160 32.

VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM

(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

A villamos energia ipari méretű felhasználása a XX. század elején kezdett egyre nagyobb
mértékben elterjedni és ezzel egy időben jelentkeztek az áramütésből eredő balesetek is. En-
nek következtében nagyarányú kutatás indult meg annak felderítésére, hogy milyen hatással
van az emberi szervezetre a villamos áram. Foglalkozni kezdtek az áramütés kialakulásának
és megakadályozásának problémakörével, illetve a védekezés elveivel és módszereivel.

A kutatásokból, vizsgálatokból kapott eredmények felhasználásával alakultak ki az érintés-

védelem elvi és gyakorlati megoldásai, amelyeknek legfontosabb részét minden államban
kötelezően betartandó szabványokban, rendeletekben rögzítettek.
A szabályokat Magyarországon korábban
− az MSZ 172-1. Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erős-
áramú villamos berendezések számára, illetve
− az MSZ 172 szabványsorozat (2, 3, 4 szabványai) az Érintésvédelmi előírások 1000 V-
nál nagyobb feszültségű berendezések számára megnevezésű szabványok
tartalmazták.

Az európai szabványok harmonizációját követően az MSZ 2364 szabványsorozat, jelenleg

pedig ennek korszerűsített változata, az MSZ HD 60364 szabványsorozat foglalkozik össze-
vontan az áramütés elleni védelemmel.
(Megjegyezzük, hogy a szabványok alkalmazása nem kötelező, azoktól eltérni azonban csak
azonos biztonságot nyújtó más megoldások esetén lehetséges. Az eltérés az alkalmazó fele-
lőssége. Hatósági ellenőrzések, felülvizsgálatok alkalmával – eltérés esetén – megkövetelik az
írásos egyenértékűségi nyilatkozatot.)

A szabványokban rögzített elveket, az érintésvédelmi megoldásokat röviden összefoglaljuk a

következőkben.
32.1. A villamos áram élettani hatásai
Köztudott, hogy az ember életfunkcióit, mozgásait belső, ún. bioáramok vezérlik. Ha ebbe a
jól szervezett, összehangolt rendszerbe valamilyen külső hatás következtében idegen áram-
ingerek, impulzusok hatolnak be, akkor az életműködésben zavarok keletkeznek és nem kí-
vánt, sokszor szabályozhatatlan funkciók jönnek létre. Ezek igen gyakran súlyos vagy halálos
baleseteket eredményezhetnek. A villamos áramütéskor égési sérülések is keletkezhetnek, az
áram károsíthatja az izomzatot, a csontozatot, a belső szerveket.
A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezők
Az emberi szervezeten átfolyó villamos áram élettani hatásait az alábbi tényezők határozzák
meg:
− az emberi szervezeten átfolyó áram nagysága,
− a behatás időtartama,
− az áram útja,
− az áram frekvenciája,
− az emberi test ellenállása,
− az egyén testi és lelki állapota.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 161
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Az emberi szervezeten átfolyó áram nagysága

Nagyszámú, élő és elhalt emberen, valamint állatokon végzett vizsgálat alapján az emberi
szervezetnek a villamos árammal szembeni érzékenységére, egészséges férfiak esetében,
50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi átlagos értékeket állapították meg.

Áramerősség: Élettani hatás:

0,5…1 mA érzetküszöb
6…14 mA erős rázásérzet
20…25 mA izomgörcs
25…80 mA szabálytalan szívműködés
80…100 mA szívkamralebegés
100 mA felett pillanatos halál
32.1. táblázat Az emberi szervezet átfolyó áram élettani hatásai

Beteg, gyengébb fizikumú férfiakra, nőkre, gyermekekre a táblázatban szereplő értékeknél

kisebb értékek érvényesek.

A behatás időtartama
Egyes kutatók szerint nemcsak az emberi szervezeten áthaladó áram nagysága a jellemző a veszé-
lyesség mértékének meghatározásában, hanem az áthaladó töltésmennyiség is. A veszélyességet
tehát az árambehatás időtartama is befolyásolja. Ezt azonban igen nehéz meghatározni, ezért a
töltésmennyiség helyett az emberi szervezetet érő energiát szokták megadni.
Dalziel amerikai kutató szerint a szívkamralebegést (mely az esetek 0,5%-ban jelentkezik)
kiváltó dózist a következő összefüggés írja le:

I e2 t = 0,0156

ahol: Ie – az emberi szervezeten átfolyó áram erőssége [A],

t – a behatás időtartama [s].

Az összefüggés 0,03 <t < 3 s időhatárok között érvényes. A megadott összefüggésből kifejez-
hető az az áramerősség, amely az emberi szervezeten meghatározott ideig átfolyva, 99,5%-os
valószínűséggel még nem okoz szívkamralebegést:
0,125
Ie =
t
A kapott kifejezésből (32.1. ábra) megállapíthatjuk, hogy ha a behatás időtartama igen rövid,
akkor viszonylag nagyobb áramok sem okoznak veszélyes balesetet.

32.1. ábra Az emberi szervezeten átfolyó áram és a behatási idő összefüggése

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
162 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Más kutatók az emberi szervezet érzékenységét – a villamos áram szempontjából – az emberi

testet ért villamos energiával fejezik ki. Ezek szerint kellemetlen érzést okoz, ha kb. 0,25 Ws
energia, és halálos kimenetelű, ha 50 Ws energia éri az emberi szervezetet.
Az áram útja
Ha az áram útja létfontosságú szerveket érint, akkor az általa kiváltott hatás életfunkciót is
gátolhat. Az áramút attól függ, hogy az ember teste mely pontjai között kapcsolódik be az
áramkörbe. A leggyakoribb áramutak:

kéz-kéz kéz-láb fej-kéz fej-láb láb-láb

A szívet, vagy az agyat érintő áramút nagyobb veszélyt jelent, mintha az áram csak végtag-
okon keresztül haladna.
Az áram frekvenciája
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyakran halált okozó szívkamraremegés (fibrilláció) az
50-60 Hz körüli frekvenciájú áramütések esetén következett be. A 100–1000 Hz frekvencia
értékhatárok között az áramütés biológiai hatásai enyhébbek, és 1000 Hz felett egyre inkább
érvényesül az ún. skin-hatás, amelynek következtében az áram útja a szervezetben a bőrfelület
közelében alakul ki, elkerülve a létfontosságú szerveket. A 10 000 Hz feletti nagyfrekvenciás
áram már nem is vált ki izom- és idegingert, csupán hőhatást fejt ki a szervezetben. (Gyógyí-
tásra használatos rövid- és mikrohullámú terápia során.)

A vizsgálatok szerint a fent felsorolt biológiai hatásokat egyenáram alkalmazása esetén az

50 Hz-re megadott áramértékek 4-5-szörös értékével lehet csak előidézni. Az egyenáram tehát
veszélytelenebbnek tűnik a váltakozó áramnál, azonban a sejtbomlasztó elektrolízis, valamint
az ívképzésre való hajlam miatt szintén veszélyes.
Az emberi test ellenállása
Számos mérési sorozat eredményeképpen tudjuk, hogy az emberi test ellenállása (Re) tisztán
ohmos jellegű. Az ellenállás nagyságát két fő rész határozza meg:
− a belső, testnedvekkel átitatott szövetekből álló, amelynek villamos ellenállása 200-300 Ω,
vagy még kevesebb;
− a külső bőrfelület, amelynek ellenállása függ a bőr pillanatnyi állapotától (száraz, nedves,
izzadt, vékony, vastag stb.) valamint a mérésnél alkalmazott feszültségtől.
Az emberi test ellenállása a feszültség függvényében a 32.2. ábrán látható.

32.2. ábra Az emberi test ellenállása a feszültség függvényében

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 163
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

A test ellenállásának feszültségfüggése azzal magyarázható, hogy a testre jutó feszültség

megoszlik a be- és a kilépésnél lévő bőrfelületek, valamint a belső részek soros ellenállásán.
A soros feszültségosztás következtében a bőrfelületekre jut a feszültség nagyobb része, amely
növekvő feszültség esetén egyre nagyobb számú helyen ég át. Miután a nagy ellenállást jelen-
tő bőrfelület nagyobb feszültség esetén sok helyen ég át, az eredő érték közelíteni fog a belső
részek által meghatározott ellenállás értékhez.
Az érintésvédelmi számításoknál az emberi test sokféle, előre nem látható állapotát nem szok-
tuk figyelembe venni, hanem a legkedvezőtlenebb esetet vesszük alapul. Így az ember ellenál-
lását egységesen Re=1000 Ω-mal vesszük számításban. Orvosi kezelőhelyeken, műtőkben
ennél lényegesen kisebb értékkel számolnak.
Az egyén testi és lelki állapota
A fáradt, kimerült, esetleg ittas személy reakcióképessége hosszabb, mint egy egészségesé,
ezért az áramütés által kiváltott menekülési reflex is lassúbb lesz, vagyis a behatás időtartama
meghosszabbodik. A nem egészséges ember viszont hajlamos az izzadásra, ezért bőrének el-
lenállása lényegesen kisebb lesz, így nagyobb áram alakul ki benne.
32.2. Az érintési feszültség meghatározása
Láttuk, hogy a villamos áramütés veszélyességét az emberi testen átfolyó áramerősség nagy-
sága határozza meg. Egy balesetveszélyes helyen azonban nem lehet előre meghatározni az
emberen átfolyó áram nagyságát, sőt utólag sem lehet egy bekövetkezett baleset után rekonst-
ruálni, hogy pontosan mekkora áram haladt át a balesetet szenvedett ember testén, olyan sok
és bizonytalan tényező befolyásolhatja azt.

Ezért inkább abból indulnak ki, hogy – az emberi test ellenállását a legkedvezőtlenebb
1000 Ω-mal számítva – mekkora feszültséget kell rákapcsolni bizonyos fiziológiai hatások
létrejöttéhez. Az emberi testre jutó feszültség tehát az Ue = IeRe szorzatból meghatározható.
Ha a baleset súlyosságának megítéléséhez az így kiszámítható feszültséget rendeljük, akkor
minden munkahelyzetben előre kiszámíthatóvá, illetve utólag rekonstruálhatóvá válik egy-egy
baleset körülménye. Most már csak az áramérték megadása szükséges.

A előírások alapját az képezi, hogy az áramütéses baleset semmiképpen ne okozzon halált.

Ezért az emberi testet tartósan érő áramerősség megengedett legnagyobb értékét jóval a szív-
kamralebegést kiváltó határ alatt választották meg, ez pedig 50 mA, vagyis:

Ue = Ie Re = 0,05 A·1000 Ω= 50 V

Ezt a feszültség a limitfeszültség (UL), amely az érintési feszültség tartósan megengedett ha-
tárértéke 100 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú, szinuszos váltakozó áram esetén, és amelyet
az embernek tartósan (súlyosabb károsodás nélkül) el kell viselni. Állandó egyenfeszültség
esetén ez – az egyenáram kapcsán már tárgyalt okok miatt – UL = 120 V. 100–1000 Hz frek-
venciájú váltakozó áram, valamint szaggatott egyenáram esetén az UL értékét a szabvány nem
írja elő pontosan, csak azt, hogy kísérleti vagy irodalom adatok alapján 50 és 120 V között
kell meghatározni.

Egyes különleges helyekre, vagy berendezésekre, a körülményekre való tekintettel UL értékét

50 V alatt is meg lehet határozni (pl. 25 V, esetleg 12 V váltakozó áram, egyenáram esetén
60 V, esetleg 30 V a szokásos érték.).

A limitfeszültség értékének megadásával így sikerült kiküszöbölni azt a nehézséget, amit az

áramértékkel való számítás okozott. Így egy-egy szituáció veszélyességének mértékét feszült-

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
164 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

séggel fejezhetjük ki, sőt ezt a feszültséget mindig meg lehet mérni. Ezzel az érintésvédelem
műszaki problémává vált, amelynek kezelése könnyű, csupán a megfelelő feltételeket kell
biztosítani. Azt, hogy ezeket a feltételeket hogyan lehet megvalósítani, a következők során
részletesen fogjuk tárgyalni.
32.3. Hogyan jöhet létre az áramütés?
Ha az emberi test két, vagy több pontja különböző feszültségeket hidal át, akkor az Ohm-
törvénynek megfelelő áramerősség jön létre a test egyes szakaszain. A belépő áramot a fe-
szültség és az előzőekben leírt testellenállás határozza meg, amely – mint láttuk – tág határok
között változhat, de az előírás értelmében mindig csak 1000 Ω-mal vesszük figyelembe. Ez
esetenként igen nagy biztonságot hoz a számításban, szükséges azonban,, mivel az emberi test
ellenállását igen sok külső és belső, előre nem számítható tényező befolyásolja.

Az emberi testnek az áramkörbe kerülése alapvetően négy esetre vezethető vissza:

1) fázis-föld érintés,
2) fázis-fázis érintés,
3) hibafeszültség áthidalása,
4) lépésfeszültség áthidalása.

A továbbiakban részletesen írunk ezekről.

32.3.1. Fázis-föld érintés
Villamos energiarendszerünknek az a része, amely az ipari, háztartási, világítási fogyasztókat
közvetlenül látja el (3×400/230 V-os háromfázisú rendszer), mereven földelt csillagponttal
rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a háromfázisú rendszer csillagpontja minden közbeiktatott
impedancia nélkül csatlakozik egy földelőhöz, ez az üzemi földelés (32.3. ábra).

32.3. ábra A fázis és föld közötti feszültség áthidalása

A villamos energiarendszerek döntő többségében a kisfeszültségű hálózatok mereven földelt
csillagponttal rendelkeznek és csak igen kis számban – különleges esetekben – találhatók nem
földelt, szigetelt csillagpontú hálózati rendszerek.
Itt kell megemlíteni azt, hogy a 3×400/230 V-os háromfázisú elosztórendszereket tápláló 3–
35 kV feszültségű ún. elosztó hálózata, tápláló transzformátoránál, üzemviteli okokból földe-
letlen, vagy impedancián keresztül földelt.
A kisfeszültségű tekercsrendszer csillagpontjának leföldelése azt eredményezi, hogy a földet,
mint referencia pontot kezelhetjük, és a rendszerben lévő feszültségeket – kivéve a soros fe-
szültségeséseket, valamint a vonali feszültségeket – a földhöz, mint nullpotenciálhoz viszo-
nyíthatjuk.
A talaj – végtelen nagy keresztmetszete miatt – igen jó vezető, így a talaj és bármelyik fázis-
vezető között a fázisfeszültség (230 V) jelenik meg, sőt terhelve sem fog lényegesen külön-
bözni tőle. Egy ilyen rendszerben tehát, ha valaki valamilyen módon érintkezésbe kerül a ta-

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 165
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

lajjal és az egyik fázisvezetővel, akkor az érintkezési pontok között a fázisfeszültség hatására

létrejön az áramütés.
32.3.2. Fázis-fázis érintés
Ha a földtől teljesen elszigetelt személy egyszerre érint meg két különböző, üzemszerűen fe-
szültség alatt álló (aktív) vezetőt (fázisvezetőt), akkor az áramütés nem a fázis feszültségtől,
hanem a fázisvezető közötti vonali feszültségtől (400 V) jön létre, ezért rendszerint súlyosabb
balesetet okoz (32.4. ábra).

32.4. ábra Fázis-fázis közötti feszültség áthidalása

Az ilyen jellegű balesetek megelőzése, illetve az ellenük való védekezés nem tárgya az érintés-
védelemnek, azokat kisfeszültségen korábban más előírás (MSZ 1600) tartalmazta – baleset
elleni védelem –, majd az MSZ 2364 szabvány – közvetlen érintés elleni védelem –, jelenleg
szintén az MSZ HD 60364 szabványsorozat foglalkozik vele alapvédelem elnevezéssel.
Alapvető szabály: azokat a villamos berendezéseket, amelyek áramütéses balesetet okoz-
hatnak, úgy kell szerelni, hogy abban az üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrészeket vélet-
lenül se lehessen megérinteni sem kézzel, sem valamilyen eszközzel (IP védettség). A szán-
dékos érintés ellen egyébként úgysem lehet védekezni. Az elmondottak miatt e két esettel a
továbbiakban nem is fogunk foglalkozni.
32.3.3. Hibafeszültség áthidalása
A villamos szerkezetek (gépek, készülékek, szerszámok) burkolatait, kezelőfogantyúit hasz-
nálat közben alkalmanként vagy állandóan fogni kell. Normális körülmények között ezek
megfogása veszélytelen, mert jól el vannak szigetelve az üzemszerűen feszültség alatt álló
(aktív) alkatrészektől. A burkolatok, fogantyúk stb. üzemszerűen nem állnak feszültség alatt,
tehát áramütés veszélye nélkül meg lehet, sőt a munkavégzés érdekében meg is kell fogni
azokat.
Ha azonban a szigetelés sérülése következtében a burkolat érintkezésbe kerül az aktív alkat-
résszel, akkor annak érintése áramütést okozhat. Sajnos nincs érzékszervünk arra, hogy meg
tudjuk állapítani egy fém tárgyról, hogy a környezetéhez képest milyen potenciálon van, ezért
az ilyen, a meghibásodás következtében feszültség alá került tárgyat gyanútlanul érintjük,
fogjuk meg. Az ebből származó balesetek megelőzésével, illetve az ellenük való védekezéssel
foglalkozik az érintésvédelem.

Az érintésvédelem a korábbi (MSZ 172) szabvány szerinti fogalom, ezt követően az MSZ 2364
szabvány vezette be az ennek megfelelő közvetett érintés elleni védelem elnevezést. Az említett
szabvány korszerűsítése, az MSZ HD 60364 viszont a hibavédelem megnevezést használja. Ha
köznyelvben, vagy szakmai körökben még a korábbi beidegződés miatt az érintésvédelemről
beszélünk, mindig egy villamos szerkezet testzárlata, vagyis hiba elleni védelemről, azaz hiba-
védelemről van szó.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
166 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Vizsgáljuk meg azt, hogy egy meghibásodás miatt feszültség alá került szerkezet megérintése
esetén mekkora feszültség jut az emberre! A kérdés tisztázása érdekében az érintésvédelem
klasszikus módszeréből indulunk ki. Adva van egy táptranszformátor, amelynek mereven
földelt csillagpontja van és egy fogyasztót lát el (32.5. ábra).

32.5. ábra Testzárlatos áramkör védőföldelés esetén (TT rendszer)

A villamos szerkezet érintésvédelmét úgy biztosítjuk, hogy az üzemszerűen feszültség alatt
nem álló, de megérinthető fém alkatrészeit (test) egy védőföldeléshez (Rv) kötjük. Ezzel biz-
tosítani lehet, hogy a megérinthető test hibátlan állapotban a környezetéhez képest nem lesz
potenciálon, így a szerkezet biztonságosan üzemeltethető. Megváltoznak a viszonyok, ha a
szerkezet egyik fázisának szigetelése meghibásodik, és a fázisvezető hozzáér a megérinthető,
de leföldelt alkatrészhez, a testhez. A 32.5. ábrán a vastag vonallal megjelölt zárt körben a
villamos motor névleges áramánál jóval nagyobb zárlati áram (IZ) jön létre. A létrejövő ára-
mot a fázisfeszültség és a kör ohmos ellenállásainak viszonya fogja meghatározni. (A kör
reaktanciáit ez esetben el lehet hanyagolni.)

Ebben az áramkörben a következő ellenállásokat lehet figyelembe venni:

− a hozzávezetés ellenállását RF,
− a védőföldelés szétterjedési ellenállását RV,
− a transzformátor csillagponti földelésének, az üzemi földelésnek a szétterjedési el-
lenállását Rü,
− a talaj és egyéb, nem ismert ellenállásokat Regyéb.

Ezekkel az ellenállásokkal felrajzolhatjuk a testzárlatos kör helyettesítő vázlatát (32.6. ábra).

A védőföldelés két sarka között fellépő feszültség különbség, a hibafeszültség, UH az alábbi
összefüggés segítségével határozható meg:
R
U H = IZR V = U F V
ΣR
ahol: UF – a fázisfeszültség;
UH – a hibafeszültség, amely a meghibásodás folytán feszültség alá került test és a
végtelen távoli földpotenciálú hely között fellépő feszültség;
IZ – a zárlati áram
ΣR – a körben lévő valamennyi soros ellenállás.

32.6. ábra Testzárlatos kör helyettesítő vázlata

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 167
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Ha ezt a testzárlatos szerkezetet megérinti vagy megfogja valaki, akkor a 32.7. ábrának meg-
felelő helyzet jön létre. Az ember testével tulajdonképpen a védőföldelésen létrejött feszültsé-
get hidalja át.

32.7. ábra Testzárlatos szerkezet érintése

32.8. ábra Testzárlatos szerkezet érintésének helyettesítő vázlata

A helyettesítő vázlatunkban ezt az esetet a 32.8. ábra szerint lehet figyelembe venni. Az ábrán
berajzoltuk az emberi test ellenállását jelképező Re ellenállást, valamint egy vele sorba kötött
további ellenállást, amely az emberi test és a környezet közötti ellenállást veszi figyelembe
(R1). Ez az ellenállás a legáltalánosabb esetben az ún. talpponti ellenállás, amely például a
padozat (száraz, nedves, vezető, nem vezető stb.) és a lábbeli minőségétől függ. Ez az ellenál-
lás adott esetben lehet például egy gumi védőkesztyű ellenállása is, vagy bármi, ami az embe-
ri testet egy földeltnek tekinthető résztől elszigeteli.

A 32.8. ábra szerint az emberi testen átfolyó áram értékét a következő módon lehet meg-
határozni, azzal a mindig fennálló feltétellel, hogy Iz > Ie:
UH
Ie =
R e + R1
Az emberi testen átfolyó áram nagyságát tehát a hibafeszültség és az emberi test ellenállása a
talpponti ellenállással együtt határozza meg. Az előzőekben kifejtett okok miatt nem az ára-
mot, hanem a feszültséget kell meghatározni, ez pedig így írható fel:
Re
U e = Ie R e = U H
R e + R1
ahol: Ue – a testzárlatos szerkezet megérintése esetén az emberre jutó feszültség,
UH – a védőföldelésen lévő feszültségesés, vagy hibafeszültség.

Látható, hogy ha R1 ≠ 0, vagyis az ember nincs közvetlen kapcsolatban a földpotenciálú hely-

lyel, akkor Ue < UH, vagyis a talpponti ellenállás csökkenti az emberi testre jutó feszültség

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
168 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

nagyságát. Ez a csökkentés igen nagy talpponti ellenállás esetén olyan mértékű lehet, hogy az
emberre elhanyagolhatóan kicsi feszültség jut. Ezt a hatást az érintésvédelem bizonyos mód-
szereinél tudatosan ki is használjuk.
Más esetben azonban a talpponti ellenállás értéke rendkívül bizonytalan és változó lehet (pl.
egy száraz padozatú helyiség takarítás következtében átnedvesedik, vagy a villamos szerkezet
testéhez nyúló személy átázott cipőben van stb.). Ezért az érintésvédelem a talpponti ellen-
állás értékét a biztonság irányában való eltérés érdekében az R1 = 0 értékkel veszi figyelembe,
kivéve, ha az érintésvédelmet éppen a nagy talpponti ellenállásra alapozzuk.
Ha a talpponti ellenállást elhanyagoljuk, akkor az emberi testre jutó feszültség azonos lesz a
védőföldelésen fellépő feszültségeséssel, azaz
Ue = U H = IZR V
Tehát az érintési feszültséget ez esetben a védőföldelés szétterjedési ellenállásának és a rajta
folyó áramnak a szorzatával definiáljuk. A hibafeszültség áthidalásának egyik esete és a belő-
le származó áramütés így a fentiek szerint értelmezhető.

A hibafeszültség áthidalásának más elvi esete is lehetséges. Ez főleg akkor fordul elő, ha egy
ember által egyidejűleg megérinthető két olyan villamos szerkezet van, amelyek más-más
fázisban hibásodott meg (32.9. ábra).

32.9. ábra Két testzárlatos szerkezet érintése

Ez esetben a két zárlatos testet megérintő nem a fázis, hanem a vonali feszültséget hidalja át,
amely súlyosabb balesetet okozhat.
32.3.4. Lépésfeszültség áthidalása
Az előző fejezetben szó volt arról, hogy a talaj, mint vezető a rendkívül nagy keresztmetszete
következtében elhanyagolható ellenállású. Ez a feltételezés csak a földelő rendszertől távoli
pontokon teljesül. A földelők közvetlen közelében már nem, hiszen a földelőt véges kereszt-
metszetű talaj övezi, ugyanakkor itt a legnagyobb az áramsűrűség is, ezért egy árammal ter-
helt földelő környezetében a talaj potenciálja pontról pontra más lesz. Ha ezen a területen em-
ber vagy állat közlekedik, akkor a lábai által áthidalt pontok közötti potenciálkülönbség okoz-
hat áramütést.

A viszonyokat a 32.10. ábra mutatja be. A lépésfeszültség (Ul) az a feszültség, amely lépés
közben a talajt érintő lábak között, a talajban folyó földzárlati áram (IZ) hatására fellép.
Kisfeszültségű hálózaton, ha az érintésvédelem egyébként helyesen van méretezve és kiala-
kítva, akkor veszélyes lépésfeszültség nem keletkezik.
Nagyfeszültségű hálózatoknál, ahol a földzárlati áramok is jóval nagyobbak, már komoly ve-
szélyt jelenthet a lépésfeszültség kialakulása, különösen ott, ahol nem szigetelőanyagból ké-
szült hosszabb tárgyakat emberi erővel szállítanak, vagy rakodnak. Ezeken a helyeken a lé-
pésfeszültség okozta baleset ellen is védekezni kell.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 169
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

32.10. ábra Zárlatos földelő potenciáltere

A lépésfeszültség fogalmának megismerése kapcsán láttuk, hogy a földelő közelében a talaj
potenciálja meredeken változik, míg távolabb sokkal kisebb mértékben.
Vizsgáljuk meg ezeket a viszonyokat két olyan földelő esetén, amelyeken áramot hajtunk át.
(32.11. a. ábra). Ha egy voltmérővel megmérjük a talaj potenciálját, pl. az „A” jelű földelő-
höz képest, akkor a 32.11. b. ábrán látható feszültségelosztást kapjuk a két földelő között. A
földelők közelében a potenciál meredeken változik, a közbenső talajon alig. Ezt már a lépés-
feszültség tárgyalásakor is láttuk, de itt most az érintésvédelem szempontjai szerint vizsgáljuk
meg ezt a kérdést.

32.11. ábra Földelők potenciáltere

Tételezzük fel, hogy az „A” jelű földelő a meghibásodás során potenciál alá került villamos
géphez csatlakozik. A kérdés az, hogy a gépet megérintő személyre mekkora érintési feszült-
ség jut? Azt már láttuk, hogy a hibafeszültség U H = U A = IR A értékű lesz.
Vajon az érintési feszültséget befolyásolja a gépet érintő személy elhelyezkedése?
A vizsgálathoz továbbra is tartsuk meg azt a korábbi feltételezést, hogy a talpponti ellenállás
nulla értékű. Egyszerűen belátható, hogy ha a gépet érintő személy pontosan a földelőn áll,
akkor rá potenciál nem jut (Ue = 0), és minél távolabb helyezkedik el a földelőtől – de még a
másik földelő potenciál tölcsérébe nem belépve –, az érintési feszültség annál inkább megkö-
zelíti a hibafeszültség értékét. Ezért a további számításokban – kihasználva az eset adta biz-
tonságot – mindig feltételezni fogjuk, hogy a meghibásodott gépet érintő személy nem a föl-
delő közelében van, hanem attól elegendő távol ahhoz, hogy Ue = UH értékkel lehessen szá-
molni.
A mi szempontunkból a potenciál eloszlásnak azt a szakaszát, ahol az már csak igen csekély
mértékben változik, a végtelen távoli pontnak tekintjük. Ez a pont a gyakorlatban egyszerű
földelőnél nincs nagyobb távolságban 2–5 m-nél. Ha a talaj fajlagos ellenállása kicsi, úgy
távolabb kerül, míg rossz talaj, tehát nagy fajlagos ellenállás esetén, közelebb.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
170 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Sokszor érdekes lehet a földtől számított potenciál értékének a meghatározása is. Ehhez hasz-
náljuk fel az elméleti villamosságtanból a félgömb földelőkre vonatkozó ismereteket, és an-
nak alapján írjuk fel az RA földelő ellenállást úgy, mintha az félgömb földelő lenne:
ρ
RA =
2πr
ahol: ρ – a talaj fajlagos ellenállása [Ωm],
r – a félgömb földelő sugara [m].

A félgömb földelőn ha I áram folyik a talajba, akkor a földelő közelében a talaj potenciálja az
alábbi összefüggéssel fejezhető ki:
r r ρ
Ux = UA = IR A = I
x x 2πx
ahol: Ux – a földtől x távolságban mért potenciál [V],
r – a félgömb földelő sugara [m],
x – a földelőtől mért távolság [m],
ρ – a talaj fajlagos ellenállása [Ωm],
I – a földelőn átfolyó áram [A],
RA – a földelő szétterjedési ellenállása.

Az itt közölt összefüggés természetesen csak x > r értékre ad helyes eredményt. A félgömb
ρ
földelő sugarának meghatározása az r = összefüggésből számítható. A közölt össze-
2πR A
függések csak x ≥ r esetén alkalmazhatók.
32.4. Érintésvédelem
32.4.1. Az érintésvédelem (hibavédelem) elvi alapja
Korábban már említettük, hogy a előírások szerint csupán az UL limitfeszültségnél nem na-
gyobb feszültség juthat az emberi testre. Súlyos, de még nem életveszélyes balesetet okozhat
ez a feszültség. Nem beszéltünk azonban még arról, hogy milyen eljárást kell követni, ha va-
lamely helyen az érintési feszültség meghaladja a limitfeszültség értékét.

Nézzük meg a 32.6. ábrán látható helyettesítő vázlatot, és próbáljuk meghatározni az ott fel-
lépő érintési feszültség nagyságát. Ezt a körben szereplő három ellenállás viszonya határozza
meg. A hozzávezetés ellenállás (RF) ebben a rendszerben elhanyagolható, tehát RF=0. Az
üzemi földelés ellenállását (Rü) az áramszolgáltató köteles minél kisebb értékűre készíteni.
Értéke általában 2 Ω alatt szokott lenni. A védőföldelést (Rv) a gép, berendezés üzembentartó-
jának kell elkészíteni, és az a tapasztalat szerint 10–20 Ω szokott lenni. Ennél kisebb szétter-
jedési ellenállással rendelkező földelést különleges módszerekkel lehet kialakítani. Így az
Rv 10Ω
érintési feszültség pl. U e = U f = 230V ⋅ = 192V lesz.
Rv + Rü 10Ω + 2Ω
Ha tehát egy ilyen rendszerben testzárlat keletkezik, akkor a gép burkolatán olyan nagy érin-
tési feszültség jön létre, amely meghaladja a megengedett limitfeszültség értékét, és súlyos,
akár halálos baleset előidézője lehet. Ennek megakadályozása érdekében a szabvány nemcsak
az érintési feszültség nagyságát határozza meg, hanem előírja, hogy ha valamely helyen az
érintési feszültség nagyobb a megengedettnél, akkor azt a villamos szerkezetet meghatározott
időn belül, önműködően le kell kapcsolni a táphálózatról.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 171
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Ez az előírás a következőképpen fogalmazható meg:

A táplálás önműködő lekapcsolása érintésvédelmi mód (régebbi elnevezéssel: védővezetős
érintésvédelem) esetén a beépített védelem önműködően és gyorsan lekapcsol minden olyan
testzárlatot, amely a megengedett limitfeszültségnél (UL) nagyobb érintési feszültséget okoz.
Fogyasztókészülékeket tápláló legfeljebb 32 A-es végáramkörök érintésvédelmi kikapcsolásának
késleltetés nélkül TT rendszer esetén 0,2 s alatt, TN rendszer esetén 0,4 s alatt kell működnie. (TT
és TN rendszert lásd a következőkben). Ebbe a kategóriába tartoznak a csatlakozó aljzatok, vala-
mint a fixen bekötött, a táplálási végponton lévő fogyasztók (pl. kisebb gépek).
32 A-nál nagyobb végáramkörök, valamint az elosztó áramkörök esetén TT rendszernél 1 s
alatt, TN rendszernél 5 s alatt kell a védelemnek működnie.
32.4.2. Az érintésvédelem (hibavédelem) szükségessége
Érintésvédelemmel el kell látni minden erősáramú villamos szerkezetet, kivéve:
− épületekhez rögzített elérhetőségen kívül szerelt szabadvezetéki szigetelők fémtartóit;
− szabadvezetéki vasbetonoszlopot, ha a vasszerkezet nem hozzáférhető;
− 50×50 mm-nél kisebb testeket, ha védővezető csatlakoztatása problémás;
− kettősszigetelésű szerkezeteket védő fémburkolatokat.
32.4.3. Az érintésvédelem (hibavédelem) módszerei
A lehetséges módszerek:
A. A táplálás önműködő lekapcsolása
AA.TT rendszer (védőföldelés)
AB. TN rendszer (nullázás)
AC. A táplálás önműködő lekapcsolásának kiegészítő megoldásai
− Kiegészítő védelem
− Áram-védőkapcsoló
− Egyenpotenciálú összeköttetés
B. Kettős vagy megerősített szigetelés
C. SELV- és PELV törpefeszültség
D. A környezet elszigetelése
E. Védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel
A. A táplálás önműködő lekapcsolása
AA. A TT rendszer (védőföldelés)
T betű, a terre = közvetlen földelés tényét jelöli.
A TT rendszerbe lényege, hogy a hálózat csillagpontja Rü üzemi földeléssel közvetlen földelt, (első
T betű jelentése), valamint a védendő villamos szerkezet fémburkolatát (testét) egy megfelelően
méretezett és elkészített Rv földelőhöz (második T betű jelentése) csatlakoztatjuk (32.12. ábra).

Az előzőek kapcsán már láttuk, hogy testzárlat esetén az érintési feszültség az

Rv
Ue = Uf összefüggéssel határozható meg.
Rv + Rü
Azt is láttuk, hogy az ebben a rendszerben kialakuló érintési feszültség mindig nagyobb, mint
a megengedett, tehát az önműködő lekapcsolásról gondoskodni kell. A lekapcsolást ez esetben
elláthatja a szerkezet áramkörébe iktatott általános célú túláramvédelemi készülék (olvadó-
biztosító, kismegszakító, megszakító), vagy különleges érintésvédelmi kioldó szerkezet, az
áram-védőkapcsoló (ÁVK; angol rövidítése RCD).

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
172 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Induljunk ki abból, hogy a szerkezet lekapcsolását az áramkörbe iktatott olvadóbiztosító fogja

elvégezni. Ezen a biztosítón az Iz zárlati áram fog átfolyni és kiolvasztja azt. Ismert dolog az
olvadóbiztosítók kiolvadási karakterisztikája az áram függvényében (32.12. ábra).

32.12. ábra Olvadóbiztosító kiolvadási karakterisztikája

In – az olvadóbiztosító névleges árama, Inf – a nemkiolvasztó áram, I1 – az 1 s-hoz tartozó
kiolvasztó áram
Látható, hogy az olvadóbiztosító csak egy meghatározott áramerősség fölött válik pillanat-
működésűvé, ez alatt a kiolvadási idő az átfolyó áramtól erősen függ. Mindenesetre a jelleg-
görbében található egy olyan áram, amely a biztosítót a TT rendszernél általános esetre előírt
1 s alatt olvasztja ki. (Ez a kismegszakítókra is igaz, csupán ott a kismegszakító kombinált
karakterisztikájából kell kiindulni.) Megszakítókon a konkrét kioldási áram diszkrét határok
közt beállítható. Az ÁVK alkalmazásakor a mA-ben megadott kioldó áram (I∆N ) az adattáblá-
ról leolvasható.
Ezt a tényt fel lehet használni a méretezésre. A védőföldelés szétterjedési ellenállásának érté-
két úgy kell megválasztani, hogy azon az 1 s-hoz tartozó áram (I1) éppen a megengedett érin-
tési feszültséget, 50 V-ot hozza létre. Ezeknél kisebb áram nyilván kisebb feszültséget hoz
létre, amely korlátlan ideig fennállhat, a nagyobb áram ugyan nagyobb érintési feszültséget
okoz, de az előírt időn belül lekapcsolódik
A különböző olvadóbiztosítók és kismegszakítók kioldási áramát (Ia) a gyakorlatban nem ka-
rakterisztikájukból, hanem azokból átlagolt un. kioldási szorzó (α) segítségével állapítják meg
a névleges áramukból (In) kiindulva.
Ia = αIn
A megszakító vagy ÁVK alkalmazásakor erre természetesen nincs szükség (lásd előbb: a ki-
oldási áramérték a készüléknél adott).

TN TT Végáramkörök
In (5 s) (1s) 32 A-ig (0,4s)
A kioldó típusa
A
α
Olvadóbiztosító
≤ 25 3 5 6
gG, gM
≥ 32 4 7 8
gyors és késleltetett
Olvadóbiztosító bármely In
2,5 4 6
gR, NOR, NOSi, NOGe esetén
Kismegszakító B típusú bármely In esetén 5 5 5
Kismegszakító C típusú bármely In esetén 5 5 10
Kismegszakító D típusú bármely In esetén 5 5 20

32.2. táblázat A kiolvadási szorzók értékei az MSZ HD 60364 4–41:2007 szabvány

magyarázata alapján

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 173
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Tekintettel arra, hogy a biztosítóbetétek névleges áramértékét a villamos szerkezet üzemi

árama, indítási körülményei megszabják, a számítandó mennyiség a védőföldelés szétterjedési
ellenállása, azaz:
UL
RV ≤ .
αI n
Természetesen, ha a védőföldelés adott, akkor az meghatározza ott megfelelő érintésvéde-
lemmel ellátható villamos szerkezet teljesítményét, mert a legnagyobb névleges áramú bizto-
sítóbetét, amelyet még alkalmazni lehet:
UL
In ≤ .
αR V
A fenti módszerrel méretezett védőföldeléses érintésvédelem mindaddig megbízhatóan mű-
ködik, amíg valami a körben meg nem változik. A földelési ellenállás értéke megnő, mert a
talaj kiszáradt, vagy egyszerűen elszakadt a földelővezető. Vagy a számítottnál nagyobb érté-
kű olvadóbetétet helyeztek a szerkezet elé, esetleg a biztosítót áthidalással javították (megpat-
kolták), vagy magát a szerkezetet nagyobb áramfelvételűre cserélték. Ezért az időszakos fe-
lülvizsgálat és a változtatások következményének számítása elengedhetetlen.

Minél nagyobb teljesítményű szerkezetet akarunk védőföldeléses érintésvédelemmel ellátni,

annál kisebb szétterjedési ellenállással rendelkező védőföldelést kell készíteni. A szétterjedési
ellenállás csökkentésének gyakorlati és gazdasági akadályai vannak. Igen kicsi szétterjedésű
ellenállással rendelkező földelés még sok földelő párhuzamos kapcsolásával sem valósítható
meg. Ezért a védőföldeléses érintésvédelemnek korlátai vannak. Általában 3 kW alatti három-
fázisú motoros fogyasztót lehet így még megfelelő érintésvédelemmel ellátni, ennél nagyob-
bat már nem.
A jelzett és egyéb problémák miatt az erősáramú hálózatokban a védőföldelést már csak el-
vétve alkalmazzák.
AB. TN rendszer (nullázás)
A TN rendszer az általánosan alkalmazott, ezért részletesebb tárgyalása indokolt.
Mint már az előzőekből látható, a védőföldeléses rendszernek az a hátránya, hogy – a testzár-
latos kör zárlati áramát a földelési ellenállások viszonylag nagy értéke miatt – nem lehet tet-
szés szerinti nagyra növelni, nagy áramú biztosítót így nem lehet kiolvasztani vele. Ezért szab
határt a védendő szerkezet teljesítménye a védőföldelés alkalmazásának.
A problémán úgy lehet segíteni, ha a zárlati kört nem a földelések alkotta hurokból, hanem
fémesen vezetőkön alakítjuk ki. Ezért a védendő berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem
álló, de megérinthető vezetőanyagú alkatrészeit vezetővel összekötjük a táptranszformátor
csillagpontjával (32.13. ábra).

32.13. ábra Zárlati hurok a TN rendszerben

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
174 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Ez a nullázásos érintésvédelem elve. Ezt a hálózati rendszert TN rendszerűnek nevezik, ahol a

T betű ismét a csillagpont mereven földelt voltára utal, míg az N betű azt jelenti, hogy a rend-
szer nullavezetőjével azonos potenciálú védővezető (nullázó vezető) közvetlenül a védendő
szerkezet testére van kötve.
Testzárlat alkalmával a vastagon húzott fémes vezetők által alkotott körben alakul ki a zárlat,
azonban az így létrejövő áram, a fémes kapcsolat miatt, sokkal nagyobb, mint a védőföldelé-
ses rendszerben, ezért nagy teljesítményű szerkezetek elé kapcsolt biztosítók kiolvasztására is
alkalmas. A testzárlatkor keletkező áram igen nagy, rövidzárlat jellegű, mert értékét csak a
fázis és a védővezetőből alkotott hurok impedanciája, az ún. hurokimpedancia (ZS) határozza
meg.
ZS = ZF + Z0

ahol ZF – a fázisvezető impedanciája

Z0 – a védővezető impedanciája.
A kör reaktanciája általában nem hanyagolható el. Elhanyagolása csak az esetben lehetséges,
ha ez a zárlati áram számított értékét 10%-nál nagyobb mértékben nem hamisítja meg.

Hogyan lehet értelmezni a nullázásos érintésvédelmi rendszerben az érintési feszültséget?

Induljunk ki a 32.15. ábrán látható kapcsolási vázlatból! Ebben a kapcsolásban egyelőre csak
a transzformátor csillagpontjában van földelés, a villamos szerkezetnél, vagy máshol nincs.
Ha a szerkezetnél testzárlat keletkezik, akkor a fázisvezető-védővezető körben kialakul a zár-
lati áram (IZ), amely nem folyik át a csillagponti földelésen, ezért a transzformátor csillag-
pontjának feszültsége továbbra is földpotenciálon marad. A fázisfeszültséget (Uf) pedig a fá-
zisvezető impedanciája (ZF) és a védővezető impedanciája (Z0), mint egy feszültség osztó
elosztja a fázis-, illetve védővezetőre (32.14. ábra).

32.14. ábra TN rendszer zárlati feszültségemelkedése

A védővezető potenciálja a testzárlatos szerkezetnél: U 0 = I Z Z 0 .
Tekintettel arra, hogy a testzárlatos szerkezet környezete föld, illetve nulla potenciálon van, a
védővezetőn lévő feszültségesés egyúttal az érintési feszültség is, azaz:
Z0
Ue = Uf
ZF + Z0
Ha a kör reaktanciái elhanyagolhatók, akkor az érintési feszültség az ohmos ellenállásokkal is
meghatározható:
R0
Ue = Uf
RF + R0
ahol R0 a védővezető ohmos ellenállása,
RF pedig a fázisvezető ohmos ellenállása.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 175
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

A fenti összefüggésből belátható, hogy ha a védővezető azonos anyagú és keresztmetszetű,

mint a fázisvezető, akkor az érintési feszültség (Ué) a fázisfeszültség (Uf) fele lesz. Ez a fe-
szültség általában nagyobb, mint ami megengedhető, ezért lekapcsolásról itt is gondoskodni
kell. A lekapcsolás eszköze lehet itt is olvadóbiztosító, egyéb túláramvédelmi készülék (kis-
megszakító, megszakító) vagy különleges érintésvédelmi kioldó (ÁVK). A számítás alapját az
ún. biztos kikapcsolásra való méretezés képezi, vagyis a zárlati áramnak mindenképpen na-
gyobbnak kell lenni, mint az előírt kioldási időhöz tartozó kiolvadási áram, azaz olvadóbizto-
sító és kismegszakító esetén
Uf
αI n ≤ I Z =
ZS
A leírt módon elkészített nullázásos érintésvédelem előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen
nagyteljesítményű villamos szerkezethez is alkalmazható, hiszen minél nagyobb teljesít-
ményű, annál nagyobb keresztmetszetű csatlakozóvezetékre van szükség és ez a hurokimpe-
dancia értékét csökkenti le olyan mértékben, hogy a zárlati áram mindig többszöröse a fo-
gyasztó névleges áramának, tehát a biztosító kiolvasztásának a feltétele általában teljesül.

Jelölés: Megnevezések: Színjelölés:

L1 L2 L3 fázisvezetők a háromfázisú rendszerben fekete
üzemi nullavezető (az egyfázisú fo- világoskék
N
gyasztók üzemi áramát vezeti)
védővezető (régebben nullázó vezető,
PE zöld/sárga
mely csak hiba esetén vezet áramot)
zöld/sárga, végein világos-
PEN vezető (az üzemi nullavezető és a
kék jelöléssel, vagy
PEN védővezető közös szakasza, mely üzemi
világoskék végein
és hibaáramot egyaránt vezeti)
zöld/sárga jelöléssel
32.3. táblázat A TN rendszer különböző kialakításai során használatos jelölések
és fogalmak

A TN rendszer – a szabvány által meghatározott esetekben alkalmazható – háromféle ki-

alakítása:

a) TN-C rendszer (4 vezetékes hálózat): az üzemi nullavezető (N) és a védővezető (PE)

az egész rendszerben közös vagyis PEN vezető (32.15. ábra).

32.15. ábra TN-C rendszer

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
176 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

b) TN-C-S rendszer: az üzemi nullavezető (N) és a védővezető (PE) a rendszer egy ré-
szében közös vagyis a közös szakaszon PEN vezetőt alkalmaznak (32.16. ábra).

32.16. ábra TN-C-S rendszer

c) TN-S rendszer (5 vezetékes hálózat): az üzemi nullavezető (N) és a védővezető (PE) az
egész rendszerben szétválasztott, PEN vezetőt egyáltalán nem alkalmaznak (32.17. ábra).

32.17. ábra TN-S rendszer

A TN rendszer kialakításánál a vezetékek színjelölési előírásainak be nem tartása súlyos bal-

esetek forrása lehet, mert előfordulhat, hogy a PE vezető helyett a fázisvezetőt kötik a véden-
dő szerkezet burkolatához, amelyen így a fázisfeszültség tartósan megjelenik. Ilyen hibából
származó balesetet elég sokat tart számon a statisztika, ezért a vezetők színjelölésének a bekö-
tés utáni ellenőrzésére nagy gondot kell fordítani.

A PEN vezetőbe olvadóbiztosítót, vagy kapcsolókészüléket építeni tilos! Magyarázatul a

32.18. ábra szolgál. Ezen a PEN vezető meg van szakítva, vagy sérülés miatt megszakadt. Ha
az ábrán feltüntetett módon bekapcsolnak egy egyfázisú fogyasztót, a fogyasztó ugyan nem
fog működni, vagy csak igen korlátozott módon, de viszont az impedanciáján keresztül a PEN
vezetőt feszültség alá helyezi. Az erről leágazó PE vezetőn keresztül a motor teste is erre a
feszültségre kerül. Ezért a PEN vezető szerelését olyan gondosan kell végezni, hogy a folyto-
nosság megszakadásának valószínűsége kicsi legyen. A sérülések miatti szakadás valószínű-
ségének minimalizálása miatt van előírva, hogy a PE vezető legkisebb keresztmetszete mini-
málisan 16 mm2 legyen alumínium esetén, és 10 mm2 rézvezeték esetén.

32.18. ábra PEN vezető megszakítása

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 177
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

A PE vezető bármi módon történő megszakítása tilos, ez a TN rendszer előzőekben leírt mű-
ködéséből belátható, mivel a zárlati hurok megszakadása miatt a megfelelő nagyságú kioldó
áram nem tud kialakulni. A zárlatos test feszültség alá kerül, és ha a szakadás egy közös sza-
kaszon van, akkor a szakadás utáni testek is.
AC. A táplálás önműködő lekapcsolásának kiegészítő megoldásai
Kiegészítő védelem
Váltakozó áramú rendszerekben kiegészítő védelemként max. 30 mA kioldóáramú áram-
védőkapcsolót (ÁVK) kell alkalmazni
− képzetlen személyek által használt általános célú, legfeljebb 20 A névleges áramerősségű
csatlakozóaljzatok számára;,
− szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékeknél.
Az áram-védőkapcsoló (ÁVK)
Az ÁVK nem külön érintésvédelmi mód, hanem a TN és TT rendszereknél alkalmazható – és
mint az előzőekből látható, estenként kötelező – kioldó szerv. Milliamperekben mérhető kiol-
dó árama miatt (10; 30; 100; 300; 500 mA) nagy földelési ellenállások, illetve hurokimpe-
danciák estén is megfelel a kioldási feltételeknek.

Az áram-védőkapcsoló működését a 32.19. ábra mutatja.

32.19. ábra Áram-védőkapcsoló

A védett M motor táplálására szolgáló vezetékek a T összegző transzformátoron haladnak át.

Normális állapotban az átfűzött vezetők gerjesztésének eredője nulla, így nem indukálódik
feszültség a szekunder tekercsben. Testzárlat esetén – a transzformátoron át nem vezetett vé-
dővezetőn elfolyó áram miatt – a szimmetria megbomlik, a vasmag gerjesztődik, és a szekun-
der tekercsben feszültség indukálódik. Az indukált feszültség hatására a zárt körben áram in-
dul, az működteti a beépített áramrelét, amely kikapcsolja a főérintkezőket, a táplálás meg-
szűnik. A P nyomógombbal a relé működésképessége ellenőrizhető. [A munkaeszközök és
használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004.
(IV.19.) FMM rendelet 5/A. § (3) bekezdés alapján az ÁVK működőképességét havonkénti
gyakorisággal kell elvégezni szerelői ellenőrzés keretében.] Az ÁVK egy- és háromfázisú

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
178 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

fogyasztóknál egyaránt alkalmazható. A PE védővezetőt nem szabad átvezetni az összegező

transzformátoron, mert ha átvezetik, az ott átfolyó hibaáram miatt nem érzékeli az egyensúly
megbomlását. Az N üzemi nullavezetőt azonban át kell vezetni, mert ellenkező esetben egy
230 V-os fogyasztó bekapcsolásakor az üzemi áram nem a vasmagon belül folyik, ez meg-
bontja az egyensúlyt és az ÁVK lekapcsol.
Egyenpoteciálú összekötés (egyenpotenciálra hozó hálózat) (EPH)
Az egyenpotenciálú összekötést a táplálás önműködő lekapcsolásával működő védelmek ese-
tén mindig ki kell alakítani. Az egyenpotenciálra hozás a fő földelő kapocs és a villamos be-
rendezés környezetében lévő idegen vezetőanyagú (nem villamos) szerkezetek vezetői össze-
kötése azok azonos, vagy közel azonos potenciálra hozása céljából.
Létezik földeletlen egyenpotenciálra hozás is, ez önálló érintésvédelmi módszerként is alkalmaz-
ható. Az EPH megakadályozza egy épületen, egy létesítményen belüli potenciálkülönbség kiala-
kulását és ezzel veszélyes érintési feszültség áthidalását. Az EPH hálózatba minden fémtárgyat be
kell vonni, különösen, ha az több helyiséget, több szintet összeköt, mert nem szabad lehetővé ten-
ni, hogy az érintési feszültség olyan helyen is megjelenjen, ahol az EPH hálózat nincs kialakítva.
B. Kettős vagy megerősített szigetelés
Ezen érintésvédelmi mód elvi megoldását a 32.20. ábra mutatja. A védendő készülék – az M
jelű motor – rendelkezik a saját menet, ér stb. szigeteléssel, ez az alapszigetelés, amely min-
den villamos szerkezet normális tartozéka. Ha ez meghibásodik, akkor az M jelű motor fém-
burkolatán (testén) megjelenik az érintési feszültség, és ez balesetveszélyt okoz. Ha azonban
megakadályozzuk azt, hogy ehhez a motorhoz a kezelője vagy bárki hozzáérhessen, akkor a
balesetveszélyt már meg is szüntettük.
Ezt pedig úgy elérhetjük el, hogy
− az alapvédelemre alapszigetelést hibavédelemre kiegészítő szigetelést alkalmazva, két
megoldás lehetséges:
• szigetelőanyagú burkolatba helyezzük el a motort, amely megakadályozza a hiba ese-
tén feszültség alá kerülő motortest megérintését. Ez a burkolat a második szigetelés a
kiegészítő szigetelés;
• fémburkolatba elhelyezve a motort, közé és a burkolat közé villamos, mechanikai, hő
stb. igénybevételnek ellenálló szigetelőanyagot kell építeni, amely semmilyen körül-
mények között sem engedi meg a motor és a fémburkolat közötti érintkezést. Itt ez a
második szigetelés a megerősített szigetelés akadályozza meg, hogy az esetlegesen
zárlatos motortestről a feszültség a külső fémburkolatra jusson;
− az alapvédelemre és hibavédelemre egyaránt a megerősített szigetelés alkalmazása, mikor a
szerkezet megérinthető fémrészei az aktív részektől elválasztó alapszigetelést megerősítik.

32.20. ábra Kettős vagy megerősített szigetelés elvi megoldásai

Mind a szigetelő anyagú, mind a fémből készült burkolat esetén a csatlakozó vezeték beveze-
tésénél átvezető szigetelőt és hajlítás gátlót kell alkalmazni, a bevezetésnél lévő élek okozta
sérülések elkerülésére.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 179
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

A kettős vagy megerősített szigetelésű készülékek veszélytelenül üzemeltethetők alapszige-

telésük esetleges meghibásodása után is.

A legtöbb kéziszerszám, háztartási gép ilyen érintésvédelemmel kerül forgalomba. Ezeket a

32.21. ábrán látható szabványos jelölésről lehet felismerni. Külső fémszerkezetet is tartal-
mazó szerkezetet a védővezetővel összekötni tilos, mert az ez által arra külső eredetű potenci-
ál kerülhet, és ez okozhat áramütést. A kettős vagy megerősített szigetelésű készülékek a II.
érintésvédelmi osztályba tartoznak.

32.21. ábra Kettősszigetelésű szerkezet jelölése

Villamos elválasztás
A villamos elválasztás lényege, hogy az elválasztott áramkör más áramköröktől és a föld-
potenciáltól elválasztott.

Az ilyen rendszerben (32.22. ábra) üzemeltetett készülékek testzárlata esetén csak a vezeték –
föld szórt kapacitások és a szigetelési ellenállások által meghatározott áram (Ic) folyhat át az
azt megérintő emberen. Ha a hálózat kis kiterjedésű, akkor ez az áram csak µA nagyságrendű,
tehát veszélytelen. A kis kiterjedés azzal biztosítható, hogy a transzformátor szekunder olda-
lára alapesetben csak egyetlen fogyasztókészülék csatlakozhat.

32.22. ábra Testzárlat villamos elválasztásnál

Több fogyasztókészülék csatlakoztatását is megengedi a szabvány, de csak akkor, ha ezek
kezelését az MSZ 1585 Erősáramú üzemi szabályzat szabvány szerinti
− IV. vagy V. csoportba sorolt szakképzett személyek, vagy
− a III. csoportba tartozó kioktatott személyek végzik. Ekkor azonban az előzőben felsorolt
szakképzett személyek állandó szakfelügyelete kell, hogy biztosított legyen a fogyasztó-
készülékek jó állapota és kizárják a gondatlan kezelést.
A testeket ez estben földeletlen EPH vezetékkel össze kell kötni.

Több készülék esetén védekezni kell a kettős testzárlat ellen (lásd a 32.9. ábrát), mert ha az
egyik készülék az L1 fázisban, a másik a L3 fázisban lesz testzárlatos, akkor az egyszerre érin-
tés súlyos balesetet okoz. Az erre az érintésvédelmi módra előírt földeletlen EPH vezetéken
keresztül kialakuló kétsarkú fáziszárlat árama működtetni fogja a védelmeket, és a meg-
hibásodott gépeket lekapcsolja a hálózatról.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
180 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

Az elválasztott áramkör feszültsége nem haladhatja meg az 500 V-ot. A transzformátor nor-
mál kivitelű (a primer és szekunder oldala egyszerű szigeteléssel ellátott) lehet, nem kötelező
az elválasztó transzformátor alkalmazása.
C. SELV- és PELV törpefeszültség
Az érintésvédelemnek a legkézenfekvőbb megoldása az, ha az alkalmazott feszültség nem
haladja meg a limitfeszültség (UL) nagyságát. Ennél balesetveszéllyel elvben nem kell szá-
molni. Problémák azért itt is vannak. Először is tisztázni kell a törpefeszültség nagyságát és
előállítási módját.

Törpefeszültségűnek nevezzük azt a berendezést, amelynek névleges feszültsége bármely két

vezetője között 1000 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú, szinuszos váltakozó áram esetén
50 V-nál, legfeljebb 10% hullámosságú egyenáram esetén 120 V-nál nem nagyobb, és ezeket
az értékeket nem haladja meg a berendezés bármely vezetője és a föld között fellépő feszült-
ség sem. (Váltakozó áram esetén ezek effektív értékek.)

A SELV rendszer (földeletlen törpefeszültség): sem az egyik áramköri vezető, sem a védett
szerkezetek teste nem földelhetők.

PELV rendszer (földelt törpefeszültség): az áramkör és a védett testek földelése megengedett.

Érintésvédelemre (hibavédelemre) mindkét rendszer használható.

Az érintésvédelmi célra a törpefeszültség előállítása az alábbi módokon lehetséges:

− biztonsági szigetelőtranszformátorral, amely megfelel az MSZ EN 61558-2-6 szabvány
követelményeinek (ilyenek, pl. külön csévetesten elhelyezett primer és szekunder tekercs,
amelyek között a feszültség áthatolás kizárt, a tekercsek közötti szigetelési ellenállás leg-
alább 4 MΩ stb.);
− olyan forgó-átalakítóval (motor-generátor), melynek biztonsági szintje a biztonsági szige-
telőtranszformátorra előírtaknak megfelel (galvanikus szétválasztás a táphálózat és a kife-
szültség rendszer között, szigetelési szint stb.);
− olyan önálló áramforrással, amely teljesen független a törpefeszültségnél nagyobb feszült-
ségű rendszertől (pl. szárazelem, napelem, nem villamos hajtású generátor, akkumulátor
telep);
− elektronikus feszültség-átalakítóval, amelynél a rá vonatkozó előírás szerint meg van aka-
dályozva, hogy kapcsain a törpefeszültségnél nagyobb feszültség jelenjen meg.
Ahhoz, hogy a törpefeszültségű hálózat minden tekintetben megfeleljen az érintésvédelmi
előírásoknak, nemcsak az itt közölt feszültség értékeket és azok előállítási módját kell teljesí-
teni, hanem még további feltételeket is:
− Csak olyan dugaszolók és aljzatok használhatók, amelyek nem csatlakoztathatók nagyobb
feszültségű hálózathoz, ezek nem rendelkezhetnek védőérintkezővel (például a 32.23. ábra
szerinti elrendezés).

32.23. ábra Törpefeszültségű csatlakozóaljzat

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM 181
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

− A SELV rendszerben nem szabad védővezetőt alkalmazni, a villamos szerkezetek testét

nem szabad összekötni földdel, földeléssel, egyéb fémszerkezettel, más villamos szerke-
zetek testével, védővezetőjével.
− A érintésvédelmi törpefeszültségű hálózat vezetékeit a más feszültségű rendszerek vezeté-
keiről gondosan el kell választani.

Nem érintésvédelmi, hanem üzemeltetési célra használatos a FELV rendszer, az üzemi törpe-
feszültség (pl. készülékek belső áramköreinek táplálására, vezérlő áramkörökben, elektro-
nikus eszközökben, stb.). Előállítása, elosztása, illetve alkalmazása nem teljesíti az érintés-
védelmi törpefeszültségű hálózatra vonatkozó előírásokat.
D. A környezet elszigetelése
Az előzőekben szó volt arról, hogy a talpponti ellenállás (R1) értékének milyen nagy szerepe
lehet az emberen átfolyó áram nagyságának kialakulásában. Az eddig tárgyalt érintésvédelmi
módszereknél a talpponti ellenállás értékét mindig nullának tételeztük fel és elhanyagoltuk.
A környezet elszigetelés megnevezésű módszer lényege az, hogy a talpponti és egyéb lehetsé-
ges érintkezési helyeken a föld és a földeltnek tekinthető részek között olyan nagy legyen a
szigetelési ellenállás (legyenek elszigetelve), hogy egy esetleges testzárlatos szerkezetet érint-
ve az emberi testen ne folyhasson át veszélyes nagyságú hibaáram. Ezért ebben a rendszerben
is korlátlan ideig állhat fenn egy szerkezet testzárlata, lekapcsolásáról nem kell intézkedni.
Elvét és megoldásait a 32.24. ábra mutatja.

32.24. ábra A környezet elszigetelésének elvi vázlata

Védővezető alkalmazása tilos!
Ha egymás közelében több villamos szerkezet van, vagy az egy szerkezettől elérhető távol-
ságra földeltnek tekinthető részek (csövek, fém épületszerkezetek, falak stb.) vannak, akkor
azokat megfelelő szigetelő burkolattal kell ellátni. Az elérhetőségre vonatkozó méret előírá-
sok a 32.24. ábra szerintiek.
Ezt az érintésvédelmi módot ritkán alkalmazzák, általában nagy névleges áramerősségű szer-
kezetek érintésvédelmére, amikor a táplálás önműködő lekapcsolásához igen kis földelési,
vagy hurokellenállás kellene. A vonatkozó MSZ EN 60364-4-41 szabvány egyébként csak
akkor engedi alkalmazását, ha ezeket a berendezések kezelését az MSZ 1585 Erősáramú üze-
mi szabályzat szabvány szerinti
− IV. vagy V. csoportba sorolt szakképzett személyek, vagy
− a III. csoportba tartozó kioktatott személyek végzik. Ekkor azonban az előzőben felsorolt
szakképzett személyek állandó szakfelügyelete kell, hogy biztosított legyen a fogyasztó-
készülékek jó állapota és kizárják a gondatlan kezelést.
A berendezés a kialakításán történő bármilyen változtatás, vagy rendellenes kezelés (pl. hosz-
szú fémtárgy bevitele a védett térbe), zárlatos készülék esetén balesetet okozhat.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
182 32. VILLAMOS ÉRINTÉSVÉDELEM
(KÖZVETETT ÉRINTÉS ELLENI VÉDELEM, HIBAVÉDELEM)

E. Védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel

Ez az érintésvédelmi mód is csak akkor alkalmazható, ha az ilyen módon védett szerkezetek
kezelése az előző, a környezet elszigetelése érintésvédelmi módnál leírtak szerint történik.

Olyan szigetelt környezetben kerülhet kialakításra, mint az előző érintésvédelmi mód, azzal a
különbséggel, hogy a villamos szerkezetek egyidejű megérinthetőségének lehetősége nem
biztosítható. A testeket földeletlen EPH vezetékkel kell összekötni. Arról is gondoskodni kell,
hogy az ilyen érintésvédelmi móddal ellátott helyre kívülről történő belépéskor ne legyen le-
hetséges veszélyes potenciálkülönbség áthidalása.
Kettős testzárlat esetén a rendszer a villamos elválasztásnál leírt módon működik.
32.4.4. Érintésvédelmi osztályozás
Az MSZ EN 61140 szabvány az érintésvédelmi osztályozással adja meg azt, hogy egyes vil-
lamos szerkezetek milyen érintésvédelmi mód esetén alkalmazhatók.
0. érintésvédelmi osztályú szerkezet
Ezeknél a szerkezeteknél az alapvédelmet az alapszigetelés látja el. Hibavédelmük, azaz az
érintésvédelmük nincs megoldva, általában más érintésvédelmi móddal ellátott szerkezetekbe
való beépítésre alkalmas. Önálló szerkezetkénti kialakítást a szabvány nem ajánlja, bár ez
estben védőelválasztással, vagy szigetelőanyagú burkolatba zárással megoldható az érintés-
védelem.
I. érintésvédelmi osztályú szerkezet
Itt az alapvédelmet az villamos szerkezet alapszigetelése biztosítja, hibavédelemre pedig el
van látva a védővezető csatlakoztatására szolgáló kapoccsal.
II. érintésvédelmi osztályú szerkezet
Ezen szerkezeteknél kétféle kialakítás lehetséges:
− az alapvédelmet alapszigetelés, a hibavédelmet kiegészítő szigetelés biztosítja;
− az alapvédelmet és a hibavédelmet is megerősített szigetelés biztosítja.
III. érintésvédelmi osztályú szerkezet
Ahol a gyártmány áramütés elleni védelme érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson (SELV;
PELV) alapul, azaz a feszültség nem haladja meg az 50 V-os váltakozó, illetve 120 V egyen-
feszültség értékeket. A szerkezeten nem szabad védővezető csatlakozó kacsot elhelyezni.
Jelölés: a 32.25. ábra szerint.

32.25. ábra III. érintésvédelmi osztályú szerkezet jelölése

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Kádár Aba: A villamosság biztonságtechnikája I. Villamos alapismeretek. OMKT Kft. Buda-

pest, 2008
Mészáros Géza: A villamos biztonsági felülvizsgálatok rendszere. OMKT Kft. Budapest, 2008

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010