33.

AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA – 183

A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA –

A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

33.1. A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás

A kézi anyagmozgatást végző ember szervezete, a mozgatott teher tömegétől függően, jelen-
tős fizikai igénybevételnek van kitéve, és tartós túlterhelés következtében maradandó egész-
ségi ártalmakat szenvedhet.

A teher emelésekor, a testtartástól függően, változik a csigolyák közötti porckorongot érő erő-
hatás. A helyes testtartással végzett teheremeléskor, a 33.1. ábrán láthatóan, a porckorongot
egyenletesen megoszló terhelés éri, amely az ember számára általában elviselhető, sérülést
többnyire nem okoz.
A 33.1. ábrán a helytelen testtartásban végzett teheremeléskor mutatja a porckorongot érő,
vonalszerű terhelést, amely már okozhat sérülést.

helytelen helyes

33.1. ábra A hát- és deréktáji sérülések teheremelés közbeni sérülései

1. erőhatás, 2. gerinccsigolyák, 3. lágyrészek, 4. gerincoszlop

A fizikai erőkifejtés a hát- és deréktáji sérülés kockázatával járhat kézi anyagmozgatás köz-
ben, ha a munkavégzés:
− túl megerőltető;
− csak a törzs fordításával végezhető;
− során a teher hirtelen elmozdulhat;
− a test labilis helyzetében következik be;
− során nem kerülhető el, hogy előrehajolt testhelyzetben történjék az emelés.

Növekvő hátsérülések kockázatával kell számolni, ha a munkavállaló:

− fizikailag alkalmatlan az adott tevékenység végzésére;
− olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent;
− nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.
− ruházata munkavégzéshez alkalmatlan.

A terhek emelésének és kézi mozgatásának legfontosabb szabályai a következők:

− A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelke-
déssel szabad megemelni.
− A terhek megemelése előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lábakat elhelyezni.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
184 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA –
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

− A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni.

− Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez.
− Nagy tömegű, terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem a vállon vagy a háton kell szál-
lítani.
− A teher egyenletes elosztása kisebb terhelést eredményez.
− Hosszú tárgyak vállon vagy háton történő szállítása esetén ügyelni kell arra, hogy a tárgy
első vége legalább két méterrel a padlózat felett legyen, és a szállított tárgy ne érjen szige-
teletlen villamos vezetékhez.

a) b)
33.2. ábra
a) A teher helytelen megfogása, mozgatása
b) A teher helyes megfogása, a terhek helyes eloszlása

− A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról, hogy az adott helyre biztonságosan
letehető-e.
− A lerakási helyre célszerű előzetesen alátéteket helyezni az ujjsérülések megelőzésére.
− A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségéről (pl. fogantyúk, fülek kialakítá-
sa, alátétek elhelyezése) gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt kell
biztosítani.
− Nagy tömegű terhek megemelésekor, lerakásakor a rakodási technológiát meg kell határozni.
− Csoportos anyagmozgatás esetén a munkát végzők létszámát úgy kell meghatározni, hogy
a munkavállalók terhelése a megengedett határon belül legyen, ugyanakkor a munkában
egymást ne akadályozzák. Esetenként vezető kijelölése is szükséges lehet.
33.2. Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközökkel
A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközeit (horgok, fogószerkezetek, tapadókorongok,
emelőmágnesek, görgők, emelőrudak, korcsolyák) rendszerint nagy tömegű terhek kis távol-
ságra, történő mozgatására alkalmazzák.

A segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás veszélyeit a következők okozhatják:

− ha a teher jellemzőinek (tömeg, alak, méret, megfogási lehetőség) bármelyike a kezelhető
méretet meghaladja, a teher lezuhanhat, szerencsétlen esetben a munkavállalóra;
− a kézi anyagmozgatás közben a baleset gyakran a munkavállaló elcsúszása, megbotlása
miatt is bekövetkezik;
− a fogantyúkkal ellátott segédeszközöknél gyakori a kézsérülés;
− a teher nem megfelelő megfogása a segédeszközzel, is a teher leeséséhez vezethet.
Az egyszerűbb segédeszközök biztonságos kialakításának szempontjai:
− a tömegük kicsi legyen, használatuk ne fárassza ki a munkavállalót.
− a kézsérülések elkerülésére a fogantyúk, nyelek megfelelő megmunkálása, szilárdsága,
műszaki állapota követelmény.
− a sérült, hiányos, törött eszközt használni tilos.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA – 185
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

33.2.1. Az egyszerű segédeszközök és használatuk fontosabb szabályai

33.3. ábra Kézi-horgok

A kézi-horgok (33.3. ábra) hegye sérülésmentes legyen, mivel a tompa deformálódott horog-
ból kicsúszhat a teher

A fogószerkezetek (33.4. ábra) csak a kialakításuknak megfelelő terhek mozgatására használ-

hatóak. Sérült, kopott, megrongálódott fogószerkezetet nem szabad használni.

33.4. ábra Fogószerkezetek használata

A kézi tapadókorongok gumi szívókorongját vagy mágnes-betétjét használat előtt ellenőrizni
kell, hogy biztosított-e a megfelelő sík felfekvési felület, és megfelelő-e a szívó-, illetve a
mágneshatás.

33.5. ábra Kézi tapadókorongok

Görgőként acélcsövek, rudak, hengeres keményfagörgők alkalmazhatóak, ha hosszuk legalább
20-20 cm-rel hosszabb, mint az emelendő teher szélessége. Biztonságos használatuk feltétele a
megfelelő teherbírás, a görgők egyforma átmérője, valamint a síkfelületű kellő teherbírású út. A
görgőket a megemelt teher alatt rúddal vagy kalapáccsal kell beállítani, kézzel tilos igazítani.

Emelőrúdként – nehéz terhek kis mértékű elmozdításához, pl. a görgők vagy az emelőkötél
aláhelyezéséhez – csak megfelelő teherbírású, egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd al-
kalmazható. Emelés közben az emelőrúddal szemben állni, vagy arra ráállni nem szabad.

A korcsolyák a mozgatott teher tömegének megfelelő teherbírású fából, vagy acélból készült
tartók. A tartók felső végeit beakasztható kampókkal kell ellátni, s szétcsúszás ellen biztosíta-
ni szükséges. A teher mozgatása közben a tartók között, illetve előtt senki sem tartózkodhat.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
186 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA –
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

33.2.2. Anyagmozgatás kézi szállítóeszközökkel

A talicskák fából vagy fémből készülhetnek, egy vagy két kerékkel. Szállítóterük a kerék kö-
zelében helyezkedik el, ezért a szállított anyag tömegének nagy része a kerékre nehezedik. A
talicskázó személy a fogantyú megemelésével és az arra kifejtendő tolóerővel tudja a terhet
továbbítani.

A kézitargoncák a mozgatásukhoz szükséges erőkifejtés csökkentése érdekében kis saját tö-

megűek, nagy átmérőjű vagy gördülőcsapágyazású kerekekkel vannak ellátva. A kézsérülés
elkerülésére a tolófogantyúkon védőkengyel van.

A zsáktargonca (33.6. ábra) használatakor ügyelni kell arra, hogy a teher felvételekor meg-
akadályozzák a targonca hátra felé való elmozdulását. A zsáktargoncák fogantyúit a kézsérü-
lések megakadályozása érdekében kézvédővel lehet ellátni.

33.6. ábra Zsáktargonca

A speciális targoncák: (hordó-, gázpalack-, ballonszállítók stb.) biztonsági követelményeit

nem részletezzük.

A kézikocsik (33.7. ábra) három vagy négykerekűek, ezért emberi beavatkozás nélkül is
egyensúlyban tartják a terhet.

33.7. ábra Tolófogantyús és vonórudas kézikocsik

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA – 187
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

− Húzható, vonórudas, vagy tolható, vonórúd nélküli kialakításúak.

− Húzni csak a vonórudas kézikocsikat szabad.
− A tolófogantyús kézikocsikat húzni nem szabad, a tolóerőt az erre a célra kiképzett fogan-
tyúra kell kifejteni.
− Mozgatásuk viszonylag szűk közlekedő utakon is megoldható, ezért leggyakrabban a rak-
tári vagy a munkahelyek közötti anyagmozgatásban alkalmazzák.
− A kocsik csak addig a magasságig rakhatók meg áruval, amely még nem akadályozza
meg, hogy a munkavállaló az útvonalat áttekintse.

A kisemelésű kézi szállítótargonca (rakodólap targonca vagy „béka”) az egységrakományok

mozgatásának legegyszerűbb eszköze. Jellegzetessége, hogy a rakomány tömegközéppontja a
kormányzott kerekek és a villaágak végein lévő támasztógörgőkkel képzett alátámasztási po-
ligonon belül helyezkedik el.
A kisemelésű kézi szállítótargoncák biztonságos alkalmazásának feltétele a rendszeres kar-
bantartás és a megfelelő teherbírású síkfelületű út.

33.8. ábra Kisemelésű kézi szállítótargonca

A kisemelésű kézi emelőtargoncák villája a vonórúd segítségével kb. 150 mm-re emelhető fel.
A mozgatást lehetővé tevő négy kerék közül a két nagyobb átmérőjű a vonórúd alatt, a két
kisebb átmérőjű a villaágak végei alatt helyezkedik el. A villagörgők előtt vagy után elhelye-
zett „felfutó görgők” a targonca betolásához és kihúzásához szükséges erőkifejtés csökkenté-
sét teszik lehetővé.
33.2.3. Anyagmozgatás kézi emelőeszközökkel
A kézi emelőeszközök a nagy tömegű terhek emelését teszik lehetővé. A leggyakrabban jár-
művek javításánál és az építőiparban kerülnek alkalmazásra.
Fajtái:
− a fogasrudas emelők,
− a csavarorsós emelők,
− a kötélcsigasorok,
− a kézi hajtású csörlők.

A fogasrudas emelőknél (33.9. ábra) a terhelést közvetlenül átvevő emelkedő fogasrúd, vagy
az acélház felső végén levő fej (szarv) vagy az alsó végén kialakított tányér szolgál a teher
közvetlen emelésére.
A talajra támaszkodó talp az álló ház vagy fogasrúd alsó részén helyezkedik el.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
188 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA –
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

Az emelés kézi hajtással, fogaskerék-áttétel segítségével történik.

A fogaskerekek az acélházra szerelt burkolatban helyezkednek el.

33.9. ábra Fogasrudas emelő

A csavarorsós emelőknél a teher alátámasztására fűrész- vagy trapézmenetű orsó szolgál,

amelynek felső végén helyezkedik el az elforgatható fej (szarv).
A csavaranya az acéllemezből készült állványba van építve.
Az orsó a felső részének radiális irányú furatába helyezett forgatórúddal vagy mindkét forgás-
irányra átállítható kereplőkarral forgatva emelkedik ki a csavaranyából.

33.10. ábra Csavarorsós emelő

A fogasrudas és a csavarorsós emelőt az emelés megkezdése előtt a terhelésnek megfelelő

szilárd talajra vagy alátétek alkalmazásával kell elhelyezni úgy, hogy az emelés közben ne
mozdulhasson el.
A forgatható fejet úgy kell a teher alá illeszteni, hogy emelés közben elcsúszás ne következ-
zen be. Emelés közben a felemelt teher alá lépni, alatta tartózkodni tilos. Ha a teher emeléskor
csak részben válik el a talajtól, akkor a teher talajon maradó részét elmozdulás ellen biztosíta-
ni kell.
A teher leengedését lassú ütemben, az alátámasztás fokozatos eltávolításával kell végezni.

A kötélcsigasor álló és mozgó kötélkorongokból és a korongokon átvezetett hajlékony

függesztőelemből (kötél) áll. A felfüggesztésére szolgáló tartók teherbírása legalább kétszere-
se kell, hogy legyen a felemelendő teher tömegének. A csigasort sodronykötéllel vagy bilincs-
csel kell rögzíteni. Lágyvashuzallal a csigasort felerősíteni nem szabad.

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA – 189
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

A csigasor kialakítása olyan legyen, hogy a kötél oldalt ne ugorhasson ki. A felfüggesztett
teher alatt tartózkodni tilos. A húzóelem csak oldalról kezelhető. A húzólánc vagy a kötél a
kezelőszintről könnyen elérhető legyen.

A kézi hajtású csörlőknél a hajtókar fogaskerék áttételen keresztül hajtja meg a dobot, amely-
re az emelőkötél csévélődik. Kézi hajtású csörlőt a kifejtett erőhatás irányától függően elmoz-
dulás ellen biztosítani kell.

33.11. ábra Kézi hajtású csörlő

1) kötéldob, 2) kéziforgattyú, 3) forgattyútengely, 4-7) fogaskerekek, 8) a forgattyútengelyt
rögzítő kar, 9) rögzítő szalagfék, 10) pajzslemezek, 11) távolságtartó csavar

Ha a csörlőt nem lehet megbízhatóan a talajhoz vagy az alaphoz rögzíteni, azt a felemelkedés
ellen leterheléssel, az elcsúszás ellen lecövekeléssel vagy hátrakötéssel kell biztosítani. A te-
her csak akkor emelhető, ha biztonságosan fel van erősítve és a környezetében tartózkodókat
nem veszélyezteti. A csörlőkre az emelőkötelet a talajhoz képest 30°-os vagy ennél kisebb
szög alatt kell vezetni, a 30°-nál meredekebb kötélvezetésnél méretezett lekötést kell alkal-
mazni. A kézi hajtású csörlőknél a tehernek emelése és leeresztése közben egyaránt meg kell
állnia, ha a hajtókart elengedik. A teherleeresztés, ha sebességkorlátozó berendezés és kiiktat-
ható forgatókar nincsen, csak a hajtókar visszaforgatásával történhet. A forgattyús csörlőknél
a kézi hajtókar visszacsapódását meg kell akadályozni.
33.2.4. A kézi emelőeszközök biztonsági berendezései
A teher visszazuhanásának megakadályozására valamennyi kézi működtetésű emelőeszközbe
biztonsági berendezést kell beépíteni az alábbiak szerint:

Az emelőeszköz megnevezése A beépített biztonsági berendezés

Fogasrudas emelő Kilincskerekes biztonsági forgattyú

Csavarorsós emelő Önzáró kialakítás (a csavarorsó menet-
emelkedési szöge kisebb, mint a menet-
súrlódási szöge)
Kötélcsigasor Kötélszorító szerkezet
Csörlő Kilincskerekes biztonsági forgattyú

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010
190 33. AZ ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA –
A KÉZI ANYAGMOZGATÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

A kilincskerekes biztonsági forgattyút a 33.12. ábra mutatja.

33.12. ábra Kilincskerekes biztonsági forgattyú

1 tengely, 2 csavarmenetes persely, 3 forgattyú, 4 kilincskerék, 5 fékszalag gyűrű,
6 zárókilincs

M U N K A V É D E L M I A L A P I S M E R E T E K – OMKT K F T . 2010