3. M. 1. L. 1.

Bevezetés
3. M. 1. L. 1.1, A lecke célja, a villamos szakrajz szerepe a szakember tevékenységében

Gondoltunk-e már arra, hogy milyen nagy és szép munkát végeztek a villanyszerelők, amikor
pl. a 750 kV-os távvezeték, vagy egy családi ház szerelésén dolgoztak? Hosszú az út a
papírra vetett tervektől az ünnepélyes bekapcsolásig, az avatásig, pedig a szerelőknek és a
tervezőknek van közös nyelve. Ez a közös nyelv a műszaki rajz, a villamosipari rajz. A
szerelőknek ismerni kell a villamos szakrajz fajtáit, a nyelvezetét, jelölésmódjait ahhoz, hogy
a nyomvonalon fel tudják szerelni a vezetékeket, a szerelvényeket, vagy a lakásoknál be
tudják kötni a különböző áramköröket. Ha meghibásodik egy villamos berendezés, akkor is a
villamos rajzok segítenek a hibakeresésben, mert eligazítást adnak a működésről és az
áramkörökről. A rajzok olvasásához és a különböző áramkörök tervezéséhez is először a
rajzok készítését kell elsajátítani. A villamosipari szakrajz szerepe tehát jelentős és kettős
funkciójú. Külön kihangsúlyozzuk a rajzolvasás funkcióját, lépéseit.
Tanítványainknak is ezt a kettős fő feladatot kell közvetíteni. Fő célkitűzésünk itt is az
áramkörökben való gondolkodás és a térszemlélet fejlesztése.
Ma már nem csak egyedi és hagyományos eszközökkel és módon készíthetők villamos tervek
és rajzok, hanem számítógépes programokkal különböző installációs tervek, lakásvilágítási
rajzok, kapcsoló-elosztó hálózatok tervei és rajzai, ezeket alkalmazó ipari automatikák,
nyomtatott áramkörök stb.

3. M. 1. L. 1.2, A szabvány fogalma, jelentősége

A szabványosítás összetett tevékenység, amely a legjobb lehetőséget, a legkorszerűbbet

választja, amely anyagminőségre, méretre, alakra, szerelési módra, rajzolásra különböző
előírásokat fogalmaz meg. Sok egyéb területre is kiterjed és ösztönöz biztonságos kivitelre,
takarékosságra, esztétikus és környezetkímélő megoldásokra.
A szabványok tehát a villamos szakterületen is jelentősek, alkalmazásuk utat mutat.
Állami (nemzeti) és nemzetközi szabványokat különböztethetünk meg a villamos szakmákban
is. A villamosipar nemzetközi előírásait a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) adja
ki.
A villamos rajzdokumentációk készítésének követelményeit az EN 61082-1:1993 szabvány
írja elő.
A rajzok egységes szimbólumait az MSZ IEC 617-1 – 617-13:1993 szabványok (lapok)
rögzítik.
3. M. 1. L. 1.3, Hogyan kell tanulni és tanítani a szakrajzot?

Egyik fontos szempont, hogy a tanulásnál is és a tanításnál is a szakrajzok készítése és

olvasása szerves egységet, megfelelő arányt és harmóniát alkosson.
A szakrajz tanulása elvont gondolkodásra, a szimbolikus jelek megértésére és megértetésére
épül, tehát fontos, hogy ezeket a szabványos rajzjeleket elsajátítsuk, illetve elsajátítassuk. A
szabványok változnak, velük együtt a rajzjelek is. Ezeket igyekezzünk követni. Fontos, hogy
a rajzjel és a tervjel fogalmát, különbségét megvilágítsuk és megértessük. A rajzjelek
szabályos, méretarányos megrajzolása, rajzoltatása mellett magyarázzuk el az adott elem
jelentését, funkcionális „beazonosítását”.
Az egyszerű kapcsolási rajzok, áramkörök megrajzolását a táblán, egyszerű kivetítési
eszközöknél magunk készítsük és magyarázzuk el az áramkör kialakítás rajzi szabályait.
Bonyolultabb kapcsolási rajzoknál bontsuk lépésekre a rajzolást, mutassuk be ezeket a
lépéseket. A rajzolvasás általános és témákhoz igazodó szempontjait később ismertetni
fogjuk.
Az egyes rajzi elemek elosztását, illetve szám és betű azonosítását is ismertessük,
magyarázzuk el az adott rajzfajtáknál, illetve szakterületeknél.
Ezekre mutatunk példát az alábbiakban, amely már részben a rajzolvasás tanításánál is
alkalmazható az áramkörben, működési elvekben és elhelyezésben való gondolkodás
kialakításához.
Első ábránk az elemek háromféle elosztását mutatja.
 3 M 1.1. ábra rajzi elemek elosztási módjai Forrás: Kiss László:2014

M 3.1.2. ábra Független elemek rajzi elosztása Forrás: Kiss László, 2014

3. M. 1. L. 2, Villamos rajzjelek és alkalmazásuk

3. M. 1. L. 2.1, A villamos rajzok fajtái, kivitele

3. M. 1. L. 2.1.1, A villamos rajzok felosztása

1.Az egyes elemek egymáshoz való csatlakoztatása szempontjából:
•Többvonalas kapcsolási rajzok
•Egyvonalas kapcsolási ajzok
2.Az egyes elemek egymáshoz való elhelyezkedése szerint:
•Funkcionálisak (az elemek egymás közötti funkcionális kapcsolata dominál)
•Topologikus (az elemek rajzbeli helyzete megfelel a fizikai elhelyezkedésüknek)
3. A logikai összefüggések szerint:
•Tömbvázlat
•Elvi rajz
•Kapcsolási rajz
•Méretezési részletrajz
•Elvi huzalozási rajz
•Kábelezési rajz
•Általános kapcsolási vázlat
•Bekötési rajz
•Elrendezési rajz
•Szerelési rajz
•Állapotdiagram
•Idődiagram
•Nyomtatott áramköri rajz
Nyomvonalrajz (Kábel és szabadvezetéki hálózatoknál)
2.1.2, A különböző rajzfajták hierarchiája

3 M 3.1.1. táblázat A villamos rajzok fajtáinak hierarchiája Forrás: Kiss László, 2014

Egy további csoportosítás lehet a céljuk szerint.

Csoport Típus Számjel Megnevezés

1 01 101 Tömbvázlat

02 102 Blokkvázlat

Működési vázlat

2 01 201 Elvi rajz

02 202 Méretezési részletrajz

3 01 301 Elvi kábelezési rajz

Általános kapcsolási
02 302 vázlat

03 303 Bekötési rajz

4 01 401 Elrendezési
(elhelyezési) rajz

02 402 Szerelési rajz

03 403 Nyomvonalrajz

Külső kábelezési rajz

 3 M 3.1.2. táblázat. Villamos ipari rajzok csoportosítása céljuk szerint, Forrás: saját szerkesztés

A villamos szakrajz tantárgy, vagy modul témák szempontjából három leggyakoribb fajtái az
egyvonalas, a működési és az áramutas kapcsolási rajz.

3 M 3.1.3.ábra. A leggyakoribb villamos rajzok értelmezése és alapelve Forrás: saját szerkesztés

Gyakori és sajátos rajzfajta a nyomtatott áramköri rajz, amelynek alapján készül a tényleges
nyomtatott áramköri lap.

3 M 3.1.4. ábra Nyomtatott áramköri rajz, Forrás: Kiss László 2014

Az irányítástechnikában a vezérléstechnikai rendszereknél,-elsősorban a sorrendi

hálózatoknál- alkalmazzák az u.n állapotdiagramot, amely az állapotok és azok feltételeit írja
le.
 3 M 3.1.5. ábra Állapotdiagram, Kiss László 2014

3. M. 1. L. 2.2, Villamos rajzjelek fajtái

Mi a különbség rajzjel és tervjel között?
Egy egyszerű ábra segítségével megadjuk a választ az alábbiakban.
Tervjellé akkor válik egy rajzjel, ha kiegészítő jelölésekkel és műszaki adatokkal
(áramerősség, feszültség, teljesítmény, típus stb.) látják el.

3 M 3.1.6. ábra. Rajzjel és tervjel összehasonlítása Forrás: saját szerkesztés

A villamos rajzjelek mindig valamilyen fontos alkatrészt, vagy elemet hangsúlyoznak ki a

valóságos szerelvényből. Ehhez a szimbolikus ábrázoláshoz összegyűjtöttünk néhány
alapelemet (körök, vonalak, nyilak, síkidomok) amelyek a legtöbb rajzjelben
előfordulnak.(3.M 3.1.7. ábra)

3 M 3.1.7. ábra Villamos szerelvények, elemek rajzjelei a méretekkel. Forrás: saját szerkesztés
A vonalak lehetnek folyamatos, szaggatott, pont, kétpont-, hárompont vonal. Kiemelt, vastag,
közepes és vékony vonalvastagságot alkalmaznak a rajzlap méretétől és a rajz céljától
függően. A villamos rajzjeleket szabvány sorozat lapjai tartalmazzák. Közülük néhányat
ismertetünk az alábbiakban.

3 M 3.1.8.ábra Kapcsolók, jelfogók és érintkezők rajzjelei, Forrás: saját szerkesztés

3 M 3.1.9.ábra Erősítők rajzjeleiből részletek

 3 M 3.1.10. ábra Félvezetők rajzjelei

3. M. 1. L. 3, A rajzolvasás általános szabályai

A rajzolvasás alapelveként a következőket célszerű megjegyezni:
Mindenek előtt azokat az elemeket kell megkeresni, amelyeket hasonló rajzok készítésénél
használtunk. Ez a keresés (rajzolvasás) a rajzolási lépések ellentétes sorrendjében történhet.
Vagyis:
1, A rajz jellegének, fajtájának meghatározása. Ezt a szövegmező, a rajzjelek és a szöveges
utasítások alapján végezhetjük.
2, Rajzjelek felismerése, áramköri elemzés
3, A feltüntetett műszaki adatok (áramnem, feszültség, áramerősség, frekvencia, teljesítmény,
érintésvédelmi megoldás stb.) megkeresése.
4, A villamos berendezések (gép, szerelvény, készülék) azonosítása a kiegészítő jelölések
alapján, valamint az áramköri funkció megállapítása.
5, A szerelésre, kivitelezésre, beültetésre stb. vonatkozó adatok, utasítások megkeresése,
értelmezése.
3. M. 1. L. 4, Fővezetéki és épületek lakásvilágítási terveinek kapcsolási
rajzai

3. M. 1. L. 4.1, A fővezetéki terv és az erősáramú elosztók fogalma, részei

A különböző épületek hálózatra csatlakozása történhet kábelről és szabadvezetékről. Egy
szabadvezetéki hálózatra kapcsolás részeit mutatja a 3 M 3.1.11. ábra. A leágazás 6. jelű
vezetéke a fővezeték, amely mért és méretlen szakaszokból áll.

3 M 3.1.11. ábra. Családi ház hálózatra kapcsolása MLper-30 jelű szabadvezetékkel, Forrás: saját
szerkesztés

A fővezetéki terv készítésének elektrotechnikai, szakmai alapelve a lakásonkénti, illetve

szintenkénti villamosenergia- szükséglet biztosítása, szétosztása, az áramerősségnek
megfelelő vezeték-keresztmetszet és túláramvédelmi szerelvény kiválasztása. A rajzolás
alapelve pedig az egyvonalas kapcsolási rajzot egszintes épületnél az alaprajzba,
többszintesnél pedig a metszetrajzba rajzoljuk.

3. M. 1. L. 4. 2, Rajzjelek és segédletek

A fővezetéki tervek és csatlakozások leggyakoribb szerelvényei az olvadóbiztosítók. Ezért a

rajzjelek közül az alábbi táblázatban ezeket ismertetjük.
 3 M 3.1.12. ábra Olvadóbiztosítók és túlfeszültség levezetők rajzjelei, Forrás: saját
szerkesztés
A különböző vezetékek, elosztók, csatlakozók rajzjelei szintén fontosak.
 3 M 3.1.13. ábra Vezetékek, elosztók, kapcsolók rajzjelei, Forrás: saját szerkesztés

A fővezetéki tervek készítésénél fontos ismernünk a lakások áramköreinek jellegét, mert

ezekhez kell kiválasztani a kisautomatákat. Ehhez nyújt segítséget az alábbi ábra

3 M 3.1.14. ábra. Lakásáramkörök jellege, Forrás: saját szerkesztés

Az MSZ szerint a lakások méretezési teljesítménye villamos tűzhely nélkül 10 kW, tűzhellyel
12 KW. Többlakásos épületnél azonban az u.n egyidejűségi tényezővel módosított
teljesítményre méretezzük a fő és elosztóvezetéket és a biztosítót. Ehhez ad segítséget a
következő méretezési segédlet.
Világítás Világítás + tűzhely
Fővezeték Fővezeték
(10 kW) (12 kW)
Lakás- Egyidejűségi
szám tényező kereszt- kereszt-
biztosító, biztosító,
kW A metszet kW A metszet
A A
mm2 mm2

1 1 10,0 15,1 12 18,2

2 0,76 15,2 23,0 18,2 27,6

102 50
3 0,66 19,8 30,0 23,7 36
102 50
4 0,60 24,0 36,4 28,8 43,6

5 0,56 28,0 42,5 33,6 51

162 60
6 0,53 31,8 48,0 38,2 57,8

7 0,50 35,0 53,0 42 63,5

162 60
8 0,48 38,4 58,0 46,5 70,5 252 80

9 0,47 42,3 64,0 51 77

252 80
10 0,45 45,0 68,0 54 82
352 100
12 0,43 51,6 78,0 62 94

14 0,41 57,4 87,0 69 105

15 0,41 61,5 93,0 352 100 74 112 502 125

16 0,40 64,0 97,0 77 117

18 0,39 70,2 106,5 84 127

20 0,38 76,0 115,0 91 138

502 125
21 0,37 77,6 118,0 93 141 702 160

22 0,37 81,5 123,0 98 149

24 0,36 86,5 131,0 104 158

25 0,36 90,5 136,0 108 164

27 0,35 94,5 143,0 702 160 113 171

28 0,35 98,0 148,0 118 179 952 200

30 0,35 105,0 159,0 126 191

32 0,34 109,0 165,0 952 200 130 197

 33 0,34 112,0 170,0 135 204

35 0,34 119,0 180,0 143 217 1202 225

36 0,33 119,0 180,0 143 217

40 0,33 132,0 200,0 158 240

1502 250
42 0,32 134,5 204,0 161 244

44 0,32 141,0 214,0 1202 225 169 256

45 0,32 144,0 218,0 173 262

3 M 3.1.3. táblázat. Fővezeték méretezési segédlet, Forrás: saját szerkesztés

3. M. 1. L. 5. Főelosztók és épületvilágítási áramkörök rajzainak olvasási

módja
Az áramszolgáltatónak benyújtott főelosztó (fővezetéki) tervnek tartalmazni kell a a
csatlakozó fővezeték nyomvonalát a főelosztó tábláig, a nyomvonal hosszát, a szerelés
módját, főkapcsoló, főbiztosító típusát, névleges teljesítményét, illetve áramerősségét, az
áramnemre, feszültségre, és érintésvédelemre vonatkozó adatokat.
A rajzolvasásánál tehát a következőket kell keresni és elemezni:
- A fővezetéki terv fentiekre vonatkozó tervjeleit, adatait.
- A betáplálás megkeresése
- Leágazások, áramkörök megkeresése, követése nyomvonalak alapján
- Szerelvények felismerése rajzjelek alapján és azonosítása a szerelvényterv szerint.
- A szerelésre, fővezetékre vonatkozó adatok értelmezése( keresztmetszet, csőátmérő, típus,
vezetőér száma)

Az épületvilágítási tervek és áramkörök olvasási módja

A rajzolvasás lépéseit a következő sorendben javasoljuk.

- Az építészeti rajz méretarányának, az épületek méreteinek a megkeresése
- Az egyes helyiségekben lévő épületgépészeti és villamossági jelek megkeresésée
- A villamos betáplálás megkeresése és adatainak értelmezése(vezeték fajtája, érszáma,
elhelyezése, anyaga, keresztmetszete.
- Az egyes áramkörök követése a nyomvonal mentén.
- Rajz és tervjelek felismerése az egyes áramköröknél és azok elemzése
- Érintésvédelemre vonatkozó adatok keresése, elemzése.

3. M. 1. L. 6, Villamos gépek és automatikák kapcsolási rajza

3. M. 1. L. 6.1, Villamos gépek felosztása, forgógépek rajzjelei
A villamosenergia előállítására, átalakítására szolgáló berendezéseket, a villamos gépeket
többféle szempont szerint lehet osztályozni. Az egyik szempont szerint két főcsoport van, az
álló és a forgó gépek. A forgógépek lehetnek generátorok és motorok, aszerint, hogy a
villamos energiát előállítják, vagy felhasználják/átalakítják. A rajzjeleikbe beleírt G és M
betűk erre utalnak.
Működési elvük szerint a forgógépek lehetnek: egyenáramú, váltakozó áramú, szinkron,
aszinkron és különleges villamos forgógépek.
Többféle forgógépen is megtalálhatók ugyanazon szerkezeti elemek(pl. tekercs, állórész,
forgórész, szénkefe stb.). A rajzjelek ezeket az elemeket ábrázolják, közülük néhányat a 3 M
3.1.4. táblázatban megadtunk.

3 M 3.1.4. táblázat. Villamos forgógép elemeinek rajzjelei, Forrás: saját szerkesztés

A forgógépek rajzjelei kétfélék lehetnek: egyszerűsített és teljes. Az ábrázolásukhoz a

köröket(teljes, és félkör), a vonalakat és a síkidomokat használják elsősorban. A teljes
rajzjeleken a tekercseket is kirajzolják, melynek jele és mérete a… sz. ábrán látható.
 3 M 3.1.5. táblázat. Forgógépek rajzjelei - Egyenáramú gépek rajzjelei, Forrás: saját
szerkesztés

3 M 3.1.15. ábra. Háromfázisú váltakozóáramú gép (motor) rajzjelei és méretei, Forrás: saját
szerkesztés

A különböző gerjesztési módú egyenáramú generátorok, vagy motorok rajzjeleit az

előzőekben megadott táblázatban láthatjuk, míg a váltakozó áramú gépek rajz és tervjeleit a 3
M 3.1.6. sz. alábbi táblázatunkban.
3 M 3.1.6. táblázat. Váltakozóáramú gépek rajzjelei, Forrás: saját szerkesztés
 3 M 3.1.6. táblázat folytatása. Váltakozóáramú gépek rajzjelei, Forrás: saját szerkesztés

A váltakozó áramú gépek tekercseinek ábrázolási módját az alábbi ábrák szemléltetik.

3 M 3.1.16. ábra. Csillagkapcsolású tekercs ábrázolása, Forrás: saját szerkesztés

3. M. 1. L. 6.2, Villamos forgógépek (szinkron, aszinkron, egyenáramú)
kapcsolási rajzai
Az egyenáramú gépek kapcsolási rajzainak elkészítéséhez fel kell eleveníteni a szerkezeti
felépítésről, működési elvről, gerjesztési módokról tanultakat. Meg kell tanulni a
kapocsjelöléseket, valamint a gerjesztés szabályozó bekötését.
Kapocsjelölés
A tekercs megnevezése A végek száma
régi kezdet vég

Forgórész (aratúra) tekercs 2 A-B A1 A2

Segédpólus tekercs 2 G-H B1 B2

4 1B1 1B1
Segédpólus tekercs két részre osztva
(2x2) 2B1 2B2

Kompenzáló tekercs 2 C1 C2

Kompenzáló tekercs két részre 4 1C1 1C2

osztva (2x2) 2C1 2C2

Soros gerjesztőtekercs 2 E-F D1 D2

Párhuzamos (sönt) gerjesztőtekercs 2 C-D E1 E2

Külső gerjesztőtekercs 2 J-K F1 F2

Külső gerjesztőtekercs két 4 F1 F2

I
tekerccsel (2x2) F5 F6

Kiegészítő tekercs, amely a gép

2 H1 H2
villamos hossztengelyében hat

Kiegészítő tekercs, amely a gép

2 J1 J2
villamos kereszttengelyében hat

3 M 3.1.7. táblázat Egyenáramú forgógépek kapocsjelölése, Forrás: saját szerkesztés

A külső gerjesztésű generátornál az armatúra és az F1-F2 jelű tekercsek közötti villamos

kapcsolat nincs, ezért külön hálózatra csatlakoznak.
 3 M 3.1.17. ábra. Külső gerjesztésű egyenáramú generátor kapcsolási rajza, Forrás: saját szerkesztés

A főáramkörű, vagy soros gerjesztésű generátor kapcsolási rajzán az armatúra(A1-A2) a

segédpólus tekercse (B1-B2) és a főpólus tekercse (D1-D2) sorba vannak kötve. Utóbbit a
kapocstáblán (B2-D1) egy lamellával kell összekötni.
A mellékáramkörű, másképpen sönt, vagy párhuzamos gerjesztésű generátor belső kapcsolási
rajzát úgy alakítják ki, hogy a gépen belül összekötik az A2 kefét és a segédpólus B1 pontját.
Az A1 kefét és a B2 tekercsvéget a kapocstáblán keresztül a hálózatra csatlakoztatták.
Párhuzamosan kötötték az A1-B2 kapcsokkal az E1-E2 jelű gerjesztőtekercset a szabályozó
ellenálláson keresztül.
Motorok kapcsolási rajzát hasonlóan alakítják ki, de itt a forgásirány váltás póluscseréjét is
feltüntetik a kapocstáblán. A kapcsolási rajz az alábbi ábrán látható.
 3 M 3.1.18. ábra. Mellékáramkörű egyenáramú motor kapcsolási rajza, Forrás: saját szerkesztés

A váltakozó áramú forgógépek (szinkron, aszinkron) szekunder tekercseinek kapcsait az U1,

V1, WW1 és U2, V2, W3 betűkkel jelölik. Alapvetően csillag, illetve delta(háromszög)
kapcsolásúak lehetnek a háromfázisú gépek.

A bekötési rajzok készítéséhez ad módszertani segítséget egy négy lépésre bontott rajzolás
fázisait ábrázoló rajz.
 3 M 3.1.19. ábra. Forgógépek bekötési rajzolásának lépései, Forrás: saját szerkesztés

Az a, ábrán a háromfázisú hálózatot, az olvadóbiztosítókat, a kapcsolót, a kapocstáblát üresen

és a motor egyvonalas ábráját találjuk, míg a d, jelűnél már nem csak a kapcsok betűjeleit,
hanem az összes bekötést, készülékjelet is. Ne tévesszen meg senkit, hogy a b, ábrarészen
csillagba, a c, és d, részleteken deltába vannak a tekercsek kötve.

A szinkrongenerátorok működési elvéből következően jelennek meg az elvi kapcsolási

rajzon a fő és a segédgerjesztés forgógépei, valamint a háromfázisú állórész tekercs.
A szinkrongenerátorokat párhuzamosan kapcsolják a hálózatra, ezért az üzemvitelhez és a
szinkronozáshoz szükség van mérőműszerekre is, amelyeket szintén berajzolják a kapcsolási
rajzokba.
 3 M 3.1.20. ábra. Szinkrongenerátor elvi kapcsolási rajza, Forrás: saját szerkesztés

Az aszinkronmotorok egy és háromfázisúak lehetnek, utóbbiak csúszógyűrűs, vagy

rövidrezárt forgórészűek lehetnek. Ezeknek megfelelően kell a kapcsolási rajzaiknál a
tekercseket, illetve kivezetéseket, az indító-ellenállásokat jelölni.
Aszinkrongépek tekercseinek jelöléseit gyűjtöttük táblázatba az alábbiakban.

A tekercs Kapocsjelölés
A tekercs
megnevezése,
neve
kapcsolása kezdet vég

K1 K2
Háromfázisú, első fázis
hatkivezetéses második fázis L1 K2
szekunder tekercs harmadik fázis
M1 M2

K
első fázis
Háromfázisú, L
második fázis
csillagkapcsolású
harmadik fázis M
szekunder tekercs
csillagpont
Q

K
Háromfázisú, első fázis
deltakapcsolású második fázis L
szekunder tekercs harmadik fázis
M

3 M 3.1.8. táblázat. Aszinkrongépek szekunder tekercseinek kapocsjelölése, Forrás: saját szerkesztés

Viszonylagos ritkasága miatt mutatunk egy vízindítós ellenállással bekötött csúszógyűrűs

aszinkron motor kapcsolási rajzot.
 3 M 3.1.21. ábra. Csúszógyűrűs forgórészű motor kapcsolási rajza fémindító ellenállással,
Forrás: saját szerkesztés

Az egyfázisú aszinkronmotor műkődéséhez segédfázis tekercsre és időben eltolt áramra van

szükség, amit rendszerint kondenzátorral biztosítanak. Az egyfázisú motort háromfázisúból is
átalakíthatjuk, ezt szemlélteti a … sz ábrán lévő kapcsolási rajz.
 3 M 3.1.22. ábra. Háromfázisú motor egyfázisúra alakítása, Forrás: saját szerkesztés

Egyfázisú aszinkronmotor kapcsolási rajzát láthatjuk egy kondenzátorral a 3 M 3.1.23 sz.

ábrán

3 M 3.1.23. ábra. Egyfázisú aszinkron motor elvi kapcsolásai rajza, Forrás: saját szerkesztés

3. M. 1. L. 6. 3, Transzformátorok rajzjelei, segédletei és kapcsolási rajzai

A forgó villamos gépek rajzai után a transzformátorok szakrajzi vonatkozásait ismertetjük.
A sokféle rendeltetésű transzformátor közül az u.n. erőátviteli, illetve készülékekben használt
transzformátor, valamint a feszültségváltó és az áramváltó nézetrajzát, egy és többvonalas
rajzjelét ismertetjük először.
3 M 3.1.27. ábra. 3 M 3.1.28. ábra. Áramváltó 3 M 3.1.29. ábra. Feszültségváltó
Transzformátor körvonalrajza körvonalrajza és rajzjelei körvonalrajz és rajzjelei
és rajzjelei méretekkel, Forrás: méretekkel, Forrás: saját méretekkel, Forrás: saját
saját szerkesztés szerkesztés szerkesztés

A tekercsek, transzformátorok rajzjeleinél szintén találkozunk egyvonalas és többvonalas

rajzjelekkel. Ezt a következő táblázatunkban foglaltuk össze.
 3 M 3.1.9. táblázat. Tekercsek, fojtótekercsek, transzformátorok rajzjelei, Forrás: saját
szerkesztés

Az egyfázisú transzformátorok tekercseit sorosan, párhuzamosan és zeg-zugba lehet

kapcsolni.
 3 M 3.1.24. ábra Egyfázisú transzformátortekercs kapcsolások, Forrás: saját szerkesztés

A háromfázisú transzformátorok tekercseinek kapcsolása mind a primer, mind a szekunder

oldalon szintén háromféle módon lehet. Csillagkapcsolású, delta/háromszög és zeg-zug
kapcsolású. Szokás még a kapcsolási rajzoknál az u.n. feszültségek vektorábráját is
felrajzolni, vagy ezek alapján meghatározható u.n. órajelet megadni.

3 M 3.1.25. ábra. Yyo kapcsolási csoportú transzformátor, Forrás: saját szerkesztés

3 M 3.1.26. ábra Zeg-zug kapcsolású transzformátortekercs rajzai

3. M. 1. L. 6.4, Villamos gépek kapcsolási rajzainak olvasási módja

Mint általában más kapcsolásoknál itt is megadjuk azokat az alapszempontokat, amelyek
segítenek a villamos gépek rajzainak olvasásánál.
A szempontok a következők:
1, A rajzjelek felismerése(generátor, motor, aszinkron, vagy szinkron, vagy egyenáramú, vagy
egyéb forgó, illetve álló villamos gép.)
2, A kiegészítő jelölések, villamos adatok felismerése, (feszültség, áramerősség, teljesítmény,
fázisszám, frekvencia, fordulatszám, órajel stb.)
3, A tekercsek és kapocstáblák felismerése, azonosítása
4, A kapcsolás egyéb szerelvényeinek(kapcsoló, mérőváltó, biztosító, szabályozó ellenállás
stb.) felismerése a rajzjelük alapján
5, A készülékek, áramköri elemek funkcióinak azonosítása, az áramkörök követése és a
működés ismertetése

3. M. 1. L. 7, Automatizálási rajzok

3. M. 1. L. 7.1, Hatásvázlatok rajzai, áramutas tervjelek, automatika

elemek rajzjelei.
A villamos automatikai-mechatronikai kapcsolások rajzait a hatásvázlatokon és a rajzjeleken
keresztül ismerhetjük meg, illetve készíthetjük és olvashatjuk.
Az automatika két meghatározó fajtája a beavatkozás visszacsatolása szerint vezérlés vagy
szabályozás lehet. Előbbinek a hatásvázlatában az elemek nyílt, egyirányú jelterjedést
ábrázolunk, míg a szabályozásnál van visszacsatolás is. Az egyes vezérlő és szabályozó
elemek elnevezéseit általánosságban ismertetjük az alábbi hatásvázlatokban.

3 M 3.1.27. ábra A vezérlés hatásvázlata, Forrás: saját szerkesztés

 3 M 3.1.28. ábra A szabályozás hatásvázlata, Forrás: saját szerkesztés

A villamos vezérlések egyik fő csoportját a villamos gépek, illetve hajtások különböző

funkciójú kapcsolásai alkotják. Ide soroljuk a forgógépek indítási, forgásirány-váltási és
fordulatszám szabályozási/vezérlési feladatokat megoldó különböző kapcsolásokat.
A működési kapcsolási rajzok mellett leggyakoribb az áramutas kapcsolási rajzok
alkalmazása.
Az u.n. folyamatszabályozási, automatizálási rajzoknál a mérőműszerek, érzékelők,
beavatkozók stb. elemek rajzjeleit használjuk az MSZ 2410-80 szabvány szerint.

Műszerek összetartozó csoportja

terepen

Műszerek összetartozó csoportja

műszerszobában

Jelátviteli csatorna

Vezérlő eszköz
 Érzékelő
A kör, vagy a T megengedett

Végrehajtó szervek és működtetésük

jelölése
csak kézi működtetés
Csak távműködtetés
Kézi és távműködtetés

Szabályozó szelep végrehajtó szervvel

segédenergai kimaradása esetén
nyitással

Szabályozó szelep végrehajtó szervvel

segédenergai kimaradása esetén
zárással

Szabályozó szelep végrehajtó szervvel

segédenergai kimaradása esetén
rögzülő szeleppel

3 M 3.1.10. táblázat Automatizálási/irányítástechnikai rajzjelek, Forrás: saját szerkesztés

3. M. 1. L. 7.2, Mechatronikai elemek és kapcsolások rajzai

Az automatizálás fejlődésének markáns korszakában az elektronikus vezérlés és a mechanikus

végrehajtó elemek összekapcsolódásából keletkezett a mechatronika mint mozaikszó, és mint
szakmai, tudományos terület is. Ma már a bonyolult vezérlések, robotikák és számítógéppel
irányított gyártási technológiák széles skáláján megtalálhatók az villamos, a pneumatikus, a
hidraulikus, vagy ezek kombinációjából kialakított segédenergiával működő automatikák. A
mechatronikában jelentős mértékben terjedt el a pneumatikus segédenergia. Ezért elsősorban
ezeket a vezérléseket ismertetjük.
A mechatronika alapelemei különböző logikai műveleteket valósítanak meg.
Ezért célszerű ezeket az elemek szimbólikus jelölésénél ezekkel a műveletekkel együtt
megjegyezni.
 3 M 3.1.29. ábra Logikai alapműveletek és jelképei, Forrás: Bellák Gy., 2010

3 M 3.1.30. ábra Logikai alapműveletek pneumatikus elemekkel, Forrás: Bellák Gy., 2010
 A pneumatikus vezérlések felépítése a következő ábrán látható. Ezeknek a rendszerelemeknek
a szimbolikus jelei fontosak a vezérlési alapkapcsolások összeállításánál.
A tanítás módszertanához a következőket javasoljuk:
- A szimbolikus jelek értelmezéséhez mutassuk be az adott szerv valós példányát (ha lehet),
- A szerkezeti rajzokat/képeket is használjuk fel a szimbolikus jelek részeinek értelmezéséhez
- Az irányítóelemekhez tartozó útszelepeknél tanítsuk meg a betű és számjelek jelentését.

3.1.31. ábra Pneumatikus rendszerek felépítése, Forrás: Bellák Gy., 2010

Az útszelepek betű és számjelei:

Kimenő csatlakozás: A,B, V. 2, 4, 6.
Energia csatlakozás: P 1.
Kilevegőzés: R, S, T. 3, 5, 7.
Vezérlő csatlakozó: Z, X, Y. 10, 12, 14.
 3 M 3.1.32. ábra Az útszelepek betű és számjelei, Forrás: Bellák Gy., 2010

Néhány jellegzetes vezérlési alapkapcsolást ismertetünk, amelyeknek a megrajzolását

javasoljuk a táblánál, vagy egyéb rajzolási lehetőséget biztosító helyen.
Sok FESTO laborban már találkozhatunk u.n mágnes táblával, amelyeknél a rendszerelemek
rajzi jelképei egy mágnes lapon vannak, s amelyeket felhelyezhetünk a táblára és az adott
vezérlési feladathoz ezen elemeket „kötjük” be a rajzokhoz.

Vezérlés 2/2 útszeleppel, Vezérlés VAGY elemmel, amelyben egy

fojtószelepen keresztül munkahengert két helyről lehet működtetni

3 M 3.1.33. ábra Példák vezérlési alapkapcsolásokra, Forrás: Bellák Gy., 2010

A mechatronikában is gyakori az u.n PLC vezérlés. A PLC a Programabble Logic Controller

kifejezések rövidítése. A programozható és a logikai kifejezésekből adódóan a villamos gépes
hajtások vezérlésénél gyakran előforduló kapcsolásokat (motirindítás, forgásirányváltás,
fékezés, idő, illetve sorrendi kapcsolások) is megvalósíthatják.
A PLC lényegi felépítését az automatikai témájú leckénknél ismertettük. Ezen ismeretek
felhasználásával készíthetők a PLC vezérlések bekötési rajzai, programjai.
A bekötési rajzoknál az áramutas rajzjelek ismeretére van szükség, amelyeket az u.n létra
diagramokban az érintkezők „kiosztásával” tesszük értelmezhetővé.
 3 M 3.1.34 ábra Létradiagram kialakítása áramútrajz alapján, Forrás: Bellák Gy., 2010

Az u.n huzalozási vezérlésből(áramutas rajz) alakítható ki a létradiagram. Ezt egy egyszerű

mágneskapcsolós öntartás vezérlési rajzon szemléltetjük.

3 M 3.35. ábra A huzalozási vezérlés és a létradiagram logikája, Forrás: Bellák Gy., 2010

3. M. 1. L. 7.3, Villamos automatika és mechatronikai rajzok olvasási

módja
A villamos automatikák (folyamatszabályozás és vezérlés,mechatronika) rajzai nagyon
sokfélék lehetnek. Különösen, ha az automatikák segédenergiáit, távműködtetések
megvalósításait is figyelembe vesszük. Olvasásuk módját nem lehet úgy általánosítva leírni,
 mint azt korábbi fejezeteinknél, illetve témáinknál tettük. Ennek ellenére megkísérelünk
néhány szempontot adni hozzá.
- A rajz fajtájának meghatározása(pl. hatásvázlat, blokkvázlat, áramutas rajz, bekötési rajz,
létradiagram stb.)
- A fontosabb egységek azonosítása jeleik alapján
- Az egységek közötti kapcsolat feltárása (áramutak követése, független elemek elosztásának
szabályai, jelterjedés iránya, elhelyezés helyszínei stb.)
- Az áramutak, kapcsolási fázisok követése, meghatározása stb.