Épületvillamosság és

világítástechnika
Az épületetek villamosenergia
ellátásának alapjai
Villamosság az épületekben

Minden ezzel
kezdődött
És velük
folytatódott
André-Marie Ampère Georg Simon Ohm Michael Faraday
(1775–1836) (1789-1854) (1791–1867)

Alexander Graham Bell

Thomas Edison Zipernowsky Károly
Neumann János
Jedlik Ányos Bánki Donát
Luigi Galvani Alessandro Volta
(1737–1798) (1745-1827)
Marie Curie Bláthy Ottó

Nikola Tesla Galileo Ferraris Pierre Curie Déri Miksa

Samuel Morse Antonio Meucci Ernst Werner von Siemens
És szinte végtelenségig folytathatjuk a sort az ismert és
ismeretlen feltalálókkal, fejlesztőkkel, az életünket megkönnyítő
villamossághoz kapcsolódó találmányokkal!
Ma egy épületben szinte
minden az elektromosság körül forog.

És szinte mindent az elektromosság forgat

3
 Szabványok
A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztó kapcsolás és
MSZ 2364/MSZ 38 MSZ 2364-537:2002
üzemi kapcsolás eszközei
HD60364 sorozat:
Üzemi szabályzat A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek.
Kisfeszültségű
39 MSZ villamos berendezések. 1. rész:
2364-551:1999 Alapelvek,
1 MSZ EN 1950110-1:2005 Villamos berendezések
MSZ HD 60364-1:2009 üzemeltetése
2 MSZ 1585: 2001 Erősáramú
általános
Áramütésüzemielleni védelem elemzése, fogalommeghatározások áramfejlesztők
jellemzők
szabályzat
Kisfeszültségű
MSZ HD 60364-4- 71 MSZKisfeszültségű
4852 40 MSZvillamos Robbanásveszélyes
berendezések.
Villamos berendezések4-43. Arész:
térségek,villamos
szigetelésiszerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek.
ellenállás mérése
20 HD 60364-5-559:2006
43:2007 72 MSZBiztonság.
10900 robbanás
Túláramvédelem biztos gyártmányok
Kisfeszültségű Lámpatestek
villamos berendezések és ellenőrzése
világítási berendezések
Létesítési jellegű
73 ME-04 115 41villamos
Épületek MSZ 2364-560:1995
58berendezéseinek
MSZ EN 1127-1:2009 Biztonsági
létesítése.
Az egyenpotenciálra hozás1. rész: berendezések
Alapelvek
hálózatának táplálása
és módszertan
kialakítása
szabványok
21 MSZ 2364-100:2004
60529 42 MSZ
74 MSZAlkalmazási HD
terület,
59 60364-6:2007
tárgyEN
MSZ és 50281
alapelvek
Villamos sorozat
gyártmányok Ellenőrzés
burkolataiGyúlékony por
által nyújtott jelenlétében
védettségi alkalmazható
fokozat IP villamos gyártmányok 1-2. rész
3 MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás
22 MSZ 2364-200:2002 75 MSZÉpületek
EN 50110 43villamos
MSZ HD berendezéseinek
60364-7-701:2007 létesítése
Villamos gyártmányok közös biztonsági
Helyiségek előírásai.
fürdőkáddal
Tokozással vagy
védett zuhannyal
villamos készülékek. Kiválasztás, felszerelés és
MSZ 1600 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 60 V-nál
MSZ EN nem 50281-1-2:2005
76 MSZLegfeljebb
171-1 44 MSZ 10002364-702:2003
V névleges feszültségű
Villámvédelem erősáramú
szabvány
Úszómedencék karbantartás
és egyéb medencék
nagyobb feszültségű erősáramú berendezések számára:
23 MSZ 2364-300:1995 villamosberendezések
45 MSZ HD létesítése.
60079Általános
Kisfeszültségű
61 60364-7-703:2006
MSZ EN sorozat jellemzők
villamos berendezések
Szaunafűtő berendezést
Villamos időszakos tűzvédelmi
tartalmazó
gyártmányok helyiségekgázközegben
robbanóképes és fülkék
4 MSZ 1600-11:1982 Villamos
77 MSZ kezelőterek
10900:2009és laboratóriumok
elemzése 46 MSZ HD MSZ ellenőrzése
62 60364-7-704:2007
EN 60079-0:2007 Építési ésÁltalános bontási területek
követelmények berendezései
5 MSZ 1600-13:1982 Színházak és hasonló kulturális létesítmények
MSZ HD 60364-4- 47 MSZ HD 63 60364-7-705:2007
MSZ EN 36 kV névlegesMezőgazdasági
60079-14:2003
0,6 …/ feszültségűVillamos és berendezések
erősáramú kertészeti
kábeleképítmények
létesítése robbanásveszélyes térségekben
kiválasztása,
6 MSZ 1600-14:1983
24 Közterület
78 MSZBiztonság.
13207:2000Áramütés elleni védelem
41:2007 terhelhetősége
48 MSZ HD 60364-7-706:2007 Vezetőanyagú szűkberendezések
helyek
Helyhezkötött akkumulátorok telepítése, Villamos felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes
7 MSZ 1600-16:1992
25 MSZ 2364-420:1994 79 MSZA16040:1973
villamos berendezés64 MSZ
sorozat EN
hőhatása 60079-17:2003
Sztatikus elleni védelem
feltöltődések
akkumulátorhelyiségek 49 MSZ és2364-708:2006
töltőállomások létesítése térségekben
Lakókocsiparkok villamos(a bányák kivételével)
berendezései
26 MSZ 2364-430:2004 Túláramvédelem Anagyobb
villamos berendezésekre és aVillamos
villamos szerkezetekre vonatkozó közös és karbantartása
MSZ 1610 sorozat Létesítési 80 biztonsági
MSZAEN szabályzat
50 MSZ1000 65 MSZ
61140:2002/A1:2007 V-nálEN
2364-711:2003 feszültségű
60079-17:2008 Kiállítások, bemutatók és standok
berendezések felülvizsgálata
kisfeszültségű villamos szempontok
berendezések védelme a
erősáramú villamos berendezések
27 MSZ 2364-442:1998 számára. 51 MSZ 2364-714:2002 Szabadtéri világítóberendezések
nagyfeszültségű 66 rendszerek
MSZ EN földzárlata
60079-18:2004
Érintésvédelmi esetén 1000Kiöntőanyaggal
szabályzat
légmentesen lezárt, „m” védelmű villamos gyártmányok
V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú
MSZ 1610-1:1970 81 MSZ 172-1/1M:52 MSZ HD
1986/1989 60364-7-712:2006 2. Napelemes szerkezete,
(PV) vizsgálata
energiaellátó és megjelölése
rendszerek
8 MSZ HD 60364-4- Általános előírások és száraz helyiségre villamosvonatkozó
berendezésekelőírások
számára
+1M:198128 Légköri53 vagyMSZkapcsolási
HD
67 túlfeszültségek
60364-7-715:2006
MSZ EN 60079-19:2008 elleniTörpefeszültségű
védelem Készülékek világítási
javítása, berendezések
felújítása és helyreállítása
443:2007 82 MSZ 172-2: 1994 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések
Poros, időszakosan 54 nedves,
MSZ HD
68nedves,
MSZ marópárás
60364-7-717:2005
EN vagy meleg
60079-29-1:2008 Mobil vagy szállítható
Gázérzékelők. egységek
Éghető gázok érzékelőinek működési követelményei
9 MSZ 1610-2:1970
29 MSZ 2364-450:1994 83 MSZFeszültségcsökkenés-védelem
172-3:1973 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések
helységek illetve szabadtér69 MSZ EN 60079-30-1:2007 Villamos ellenállásos kísérőfűtés. Általános és vizsgálati követelmények
30 MSZ 2364-460:2002 84 MSZLeválasztás
172-4:1978 és kapcsolás 1000 V-nál nagyobb feszültségű, Vásártereken, kis zárlati áramú berendezések
vidámparkokban és cirkuszokban lévő létesítmények,
10 MSZ 1610-4:1970 Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek
31 MSZ 2364-473:1994 55 MSZ HD
Túláramvédelem 60364-7-740:2007
alkalmazásaLegfeljebb 1000 V váltakozó ésVillamos ellenállásos kísérőfűtés.
1500berendezések
V egyenfeszültségű A tervezés, a létesítés és a karbantartás
kisfeszültségű
11 MSZ 1610-5:1970 Villamos kezelőterek és laboratóriumok
70 MSZ EN 60079-30-2:2007 szórakoztató és pavilonok ideiglenes villamos berendezései
85 MSZVédelmi
EN 61557módok
sorozatkiválasztása a külső
(angol) elosztórendszerek hatások alkalmazási
villamos biztonsága. útmutatója
A védelmi intézkedések vizsgálatára,
12 MSZ 1610-6:1970 Kis zárlati áramú berendezések
32 MSZ 2364-482:1998 56 MSZ 2364-753:2004
figyelembevételével. mérésére vagy
Tűzvédelem megfigyelésére
fokozott Padló- ésvagy
kockázat szolgáló berendezések.
mennyezetfűtési rendszerek
13 MSZ 1610-7:1970 Színházak és hasonló kulturális létesítmények
MSZveszély esetén
4851 sorozat
57 MSZ 2364-754:2006 Érintésvédelmi vizsgálati A módszerek.
lakókocsik és lakóautók villamos berendezései
14 MSZ 1610-8:1970 Közterület Villámvédelem MSZésEN
MSZ HD 60364-5- 86 MSZA4851-1:1988
villamos szerkezetek
MSZ 172 Általános szabályok
kiválasztása és szerelése. a védővezető
Általános
Visszavonva ! állapotának vizsgálata
33 Egészségügyi intézmények villamos62305 berendezéseinek
sorozat
15 MSZ 2040:1995
51:2007 87 MSZelőírások
4851-2:1990 A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése
létesítése 92 MSZ EN 62305-1:2006 Általános alapelvek
34 MSZ 2364-520:1997 88 MSZKábel-
4851-3:1989
és vezetékrendszerek Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei
0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő 93 névleges
MSZ EN feszültségű
62305-2:2006 Kockázatkezelés
89 MSZA4851-4:1989 Feszültség-védőkapcsolás
villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. ellenőrzése
A kábel-
16 MSZ 13207:2000
35 MSZ 2364-523:2002erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése Építmények fizikai károsodása és életveszély
90 MSZés vezetékrendszerek94
4851-5:1991 MSZ EN 62305-3:2009
Védővezető
megengedett nélküli
áramaiérintésvédelmi módok vizsgálati módszerei
és terhelhetősége 95ésMSZ EN 62305-4:2006 Villamos és elektronikus rendszerek építményekben
MSZ HD 60364-5- Leválasztás, kapcsolás 1000 V-nál
vezérlés. nagyobb feszültségű,
Túlfeszültség-védelmi erősáramú villamos berendezések
MSZ EN 3660617:2000 91 MSZ 4851-6:1973
17 534:2009 Villamos rajzjelek.
eszközök MSZ 274
különleges vizsgálati előírásai Visszavonva !
Sorozat.
MSZ HD 60364-5- Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelő
37 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi)
18 MSZ 10900:2009
54:2012 berendezések, védővezetők és védő összekötő-vezetők
ellenőrzése
4
Egyéb előírások
1. Törvények
1 1993. évi XCIII. Tv.
2 5/1993. (XII.26.) MÜM r.
3 1995. évi XXVIII. tv.
4 2007. évi LXXXVI. tv.
2. Kormányrendeletek
5 253/1997. (XII.20.) Korm.r.
6 273/2007. (X. 19.) Korm. r.
7 290/2007. (X. 31.) Korm. r.
8 191/2009. (IX. 15.) Korm. r.
a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló
3. Szakminiszteri rendeletek
MÜM rendelettel (módosítva)
9 8/1981. (XII.27.) IpM r. a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ)
a nemzeti szabványosításról
egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához
10 5/1997. (III.5.) IKIM r.
a villamos energiáról
szükséges képesítésekről (módosította: az 50/1999.(IX.10.) GM r.)
az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről
11 45/1997.(XII.29.) KTM r.
(módosítva)
az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel
12 46/1997 (XII.29.) KTM r.
kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való
13 79/1997. (XII.31.) IKIM
megfelelősség értékeléséről (többször módosítva)
az országos településrendezési és építési követelményekről
a Villamosmű(OTÉK)
Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba
14 8/2001. (III.30.) GM r.
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes (MBKSz)
léptetéséről
rendelkezéseinek végrehajtásáról
15 108/2001. (XII.23.) FVM r. a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelősségének tanúsításáról
az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési
dokumentáció 16tartalmáról
2/2002. (I.7.) FVM r. egyes építésügyi jogszabályok módosításáról
az építőipari kivitelezési tevékenységről a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt
17 8/2002. (II.16.) GKM r.
berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról
18 72/2003. (X.29.) GKM r. a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról (FAM)
19 122/2004. (X.15.) GKM r. villamosmű biztonsági övezetéről
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek
20 22/2005. (XII.21.) FMM r.
minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM r. módosításáról
21 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
22 21/1998. (IV.17) IkIm r. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
23 a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeiről
14/2004. (IV.19) FMM r.
5
 Áram útja Transzformátorok

Távvezeték hálózat

Erőmű

ELMŰ

Fogyasztó
6
Nemzetközi,
kooperációs hálózat

Az adatok a
http://www.mavir.hu
honlapon online
(MAVIR)
megtekinthetők
7
Egy kis visszatekintés a
.
villamosságtani alapokra
U2
Egy ellenálláson a teljesítményt, Ohm törvényét P U I   I2 R
felhasználva háromféleképpen is számíthatjuk. R
A villamos munka vagy energia, a teljesítmény és a W  E  Pt U  I t
munkavégzésre fordított idő szorzataként számítható,
Kapcsolat a mechanikai munka mértékegységeivel: 1Ws  1J  1Nm
Phasznos
Ha egy villamos hálózatban megkülönböztethető a hasznos 
és az összes teljesítmény, akkor a hatásfok fogalma: Pösszes

Hatásos teljesítmény csak ellenálláson jön létre. Jele: P [W] P  U  I  cos 

Meddő teljesítmény csak kondenzátoron vagy tekercsen jön
Q  U  I  sin 
létre. Jele: Q [Var]

Valamely általános impedancián eső szinuszos feszültség és

az átfolyó áram effektív értékének szorzatát látszólagos S  P2  Q2
teljesítménynek nevezzük. Jele: S [VA]
8
Egy. kis visszatekintés a

villamosságtani alapokra 2

A meddő teljesítmény jelenlétének jelzésére a

teljesítménytényezőt használjuk.
A teljesítménytényező optimális, ha cos  1
A gyárak, üzemek, nagy fogyasztók általában induktív meddő teljesítményt
okoznak. A fogyasztás helyén párhuzamosan kapcsolt kondenzátorokkal
célszerű, a változó terhelés függvényében kompenzálni.
Ez a fázisjavítás. Az áramszolgáltató kedvezményben részesíti nagyobb
fogyasztóit, ha a teljesítménytényező értékét folyamatosan az előre
megállapított érték felett tartják.
Átlagos teljesítménytényező: cos   0,98
9
Egy kis visszatekintés a
villamosságtani alapokra 2.

Három szinuszos feszültséggenerátor szimmetrikus generátorhármast alkot, ha

 frekvenciájuk pontosan megegyezik,
 feszültségük amplitúdója megegyezik,
 szimmetrikusan eltoltak úgy, hogy kezdőfázisuk rendre 0°, 120°, és 240°.
A három „fázis” szokásos elnevezése: R, S és T fázis.

I vh  I fh  3 Uv U f  3

P  3Pf  3 U f  I f  cos 

P  3 U v  I v  cos 

10
Egy kis visszatekintés a
villamosságtani alapokra 2.

Egy háromfázisú fogyasztó teljesítménye a fázisteljesítményekből ΣP=P1+P2+P3 , ahol

határozható meg: P1 =U1·I1·cos1 ;

Hasonló eredményt kapunk a

meddőteljesítményekre: Q  3Q f  3 U f  I f  sin   3 U v  I v  sin 

És a látszólagos teljesítményre is: S  3S f  3 U f  I f  3 U v  I v

A nagy fogyasztók általában háromfázisú táplálásúak, a

épületgépészetben rendszeresen üzemeltetnek 230V  3  400V
háromfázisú gépeket, berendezéseket.

11
Szabványos feszültségek

Törpefeszültség:
- váltakozó áram esetében 50 V-nál,
- egyenáram esetében 120 V-nál nem nagyobb
feszültség
Kisfeszültség:
- váltakozó áram esetében 50 V-nál nagyobb, 1000 V-nál kisebb
- közvetlenül földelt berendezés csak akkor, ha a névleges feszültség
600 V-nál nem nagyobb.
- egyenáram esetében nem haladja meg az 1500 V-ot
Nagyfeszültség:
- váltakozó áram esetében 1000 V-nál nagyobb
- egyenáram esetében 1500 V-nál nagyobb

12
Az épületekbe, létesítményekbe a közműszolgáltatótól a
villamos vezetékek, kábelek levegőben, földben, illetve
csatornában, alagutakban érkeznek

13
Az épületekbe beérkező villamos vezetékeket,
kábeleket kapcsolószekrényben, kapcsoló
terekben fogadjuk.
Fogadó szekrények

A nagyfeszültségű
betáplálást az épületen
belüli transzformátor
alakítja át

14
A fogadó kapcsoló szekrények legfontosabb elemei

nagy teljesítményű leválasztó kapcsolók biztosítékok, megszakítók

tűzvédelmi főkapcsolók

15
 Hagyományos áramváltós fogyasztásmérő
fogyasztásmérő betáplálás főkapcsolóval

Fogyasztásmérők

1951-ben készült, még ma is üzemel

Analóg mérőműszerek

16
A fogadó, „betáp” szekrényekből kerül elosztásra az épület ellátó hálózata
Közvetlenül kismegszakítón keresztül, vagy
alelosztó szekrényeken keresztül

17
A szekrényeket és fogyasztókat kábelek, vezetékek kötik össze.
Lehetnek tálcákon vezetett kábelek

Falban,
Csatornában,
Szabadon rögzítve

18
 Épület áramellátás egyvonalas elvi Irodaház kapcsolószekrény
kapcsolási rajza kiosztás elvi vázlata

Irodaépület teljesítmény igényének

számítási alapja
P nem lakó = e * (P világítás + P ép.gépészet + P technológia) [kW]

P egyidejű ≤ P beépített e = egyidejűségi tényező, (0,5 – 1)

19
Alternatív energiatermelő rendszerek

Nap sugárzás energiája

Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd
tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk,
csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát
fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára.

Melegvíz
előállításra

Elektromos
áram
előállításra

Egy szigetüzemű, 190W, 12V DC / 230 V AC, 50 Hz-es

Napelem rendszer ára kb. 480 eFt. 20
 A szélgenerátor

egy 10 kW-os szélerőmű, már egy társasház, lakóközösség áramellátására alkalmas.

Toronymagassága 12 m.
A szélturbina átmérője 8 m, 230 V feszültséget, és 43,5 A áramerősséget biztosít.
Ára kb. 5 millió forint. (A kisebb, 2 kW-os változat kb. 3 millió forintba kerül!)
A szél "tiszta energiát" biztosít.
Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy - a rendszerhez tartozik
40db 12V-150Ah-s savas ólomakkumulátor is,
(mert akkor is kellene áramot, amikor nem fúj)
- a szélturbina élettartama 25- 30 év
- az akkumulátorok élettartama 8- 10 év
- az ólom nem barátja a környezetnek
21
A tüzelőanyag cellák

Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan

vegyi reakciókkal közvetlenül
elektromosságot állítanak elő,
Hidrogénből és levegőből

Előnyei:
 nem tartalmazott mozgó alkatrészt,
 érzéketlen a gravitációs hatásokra,
 érzéketlen a kozmikus sugárzásokra,
 érzéketlen a hőingadozásra,
 megbízható, stabil,
 üzemanyaga, a hidrogén és oxigén,
 kis tömegű, kiterjedésű,
 nincs káros anyag kibocsátása.

Néhány példa az alkalmazásra:

 kisméretű számítógépelem (50 W)
 közlekedési eszközök energiaforrása (50-100 kW)
 áramtermelő erőművekben (250 kW - 10 MW) 22
 Gázmotor

A gázmotor egy speciálisan átalakított Ottó-motor, aminek a forgási energiáját

egy generátor villamos árammá alakítja.
Mire használhatók a gázmotorok?
- generátor hozzákapcsolással: Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre
- generátor és abszorpciós hűtő hozzákapcsolással: villamosenergia
termeléssel kapcsoltan - igénynek megfelelően - fűtés vagy hűtés
megvalósítására (trigeneráció)
- Ipari forgógépek (pl. kompresszorok, szivattyúk) hozzákapcsolásával: ipari
hajtások megvalósítására.

Energia hasznosítás

23
(Caterpillar gázmotor) (MEH tanulmány)
 Gázmotor

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előnyei

- a bevezetett energia 86%-a hasznosítható,
- a hasznosítható energia 37%-a villamosenergia, 49%-a hőenergia,
- a külön történő villamosenergia-termeléssel (kondenzációs erőmű) és külön
hőtermeléssel (kazán, fűtőmű) szemben 35%-al kevesebb tüzelőanyagot
(földgázt) kell felhasználni
- a befektetés kihasználtságától függően 3-5 év alatt megtérül
- a gázmotor 97%-os rendelkezésre állást biztosít,
- hosszú távon (15-20 éven keresztül) megbízható működésű
Trigeneráció

Energia hasznosítás

24
(Caterpillar gázmotor) (MEH tanulmány)
 „házi erőművek”

A 2007. évi LXXXVI törvény, alapján kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó

fogyasztók (háztartások és vállalkozások is) 50 kVA-ig (45 kW) úgynevezett
háztartási méretű kiserőművet létesíthetnek.

Mezőgazdaság hulladékaikból nyert villamos és

hőenergiával történő előállítás mikro erőművekkel.
Olcsó, 85%-os hatásfokú, pazarlás nélküli, környezetünket
is védő megoldást a helyi energiatermeléshez.

Biogáz
Az szennyvíziszap bonthatásával biogáz nyerhető. A jelenlegi kommunális
iszapmaradékból nyert gázzal villamos és hőenergiát termelhetünk a jelenlegi
költséges lerakása helyett a biológiai lebontással közel azonos energia
mennyiségben. Házi pirolízis mikro erőmű

25
Hulladékhő és geotermikus turbina
Hulladékhő energiatermelő berendezés 600 W - 500 kW / óra

26
Az áramszolgáltatóknak a fogyasztói hálózaton a következő értékeket kell biztosítani:

A hálózati feszültségszintjére vonatkozó előírások:

MSZ 1:1993 Un = 230 V + 7,8% - 7,4%

MSZ 447:1998 feszültségesésére legfeljebb 2%-ot

Az eredmény: Un = 230 V + 10% - 10% Un=400 V + 10% - 10%

A hálózati frekvencia együttműködő f=50 Hz ± 1 % a hét 99,5 %-ában, és

szinkron csatlakozású hálózatoknál f=50 Hz + 4 % -6 % az idő 100 %-ában.

27
Az áramszolgáltatóknak a fogyasztói hálózaton nem mindig
tudják biztosítani az kötelező értékeket :

Mi történik, ha magasabb feszültséget kap a fogyasztó?

Amennyiben a feszültség nagyobb a fogyasztóra megengedett Un +10% értéknél, akkor a

fogyasztónál gyorsított élettartam csökkenésre (szigetelés elöregedésre), veszteségek
növekedésére lehet számítani. A feszültség további növekedése (15% fölé) a berendezések gyors
tönkremeneteléhez vezet.

Mi történik, ha alacsonyabb feszültséget kap a fogyasztó?

A feszültség csökkenése egy ideig teljesítménycsökkenéshez vezet. (pl. izzó-lámpák fényárama,

felvonó motorok nyomatéka csökken stb.). További feszültségcsökkenés az IT berendezésekben és
a teljesítményelektronikát tartalmazó berendezéseknél hibás működéshez (pl. RESET kiváltása)
illetve tönkremenetelhez vezethet.

Amennyiben berendezéseinknek a szolgáltatott értékek és kockázatok nem felelnek

meg, magunknak kell a pontosabb, megbízhatóbb ellátásról gondoskodni.

28
Tartalék, biztonsági
áramforrás

A tartalék áramellátás kialakításának jellemzőit az alábbi két fő szempont

(mérőszám) határozza meg:

1. berendezések villamos teljesítményigénye, amelyek részére tartalék

áramellátást kell biztosítani,

2. az üzemi áramellátás kiesése és a tartalék áramellátás belépése közötti

maximálisan megengedhető időtartam nagysága.
a. megszakítás nélküli ellátást igényelnek, (szünetmentes)
b. hosszabb- rövidebb ideig ellátás nélkül maradhatnak, (diesel-jogos)

29
Tartalék, biztonsági
áramforrás

A tartalék, biztonsági áramforrások két fő részből állnak:

• akkumulátortelepek,
• aggregátorok, robbanómotoros áramfejlesztő berendezések

Akkumulátortelepek,
Jellemzően „pár percig” képesek „pár kilowatt” szolgáltatására.
Egy jó akkumulátor üresjárati feszültsége 12,5V egyenfeszültség.
A szünetmentes ellátáshoz, vagyis a századmásodperc átkapcsolási időtartam
kielégítéséhez, inverterrel (váltóirányítókkal) kell kiegészíteni.
Az inverterek az egyenfeszültséget (DC) alakítják át váltakozófeszültségre (AC).

30
Tartalék, biztonsági
áramforrás

Aggregátorok,
Két fő részből állnak
Meghajtó motor, feladata, hogy a megfelelő teljesítménnyel (nyomatékkal)
megforgassa a főtengelyére közvetlenül csatlakoztatott generátort,
Meghajtó motor kivitele
Benzin-üzemű (Otto-motoros) - 200 VA-től 10 kVA-ig terjedő villamos
teljesítmény tartományban, általában készenléti villamos igényekhez.
Diesel-motoros – 5 kVA-től 10 MVA-ig terjedő villamos teljesítmény
tartományban, akár készenléti (stand-by), akár folyamatos üzemmódú villamos
igények kielégítésére.
Gáz-motoros - 500 kVA-től 10 MVA-ig terjedő villamos teljesítmény
tartományban, állandó, folyamatos üzemmódú villamos igények kielégítésére.

31
Benzin motoros aggregátor Diesel motoros aggregátor

32
Tartalék, biztonsági
áramforrás

Néhány olyan áramellátási gond, melyekre tanulmányaink során még kitérünk.

Most azért említjük meg őket, mert az UPS berendezések megoldást kínálnak
ezek kiküszöbölésére.
Áramszünet,
Áramingadozás,
Feszültség lökés,
Alacsony hálózati feszültség,
Túlfeszültség,
Elektromos zaj,
Frekvenciaváltozás,
Kapcsoló tranziens,
Harmonikus torzítás,
A minőségi biztonsági áramellátó rendszerek egy- és háromfázisú UPS-ei fenti,
jelentős károkat okozni tudó ellátási problémától védi meg az érzékeny
berendezéseket.
33
Egy érdekesség:
kerékpár generátor
Teljesítménye:
12 év alatti gyerekek elérheti a 50-100 Watt teljesítményt egy óra alatt.
Egy dolgozó felnőtt szabadidejében tud 100 - 150 watt/óra közötti teljesítményt
Aki versenykerékpáros az akár 500 Watt/óra teljesítményre is képes!

34
 Épület villamos
hálózat
Közösségi
Egyéb Légkezelés hálózat
Világítás
Fogyasztók klíma átkapcsoló
~230/400V 50Hz

Kétirányú
fogyasztásmérő
Szivattyúk
motorok M Liftek
G Generátor

Szünetmentes Inverter
fogyasztók
Egyenáramú sin

Akkumulátor
Épületfelügyeleti
telep
vezérlés

Napelem Szélturbina
Biztonságos, Intelligens,
energia takarékos, passzív, aktív épület
35
Elektromos csatlakozások

Kisfeszültségű, 1500 Amper terhelhetőségű

gyűjtősínek

63 Amper terhelhetőségű, egyfázisú

Kisfeszültségű,
lakásokban alkalmazott

36
Közösített nullavezető és
földelési csomópont

Fogyasztói leágazások

Fogyasztói kismegszakítók

EPH csomópont

37
 Áramváltó

Rendszerfelügyeleti
alközpont

Háromfázisú
relé

38
Érintésvédelmi osztályok

0. Érintésvédelmi A védelem az üzemi szigetelésen

osztályú gyártmány. alapul

Az üzemi szigetelés melletti óvintézkedés,

I. Érintésvédelmi A védelem védővezetővel kerül kiépítésre.
osztályú gyártmány. Nullázás, védőföldelés

II. Érintésvédelmi Az üzemi szigetelés mellett a gyártmányt

osztályú gyártmány. kettős szigeteléssel vagy megerősített
szigeteléssel látják el.

III. Érintésvédelmi Az áramütés elleni védelem megoldása az

osztályú gyártmány. érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul.

39
Érintésvédelmi rendszerek

TT rendszer (földelt csillagpontú rendszer)

Transzformátor
földelt
csillagpontja

Fogyasztói független
földelés pontja

40
Érintésvédelmi rendszerek

TN rendszerek (a testeket a nullavezetővel kötik össze)

TN-C rendszer

Közös nulla és védővezető

Transzformátor
földelt
csillagpontja

Fogyasztói nullavezető
földelés pontja

Ez a rendszer a 10 mm2 keresztmetszetnél kisebb vezetők es

hordozható készülékek esetében nem alkalmazható.

41
Érintésvédelmi rendszerek

TN rendszerek (a testeket a nullavezetővel kötik össze)

TN-S rendszer

Külön nulla és
védővezető
Transzformátor
földelt
csillagpontja

A TN-S rendszer (ötvezetékes) kialakítása hordozhatókészülékek esetén

követelmény, minden áramkörben, ahol a keresztmetszet kisebb 10 mm2-nel.

42
Érintésvédelmi rendszerek

TN rendszerek (a testeket a nullavezetővel kötik össze)

Főelosztóban
TN-C-S rendszer leágaztatni

Külön nulla és
Védővezető a
fogyasztónál

Transzformátor Egy fázisú fogyasztó Három fázisú fogyasztó

földelt 3 vezeték 5 vezeték
csillagpontja

a PEN vezetőt szigetelten kell kialakítani és az épület főelosztójában egyetlen

helyen szabad csak az EPH főcsomópontban a potenciálkiegyenlítő rendszerrel és a
földeléssel összekötni!

43
Áramvédő kapcsoló
A speciális áram-védőkapcsolók érzékelik a szivárgó és veszélyes földzárlati
áramokat, és azonnal lekapcsolják a villamos hálózatot, mielőtt még nagyobb baj
keletkezne.
Könnyű azonosítani:
- Fehér színű nyomógomb
- 30mA felirat.
Kötelező használni:
- csatlakozóaljzatoknál
- fürdőszobában
- kültéri elektromos készülékeknél

Az eszköz működése a különbségi árammérés elven alapul.

Amennyiben a fázison és a nullavezetőn átfolyó áramok különbsége elér egy előre
meghatarozott értéket (30mA; 100mA; 300mA), akkor az áramvédő kapcsoló
megszakítja a fázist.
A áramvédő kapcsoló, „életvédelmi relé” az életet védi,

44
Túláramvédelem
Túláramnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az áramerősség annyival
haladja meg az áramkörre tervezett névleges áramértéket, ami annak
tönkretételéhez, meghibásodásához vezethet.

Felléphetnek forrás, illetve terhelés generálta abnormális körülmények,

amelyek a névleges működési tartományon kívüli működésre kényszerítik
az áramkört.

A túláramvédelem célja egyrészt a villamos berendezések épségének, elvárt,

tervezett élettartamának teljesülése, valamint a szükséges célt szolgáló
üzemének fenntarthatósága, másrészt az élet- és vagyonbiztonság, azaz a
tűzvédelem.

A normális viszonyok mellett láthatatlan, de a problémák fellépésekor

aktivizálódó, hatékony áramkörvédelmi megoldások tervezése fontos
feladata a fejlesztőmérnököknek, és az üzemeltetőnek

45
Feszültségcsökkenés elleni védelem

A feszültség csökkenése, először teljesítmény csökkenéssel jár,

majd egy szint alatt a berendezés működésképtelenné válik, leáll.
A szeszültség visszatértekor a világítás újra működik, de
Egy esetleges áramszünet, áram hiba esetén elejt a mágneskapcsoló,
a feszültség visszatértekor nem indul újra a berendezés, csak a
kezelő személy által.

Feszültség figyelő relé, értékét lehet állítani 0.1 - 10 másodperc,

illetve 160-240 V között.

Fázis figyelő relé, figyeli a fázisok sorrendjét is, és ez megvédi a

gépet,- kezelőjét is egy esetleges fázis csere esetén, ez a nem fix
bekötésű gépek esetén hasznos.

Fázisfigyelő relé, biztonságot jelent, ha az egyik fázis elmegy,

lekapcsolja a többit is, ez főleg számítógépes rendszerek védelmére
szolgál.

46
EPH

Az egyenpotenciálú összekötések előírások szerinti kialakítása

elengedhetetlen része a
 villamos biztonságnak, a
 személyi veszélyeztetés és a
 károk megelőzésének.

Az egyenpotenciálú összekötések annak érdekében szükségesek, hogy a

védővezetős érintésvédelembe bekötött villamos készüléktestek és a
velük együtt megérinthető (nem villamos, villamosan vezető anyagú)
szerkezetek között ne jöhessenek létre a védett térben nem kívánt és
meg nem engedhető, veszélyes potenciálkülönbségek.

47
Mi az EPH és hol kell alkalmazni?
Egyen Potenciálra hozó Hálózat.
A rendszer minden fém szerkezetét egységes potenciálra hozó rendszer.
Az épületen belül minden nagyobb kiterjedésű fém tárgyat be kell kötni.

Célja, hogy megakadályozza a veszélyes

potenciálkülönbségek kialakulását.
A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH
rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot

használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni,
mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel.

A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket,

csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe.

A létesítményekbe beépített emberek által rendszeresen használt fém

berendezést, csapot, fürdőkádat be kell kötni az EPH rendszerbe.

48
EPH egyenpotenciálra hozás, egyenpotenciálra hozó hálózat

Sugaras, és párhuzamos
kiépítés

EPH főcsomópont

Az EPH hálózat a nullázott védőföldelésre kötött

 EPH gerincből, az
 EPH csomópontokból,
 EPH leágazásokból és az
 EPH-ra kapcsolt villamos és nem villamos berendezések fémes részeiből áll.

49
Készülékek, berendezések mechanikus védelme

Első jellemző szám Szilárd testek behatolása elleni védelem 0-6

Második jellemző szám Káros hatású víz bejutás elleni védelem 0-8

Járulékos betűk A veszélyes részek érinthetősége A,B,C,D

Kiegészítő betűk Kiegészítő információk H,M,S,W

IP 54 BW Por behatolása ellen korlátozottan védett

Freccsenő víz ellen védett
Újjal nem érinthető
Időjárási viszonyokra nem érzékeny

50
Hálózati zavarok:
Megkülönböztetett zavarok:
 Kisfrekvenciás mágneses erőterek káros hatásai elleni védelem (LFI Low Frequency
Instrument)
 Rádiófrekvenciás zavarok elleni védekezés (RFI)
 SEMP (SEMP : Switching electromagnetic pulse – kapcsolási elektromágneses
impulzus).
 NEMP (Nuclear Electromagnetic Pulse) nagyfrekvenciás, nagy sebességgel terjedő
elektromágneses impulzus, (nevét a nukleáris robbanáskor keletkező
elektromágneses impulzusról kapta),
 Villámcsapás (LP, PEMP – Lightning Elektromagnetic Pulse). Elektromágneses
villámimpulzus,
 Elektrosztatikus kisülés (ESD: Electrostatic Discharge),

51
Zavarterjedési utak

 elektromos vezetéssel
 sugárzással
 galvanikus csatolással
 kapacitív csatolással
 induktív csatolással

52
Túlfeszültség keletkezése és terjedés

53
Zavarvédelem

 Az elektromágneses zavar felderítése (mérése)

 EMC szabványok készítése
 A készülékek szabványok szerinti tervezése és kivitelezése
 A készülékek szabványok szerinti ellenőrzése
 A felderített zavarforrások zavar kibocsátásának csökkentése
 A várható lehetséges zavarok elleni védekezés

Zavarvédelem helye

 A zavart kibocsátó berendezésnél

 A védendő készüléknél

54
Hálózati zavarok:
1 = feszültségletörések/feszültségkiesések,
2 = felharmonikusok,
3 = időszakos feszültség-növekedések,
4 = kapcsolási túlfeszültségek,
5 = villám- eredetű túlfeszültségek

55
 Működési zavarok

Feszültségletörés Túlfeszültségek
Felharmonikusok
és üzemszünet
A túlfeszültség, a villamos, és elektronikus hálózatokban, illetve azok berendezéseiben
a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség.
A túlfeszültség, nagyságától függően kétféle hibát okozhat.
Ha a túlfeszültség nagysága nem lépi át a szigetelések szilárdsági határértékét,
akkor az elektronikus berendezések programjaiban okoz hibát.

Ha a túlfeszültség nagysága meghaladja a szigetelések szilárdsági határékét,

akkor a szigetelések leggyengébb pontján átütés, azaz rövidzárlat keletkezik,
ami a hálózatot, illetve berendezést üzemképtelenné teszi.

56
Villámvédelem

57
Villámvédelem

58
Villámvédelem
1 Építmény (az LPZ 1 árnyékolása) S1 Az építményt érő villámcsapás
2 Felfogó rendszer S2 Az építmény környezetét érő villámcsapás
3 Levezetőrendszer S3 Az építményhez csatlakozó vezetéket érő
villámcsapás
4 Földelési rendszer S4 Az építményhez csatlakozó vezeték
környezetét érő villámcsapás
5 Helyiség (az LPZ 2 árnyékolása) r A gördülő gömb sugara
6 Az építményhez csatlakozó vezetékek ds Védőtávolság a túl nagy mágneses erőtér ellen

59
Villámvédelem

Védelmi fokozatok:
Az első védelmi fokozatot a tápellátáshoz, vagy
az épület bemeneti oldalán, lehet kialakítani.

A maradékfeszültség levezetésére az alelosztókban, a

második védelmi fokozatként kell telepíteni.

Harmadik fokozatként a készülékvédelem a

védendő elektronika elé kell telepíteni.

Ahhoz, hogy hatékony védelmet érjünk el a tápellátásban, szükséges, hogy a

villámáram-levezetőt, túlfeszültség-levezetőt és a készülékvédelmet egymástól
leválasztva helyezzük el.

60
 Villámvédelem

Többlépcsős túlfeszültség védelem a

kisfeszültség, 0,4 kV-os elosztóhálózaton

durva (B fokozat), közepes (C fokozat) és finom (D fokozat) túlfeszültség

korlátozó elemek illetve készülékek

61
C típusú túlfeszültségvédelmi levezető D típusú túlfeszültségvédelmi levezető
kapcsolószekrénybe a berendezés közelében

62
 külső villámvédelmi rendszer mellett a
Villámkisülések (LEMP: Lightning
megfelelő túlfeszültségvédelem kiépítése is
Electromagnetic Impulse – villám
elektromágneses impulzus)
Áramerősségek Gyakorisági eloszlás
< 5 kA 6,5%
5 kA – 15 kA 54,7%
15 kA – 50 kA 36,6%
50 kA – 100 kA 1,9%
> 100 kA 0,2%

63
Abszolút biztonság nincsen, csupán tervezhető kockázat van.

64
Létesítményüzemeltetés elektromos berendezései

65
Világítástechnikai fogalmak
Fényáram:
A fényáram a fényforrás minden irányban szétsugárzott fényteljesítményének
összegsége. (jele ) (mértékegysége Watt, (W), lumen (lm) ) Φ = IΩ
Térszög
nagysága az adott irányt tartalmazó térszöghöz tartozó gömbsüveg
felületének és a gömbsugár négyzetének a hányadosával jellemezhető.
Jelölése: Ω (Omega) Mértékegysége: szteradián Jele: sr, Ω=A/r2

Fényhasznosítás:
A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény
értékének hányadosát nevezzük fényhasznosításnak, melynek egysége a lm/W.
Fényerősség:
A fényerősség a fényforrást elhagyó és az adott irányt tartalmazó dΩ elemi
térszögben terjedő d  elemi fényáram és az elemi térszög hányadosa.
Mértékegysége a kandela (cd). A kandela az SI mértékrendszer alapegysége.
A lumenegység 1 lm = 1 cd×sr alakban is felírható. I=Φ/Ω

66
Világítástechnikai fogalmak
Megvilágítás:
Ha egy A felületre merőlegesen  fényáram érkezik, akkor a hányadosuk a
megvilágítás erőssége
Mértékegysége a lux (lx).
Ha 1 m2 nagyságú felületet merőlegesen 1 lm fényáram ér, akkor a felület
megvilágítása 1 lux (lx) lesz. 1 lx =1 lm/m2 , E = Φ/A
Fénysűrűség.
A fényforrás vagy megvilágított felület felületi fényessége
Mértékegysége a kandela/négyzetméter (cd/m2). L=I/A
Színhőmérséklet:
Egy ideális sugárzó anyag (fekete test) fokozatos melegítés hatására
különböző hőmérsékleteken különböző színű fényt bocsát ki.
Egy lámpa színhőmérséklete az a hőmérséklet, amelyre a fekete testet
fel kell melegíteni ahhoz, hogy ugyanolyan spektrumot és ugyanolyan
színű fényt bocsásson ki, mint a kérdéses lámpa.
Mértékegysége: K (Kelvin)

67
Világítástechnikai fogalmak összefüggései

Fényáram: Φ = IΩ [lm]

Fényerősség: I=Φ/Ω [cd]

Megvilágítás: E = Φ/A [lux]

Fénysűrűség: L=I/A [cd/m2]

Térszög: Ω=A/r2 [sr]

68
Fényforrások
wolframszálas izzólámpák
hőmérsékleti sugárzók. A fénykibocsátásuk azon alapul, hogy az elektromos áram
hőhatása miatt felmelegedő izzószál a hőmérséklettől függő elektromágneses
sugárzást bocsát ki. Az izzószál hőmérséklete 2000-3000 K
nagy felvett elektromos teljesítményhez kis fényáram tartozik,
rossz a fényhasznosítás
halogénlámpák
kisméretű izzó halogén gázzal van töltve.
Nő az élettartamát, nő az izzószál hőmérséklete, nő a fényhasznosításnak, de növeli
a kibocsátott UV sugárzást is.
hagyományos fénycsövek
vékony, higanygőzzel töltött üvegcsövek, melyek végein elektródák
működtetéséhez egy áramkorlátozó előtétre és egy gyújtóra van szükség
kompakt fénycső
nemesgáz van benne, az üvegburát belül fénypor fedi
az adapterrel egybeépített, kompakt fénycsövek egyszerűen becsavarhatók az
izzólámpa helyére. 69
A kompakt lámpa előnyei:
 kitűnő fényhasznosítás, 4-6-szor jobban hasznosítja az energiát, mint az
izzólámpa,
 hosszú élettartam (8-10-szer hosszabb, mint az izzólámpáé),
 környezetbarát, az izzólámpával összehasonlítva ugyanannyi fény
előállításához
 negyedannyi energiát igényel,
 kis teljesítmény egységekben készül, kevesebb hő, kisméretű lámpatest,
 kellemes, meleg fényszín, jó színvisszaadás

70
wolframszálas hagyományos kompakt fénycső
halogénlámpa
izzólámpa fénycsövek

71
LED világítás

LED Technológia - környezetbarát és mellékhatások nélküli világítást biztosít

NEM tartalmaz Higany vegyületeket és komponenseket
NEM tartalmaz ultraibolya spektrumban sugárzást (nem káros a textíliákra)
NEM tartalmaz infravörös spektrumban sugárzást
NEM villog
NEM kápráztat
NEM termel hőt

A LED lámpa hátrányai:

A hagyományos izzókhoz képest így akár 90% energia-megtakarítás is mérhető.

72
LED világítás
Világítás tervezése

Típus Teljesítmény Megvilágítás (1m) Színhőmérséklet

Hagyományos izzó 100 W 100 lux 2000- 3300 K
Kompakt fénycső 15 W 89 lux 2700- 6500 K
Halogén izzó 20 W 230 lux 2700 K
1,25 W 200 lux
LED 2800- 4500 K
2,5 W 330 lux

A hagyományos izzók megközelítőleg 1000 üzemórát bírnak,

a halogén izzók 3-5 ezret,
a kompakt fénycső 8-12 ezret,
a LED pedig 30-100 ezret.
Ajánlott megvilágítás értékei

75
Világítás tervezése

Gazdaságosság
A gazdaságos üzemeltetésnél figyelembe kell venni a létesítési és
üzemeltetési költségeket, a munka termelékenységére és minőségére,
valamint a környezetre gyakorolt hatását.
Egy fényforrás üzemeltetési költsége az alábbi összefüggéssel írható le:

k  B  W  E  t Ft 
k = üzemeltetési költség (Ft),
B = a beszerzési költség (Ft),
W = a fényforrás kifejezett teljesítménye, (kW)
E = a villamos energia egységára (Ft/kWh),
t = üzemeltetési idő (h)

A bekerülési költségbe a hálózat és szerelvényeit is bele kell érteni

Mégis a hosszútávú üzemeltetés, és az energia felhasználás a döntő tényező.

Karbantarthatóság!
Világítás tervezése

Iroda helyiség

Folyosó

77
Biztonsági világítás

EN 1838 előírásai

78
Intelligens - vezérelt energetikai hálózat / „Okos mérő”

 Villamos fogyasztás mérés (eHZ típus) adattovábbítás, RJ 10 csatlakozás,

SML protokoll
 Minősített mérők (gáz, víz, h􀄘mennyiség, stb.) adattovábbítás - KNX
Rádiós M-Bus protokoll
 Fogyasztók lekapcsolása - potenciál mentes kontaktuson (SH switch)
 Titkosított adatátvitel (M-Bus & PLC ) - AES 128 kulcs
 Mérési adat transzfer a Fogyasztó felé –vizualizáció KNX RF
 Kapcsolható Ethernet interfész
 Adat naplózás - paraméterezhet􀄘 memória
 Szolg. hálózati kapcsolat - PLC és GSM (GPRS) változatok
 Beépített hálózati tápegység
 Méret: 4 Modul (4x18mm)
 SyM2 interfész és SML-T távirat

79
 Melyek a munkavédelmi üzembe helyezési eljárás feltételei?

1993. évi XCIII tv. 21.§ és a 3/2002. (II. 8.)

SzCsM-EüM együttes rendelet 2.§ (2) bekezdés.
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

„E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz,

a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek,”

„Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a
létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények
kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi
nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez
szükséges utasítások.”
„Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a
veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a
műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi
megelőzési intézkedéseket.”
80
Vizsgálatok alapján az emberi szervezetnek a villamos árammal szembeni
érzékenységére, férfiak esetében, 50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi átlagos értékei:

 érzetküszöb 0,5 – 1 mA
 erős rázásérzet 6 – 14 mA
 izomgörcs 20 – 25 mA
 szabálytalan szívműködés 25 – 80 mA
 szívkamralebegés 80 – 100 mA
 pillanatos halál 100 mA felett.

Teendők villamos áramütés esetén

a sérültet (ha még az áram hatása alatt van), azonnal ki kell szabadítani.

áramütés következtében szív-és légzésbénulás következhet be, ilyenkor 4 percen

belül meg kell kezdeni az újraélesztési kísérletet
(szájon keresztül lélegeztetve és felváltva szívmasszázst alkalmazva).
minden áramütéses balesetnél orvost kell hívni.
81
Elektroszmog fajtái,

Alacsony frekvenciás elektromos terek

Az épületekben található feszültség alatt álló elektromos vezetékek,
hosszabbítok, elosztók, földeletlen kábelek, éjjeli lámpák, stb. által keltett tér.
Alacsony frekvenciás mágneses változó terek
Épületen kívülről pl.: távvezetékek, transzformátorok, vasúti vontatás, stb.
Épületen belül keletkező pl.: háztartási berendezések, tápegységek, stb.
Magas frekvenciás elektromágneses sugárzások
Adótornyok, mobiltelefonok, wifi rendszerek, mikrohullámú sütő,
monitor, hordozható telefonok, rádió, televízió, stb.

Az elektroszmog érzékszerveinkkel nem észlelhető.

Jelen van, és bizonyítottan károsítja egészségünket!

Ne üzemeltessük feleslegesen berendezéseinket, ezzel is csökkentve az

elektroszmogot,

82
Átadás- átvételi dokumentumok

Épületvillamossági Műszaki leírás

Javasolt tartalmi elemek

1./ Általános ismertetés
2./ Villamos energiaellátás, teljesítményigény
3./ Mesterséges világítás
4./ Épületgépészeti erőátviteli berendezések
5./ Térvilágítás, kültéri fogyasztók
6./ Vezeték hálózatok
7./ Villamos elosztó-berendezés
8./ Érintésvédelem, villámvédelem,tűzjelzés
9./ Gyengeáramú hálózatok védőcsövezése
10./ Menekülési útvonal
11./ Vonatkozó szabványok, rendeletek
12./ Munkavédelem
13,/ Környezetvédelem

83
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

A helyszíni mérés és felülvizsgálat után minősítő iratot kell kiállítani a

 14/2004 (IV.19.) FMM rendelet,
 (MSZ 2364, MSZ HD 60364, MSZ 172/1 számú szabvány, KLÉSZ)
előírásainak figyelembevételével.

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot első alkalommal a

létesítmény üzembe helyezése előtt kell elvégezni.
Minden javítás után el kell végezni az érintésvédelem ellenőrzését,
szerelői ellenőrzés keretein belül.
 Munkahelynek minősülő helyeken 3 évente
 Lakó és kommunális létesítményeknél 6 évente
 Kézi szerszámok esetén évente

84
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat

Célja

 A villamos hálózatok, berendezések és készülékek átvizsgálása

 Érintésvédelmi mérések elvégzése
 Az áramütéses balesetek megelőzése
 A szükséges karbantartási és felújítási villanyszerelési munkák feltárása
 A hiányosságok jegyzőkönyvbe való rögzítése
 Az esetleges baleset esetén bekövetkező törvényi felelősségi kötelezettség
elhárítása
 Az egyszerűbb hibák kijavítása
 Áramvédő kapcsolók ellenőrzése
 A villanyszerelő munka befejezésének érintésvédelmi kontrollja

85
Melyik felülvizsgálatra, milyen iratokra, milyen gyakran van szükség?

Felülvizsgálatok gyakorisága:

Társasház esetén; (a közös helyiségekben)

Érintésvédelmi minősítő irat (ÉV) 6 évente
Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente
Villámvédelmi minősítő irat 6 évente
EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza
Lakás, családi ház, egyéb önálló ingatlan esetén:
Gáz bekötésnél EPH igazolás egy alkalommal a gáz bekötés előtt
Nem szükséges egyéb minősítő irat megléte.

Munkahelyeken:
Érintésvédelmi minősítő irat (ÉV) 3 évente
Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente
Villámvédelmi minősítő irat 6évente
EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza

86