság által
;
előidézhető keekázat értékelésére és a veszélyek elkerüiésére.
Kiektatett személy (instrueted persen) Az a személy, akit szakképzett

sze-mély megfelelően kiektatett, és ez által képessé vált a villamosság által
előidézhető veszélyek elkerülésére-.
Feszültség alatti munkavégzés övezete (live werking zene): Az aktív

részek kerüli elyan tér, amelyben a villamos veszély megelőzését szelgálé
szigetelési szint nincs biztesítva, amiket eda a munkát végző személy védelmi
intézkedések nélkül behatel.
Kisfesziiltségcn egy delgezó akker végez feszültség alatti munkát, ha
érintkezésbe kerül csupasz, aktiv részekkel. Nagyibszültségen egy delgezö
feszültség alatti munkát végez, ha belép a feszültség alatti munkavégzés
övezetébe, függetlenül attól, hegy csupasz, aktív részekkel érintkezésbe kerül
vagy sem.
Feszültségmentesítés: Az a meghatárezett serrendben végrehajtett, tőbb

műveletből álló munkafelyamat, amelynek serán a feszültségmentesítendő
villames berendezés vagy bercndczésrész kapcsolata minden lehetséges
energiatáplálé berendezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése meg van
akadályezva.
A feszültségmenresft'e's fel nem cserélhető lépései:
i. A i'esziiitségmentesítendő rész kikapeselása, leválasztása.
1-3. I.etiitás. a t'isszakapcse'lás 'megakatiáiyezása.
'. . A t'esziiltségmentesség ellenőrzése.
adi-J
4, A i'ennniaratié tőltések kisütése, É'őltlelés-rt'ividrezárás.

ii, A É'esziiltségnientesitett rész kőrüil'iatt'trelása.
Dugás csatin/temeti villamos szerkezetek feszültse'gmentesítése:

Az energiabetáplálásra (hálózatra, tekezett berendezésbe, szerelőlap
esatlakezéaljzatába stb.) dugaszelással esatlakeztathate villames szerkezetek
(_fegyasztékészülékek, kapeseléegységek stb.) feszültségmentesitéseker nem
kell az előző szakasz követelményeit teljesíteni a következő esetekben: ha a
háztartási és hasonlőjellegü fbgyasztékészülékek leválasztását valamennyi,
(tehát nemcsak a betáplálást) esatlakezevezeték dugés esatlakezásának
megszüntetésével (a dugóknak az aljzatekból való kihúzásával') végezték;
minden más dugős csatlakezású villames szerkezetne'l, ha a rá venatkezé
írásbeli karbantartási, illetve javítási utasítás (szervizkőnyv) rendelkezésre áll, az
203
rendelkezik a tbszűltségmentesités követelményeiről, és e rendelkezéseket

maradéktalanul teljesítették.
Rögzített csatlakozású villamos szerkezetek feszültségmentesíte'se:
Az energiabetáplálásra rögzített (fix) bekötéssel csatlakoztatott villamos
szerkezetek esetén a fennmarado töltések kisülését, a földeléswrövidrezárást és a
feszültségmentesitett rész körűlhatárolását clszabad hagyni, ha:
- a háztartási és hasonlöjellegű fogyasztékészülék leválasztását valamennyi
csatlakozókapocs lebontásával végezték;
- a gépsorba nem tartozó olyan gyártmány belsejében történik a munka.,
amelynek - sem távvezérlés, sem automatika, sem távjelzés vagy más célból —
nincs a betápláláson kívül más, helyszínen szerelt összekötése, és leválasztását
vagy a gép kapesainál vagy a gép leválasztására létesített, szabványos (az MSZ
HD 60364-5-534:2009 Leválasztás, kapcsolás és vezérlés vonatkozo előírása
szerinti) leválasztás lehetőséggel végezték.
Feszültse'g alatt álló a villamos berendezés az első üzembe helyezés
időpontjától kezdődően mindenkor, ha rajta a me ghatározott
feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul végre.
Feszültse'g nélküli állapot: Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan
állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a
kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem
áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek
rajta maradéktalanul a feszültségmentesitésnek előírt feltételei.
Biztonságos üzemeltetés: A villamos berendezésen végrehajtandó

bármilyen művelet megkezdése előtt elemezni kell a villamos kockázatok
mértékét. Az elemzés során meg kell határozni, hogy a műveletet hogyan kell
végrehajtani és milyen biztonsági előírásokat és óvintézkedéseket kell betartani
a biztonság fenntartása érdekében.
Személyzet: A munkavégzésben résztvevők vagy a munkavégzéssel érintett
személyek biztonságával kapcsolatos, személyekre ruházott felelősségnek meg
kell felelnie a nemzeti jogszabályoknak. A személyzet köteles a. munkavégkés
helyének és a. körülményeknek. megfelelő ruházatot viselni. Ez jelentheti a
szorosan illeszkedő védőruházat vagy kiegészítő egyéni védőeszköz használatát.
Arra illetékes képzett személynek a munka egészére vonatkozó, e szakasz
szerinti meghatározása esetén a részletes írásos munkautasítás helyett a szóbeli
utasítás is elegendő. Ebből a szempontból egyszerűnek az a villamos berendezés
tekintendő, amely a munka idején csak egyetlen oldalrol táplálható, s nincs
önműködő visszakapcsolása, vagy — ha ilyen van - — azt a munka idejére
letiltották. Egyszerű vagy megállapodás szerinti eljárás az olyan
munkafolyamat, amit a munkát végző már többször ,,rutinszcrűen" végzett.
A személyi védőeszközöket és villamos biztonsági eszközöket időszakos
biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni a következö időintervallumokban:
- munkahelyzet-beállítö deréköv: félévente;
_
204
'liananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
- teljes testhevederzet: félévente;

- rögzítő kötelek, mentőeszkőzők: félévente;
— mászőszerszám: félévente;
- t'eszültségkémlelő (egysarkt't) (l kV lelőtt): 2 évente;
— tázisazonositő (l kV fölött): 2 évente;
— szigetelő-, illetve kezelőrúd (1 kV fölött): 2 évente;
— villamos védőkesztyük: félévente.
A felsorolásban nem szereplő hasonlé eszközök időszakos biztonsági
felülvizsgálata esetében a vonatkozó jogszabályt vagy termékszabványt kell
figyelembe venni. A szabványok szerint áramütés elleni védelemre (előző neve:
érintésvédefem) kötelezett villamos berendezéseket áramütés elleni védelem
nélkül csak akkor szabad bekapcsolni, ha az közvetlen felügyelet alatt marad. Ez
ideiglenes jellegű bekapcsolásra is vonatkozik.
Ellenőrzés (felülvizsgálati
Az ellenőrzés (felülvizsgálat; célja annak igazolása, hogy a villamos
berendezés megfelel a biztonsági szabályzatoknak és a vonatkozó
szabványokban meghatározott műszaki követelményeknek, de kiterjedhet a
berendezés megfelelő üzemi állapotának igazolására t'ellenőrzésérej is. Az új
villamos berendezések, valamint. a meglévő villamos berendezések módosítása
és bővítése esetén, üzembe helyezésük előtt ellenőrzést kell végezni. A villamos
berendezéseket megfelelő időközönként újra ellenőrizni kell Hbliil kell
vizsgálni;. Az időszakos ellenőrzések tfelülvizsgálatoki célja, hogy felfedje az
üzemelés során keletkező hibákat, amelyek zavarhatják. az üzemelést vagy
veszélyt okozhatnak. Az ellenőrzés ttelülvizsgálatj állhat: szemrevételezésből;
az és az szakasz követelményeinek megfelelő mérésekből és/vagy prébákbél.
Kedvezőtlen időjárási feltételek, pl. villámlás, heves zápor, köd, erős szél stb.
esetén a munka megkezdésével ésfvagy folytatásával kapcsolatban
korlátozásokat kell bevezetni. Ha a munkavégzés helyén rosszak a látási
viszonyok, akkor a munkavégzést nem szabad elkezdeni és minden folyamatban
lévő munkát fel kell függeszteni, biztonságossá téve a munkavégzés helyét.
Visszakapesolás elleni biztosítás

A villamos berendezésnek azokat a részeit., amelyeken a teljes körű
leválasztás után még teszültség marad, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket,
megfelelő eszközökkel ki kell sütni. Transzformátorállomásban
kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni zárlatgyanús
villamos berendezésre rákapcsolni tilos. Kizárőlag földről kezelhető
elosztészekrényckben, szakaszszekrényekben megengedett kezelőfogantyúval
kezelhető késes biztositőval mérés után lOOA-ig terhelést kapcsolni vagy
zárlatgyanús villamos berendezésre IUOA—es késes biztosítóval rákapcsolni.
Egyéb berendezés, illetve nagyobb üzemi áram és biztosítőbetét-érték esetén a
műveletet a fedővédelmct ellátó berendezéssel kell elvégezni.
205
Vállalkozások
Makra környezet: tágabb környezet, a vállalkozás nem bírja belblyásolni.

- Természeti környezet: éghajlat, természeti kincsek
— Politikai-jogi rendszer: Gazdaság és politika kapcsolata, a politikai
erőviszonyok alakulása, politikai stabilitás, magántulajdon védelme,
állami beavatkozás.
- Gazdasági környezet: állami gazdaságpolitika iránya, költségvetési
és adópolitika, támogatási és szabályozá rendszer, állam
intézményrendszere, állami megrendelések.
— Technológiai környezet: a társadalom technikai, technologiai
fejlettsége, a kutatásra forditott GDP nagysága, a 1vállalkozások fejlesztési
lehetőségei.
- Szociális-kulturális rendszer: pl. demográfia, életmód, szociális
értékek, egészségügyi helyzet.
Míkrekörnyezet: közvetlen (akcio) környezet, a vállalkozás tudja

befolyásolni.
— A lkalmezotrak: biztosítják a vállalkozás munkaerő szükségletét.
— Tulajdonosok: alapvető érdekük a vállalkozás sikere, vagyonukat
kockáztatják.
- Mer-redzsmenr: felső vezeték, megélhetésük, egzisztenciájuk függ a.
vállalkozás sikerétől.
Ez a három együtt a vállalat, vállalkozás (belső érintettek)
— Fegnsztók: a vállalkozás alapvető célja a fogyasztók
szükségleteinek kielégítése, fontos a megelégedettségük.
— Széllírók: A vállalkozások bejövő erőforrásaikat tőlük szerzik be.
(Anyagok, áruk, gépek, berendezések) Szempontok az ár, határidő,
megbízhatóság, rugalmasság, fizetési feltételek stb.
— Versenytársak: a vállalkozások többsége meghatározott piacon
müködik, melynekjellegzetessége, hogy konkurenciával találkozik. Ha túl
erős a konkurencia, végig kell gondolni, mivel lehet legyőzni őket
(marketing tevékenység), esetleg érdemes más piacot választani.
- Pénzügyi szervezetek: (bankok, hitelintézetek) biztosítják a.
vállalkozás pénzigényét.
- Kormányzat: befolyásoló szerepe van törvények rendeletek,
szabályozók megalkotásával, támogatások, pályázatok kiírásával az adott
vállalkozások működésére.
- Érdekeseportok, érdekképviseletek: támogatják, vagy akadályozzák
a vállalkozás működését. Pl. kamarák, munkaadói szövetségek,
szakszervezetek.
206
Piac: valóságos eladási és fizetőképes vételi szándékok

me gnyilvánulásainak szintere
— kereslet: az az ánimennyiség, melyet a fogyasztók hajlandok és
képesek megvenni a különböző árak mellett adott termékből.
- kereslet törvénye szerint alacsonyabb árak mellett az emberek
tőbbet hajlandoak venni valamiből, míg magasabb árak mellett
kevesebbet.
— kínálat az az áru mennyiség, melyet az eladók hajlandok és képesek
eladni kiilőnbőző árak mellett.
— kind/af törvénye szerint magasabb árak mellett a termelők tobbet
hajlandók termelni, eladni valamiből, mint alacsonyabb árak mellett.
— ár az áru pénzben kifejezett. esereértéke. Tényleges nagysága a
kereslettől és a kinálattől tiigg.
— egt-tensúlvi őr: amely mellett a kereslet és a kínálat éppen
megegyezik egymással. Ilyen a valóságban szinte soha nem fordul elő, de
a piaci mechanizmus, a kereslet. és a kínálat egymásra hatása az árat az
egyensúlyi ár felé tereli.
Vállalkozás személyi feltételei
.A vállalkozás célja: tbgyasztéi igények kielégítése nyereség elérésével. A

vállalkozás sikerességét alapvetően befolyásolják a vállalkozó személyi
képességei
- Önállésőg, függetlenség: egyedül, segítség nélkül is tudjon
feladatokat megoldani. Aki csak mások által meghatározott feladatokat
tud elvégezni, mindig azt teszi, amit mondanak neki, az nem lehet sikeres
vállalkozó.
— Dönteni redős: különböző megoldási médek között képes legyen
választani, majd választásának. megfelelően cselekedni.
- Kreot'ivifás: képes új dolgok létrehozására.
— Koekőzotvőilokis: képes legyen kockázatot vállalni, úgy hogy
számoljon a várható kővetkezményekkel.
— pozitív szemléket: csak optimista lehet sikeres vállalkozó.
— Kommunikációs képesség: tárgyaló képesség, hogy megértesse és
elfogadtassa magát másokkal.
— Szakmai jeikészültség: annak a tevékenységnek az ismerete, amelyet
vállalkozóként végezni akar.
- Vezetői, szervezői képességek: azok a képességek, amelyek a
vállalkozás irányítását, szervezését, vezetését jelentik.
207
Vállalkozási formák:
]. Egve'ni vállalkozás
2. Társas vállalkozás
Egyéni vállalkozás: a belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében

és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés eéljáből folytatott. gazdasági
tevékenysége.
Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel.
A legegyszerübb társasági fonna, magánszemély hozhatja létre, aki
cselekvőképes, 18 évet betöltött, állandő lakhelye van és nincs kizárva az egyéni
vállalkozás gyakorlásából.
Társas vállalkozások:
Jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozások: (_A tulajdonosok
és a vállalkozás vagyona nem különül el egymástól)
— közkereseti társaság (KKT): A Kkt létesítésére irányuló társasági
szerződéssel tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és
egyetemleges télelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet
folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére
bocsátják. Nines meghatározva az alaptőke nagysága.
- betéti társaság (BT): A bt létesítésére irányuló társasági
szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység
folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag
(beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg
legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt
vagyoni betétje szolgáltatásra köteles, a társaság kötelezettségeiért
azonban általában nem felel. Nincs meghatározva az alaptőke nagysága.
Jogi személyiséggel rendelkező: (Elkülönül a tulajdonosok és a vállalkozás

vagyona)
- Korlátolt felelősségű társaság (KFT): tőrzsbevételből állő,
törzstőkével alapítható gazdasági társaság. Jellemzői: alaptőke nagysága
meghatározott min. 3 millió Ft; a tagok személyes közremüködése nem
kötelező; a felelősség korlátolt a bevitt vagyon erejéig.
— Részvénytársaság (RT): Részvények kibocsátásával hozzák létre az
alapításhoz szükséges vagyont. Kötelező a felügyeleti bizottság és a
könyvvizsgáló, legföbb felügyeleti szerve a közgyülés. Meg kell jelölni a
névben, hogyan értékesíthető a részvény, azaz milyen körben: zrt. :
zártkörü, az alapító vagyon SOÚÚÚOÚ Ft, nyrt. : nyílt körben értékesíthető,
az alapító vagyon 20000000 Ft.
208
Az üzleti terv felépítése
Az üzleti terv általában a következő fejezeteket tartalmazza:
l. A vállalkozás adatai:
' a vállalkozás neve, címe,
! a tulajdonosok nevei, címei,
. tulajdoni viszonyok, arányok, azonosító adatok.
2. Összefoglalás
Az egész üzleti terv tartalmának tömör összefoglalása, amelyből a
vállalkozás tevékenysége, az üzleti terv tartalma átfogóan és nagyvonalúan
megismerhető.
3. A vállalkozás leírása
A vállalkozás alapvető üzleti tevékenységét, termekeit, szolgáltatásait,
ügyfeleinek körét, jellemzőit, kiszolgálásának tartalmát és módját, székhelyének
és telephelyének bemutatását tartalmazza.
4. Marketingterv
A marketingtervben a vállalkozó részletes programot dolgoz ki arra, hogyan
valósítható meg, hogy a fogyasztói kereslet elvárásainak megfelelő minőséget és
értéket hozzon létre az adott piacon.
5. Működési terv
A vállalkozás alapját képező termék, szolgáltatás előállításának lépéseire
vonatkozá program, amelynek tartalma:
' a vállalkozáshoz szükséges befektetett eszközök (gépek,
berendezések, immateriális javak),
- a vállalkozáshoz szükséges bérelt eszközök,
' a termelési folyamat terve,
- a működési költségek megtervezése,
' termelési terv.
6. Szervezeti terv
Összetbglalja a vállalkozás sajátos képességeit, szervezeti felépítését,
kapcsolati rendszerét, ellenőrzési mechanizmusait, amelyek tartős előny forrásai
a versenytársakkal szemben.
209
7. Pénzügyi terv
A terv az előző pontokban megalapozott üzleti tevékenység megvalósítására
vonatkozó pénzügyi előrebecslés. Kiemelkedő jelentősége abból fakad, hogy
eszközrendszerével lehetőség nyílik a vállalkozás pénzügyi-gazdasági
életképességének vizsgálatára, az üzleti tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-
vezetésí modszerek meghatározására.
Tartalma:
árbevételi terv az első és az első hárem évre,
költségterv (működési költségek),
eredmény és eredmény-felhasználási terv az első hárem üzleti évre,
nyitó és zárómérlegek (az első három üzleti évre),
fedezetipont-elemzés,
pénzforgalmi becslések (cash-flow),
szöveges értékelés (mérlegelemzés, meglévő és szükséges
erőforrások).
8. Kockázati-készenléti terv
Az üzleti tevékenység bármely mozzanata magában hordozza a kudarc
esélyét. A legnagyobb veszélyt a piaci viszonyok változásai és az azokhoz való
alkalmazkodás milyensége jelenti. Az átmeneti piaci veszteségeket pénzügyi
manőverekkel időlegesen pótolni lehet. Veszélyt hordoz magában az is, ha a
vállalkozás nem ismeri fel a váratlan sikereiben rejlő növekedési lehetőséget,
elmulasztja annak támogatását. E pontban kell számba. venni mindazon
akadályokat és az ezekre tett ellenintézkedéseket, amelyek a tervezett piaci
szerepvállalás sikerességét kedvezőtlenül érintik.
9. Vezetési koncepció
Tartalma:
! a vezetési filozó fia,
- gazdálkodás az emberi erőforrásokkal,
- a vállalat arculatának (image) kialakítása.
10. Melléklet
Az üzleti terv mellékleteit képezheti bármi, ami a benne foglaltak
megalapozottságát, a vállalkozás kedvező megitélését szolgálja.
210
Munkahelyi egészség és biztonság

Foglakozási megbetegedések
A munkavégzés során az ember szervezetében elváltozások jöhetnek létre. A
fizikai és a szellemi munkavégzés környezeti hatásai egészségkárosodáshoz
vezethetnek.
A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan
heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy
kialakuló idült: egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással
kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai,
biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre, ill. a
munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételére
vezethető vissza.
A munkavállalót munka közben érő hatások

A munkavállaló szervezetét munka közben különféle hatások (expozíciók)
érik. Ezek lehetnek szokásos és fokozott mértékűek. A fokozott. expozíciók sem
haladhatják meg a munkavégzés során a munkavállaló szervezetében a
megengedett mértéket, pl. zajterhelés esetén 4000 I-lz—en a 30 dB—es
halláscsőkkenést bármely fülön. A biológiai expozíciós mutatók azok a
paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok. és a szervezet közötti kölcsönhatások
mennyiségileg jellemezhetők.
A foglalkozási betegségek kóroki tényezők szerinti besorolása

Fizikai kőre/ci tényezők:
— a zaj okozta halláskárosodások,
- a helyileg ható vibráció okozta betegségek,
- az ionizáló sugárzás okozta betegségek,
— a nem ionizáló (ultraibolya, infravörös) sugárzás által okozott
betegségek,
- a túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek.
Kémiai kóroki tervezők:

— az ólom és vegyületei által okozott megbetegedések,
- a higany és vegyületei által okozott megbetegedések,
— a klór által okozott megbetegedések,
- a levegőben levő por által okozott megbetegedések (szilikózis),
— a foglalkozási asztma.
211
Biológiai kóroki tényezők:

- a gombák okozta börbetegségek,
- a kullanes okozta agyvelőgyulladás és Lyme-kör,
- a foglalkozással kapcsolatban keletkezett májgyulladás (hepatitis)
- a foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis.
Pszichoszoeiális, ergonómiai kóroki tényezők:

— csontok, izmok stb. megbetegedése egyoldalú igénybevétel
következtében,
— nyomás eredetü perifériás idegkárosodás,
- fokozott megterhelés okozta megbetegedések.
Hol kell jelenteni a foglalkozási betegséget, a foglalkozási. heveny és idült

mérgezést és a zaj okozta fokozott expozíciós eseteket?
Az Állami Népegészségügyi és nénim-mél Szolgálat (ÁNTSZ) munkáltató
székhelye szerinti illetékes megyei (fövárosi) intézetéhez kell jelenteni, ki kell
vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba venni. Csak a
feltételrendszernek megfelelö orvos gyakorolhat, pl. foglalkozás-orvostani
szakorvos.
Mire törekedjünk a munkavégzés során jelen levő veszélyhelyzettel és

veszélyforrással szemben?
A munkavégzés során mindig jelen vannak a veszélyforrások, amelyek a
leggondosabban megválasztott személyi és tárgyi feltételek mellett is
okozhatnak veszélyhelyzeteket. Törekvésünk az legyen, hogy az összes
veszélyhelyzetet, veszélyforrást felszámoljuk!
A munkaegészségügy célja
A munkaegészségügy celja a munkahigiénia és a foglalkozás-egészségügy
révén a dolgozó egészségének megóvása a munkavégzés során bekövetkező
esetleges ártalmaktél.
A munkaegészségügy feladatai
A munkaegészségügy feladata, hogy a munkakörnyezet tervezése,
kialakítása során az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés
feltételeit teremtse meg.
A munkaegészségügy főbb feladatai:
- a munkakörnyezeti hatások (légesere, világítás, zaj stb.)
befolyásolása,
- a munkatelj esítmény növelése,
- a munkaeszközök állapotának javítása,
— a foglalkozási ártalmak megelözése, megszüntetése,
212
- a dolgozók egészségi állapotának rendszeres vizsgálata.
A foglalkozás—egészségügy feladatai:
- a munkakörnyezet emberekre gyakorolt hatásának elemzése,
- a foglalkozási megbetegedések felismerése,
— a munkavállaló Összes terhelésének meghatározása,
- a toglakoztathatéság feltételeinek meghatározása,
— orvosi alkalmassági vizsgálatok előírása,
— a fiatalkorú és a megváltozott munkaképességű személyekre való
fokozott odafigyelés.
Munkaélettan
Az ember szervezetének állandoan alkalmazkodnia kell a munkavégzés
során. A munkaélettan a munkát végző ember szervezetének vizsgálatával
foglalkozo tudomány, ami azt kutatja, hogy milyen mértékben veszi igénybe a
különbözö fizikai és szellemi terhelés az ember szervezetét.
Munkalélektan
A munkalélektan az embereknek a munkához valé viszonyából fakadó
lélektani törvényszerüségeket kutatja a kedvezőbb munkahelyi légkör
kialakítása érdekében.
A munkavégzés során a zavaró kornyezet kiiktatása növeli a biztonságot. A
munkaszervezésnél figyelembe kell venni, hogy az ember csak néhány tárgyra
tud figyelni, koncentrálni. Az idő múlásával ez a figyelem és koncentrálás
csökken, és így a balesetek bekövetkezésének a valószínüsége növekszik. A
zavaré hatások (hangos beszéd) esiikkentik a biztonságot. A rövid ideje
foglalkoztatottak baleseteinek száma nagyobb, ezért törekedni kell a tanulás és a
gyakorlás idejének nüveiésére. Fontos hogy az ember szeresse a munkáját.
A szakmai tudáson kívül az akaraterő, az Önbizalom, az Önuralom, az
együttműk(idö—képesség is feltétele a jé eredmények elérésének, amit tovább
erösít a jó munkahelyi légkör. Munkabiztonság csak pozitív
gondolkodásméddal, érzelmekkel valósítható meg.
A munkahely biztonságos kialakításának követelményei

A munkarendszerek emberközpontú kialakítása és fejlesztése
alapkövetelmény a hatékonyság növelése érdekében. Az ilyen jellegü kutatások
és fejlesztések képezik az ergonómia alapjait.
Általános elvek:
" A munkahely és a munkaeszköz tervezésekor vegyük
tigyelembe az egyéni adottságokat, pl. testsúlyt, testmagasságot,
amelyek a munka hatékonyságát is befolyásolhatják.
— A munkavállaló igénybevételét. úgy tervezzük meg, hogy a
fizikai, biologiai terhelések a megengedett határértéket. ne haladják
213
meg! Fordítsunk különös figyelmet a statikus és dinamikus

terhelésekre.
- A munkahelyeken és munkaeszközökön használt jelek és
jelölések egyértelmüen azonosíthatók és könnyen felismerhetők
legyenek!
- A kezelöelemek kialakítása, elrendezése feleljen meg a.
munkavállaló alkati adottságainak, legyen egyszerüen működtethető!
—- Veszélyes környezeti hatások ne terheljék a munkavállalót!
- A szellemi és fizikai terhelés egyensúlyát szem elött tartva
kerüljük a munkavállalók túlterhelését vagy alulterhelését!
- A pszichológiai hatások fontosságáról se feledkezzünk meg!
Az építményeket és részeit az üzemelésük alapján kell tervezni és

megépíteni. A helyszíni adottságok ügyelembevételével a következő
követelményeknek kell megfelelni:
- mechanikai szilárdság,
- tűzbiztonság,
- higiéné,
- egészség—és környezetvédelem,
- zaj és rezgés elleni védelem,
- energiatakarékosság,
— a táj- és a településkép esztétikus kialakítása.
A munkahelyek kialakításának legfontosabb szempontjai

A munkahelyek kialakításánál a következőket kell szem előtt tartani:
- vízellátás,
— szennyvízelvezetés,
- helyiségek méretének kialakítása,
- a falak burkolása,
— a helyiségek. burkolata,
- a munkahelyek fűtése,
— a munkahelyek szellőztetése,
- a munkahelyi klíma (hömérséklet, nedvességtartalom, levegö
tisztasága)
- a munkahelyek megvilágítása (mértékét a végzett munka
jellege határozza meg)
— a színek kialakulása.
214
Informatikai és műszaki alapok
Informatikai alapok
Információ
Az információ olyan új ismeret, amely inegszerzője számára szükséges, és
korábbi tudása alapján értelmezhető. Az információ olyan tény, amelynek
megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban.
(Úgy is fogalmazhatunk, hogy az információ valamely meglévő
bizonytalanságot szüntet meg.) Azokat az információkat, amelyekből
valamilyen konkrét tényt tudunk meg adatnak is nevezzük. Az információ
értelmezett adat.
Adat
Az adat elemi ismeret. Az adat tények, fogalmak olyan megjelenési tonnája,
amely alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra,
továbbításra. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján
információkat, azaz új ismereteket nyerünk.
Jel
Az intbmiáeiókat jelek segítségével rögzítjük. A jelek nagyon sokfélék
lehetnek. Vannak olyan egyszerű jelek, amiket majdnem mindenki megért (pl.:
integetés búcsúzáskor. Vannak olyan jelek is, amiket az embereknek csak egy
csoportja ért. Ilyen jelekből állnak a titkosirások, de sok más jelet is csak tanulás
és gyakorlás után értünk meg (Morze, jelzőtáblák, jelnyelv, stb.). A jelekkel
rögzített információkat csak akkor értjük, csak akkor tudjuk ,,venni", ha
ismerjük a jelek jelentését. A betűket például csak akkor értjük, ha tudunk
olvasni.
Kód
A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, mellyel
valamely információ egyértelmüen megadható.
Kódolás
A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes jelekké.
Adatátviteli sebesség
Az inibrmáeióáramlás sebességét adatátviteli sebességnek nevezzük.
Leggyakrabban használt mértékegysége: bps (bit. per seeundum), amellyel az
egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük.
Tőbbszőrősei :
- Kbps (ezer bit per second)
- Mbps (millió bit per second)
— Gbps (milliard bit per seeond
A modemek például l4,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az

adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4
Kbps sebességű modem egy 50 oldalas irást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2
Gbps adatátviteli sebességgel müködő hálózat, egy lexikon teljes szövegét alig
egy másodperc alatt továbbít.
Hardver
A számitásteehnikában hardvernek nevezzük magat a számítógépet és
minden kézzel megfogható tartozékát, a számítógép elektromos és mechanikus
alkatrészeit (melyekből ősszeszerelték a számítógépet). A hardver eszközök
fejlesztésével mernokok foglalkoznak
Szoftver
Szoüvernek nevezzük a számítógépre írt programokat (operációs rendszer,
szövegszerkesztő, böngésző, stb.) és az ezekhez mellékelt irasos
dokumentációkat. A szoftvereket programozók készítik, szellemi termékek,
kézzel nem megfoghatóak (csupán a szoftvereket hordozo eszközöket - CD,
DVD tudjuk megfogni). A szoftver a számítógépen futo programok összefoglaló
neve, a hardver egységeket működtető-, és vezérlő programok összessége.
Program
A program olyan egyszerű utasítások, műveletek logikus sorozata,
amelyekkel a számítógépet irányítjuk. A program az utasításokat is és az
adatokat is kettes számrendszerben leírt számokkal ábrázolja. Meghatározza,
hogy a számítógép milyen modon végezzen el egy adott feladatot. A
programokat héttértérolőn tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot
elindítunk, az operációs rendszer a háttértároléről betölti a programot a
memóriába. A CPU számára átadja a program kezdetének címét, majd a
program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, működni kezd.
216
M_I—_"
A számítógép leegyszerűsített működése

Nagyen leegyszerűsítve az alábbi blekkvázlat szemlélteti a számitógép
müködését:
PROCESSZOR
A számítógép vezérlöegysége.
Lépésmként végrehajtja "" '
programok utasításait.
HATTERTARAK li MEMőífÁF-v
Biüesi'l'jdk az adatok i
Betöltődnek ::
tartós tárolását. progmmok és az
A háttértáreken adatok.
tárolt adatok a gép BUSZRENDSZEREK Az adatok a gép
kikapcsolása után is kikepüelóSe után
megmaradnak. l elvesznek.
menzán
Lehetővé teszik, hogy—,
kommunikálni tudjunk a
számítógéppel._,
"a
Mi történik a számítógép belsejében egy egyszerű szöveges

dekumentum elkészítésekor?
A számítógép bekapcsolásaker a háttértárelórél (winchester) betöltő—dik az
operációs rendszer a számitógép memóriájába és a meniteren megjelenik a
grafikus kezelőfelület. Az egér segítségével elindithatjuk a szövegszerkesztő
pregramet, amely szintén a memóriába töltödik be. A memóriám tehát egyszerre
több pregram is esztezhat. A szöveg elkészítéséhez a billentyűzetet használjuk.
A begépelt szöveg is a memóriában helyezkedik el, mint adat. Ha áramszünet
lenne, akkor a begépelt szövegünk elveszne, mivel az eperativ memória csak
bekapeselt számítógép esetén képes az adatok megőrzésére. Adatainkat ezért
folyamatesan mentenünk kell. Ez azt jelenti, hogy egy olyan háttértáreléra
helyezzük (mentjük), amely a gép kikapeselt állapotában is megőrzi az adatekat
(winchester, floppy, CD, stb.)
21?
Tananyag a vűlanysűzerelőkomplex szakmai vizsgára történő felkészülés-hez"
Műszaki alapok
Fémfényűség
A férnek a rájuk eső fénynek nagyobb részét visszaverik, csak kis részét
nyelik el. Sima felületük tükrözőek, finom poruk azonban nem fémfényű, hanem
rendszerint fekete,
A fémek színe
A férnek színe általában szűrkésfehér. Kivételt képez a rézcsoport két eleme,
a Cu vörös, az Au sárga színűnek látszik. A férnek színét sokszor befolyásolja a
felületen kialakuló vékony oxidréteg, ezért mutat a króm kékes, az ólom
sötétszürke szint.
A férnek rugalmassága
Mérsékelt alakváltozással szemben a fémek rugalmasan viselkednek. A
deformálhatóságból következik a fémekre jellemző kalapálhatóság, nyűjthatóság
(a nemfémek ridegek, ütésre törnek). Az egyes tömegpontokat egymáshoz nem
kötik mereven közös elektronpárok, ütésre, nyomásra a rácspontok bármely
síkban elesúszhatnak, egy másik fémion helyét foglalják el, végül ugyanolyan
kristályráes alakul ki (tiszta fémekre jellemző inkább). Ott, ahol más fémionok
is jelen vannak (elegykristály), a rácssikok elcsúszása akadályozott, ezek többé-
kevésbé ridegek.
Az anyag sűrűsége
Egy anyag sűrűségét a tömegének és a térfogatának a hányadosa határozza
meg. Ha két test közül az egyik nagyobb sűrűségű, mint a másik, akkor azonos
térfogatú darabokat véve, az elsőnek nagyobb lesz a tömege, mint a másodiknak.
Hasonlóan, ugyanolyan tömegű testeket véve a két anyagból, azok különböző
térfogatúak lesznek.
Mely anyagoknak jó az elektromos vezetőképessége?

A fémek jól vezetik mind az elektromos áramot, mind a hőt. Oka a
fémráesban szabadon elmozduló elektronok rendszere. A fémek elsőrendű
vezetők, az áramot ugyanis az elektronok vezetik bennük, a ráespontokban lévö
atomtőrzsek a vezetésben nem vesznek részt. Magasabb hőmérsékleten a fémek
elektromos ellenállása nagyobb (az atomtörzsek fokozott hőmozgásukkal
akadályozzák a vezetést). lgen alacsony hőmérsékleten egyes fémek esetében
hirtelen erősen lecsökken az ellenállás, megnő a vezetöképesség, ez a
szupravezetés jelensége. Vannak olyan anyagok (főként kerámiák), amelyek
bizonyos körülmények között szigetelőként viselkednek, viszont olyan állapotba
is hozhatóak a szerkezetük megváltoztatása nélkül, amikor vezetőként
viselkednek, ezeket az anyagokat. nevezzük félvezetőnek.
218
Olvadáspont és hőtágulás
Az olvadás során a testek atomjai a közölt hő hatására egyre nagyobb
mértékben rezgésbe jönnek. A növekvő belsöenergiának köszönhetően az anyag
szilárd állapotból folyadek halmazállapotba megy át. Azt a hőmérsékletet, ahol a
halmazállapot változás bekövetkezik, olvadáspontnak nevezzük.
A legtöbb anyag melegítesekor kitágul, a molekulák gyorsabban mozognak,
távolabb kerülnek egymástól. A szilárd testekben a molekulák rögzitett
ráospontekba, egymáshoz közel helyezkednek el. Ezért. állandó nyomás mellett,,
ugyanolyan homerseklet-változás hatására a szilárd testek liötágulása a
legkisebb? a folyadékok jobban,, a gázok pedig meg jobban tágulnak.
A bimetál (ikerfém) működési elve

A bimetál lemez esetében két különböző anyagú (hötágulású), fe'mlemezt
összeforrasztanak. Melegites hatására mindket lemez kitágul. A tágulás a
különbözo anyagoknak köszönhetöen különböző mértékben történik. Ezert
különbözö hosszváltozást szenvednek, aminek következtében az egyesített
lemezek elhajolnak, lizi a tulajdonságot a hömérsékletkapesolákban,
termosztátokban alkalmazzák.
Bimetál
Fütöszál Szegees
?? ;,v Kapcsoló
!) !; §:
áramo
Terhelö
T A
[
Bimetál
219
Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése

MSZ 4852:1977
Egy villamos berendezés vagy berendezés— rész hibavédelmi szempontból

történő felülvizsgálatának fontos részét képezi a szigetelési ellenállás vizsgálata
és megfelelőségének igazolása. Ezt a vizsgálatot mind első, mind időszakos
felülvizsgálat esetén szükséges elvégezni, hiszen az első felülvizsgálat során
lehetőleg még a feszültség alá helyezést megelőzően ezzel a módszerrel
ellenőrizni tudjuk, hogy az adott villamos berendezésen belül az egyes
áramkörök a kialakításuk során (vezetékek behúzása, kötések kialakítása) nem
szenvedtek olyan fizikai károsodást, amely a szigetelési ellenállás értékét a
megfelelő biztonsági szint alá csökkentené. Időszakos felülvizsgálat esetén a.
szigetelő anyagok ellenőrzése az öregedésük, az esetleges nedvesedés és
kedvezőtlen környezet (például kémiai anyagok behatása) által okozott romlás
miatt szükséges.
Vonatkozó szabványok
Jelenleg a. villamos berendezések hibavédelmi szempontból történő
felülvizsgálata esetén a szigetelési ellenállás vizsgálatának módszereit, valamint
a mért ellenállás határértékeit. az MSZ HD 60364—62007 szabvány 6133-es
pontja, valamint a jelenleg érvényben lévő MSZ 4852zl977 szabvány írja elő.
Ezeken kívül a különböző védővezetö nélküli érintésvédelmi médek esetén az
MSZ 4851—5zl99l szabvány vonatkozo pontjai tartalmazzák az egyes védelmi
médek alkalmazása esetén elvégzendő szigetelési ellenállás vizsgálatának
módszereit. SELV, PELV és villamos elválasztással történő védelmi méd
alkalmazásánál a szigetelési ellenállás vizsgálatát az MSZ HD 60364-óz200'7
szabvány ől.3.4-es pontja határozza meg, a padlózatok és a falak szigetelési
ollenállásának/impedaneiájának vizsgálatával az említett szabvány 61.3.5-ös
pontja foglalkozik. A szigetelési ellenállás vizsgálatánál alkalmazott
műszerekkel és mérési mődokkal szemben támasztott követelményeket az MSZ
EN 61557-22007 szabvány foglalja magában.
Villamos berendezes szigetelési ellenállásának vizsgálata
Hibavédelmi szempontból történő első vagy időszakos felülvizsgálat
alkalmával az MSZ HD 60364-ő:2007 6133—es pontja szerint a villamos
berendezés szigetelési ellenállásértékét mérni kell az aktív vezetők (LI , L2, L3,
N) és a védővezető között. A mérés elvégzéséhez az aktív vezetőket össze lehet
kötni egymással és csoportosan mérni a védővezetőhöz képest. A mérés idejére
a nulla és a védővezetők szétválasztandék (amennyiben nagyon kis értéket
mérünk, akkor ez valőszínüleg nem történt meg). TN -C típusú rendszer esetén a
vizsgálatot a fázisvezetők és a PEN vezető között kell elvégezni. Mind az MSZ
HD 60364-62007, mind az MSZ 4852:l977 szabvány a szigetelési
ellenállás mérése esetén vizsgáló egyenfeszültséget ir elő, amelynek
hullámossága nem haladja meg az S%—ot. A mérőfeszültség-értékre vonatkozoan
220
az MSZ 4852: 1977 szabvány előírja, hogy a vizsgáló egyení'eszültség a villamos

berendezés névleges t'eszültségének csúcsértékénél ne legyen kisebb, de ne
legyen nagyobb a vizsgált berendezés névleges szigetelési fesziiltségének
effektív értékénél. Az MSZ HD 60364-6:2007 az alábbiakban határozza meg a
szigetelési ellenállás vizsgálatánál alkalmazandó vizsgáló feszültség értéket,
melyet a vizsgált villamos berendezés névleges üzemi feszültségétél tesz
tiiggévé.
A vizsgálati egyenfeszültség értéke és a szigetelési ellenállás határértéke a
villamos berendezés névleges t'eszültségétél függöen:
vizsgált áramkör vizsgálati egyenieszültség szigetelési ellenállás
névleges feszültsége (Un) (Um) minimális értéke
Sl'iLV és PELV 250 V R,,jg "3—3 O,5 MSZ
Un E 500 V és FELV rendszer 500 V R,?jg 335 O,5 MSZ
Un 12 500 V 1000 V R,,fm 3; 0,5 M!)
A mérés megkezdése előtt a vizsgált villamos berendezést vagy
berendezésrészt feszültségmentesíteni kell. Továbbá minden olyan villamos
berendezést (berendezésrészt') és készüléket, amelyet reagálna vagy működésbe
hozna a vizsgáló egyenteszültség, a mérés elvégezhetésége miatt a. villamos
hálózati csatlakoztatásbél kihúzni szükséges: a mérés megkezdése előtt
távolítsuk el a dugaszoléaljzatba csatlakoztatott eszközöket, a fénycsöveket és
egyéb világító eszkozoket, továbbá a túlteszültség—védelmi betéteket.
A szigetelési ellenállás vizsgálatának megkezdése előtt a rendszerbe épitett.
togyasztékészülékck kapcsolókészülékeit, valamint az egyéb
kapcsoléeszkézéket be kell kapcsolni. Az MSZ 4852:l977 szabvány 5. pontja
szerint a vizsgálandé villamos hálózatot a vizsgálat megkezdése előtt az
elosztétáblákba épített biztosito berendezések kioldásával, biztosíté betétek
eltávolításával és a. beépített kapcsoló eszközök kikapcsolásával szakaszokra
kell bontani (hiszen a villamos berendezések szigetelési ellenállásméréseker egy
nagy kiterjedésű, kapacitív jellegü hálózatot mérünk, amelynek felttiltése a
kisebb szakaszokra bontás után jóval könnyebben kivitelezhető, mivel ez a
szabvány még az indukteres műszerrel történö mérést tartalmazza). Különösen
kapacitív jellegü vizsgált berendezés esetén a mérés elvégzése után a mért
szakaszt ki kell sütni még az eredeti állapot visszaállítása és a villamos
eszkt'iztik, készülékek t'ijracsatlakeztatása elött. Amennyiben a vizsgált
berendezés kendenzátortelepet tartalmaz, azt a vizsgálat idejére le kell választani
a hálézatrél.
Abban az esetben, ha a vizsgált berendezés védelmének érdekében
túlt'eszültség—védelmi eszközöket építettek be, és ezek leválasztása nem, vagy
csak nagyon nehezen megoldható, az MSZ HD 60364-é:2007 61.3.3.-as pontja
megengedi az UmLZSO V—os vizsgále egyenfeszültség alkalmazását. A
berendezés szigetelési ellenállás értékének viszont teljesítenie kell a legteljcbb
U,,ISUU V-es névleges feszültségű berendezésekre vonatkozó Reg-"331 MSE—os
határértéket.
221
Vezetékek terhelhetősége
MSZ HD 60364-5-52z2011 A kábel- es 1vezetfa'skrendszerek
megengedett áramai
Vezetékek megengedett alapterhelése
A csepert B esepert C csoport
réz (Cu) réz (Cu) réz (Cu)
] 12A lóA ZOA 6A
] 5 IGA ZOA 25A IOA
2,5 ZOA 27A 34A 16A
4 27A 36A 45A ZOA
6 35A 47A 57A ZSA
10 48A GSA "ISA BSA
16 63A 87A lO4A SOA
25 83A l. ISA 137A 63A
35 llOA l43A 168A BOA
50 l40A 178131. ZIOA lOO'A
70 175A 220A 260A lZSA
222
A csoport:
egyszerü föáramkéri vezetékek vakolat alatti védéesöbe szerelve vezeték
számtól függetlenül,
ötnél több erü t'éáramköri vezeték szabadon, védő—esőbe vagy csatornába
szerelve,
kilenenél több erü féaramköri vezeték kötegelt szereléssel,
ötnél több erű közös köpenyü fééramköri vezeték.
B csoport:
vakolatba helyezett MM fal vezetek,
legfeljebb öt erü l'oáramköri vezeték szabadon elhelyezett védéesöben
vagy vezeték csatornában és köztük minimum lOmm van,
legfeljebb öt erü közös köpenyü 'léáramköri vezeték,
egyszerü íééramküri vezeték rögzítetten szerelve,
egyszerű föáramkéri vezeték terített szereléssel, vezeték titme'rünyi
távolságra,
kozos köpenyü segédáramköri vezeték védéesében, csatornában vagy
kötegelt szereléssel.
Cesoport:
' egyszerü töáramköri vezeték szabadon szerelve,
' egyszerü segédaramköri vezeték rögzítetten, szabadon vagy terített
szereléssel.
223
Villamos vezérlő áramkörök
Rajzjelek
! ? LV
Érintkezők általános jelölése, záró—, bontő— és váltó: ű
Mechanikus működtetésű, billenő karos kapcsolók (záró, bontó): Al ' %

Villamos hőt-elé éri ntkezője a működtető ikerfémmel (bűne-tall):
!
Egy— és három áramkörös kapcsoló altalanos jelölése: N 3
!
Végállás kapcsoló: Al
Nyomőgombos (önvisszaállő) kapcsolók: ' sl

[Ell
Motor, háromfázisú motor:
Relé, jelfogő, mégneskapesolő működtető tekerese (általános): Elv—_J
Késleltetve meghúző, késleltetve olengedő relé tekerese: Báj
Hőrele' (fűtő-) működtető tekercse: EE
Teljesítményátviteli A mágnes Vezérlésí

rész tekerese rész
M 11 13
vam—xm— -
Kézi visszaállítás
higgy 2 4 5
AZ
95 97 95 1 3 5
T
m_____u__E [IE
Termikus túlaramltioldő,
96 es 96 Le 2 [4 e tőiaram esetén jobbra kep-eso!
224
__—
Öntartás
Az öntartást mindig a mágneskapcseló saját záró érintkezőjén keresztül

végezzük. "'.
-
I__.__f
l"'_"""1
2"...
!
! .]
i.
lm" '?
il. ., ff .
.,,1
l
T l
ll
'I
!
(L
!
Keresztreteszelés
A reteszelést mindig egy másik mágneskapcsoló nyitó (néhány esetben záró)

érintkezöjén keresztül végezzük.
.
225
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshe—z
Aszinkrenmetur direkt indítása
Vezérlő áramkör
226
Tananyag a villanyszerelő kümplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Aszinkronmntur direkt indítása
l-föáramkör
22?
Tananyag a villa nyszerelö kümplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Furgásírányváltás keresztreteszeléssel
i-ílvl "l l l Fila-13

.Én?
H
Elöre H átra
Vezérlő áramkör
223
Fürgásiránywáltás keresztreteszeléssel
PE
Al
JJ
_
,.L—
*Ii
_
H
". 1 ". KI l. 1 X
_,
AZ 4.
n'
.-
"IT "Y Hü"
F'Öáremkör
229
Fargásirányváltás keresztreteszeléssel, helyi és távvezérléssel
Z
FJ lit—11 iif-l 1551]
'
Vezérlő áramkör
230
Fnrgásirányváltás keresztretsszeléssel, helyi és távvezérlésscl
PE LI
Ll
" 4
II 'r']_1 ) !
I—Cl
rw
F öáramkür
231
Csillag-delta indítás kézi vezérléssel
2-1 13. 13
s .. .- a EMI-
ÉÉ l'" '.5 EM; 1
,, 14 '14
JJ
mi Ell—J,-
; ,- meg
311
f HM'Z I 2 ! lem LTE Hív? 3

3.231 ;..2
* L.?!
Vezérlő áramkör
232
Csillag-delta indítás kézi vezérléssel

LI
LS
L2
3
1
5
II.-d'"!
§
!
!
l
6
2
Föáramkör
233
Autemata csillag—delta kapcsolás idörelével

u']
s; :! is. m : ensz rele-
Vezérlö áramkör
234
Automata csillag-delta kapcselás idörelével

LS
LI
L2
§
; 3 __
2___L
6
4.
Föáramkür
235
Automata csillag-delta kapesulás fergásiránwáltással
L1
Láz—34
Id 53
K2
ne Me 2.1 21
Kg Ki.
M M "LM M M
m KE T [11213 KL
"AZ ________ _AZ Y ?Az _a_ _A_—_
Vezérlő áramkör
236
Tananyag e villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Automata csillag-delta kapcselás forgásírányváltással
LTLELB
z
99":
...-_a.
._.—._-
BZ BB
[ll] []
..
_
.—
.—
t.
-——-.——-.——-—-.————u———.—e—.—.—
r—n-i—.——————..—d—.—.___
F'öáremkör
237
Tananyeg a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
Orlűberendezés
lKZ
21311
Vezérlő áramkör
238
()rlöberendezés
:
I
I
I
I
I
I
I
I
I
!
!
l
l
l
l
l
l
l
l
l
l
I
-.--------.—.........-........---.
LF"
LF"
"L___l
"1—1
EFL J]
I.,
] [x' ZH
1M " " .Éfx-l

!
'I
Föáramkör
239
Szalagvezérlés kézi indítással
B'l
Hl'i1
L ÁTA "h
H ifi ki a ! :! cic-
. §; ' '-
HKZ kf-V' hibaja—Irni
HHS ja
KH
Bai
? M
í—lza
3 KE
AZ
[1
§:
Vezérlő áramkör
Szalagvezérlés kézi indítással
Le;
i.e. § - -' - (li: ; " -' "l " ' 4. "5 I ? " "l ' "
Hm '? E E ;: s [ [ [ (..-LC,
HKB ]" [" E E
_
gu; ?. - . Én; i .- l . ' 6 l-u
:! 4
es 1d ;. HE! ! L'I__ 5 Hl ! "ii !
PE
Föáramkör
241
Háremfázisú mater egyfázisúra alakítása
HK
u
H'
Föaramkör
242
Képletek és összefüggések
_51 vnumos EGYSÉG

. MENNYISÉG JELÖLÉS _ ÖSSZEFÚGGÉS SZÁRMAZTATÁS l MÉRTÉKEGYSÉG
ivillan'ios p '1 volt; 1 watt teljesítményt
U,u P : U ' li U : T hoz létre 1 A áramnál --V0lt
lfeszültse—Ég
villamos
W W : P—t : U-I-t
lZIVASZI
energia .WszlJ
villamos W -1 Joule energia 1 5 alatt : 1
[izu]:— watt 1 W (watt) 1 VA
teljesítmeny !
1 ál az ellenállás, ha a vezető
villamos
ellenállás
R:— két pontja közt 1 A áram 1 V '1 S! (ohm)
feszültséget hoz létre
lvezetökepesseg 1 S zá siemens
'1 C a töltés, amely a vezetőn

villamos toltes CM 1 A mellett 1 5 alatt átfolyik 1 Coulomb : 1 es
1 F a kapacitasa a ;
villamos kondenzátornak, melyet 1 volt F _ ] §
kapacüás feszültség 1 C : 1 As-al tolt '
_fel
Egysegnyi a tererösseg, ha
ivi llarnos homogén térben két, l
itérerösseg 1 m távolságra levő pont m
!
között U : 1 V
1 Wb fluxus 1 menetben 1 5
magneses ?alatt egyenletesen nullára
Huxus iii (FI) r.sokkenve 1 V fe—szüliseget
1 Weber : 1 Vs
indukál
a mágneses tér felületi Vs
mágneses
indukció
sürüsege: 1 Wb fluxus, 1 T : _a , Tesla
1 mi1 felületen halad át m—
1 menetnek 1 H az W
L
induktivitás induktivitása, amely( 1 A hall H : 1 n Henry
*vakuumban
tására 1 Wb fluxust fog at '
végtelen hosszú vezetö
mágneses
1 A áram esetén 1 m kerületű A
H
koncentrikus kor menten hoz l—-—
tél-erősség *vákuumban
letre egységnyi mágneses m
tererösseget.
243
SZÁRMAZTATOTT S] MÉRTÉKEGYSÉGEK
MENNYISÉG ÖSSZEFÚGGÉS JELÖLÉS

2
!felület 31-12 : A A
terfegai u.n-13 : v V
m
sűrűség _:
V D.(ró )
sebesseg
gyorsulás
erö
F kg -32, N (Newton)
S
' 1441a (Jaaa _

energia, munka
' "w (Watt)

teljesítmény
N
nyomás p 7 (PHSÚHI)
TT!
UC'E
;Celsins
! v (kis théta)
hö mérséklet
HH'H 1 000 000 mm 000 '

giga _ _ _íno une—nnal
mega 1 nem nem.
ki 10 _ fun—ú
hekto mo
deka dk _ 10
űeei d el _
centi c aim
; milli m D.DÚI .
! mikre p. Düül) [lül Il
TI E'lí'l Ú n D_Ol'lü DÚO nül "
pike
Le JD" 0.000 DDD UUÚ [lül
244
Egyenáram
Elekrmmes feszültség — U (Phi!)
Feszüllsóg elesztása:
. Elekrmmüs ellenállás — R (I.?)
R_—
!
Teüesifmény — P (W)
PzU—lE-Rzí
R
W _. Jaa/e
! sec wzdum
245
Párhuzamos , Soros
firma" lűzlrelg%.. eln 16_IV;IT:___ZI"
Feszülfség UCZU PUF. . .:Un UCZLJ 1 rUzi'. — .r-LUn
Ellenállás G— 1 1 1. RCÉRIe-Rge...ean
Kapnátás CEC Hn-l- . . ."rcn e 1 l _ ]
Induktívire's Ú _1 1 1 Le : LpLLn. . 9a
Generátor , . ".
. __ , nem valtozik Um: : Zi Uoi
feszultseg H
Genere'mr ] :§ 1 _ n
EIIÉHII'IIÉS R be i:] Rbl i—l
Elektromos energia — (MO Vezetó'ke'pesse'g — G (3)

Az ellenállás reciproka:
(; : L : L
W _- erme) -i (Sec) ; Joule R U
W : P(kWh) 4 (h) : kWh
W _ U -(_)_ T U -l -!
] Kondenze'tomk
Kapaoitás (* _
Tárolt energia ! c _
246
Genera'mr
Un Belsö feszültség
Rh Belsö ellenallas
Kapocsfeszülise'g a kivett [ aratni-ítt]

Ui
_füaa
RT Terhelö ellenallas
Zárlati áram
Belsö ! ,
l ,- , Allando
eHenaHas
Aramgeneráier nagy Aram _
Feszültseg generatür kicsi _ Feszültség _
_ Váltóámm — Eg' fázis

Jamada-idez x..__.—
;? HÖSEUJ'Ú! _ XC Kupacifás [ül L ria-C
érféke '
l 1.
X :w-L
lff ! Impedcmc'ia [9] ÁE. ! Indukiriviiás
Ez? fel-'cfiv
' fej/T [A] le;-zi" :
áram
f fatásos
P !eü'esirmem-r lWl
Láfszófagos
s reges:'!rrzérr__i--' [VA]
Meddő
9 !c'ljjcesífmériir'
[VArJ
! U -/ -Sifl§0
24?
"Vá'üáíz'í-cíni'eámmfágis _ _ _T '" _ "_ " ce,—nag _ Delta

. U
Ur Fázisfeszültség [Vl ' U.i : F U; : Ul,
35 _ _ _
Up Venaiiúfszültség ! [V] Ul, : Jg-Uf UV : UJ;
l
l';- Fázisáram . [A] Ilv !]:líí—íl
l IV Vonali áram [AJ IL, : ff !v : J? If
lZil ]mpedancia absznlúr erréke [D] lZ-fl : 1) R2 % (XL — Xgl2 (—

. _ . __.___ _____..
ezczpífzs—xm-L— ')
(H' ,
Ér _ Impedancia — RH j ;; : RJf .Hw' Le) ("

—— l .
RCCzbZ-zR—
_; "—)
Ace-C;
i
, 1
XI"? Kapacitás [9] IK Cl : í .;—
[g)] ] Xhl : m- L (_
Xz Indukíil--'ilás
Xs .ez—frigid? .mL _._________ .

_ (§:2-jr-_f' _ (__
eüsgo s !
L ——-"——
CO§§0— P _
s _ I_Zfl
R
:
E
(—
sírta! ! ! Smm-"CGSÉW
Vál-talán: - Hámmfázis ' _ " _ __ _ Ösxfl'ag _ _ Delta

P : Jí-Iv - UV mos—go
_ PZB'IIr*e'CÚS§Ú
P Hatásos feljesírmémf LW] ' ' (—
P _, s - (§ - R
P -—v- S - ce,-sg)
ag : Jí'b'rv ' IIF
S Látszólagos feljesítméfiy [VA]

S:,JPHgZ __ _
! (?:JE'LIP'Iu'SinÚ-T,
gull-Uf-Ij sing?
g Meddő teljesítmény [Vhr] _
* (_! : 3 -sm (p l
l mi???
248
ha *rxsfarrm u ffi-r
rum-w.p. ,. ...-__— -._._-.—_..—-._
-'-fll!'-.' Matild—..!!! ll"-.:ll -_:.-.. l ! 4 H "- " l-z - .i.-'-- !; ,-.:,m a.; ;" . ;" - !, '
i)r'll.l.1'1tll*l
i", .. I.. l?!;l1ll* il: ;4 .1' --.l
( ._-:_ ! l".
.... . a :
.. 1. . l 1-
.) .-
li't :
. !.
._._ n . ...,;
u' - ii !, wan-ul ! la,! .:'.l-".:,! -..'-1.'_ "I:
, ;. Hi '— u.II-H' ! .! -
l'1.'h*'w'lrxll'- ' "' ' * 'I.' * MLM-1Utv-._.JPF—l' ! HI; -l..'- " "
.
J'f
Panini-I.u- F' ) fr., l En".'1ll1'—'fl'x*-.'f "l.-' .! hl uhu"! '! Amy
l'll!ll1*-".n.lmlu 11.131; f.- . _ h., IV:-.- ..1.L'.'-:'i.-'l J
ki. L'ilh .;l

;):
!lnl'
llellfh 1.-L § tur—. ul ' ll: ' J'! (..-u .-.t- l'.l."'Il ;!
ifi: "".r- a ; ff.-*A
"'hil'll'n'üfllw'" fr:-rán'E-n - 'k'n [L'-..rlllhc'v'x;:llvn-r'rhilr- 'i'

mai-[Hmm I.u..- ' ' I.!"lllHjliéllla. !.v "
1
)
1 tiii'lfanli'l tja-"r-
T
! . ;: (.. x
;; 4 [114.'-'l.'l'l-llln..n: ['."ll'" ill'H'H's
Hill-Hu . lnhk.f..:l.-u'.'1:,u
'!
n
." _ h
"**—"vi !"- .* l'1.'-. , 'l- "w.- ,
'Mr'fl'"' f'l'Tl flf-"llffrlt';
"' --'.'É'l"l!.'i_1l'.r 'u'rrth _.
.. " 'I ' [l '. !.
.
ll'l'hllnlw'uln
——-I-—'f-ur
'. ['a-"IPM: p.;
.'1k*.fil'll'lhrljfl*;'1','_*'.'4f'l:."'a'L p."; ' ' " JL.,_;-.;_§ u, '? "

_..—
.hu—nni- "un.-311 m- unk-mi! H Te "? 'I__'_

' .,::'_
' - :" hl. "nr'n
"Ul'i- i
"HJI-üflm lvlwrt ühüm! :llrr'lj, P, :: Vh r')_ ' rna-3; Mini-..haLfi:a_'4pt'f11,c11s Ú- .. Vfi U
.H'gmánm .1- .L'
J
:. .
*"'l""'*f'i'*"-- T'" l'
l
! H-E ki'
,
! "l _" h.- Hmm.-.k. __,.._
(
n-aw H :._l .a
?. ff.; rfrdrumu _.LÉÁ
F - -[i'_'--r1'ar' llhl ;a,"-—'L ,"l':l"-' ? . fl'

i
w :'-'-".5h'5 U -. -E'
! §':11"l'ill 111':l'."i'l'rh'ar ! :
l
J— 11-
. li lap-(_:- .
T'11kllli5ll'--1'.'slll-U gj-
249
H.A.-Laguna mfff'fl'".'.'r n':
l'ulljj;-.'v.f:.n u.m.-a ua.-.na
! lirv—J'h'n-en-Irk
lt'iJiilluúgt'hűm n_s_,.n;;i,'1.'e'.f;.*'.
;-'l..-p.;;mf,zl-túk l'ill;'-'.—"-—-'u'.i-'U"* .;":.'.-'g'_—"unfll. '1::..' 1".

hmm l - --.-!L_1—_.'..'.- 'tl'l
! elp-vmit: el 'új"! , . ,.Hh ; "
l'L'—.f.1llh'r;J'-.'u'"ai -:
r.,—! film ;:rúhr la'—
!e-m:l;-,,ü.1'rf--e.—" '- ! hulla-ült;
.mnmmrlllhl'l
15" ;;srh'snül
!;agumimdüfiudús r'! run-JJ PEN? ! fü; 5551."
kr .;l C'w'fc'! .a. mást;-' 53.

I.u'lil'u.l_'!.lj_', !; !!"Jlll"flll'l'l1l"l'l_'-
'-l. i' L.u.-L.J. "as-:."—'I
"a' Ji! vi.—"Lm l-lrflmjáNYf—Al

unix-Pm s')_
m- . 1111"a _;
!" null. mm; 4! m 15 415315 el..-? "ni.-.. ; r'—

! l1. fiam?; ne'-ír- A
§.1tnfl'1-lnr- r; lrlw—Jflmrn'; 3..:.:1.i...-.L:- *. i,:i't *. --"'11'.
; _ , ;.
ln';1.13-,Hfln _l'dllu'v. lehet! I:. L,':.J'_'"l'.' G.u.-' ..-.;.
lr'lgv J!!1H,1'.§ _ ; ;___ _ ': L,_g;'-._ . .1'. s'
IHIWII'JÉE'I' IL lam nur-., _ -. .w'f rra. .:1 *-

n.
11'1 f'HllI'l H'!"-
1! J" ru'h'n ."Ú;
'új! ...". _lL-H Hl': [fen--

hr..nkhurn.l.l.ls
Ml--'1-llr*.ls_sln'v.-utHLH
——
:!utklaml ám:-"*
§".-.
a úr Lm; annak
3.113 ili—"vil lILiP-v

1l'*ll*."ia'1u : n ". U.I-.Hln l'!
PHI! :! 3.5 Vti—IH f!" m
lm, 1 ] h,..h ;;KLI. :',"l;*1'l_,1._r'f'-.:-' ';.lf'151JZ-lx1idfll
FL lnxl lr' II.-'. ;: l-

!] L'Il-ÚJJJ Il lílif'lt'ál,
:*s--.".:F*§—.- --';
Ill-d:".lúills'ím I'."51-*..'I'!t.-.'-l' -
rllvrull.1-..z
250
Vezető fajlagos ellenállása: g: !

gal
_
Vezető ellenállása: R A
ll
ezsl eri-el
Vezető keresztmetszet: A _is_ A: UE
ll
u-l
Vezető hessza: !: e
Vezetékmereteze's
Egyt'ázisú váltakező áramú rendszer esetében:
Pf
! ZU- c-est'p
F'
l-láremtázisú váltakező áramú rendszer esetében: 9 [1373 .; UV: eescp
A nieretezeshez szükseges hatásos áram:
l:I* (tusa)
A megadett megengedett százalékos te:-szükségesen (E) ismereteben kiszámítjuk
a megengedett feszttltsegeses fázisenekenek (egy vezetőre jutó) nagyságát.
E __ LF
Egyenárámú es egyfázisú vezetek eseten: Uezlüü " 3
E E Ur
Hárem fázisú vezetek eseten: Ue:_1_ [! B! 53
A vezetők szükseges keresztmetszetet a terhelő hatásos áram és a megengedett
feszültségese's ismeretében az alábbiak szerint határezzuk meg:
5! ;g' l
Ut.:l'ftRzl * A
ebből fejezzük ki a keresztmetszetet:
nala!
A: HE
majd 1rálasszuk a következő nagyobb A szabványos-t.
Hurekinpedaneia: z5 [9] 25533

Villamos úrgyasztás: W [KWhJ W : Pat-t
251
Számítási és egyéb feladatok

[. feladat
A fürdőszoba fűtését segíti egy háromfokozatú villamos hősugárzó. A

hösugárzóban három darab 3009—es fütöbetét van villan'losan vegyesen
kapcsolva.
A) Az egyes ka'posolóállások'ban (I., II., III.) határozza meg a felvett
áramerősség és a leadott összes teljesitmeny nagyságát! A tápfeszültseg 230V
(Ut).
FH R?
MPa—Ef
_lí
"' Ut
Kaifresolú ]. állás
a A kapcsoló I. állásában a tápleszültseg a rajzon megadott kapcsolásban az

R1 ü'ítöbetettel sorba kötött Rg-Rg párhuzamos fütöbetel ágat együtt táplálja.
Rl
Ut
Kapesolo ll. alla'ls
b. A kapcsoló II. állásában tápfeszültség csak az R] [ütöbetétet táplálja.

az
-—líl—
RB
%*
" Ut IL
kapcsolo III. állásában
252
e. A kapcsoló ll..l. állásában a tápfeszűlt'se'g csak az Rg—R3 párhuzamos

fűtöbete't ágat táplálja.
B) A fűtöbetet'eket ellenálláshűzalböl (kantál) készítették. Milyen hosszú
ellenálláshuzalból kell készíteni a 3009-es fűtöbetéteket, ha a vezeték (kantál)
iajlages ellenállása (g fajlagos ellenállás) l,39 S'lmmZImi keresztmetszete (A)
lmml'?
C) A hösugárzöt 10 méter hosszú., l,5mm2 keresztmetszetű, rez (g —- fajlagös

ellenállás — 0,Ol75£lm.m2frn) tápvezetek üzemelteti. Ellenőrizze a vezetéket
feszi'iltse'gese'sre l,6A terhelésnek ha a megengedett feszültségesés nagysága
4,6V!
2. feladat
A lakás melletti műhelyben a világítást 4 darab lOOW-es izzöval eldetták

meg, és működtetnek egy lZOOWes köszörűt. Az egyfázisú (230V) műhely
elösztötábla es a lakás elesztótábla 12 meter távolságra van egymástól. A két
elösztötáblát összekötő vezetéken a maximális százalékos feszültségeses (e) 2%
lehet.
a) Mekkera minimális szabványos keresztmetszetű rézvezetéket (9 — fajlagns

ellenállás 0,0175£)mmzfm) használhatunk a két elesztötábla összekötéséhez?
Szabványes vezetek ke'resztmetszetek: l- l,5- -2,5 -4 6 lO- lómmg
b') l-lány kWh a villamos tbgyasztás, ha egy este a teljes világítási

teljesitmeny 4 órát üze-mel, es a köszörűt 15 percig használták?
3. feladat
Egy feszültségosztö parameterei az alábbiak:

Tápfeszűltseg (_t): 12V
R] — 2kD.
R:; _- 4k£2 szabályezhatö ellenállás U—4ká2
253
U1:U1H
UZIUZH
a) Határnzza meg az áramkőrben felyé minimális és maximális áramerősség

nagyságát!
b) Minimális áramerősség esetén mekkera a kimenő feszültségek (Ul ki, UE

ki) nagysága?
4. feladat
A lakásban nullázáses védővezetős érintésvédelmi méd (TN) hibavédelem

(érintésvédelmi) van kialakítva. A hatékonyság növelése érdekében az
elesztétáblán egy ['n : 25A, Ial : 30mA áramerősségü áram-védőkapeselé van
felszerelve. A nullázáses védővezetős érintésvédelmi méd (TN) esetén a
hurnkimpedanciát az alábbi képlet szerint számíthatjuk: 25 13 5 Ua Zs — hurok
impedancia, la — kiieidészerv kieldé árama, UD — fázisfesziiltség Az adett áram—
védőkapcsnlő esetén határezza meg a hurok impedancia értékét!
5. feladat
Az épület hibavédelmi (közvetett érintés elleni védelem) rendszerének

kialakításakor 4db rúdiőldelőt kötnek be a rendszerbe. Határnzza meg a
párhuzamnsan kapesnlődé rúdfőldelők eredő ellenállását! A Főldelők ellenállása:
R] --15§l
[ig—129
R3 —-16§2
R4—14D
54
6. feladat
Az áram-védökapesolöt (ÁVK) lUmmÉ-es keresztmetszetű réz fázis— (L) és

nulla vezetővel (N) csatlakoztatták a hálózatra. Válassza ki, hogy a megadott
keresztmetszetű fázis— és nulla vezetö esetén minimum mekkora keresztmetszetű
védő—vezetőre (Pl-i) van szükség! Karikázza be a helyes Választ!
A védő—vezetö minimális keresztmetszete:

a) ómml'
b) [Umm2
e) leirom2
7. feladat
Az áramkörök áramfelvétetéhez határozza. meg az alábbi togyasztök

áramfelvételét!
Automata. mosógép adatai:
Un : 230V
Pm : 1800W
eos [p '; (),8
I": '?
Kenyerpiríto adatai:
Un : 230V
Pm : lSOOW Tisztán wattos fogyaszto
ln: ?
8. feladat
A műhely áramkörök kialakításához, a terhelhetőséghez határozza meg a

CNC gép áramfelvételét.
Névleges feszültség: 400V
Felvett hatásos teljesítmény: 2,8kW
Teljesítménytényezö: - cos (p — (),8
Mekkora a háromfázisú gépek adott napi villamos fogyasztása kWh-han, ha

a CNC gép teljesítménye 2,8kW, üzemelési ideje 390 pere, a fémmegmunkáló
teljesítménye 2,3kW, üzemelési ideje 270 perc.
255
9. feladat
A műhelyben eszlepes fúrégépet használnak. Határezza meg az eszlepes

fűrőgép látszólages teljesítményét és meddőteljesítmény igényét. Az eszlepes
fűrőgép adatai:
Névleges feszültség: 230V
Felvett hatásos teljesítmény: 600W
Névleges árama: 3,06A
Teljesítménytényező: ces (p : 0,85
ll]. feladat
Az eszlepes fúrőgép táplálása 10 méter hosszú, 2,Smm2 keresztmetszetű, réz

(g —-fajlages ellenállás — 0,0l 75 Dmmzl'm) vezetékkel lett kialakítva.
Ellenőrizze a vezetéket feszültségesésre 3,06A terhelésnél, ha a megengedett.
feszültségesés nagysága 4,6V.
A vezeték megfelel az előírt feszültségesésnek?
- karikázza be a helyes választ -
a) Megfelel, mert a megengedett feszültségesés (4,6V) nagyebb, mint. a
tényleges feszültségesés.
el Nem felel. meg, mert a megengedett feszültségesésnél ('4,6V) nagyebb, a
ll. feladat
A lakásban az önműködő lekapeselást hiba esetén (közvetett érintés elleni

védelem) nullázett rendszer (TN) valósítja meg. Az elesztőtáblán kiegészítő
védelemként egy I,, : 25A, I,, : 30mA áramerősségű áram—védőkapeselé van
felszerelve.
A nullázett rendszer (TN) eseten a hurekimpedaneiát az alábbi értékekből

számíthatjuk:
Z,, — hurok impedancia, l,, — kieldészerv kieldé árama,
UÚ — fázisfeszültség
Az adott áram—védőkapeselé esetén határozza meg a hurekimpedaneia
értékét.
256
12. feladat
Az irodában 3 állású hősugárzot használnak kiegészitő fütésként.

A III. állásban, amikor a tápfeszültség az R; — R; párhuzamosan kapcsolt
őtőellenállásokat táplálja, határozza meg a leadott teljesitmény nagyságát.
Táptesztiltség: Ut : 230V
A főtőellenállások nagysága: R2 : 30019
R3 : 3009
az
A?!
HB
13. feladat
Az irodában fütés kiegészítésként egy 2000 Wattos hősugárzét alkalmaznak.

a) Határozza meg az egyfázisú hősugárzó (_ U.1 230V ) áramfelvételét! A
hősugárzó tisztán wattos villamos fogyasztónak minősül.
P —' ZÚÚOW; Un : 23ÚV; tisztán wattos fogyasztó.
b) Határozza meg, hogy ennél a terhelésnél, (a) feladatban meghatározott
áramfelvétel esetén, a csatlakozó vezeték keresztmetszete megfelel-e a
szabványos előírásoknak!
A csatlakozót/ezeték típusa: 3 x HU'N—U P.,Smm2
Válaszát számszakilag is igazolja!
A 3 a HU7V-U 2,5 mm2 vezeték megengedett terhelhetősége: ?.lA
Karikázza be a helyes választ!
MEGFELEL NEM FELEL MEG
e) Határozza meg ennél a terhelésnél, (a) feladatban meghatározott

áramfelvétel esetén, az l,5m hosszú esatlakozé vezeték - 3 x H07V—U 2,5 mm2 -
ohmos ellenállását és feszültségesését.
A réz vezető fajlagos ellenállása 0,()175 (Emma/m (g).
25?
14. feladat
Az áramkörök kialakításához, a terhelhetőséghez határozza me g a

szellőztető ventillátor áramtblvételét.
Névleges feszültség: 230V; l fázisú táplálás
Felvett hatásos teljesitmény: 200W
Teljesítménytényező: eos tp : 03
15. feladat
a) Mekkora az átlagos napi villamos fogyasztás kWh-ban, ha az alábbi

fogyasztok teljesítménye? darabszáma és üzemelési ideje az alábbi:
Villamos Villamos Villamos Villamos

berendezés berendezés berendezés ' berendezes
megnevezése felvett darabszáma napi üzemelési
teljesítménye (darab) ideje
..(Wattl (perc)
F_fütőtest __ 2000 _____ _ _1 480
szellőztető 200 2 120
ventillátor _ _
világítótestek 1200 ____ _, __ 1 540
egyéb villamos 1800 1 60
.fosyaSLIÓk-
b) A kapott. értékek alapján határozza meg az ügyfélszolgálat éves (365 nap)
világítási villamos energiájának költségét, ha 1 kWh : 38Ft!
1.6. feladat
Az ampermérő méréshatárának bővitése. Sütit-ellenállás számítása. Mekkora.

a sünt-ellenállás értéke, ha
ln: lOOmA
Ua: SOmV
Rb: ?
I: IOA
RS : ?
258
17. feladat
A voltmérö méréshatárának bővitése. Elötét—ellenállás számítása. Mekkora

az elötét—ellenállás értéke: ha
ln: lOOmA
Un: SOmV
Rb: ?
U: OV
RC : ?
18. feladat.
Egy Deprez — alapmüszerrel feszültséget kell mérnie. A műszer adatai:

[MT—rütlmA, U NHOJV. A mérendő feszültség Um : lOV. Méretozze a szükséges
ellenállást, és rajzolja le a leszültségméré kapcsolási rajzát!
19. feladat
;ksziakran motor számítása:
lágy háromfázisú aszinkromnotor adatai a következőek:

névleges fordulatszám: on:- 1.460 l,f"'rnin_
névleges i'iin'gatonyomaték: MH: 63 Nm,
névleges teljesítményténgezá: costpue 0.83,
névleges hatásfok: auf-8096:
névleges feszültség: Uttr—ElsélÚÚX-f, [ISOHL
Feladatok:
a) Határozza meg a motor névleges teljesítményét!
h) Határozza meg a motor névleges szlipjét!
e) Határozza meg a motor hálózatból fela-"ett hatásos villamos teljesítményét!
df) l-latározza meg a motor névleges árarnátl
259
20. feladat
Fázisjavitas:
Egy 3a400/230V—es feszültségű, SGHz-es fegyasztéi rendszer teljesítménye 90 kW?

teljesítmenytényezéje !),38. Az euergiafelliasználas gazdaságesságat úgy kívánjuk
javítani, hogy fázisanként 160 pl: kapacitású háromszögbe lcapesult leendenzalert
építünk be.
iN-íennyire fog javulni a teljesitménytényezö értéke?
Feladatai::
a) Szamiisa ki a meddő teljesítmény énekét!
b) Szamitsa ki a laiszélages i.elje-sitmémf énekét!
e] Számelja ki a kendenzater egységgel beiaplalt meddő: teljesitmény értékét!
el] Memiyii'e füg javulni a teljesiiményiényezé értéke?
21. feladat
Váltakezé áramú feladat:
Egy 1213 ohmos ellenállást és (!,8 H induktivitasú tekercset sarba kapeselunk és 230 V—es
SüHz-es, világítási hálózatra esatlakeztatjuk.
Számítsa ki az áramot, az áram és feszültség közötti fáziskiiliinbséget és az 1 óra alatti

hatases fogyasztast!
Felaiiaiek :
a) Szémiisa ki az induktív i'e-al—cianeia énekét.!
h) Számitsa ki az impedancia értékét!
e) Szainíisa ki az aran-int, az áram és feszültség közötti faziskiilünhségei!
d) Mennyi az 1 óra alaiti hatasos fagyasztás értéke?
22. feladat
Önindukeiú: _
Mekkora aram fel;-fi abban a [),7 H indul—;tivitésú tekercsben. amelyben az aramet Oj- s alan
egyenletesen nullara CHÖl—íkCI'IH-C, 10 V ütiindukciús feszültség keletkezik?
260
23. feladat
Generater számítása:
ulleaállúsa
Hgy energiaforrás üresjárási feszültsége 30 UH 133135 ellenállása 30 ii.. A. terhelő
370 i'llllTlüS.
ÉVlekkm-a a fül-l..)fEl—SZIÓ által fels-'en áram és a leg-fasza? teljesíhnényeÉ-l
N'leklx'era a generánar hatásteka?
24. feladat
É-lezetál—Lmeretezes:
... _
l
,? i
f LD
"'s-. )-
Az alabbi kisl'eszültsegü lám-"ezeték eg), tegy-esztet ta'lplál. A táplálás jellemzö adatai a;

aláhhiak:
névleges l'eszüllseg: Ll " Ea állllal'ZBll V: feri-Ulla
névleges hatás—as teljesítmény: P 35 kW,
névleges teljesítmenue'nyezá: eese ; O.TÚ'? L
vezetek fajlages ellenállása: p— U.IU3 Elnnngf'm,
veze'aek ny'enwmlal hossz: l -- "FIÚ L'n.
l"'el£1dall1k:
a) lle-lefelezze a hál ázatel feszú'ltsegesásre, ha em : É- ll-f'l; !
bj lv'lálasszem szabvány-es veze[á-lmresztmelszelet az. alábbi táblázat alapján! E-llenárizze a
vezeláket tnelegeáesi'el
Elam (_nn'nál—m __... _ ' l-Ll 16 25

.küfüse—flaaslsen . . .. _
-
111". l !l't ) ?S lü—l- 13?
meaewwdell
___e. ___e._ lerl'leíá áram:
261
25. feladat
Transzformátor számítás:
lágy egyfázisú transzformátor adatai a következőek:

névleges primer feszültség: Um? 730V
névleges szekunder feszültség: Uh: 24V
üresjárásí szekunder feszültség: UNIZÁS
nevleges teljesítn'reny: 8111'7630VA
drop: s- 6%
Határozza meg névleges terhelo áram eseten mekkora a. legkisebb szekunder 'l'"eszültseg?
Feladatok
a) Határozza meg a transzformátor menetszám áttétele-t!
b) l—lalározza meg a transz'fonnátor primer es szekunder névleges áramait!
e) I-latározza meg, mekkora a primer névleges rövídzárásí feszültség!
d.) Határozza meg, névleges terhelő áram eseten mekkora a legkisebb szekunder feszültség?
26. feladat
Rajzolási feladat:
Rajzolja le az IT rendszer sen-táját!
27. feladat
A telephely táplálását önálló esatlakozávezetékkel alakítják ki.

Energiaellátása egyfázisú (230 V) táplálással történik.
A csatlakozóvezeték Sí] mm2 keresztmetszetű vezeték, a vezettiér anyaga aluminium.
Az alumínium fajlagos ellenállása 050286 ümmll'm (g).
A csatlakozási pontok távolsága 30 méter.
A tervezett 125 A terhelűáramnál határozza meg a csatlakozávezeték feszültségesesét!
262
28. feladat
A hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem) rI'N-C—S nullázott rendszer,

háromfázisú áram-védákapesoléyal kiegészítve.
A helyiségek energiaellátása háromfázisú (23ih'4llll V") táplálással történik.
A hibavédelem ellenőrzésénél a hurokimpedaneiát az alábbi képlettel számolhatjuk:

Zs x ][1 3 [L,
Mekkora a képletben az Uo értéke?
Válassza ki a helyes választ a megadott LTo értékre vonatkozóan!

Karikázza be. a helyes megoldást!
a) 24 V
hl 50 V
el 230 V
el] 400 V
e] 1000 V
29. feladat
A hékezeláben egy elektromos kemencét használnak.

A kemencében három darab azonos nagyságú fűtöellenállást építettek be.
Az azonos nagyságú ellenállások párhuzamosan kapcsoltak.
Az egyik ellenállás sérült, eserélni kell.
Az elmosódott adattáblárél az alábbi információk olvashatók le:
A táplálás egyfázisú feszültség, [Én : (23!) V)
A névleges felvett teljesítmény Pn : 13225 ÉV
Az ellenállások az alábbi villamos kapcsolásban vannak kialakítva.
Pn : 1322,s w
Határozza meg a cserélendő ellenállás (Rl) nagyságát!
263
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai viÉgáx-a történő felkészüléshez
30. feladat
Egészítse ki az alábbi rajzot!

L I'll" PE
lll
_xm lül _X,

l
G
raj
Hx
31. feladat
Az egyfázisú dugaszeléaljzat — 230 V—es — helyes bekiitését kell ellenőrizni feszültség—

méréssel.
Helyes bekötés esetén hatál-azza meg a fázisvezetö (L), a nullavezetö (N) és a
védiivezetö (PE) között mérhető feszültségértékeket!
Karikézza be a helyes válasz—ak betiijelét (több helyes válasz is lehetséges)!
a) A fézisx-Iezeiö (l.)) és e n'ullavezetö (N) között 230 V mérhető

h) A fézisvezetö (L) és a védövezetö (PE) között 230 V mérhető
e) A védés-rezeié (PE) és a nullevezetii (N) között ali—ll V mérhető
d) A fazisvezeté (L) és a nullavezei'ö (N) közöti 0 — nulla — V mérhető
e) A fázisvezeté (L) és a védés-ezető (PE) között () — nulla — V mérhető
f) A védés—"ezető (PE) és a nullavezeiö (N) között 0 -- nulla — V mérhető
264
32. feladat
Felirat nélküli kapcsülúlsat kell Csepel-tesítani.

Háreml'ajta kam-sala! kell sietx'álawtani: kétpólusú kancsal-ú. két áramkörös iesiliár—l
kapcsülű, váltókapcselú. A feladatul szakadási. izsgálr'n'al végzik.
A vizsgálat eredménye alapján írja be a kapeseló típusát!
Vizsgálati pentek
h'lükiiiltetü billent) ük : .vxlaphely'zethen Átkapeselt Kapeselú

_ szama .ájlseiegei. ..._ __ _.fjpse'
darab _ ___—.
?.) iten "VH

SFH-ÖK". .k L' 3.111
.A- I') e). n., er.
lj—L' uja-ima:
ii.-l'.) 713"!
UD E". 31? "
......
nya-a:: sa II:-'l'ii'tí
64111 s. i ET? Itvii
1713. ii."!i? .a-D Tíz:
nyari ii.-(' NYH-(Ell.
B-D nyu-a:".
f-Flr li'iw-E'l
il:- .1 - H zar:
TUTI-PL: fa .[ úr!
[lyiídii És J.?- 52): ez?
." "; L'!- "l'. H -C ' f:;— 11513";
1' 31191? H -l.) Tlfu'lí-JI'.

I'.) 'll.'1l (" I') u.; 11.311
'a - H ruin
I'i f_— :! .IZZ
_"a H rij'. HUH
m. itürt E.M.
billentyu F"— 11311 H- L:r
P.H. l'iülí (' - ij:
265
33. feladat
A ,,hagyemányes" világitótesteket medern, LED-es világítótestekre cserélik,

42 darab 60 W—es iezót cserélnek 10 W—es LED-es iazóra.
Hányssor lesz kisebb a havi villamesenergia-fegyasztás díja 22 munkanap esetében, ha a
vizsgált időszakban az átlagos napi müködése egy darab imának 6 óra, és a
villamesenergia díja 43 FUKWh?
Számíts-a ki a ,,hagyemányes" és a LED-es izzók esetében is a havi díjat, és úgy adjon

választ a kerdesre!
34. feladat
A villanyszerelési szakmai feladatok ear-ti feladatai közé tarta-zik a szerelői ellenörzés,

üzembe helyezés.
Milyen kenkrét feladatokat kell ebben a munkafázisban elvégezni?
256
Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára tö rténő felkészüléshez
35. feladat
l'latúruna meg a falun kis'üli, müanyag 1villamns—a semiékcsatornáx'al kialakített'

villanyszerelési technelúgiu lühb munkaí'ánsait, awk surrendjel!
(A saL igen;-' sacrim bús lthutük. illetve usükkenihutúkJ
Fühh munkafázisnk Föhb tnunkafázisük megnew elése

.....ÉDC.'1_'_'F3l*É.£_£l'—" sorrendje ..
UI
._._.—__ . _. ___—__-..
26?
36. feladat
Tervezze meg a hivatali resz villamos áraniltiireit az alábbi szempantek szerint!
A hivatali résznek a villantes áramköreit kell Ittüglüt'VEZHL Villanti'is szt'ttnitt'tsekat vegezni.
- Az áramkörök táplálása a munkatér udvari bejáratánál elhelyezett elesztt'itáblárt'il történik.

Az elüsztá elöszerelt, a túlárantvedelmi esxközöket es az árain—yetlökapest'ilát már elhelyeztek
benne.
- A hibavédelem (közvetett erintás elleni védelem) TN-C-S ntillázett rendszeri
árani-i'ádákapeselával kiegeszitve.
— A helyiseg energiaellátása háromfázisú [Bill—till) V ) táplálással tti-nenik.
- Az áranrki'iri'ikben egyfázisú dngaszelóaljzatek vannak kialakítva.
— A szerelés vakolat alá süllyesztett, veknny falú inümiyag vedáesiibe t'ör'tenjenl A nyerns-enal
magassága 350 m. A nem kört-etlenül a kapcsolók alá elhelyezett dagaszelóaljzatek
magassága (),—4 m. a kapesele magassága 1.3 iii. A helyiség, falazatának anyaga tegla.
A hivatali resz hárem iinálle helyiségből áll:
Munkater, irattár. szepet helyiség.
A munkater általánes yilágitásáhez a 4 darab fenyesöves lárnpatest az alaprajziin el van
hel yezye.
A munkatérben 3 önálló áramkört alakítson ki!

I. áramkiir: világítási árai'nkör,
amelyben a 4 darab egy fázisú fányesiiyes .lálnpalest lnüktidtetesáre a
beiárati ajtónál jebhra elhelyezett 1 darab ltáren-tpáltis'ú kapesnlü
szolgál.
áramkör: tlugasmláaljzat áramkör,

LJ
amelyben a 2 darab kettös egyfázisú tittgasznlóaljzatet a bejárati

ajtt'itt'il jobbra levö talan helyezzük el.
áramkör: tlugaszeláaljzat áramkör,

'...v-J
amelyben a 3 darab kettt'is egyfázisú dagaszeláaljzatet az. udvari

bejárati ajtt'in belem-e a helyiségbe a jobbra levö illtlt'fll'lr az ablakai;
alá helyezzük el.
258
Az :ratlarhan l önall ú afrramki'iri alakítsam ki!
4, áramkör: vegyes aramkiirg
amelyben a lielyiseg x-ilr'igie'isa'ira l darah kelli'is szigetelesrk ket

:"lraml—a'irüs vilagíidiesl 1ear: elhelyezve a mennyezeten. A vilagílasi
vezérli": l darah kel aramki'iriis kapesnll'a a munkalerhen, az íraliar
l'iejarrní a_jtajalel halra helyezzük el. Az iratlarba lie—lepve a bejarati
ajtr'iidl halra lex-ii lalen ! darab egyes egyfázisú degaszciii'raljzai van.
A s'zee. helyiseghen 3 ünalld aramkr'iri alakilsnn ki!

5. aran-iker: magam áramkör.
amely [ darab ket aratnidíiriis kapesuldyal működtetett. a helyiseg ket
rekeszehen (Hl, MZ], a mennyezel'ek közepére elhelyezett l-l darab
('3 darab] egy aramkiiriis yila'igiiúlestliül áll. A kapesulú a helyisegben a
rekeszek bejarati falan yan elhelyezve.
(i. ararnl-a'fvr: k'egyes L'a'airikülu
a rekeszek elötti terben a vilagitas! ! d.e-air l'enyesüyes lampatesi
lviziesíilia. amelynek kapeseldja a munkaierheie a réme. helyiseg hejarali
ajlajau'rl halra van elhelyezve.
Hiizaeileuül a kapesrild ala yan szerelve [ darab egyes egy-'i'azisú
dugaszulr'ialjzai.
7. aran'lkr'ir: y'ilagl'iási arariikör.
a'z udrari bejaratnal van l'elszerehe a lielyisegea kívül. a neznie-derül]
kilepve az a_iletr'al _tl'W'd ! darah mezgaserzelselí'is x-filagileiest amelyel az
udyarrr'il lielepy'e halra kialakiiuli 1 darab kel'pdlusú kapesnli': xezúrel.
A hivatali resz villamns áramkör-elt ;: feladat után lévő alaprajzen len ezze meg!
11. illarum' szereti.-enyel— rajzjelei
-—-1',"
egy es egyhazi—rul1ueaszeli'ial_'zal
- ifrz
' aeüüs egf'y i.,irisu dug-_aazm-ualjzal
Leilualtis'u k.!i'lL'hH-h-K
har-. mipúl'usil k'Ji'ili'uÚu
le.-Él .U'ani-zfln'lr kimesdlú
* egy z'lraz'al-ldiúr: '-.':l;'131;-.!i51e.-1
Leía:'.tl'r1k€'ll'i'xa 'n"l.'if__"_l'.l'J[C—:-'.
111- l;up,.—,'__-;'l:-:e1'z_e'C-l,-_'li es '-. l':d-_.:,l'.a'l-'_L'Hi
269
Tananyag a villanyszerelo komplex szakmai vizsgára tört enő felkészü léshez
_ . . Hú.—mmm:—
!
TI.
.3. mm-—_
2?0
H_ aram—HE kiad.—zzz—
ff
HE _ §
mami—mJ—Éwm
m.! lill— Till—TI—
mi—Eo—E: §n :Sm.___z
Számítási és egyéb feladatok megoldása
1. feladat megoldása
A fürdőszoba fűtését segíti egy háromfokozatú villamos hősugárzó. A
kapcsolva.
A) Az egyes kapesolóállásokban (I., II., 111.) határozza meg a felvett
áramerősség és a leadott osszes teljesítmény nagyságát! A tápfeszüh'seg 230V
(Ut).
Rl HE
——----43—— —C—
R?
_1— ]._.__..._
' ta— '
[a.apemla'nl allas
e—-s: see-sec seeco

' ": EDC—Elm] _ elj-E'— 71509
RCIZRn.3'—" Pz—FIS _—
Rc—RI-rRHZílUUH 501450!)
PZU1*l:230*03513117,3W
a. A kapcsoló I. állásában a tápfeszültseg a rajzon megadott kapcsolásban az

R] fütöbetettcl sorba kötött Rg-Rg párhuzamos fütöbetét ágat együtt táplálja.
Hl
Ut !
láapcsühlll.aUas
Iz'i'E—mzo
a_ sea
76A
PZUÉI P2230*O,76 PZl74,8W
b. A kapcsoló ll. állásában tápfeszültség csak. az R] fütöbetétet táplálja.
HZ
_líl—h
RB
—E—
ln Ut "
Kapeselé Ill. állás
e. A kapcsoló III. állásában a tápfeszültség csak az Rz—R3 párhuzamos

fütöbetét ágat táplálja.
RÉIR—EXRE Ref-EDC : BGC-":ÉlÉ-GEG RC; 1 509
MÉG—31343 eEE- _—
ízF—f
)?
[zi
lEE-
[:] 53A
PZUFI P2230*1,53 PZ351 9W
B) A fűtöbetéteket ellenálláshuzalbél (kantál) készítették. Milyen hosszú

ellenálláshuzalbél kell készíteni a 3009-es fütöbetéteket, ha a vezeték (kantál)
fajlages ellenállása (g -—fajlagos ellenállás) l.,39ümm2/m, keresztmetszete (A)
lmmz?
sua see-s l
] [_ 139 2215,8m
C) A hösugárzét 10 méter hosszú, LSmm2 keresztmetszetű, réz (g — fajlagos

ellenállás —O,0175£2n11n2f1n) tápvezeték üzemelteti. Ellenőrizze a vezetéket
feszültségesésre LóA terhelésnél, ha. a megengedett feszültségesés nagysága
4,6V!
[.a-_" Ésiü-DElTE
R : _ : T'ZÚ,23Ú
A
272
Ucíll1*R:136*O,2.3:Ú:37V
U 37'V-í4 óV
A lakás melletti műhelyben a világítást 4 darab IOÚW-es izzóval oldották

meg, es működtetnek egy lZOOW-os köszörűt. Az egyfázisú (ZBOV) műhely
elosztotábla és a lakás elosztötábla 12. meter távolságra van egymástól. A ket.
elosztótáblát összekötő vezetéken a maximális százalékos feszültségesés E 2%
leheL
Pl";4*100'l'1200: l 600W
a) Mekkora. minimális szabványos keresztmetszetű rézvezeteket
(g -— fajlagos ellenállás —0,()l75£1mmzfm') használhatunk a. két. elosztötábla
összekötéséhez? Szabványos vezetek keresztmetszetek: ! --l_,§—2,5—4—6—10—
lömm2
Pf isoe — _ _
Pi*"_-Un*.lh _— 1 isA! — 5.953
lhríüz 1.4
E' l_l — ""?"

%onzsi 15—2,3v
l:—
."". ; jeg : 33 :(],63mmÉ
b) Hány kWh a villamos fogyasztás, ha egy este a teljes világítási

teljesitmeny 4 órát üzemel, es a köszörűt 15 percig használták?
W1:4*l00*421600Wh—a— l ,ókWh
W2-"--l2()0*U,25:300Wh—r0,3kWh
Wüwz ] ,()*0,32 l ,9kWh
2?3
Egy feszültségoszté paraméterei az alábbiak:

Tápfesziiltség (Ul): 12V
Rl : 2k§2
R:; : átka szabályozható ellenállás O — 4k§2
Hl lltllki
UZZU'Zl-(i
a) Határozza meg az áramkőrben folyó minimális és maximális áramerősség

nagyságát!
Ur _ 1: _
l mezei—s: * :ooewzü OOÓA
rr
..-r _,1
1_ H
[minziei—gj _ ÉGE-ő—á—üüü _ EDC-D' :() OOZA
b) Minimális áramerősség esetén mekkora a kimenő feszültségek (U. ki, Ug

ki) nagysága?
Ulki31111jn*R]:0,002 *ZÚOOZÉX
nizlgnin*R2:Ú,002 *4ÚOOZH
A lakásban nullázásos védővezetős érintésvédelmi méd (IN) hibavédelem

(érintésvédelem) van kialakítva. A hatékonyság növelése érdekében az
214
elosztó—táblán egy ln : 25A, Iu : 30mA árainerűsségű áram-védökapcsolo van

felszerelve. A nullázásos védővezctűs érintésvédelmi mod (TN) esetén a
hurokimpedanciát az alábbi képlet szerint számíthatjuk: 25 [a $ UD Zs, —hurok
impedancia, la —kioldoszerv kioldó árama, UC, —fázisfeszültség Az adott áram-
védűkapcsolé esetén határozza meg a hurok impedancia értékét!
Urj:23ÚV II,:ZSA la:?)ÚITIA
Az épület hibavédelmi (közvetett érintés elleni védelem) rendszerének

kialakításakor 4db rűdftildelöt kötnek be a rendszerbe. Határozza meg a
párhuzamosan kapcsolodo rúdföldelök eredő ellenállását!
A foldelök ellenállása:
Rf 459
Rg —12£2
113469
fia:-149
15112 180 _
RC] '— Rin: 15-1'1 : n.. : (),ÓÉ.)
it'-4.114: ÉÉF':
Reg : R3XR4 : .LE-— 1; : ?: 7,46£l
'é. E,..- 7,.f:b 45.235

R2:Rcc: b,.b — Tét:.; . "2159
J. infle-
Az áram-védőkapcsolét (ÁVK) lümmá—es keresztmetszetű réz fázis- (L) és

nulla vezetővel (N) csatlakoztatták a hálózatra. Válassza ki, hogy a megadott
keresztmetszetű fázis- es nulla vezetö esetén minin'ium mekkora keresztmetszetű
védűvezetűre (PE) van szükség! Húzza alá a helyes választ!
A védői/ezető minimális keresztmetszete:
a) ómm2
b! lümmi'i
c') lomm2
275
Az áramkörök áramfelvétcléhez hatarozza. meg az alabbi fegyasztók

áramfelvételét!
Autömata mösögép adatai:
Un : 230V
Pm : IBOOW
CBS—(p : O,8
ln : '?
Ffs: lBC-D
ln: Una Et.-"SC!- ÉSE: GE : 9,78A
.Kenyérpirítö adatai:
Un : 23OV
Pm : ISOOW Tisztán wattos fogyasztó
A műhely áramkörök kialakításahöz, a terhelhetőséghez határa—zza meg a.

CNC gép áramfelvételét.
Névleges feszültség: 4OOV
Felvett hatáses teljesítmény: 2,8k.w
Teljesítménytényezö: eös (p: 0,8
Ffel :ee-e—
_ ....—
IT Srí-*.- Uza :: ese :a'ís éE-ür- C'_.B:—"—S DSA
Mekköra a harömfézisú gépek adett napi Villamos fegyasztása kWh—ban, ha a

CNC gép teljesítménye 2,8kW, üzemelési ideje 390 perc, a fémmegmunkáló
teljesítménye 2,3kW.,, üzemelési ideje 270 perc.
WW: 2800W * 6,5h : 18,2kWh

Wfóm :23OOW * 4,5h : lO,35kWh
Wüm: WW -l- Wf'ém : 182 % 1035 : 28 SSkWh
2?6
A műhelyben eszlepes fúróge'pet használnak. l-latárezza meg, az eszlepes

fúrége'p látszólagos teljesítményét. és meddöteljesítmény igényét.
Az eszlepes fúrégép adatai:
Névleges feszültség: UHTZBOV
Felvett hatáses teljesítmény: PZÓÚOW
Névleges árama: lt]:3,0tiA
Teljesítménytényezö: — eescp — 0335
S —" Un * ln: 230 * 106 : 704VA
O : ,__.-5: — Pf : trófea: — 6003 : 368VHT
Az eszlepes fúrógép táplálása 10 méter hosszú, Z,,Smm2 keresztmetszetű, réz

(íg lajlages ellenállás — 0,0l75 Dmmzf m) vezetékkel lett kialakítva.
Ellenőrizze a vezetéket teszültségesésre 3,06A terhelésnek ha a megengedett
feszültségesés nagysága 4,6V.
Vezeték ellenállása:
R : 2*l* (; f A 2 * lüm * 030175911111'12/"m /' 2,5 mm2 : (LM!)
Feszültségesés ] * R :- 3,06A * 01149: () 428V
A vezeték megfelel az előírt lbszültségesésnek?

- l-lúzza alá a helyes választ! -
al Megfelel, mert a megengedett feszültségesés (4,6V) nagyobb, mint a
tényleges leszültsegese's.
b) Nem felel meg, mert a megengedett feszültségesésnél (_4,6V) nagyobb, a
] ]. feladat megeldása
A lakásban az ünmüködö lekapeselást hiba esetén (közvetett érintés elleni

védelem) nullázett rendszer (TN) valósítja meg. Az elesztótáblán kiegészítő
védelemként egy
27?
ln : 25A, 'la : 30mA áramerősségü áram—vódőkapesoló van felszerelve.

A nullázott. rendszer (TN) esetén a lmrokil'npedaneiát az alábbi értékekből
számíthatjuk :
Z.s — hurokimpedaneia, I.El — kioldószerv kioldó árama,
Un — tázisfeszültség
Az adott áram-védőkapcsoló esetén határozza meg a hurok impedancia
értéket.
ZS :Un/ l,a :230V ! 0,030A -——- 7 666141
Az irodában 3 állású hősugárzót használnak kiegészítő fütésként.

A III. állásban, amikor a tápfeszültség az R; R3 párhuzamosan kapcsolt
fütőellenállásokat táplálja, határozza meg a leadott teljesítmény nagyságát.
Tápfeszültsóg: Ut : 230V
A tiitőellenállások nagysága: Rz : 3009
R3 : 3000
az
E a:...sg see—see sec-ee

RC: ara-3 : see—see- : see- : 1509
FH Ul— :se—
-% [IR IEZIJBA
";
P1U*l:230*l,53:35266w
i. Ut. l.
p:12* Re22,34 *150235113W
Az irodában fütés kiegészítésként egy 2000 Wattos hősugárzót alkalmaznak.

a) Határozza. meg az egyfázisú hősugárzó (' Un 230V _) áramfelvételót! A
hősugárzó tisztán wattos villamos fogyasztónak minősül..
P :— ZOOOW; U" : 230V; tisztán wattos fogyasztó
[: Pfhlmn : 20002230 : 8,Ó9A
278
b) Határozza meg, hogy ennél a terhelésnél, (_a) feladatban meghatározott

áramfelvétel esetén., a csatlakozó vezeték keresztmetszete megfelel-e a
szabványos előírásoknak!
A esatlakozévezeték tipusa: Sz HO7V-U 251a
Válaszát számszakilag is igazolja!
A 33: HO7V-U 2,5 mm2 vezeték megengedett terhelhetősége: 21 A
Ennél a terhelésnél a terhelő áram: 8,69A
8,69 A si ZlA
Húzza alá a helyes választ!
MEGFELEL NEM FliLl'iL MEG
e) Határozza meg ennél a terhelésnél, (_a) feladatban meghatározott

áramfelvétel esetén, az ijen hosszú csatlakozó vezeték — 3'x l-lO7V-U 151a —
ohmos ellenállását és feszültségesését.
Vezeték ellenállása: R : 2 l* g/A
R:2*l,5 m*0,0l75 gmmÉ/m / 2,5mm2 : 0 0219
Feszültségesés: Ut. : [*R : 8,69A*0,021£2 : O lSZV
!, : 8,69A R : ODZID fajlagos ellenállása O,Ol75£2mm2/m (g).
Az áramkörök kialakításához, a terhelhetőséghez határozza meg a

szellőztető ventilátor áramfelvételét.
Névleges feszültség: 230V, ] fázisú táplálás
Felvett hatásos teljesítmény: ZOOW
Teljesítmény/tényezö: eos (p: (LR
l—l'Uni'teos (p
15, feladat megoldása
a) Mekkora az átlagos napi villamos fogyasztás kWh-ban, ha az alábbi

fogyasztók. teljesítménye,, darabszáma és üzemelési ideje az alábbi:
2?9
Villamos ? Villamos Villamos Villamos berendezes

berendezes berendezes berendezes napi üzemelési ideje
megnevezése felvett darabszáma (pere)
teljesítménye (darab)
_ . (Wa-tt)
fűtőtest 2000 1 480 — 8 óra
szellőztető 200 2 120 — 2 óra
_ventillátor _ _ _ _
világítótestek _ 1200 1 __ 540 —- 9 őra__
egyeb villamos 1800 1 60 ._. 1 ora
fogyasztók J
Villamos fogyasztás: W : P*t
W fűtőtest: 2000W* 8 óra : 16000Wh, lókWh
W szellőztető ventilátor: 2 x 200W * 2 óra : BOOWh, 0,8kWh
W világítás: 1200W*9 őra : 10800Wh 10 8kWh
w egyeb: 1.800W*1 ora :: 1800Wh l s kWh

W ősszes: 29.4kWh
b) A kapott értékek alapján határozza meg az ügyfélszolgálat éves (365 nap")

világítási villamos energiájának költséget, ha lkWh : 38 Ft!
napi világítás:
W 1200W * 9 ora : 10800Wh 10 SkWh
idő 365 nap, eves világítás:

W napi világítás W * idő 10,8kWh * 365 nap : 3942kWh
költség éves világ-ítás:

W * 38 Ft/ kWh 3942kWh * 38 Ft :149.796- forint.
Az ampermérő mereshatárának bővítése. Söntaellenállás számítása. Mekkora

a sünt—ellenállás erteke, ha:
[(]: lOOmA:0,IA
Un: SOmV:0505V
280
Rb: ?
I : IOA
RS : ?
aa
I'IIZG— 1.421 00
He EgO-5
abzf : M zaso
aa 13 s
Rö—n—lz lüü—i : 090059
A voltmérö méréshataranak bővítése. Elötét—ellenallés számítása. Mekkora

az elmét-ellenallas értéke, ha
lo: lOOmA : [LIA
Ur): SOH'IV : (LUSV
Rt.: '?
U : lOV
Rc : ?
"! D "! §
arj-_? -— 51 zum
LC .
RC : RÉGI-1): 0,5*(200-1 ) : 9959.
Egy Deprez — alapmüszerrel feszültséget kell mérnie. A műszer adatai: IM :

O,,lmA, Um : (LIV. A mérendő feszültség Um : IOV. Méretezze a szükséges
ellenállást, és rajzolja le a feszültségmérö kapcsolási rajzát!
IEIFJI'! Ha!-'! :L-P P:"! _ Lin!-! ]. D';- 1- _' C'. ]. Ef.-'
U m —— Uff! Re-
———Re:_:
.f.".-_f l]. 1 11151 :99kíl
281
Aszinlcron motor számítása:
Egy háromfázisú aszinkronmotor adatai a következőek:

Névleges fordulatszám: on:- 1460 Mmm,,
Névleges forgatónyomaték: Mn: 63 Nm:
Névleges telj esítmém-Tényezó: eosfpnz 033
Névleges hatásfok: 11580???)
Névleges feszültség: Un23a4OOV1 f::ÉÚHz
Feladatok:
a) I-latározza meg a motor névleges teljesítményét!
b) Határozza meg a motor névleges szlipjét!
e) Határozza meg a motor hálózatból felvett hatásos villanws teljesülnényell
d) Határozza meg a motor. névleges áramátl
Megoldás:
a')
RIIMH'Z'É'É—l'SIÉB'3'3,'14'%:9637,34(l'?)
b)
Cl
d)
fu : Pf : lÉÚEBÉJIE : ZÚ,93 (fáj
s-'"3"-- UE'G'DS-gsn m'í-éÚü-Ú, es
282
20. feladat megeldása
Fázisjm-ítás:
ligy 3x4l)l.lf23íJXf'—es feszültségű Sül-lz-es l'egyasztói rendszer teljesnmmye [BU MHK

teljesítme115:'te11§--'ezö_ie 0188. Az energiafelhasznalas gazdasagessagal úgy kis-fanjak javitani.
hegy fazisenke'm 160 el kapacitású haree'iszügbe kapcs-elt lamadenzálerl építünk be.
lX-flennyilf fog javulni a teljesítménylél'lyezö erteke?
l'elz-iclatuk'.
a) Szahnilsa ki a meddő teljesitmeny enekes
m Számitsa ki a látszólages teljesítmény anem
e] Hzamelja ki a keudenzater eggy-seggel eelaplan meddő :eljesilmem mesa!
df] lsflennyire fog javulni a teljesí Lmúnytellyezü erteke?"
Megnldás:
9290 sw
etess): 0588 ebböl tnÉÚjIlW
mez—s—f-x-aal450414 (lfs)
(2 : P - tgcp : 99 - 05397 : 4l:8,5?3 (kPa?)
: Usa? -3— 48573? :: 1012? (WP-17)

_ J
%.; : 3 IUS - m' (:i : 3- 4003- 314 - 160' 104, : zans (kegy)
GH : P - (jege — 35??l ebböl

_ 24.115
tggsj : igen -— % : (15397 —- — 953. : 032318 , ebböl
ces-suj— : 0365;
283
21. feladat megüldása
Váltakezó áramú feladat:
Egy 120 ehmes ellenállást es (LS l-l induktia'itasú tekercset sorba kapeselunk es EBU 'v'ne's
SD Tiz—es, vilagiu'isi halezatra esatlakeztatiak,
Szamitsa ki az áramot, az áram és feszültség, közötti faziskülönbseget a; az l óra alatti hatasos
['egyasziást!
FCiEtElí-llük:
a) Számíts-a ki az induktív i'eaktaeeia erteket!
b) Szamitsa ki az in'tpedaneia értéket
el Szái'nitsa ki az áramlat, az áram és ibazültság közötti faziskülünbseget!
dj Mennyi az 1 óra alatti hatasos fogyaszias erteke?
R'Iegnldás:
Rtl 2052
L; [LS H
UZZSO V
fÉSD llz
t: Ill-T— 36005;
Ha: Z-n-f-L22-3,14-SG-ü,8: 251,2[£1j
z : Jel % XÉ : J1züi Jr 25131 : maaa (§
: É : _aae :
I _ a Hasa 033 (A)
a maa ,,
ces-cp : —- : :":— : (),431 , ebbel
a a? aaa
926436?)
itt
284
h-lekliera aram folyt abban a D,? ll indnkáieílasú I.ekereshen, mnelyben az aramel (1.3. s alan
egyenletesen nullara esükkenh'e. ll) V ünindukeies lesxültseg keletkexik'?
Megeldás:
LTUJ' ll
Dal-2035
U, ---10 V
lg'ljfl'x
e! ,,
U, : L ' — , ebbül
.s: '
BE : [Il-"E': : .lD-ID'B : 43286 [A]

L G,?
bu" : Il — fa _, ebböl
zi : a; a 32 : 42.86 a— e : 428691)
23. feladat megeldasa
lies? energlalln'ras üt'esjarasi feszüllsege 30 V, belsö ellenállása SÚ Él. A Lerhelü ellenallasa

370 elnnes.
Mekkera a fogj—faszie altal fels-ell aran'i es a ["egy-"tiszte teljesitmenye"?
É'vílelek era a generally hatásfeka'?
M egelda'is:
U a: 30 V
Rai-"30 ál
[it'-"370 112
arra se
f:: ÉÖÉRÉ :
BB'-PET?!
: O,]. .A
( )
et : ff - at : e,? - 270 : 337 (W)-

a. 1790
gr; : —" : : 03
szalai, ama- ae
285
Vezetékméretezés:
UT l
CCD l
Az alábbi kísfeszültsegü tápvezeték egy tegy-"aszút táplál. A táplálás jellemzö adatai. az
alábbiak:
névleges feszüllseg: U - —- 334 400/2730 V, YZSÚHz,
névleges llatásns teljesitmeny: P _ 35. kW,
névleges telj esítn1é11yté113-*ezöz case) : O,?OH,
vezeté-k fajlagos ellenállása: p: [103 Ommgf'm,
vezetek nyomvnnal hossz: l — 70111.
lfs-l ad atnk :
e) Méretezze a hálózal'et feszültségesesre, ha sm :: §! % !
b) Válasszon szabvány-"ns vezető—keresztmetszetet az alábbi táblázat alapján! Ellenőrizze a
vezetéket. melegedésrel
mamam—*) 10 Ha Ps 35 se m '
lva/mmm _. l .
ilmíü) a; liszt 137 168 210 260 310
ín'jegengedelt terhelő áram: i
286
Ta nanyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
a) A l'eayasztek hatases araunlelsfetelenek számítása:

P 35000 , _ . .
f,... : (.--l : , . _ : 30.32(__,--4)
"s; 3 'b' Vg '40U
síel-mezes feszültsea *.sesre:

_- § U 2. 40 .) _ . .
_.fle : ___ffl 1" ' —l':— : '— IT :; 4jógíí!)
lOU :? 100 a?)
? . DD" _ _ . ., __,
.fl : 'E— - IH J; : ——" HJ— - 3092- 70 : EE.,góUma")
lift; ' 4,63
, -" :
ff.—; --— lelne)? )
b) Ellenőrzés melegedesre:
A vezeték melegedesre megfelel, ha 1 :: [mg
zzel): 15 a. ;; : es ,5: 403: : nails)

, .— '_7' ., -. r -
l'tuc'alü :l37 A .:1 : ab nun — es veze-te megfelel melegedesre 15.
"l'ranszfermatur szamitasz
Laj; eg3.'fazís'.'1 Lramszferznatur adatai a következőek:

névleges prime-r feszultseg: l__j ln— BEM-"
névleg—e: szekunder feszültségi Ugn— MV
ilresjarasj szekunder feszültségi Ugri 1245
nás-"leges Eeljesílrnerty: Sn [Hihi-*.*.
elrep: s: ül?-"i.
llatarezza meg ruin-leges terhelő aram eseten mekkera a legkisebb szekunder leszültseg'?
l'4e-ladalek
a) l-latarezza meg a transzl'ert'nater Inenelszam snek-fla!
bj '[lalarezza meg; a transzlernu'uer primer es szekunder nes-"leges ara-anak!
el llal'áruzza meg, mekkera a primer nes-leges rövídzarasi lxeszülísegl
d) llauárezza meg; nevleges terhelő aram eseLen mekkera a legkisebb szekunder feszultseg"?
287
Megoldás:
L : n : :25'4'A"
[" Um 230 * ( )
L." S—n :: 630- : 26,25(;4)

* el" 24
A legkisebb szekunder feszültség a névleges rövidzárási feszültségböl
kiszámítható:
U, : _____,_- " U : í—230 :13,8(V)

u ln
100
U; : Um — U : 230 —13,8 : 21. 620")

ZH
?
Ez; : f'd—E : _lő _
2 -2 : 23,02(V)
% 939 '
llajmlúsi fel;-ulni:
41 [Ii'mlja Eu az l l' rendszer R-Janftjalf
288
A telephely taplale'rsal önálló esatlakezesezetekkel alakítják ki.

Energiaellatasa egyfázisú (230 V) táplálassal történik.
A esallakezea'ezetek 50 ITLITIÉ keresztmetszetű 1kezelek,
a xi'ezeieer anyaga alumínium.
Az alm'nínian'r. fajlagns ellenallasa 01036 állama-fm (9)
A esatlakezasi pernek levels-ága 30 méter.
A Len-"ezett 135 A lerhelifr aramnal hatarez'za me ? a esallakezrínar'ezetek lleszüllae leJ'esesell
Vezeték ellenállása Ra 2. l - e f A
2 ' 30 nr * (LUZSÚ Élnrnfím 50 mm2 (1334 [U,O3432) El
Feszültsegeses Ue- f ] ' R 125 A - (1034 §! —' 425 V

[ -. -;. lla-5 A
R -—— 0334 $)
A híbavédelem (közvetett erintes elleni 1re'-,,delern) TN—C—S nullazett rendszer,

hárem fázisú aramafedrlkapeseleval kiegeszíh-fe.
A helyiségek energiaellátása haremfazisú [ÉSOJ'flOD V) taplalassal történik.
A lribz'wedelem ellenőrzésénél a hnrekimpedaneiat az alábbi képlettel szarnelhatjak:

ZS z L., É LL.
Évlekkera a kepletlren az Ue le,—neke?
Válassza ki a helyes valaszt a megadott Ue el'lókre s—enalkezeanl

Karíkazza be a helyes megeldastl
a) zw
b') sw
e) 231e
a) aazw
a) 1000 v
289
A hélcezclöben egy elektromos kemencét használnak.

A kemencében három darab azonos nagyságú fütöellenállást építettek be.
Az azonos nagyságú ellenállások párhuzamosan kapcsoltak.
Az egyik ellenállás sérült, cserélni kell.
Az elmosódott adattábláról az alábbi infkmnáciék olvashatók le:
A táplálás egyfázisú feszültség, Un : (230 V)
A névleges felvett teljesítmény Pn 3 13225 W
Az ellenállások az alábbi villamos; kapcsolásban vannak kialakítva.
[El
Ill!
Pn :- 1322,5 W
Határozza meg a cserélendő ellenállás (Rl) nagyságát!
l' ZPIU 21322,5 W/ZBOV : S,?SA

Re 1"— U .! l ?: 230 V f' S,75 A : 40 ohm
R] : Re - darab : 40 ohm * 3 darab :"- 120 ohm
290
31 . feladat meguldása
Az egyl'áaísú dugaseelnalizat EBU le'-ns — helyes bekölesel kell ellenőrizni fesaüllseg-

meressel.
Helyes bel—';ines eseten hatareaaa meg a fazisa-erzem LL). a nullas-eme [N) és a
x-údöx-eaeiü (FIL) küaött merhelú lesxültsegertekekeíl
líarikaaaa be a l'1elyes vallasu-nk betűje-lel [lübb helyes válasz is lehetseges)!
3) A fáxisvezetö (I,) és a nullavexetö (N) költött 230 V mérhető

l)) A i'áxisvezetö (L) és a neem-eme (PE) között 230 V merhetii
el A x-'edöveeelö [Pl-"i) es a nullat—"ezető [N) kezelt 330 V merhetö
d') A lenes-"emelő (l..) és a nullawezetö (N] Rüxütt [) nulla — V múrhelü
s) Én. lé'mlsvezetö (l.-:) es a vedöx-fexelü (PL—l) köeütt Ú - - nulla V mei'hetö
Él A vedik-feletti (PE) és a nullavezetö (N) között (] — nulla — V mérhető
Fellini ['lefll'xllll l--.'a;n'.snlllkai lee-ll empnrmsllami.

lll'n'ur'ln'ajm k;n.]u:m1ll'r[ kell s/úiwf'ulasfliuaif lukipíulnsl'l lmpesnln, lee! .lrninlci'll's'lr: [Lihllli'lll'nl
kepewli'l. Valu"nl-;n;n:sult'r. A lel-.nlaml szakad.-isa.if.s_'.1;'1l1'n-';ll veg/.na.
A mimgúlal ertelme—nye alapi—ln írja be a lcapesulu lipuall!
Vimgálati pnnlnk
Whillíillteh'i hillculsük . Alapheljf'aellu-n ' .--Hkapesuli Hulme-uln-

Máma _ állapüthnn ! tip-usa
Llarah . .
'; A 15 nyil-..na; . A-H M;.itm.
'x (' nsifuu A-t' hu'] liűlpólus ú
.ha-Il faj,-Hun ft.-!) nyélen-lt
knpesulú
HL il)'llllll ]! (' MIME-All
H-ll' ugatni! ll !) inti
L' 1) :].l'E'fll _ L_ !) ")..lll'l'
Isk-114 ::5 azt át .rC'e nyitna
'*u t' mr! Nt" nyitni!
?. ]! :'.§.'li:1[l R !) mr:
ll-L" mmm
, vállülx'apcsull';
ll--l' nyul-Ju
' H [* nuEmr ll-l'l nyu-en
(' !? ny.-Ma'. i' !) u'l'xETHLl
' A-H em .ra-n fir:
] Al.-l' nemm .-'s (' A'n'.
A- l "' nyam: .-"a -['l nyi tm:
hillenzyú ! 13 -( ' nem-1". El-í' r"-,-l1
H—I) nynun l'i-[J njwtun -
— l 1.) nyam L-U mmm _ kel ármnluörüs
.:Hi f.;u'l. .all-H. a'ut ' ['Sillál'lull'WhHlÚ
-"'x-l.' l'lj.'l-'.-:1'.l A L' mutual!
.1 A-IJ nyilull .r'l-l.) nyil-AH
_ _ 1" ll-IL' rwnnu IH" nyul-al
hlllunlyu HU: min-[l li !) .-'Ll1'l
. (' ?) liö'llütl ,(' !) mama!
291
A ,,hagyxarnányoe'* uilógitótesteket modem! LED-es s'ilagitótesiekre osei-elik,

42 darab ói) W-os izzót eserelnek 10 W-os LED—es izzóra.
l-lanyszor lesz kisebb a hai—fi x-fillamosenergia-Fogyasztás díja 22 munkanap ef-ieti-íliei-i1 ha a
vizsgalt idöszakban az átlagos napi müküdese egy darab izzónak ó óra, ós a. 'ifillamosenergia
dija 43 litWh.
Szamitsa ki a "hagyományos" és a LED—es izzók eseteben is a havi dijat, ós úgy adjon választ
a kerdesre!
,,l—lagyományosli világítótestek esetén:

42 darab - 0360 KW - 6 óra ' 22 nap - 43 FUIÖNh : 14 303 forint
LED—es világítótestek esetén:

42 darab - ODIO KW ' 6 óra - 22 nap * 43 tKWh : 2383 forint
A havi villamosenergia fogyasztási díja: 14 303 forint-f'2383 forint : s hatszor lesz kisebb.
A villanyszerelósi szakmai feladatok záró feladatai ltóze tartozik a szerelói ellenórzes, üzembe
hel yezes.
Milyen konkrét feladatokat kell ebben a muakafázisban elvegezni?
Szerelói ellenörzés, üzembe helyezés
- Folytonossagvizsgalat
— Szigetelési ellenallas ellenőrzése
-— [feszültség alá helyezés
- Müködési próba
292
'l'ananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez
l-latározza meg a falon kl's'llll. müanyag villamos vezetékesatorna'val kialakitott

víllanyszerelúsi technologia lif'sbb nmnkalt'aisait. azok sorrendjút!
M sorol; igény szerint bovitl'xetok illetve csökkenthetik)
Fühh munkal'azisok : _ _ Füllb munkalázisok megneve-zése

. ÉÚ—ll'l' " lül—Él FH § "T "3." dl" ..
. . ._._..Lizíümwna' kijelölése _. .
3. _' Szerelvény—, elágazo- es esatlakozüdobozok, müanyag
'*':ÚEEIÉEPSPÉÉUW elhelyezése ________ .._ -..-. -..- .-.__ ——.-- -.-__. _ "!
3 _ _ Wet—alekLlhshusse—a.:r-Lsfefetékcsafm'náha
4. . Vezetékek azonosítása, vezeték-összekülések elkészítése,
___________ __ _szgt'elvétlyek pekütese _ _ __ _____ _
__ h.__ _ __ _ _ Szt-_te_lül el_leo_ürzés._ üzembe hely-"ezés
l.!llleum'm HPÉUI'C-l'sr"tl'l't_'§"tlí t'ajzieloi
ugyes ugjt'l't-lilHú Llugsszult'naljzat
mm;; egymást! dagaszolúaljzal
ken—mmm lelpesolo
híu'on'tpt'álusú kapcsolo
kút úramköros ka'lpesolo
cg) ammkoros vaz-lglotest
lufi. a'il'omkürt'as világílt'atest
"1 mozgásórzekelüs *. ilagíu'nesl

lényt,-soros lámpalesl
293
!
smahslyiség
if, ! Inn—l
l-f-r—ll
muxdcatér Elu sziú l m

n'attar
294
E.,—_,
ZX )í
udvari
] ej áru
kiss Fal-al
bejáró 1—1
irásbeli mintafeladatok
]. feladat Összesen: 48 peut
'l'enezze meg az ala'nl'wí lakas x'illann'ws a:";e'nlxr'n'eir az. alanin szempenrek szerint!
— Az. aramkürülr raplalasa a raizen jelölt eleszlel'rel lenezik, A szerelés süllyeszletr
— _."í. helyiek—"Tea enemieellarasa egytazise 33-i) 'a'" 1. Az erimesreaelem 'Mi—(HS null-area
rendszer, aram—vedekapeselr'wal kiegesm'h'e. Az eleszte eleszereLL a t['llaralmedelini
eszközöket. es az armn—a'edükapesnlet rnar elhelyeztek benne
.:Xlakírsa ki az. alabbi aramkürüket a megadnn rajzjelek hasznalatara]!

Efrírznfm
— [. aramkür: N*"ílagirasi anamkür. mmm-ram krmesalassal [analxíldrelen a lrelyiseg
menm'ezeren középen gar-e egy lampalesi. A kap-eselek a samba—. a konyha— es a
fürdesmbaajlük mellett x-anmrk.
— 3. aramkör: wages; aralnkür. a lTIUjElI'E-ll leletei lampa mekürlrerese a bejr'iralnal
elhely-ezen egyem-lni kapesülna'al rül—nenik.
ima-a:.am;
— 3. e'irarnkörr wagner aramker; a tilnlií—szehaajrr'rnal lexö kelsarka kapeselrnal
lnekedtelen a lreljríseg; :nennj. UPCEÖI'L kez-epen elhelye-zen larnpatesr.
-- 4. marnlafn': l)ugaszeinaljxal aramkür, a Hírdu'öszeha kr'lnylamal hatar-es eldalfalún két
dugasznlealjzattal.
Ecer], fa:
a. rem-.m: [Jugaszulúalixar :"u'aml-an'. a l'rejaral'ral szemben lenin lalen harrnn
llrmasznlrnrlizattal.
e. aramkfir: wagner :"n'amkür. xaltr'xkapeselr'n'al nn'lküdrerert a helyiseg mennyiszer—en
knzepen lex-'e— la2n12-ales1._ a kapu.—annk a Lanyha a_llr'trí mellen.
Stein?
— ?. aramkíjn': Degaszelnaljzal áramkör. a lrelylseg ajrajr'n'al szemközti oldalfalen la'-L
Lineasmlealjzattal,
_ 8. imenkflr: magma arrmakr'wr. ker aran'lká'n'ü'ws kapesnlr'n'al nnl'aörlteten a helyiség.
menmiezehfn középen len") m lampalesr. A lxanesele a hely'tseg elr'neri ajrajanal.
(elrumi;fit-nmkee.' fi Ja,-HH a r r'? few!
."". l fenn:! :;A. "fa-:? 'a t.
.':- .! - .! le .'_".
J.: Bug-a.szcl Em ! __:at
' *: i.e.-a,- ED r' Hü —e :..r; .: :; tü
! l—É'L'SDFLLL lampa: a:'- 5-
l.'.-'_-" hí- r' furi-rel:- ;j—-_'- _..- apr; beul-'a
kere zzel—naptar:- "J
fetw-:r..".:::_e-..-. _. . Én?! '*'Ú'L'FE'L'IL PCT-T" "-'
Fuj-j uj !" I:; l.".
295
3. feladat Össeesen: 8 peut

Nes'ezae meg az aláhlai rajzjeleketl 4 s 3 pem
[:]
[rlz
5? ——
J'"—
3. feladat Összesen: 14 pnnt

Egészítse ki a mümlatekat úgy, hugy az állítások helyesek legyenek! ? s ? peut
m: aratna-elle primer telieresel mindig kell a lllűl'ülldü ara'lmkürhe

e sat! LlliUZl'élll'll .
A lüllle—szüllseg—levezetükel a a lehetö legrövideltrh zr's sxínü

vezetékkel kell esatlakextalni. lwgy megfelelöen működjenek.
Az erinlesvedelmi eszlalyú leesaülekek úrinl'esveulelmi (áramütés

elleni mamam t'negl'rlelasa kellüs way meger-('isített szigel'eles.
lesz saelelüix'. ha
"fúl-aram esetén két egymás után elhelyezett (.vls'aúühietesílú müködése akkor
a névleges aramaik küzül! legalabb különbség van.
Mül [vastag, falú") maga.-cas mechanikai tulajdensagai alapiún alkalmas

A
sierelésre.
ellen vedett.
Ar [l'3X4 s-eeleusercgí jelüles azt jelenti. hegy a keselilelá
Az l [UPN (MCuljelölesü sfexelek csak sxerelesre alkalmas,
4. feladat Összeesen: 4 pen!

a
Eges'aítse ki a kapesnlút egysarkú kapeselúra es jeli'ilje az alábbi emu-ellatas rajmn
vezetékek számat! 4. s ! pam
[Zm J'
296
E. feladat ()Sazesen: (: pant

Heki—Lara a feszültaegeaea azan a reztezeten, amelyen út] A aram l'aljt'ilt, keresztmetszete
:( !
all mm , lmazza 285 m, a íajlagns ellenallas (13175 Drum un?

_- : I 'I ! r —'
tt. feladat Összesen: 5 pam

mekk-ara a llarnmí'azisú l'agjt'aaztf'r úramfelvótele, ha adatai a
Hatarazza megr
kiitetkertit'k:
névleges l'eazülttege: 3 a MH]! Y,,
névleges; tel_ie5itnu':n§.'e: ü,l IGN-"_
— névleges túljesítmelüti-Itteni: (LS-l!
? feladat Összesen: (:- paul

Rakja anrreadlte (_l—tülóig) a Sülll'l'fW-l"Int.Éter'r'lé'h'...f*llll?fIll-'n. lepeseit_!___l h rtl pam
f-.___.sm--rgryi__ ! aaa-ela _. _ . ... __ _ __ ___'
; Vezetékelt letétet—e tezetekek hellt'tzúaa
Hzerelt'ti ellettt'RI'Jeh. terembe helyezes
! Hubert—L t't*tlae..—'t'ne.'a elhelyezúse. gipszeleee
l ljmhezfeazkelx. la,.nmjt'uls kít'eaeáe .

l k-"ezetókek LLKtJcllJÉ—tt. ltt'EIÚaek ellzüaziltjse
azerelt enyezeem
Ny't'alm'anal kijelölt—za;
8. feladat ().-aazesen: -l punt

Saralja fel, mily-en eazl—Lüz— es azer—zzamazü ltaeglete 't an süllyesztett szerelés—mél a
tezetekek aztmusitasanale. a kötés-zek ell—;úazitéaúaek, a szerelmünyezósnek! 4 a 1 pont
297
Összesen: 5 pont
9 feladat
a laismegszakíté humluklam an talalhatu [llegű-tele Jelulest,
írja a megnevezések mellé
d
értékei!
Taxi pem
Kismegszakité hmnlüklspján található jelölések:
ÉSUUf—e
Megncs-ezések:
—— Egymas-gitar);
H- Névlegesmegsz-éldléképesség;
— Egéus—s _feszühség;
— Ellegeérlg
Értékelés:
0—50 peut : elégtelen

51-60 peut : elégséges
61—70 pont : közepes
71-80 pont : jó
81-100 pont :jeles
298
írásbeli mintafeladatok megoldása

]. feladat Öeseesen: 48 pun!
'llel'x-rz'fc meg a? alábbi lakás villanme LlI'LiITIkÖI'ÉlT 1-17. elült—hi szempm'uük szeriml
- Ar áramkörök táplálz'lse e rangon _julülí ela"usxteba.íul történik. % SZCTClÚf—i süllyesnen
- A heh-ísegek energiam!lz'ilam eggy-lúxJHú 2330 V]. M'. el'ilxleexfúdelem '! TMJ-UH nullúmtt
rend:—'mi L'zrun'l-vedü'mRzlpem'llf'wai Megint-fm e. A? elne-r.k) elüsxerelh a 1elm-amx-r'erclelmz
esrlaiizükei ee 112. J':';r1.n1—vedekamemlet mán' elhelyeztek l'mnne.
ltklalkilee ki eu. alúhhl áramköröket u megallni rajxjelul—z hasmrj'ilamml'.

fillfís'ruhc:
]. ammker: 'a-fílaguúsi m:;imkn'in keresxl'sellü Aflpcgnlaiseal 11'1L'1M'1Lllelcu a helyiség
mennyerelen küxepee lő.-'a") egy humanum. A keipefmlúk e meghal-. A konyha— es.
l'ürdüwnlmejlúl; melleit % annak.
Z. Hrmnkür: Világnani a'ir'urulufu'. u bejarni teli-cili lillm'm !.í'llu'itllelese E-i bejáratnál
I.,—ll'1el3'efell egysa'n'lxú kapu—Julf'n'ul Iöftenik.
l'irrdrlxmf'm
'."w a'lrur'nkí'n': Xr'ilz'igiu'm aranyka'j—r. u lliraíá'üiubdgjLena] mm lúül.—H:1T'l—Ú Lapeeeleml
I'niíkúdtele'u ;] helyis-úg nacunyereaen küxepcf? elhelj—fuxelt launpateel.
4. úmmkeí'ür: niwelúulizet ammkiir; a türdüszubu kanyi-"laird bmhu-us nlclait'alún km
dugaemHalj/mm].
f'x'*4:11r_x-'f"íc1
5 z'u'urnl-Jí'wr; l)Ligeisxeíi'aalíjxm. L'u'ümkür. 41 lw'la'irulml uzemben lex-ü lelt-Lm hárem
Lingua:tmía'rullejutni?.
t'a. Leumi-Mr: X-filáigi'tasi áramkör, x-ullel—culmmlmel nu'ilujadleteu J. l'lelylraeg menu). exe-ten
Lim-pen lex-'i': lampak-51. ;1 l.:iyicsijalc3k a kerulhet elhel mellen.
Hzrrfm
?. Eillíllllaül". l)nzismla'f-uljxm mellü-Ju; '_1 heh—heg Ullman-al vemkúm'. m.ul:.lült'uler1 kel
dugi-Hm'lleeljfe'nuil.
-— ?: élrmnkiín': 'vllágüaai ermeket: m Siremkün'm kalíxu::.a.ylL'*rx--ul müka'jdleleu n heh-aság
lnennyexelen Mimi-pen lem kel lampuleei. f*l 'ixí-ipeemlú a heh-img elmúl ujtúlúna'll.
.f'x'lr'mmlr'ivwin-lkül:r f.: gumi,; r. e gum:
"":::""'.'r'l"**- *. _ 5.7."1'3'3
3:
' a...'_ i
L . ! f'l'ti L .:Jl'! §? I._l- IL; ::4 l'-1l.J L:,l.'__ '--_.l__ll Ci-

0-
i
H'" IH. :? . n'; - 1-5 Ef1.':-a-.r'-I-.:ZLJ L.1rrxpl-::".':.rrn "-
299
2. feladat Összesen: 8 pent

Nevezze meg az alábbi rajzjeleketl ils?! pum
-—-J-
[3 ? Hügneskepesme müatiettet'ö teker-ese
l
el Él
Nysmügumb (ZÖPÖ énlr't'tkezÖJ
31 Gil Tú.Feszült3€—g lGVE'ZE'tÖ
g] a !
Klsnegizulcitb
3. feladat Osszesen: 14 pont

légészítse ki a mendamkat tig";H hegy az allitasek helyesek legyenek! ? a 2 pont
Az érentvalté primer tekeresét mindig suresan kell a ntérendi'i áramltürhe esat'lakeztatni.
A túlf'eszültség—levezetéket a védés-ezetéllüiz [fölgeléshem a lehető legrövidebb zé; szinü

vezetékkel kell esatlakeztatnit hegy megfelelöen miikn'itljenek.
Az II.. érintésvédelmi esztalyú készülékek érintésvédelmi (áramütés elleni védelem)

megeldasa kettős vagy megerősített szigetelés.
'l'úlaram esetén két egymas utan elhelyezett elvailébiztesltt'i múlté—dése akkor lesz szelektív; ha
a névleges araniaik között legalább Lél-szeres vagy két fokraal különbség van.
A Mül [vastag falú) vétlöesi'i nieel'ianil—caí talajtlensagai alapján alkalmas falan kívüli
szerelésre.
Az. lPX4 védettségi jelölés az! jelentL heg); a készülék bármilven iranvhúl freeesenü viz
ellen védett.
Az HUSV [la-life") jelülésii vezeték esek rögzített (véclőesjjhe vagy vezetékes-atnruába)

szerelésre alkalmas.
4. feladat Összesen: 4 pont

lilgészítse ki a kapeselét egysarkü kapeseléra és jelölje az alabbi egyvenalas rajzon a
vezetékek számat! 4 s ! pent
2 x% 8 3
IZ ; e
SÚO
5. feladat Osszesen: 6 peut

lX'lEltl'x't'tl tt feszültsegeses ezen a rúzs-"ezettel. emelt-enim) .fX emm telj—tik. keresztmetszete. 50
mmí hússzal 32515. m. e lejlsgt'rs ellenállás Hill"??? ülteti-"tn"?
X wzetek-ellemlllt'ts;
R .- ,a -- -- (l,-antit- U.IIHEE; Jim.-tm
X t'feszttltsegeses:
l, i' - H Fltl (lati? Ubul") :? 131a
6. feladat Összesen: 5 peut

l-letátmzze meg, nel-altera e ltúnf-lnt'ezísu .tkagyusztt't eremlelt-fetele. he adatai a lerítt-elmúlás:
net-leges l'eszültsege: '3 ); Jill) X",
névleges teljesítménye: fm kW,
névleges teljesitmenyenyezet: [LR-t!
;X'f. tiremtbl'eetel: 5 ;Hltt!

_
_,- F'" . !-
y meta .
.- 13481 .ft'l
H t' elviselt; sr'frl — tlfl [LH—l
?. feladat Összesen: h ptmt

linkje mrrendhe (_ l-tül ft-lgl e süllyesztett szere_l__es meretet; lepel-suit? . fia s ] pnttt
Serrentl ; lX-lt'itjelet _ _ _ .;
l X-"'-e'/..L'.te'la'.elt tet'atese. 1. .."?L'lülxült ltel'tt'tzft'tse
; ti. l Hzerelui ellem'u'zes., tíz/i.emhe helyezes ;
l'hfahtlmk temetesen-ml.; elítelgezese. gipszek-se
1. : l'lt'tluul'aEszlaek. lmmmk Alt-esése
i szerelt-enyitt;
l !. ls ) (mu-eltel l—LllL'lÖlL't-ái:
8. feladat (.)sszesen: 4 pun!

an'ulm lel. milyen eszkttz— es szermjtmsfükseglete Xz-tíl si.iil_x_es.r;tett szerelni—mel a vezetékek
emenns1tesermk. a Hitesek eltemettem-__ e szet'eltenyezesrtek' 4 s 1 pont
'Xfezetel—Lll:l_Xr'temessze—mere meszet [lat-mehet] J'esztlltr—eex'iz'seúlüt

lluzelestip-Jszt'rlt'm legű. ultltnlesíph tljtet'x, "termekeit lege
llfse't eritúzü keszlet
Hztguteleszttlsy
301
9. feladat Ösezeeen: 5 peut

lrje e megnexrezéeelc. melle a kismegszekite hernlelllapjún található megfelelő jelölést. erteket!
feel penl
Kismegszakító hemleklapján található jelölések:
2301-b-
ClU
BEM
Megnevezések:
— Névlee'es áram: IO A
— Névleges meeezelailekepeeeeu: 4560 A
— Névleges feszültség: 230 V
-—- .lelleggLHne: C
Értékelés:
0—50 pent : elégtelen

51-60 pnnt "—' elégséges
61-70 peut : közepes
71—80 peut :jó
81-100 pent :jeles
302
Villamos szabványok
MSZ 158512016 Villamos berendezések üzemeltetése

leválasztás és kapcsolás. Érvényes 2019.l 1.11—
M SZ 23 64-460 :2002
ig, utód MSZ HD 60364-4-462017
Védelmi modok kiválasztása a külsö hatások
MSZ 2364-482:1998 figyelembevételével. Tüzvédelem fokozott
kockázat vagy veszély esetén
Kapcsolo- és vczérlökészülékek. 537. Föfejezet:
A leválasztó kapcsolás és üzemi kapcsolás
MSZ 2364-537z2002
eszközei. Érvényes 20191 1.11—ig, utod MSZ
HD 60364-5-53'7:2017
Kisleszültségü, közcélú elosztéhálézatra valo
MSZ 44?:2019
csatlakoztatás
MSZ 4851—l..5. Érintésvédelmi vizsgálati módszerek
Villamos berendezések szigetelési
MSZ 4852:l977
ellenállásának mérése
Fény és világítás. Munkahelyi világítás. ]. rész:
MSZ liN 12464-1:2013 Belsö téri munkahelyek. 2. rész: Szabadtéri
munkahelyek
MSZ EN'1838z2014 Alkalmazott világitástechnika. Tartalékvilágitás
MSZ EN 606l7:2000 Szabványsorozat: Villamos rajzjelek
MSZ EN 623052011 Villámvédelem
Kis'leszültségü villamos berendezések. ]. rész:
MSZ l-lD 60364-1 :2009 Alapelvek, általános jellemzök elemzése,
'liogalom meghatározások
MSZ HD 60364—4—41120l8 Áramütés elleni védelem
MSZ HD 60364—4-42:201 5 Höhatások elleni védelem
MSZ HD 60364-4-43:2010 Túláramve'delem
Túlteszültségvédelem. 442. fötejezet: A
M SZ H D 60364-4-442120 l 2
kisfeszültségü villamos berendezések védelme
__
303
a nagyfeszültségű rendszerek Foldzárlata

esetén.
Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok
MSZ HD 60364-4-443:2007 elleni védelem. Légköri 1vagy kapcsolási
túlfeszültségek elleni védelem
MSZ HD 60364-4-44312016 Feszültségesökkenes-védelem
MSZ HD 60364-5-5 E :2010 A villamoslszerkezetek kiválasztása és
szerelése. Általános előírások
MSZ HD 60364-5—52:201 ] Kábel- és vezetékrendszerek. A kábel—és
vezetékrendszerek megengedett áramai
MSZ HD 60364-5-54120'12 Földelé berendezések és védévezeték
MSZ HD 60364-5-551:2010 Egyéb szerkezetek. 55-i. téfejezet:
Kisfeszültségű áramfej leszték
MSZ HD 60364-5-55912013 Lámpatestek és világítási berendezések
MSZ HD 60364-5—56z2010 Biztonsági berendezések
MSZ HD 60364—62017 Ellenőrzés.
MSZ HD 60364-7-701 :2007 Helyiségek Hirdökáddal vagy zuhannyal
MSZ HD 60364—7-7042007 Építési és bontási területek berendezései
MSZ HD 60364-7-7122016 Napelemes (PV) energiaellátó rendsze-rek.
MSZ HD 60364—7—7'142013 Szabadtéri világitéberendezések
MSZ HD 60364-7-715z2012 Törpefeszültségü világítási berendezések
MSZ HD 60364—7—7182013 Kommunális létesítmények és munkahelyek
MSZ HD 60364—71—7532014 Fütékábele'k és beágyazott fütérendszerek
Nemzetközi elektrotechnikai szótár. Villamos
MSZ [EC 60050-826r2016 berendezések. Az MSZ 2364-200:2002 helyett
alkalmaz ható.
304
mm: HU. 33.53 J Én...... el...
Tananyeg a villanyszerelő komplex szakma 1 mzsgara történő felkesz üléshez
mm., :: EHdÉÉÉ u .-
l. MU— _Mu._ D_ümü Um. ._ 3.4.mhmm _.IJ.
(r- .
unuázmmu : MBE u É; ne. Eper... :; ___..tmm....m_

a! _m.pü..Eu.,. ,. In
LIII
Hümznmu É a...—.En. a..-

5333? WWW apu....cHA Édw... Ill a. 1 ;
'
u-:lauzm mau ;? m__mum...u_m._ue_uh,_um. 21EEHEEM_á......nmrümu..41%_

.!
?. . .: :1 , 34.) .? v.,. . malmi—.Én .
fííxFuwUm—F .rmámr (rö _? E ._E .. a r .. 1 mese,..úmum m._mEmmnmm....u .u_
l'1
Edlcmmr _;
I.u. ..na.)
Hmmmem......n_mí_m_J
. :
. l . ._
,,
xwxakw MX: Hakki .
!
305
. . .. .
? -.?
ÉM x . . -.-;
(vu. tk.. ám.—mr. k...va—33334 .--a..-.-l...-t.l1 . _ ...a luk
* -
l .- .. . ....
H
...Mi.
G eX u.n. ? -..h .,. a ._. _._n.
...x .;
_ r
a:;-
H. -; x ___? 33333 a? _
' I! OMMI El
_H.
.H')
..ú-
_L N.
I.! XX
RH
u.. UTE... ._.... .;
í'J'ÉHH
I ll !...-..! m. ...—u.... , n _ ...! .. .
§:—
.
nen—ne?. .H .. . .
()
-
_
... ..1 . ._..üL _ a...) . .. U . . .
.. 3.34u : .. . . mm
.— (Jő
f ...a uÉ
muEm m
xxx
. JP: . -. x. a.. l . l .l ..a. L/ n.,—nemre:
a
ha
x
TIT
Én
u.-
nu
[
XX
X
: . (:...a %
H
au
? . e,.
! I
.
N..
'l.
ur
(l'!
1
§
;
Ju
!
'— "
;
[' !
r-j
Ha
.!
e. ':—Szx
73 In
h 11
; u
'a:
*"r
**c xx
'*.'x_'- *.
e-lul Ö Hx
LJ'V
Ill
41 ..
"[
.
F
!
. .X...Ke a... ._.u... aux x.-
ax
._._. . Ava-xx. akna—L.. .. ...,... ._._.—._._.. . . x. . . X x .
XX. .. . ...-......x Ham.... X ... xn—Nu
xxuXxx
-
K c _ H xxönwlahx—XNÖ m x Én X hava. akivel? x.N.X._....wMMv.mH ..ÉNRWÚÉÉK §. EREK
MÉMRÉNXNM m.....m—mux
... küRhfWÉ cmkk u WYUNWNÉXA 2
.. .......1
_..l :.m
*
%% . Emacs; ; moEE.__.—,.
'HHHH'
LU-i
Le
'
'
ll
"_"? '?'-mph." ...... H __

rzü'; LH
"*
_rl-T"
:
!
E
1
I
I
**W
_—
.
t j;
.kx-.'.'--
._..
-
L.J-va 123?
-—lü-J's-nm
_l' ". -_..1
' sem i1 Érd 1— , 33—"4- _
*-.—;'- :: a
gr-
_ el'-';Eg-J—Ú ...-."
III
;'_.-1
van:-m:: t;- term—* -r_ Hifi-'

FOLYDSÚ
__;
l-—l
Él Ill-anti
,. %
[EDDA
11-i
' i'L-l
TFI
Das
Er
ÉT
.?
Dal
Dal
1?—
?:
4—
...
ir
,.
.
] "**-__J l"'———_I
-——-_4 Ima—l r——...
[!
N
LPI
'*._ I:"—
l—lz .r- wr.
a H x'
r'
; ..—. .k. f'
Iroda —. _J
[az ._ 'T
_'-
._.-h!- __F'
E
Szee. heh. ..l
l ——-———-.l I'—"——._J
_H
I' . 1-——-—-
. If Én1
It— .. !
?árakozű
r' _"-
* Eft-Ó
IL . ,]
! r————__1 r———_J %a—l laz-uj
Eüüü Ill
_ m 1 [**-H' I"? u—
1 ..L .L *"
.J
%
l."4'1
RIűhely
; §
_ "al—.
_r-"
§
SIDE. helyiség
1
I'vB
._—
.—
l—
309
,,RA VEZ" típusú erősáramú oktató berendezés

A ._._RA l-"'f:"Z " tipusú erősáramú oktató berendezés — villames berendezés
szerelés esetén - a villamesgép-vezérlő berendezés szerelésének és a hálózaton
illetve berendezéseken végzett villames mérések gyakörlására Ramöesa András
" ' szakértő által tervezett és
: _ '*'- i'l-"U "- D L' *J- Li ** RA VEZ 21. kifejlesztett technikai
;_-.1 ő?. L- .. __ ?
; . !. .... eszköz.
" " 17 gó; Ö hmv Az öktató
berendezés belsejében
T . található az áramvédő
K. ka l'
pese e, a h'arem es ,
egypélusú kismegszakitő,
H Li 1-3 a három vagy négy
u.i.-.: tv.—a.r.-
a.s.; a.s.-r-
40.44:
"iz! mágneskapesölé, egy

" u ! metervédő kapeselö, egy
idöre-lé, hat nyömögemb,
!:
hárem jelzőlámpa,
__ _
1 valamint egy fergőesapes

váltókapcsnlé.
A "Rf—'I 17152 "
meg
típusú erősáramú ektató

berendezésbe szerelt
minden szerelvény
"3;
valamennyi csatlakozása
a berendezés előlapjára 4
mm-es biztönsági
esatlakezé aljzattal van
_ - . kivezetve. A képzésben
résztvevők az áramkörök szerelését 4 rum-es biztonsági esatlakozővezetékekkel
végzik. A hálózatra esatlakeztatás, a mötnrnk és a mérőműszerek bekötése is 4
mm-es biztonsági esatlakezővezetékekkel történik.
A Molnár Tiber villanyszerelő mester által tervezett. és kifejlesztett
,,Teszt" kapcsoló és a hibajelző lámpák az oktatók részére lehetőséget adnak az
esetleges zárlatok jelzésére.
A különféle "R.-4 FIZ" típusú erősáramú ektaté berendezéseket tervek
alapján villanyszerelő tanulók készítették.
Minden jog fenntartva, beleértve az egész1 vagy részegységek

reprödukálásának jtigáti
310
,,RA VIL" típusú erősáramú oktató berendezés
A ..R.-l HL" tipusú erősáramú oktató berendezés — épületvilágitási

szerelés esetén - egy világítási- és infermatikai- vagy jelző hálózat installációs
és kapcsolási feladat szerelésének és a hálőzaten illetve berendezéseken végzett
villames mérések gyakorlására Ramecsa András szakértő által tervezett és
kifejlesztett technikai eszköz.
Az oktató berendezés
belsejében található az egyfázisú
áramvédő kapcsoló, 4 egypőlnsú
kismegszakitő. egy impulzus
relé, egy GLES típusú
lépcsőházi automata, két
fejte-tekercs, és két kendenzáter.
Az ektatő berendezés
-- . ' _... _ I. I'- 'I .! l ' . _
előlapjára van szerelve egy - ." ._.-.... .:. .

. - !"
.. .... ..
keresztkapcseló, két váltó- , _ ő?" :-
kapcselő, két fénycső, két . .Err. .? . "ii" .? itd-_-

fénycsőgyújtő egy két- '- ? " ' F" ! .
áramkőrős (csillár) kapcsoló,
egy kétsarkú kapcselé, két . .
nyemőgemb, 'egy! dngaszele . f— Öt):- - .f "LL;
aljzat es nyele jelzőlámpa. ! , ..a. ... .... ..
A ..R-í IH," tipusu u---- ...l—
nana—Haas " *
erősáramú ektatő berendezésbe '
és előlapjára szerelt minden
szerelvény valamennyi csatla-
kozása a berendezés clőlapjára 4 H..
mm—es biztonsági csatlakozó fe'
aljzattal van kivezetve. A
képzésben résztvevők az . . _ :
áramkőrők szerelését 4 mm-es ** '- ' d' * -'* '- ' '
biztonsági csatlakezővezetékekkel végzik. A hálózatra esatlakeztatás és a
mérőműszerek bekötése is 4 mm-es biztonsági esatlakezővezetékekkel történik.
A ,.R.-l I'll, " típusú erősáramú ektató berendezéseket tervek alapján
villanyszerelő tanulók készítették,
Minden jeg fenntartva. beleértve az egész! vagy részegységek

repretlukálásának jegál!
311
Felhasznált szakirodalom
Hámori Zoltán: Villamos gépek 2. javított kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó,

Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2001.
Szerzői kollektíva: Elektrotechnikai képletgyűjtemény, Műszaki
Könyvkiadó, Budapest, 1997.
Demeter Károlyné — Dén Gábor — DR. Nagy Lóránt — Szekér Károly:
Elektrotechnika, MSZH Nyomda és Kiadó Kft., Budapest, 2000.
Simon István: Villanyszerelő alapszakmai ismeret, 12. kiadás, Műszaki
Módi József: Villanyszerelés, Sopron, 2018.
Sigurd Seyr — Günther Rösch: Villanyszerelés — villámvédelem —
világítástechnika, B * V Világkiállítási Lap- és Könyvkiadó Kft., Műszaki
Dieter Baumann — Klaus Beauth — Rudolf Glass — Richard Hanebuth —
Eugen Huber — Peter Jordan — Roland Poppe — Wolfgang Schmidt — Herbert
Werner — Alfred Wunderlin: Elektrotechnikai alapismeretek, B Jr V Lap- és
Könyvkiadó Kft., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.
Ramocsa András: Napelemek, Elektrotechnikai alapismeretek, Technológiai
alapműveletek, Tanári kézikönyv, Savaria TISZK, Szombathely, 2007.
Ramocsa András: Elektronikai berendezések gyártása, szerelése,
Tananyagfejlesztés, Savaria TISZK, Szombathely, 2008.
Szabványok: MSZ 12464. MSZ 1585, MSZ 1838, MSZ 2364, MSZ 447,
MSZ 4851, MSZ 4852, MSZ EN 60617, MSZ EN 62446, MSZ HD 60364,
MSZ EN 62305
A nemzetgazdasági miniszter 409017. (Xll. 4.) NGM rendelete az
összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan
robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi
rendszerekről. Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat.
11 1112!L'ii'iffíii a _. I.L'_L_:5.'./._IL_.L_a.1Lf.L.LiLz kill-1.511iíE!.T—..l.i.iifö?.iűj'i KH). !:l-ri'.l;ti LL: lv- am; !. Wan-zi if
iii az [Lal-aabviwulnL—i ..h L i lay-ia fLíLfL i—lf-Eáf'éL-L'f'.$£..i L EL; nenike LlLiLav teataliisa
%.].tea.-fiaitmiLL it'—aaa ..az? L! !..C i....na. lmLfLiLlLL—LM—azapL—Ln;:iki _U.L:i.r_1aitas L.; an
hun 511. tiL-Lsh Lvis . ta u.i .i na!... ii. a:".lta-fait. fisii'töfil ikai L.fm.;ii'1_1.L_La_í_.F_La
312

Ramocsa András - Villanyszerelés Ocr

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ramocsa András - Villanyszerelés Ocr

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tananyag a villanyszerelő komplex szakmai vizsgára történő felkészüléshez

A villames áram élettani hatasai

A villamos áram élettani hatásai

Aramütés akkor következik be, ha az ember teste áramkörbe kerül, az

Az áramütés veszélyessége függ:

a.) az áram eró'ségéiőá (_a hatás személyüggö), SOHz frekvencia esetében

b.).a behatás időtartamú-td egy szivperiédusnál (_0,5-lsec._) hosszabb idő

e.) az áram ágától, milyen életfontosságú szerven folyik át az áram.

cl.) a frekvenciától, az egyenáram kevésbé veszélyes, az lOOOHz-nél

e.) az áramkörbe került személy egyéni adoffságaifól és aktuális állapotától,

A villamos áram élettani hatásai:

' vegyi hatása: az emberi szervezetben gázképzédés jön létre, amely

- höhatás: égési sérülés a testen átfolyó áram hatására, vagy villamos

- sokkhatás: váratlan áramütés eredménye

Áramerösség—határok a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)

O.,S—l .,5 2—6 Gyenge rázásérzet E rzetküszöb

2-3 8—10 Mozgást nem gátló

Áramütés elleni védelem MSZ HD 60364—4—41 :2018

Az áramütés elleni védelem azoknak a létesítési biztonsági előírásoknak

A védővezetőre vonatkozó eloirások

A védővezetö (jele PE) nullázás esetén a villamos berendezés testét és a

A védővezetö keresztmetszete azonos a fázisvezetövel 16 mmüg, 16-35

A kisfeszültségű elosztó—hálózatok típusai

Védűföldelés közvetlenül f'dldelt rendszerben, (TT rendszer)

A közműhálózati kisfeszültségü rendszereket (Európában mindenütt) a

első T betűje ("terra, főldelés). Ha a fogyasztó-berendezések testjeit

A méretezési a képlet: Ra*la *: : 50 V

Ha a túláramvédelem kieldóárama, a rajta keresztül felyő üzemi áram miatt

Ha a hálózat közvetlenül foldelt, akkor az ilyen rendszert TT—rendszernek

Ha a tápláló hálózat nem közvetlenül, hanem 1 (igen nagy) impedancián

Ha a közvetlenül földelt közműhálózatot üzemeltető elesztöhálözati

Ebben az esetben e rendszer jelölése TN—C (a Czeemmen jelzi, hegy a

A másedik lehetőség az, hegy a védővezetöt mindjárt a tápláló

A harmadik megoldás a gyakorlati: egy darabig közös az üzemi nullavezető

Védőfőldelés (TT, IT hálózat)

Valamely testnek, vezetőanyagú tárgynak vagy vezetőnek a földdel való

Főldelő: A talajjal közvetlen érintkezésben lévő és azzal villamos

Földelő'vezetó? Az a ve'dővezető, amely a fő főldelőkaposot vagy sínt köti

Fő'jöideló'kapoes: Az a kapocs vagy sín, amely a ve'dővezetőnek, ideértve

Az N és PE vezető? szétválasztása az alábbiak szerint történjen:

TN—S T ami.. mai

() " lHeilh-lL Hull-n

la' What—91 Huh,

A kialakítás műszaki feltétele, hegy az épület földelö berendezése

betápláló ,?" 5 betápláló ,...f' 5

ll —-————-—l ' ll. iín

PEN E 'I: __ PÉN [PH iín

PEN szétválasztási lehetőségek

A vedüföldeles olyan védővezetüt igénylő áramütés elleni vedelmi mód,

üzemi földeles: az üzemszerűen feszültség alatt álló rendszer egyik penlját

Ve'döfüldeles: a Villamos berendezes üzemszerűen feszültsegmentes, de

TT rendszerben a veder! teste? a hálózat m.;llm--'ezetrífjevel Összeköfrif files!

Ha a villamos hálózatnak van egy közvetlenül földelt üzemi vezetöje, akkor

berendezések fémtestéhez, védővezetőként használhatjuk. A nullavezető

A nullézéses érintésvédelmi méd méretezési képlete így:

ahol Zsa zárlati áramkör hurekimpedaneiéja (amit az esetek nagy részében a

Az elvadőbiztesítő és kismegszakité esetén a kieldési áram közelíthető:

áram—védőkapeseié esetén a kieldési áram:

Az ÁVK—t gyakran nevezik FI relének, amely elnevezés a német

EN 61008—1: 1998 termékszabvány RCCB rövidítése pedig a "residual earrent

Az áram-védőkepesolás működése tehát jiiggerlen a védett berendezés

ÁVH alkalmazásánál az alábbiakat mindig vegyük figyelembe:

, . A nullavezetöt (N) mindig, a védővezetöt (PE) soha nem szabad az

A szivárgó áram útja az áram—vedökapesolóban:

A méretezési a képlet: Rala : : 50 V

! -. _.._ _.T ..,, ___.._..._.._.__._._ _...__ ._.

s ---k _4_ r _, _ _ . --....s_