FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI

A gázok és g zök egyharmad hangsebesség alatti áramlása nem mutat eltérést a folyadékok
áramlásánál. Emiatt nem mindig szükséges a kétféle halmazállapot megkülönböztetése. A
folyadékot, a gázt és a g zt is együttesen közegnek nevezzük.
A mérnöki gyakorlatban az áramló közeg lehet:
- homogén, ha bármely térfogateleme azonos tulajdonságú;
- inhomogén, ha térfogatelemei mennyiségi és min ségi szempontból eltér tulajdonságúak;
- heterogén, ha több fázist tartalmaz. A fázisok természetesen több komponensb l vagy
frakcióból állhatnak;
- izotróp, ha tulajdonságai iránytól függetlenek;
- anizotróp, ha tulajdonságai különböz irány okban eltér ek.

A fenti definíciókban tulajdonság alatt mechanikai tulajdonságot kell érteni. A közegek

legfontosabb mechanikai tulajdonsága a s r ség, a viszkozitás és a felületi feszültség.

1 S r ség
A homogén közeg s r sége az m tömeg és az azt befoglaló V térfogat hányadosa:
m kg
= , egysége: 1 3
V m
Inhomogén közeg esetén csak infinitézimálisan kicsiny dV térfogatelemen belül teljesül a
dm
homogenitás feltétele. Ha dV, dm tömeget tartalmaz, akkor a s r séget a =
dV
differenciálhányados adja. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben ρ a hely függvénye.
A s r ség általában a fizikai állapot függvénye.

2 A viszkozitás

Fizikából ismeretes, hogy a közeg viszkózussága alatt azt a tulajdonságát értjük, hogy benne a
szomszédos rétegek eltér sebesség mozgásakor, az egymáshoz viszonyított elmozdulást fékez
er , ill. nyírófeszültség keletkezik.
A viszkózusság mennyiségi jellemz je a viszkozitási tényez . Ezt definiáljuk a következ kben
newtoni folyadékokra.
Legyen két párhuzamos A felület , egymástól y távolságban lév síklap között folyadék (ábra.)

1
Tapasztalat szerint a két lap egymáshoz képest v sebesség mozgatásához
V
F= A
y

er szükséges, ahol η a folyadék viszkozitása. Bevezetve az F/A = τ nyírófeszültséget és a D =

dy
v/y = (lásd ábra) nyírósebességet, fenti egyenletünkb l a viszkozitásra kapjuk, hogy
dx
τ
=
D

A viszkozitás egysége: 1Pas. Tájékoztatásul alább megadjuk néhány anyag közelít viszkozitás-
értékét szobah mérsékleten:

leveg és más gázok 0,01-0,02 mPas

benzin 0,65 mPas
víz 1 mPas
motorolajuk 150-400 mPas
ken olajak 300-800 mPas
glicerin 1500 mPas
bitumen 10 mPas

Newtoni folyadékoknál η független a nyírósebességt l, viszont függ a h mérséklett l és a

nyomástól.
A függés jellegét a következ ábrák tüntetik fel.

2
A gyakorlatban elterjedten használjuk az ún. kinematikai viszkozitást, melynek definíciója:
=

m2
Egysége az 1
s

3 Áramlások hasonlósága

3.1 A hasonlóság feltételei

Az áramlástechnikában, a reális közegek áramlásét leíró egyenletek bonyolult volta miatt,

gyakran szükséges, hogy egy áramlásnál, vagy áramlástechnikai géppel szerzett tapasztalatokat,
eredményeket egy-egy másik áramlásra, ill. gépre átvigyük.
Ezért fontos annak megállapítása, hogy az áramlások milyen feltételek között hasonlóak.
Fizika tanulmányaink során megállapítottuk, hogy az áramlások hasonlóságához két feltételnek
kell teljesülni:
a. A két összehasonlítandó áramlásnak geometriailag hasonlónak kell lenni. Ez azt jelenti, hogy
a két áramlásban az egymásnak megfelel geometria méretek arányának, beleértve a felületi
érdességet is, azonosnak kell lenni (geometriai hasonlóság).
b. A két összehasonlítandó áramlás azonos dinamikai egyenletnek kell, hogy eleget tegyen
(fizikai hasonlóság). Ez azt jelenti, hogy a két áramlásban az egymásnak megfelel
sebességek, gyorsulások, er k és anyagtulajdonságok (pl. ρ, η) arányának azonosnak kell
lenni.

A fizikában a Navier-Stokes egyenletb l levezettük, hogy a fizikai hasonlóság feltétele az, hogy
az ún. hasonlósági számok (Reynolds-szám, Froude-szám, Euler-szám, Strouhal-szám) minkét
áramlásra azonos érték ek legyenek.
A következ kben mi csak stacioner áramlásokat vizsgálunk, így a hasonlóság eldöntéséhez két
hasonlósági szám is elegend . Az egyik a Reynolds-, a másik a Froude-szám.
A Reynolds-számot az áramlás v jellemz sebességéb l (pl. átlagsebesség), az áramlás egy
jellemz L geometriai méretéb l (pl. hengeres cs nél az átmér ), továbbá a közeg ρ s r ségéb l
és η viszkozitásából képezzük:
vd vd
Re = =

A Froude-szám a tömeger és a gravitációs er hányadosa. Ezt a számot az áramlás jellemz v

sebességéb l, az áramlás jellemz L geometriai méretéb l és a g nehézségi gyorsulásból
képezzük:

3
 v
Fr =
Lg

A gyakorlatban az áramlási problémákat költségkímélés szempontjából léptékhelyes

(geometriailag hasonló) kismintákon vizsgálják meg. A kismintákat többnyire különleges
kísérleti berendezésekben (szélcsatornák, áramlási csatornák, vontató csatornák) vizsgálják,
miközben mérik az áramlás jellemz it, pl. sebességet, er ket, stb. A kísérleti eredményeket ez
eredeti problémára a Re és Fr számok segítségével számítják át.

4 Az áramlások jellege

4.1 Bernoulli egyenét

A következ kben ejtsünk néhány szót az ideális folyadékok áramlásának törvényszer ségeir l.

Mindenekel tt kössük ki, hogy az áramló folyadék bármely meghatározott pontjában a lokális
vagy helyi gyorsulás legyen zérussal egyenl , ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az áramlás
ezen pontjában az áthaladó folyadékrészecskék sebessége az id ben állandó, ezért ezt az
áramlást stacionárius vagy id álló áramlásnak nevezzük.

Az áramlási tér sebességviszonyainak szemléletes leírásához vezessük be az áramvonalak

fogalmát: az áramlási térben haladó olyan folytonos görbéket, amelyeknek bármely pontbeli
érint je a pontban érvényes sebesség irányába esik, áramvonalnak nevezzük. Stacionárius
áramlás esetén ezek az áramvonalak egyben az áramló folyadékrészecskék pályáit is megadják.

Az áramvonal

Tekintsük a következ kben az áramlási tér egy adott P pontját, és az ezen pontban érvényes
sebességre mer leges síkban vegyünk fel egy zárt görbét. Az ezen a görbén áthaladó valamennyi
áramvonal, ha a két végét lezáró síkkal végessé tesszük, egy, az ábrán látható cs szer térrészt
foglal magába, és ezt a térrészt áramcs nek vagy áramlási cs nek nevezzük.

4
 Az áramcs

Az áramcs definíciójából következ en annak palástján folyadék nem léphet át, hiszen
burkolófelületét a folyadékrészecskék sebességvektorai mint érint k alkotják. Az áramcs be- és
kilép keresztmetszetén tehát id egység alatt ugyanannyi folyadéknak kell átáramolnia, vagyis:

A közeg, azaz az ideális folyadék összenyomhatatlan, ezért a két s r ség egyenl ségéb l a

alakú egyenlet adódik, amelyet a kontinuitás vagy folytonosság tételének szokás nevezni.

Ha az áramló folyadék nyomása és sebessége közötti kapcsolatról szeretnénk valamilyen

számszer összefüggést meghatározni, akkor írjuk fel az ideális folyadék stacionárius áramlási
terében elhelyezked vékony áramcs darabba zárt folyadéktömegre a munkatételt. Eszerint ezen
folyadéktömeg mozgási energiájának megváltozása egyenl a vizsgált folyadéktömegre ható
összes er munkájával. Ideális folyadékról lévén szó ezek az er k a nyomásból származó felületi
er k, és a valamely küls er tér hatásából származtatható térfogati er k, mint például a
nehézségi er lehetnek.

Mindezeket figyelembe véve egységnyi tömegre írható:

és ez az összefüggés az ideális folyadék stacionárius áramlására vonatkozó Bernoulli-egyenlet

alapformája. A tétel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a folyadék egységnyi tömegére
vonatkoztatott mozgási energiájának, nyomásból származó munkavégz képességének és
helyzeti energiájának összege egy áramvonal mentén állandó.

Amennyiben egyenletünk mindkét oldalát a folyadék s r ségével megszorozzuk, a Bernoulli-

egyenlet nyomás dimenzióban felírt alakját kapjuk:

5
 .

Az összefüggésben szerepl , a folyadék sebességéb l származó nyomást

dinamikus vagy sebességnyomásnak, a p-vel jelölt nyomást statikus nyomásnak, míg a ρ.g.h
szorzattal értelmezett mennyiséget a már ismert hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.

A Bernoulli-egyenlet az energiadimenzióban felírt alapegyenlet mindkét oldalának g-vel való

osztásával magasság dimenzióban is felírható:

ekkor egy áramvonal pontjaira vonatkozóan a sebességmagasság, a nyomásmagasság és a

geometriai magasság állandóságát mondja ki. A feladatok megoldása során fontos figyelembe
venni, hogy a Bernoulli-egyenlet csak akkor érvényes, ha a benne szerepl pontok ugyanazon
áramvonalon helyezkednek el.

4.2 Lamináris és turbulens áramlás

A kétféle áramlást csak cs ben vizsgáljuk.

A cs ben kialakuló áramlás a Reynolds-szám értékét l függ en lamináris (réteges) és turbulens
(gomolygó) lehet, melyet az alábbi ábra szerint a cs be juttatott festékanyag segítségével tehet k
láthatóvá:

A kétféle áramlás szembeszök en eltér tulajdonságú. Lamináris áramlásnál a közegrészecskék a

cs tengelyével párhuzamosan, keveredés nélkül mozognak. A sebesség bármely pontban
szigorúan meghatározott érték . A sebesség eloszlása a cs sugár függvényében forgási
paraboloid szer . Ez az áramlási forma akkor áll fenn, ha

6
 vd
Re = < Re krit = 2320

Turbulens áramlásnál a sebesség mind tengelyirányban, mind arra mer legesen kaotikusan
változik id ben. A tengelyre mer leges átlagsebesség zérus, a tengely-irányú pedig egy sugár
mentén kevéssé változó átlagérték körül fluktuál. A turbulens áramlás newtoni folyadékok
hengeres cs ben történ áramlásakor a Re > Rekrit = 2320 érték fölött következik be. Nem
newtoni közegeknél és más geometriáknál Rekrit (kritikus Reynold-szám) értéke más.

5 Áramlás zárt cs vezetékekben

5.1 A Bernoulli-egyenlet viszkózus közeg áramlására

Az el z pontban bevezetett Bernoulli-egyenlet az ideális közeg örvénymentes stacioner

áramlására érvényes. A valóságos folyadékban az energiaátalakulásokat kísér viszkózusság,
továbbá a turbulens örvénylés miatti áramlási veszteségeket is figyelembe kell venni.
Tekintsük az alábbi ábrán látható áramcsövet.

A viszkózusság okozta energiaveszteségek miatt a mozgási, nyomási és potenciális energiák

összege nem azonos az 1 és 2 jel keresztmetszetekre, mivel a közeg összenergiájának egy részét
a viszkózus és turbulens nyíróer k felemésztik. Az egyenl ség csak úgy áll helyre, ha a 2
keresztmetszetre vonatkozó mechanikai energiához hozzáadjuk a két keresztmetszet közti
energiaveszteséget. Kérdés csak az, hogy melyik típusú energiában kell a korrekciót figyelembe
venni. Ezt elemezzük a következ kben.
A potenciális energiát meghatározó zl és z2 méret nyilván független a közeg viszkózus voltától.
Inkompresszibilis közeg esetén a v1A1=v2A2 kontinuitási egyenlet miatt a sebességek
összefüggnek, tehát a mozgási energiák sem függhetnek a közeg viszkózusságától. Így a nyomási
energia egy részét emésztik fel a veszteségek.

7
Jelöljük ∆pv-vel a nyomásveszteséget, akkor ehhez ∆pv/ρ energiaveszteség fog tartozni. Ennek
figyelembevételével a viszkózus közegre érvényes Beronulli-egyenlet az alábbi
p1 v12 p v2 p
gz 1 + + = gz 2 + 2 + 2 + alakban írható fel.
2 2
Végigosztva egyenletünket g-vel, minden tag hosszdimenzibjú lesz
p1 v12 p v2
z1 + + = z 2 + 2 + 2 + h v = v,
g 2g g 2g

p
ahol h v = az ún. veszteségmagasság, és v a teljes hidraulikus magasság.

5.2 A nyomásveszteség

Tapasztalat szerint kör keresztmetszet csövekben turbulens áramlásnál a nyomásveszteség

arányos a cs hosszal, a v átlagsebesség v2 /2 dinamikus nyomásával és forditottan arányos a cs
d átmér jével:
l v2
pv = , ill
d 2
pv l v2
hv = =
g d 2g
A dimenzió nélküli arányossági tényez , az ún. cs súrlódási együttható, a Reynolds-szám és a
k/d relatív cs érdesség függvénye. A k abszolút érdesség a cs bels kontúrvonalának
legnagyobb ingadozását jelenti
A λ cs súrlódási együttható függését a Reynolds-számtól és a k/d relatív cs érdességt l az
alábbi ábrák mutatják:

8
9
10
 CS VEZETÉK HIDRAULIKUS ELLENÁLLÁSA

A mérés kapcsolási vázlata:

Μ >10d >10d
l=1m
qv= áll 0 10x1

Turbinás El feszítés
áramlásmér p1 p2
Hirokomol P-46 ∆p Nyomáskülönbség jeladó

x-y író
Er sít
∆p
qv
Er sít

A nyomásmér hely kialakítása: Egy mért jelleggörbe néhány adata:

5
4,5 4,6
∆ p (bar) 4
0 10x1 3,5
3 3,22
2,5
2 2,11
1,5
4 db 0 2-es furat 1
0,5
0
0 10 20 30 40 50
41,7
qv [ dm 3 / min ]
ϑ = 30 o C [ ]
ρ = 875 kg / m 3 esetben.

A cs súrlódási tényez számítása:

l v2 2d
Mérés alapján: p = ahonnan ( p ) = 2 p
d 2 lv
vd 64
Számítással: Re= ahonnan λ ( Re ) =
Re
A hidraulikus ellenállás számítása:
∆p ∆p 0
A munkapontban ∆p 0 = K q v20 , innen K =
M munkapont q v20
∆ p = f (q ) A munkapontban a derivált, ha K értékét
v
d∆p ∆p
M behelyettesítjük: = 2 K q v0 = 2 0
∆p dq v M q v0
o d∆p
A nyomásváltozásra írható, hogy
dq v M
d∆p ∆p
∆p( lin ) = ∆q v = 2 0 ∆q v = Rhidr ( lin ) ∆q v
qv qv dq v q v0
o

11
Tehát a hidraulikus Ohm-törvény:
∆p 0
∆p( lin ) = Rhidr ( lin ) ∆q v ahonnan Rhidr ( lin ) = 2
q v0

Feladatok:
1. Számítsa ki három pontban a cs súrlódási tényez t és hasonlítsa össze azokat a Re-szám
alapján számított értékkel!
2. Számítsa ki a hidraulikus ellenállásokat a mért pontokban!
3. Parabolikus regresszió segítségével határozza meg a parabola egyenletét a három pont és a
kezd pont alapján! Ábrázoljuk a függvényt és a mért pontokat koordináta rendszerben!
41, 7 ⋅10−3
q
Például: qv = 41, 7 dm3 / min v = v = 2 60 = 13, 83 m / s
A 8 ⋅π −6
⋅10
4
2 ⋅ 4,6 ⋅ 10 5 ⋅ 8 ⋅ 10 −3
λ ( ∆p ) = = 0,04398
875 ⋅ 1⋅ 13,832
ν lásd a mellékelt diagramot, Hidrokomol P-46 ϑ = 30 oC − on ν = 70 ⋅10−6 m2 / s
64 64 λ ( ∆p ) 0,04398
λ ( Re ) = = = 0,0405 = = 1,086 ≈ 8,6% az eltérés
Re 1580 λ ( Re ) 0,0405
Oka: mérési hiba; a folyadék jellemz inek eltérése stb..
Megjegyzés: viszkozitás méréssel kiegészítve a mérést, pontosabb eredményt kapunk.
6, 31⋅10−2
ν cm2 / s = 7, 31⋅10−2 oE − o
E
∆p 0 2 ⋅ 4 ,6 ⋅ 10 +5
A hiraulikus ellenállás számítása: Rhidr ( lin ) = 2
q v0
=
41,7 ⋅ 10 −3
= 13,24 ⋅ 10 8 N ⋅ s / m 5 [ ]
60
Rendre a mért pontokban: Rhidr ( lin ),qv = 41,7 8
[
= 13,24 ⋅ 10 N ⋅ s / m 5 ]
[
Rhidr ( lin ),qv = 30 = 12,88 ⋅ 10 8 N ⋅ s / m 5 ]
Rhidr ( lin ),qv = 20 = 12,66 ⋅ 10 8
[N ⋅s / m ]
5

A keresett függvény: ∆p = a qv2 alakú. A legkisebb négyzetek módszerét használva a már ismert

[∆p ]
n n
2 2
általános alakú ψ (a) = ( y i* − y i ) 2 függvénybe behelyettesítve ψ (a ) = i
*
− a (q v ) i .
i =1 i =1
n
∆pi* (q v ) i
2

[ ] (−1) (q )
n
2 ∆pi* − a (q v ) i
2 2 i =1
Ennek deriváltja a szerint v i = 0 , ahonnan a = n
i =1
(q v )i4
i =1

12
 Számító táblázat a cs vezeték egyenletének meghatározásához
Sorszám qv ∆p qv2 ∆pi* qv2 qv4
0
1
2
3
Összesen: - -

13