Greschik Gyula - Anyagmozgató Gépek

Greschik Gyula:
Anyagmozgató gépek 21. oldal

Tankönyvkiadó, Budapest, 1981
2. AZ ANYAGMOZGATÓ GÉPEK ELEMEI

Az anyagmozgató gépek – néhány különleges anyagmozgató gépekben fontos szerepet betöltő
emelő- és szállítógéptől eltekintve – az általánosan szerkezetek, a fékek, futókerekek, teherfüggesztő és -
ismert gépelemekből építhetők fel. Mégis vannak megfogó szerkezetek. Ezeket a gyakrabban alkalmazott
olyan gépelemek, amelyek – anyagmozgató szerkezeti elemeket kiemelten, külön tárgyalom az
gépelemeknek is nevezhetők – túlnyomóan anyagmozgató gépek ismertetése előtt.
anyagmozgató gépekben kerülnek felhasználásra. Az anyagmozgató gépeknél használatos hajlékony
Ezek szerkezeti kialakításakor, méretezésekor az vonóelemek a kötelek, láncok és a hevederek. A
anyagmozgató gépek üzemében megkívánt vonóelemek csak húzóerő átvitelére alkalmasak.
különleges követelményeket kell kielégíteni. Ilyen
elemek a kötelek, láncok, hevederek vagy az
2.1. KÖTELEK
munkasebesség (20 m/s), nem érzékeny a lökésszerű
2.11. Sodronykötelek előállítása és terhelésre, és zajtalan üzemű.
szerkezete Az emelőgépeknél alkalmazott sodronykötelet (Rm
A feljegyzések szerint hazánkban először Albert =1570 ... 1960 N/mm²) vékony (δ=0,4-2,mm ø)
bányatanácsos alkalmazott l834-ben aknaszállításhoz acélhuzalok sodrásával állítják elő. Az acélhuzalok
acélkötelet. A Felten-Guilleaume Rt. gyártott először 10-12mm-es hengerelt huzalból,
géppel sodrott drótkötelet 1837-ben, Kölnben. hidegmegmunkálással (dróthúzással) készülnek.
Ugyanebben az évben már Selmecbányán is készült Húzás közben az anyag mechanikai tulajdonságai
géppel sodrott drótkötél. javulnak, felülete keményebb és szakítószilárdsága
Azóta az acélkötelek gyártása óriási fejlődésen nagyobb lesz.
ment át, és az utóbbi években az acélkötelet vonó- és A kötél gyártása sodrógépen (kötélverőgépen)
tartószerkezeti elemként mind nagyobb területen történik (2.1. ábra).
alkalmazzák. Nemcsak a bányászatban, az ipar többi A járomban elhelyezett orsókról (1) lecsévélendő
ágában is az anyagmozgató gépek (emelőgépek) igen huzalokat (elemi szálakat) sodrórózsán (2) keresztül
gyakran alkalmazott gépeleme. Előnyös tulajdonságai vezetve a sodrópontban (3) a sodrógép
a hajlékonyság, kis önsúly, az alkalmazható nagy hossztengelyében átvezetett középponti szál köré (4),
egyirányban, egy vagy több sorban sodorják. Az így
nyert huzal-
2.1. ábra. A kötélverőgép vázlata

1 - járomban elhelyezett orsók; 2 - sodrórózsa; 3 - sodrópont; 4 - középponti szál
Greschik Gyula:
Az egyszer sodort kötél abban különbözik a

pászmától, hogy az egymásra sodort rétegek ellentétes
sodrásirányúak. Az egyszer sodort kötelek általában
kevesebb elemi szálból készülnek (i=19-37 db), olyan
esetekben alkalmazzák, amikor a kötél hajlítgatásra
kevésbé van igénybe véve, vagy pedig ha a kötél
nedvesség vagy gázok korrodáló hatásának van
kitéve, amelynek a nagyobb huzalvastagság
következtében jobban ellenáll. Például: kötélpálya
2.2. ábra. Kétszer sodrott kötél
vagy kábeldaru tartókötele, árbocdaru kikötőkötele.
Az egyszer sodrott köteleknél a külső huzalokat Z
keresztmetszettel is készítik, melyek egymáshoz
illeszkedve a kötél külső felületén teljesen zárt, sima
2.3. ábra. Jobbmenetű hosszsodrás hengerfelületet képeznek (2.5. ábra).
Készítenek háromszor sodort kötelet is. Kétszer
sodort köteleknek mag köré sodrásával készült
szerkezet a kábelkötél. Igen hajlékony, és nagy
2.4. ábra. Jobbmenetű keresztsodrás kötélerők esetén aránylag kisebb kötélkorongok
alkalmazását teszi lehetővé. Daruknál nem használják
nyalábot pászmának nevezik. Több (6-8) pászmát egy a kis élettartam és a költséges gyártástechnológiája
központi mag, rendszerint kenderbél köré sodorva, miatt.
készül a kétszer sodrott kötél (2.2. ábra). Abban az esetben, amikor nagy emelősebesség
A sodrás lehet jobb, vagy bal irányú. A kétszer mellett kikötői hajórakodó és portáldaruknál egy
sodrott kötélnél az elemi szálak sodrása pászmává és kötélágon emelik a terhet, jól beváltak a forgásmentes
a pászmák sodrása kötéllé azonos sodrási irányban pászmaspirális acélkötelek (2.6. ábra). Forgásmentes
történhet (jobb és jobb vagy bal és bal). Az így kötelet kell választani akkor is, ha a teher több
előállított kötelet hosszsodrású kötélnek (2.3. ábra), kötélágon függ, a teheremelés magassága nagy, és a
ha pedig az elemi szálak pászmává és a pászmák szerkezet nem akadályozza meg a terhelt kötélág
kötéllé sodrási iránya ellentétes, a kötelet forgását.
keresztsodrású kötélnek nevezzük (2.4. ábra). Az ábra egy középső kenderbetéttel készült
E különböző szerkezeti felépítésű kötelek pászmaspirális acé1kötél-szerkezetet mutat, amelynél
különböző üzemi tulajdonságokat mutatnak. A a legbelső pászmák sodrása jobbmenetű
hosszsodrású kötél hajlékonyabb, hornyokban és a keresztsodrással, a második réteg balmenetű
kötél belsejében nagyobb a huzalok felfekvése, ezért hosszsodrással, míg a külső réteg jobbmenetű
kisebb a kopás és nagyobb az élettartam, viszont keresztsodrással készül.
nagyobb a kisodródási hajlam és a hurokképződés. A A sodronykötél előállításakor a huzalok hajlítást és
keresztsodrású kötélben az egyes elemi szálak csavarást szenvednek. A kész kötélben ezen igénybe-
lefogása sűrűbb, a kötél merevebb, de kevésbé nyílik
ki, ellenkező irányú hajlításra, valamint
szálszakadásra kevésbé érzékeny. Hajtótárcsán a kötél
súrlódása kisebb, ezért erőátvitele kedvezőtlenebb.
A kétszer sodrott kötelek közül a hosszsodrású
köteleket ott alkalmazzák, ahol a kötél két vége
lefogott, és állandó feszítése biztosított, tehát ahol a
kötél kisodródására vagy csomó képződésére
lehetőség nincsen. Például: kötélpálya vonókötele,
aknaszállító kötél. Darukhoz a keresztsodrású kötelet
alkalmazzák, amely a kötél kellő merevségét
biztosítja, és szerelése egyszerű.
2.5. ábra. Zárt kötél

Greschik Gyula:
és egymás mellett való jó illeszkedésük biztosítja, a

terhelőerőnek az összes huzalra való egyenletes
elosztásával.
Az ilyen vonalérintkezésű kötelek közül a
következő kötélszerkezetek használatosak:
A Seale-kötél pászmáinak külső rétegében az alatta
levővel azonos számú, de nagyobb átmérőjű huzal
van. Ilyen kötelet láthatunk a 2.7. ábrán, amelynek
szerkezete 6(1x2,8+9x1,3+9x2,2)+ kenderbetét.
A Warrington-kötél pászmáinak külső rétegében az
alatta levővel azonos számú, de váltakozva nagyobb
és kisebb átmérőjű huzal van.
A vonalérintkezésű kötél pászmáiban a különböző
2.6. ábra. Pászmaspirális kötél átmérőjű huzalokat egyszerre sodorják, azonos
menetemelkedéssel, így biztosítják a külső huzalok
vételek következtében a huzalok külső terhelés nélkül alátámasztását a kötél teljes hosszában, és így
is feszültség alatt állnak. Különleges gyártási eltekintenek az egyenlő huzalhossztól, és elkerülik a
eljárással e gyártási feszültségek csökkenthetők. Az huzalok
így előállított kötelet kitekeredés- (szétbomlás-)
mentes kötélnek nevezzük. A kitekeredésmentes kötél
sodrása ugyancsak sodrógépen történik, azzal a
különbséggel, hogy a huzalokat hidegen előre spirális
alakra hajlítják, és azokat rendezve pászmába
sodorják. A kitekeredésmentes kötél hajlékonyabb és
élettartama nagyobb, üzemben azonban a kötél
gondos ellenőrzést kíván, mert huzaltörés esetén a
kötél felületén a huzalvégek nem ugranak ki - nem
tüskésedik a kötél -, hanem az elszakadt huzalvégek
eredeti helyzetükben maradnak, s így a száltörés
nehezen állapítható meg. 2.7. ábra. Seale-szerkezetű kötél
Különleges szerkezetű kötelek. Az eddig ismertetett
kötelek ún. klasszikus pászmaszerkezetű kötelek. pontszerű érintkezését. Ezért a vonalérintkezésű
Ezekben a huzalok általában pontszerű felületen kötelek jól bírják a felületi nyomó igénybevételt, a
fekszenek fel egymáson. A huzalok és pászmák külső rétegben alkalmazott vastagabb huzalok
egyenlő terhelésének feltételét ezeknél a köteleknél a következtében az acélkötél kopásállóbb. Az üzemi
huzalok egyenlő hosszúsága (azonos sodrási szöge) tapasztalat szerint a vonalérintkezésű (Seale-,
biztosítja. Ennek pedig az a feltétele, hogy minden Warrington-) acélkötelek élettartama a klasszikus
újabb réteggel növelt palástra a huzal vagy pászma szerkezetű, pontérintkezésű kötelekhez képest
felsodrása meghatározott mérettel növelt lényegesen nagyobb
sodrathosszban (emelkedéssel) történjék. A
különböző emelkedéssel egymásra sodort huzalok 2.12. A kötelek igénybevétele
vagy pászmák hegyesszögben kereszteződnek, így
szükségképpen pontszerű az érintkezésük. A sodronykötelek üzemben bonyolult igénybevételt
Pontszerűen érintkeznek még a spirális szerkezetű szenvednek. Fő igénybevétele a húzás és
köteleknél az egymás fölé sodort huzalok is. kötélkorongon átfutáskor a hajlítás. Ezenkívül az
Újabban ettől eltérő kötél-, ill. elemi szálak külső felületén a koronggal érintkező
pászmaszerkezeteket alkalmaznak. E kötelekben a pontokon a kötél hossztengelyére merőleges irányú
huzalok palástjuk egy-egy vonala mentén teljes nyomást kapnak, és a kötélen belül az egyes huzalok
hosszukban fekszenek fel egymáson. Ennél a kötélnél között felületi nyomás ébred.
mind az egymás mellett, mind az egymás felett levő Aszerint, hogy e két fő igénybevétel a húzás és a
huzalokat egyenlő sodrathosszban sodorják. E hajlítás okozta feszültségek aránya milyen, beszélünk
huzalhosszak szükségképpen nem egyenlőek. Az futó és álló kötélről
egyes huzalok azonos terhelését az egymáson
Greschik Gyula:
A futó kötelekben a hajlításból származó feszültség A tervezői gyakorlatban mind a futó, mind az álló
a húzófeszültséghez képest számottevőbb. Ilyenek a kötelek méretezése a kötél terelőelemeire előírt
kötélkorongra, kötéldobra ismételten (üzemszerűen) minimális korongátmérő (D) alkalmazása mellett csak
ráhajlított, húzásra terhelt kötelek. Ide tartoznak a húzó igénybevételre történik, a hajlító és egyéb
daru-, a felvonó-, a csörlőkötelek, és általában a járulékos igénybevételek figyelembevétele nélkül. A
kötélvontatások vonókötelei. húzó igénybevételt viszont a tényleges biztonságnál
Az álló kötelekben a hajlításból származó nagyobb biztonsági tényezővel (β) veszik figyelembe.
feszültség a húzófeszültséghez képest alárendeltebb. A biztonsági tényező nagyságát és az alkalmazandó
Ilyenek azok a kötelek, amelyeken nyugvó vagy legkisebb kötélkorong-, dob-, kiegyenlítőkorong-
mozgatott terhek függenek. Ide tartoznak a átmérő méretét kötélélettartam-vizsgálatok és üzemi
kötélpályák, a kábeldaruk, hidak hordozó- (tartó-) tapasztalatok alapján határozták meg, és azt az egyes
kötelei, oszlopok stb. lehorgonyzókötelei. országok szabványaikban rögzítették.
A biztonsági tényező a kötél tényleges szakítóereje
és a nyugalmi helyzetben levő kötélre ható erő
A kötél bonyolult felépítése következtében a kötélben
ténylegesen fellépő igénybevételek pontosan nem számíthatók
(terhelés) hányadosa. A kötélre ható erő
Durva közelítésként a kötelet párhuzamosan elhelyezett megállapításakor a kötél tömegét is figyelembe kell
huzalnyalábként fogva fel, a kötél két fő igénybevételre, húzásra venni.
és hajlításra méretezhető. A kötél szilárdsági jellemzőjeként megadott
T szakítóerő különböző értelmezéssel szerepel az
Húzó igénybevételből: σ1 = irodalomban.
Ah
ahol T a kötélerő,
A vonatkozó előírások, szabványok a számított
Ah a kötél hasznos keresztmetszete. szakítóerőt (Fsz) adják meg. A számított szakítóerő a
δ 2π kötélhuzalok névleges keresztmetszetéből, névleges
Ah = i , ahol i az elemi szálak száma. szakítószilárdságából és a terhelt huzalok számából
4 számított érték.
Hajlító igénybevételből a kötélkorongra hajlított elemi szál
külső élén ébredő húzófeszültség
Használják még a megállapított szakítóerőt (Fm),
amely a huzalok szakítással megállapított
Mδ
σ2 = szakítóerejének összege. És végül a tényleges
I 2 szakítóerőt (Ft), amely a kötél elszakításával kapott
ahol M a korongra hajlított elemi szálban fellépő nyomaték, I a erő.
keresztmetszet másodrendű nyomatéka.
A kötél tényleges szakítóereje mindig kisebb a
A hajlított rúd görbületi sugara a szilárdságtanból ismert
kötélben levő huzalok megállapított szakítóerejének
1 M összegénél. A különbséget sodrási veszteségnek (Vs.)
összefüggés szerint = ,
R IE nevezzük, és ennek a megállapított szakítóerőhöz
ahol R=D/2 a kötélkorong sugara, viszonyított százalékos különbsége
E az acélhuzal rugalmassági tényezője, így
Fm − Ft
δ Vs = 100 %
σ2 = E , Fm
D
és a kötélben fellépő számított húzófeszültség
T δ 2.13. A darukötél üzemviszonyai
σ = σ1 + σ 2 = +E
Ah D
lenne. (Releaux-képlet.)
A daruk gépelemeinek, acélszerkezetének
tervezésekor, méretezésekor figyelembe kell venni a
A valóságban a kötélben fellépő feszültség általában kisebb.
daru várható üzemviszonyait. Könnyen belátható,
Bach a kötelekkel végzett szakítókísérleteinek eredményeként
hogy egy erőmű gépházának szerelődaruja, amely
megállapította, hogy a fenti képlettel meghatározott szakítóerőnél
nagyobb terhelés alatt szakadtak el a kötelek. (Bach szerintritkán van üzemben, és rendszerint a daru
3 δ
σ 2 = E , ) A legújabb kötélélettartam-vizsgálatok pedig teherbírásának egy kis töredékével terhelten, kis
8 D sebességgel dolgozik, másképpen méretezendő, mint
kimutatták, hogy az emelőgépekhez használt, a szokásosnál egy kohászati Üzemben működő daru, amely éjjel-
nagyobb elemiszál-számú kötelek élettartama rövidebb, annak nappali üzemben, túlnyomóan
ellenére, hogy a hajlító igénybevétellel arányos D/d viszonyszám
kisebb. E vizsgálatok szerint a kötél élettartamára jellemzőbb a
D/d viszonyszám (d a kötélátmérő), ill. a kötél és a korong
érintkezési felületén keletkező felszínnyomás.
Greschik Gyula:
a daru teherbírásának teljes kihasználásával, nagy 3. táblázat

mozgási sebességekkel dolgozik. A daruba beépített Működési időfokozat
gépelemek, szerkezeti anyagok, sodronykötelek, Átlagos napi működési
Működési fokozat
mozgató művek stb. különböző mértékben vannak idő, h
igénybe véve. A daruk gépészeti egységeit eltérő A1 1-ig
üzemviszonyaik alapján hat üzemi csoportba soroljuk A2 1 felett 2-ig
(MSZ 9750-78). A3 2 felett 4-ig
A daru gépészeti egységeinek üzemi csoportszámát A4 4 felett 8-ig
a működési időfokozat és terhelésfokozat ismeretében A5 8 felett 16-ig
a 2. táblázat szerint kell meghatározni A6 16 felett
4. táblázat
2. táblázat Terhelés szerinti besorolás
A daru gépészeti egységeinek üzemi csoportszáma Terhe- A viszonylagos Terhelési
MSZ 9750-78. lésfo- terhelésfokozat üzemi tényező
Terhelés fokozat kozat jellemzői k
Működési
B1 B2 B3 B4 B1 A névlegesnél lényegesen 0,5-ig
időfokozat
Üzemi csoportszám kisebb terhelésekkel és a
A1 1 1 2 3 ritkán, névleges terhelésekkel
A2 1 2 3 4 való üzemeltetés
A3 2 3 4 5 B2 A közepes és a névleges 0,5 felett
A4 3 4 5 6 terhelések kel folyó 0,63-ig
A5 4 5 6 6 üzemeltetés
A6 5 6 6 6 B3 Főleg a névleges és a 0,63
névlegeshez közeli felett
terhelésekkel való üzemeltetés 0,8-ig
Izzó, folyékony fémet vagy salakot, mérgező, B4 Állandó üzem, a névleges és a 0,8 felett
robbanásveszélyes, radioaktív anyagot mozgató daruk névlegeshez közeli
emelő- és gémbillentő műveinek üzemi csoportszáma terhelésekkel
legalább 5. Kivétel lehet az a segédemelőmű, amelyik
nem vesz részt a felsoroltak mozgatásában. A terhelési tényező az alábbi képlet alapján
határozható meg:
A működési időfokozatot a gépészeti egységek 3
(mozgató művek) órákban kifejezett, átlagos napi
n
⎛ Pi ⎞ ti
működési ideje alapján a 3. táblázatból kell
K= ∑ ⎜ ⎟
i =1 ⎝ Pmax ⎠ Σti
kiválasztani.
A terhelésfokozatot a gépészeti egységek (mozgató ahol:
művek) átlagos üzemi terhelése és a terhelési tényező Pi a szerkezetre ti idő alatt ható terhelés,
(K) alapján a 4. táblázatból kell kiválasztani. P max a daru számított legnagyobb terhelhetősége,
ti a Pi terhelés hatásának időtartama,
ti a szerkezetre ható terhelések össz. időtartama
Greschik Gyula:
Az üzemi csoportszám számításához szükséges ható. Részletesebben lásd az MSZ 9750-78 szabvány
adatok hiányában különböző darufajták gépészeti mellékletében.
egységének üzemi csoportszáma az 5. táblázatból Az emelőgépekhez használatos sodronykötelek
választ- választéka az MSZ 9745/1 szabvány szerint:
5. táblázat Nem forgásmentes kötelek:
Néhány darufajta gépészeti egységének üzemi Pontérintkezésű kötél.
csoportszáma Kivonat az MSZ 9720-78-ból Sodronykötél T 6X37+A0 szerkezettel, 222
Gépészeti egységek huzalból (MSZ 2646), adatait lásd a 6. táblázatban.
Vonalérintkezésű kötelek:
Macska haladómű
Egyéb emelőmű
Gémbillentőmű
Daru haladómű
Segédemelőmű
Sodronykötél WS 6x31 +A0 Warrington-Seale
Emelőmű (fő)
A daru megnevezése és szerkezettel, 186 huzalból (MSZ 15828).
Forgatómű
rendeltetése Sodronykötél WS 6X36+A0 Warrington-Seale
szerkezettel, 216 huzalból (MSZ 15841).
Sodronykötél WS 6X41 +A0 Warrington-Seale
Üzemi csoportszáma szerkezettel, 246 huzalból (MSZ 15829).
HÍDDARUK Forgásmentes kötelek:
Kézihajtású daru 2 1 1 1 – – – Sodronykötél T 18 X 7 + A0 pászmaspiráhs
Függődaru, általános szerkezettel, 126 huzalból (MSZ 15839).
rendeltetésű 3 – 3 3 – – – Sodronykötél T 6 X 19 + 12 X 7 + A0
Egy- és kétfőtartós daru
villamos emelődobos pászmaspirális szerkezettel, 198 huzalból (MSZ
futó- macskával, 15840).
általános rendeltetésű 3 – 3 3 – – –
Gépházi szerelődaru, ritka Valamennyi kötélszerkezet egy középső rostos
használatú 3 3 3 3 – – –
Üzemi daru, gépipari üzemű
betéttel készül. Választható rostos betét helyett acél
és raktári 4 4 4 4 – – – betét is.
Öntődaru 5 5 5 5 – – – A kötelet alkotó huzalok anyaga 1570 N/mm²,
Kovácsdaru 5 5 5 5 – – 61 1770 N/mm² vagy 1960 N/mm² névleges szilárdságú
Edződaru 5 5 5 6 – – – ötvözetlen szénacél.
Emelőmágneses daru,
folyamatos üzemű 6 4 6 6 – – – Nedves környezetben való használathoz célszerű
Markolós daru, folyamatos horganyzott kivitelű kötelet választani.
üzemű 5 – 5 6 – 6² A darukötelek keresztsodrásúak legyenek.
Berakó daru martin- 6 – 6 6 6 – 5³ Valamennyi kötélszerkezet választható előformáltan
kemencéhez
Konténerdaru 5 – 4 4 4 – 44
(kitekeredésmentes kivitelben) is.
GÉMES DARUK
Rakodóhíd, horogüzemű, 2.14. Az emelőgépek sodronyköteleinek
szerelő 3 3 3 4 3 4 – méretezése
Rakodóhíd, horogüzemű,
rakodó 5 4 5 4 5 4 –
Markolós, folyamatos üzemű 5 – 5 4 5 5 6² A sodronykötelek méretezésére az MSZ 9745/1-77
Portáldaru, horogüzemű, szabvány és a kötélkorongok és -dobok kiválasztására
szerelő 4 4 – 3 4 4 – pedig az MSZ 9745/2-77 szabvány nyújt
Markolós, rakodó,
folyamatos üzemű 5 – – 4 5 5 6² felvilágosítást. A darukötelet húzó igénybevételre kell
Toronydaru, építési és méretezni. A kötélkorongon átvetett, ill. kötéldobra
szerelő 4 3 3 3 3 3 35 csévélt kötélben fellépő hajlító és egyéb járulékos
Úszódaru, álló gémes 4 4 – – 3 – – igénybevételt a szabványban előírt legkisebb
Úszódaru, forgó gémes 5 4 – – 3 4 –
1 Forgatószerkezet
kötélkorong, ill. dobátmérő előírásával vesszük
2 Nyitó-zárómű figyelembe.
3 Adagolókar forgatómű, edényrögzítő szerkezet A darukötelet tehát a huzalanyag "R",
4 Konténer megfogó és rögzítő szerkezet szakítószilárdságához viszonyított, üzemi
5 Kúszómű, ill. daruszerelő-emelőmű (csörlő) csoportszámtól függő β biztonsági tényezővel (lásd 7.
táblázatot) húzásra
Greschik Gyula:
6. táblázat
Sodronykötelek darukhoz
Az összes Zsírozott 160 kp/mm' névleges
Névleges Névleges
Kötél- huzalok közelítő kötél huzalszakító szilárdságnál a
kötélátmérő huzalátmérő
szerkezet keresztmetszete tömege kötél számított szakítóereje
(mm) (mm)
(mm²) (kg/m) kp*
8 0,38 25,1 0,24 4000
T 6x37+A0 szerkezettel 222 huzalból, egy középső
9 0,40 30,6 0,29 4850

10 0,45 35,3 0,33 5600
II 0,50 43,5 0,41 6950
12 0,55 52,7 0,50 8400
rostos betéttel MSZ 2646-69
14 0,63 69 0,65 II 000

16 0,75 98 0,93 15500
18 0,85 125 1,18 20000
20 0,90 141 1,34 22500
22 1,00 174 1,65 27500
25 1,15 230 2,18 36500
28 1,3 294 2,78 47000
32 1,5 392 3,72 62500
36 1,7 503 4,80 80000
40 1,8 564 5,35 90000
45 2,0 697 6,6 110000
50 2,4 1000 9,5 160000
55 2,6 1180 11,2 185000
63 2,8 1360 12,9 215000
* A táblázat kp-ban megadott értékei hozzávetőlegesen megfelelnek a daN-ban (dekanewtonban) kifejezett
értékeknek. A daN-ra való átszámításkor a kp értéket 0,981-del kell megszorozni.
7. táblázat méretezzük, és a szabványban előírt korong-, ill.

Biztonsági tényező értékei dobátmérőt alkalmazzuk
MSZ 9745/1-77. T δ 2π d 2π
Üzemi Biztonsági tényező, β Rm = β , Ah = i =χ ,
csoportszám
Ah 4 4
Nem forgásmentes Forgásmentes
(MSZ 9750) kötél kötél ahol α a kötél teljes keresztmetszetére vonatkoztatott
1 4 5 kitöltési tényező, mely az emelőgépeknél használatos
2 5 6 kétszer sodrott köteleknél közel állandónak vehető.
3 6 7,5 Ah-t behelyettesítve:
4 7,5 9 4T
Rm = β .
5 9 11 χ d 2π
6 11 14
4β
A kötélátmérő d min = T = k Tmax (mm),
χπ Rm max
ahol Tmax a kötélerő N-ban.
A horoggal felszerelt emelőgépek Tmax értékének
megállapításakor a statikus erő 10 %-át meg nem
haladó dinamikus erőt, továbbá emelőmű esetében a
névleges
Greschik Gyula:
teher 5 %-át meg nem haladó tömegű horogszerkezetet. 9. táblázat

figyelmen kívül lehet hagyni. D/d megengedhető legkisebb értékei
Markolóval felszerelt emelőgépekre: Üzemi
csoportszám (D/d)min
- ha a rendszer lehetővé teszi a felemelt teher egyenletes (MSZ 9750)
elosztását, a Nem
Forgás- Kiegyen-
forgás- Terelő-
a teher és a markoló tömegének erőhatása mentes Kötéldob lítő-
Tmax = 0, 66 mentes korong
korong
a függesztő vagy záró kötelek száma kötelek
- ha a rendszer nem teszi lehetővé a felemelt teher 1 - 15 16 14
egyenletes elosztását, függesztőkötelekre, a 2 1 18 20 14
a teher és a markoló tömegének erőhatása 3 2 20 22 15
Tmax = 0, 66 4 3 22 24 16
a függesztő kötelek száma
5 4 24 26 16
zárókőtelekre, a
6 5 26 28 18
a teher és a markoló tömegének erőhatása
Tmax = - 6 28 30 18
záró kötelek száma * A (D/d)min értékét kettővel kell növelni:
A kerekített k tényező, Rm = 1570 N/mm² névleges - ha egy Kötélszakasz kettőnél több korongon
szilárdságú darusodronykötélre számított értékei a 8. fut át
táblázatból kiválaszthatók. - ha egy kötélszakasz két irányban hajlítva van.
8. táblázat A nem forgásmentes, Rm = 1570 N/mm²

A k tényező értékei huzalszilárdságú darukötelekben, különböző
Rm = 1570 N/mm² névleges szilárdságú daru- üzemi csoportokban megengedett legnagyobb
sodronykötélre számítva kötélerői és e kötelekhez alkalmazható
k [mm/N] kötéldobok (Dd), kötélkorongok (Dk) és
Üzemi
Nem kiegyenlítő kötélkorongok (De) legkisebb átmérői
csoportszám Forgásmentes
forgásmentes a 10. táblázatban láthatók. Az Rm = 1770 és 1960
(MSZ 9750)
kötél N/mm² huzalszilárdságú darukötelek, valamint a
1 0,08 0,09 forgásmentes kötelekhez tartozó hasonló adatok
2 0,09 0,10 az MSZ 9745/2-77 szabvány függelékében
3 0,10 0,11 megtalálhatók.
4 0,11 0,12 A kötéldob, ill. korong átmérőjét a
5 0,12 0,13 kötélközepektől kell számítani.
6 0,13 0,15 Megengedett a markolószerkezetekben
alkalmazott kötélkorongok átmérőjének - a
Az így meghatározott kötélátmérő (d) mellett szerkezet méreteinek csökkentése végett - az 1.
alkalmazható legkisebb kötéldob, ill. kötélkorong átmérőt üzemű csoportszám szerinti megválasztása.
(D) ezek viszonya határozza meg. A D/d viszonyának A felvonók függesztőköteleinek méretezése
megengedhető legkisebb értékeit lásd a 9. táblázatban. elvben egyezik a darukötelek méretezésével,
azonban a személyszállítás miatt megkívánt
nagyobb biztonság érdekében szigorúbb
előírásokat tartalmaz. Ismertetését lásd a 4.6.
fejezetben.
10. táblázat
Nem forgásmentes kötelek. Kötéldobok és korongok megengedett legkisebb átmérője
MSZ 9745/2-77.
A kötél névleges
Megengedett legnagyobb kötélerő N-ban, ha A kötéldobok és –korongok megengedett
átmérője,
Rm=1570 N/mm2 Legkisebb átmérője, ha
d
A kötél
szabványszáma és Üzemi csoportszám 14d 15d 16d 18d 20d 22d 24d 26d 28d
huzalainak száma

1 De Dd Dk
Anyagmozgató gépek
2 De Dd Dk
222 szál huzalból
186 szál huzalból
246 szál huzalból
216 szál huzalból
Greschik Gyula:
3 Dk
MSZ 15828
MSZ 15829
MSZ 2646
MSZ 15841
4 Dk
5 Dk
6 Dk
8 8 - - 10000 7900 6400 5300 4400 3800 112 120 128 144 160 176 192 208 224
9 9 - - 12600 10000 8100 6700 5600 4800 126 135 144 162 180 198 216 234 252
10 10 - 10 15600 12300 10000 8200 6900 5900 140 150 160 180 200 220 240 260 280
11 11 - 11 18900 14900 12100 10000 8400 7100 154 165 176 198 220 242 264 286 308
12 12 - 12 22500 17700 14400 11900 10000 8500 168 180 192 216 240 264 288 312 336
14 14 - 14 30600 24200 19600 16200 13600 11600 196 210 224 252 280 308 336 364 392
16 16 - 16 40000 31600 25600 21100 17800 15100 224 240 256 288 320 352 384 416 448
18 18 - 18 50600 40000 32400 26800 22500 19200 252 270 288 324 360 396 432 468 504
20 20 - 20 62500 49400 40000 33000 27800 23600 280 300 320 360 400 440 480 520 560
22 22 - 22 75600 59700 48400 40000 33600 28600 308 330 352 396 440 484 528 572 616
25 25 - 25 97600 77100 62500 51600 43400 37000 350 375 400 450 500 550 600 650 710
28 28 - 28 122500 96800 78400 64800 54400 46400 392 420 448 504 560 616 672 728 784
32 32 32 32 160000 126400 102400 84600 71100 60600 448 480 512 576 640 704 768 832 896
29. oldal
36 36 36 36 202500 160000 129600 107100 90000 76700 504 540 576 648 720 792 864 936 1008
40 40 40 40 250000 197500 160000 132200 111100 94700 560 600 640 780 800 880 960 1040 1120
45 45 45 45 316400 250000 202500 167300 140600 119800 630 675 720 810 900 990 1080 1170 1260
50 50 50 50 390600 308600 250000 206600 173600 147900 700 750 800 900 1000 1100 1200 1300 1400
55 - 55 55 472600 373500 302500 250000 210000 179000 770 825 880 990 1100 1210 1320 1430 1540
63 - 63 63 620100 490000 396900 328000 275600 234800 882 945 1008 1134 1260 1386 1512 1638 1764
Greschik Gyula:
amikor a kötél az ékhatás következtében még

2.15. A sodronykötelek élettartamának nagyobb támasztóerőket kap.
növelése Kötélkorong bélelése lágy anyaggal (fa vagy
alumínium) a nagy felszínnyomással felfekvő, kis
A kötél élettartamának lehető növelése érdekében pászmaszámú keresztfonású vagy pászmaspirál
igen fontos a kötéllel kapcsolódó szerkezeti elemek szerkezetű kötelek élettartamát növeli. A
kialakításánál az alábbi szempontok gyakorlatban azonban nem terjedt el a bélésanyag
figyelembevétele. gyors kopása miatt. Újabban kopásálló kemény
Üzemi tapasztalat igazolta, hogy a kötél rövidebb poliamid műanyag, metamid bélés alkalmazásával
idő alatt megy tönkre, ha a kötél ellenkező irányú igen jó eredményt értek el. A kötelek élettartam-
hajlítást is szenved (2.8. ábra). növekedése az acélkorongon vezetettekhez képest
Tervezésekor gondosan ügyelni kell a helyes 7...8-szoros. [27]
kötélvezetésre. A kötélterelő korongok megfelelő A kötél anyagának szakítószilárdsága. Ugyanazon
elhelyezésével rendszerint elkerülhető a kötél terhelés és kötélátmérő mellett az elemi szálak
kétirányú hajlítása. Keresztfonású kötélnél egy szakítószilárdságának Rm = 1300-ról 1600 N/mm²-re
ellenkező irányú kötélhajlítás kb. 1,5 ... 2,5-szeres való növelése esetén a kötél szakadás elleni
egyirányú kötélhajlítási élettartam rövidítő hatásával biztonsága arányosan nő, azonban sokkal kisebb
egyenértékű. mértékben nő a kötél élettartama. Rm = 1600 N/mm²-
A kötélhorony kialakítása (2.9. ábra). A kötél ről tovább növelve a kötél anyagának
élettartama szempontjából a legkedvezőbb a kötélhez szakítószilárdságát, a kötél élettartama már csökken.
A kötél méretezési előírásai ezért általában Rm = 1600
simuló, r=0,5d legömbölyítésű horony. A kötél
N/mm² szakítószilárdságú kötelet vesznek alapul.
gyártásánál megengedett kötélátmérő-méreteltérés
A sodronykötél kenése. A sodronykötél gyártásakor
következtében azonban valamivel nagyobb
tartósságának növelése érdekében a középső
legömbölyítési sugarat kell alkalmazni.
kenderbetétet olajjal itatják és a kötelet kívül zsírozva
Ha r sokkal nagyobb mint d/2, vagy r=∞ (henger- szállítják. Üzemben, különösen a szabadban működő
felület), a kötél csak kevés ponton támaszkodhat a daruk köteleit sav- és kreosolmentes ásványi zsírral
korongra és nagy felületi nyomással, amelynek gondosan kenni kell. A karbantartáskor gondosan
következtében a kötél keresztmetszete eltorzul. Az zsírozott kötél kb. 4...7-szer nagyobb élettartamot ér
ebből keletkezett többlet-igénybevételek a kötél el a zsírtalan kötélhez képest.
élettartamát rövidítik. Még kedvezőtlenebb a kötélre
az r<d/2 horonyalak, 2.16. Kötélvégrögzítés
A kötél vége vagy kötélhez, vagy

csatlakozóelemhez (pl. kötélkarmantyú) rögzíthető.
Kötélhez csak pászmás kötelet lehet kötni. Az
erőátadást a kötelek pászmáinak, huzalainak
összefonása biztosítja.
A kötél végének csatlakozóelemhez való
Helytelen Helyes rögzítésére leggyakrabban az alábbi megoldásokat
2.8. ábra. Kötélvezetés alkalmazzák:
A kötélvégen kialakított sodronykötélcsülök. A
kötél végét a 2.10. ábrán látható kötélszívre (MSZ
9714-70) hajtjuk. A visszahajlított kötélvéget
pászmáira felbontjuk, a kötélbe befűzzük,
eldolgozzuk, és végül a befont kötélrészt lágy
kötözőhuzallal lekötjük (2.11.ábra) A
sodronykötélcsülök készítésmódját az MSZ 9715-70
sz. szabvány írja elő részletesen. Csak pászmás
köteleknél használható.
2.9. ábra. A kötélhorony kialakítása A 2.12. ábrán a kötelet acélék körül vezetik, s a
húzott kötél hatására a kötél a karmantyúba szorul.
A 2.13. ábra a kötél végének kúpos
kötélkarmantyúba
Greschik Gyula:
2.10. ábra. Kötélszív
2.14. ábra. Szorítókengyel
2.15. ábra. Szorítókengyellel rögzített kötélhurok
való bekötését mutatja. A kötél végét a kúpos

nyíláson átfűzve, felbontva és szétnyitva, az egyes
huzalok végeit gondosan megtisztítják, és a kúpos
üregben szabadon maradt teret alacsony
hőmérsékleten olvadó ötvözettel kiöntik.
Ahol az előbb ismertetett kötélvégrögzítés nem
alkalmazható, vagy ahol a kötés ideiglenes jellegű, a
2.1 ábra. Kötélcsülök 2.12. ábra. Kötélék sodronykötelek hurokképzésénél a 2.14. ábrán látható
szorítókengyelt alkalmazzák. Az első szorítókengyelt
közvetlenül a kötélszív mellett kell elhelyezni. A
szorítókengyelek számát a terhelés, a dinamikus
igénybevétel és a balesetveszély figyelembevételével
kell megállapítani, de számuk 3-nál kevesebb nem
lehet (2.15. ábra). A szorítókengyel csavaranyáit
biztosítólemezzel vagy rugós alátéttel biztosítani kell.
2.17. Kenderkötél
A kenderkötelek gyengébb mechanikai

tulajdonságúak, ezért függesztőelemként csak
alárendelt jelentőségű vagy ideiglenes jellegű
emelőszerkezethez, kisebb terhek emelésére
2.13. ábra. Kötélkarmantyú használják. Igen hajlékony, azonban mechanikai
sérülésekre és légköri behatásokra
Greschik Gyula:
A kender szakítószilárdsága
Rm = 120 ... 140N/mm²
Méretezése csak húzó igénybevételre, D≥10d
kötélkorong-átmérő esetén 8-szoros biztonsággal
történik.
120
így ρ m = = 15 N/mm², és a d (mm) átmérőjű
8
kenderkötél
d 2π 2 d 2π
T= ρm = 10 N-nal
4 3 4
2.16. ábra. Kenderkötél terhelhető.
érzékeny. Rendszerint 3 pászmából fonjak (2.16. A kenderkötelet átnedvesedés elleni védelem

ábra). A kötél hasznos keresztmetszete a teljes kör céljából gyakran kátránnyal itatják. A kátránnyal
keresztmetszetének kb. 2/3-ára vehető itatott kötelek szilárdsága mintegy 15 %-kal csökken.
2.2. LÁNCOK
A láncok csuklósan egymás után kapcsolódó

viszonylag rövid hosszúságú tagokból készülnek, és 2.21. Szemes lánc
csak húzóerőt visznek át. Javításkor az egyes tagok
könnyen cserélhetők, kopásra, korrózióra nem A szemes lánc körszelvényű acélból hegesztett,
érzékenyek, hőállóak. Ezen előnyei miatt széles ovális alakú szemekből áll (2.17. ábra.). A szemek
területen alkalmazhatók. hossza szerint megkülönböztetünk rövid szemű
Az anyagmozgató gépeknél hajlékony függesztő és teherláncot (MSZ 5501-63), ha a láncszem osztása
vonóelemként, a gép üzemviszonyaitól és t≤3d (szélessége b≤3,5d), és hosszú szemű vonóláncot
szerkezetétől függően sokféle, egymástól szerkezeti (MSZ 5512-63), ha t> 3d. Anyaga jól hegeszthető és
kialakításban és anyagában is különböző lánctípust nyújtható C 15 K MSZ 61.
alkalmaznak. A gyakrabban használt lánctípusok Az egyes láncszemek méretpontossága szerint
méreteit és terhelhetőségét országos szabványban megkülönböztetünk ellenőrzött méretpontosságú,
fektették le. A szabványosított láncok három nagy kalibrált, jele K, és nem ellenőrzött méretpontosságú
csoportba: a teherláncok, a hajtóláncok és a (nem kalibrált), jele N, egyszerű láncot.
vonóláncok csoportjába sorolhatók. Emelőgépeknél rövid szemű kalibrált láncot
A teherláncok darabáruk felfüggesztésére, az alkalmaznak.
emelőgépeknél terhek emelésére szolgálnak. A szemes láncok előnye a nagyfokú hajlékonyság,
Igénybevételükre jellemző a szakaszos üzem, a kis az olcsó előállítás, a szállított anyaggal szembeni
emelési sebesség. érzéketlenség, könnyű szerelhetőség, a szállító- és
A hajtóláncok szerepe a forgó tengelyek közötti továbbítóelemek egyszerű felerősítési lehetősége.
energiaátvitel. Osztásuk általában kicsi, a 100 mm-t
nem haladja meg.
A vonóláncok folyamatos működésű
szállítógépeknél a szállítóelemek vontatására vagy az
áru továbbítására szolgálnak.
Szerkezeti kialakítás szerint megkülönböztetünk
szemes, hevederes és szétszedhető láncot.
2.17. ábra. Szemes lánc
Greschik Gyula:
Hátránya a viszonylag nagy tömege, érzékenysége

a lökésszerű terhelésre (hirtelen szakadás) és az egyes
láncszemek kis felületen történő kapcsolódása miatt a
nagymértékű kopás.
Emelőelemként ma már csak kézi hajtású
emelőszerkezeteknél kb. 50 kN láncterhelésig
alkalmazzák. Kézi hajtás átvitelére húzóláncként
d=5,5 mm ø kalibrált láncot szoktak alkalmazni,
v=0,6...0,75 m/s láncsebesség mellett (MSZ 5523).
Szállítógépekben vonóelemként a hosszú szemű
vonólánc gazdaságosabb, mert tömege azonos
terhelhetőség esetén kisebb, ugyanakkor a
szállítóelemek felerősítése a rendelkezésre álló
nagyobb hely miatt könnyebben megoldható. A 2.18. ábra. Szemes kengyel
vonóláncok megengedhető sebessége súrlódó hajtás
esetén vmax=1,2...1,5 m/s, míg lánckerékkel történő
hajtásnál legfeljebb v=0,75 m/s. 2.22. Hevederes lánc
A szemes láncot csak húzásra méretezzük,
figyelmen kívül hagyva azt, hogy a láncszem Csapokkal összekötött hevederekből áll.
tulajdonképpen hajlításra és húzásra igénybe vett Emelőgépeknél a csapos (Gall-) láncot használják
görbe rúd. (2.19. ábra). A hevederek száma 2...12 db. A
A láncban megengedhető húzóerő: hevederek rögzítése a csapon a csapvég szegecsfejjé
d π
2
alakításával vagy nagyobb méretű lánc esetén
Fm = 2 Aρ m = 2 ρm, alátéttárcsával és sasszeggel történik.
4
d (cm) a láncszem anyagának átmérője. A heveder anyaga A 60 (MSZ 500), a csapé A 60
A megengedett feszültség (σm) értékét igen H.
óvatosan kell felvenni, egyrészt az előbb említett A csapos láncok méretei, szakítóterhelései és
hajlítás, másrészt a szállított anyaggal való érintkezés műszaki előírásai a MSZ 5505-74 számú
következtében előálló nagymértékű kopás és a szabványban találhatók.
gyakran fellépő lökésszerű terhelés miatt. Az A csapos lánc előnye a szemes lánccal szemben,
általában szokásos C15 K minőségű acélra kézi hajtás hogy megbízhatóbb (nincs hegesztve), és a láncok
esetén csuklóiban keletkező súrlódás kisebb a heveder és
csap érintkezőfelületeinek megmunkálása
σm = 60 N/mm²
következtében. Hátránya, hogy a láncot a láncheveder
gépi hajtás esetén
mozgási síkjától eltérő erővel nem lehet terhelni, és
σm = 25,..30 N/mm²
lényegesen drágább.
A szabványos szemes láncok méreteit és A csapos láncokat kézi hajtású, nagy teherbírású
szakítóterhelését az MSZ 5501 és 5512 tartalmazza. emelőszerkezeteknél emelőelemként alkalmazzák, ma
A láncok szakítóterhelés alapján történő méretezése: már azonban itt is inkább az acél sodronykötél kerül
kézi hajtás esetén β>4,
gépi hajtás esetén β= 10 ... 20
Fsz
biztonsággal történjék. Fm = (N).
β
A szállítóelemek felerősítése a szemes láncokra
kétféleképpen történhet: vagy rövid, 7, 9, 11, de
mindig páratlan láncszemből álló láncszakaszokat
alkalmaznak, s ezeket különleges kiképzésű, a
szállítóelemek felerősítésére alkalmas szemekkel, az
ún. kengyelekkel kapcsolják össze (2.18. ábra), vagy
pedig a folytonos, megszakítás nélküli láncra
2.19. ábra. Csapos teherlánc
hegesztéssel vagy csavarokkal erősítik fel. A
1 - külső végszem ; 2 - felfogó csap
láncvégek összekapcsolását, végtelenítését
csavarokkal összeerősített kapcsolószemmel végzik.
Greschik Gyula:
hüvely között ébredhet. A lánchüvelyre kívülről

csatlakozik a láncgörgő (5). A belső hevederek és a
hüvely elfordulásmentes illesztését a hüvely két
szélének lelapolásával és a hevederben ehhez
csatlakozó párhuzamos oldalakkal kisajtolt lyukakkal
lehet elérni. A csap és a külső heveder elmozdulását
vagy az előbb leirt módon, vagy a csap kiálló részébe
kétoldalt bemart, párhuzamos síkú hornyokba
kapaszkodó éklemezek, biztosítófülek (6) segítségével
akadályozzák meg.
2.20. ábra. Peremes-futógörgős hevederes

vonólánc'
beépítésre. Gépi hajtásnál minimálisan 5-szörös a

biztonság a hevederes lánc szakítóterhelésére
számítva, amelyet a gyári katalógus, ill. szabvány
megad (lásd MSZ 5505-74 szabványban). A lánc
sebessége nem haladhatja meg a 0,3 m/s-ot.
A lánc végének csatlakozószerkezethez rögzítése
rendszerint egy könnyen kiszerelhető csap
közvetítésével történik. Mind a szemes, mind a
csapos láncnál az utolsó láncszem kiképzése a
felfüggesztő csap méreteihez igazodik (2.19. ábra).
A folyamatos működésű szállítógépek
vonóelemeként hevederes vonóláncokat használnak
(2.20. ábra). Szerkezeti kialakítása az emelőgépeknél
alkalmazott csapos, ún. Gall-féle láncokhoz képest
jelentős eltéréseket mutat, amely főleg az
emelőgépek és a szállítógépek egymástól eltérő
üzemviszonyaira vezethető vissza. Az emelőgépeknél
alkalmazott láncok szerkezeti kialakításánál a
lánckerekek lehető legkisebb átmérőjének elérése a
cél. Ezért ezeket a láncokat rövid osztással és a
csapok átmérőjének csökkentése végett esetleg több, 2.21. ábra. Gördülőcsapágyas lánccsukló
párhuzamos hevederrel készítik. A folyamatos 1 - belső heveder; 2 - külső heveder; 3 -lánchüvely; 4
működésű szállítógépek vonóelemeinél a hevederes -lánccsap; 5 -láncgörgő; 6 – biztosítófül
vonóláncok súly- és árcsökkentése s ezzel együtt az
egész berendezés könnyítése és olcsóbbá tétele
érdekében nagy átmérőjű lánckerekeket építhetnek
be, amelyek egészen nagy osztású, 1 m-es láncok
alkalmazását is lehetővé teszik.
A 2.21. ábrán a gördülőcsapágyas, peremes
görgős vonólánc csuklójának metszete látható. A lánc
szerelési egysége két tagból áll, egy külső hevederes
és egy belső hevederes lánctagból. A belső hevederek
(1) mindig a hüvelyhez (3), a külső hevederek (2)
pedig a csaphoz (4) vannak rögzítve. Ennek
2.22. ábra. Hüvelyes hevederes vonólánc
következtében a lánckerékre felfutó lánccsuklóban a
lánctagok viszonylagos elmozdulásakor súrlódás csak
a lánccsap és a
Greschik Gyula:
2.23. ábra. Görgős hevederes vonólánc 2.24. ábra. Futógörgős hevederes vonólánc
2.25. ábra. Kardáncsuklós vonólánc

1 - heveder; 2 - vezetőgörgős-golyóscsapágyak
A láncokhoz kapcsolódó szállító elemeket és egyéb csuklók kenhetősége; hátránya, hogy a lánccsap
szerelvényeket a külső vagy belső hevederekre nagyszámú megmunkált és hőkezelt alkatrészből áll,
rácsavarozzák, vagy hozzáhegesztik. Esetleg a ezért igen költséges.
heveder anyagából kihajlított füleket alkalmaznak.
Két párhuzamosan futó vonóelemág esetén a 2.23. A hevederes lánc méretezése
lánccsapok egy darab átmenő acélrúdból készülnek. A
lánccsapok a két láncág pontos együtt futásán kívül a A hevederes láncok méreteinek megválasztásánál
szállítóelemek felerősítésére is szolgálnak. döntő tényezőként jelentkezik a lánccsuklók kopása.
A hevederes vonóláncok a csuklók szerkezeti Ennek figyelembevétele gyakran azt eredményezi,
kialakítása szerint lehetnek hüvelyes (2.22. ábra), hogy a lánc terhelhetőségét lényegesen kisebbre
görgős (2.23. ábra), futógörgős (2.24. ábra), peremes vesszük, mint amennyit a szilárdsági méretezés
futógörgős (2.20. ábra) vonóláncok. E láncok osztását alapján megengednénk.
(t=40...1000 mm), szakítóterhelését (20...900 kN) az A csuklók kopása elsősorban a csap és a persely
MSZ 5515-71 számú szabvány tartalmazza. között ébredő felszínnyomás (k) nagyságától függ, de
Térben vezethető hevederes, görgős vonóláncok a gép munkakörülményei és a lánccsuklók kenési
kardáncsuklóval készülnek (2.25. ábra). viszonyai is jelentősen befolyásolják. Az állandó és
A hevederes vonólánc a nagy teljesítményű megfelelő zsírkenés csökkenti, de emellett a szállított
szállítógépek vonóeleme, előnye a pontos osztás, a áru tulajdonságára is figyelemmel kell lenni a kenés
Greschik Gyula:
megválasztásakor. Például az igen koptató ércport E láncoknál tehát a méretezés lényegében a várható
vagy kvarchomokot szállító gépek vonóláncait sok üzemi körülményeknek megfelelő biztonsági tényező
esetben a csuklók kenése nélkül, "szárazon" megválasztásából áll.
üzemeltetik, mert a kenőanyagban megkötött por a A biztonsági tényező dinamikus hatásoktól mentes
kopás mértékét még csak növelné. A lánccsuklók vonóláncoknál β=4...5. Lökésszerű terhelések és 0,5
méretezésekor megkülönböztetjük a csukló normális m/s-nál kisebb láncsebesség esetén
és különleges igénybevételét. β=8 ... 12,
A lánccsuklók normális igénybevétele a külső és 0,5 m/s és nagyobb lánc sebesség esetén
belső hevederek által közvetített húzóerő hatására β=15 ... 20.
ébred (2.26. ábra). A külső hevederek a csappal, a Egyedi tervezésű hevederes vonólánc akkor kerül
belsők a persellyel kapcsolódnak, ez esetben a beépítésre, ha szabványos lánc a szállítógép
lánccsap főleg nyírásra van igénybe véve. szerkezeti kialakítása vagy egyéb követelmények
A lánccsukló különleges igénybevétele a miatt nem alkalmazható. Ebben az esetben a lánc
hajtólánckerék fogával való kapcsolódásakor áll elő egyes elemeit szilárdságra és a csuklót
(2.27. ábra). A csukló perselyének külső palástjára a felszínnyomásra ellenőrizzük.
fognyomás közvetlenül vagy a láncgörgő A csapok és hüvelyek keménysége HRC 48-55
közvetítésével, nagyjából egyenletesen megoszló legyen.
erőként hat. Ez az erő a külső hevederekkel bíró A megengedhető legnagyobb felszínnyomás a
csukló kapcsolódásakor a perselyt és a benne levő lánccsap és persely között:
csapot hajlításra is igénybe veszi, emellett a persely acélcsap és temperöntvény persely esetén
végénél a csap nyírást is szenved. kmeg= 10 ... 14 MPa
acélcsap és bronzpersely esetén
kmeg= 20 ... 25 MPa
acélcsap és acél persely esetén
kmeg= 16 ... 25 MPa
ötvözött hőkezelt acélcsap és acélpersely esetén
kmeg= 40 ... 45 MPa
2.24. Szétszedhető vonóláncok
2.26. ábra. Lánccsukló normális igénybevétele Könnyű és nehéz kivitelben, öntve, sajtolva vagy
kovácsolva gyártják. Szerszám nélkül szerelhetők
szét.
Öntött vonóláncok egyszerű szerkezeti felépítésük
és olcsó előállításuk miatt nyernek alkalmazást.
Anyaguk Tö.40 minőségű temperöntvény, nagyobb
terhelésnél esetleg acélöntés is lehet.
E lánctípusok előnye olcsóságukon kívül még a
könnyű szerelhetőség, a szállító- és továbbítóelemek
felerősítésére szolgáló tagok tetszőleges kialakítási
lehetősége, valamint az abrazív és korrozív
hatásokkal szembeni nagy ellenálló képesség. Ezért
2.27. ábra. Lánccsukló különleges igénybevétele főleg nedves, savas, gőzös, poros helyiségben
működő szállítógépek vonóelemeként használatosak.
Szabványos hevederes vonólánc alkalmazása esetén Mindezen előnyeik mellett alkalmazásuk ma már
a lánc méretezése egyszerű, mert a szabvány a lánc egyre jobban háttérbe szorul, amit a nagy fajlagos
szakítóterhelését rögzíti. A lánc szakítóterhelésének súly, a kis üzemi sebesség, valamint az öntvények
(Fsz) és a megengedhető legnagyobb vonóerőnek kevésbé megbízható volta indokol.
Fsz
(Fmax) viszonya a biztonsági tényező (β). Fmax = .
β
Greschik Gyula:
elfordulás ellen rögzítik, a másik végét pedig

sasszeggel biztosítják.
2.30. ábra. Csuklós acé1csapos lánc
2.28. ábra. Temperöntésű csuklós lánc Kovácsolt (sajtolt) vonólánc. A kovácsolt

vonóláncok alkalmazása az utóbbi időben került
előtérbe főleg a nagy szállítótávolságú
berendezéseknél. E lánctípusnál is a könnyű
szerelhetőség és a vonóerőre vonatkoztatott minél
kisebb önsúly elérése a cél. A 2.31. ábrán vázolt lánc
a legkülönbözőbb folyamatos működésű szállítógépek
vonóelemeként használatos. A lánc két szemből álló
egységekből tevődik össze. Az egyik szem egy
darabból készült belső tag, a másik pedig két darabból
álló külső tag. A láncszemeket két végén
szimmetrikusan sajtolt acélcsapok kapcsolják össze.
A lánc szétszerelésekor a külső tagokat a bennük
levő csappal együtt a lánc tengelyvonalához képest
90˚-kal elfordítva a belső láncszem vékonyabb
részéhez csúsztatják. így a két külső tag egymáshoz
közelíthető, s közben a csap fejei a külső tagokban
levő hornyokból kiszabadulnak. A csapot
2.29. ábra. Temperöntésű lánc szétszerelése megfelelően elfordítva, az a külső és belső
láncszemek hosszúkás nyílásain át kivehető. Az
Temperöntésű csuklós (Ewart-) lánc. Egyszerű összeszerelés fordított sorrendben végezhető.
szerkezetű, egyetlen alkatrészből képzett lánc (2.28. A 2.32. ábra hasonló módon szerelhető, könnyebb
ábra). A lánc össze- és szétkapcsolása a lánc kivitelű, laposacélból sajtolt hevederekből
tehermentesítése után a két szomszédos láncszem - a összeállított láncot mutat be.
2.29. ábrán vázolt - egymással hegyesszöget bezáró A szétszedhető láncok nagy előnye, hogy térben is
helyzetében történik. Ebben az üzem közben elő nem könnyen vezethetők. A lánctagok megfelelő
álló helyzetében az első láncszem horgos vége a kiképzésével az egyes lánccsuklóknál 2...2,5˚-os
láncszem szárában levő ék alakú bemetszésben iránytörés is megengedhető, ebben az esetben
oldalirányban elmozdítható, szétkapcsolható. A két azonban a csap csak a belső lánctag furatának egyik
láncszem minden más, üzem közbeni helyzetében sarkán fekszik fel, s így meglehetősen nagy
szétbonthatatlan. felszínnyomás áll elő, ami a lánc
Csuklós acélcsapos lánc. A temperöntésű
láncszemeket acélból (A 60 HG) készült csapok
kapcsolják össze (2.30. ábra). A csap egyik,
négyszögletes fejjel ellátott végét a külső villában
Greschik Gyula:
2.31. ábra. Kovácsolt vonólánc
terhelhetőségét korlátozza. A sajtolt és kovácsolt

szétszedhető láncok további előnye, hogy a szállító- és
továbbítóelemek igen könnyen felerősíthetők. A lánc
különösebb gondozást, kenést nem igényel.
Hátránya, hogy gyártása az előállításhoz szükséges
szerszámok miatt csak nagy sorozatban gazdaságos. A
láncok anyaga A 60 (MSZ 500) vagy annál jobb
minőségű szén acél. A lánc méretezése a hevederes
láncokéhoz hasonlóan történik, a biztonsági tényező β=
10. A lánc sebessége v= 1,0 m/s, az osztása általában
t=100...160 mm, szakítóterhelése Fsz= 12,5...250kN.
2.32. ábra. Sajtolt hevederes vonólánc
2.3. HEVEDEREK
A hevederek legáltalánosabb alkalmazási területe valamint a dobokkal és görgőkkel való súrlódása

az ömlesztett anyagokat szállító gépek csoportja. folytán előálló kopását, ezenkívül a külső nedvesség
Anyaguk és szerkezeti kialakításuk szerint szövet- ,és beszivárgását hivatott megakadályozni.
acélbetétes gumihevedert, acél- és acélsodrony
hevedereket különböztetünk meg.
2.31. Gumihevederek
Gumihevedernek nevezünk minden, a

szállítószalagok vonó- és szállítóelemeként szolgáló
olyan hevedert, amely gumival, műgumival bevont és 2.33. ábra. Szövetbetétes gumiheveder
keresztmetszete 1 - felső borítógumi; 2 - alsó
összevulkanizált pamut, műszál,
borítógumi; 3 - szállító oldal;
szövetbetétrétegekből, acélhuzal betétekből és
4 - alsó oldal; 5 - szélgumi ; 5 - szövetbetét
szükség szerint alkalmazott borító gumirétegből áll.
A gumiheveder szerkezetét a 2.33. ábra tünteti fel.
Méreteit, anyagát, szilárdsági értékeit országos
szabvány írja elő. (Gumiheveder szállítószalagokhoz
MSZ 2527-75).
A heveder erőt átvivő elemei a pamut-, műanyag-,
szövetbetét vagy acélhuzal betét (2.34. ábra). A külső
gumiborítás a betétszövetnek a szállított anyaggal,
2.34. ábra. Acélhuzal betétes gumiheveder
Greschik Gyula:
A szövetbetéteket a rajtuk s köztük levő, a gyártás rétegeket is. A párnázóbetét vastagságát ezért a
folyamán összevulkanizált gumibevonat egyesíti nagy borítógumi vastagsági előírásánál kell figyelembe
húzóerő átvitelére alkalmas hevederré. venni. A heveder felső és alsó borítógumi-vastagsága
A betétek műszaki szövetek, melyek minőségét 1...6 mm lehet.
1cm szélességre eső szakítószilárdságuk határozza A gumizás tapadásszilárdsága minimálisan
meg. A húzóerő átvitelén túlmenően a betétek (daN/cm)
feladata még a heveder olyan mértékű merevségének B R,E
biztosítása, amely az alátámasztások között a kívánt Jelű
vályús vagy sík alak megtartását eredményezi. szövetbetétek
A műszaki szövetek anyagának jelölésére az alábbi nél
betűk szolgálnak: Két szövegbetét közt 3,5 4,5
B pamut, Szövetbetét és a borítógumi közt
R viszkóz selyem, 1,5 mm borítógumi vastagságig 2,5 3,5
P poliamid szál, 2 mm és vastagabb borítógumi 3,0 4,0
E poliészter szá1. esetén
A szövet jelölését az alábbiak határozzák meg:
Ha mind a lánc- mind a vetülékirányú fonal anyaga A különféle minőségű betétekből gyártható
azonos, csak egy betűt használnak. hevederekre vonatkozólag az alkalmazható
Ha a láncfonal anyaga nem azonos a vetülékfonal betétszámokat a 11. táblázat adja meg.
anyagával, akkor az első betű a lánc, a második a
vetülék anyagát jelöli. 11. táblázat
Ha a fonalrendszeren belül is többféle anyag van A szilárdsági típusoknak megfelelő
bedolgozva, akkor a jelölés a fonalrendszer többségét hevederminőségek
kitevő anyag jele szerinti. MSZ 2527-75 szerint
A szövetbetét szilárdsági fokozatait a "típusjel" Fajlagos
fejezi ki, amelynél az anyagminőséget a betűjel, a szakító erő
Betétszámok
szövet láncirányban mért, 1 cm szélességére számított (kp/cm)
szakítóerőt (daN) a számjel fejezi ki. Az értékek az (daN/cm)
R10 sor (MSZ 1700) szerintiek: 100, 125, 160, 200, R125 R160 EP250
Hossz Kereszt B63 EP125 EP160 R250
250, 315 stb. -irány
-irány
A heveder szélességi méretsorát szabvány rögzíti. betétminőségeknél
Névleges hevederszélesség: 300, 400, 500, 650, 100 40 2
800, 1000, 1200, 1400, 1600, 1800, 2000 (mm). 125 50 2
160 63 3
A borítógumi minősége négyféle lehet: 200 80 4
Jele B10 B15 B20 B25 250 100 4
Keménysége(Sh°) 65±5 315 125 3
Szakítószilárdsága 400 160 4 3
100 150 200 250
(daN/cm²) min. 500 4
Megállapodás
Szakadási nyúlása 630 5 4 3

300 350 400 450
(%) min.
szerint
800 5 4
1000 4
Dinamikus erőhatásoknak kitett heveder készülhet 1250 5
párnázószövet-betéttel, amely egy vagy több rétegben
1600
a szövetváz és a borítógumi közé kerül. A
* A betűjel az anyagminőséget. a számjel a szövet
párnázóbetétet a heveder húzószilárdsága
láncfona1irányban mért, l cm szélességre számított
szempontjából -a betétszám meghatározásánál- nem
szilárdságát jelöli (daN)
szabad számításba venni.
A szerkezeti elemek vastagságmeghatározásánál a
párnazóbetétet úgy kell tekinteni, mint a borító gumi
egy részét, tehát a borítógumi vastagságának
mérésénél együtt kell mérni az esetleges párnázóbetét
Greschik Gyula:
A hevedernyúlás értékei: A terelődobok min. átmérője pamutbetétes

hevedernél
Szövetbetét B R,E általában Dt=40…100 z,
Jelű műanyag betétnél Dt=60…140 z.
Szakadási nyúlás min. (%) 10 10 A heveder számított szakítóereje
Megnyúlás a szakítóerő KBz
névleges értéke 10%-ának 4 2,5 Fsz = (N)
10
megfelelő terheléskor max. (%)
K a hevederbetétek szakítószilárdsága (N/cm),
B a heveder szélessége (mm),
A betétminőségek tájékoztató vastagsága a kész
z a hevederbetétek száma.
hevederben, közbenső gumizással együtt:
A hevederben megengedhető húzóerő nagysága
Betétminőség jele:
pedig a 8-as biztonsági tényező figyelembevételével
B 63 R 125 EP 125 EP 160 R 160 EP 250 R 250
KBz KBz
Tm ≤ = .
Vastagság (mm): 10β 80
1,4 1,2 1,0 1,2 1,3 1,3 2,0 Adott B szalagszélesség esetén a szükséges
±0,2 ±0,2 ±0,2 ±0,2 ±0,2 ±0,3 ±0,3 hevederbetétek száma (12. táblázat)
80T
A heveder vastagságát a szövetbetétek és a z= max
,
KB
borítógumik vastagságának összege adja.
ahol Tmax a hevederben fellépő legnagyobb
A szabványos borítógumival készített hevederrel -
húzóerő.
25 °C és +60 °C hőmérsékletű anyagok szállíthatók.
Hőálló borítógumi alkalmazása esetén a hőmérséklet
100 °C-ot elérhet. Műanyag borítású, azbeszt
12. táblázat
szövetbetétes hevederrel pedig 140 ... 160 °C-os
Betétminőség- és betétszám-választék az egyes
anyagok is továbbíthatók.
hevederszélességekhez
Nagy húzóerők felvételére betétként acélkötelet
alkalmaznak (2.34. ábra), melyet nagy szilárdságú
MSZ 2527-75 szerint
gumiburkolatban helyeznek a hevederbe. A kötél
Betétminőség
beépítésével a hevederszélességre számított Heveder-
szakítószilárdság 10...70 kN/cm-re növelhető. R125, EP125 R250
szélesség B63
R160, EP160 EP250
mm
2.32. A hevederek méretezése Szövetek száma
300 2 – –
400 3,4 3 –
A kötelekhez hasonlóan, a heveder terelőelemeire
500 3,4 3 –
előírt minimális dobátmérő mellett, csak húzó
650 3,4 3,4,5 –
igénybevételre történik a méretezés. A számított
800 3,4 3,4,5 3,4
húzóerő és a heveder számított szakítóereje között
1000 3,4 3,4,5,6 3,4,5
általában β= 8 biztonságnak kell fennállnia.
1200 – 3,4,5,6 3,4,5,6
A biztonsági tényező értékében a heveder
hajlításból, indítási és fékezési tömegerőkből, 1400 – 4,5,6 4,5,6
anyagfeladásból, mángorlásból származó
igénybevétele, valamint a heveder végtelenítésénél Ha a legjobb betétminőség alkalmazásával is a
jelentkező szakítószilárdság csökkenés van megengedettnél nagyobb betétszámot kapunk, akkor
figyelembe véve. nem marad más választás, mint vagy a
A heveder hajtó- és terelődobjainak átmérője az hevederszélesség
alkalmazott heveder betétszámától, a heveder
igénybevételétől és a dob szerepétől függően változik.
A hajtódobok min. átmérője
pamutbetétnél általában (B) Dh = 100…150 z,
műanyag betétnél (R, E) Dh=150…270 z
Greschik Gyula:
növelése, vagy a hevederhajtás megváltoztatásával

(kétdobos hajtás, gumibevonat alkalmazása a 2.33. Acél- és acélsodrony hevederek
hajtódobon stb.) a hevederben ébredő igénybevétel
csökkentése. Az acélheveder szénacélból vagy rozsdamentes
A gumihevederek toldása, végtelenítése az üzemi acélból 0,4...1,6 mm vastagságban, legfeljebb B=800
kívánalmaknak megfelelően vulkanizálással mm szélességben hidegen hengerelve készül. Mindkét
(oldhatatlan kötéssel) vagy kapcsos és horgos acélminőség szakítószilárdsága
toldással (oldható kötéssel) végezhető. Rm = 1100...1200 N/mm2
A vulkanizálás a tökéletesebb megoldás (erős, Az általános használatra nagy szilárdságánál fogva
tisztán tartható, az anyag nem hull át rajta, hosszú általában megfelel, meglehetősen korrózióálló, s így
élettartamú), egyetlen hátránya, hogy a nedves anyagok szállítására is alkalmas. 400...500 °C
hevederbetétek átlapolása nagy hevederhosszat hőmérsékletig alkalmazható. A megengedett
igényel, és ezért a hevederek kismértékű rövidítése igénybevétel σm =25 N/mm²
csak nehézkesen hajtható végre. A rozsdamentes (krómnikkel) acélhevedert főleg az
A végtelenítésnél a betétek végét 45° alatt vágják élelmiszer- és vegyiparban használják. Meleg, magas
le, és az egymás folytatását képező betétek eltolva, hőfokú (700...800˚C) anyagok szállítására kiválóan
lépcsőzetesen csatlakoznak. alkalmas. A megengedett igénybevétele
A horgos, ún. "nylos"-kapoccsal a szétszedhető, σm = 20 N/mm²
bányabeli szalagok hevedereit kapcsolják össze. A A hevederek párhuzamos összeszegecselésével
heveder két végébe a 2.35. ábrán vázolt kapcsokat vagy más módon való toldásával B=3...4 m széles
erősítik, szalag is előállítható. A hevederek hosszanti toldása,
végtelenítése is hasonlóképpen történik.
A hevederben a dobokon és a görgőkön való
hajlítás közben az átmérővel arányos feszültség lép
fel:
s
σh = E (N/mm2),
D
ahol s a heveder vastagsága (mm),
D a dob vagy görgő átmérője (mm),
E 180...205 kN/mm2 az acélheveder anyagának
rugalmassági modulusa.
Mivel az acélheveder merevebb a gumihevedernél,
a görgők és dobok átmérőjét is nagyobbra kell
választani.
2.35. ábra. Gumiheveder toldása nyloskapoccsal A hevederdobok szokásos átmérője D= 800...1200s
(mm).
s a hevederből kiálló hurkos részeket egymás mellé Az acélheveder előnye a külső hatásokkal
helyezve, bélhúrral, acéldróttal vagy sodronnyal (koptatás, rozsdásodás stb.) szembeni nagyfokú
erősítik össze. Ez a megoldás biztosítja a heveder érzéketlenség, nagy hőálló képesség és a heveder
keresztirányú hajlékonyságát s a kismértékű rövidítés könnyű tisztántartási lehetősége, ezzel szemben igen
lehetőségét, de hátránya, hogy az ömlesztett anyag a költséges. Hazánkban acélhevedert ez idő szerint még
kapcsok között áthull, s hogy a kapcsok a hevederből nem gyártanak.
könnyen kiszakadnak. A sodronyhevedereket acél- vagy fémszálakból
A gumihevederek élettartama a szállítógép fonják rugalmas, hőhatással és kopással szemben
üzemviszonyaitól, a szállított anyag tulajdonságaitól, meglehetősen érzéketlen vonóelemmé. Szénacélból
a karbantartástól, a szalag méretezésétől, a szerkezet készült sodronyhevederek 600 °C-ig, különleges acél
kialakításától, a szerelés és beállítás pontosságától, a anyagú hevederek 1200 °C-ig használhatók.
heveder minőségétől és kivitelezésétől A heveder szerkezete a gyártási eljárás szerint a
nagymértékben függ. Kedvező üzemviszonyok között legkülönfélébb lehet. Legegyszerűbbek a
a hevederek élettartama 8-10 évet is elérhet. kerítéssodronyhoz hasonló jobb vagy bal menetes
spirálisokból álló hevederek, azonban ezek hátránya,
hogy hajlításkor
Greschik Gyula:
amelyeket a súrlódóhajtás esetén szükséges nagy

átmérőjű korongok és tárcsák, valamint a
nagymértékű előfeszítés okoznak. Szállítógépeknél a
kényszerkapcsolat útján mozgatott kötél nyúlása és
végtelenítése jelent nehézséget. A szállítóelemek
felerősítése is sok problémát okoz. Mindezen
nehézségek ellenére az utóbbi időben, főleg a nagy
szállítótávolságú szállítóberendezéseknél a
kötélvonóelem alkalmazása előtérbe került.
A láncvonóelem nagy vonóerők átvitelére
alkalmas.
A lánccsuklók megfelelő kialakításával térben
könnyen vezethető, azaz mindkét síkban hajlítható.
Hőhatásra meglehetősen érzéketlen, a nyúlása igen
kicsi. Hajtása általában a hajtólánckerék és a
2.36. ábra. Sodronyheveder lánccsuklók közti kényszerkapcsolattal történik,
ugyanakkor egyes típusok, amennyiben szükségessé
a spirálisok oldalirányú mozgást végeznek, s a válik, súrlódókapcsolattal is mozgathatók. Szerelése
heveder a dobon oldalirányban elvándorol. Ezért egyszerű, hibásodás esetén gyorsan és könnyen
inkább a váltakozva jobb, illetve bal menetű javítható. A szállítóelem felerősítése nehézség nélkül
spirálokból összeállított; ún. kiegyenlített hevedert megoldható. További előnye, hogy igen hajlékony,
alkalmazzák. Ennek szerkezetét a 2.36. ábra tünteti tehát kis átmérőjű kerékre, dobra ráhajlítható, ezekkel
fel. A hosszanti szálak általában vékonyabbak, az terelhető. Így a szállítógép méretei és helyszükséglete
ezekből készült spirálisokat előre meggörbített lényegesen csökkenthetők.
vastagabb keresztszálak fűzik össze. A huzalok Ezzel szemben állnak a lánc hátrányai, mégpedig
átmérője 1...6 mm, anyaguk általában Rm=500...600 egyes, különösen poros anyagok szállítása esetén
N/mm² szakítószilárdságú szénacél, de szükség esetén fellépő nagymértékű kopás, egyes lánctípusoknál a
rozsdamentes acél, alumínium, réz, bronz stb. lánccsuklók kenésének szükségessége, a viszonylag
huzalokból is készülhet heveder. Ez utóbbiakat nagy fajlagos tömeg, valamint a nagyosztású
élelmiszerek vagy az acélt vegyileg erősen láncoknál szükséges sebességkorlátozás.
megtámadó anyagok továbbítására alkalmazzák. A A hevederek előnyös tulajdonsága a nagy működési
hevederek szélessége a B=2...3 m-t is eléri. Általában sebesség, a zajtalan, nyugodt járás, a
sík hevederként alkalmazzák, de ha nagyobb szállítóteljesítményre vonatkoztatott kis fajlagos
szállítóképesség vagy az áru oldalirányú tömeg. Igen gyakran a szállítóelem szerepét is betölti.
legurulásának meggátolása szükséges, Nincs szükség a vonóelem kenésére, s így
oldalperemekkel ellátható. A hevederek karbantartása igen egyszerű. Az acél- és
szakítószi1árdsága anyaguktól, kialakításuktól sodronyhevederek magas hőfokú anyagok szállítására
függően Fsz=2...10 kN/cm. A megengedhető terhelés is alkalmasak, általában a szállított anyag okozta
β=4...6 biztonsági tényezővel számítható. koptatásnak jól ellenállnak. A hevederek hajtása
egyszerűen, súrlódókapcsolat útján történik.
A heveder hátrányos tulajdonságai között
2.34. A hajlékony vonóelemek említhetjük, hogy a textilbetétes gumiheveder külső
összefoglalása hatásra könnyen megsérül, javítása és szerelése
nehézkes és hosszadalmas. A szállítóelemek
A sodronykötél vonóelem nagy előnye a felerősítése sok nehézséget okoz. A szállítóhevederek
szakítóerőre vonatkoztatott kis fajlagos tömeg, amely általában igen drágák. A súrlódás útján történő hajtás
különösen emelőgépeknél, nagy szállítótávolságú nagy e1őfeszítést igényel, ami a heveder
berendezéseknél jelentős. A sodronykötéllel nagy szakítószilárdságára vonatkoztatott hasznos vonóerőt
vonóerő vihető át, térben jól vezethető, karbantartása nagymértékben csökkenti. A gumiheveder a hőhatásra
egyszerű és olcsó. A jól méretezett s megfelelő érzékeny, 60°C-nál nagyobb hőmérsékletű anyag
szerkezetű kötél élettartama hosszú. szállítására csak különleges gumiból készített heveder
Mindezek a kétségtelenül jelentős előnyök sem alkalmazható. Ugyancsak a gumiheveder kellemetlen
tudják mindig ellensúlyozni azokat a tulajdonsága a viszonylag nagy nyúlás.
kellemetlenségeket,
Greschik Gyula:
2.4. A HAJLÉKONY VONÓELEM VEZETÉSÉNEK

ELLENÁLLÁSA
A vonóelem általában egyenes és íves Anyaggal terhelt vonóelem ellenállása

szakaszokból összetett pályán mozog. Az hasonlóképpen számítható, ez esetben a vonó- és
anyagmozgató gépek vonóeleme a szállítási szállítóelem valamint a rajtuk levő anyag együttes
távolságtól s a gép szerkezeti kialakításától függően tömege veendő figyelembe.
különböző módokon lehet alátámasztva, vezetve.
2.41. Egyenes pályán mozgó vonóelem

vezetése
Szokásos megoldások:
A vonóelem vezetéken csúszik (2.37. ábra).
A vonóelem vezetéken gördül (2.38. ábra).
A vezetőgörgők ez esetben a vonóelemre, láncra
vannak szerelve (pl. csuklótagos vagy
kaparószalagoknál), vagy a vonóelem futóművekre
van függesztve, ugyanezen futóművekre vannak a
szállítóelemek is felerősítve (pl. függőkonvejoroknál. 2.37. ábra. A vonóelem vezetéken csúszik
2.39. ábra).
A vonóelem helyben maradó görgőkkel van
alátámasztva, azokon gördül (pl. gumihevederes
szállítószalag, ferde gumihevederes elevátor esetén,
lásd 2.40. ábrán).
Ha a vonóelem vezetéken csúszik, a vontatási
ellenállás lejtős pályaszakaszon (2.37. ábra):
Z = µ q0 gl cos δ ± q0 gl sin δ =
= ( µ cos δ ± sin δ ) q0 g ( N)
Itt q0 (kg/m) a vonóelem tömege, l(m) a 2,38. ábra. A vonóelem vezetéken gördül
pályaszakasz hossza, µ a vonóelem és a vezeték
közötti súrlódás tényezője, és 15 a lejtős pálya
vízszintessel bezárt hajlásszöge. A második tag
előjele a vonóelem mozgásirányától függően értelem
szerint választandó.
A vontatási ellenállás vízszintes pályaszakaszon (δ
=0) :Z=mq0gl (N).
2.39. ábra. Futóműre függesztett vonóelemvezetés
A külön pályán mozgó mérsékelt kenéssel is
ellátható láncvonóelem súrlódási tényezője
m=0,15...0,25, amely a pálya nagymértékű
szennyeződése, hozzáférhetetlensége vagy egyéb
kedvezőtlen esetben még növelhető.
Az anyagtovábbításra szolgáló, kenéssel el nem
látható vályúban a lánc- és kötélvonóelem
ellenállástényezője µ=0,35...0,4 értékre vehető.
A lecsiszolt fa- vagy fémlapon csúszó textil- és 2.40. ábra. A vonóelem helyben maradó görgőkre
gumitextil heveder vontatási ellenállása µ=0,15...0,2 támaszkodik
értékkel számítható.
Greschik Gyula:
Kaparó és csúsztató rendszerű szállítógépeknél, ahol szembeállítani a tiszta, pormentes darabáruraktárban

az anyag nem a vonóelemre támaszkodik, hanem üzemelő, gondosan karbantartott függőkonvejor
azzal együtt közös vezetékben csúszik, a számítás futóművének görgőit a kőbányában szabadban
biztonsága érdekében úgy járunk el, hogy a vonó- és dolgozó csuklótagos adagoló szalag porban, sárban és
szállító elem tömegét az anyag tömegéhez hólében, esetleg hosszú téli időn át zsírozás,
hozzáadjuk, és az így megnövelt mozgó tömeg karbantartás nélkül futó, gyakran összerozsdásodott,
súrlódási ellenállását számítjuk ki az anyag és a berágódott vonóelemgörgőivel. A kedvezőtlen
csatorna anyaga közti súrlódási tényezővel. körülmények között üzemelő vagy nem kellően
Ha a vonóelem vezetéken gördül (2.38. ábra), a karbantartott szállítógépek futógörgőinek egy része
gép szerkezeti kialakítása szerint az alátámasztó gyakran nem is gördül, hanem csúszik a vezetéken.
görgőket vagy vonóelemre szerelik, és azok azzal A gördülőcsapágyazású futógörgők ellenállás-
együtt haladnak (2.39. ábra) (pl. görgős vonóláncok), tényezőjének (µg) nagy részét az általában
vagy pedig helyben maradnak, és rajtuk gördül a alkalmazott labirinttömítések alkotják.
vonóelem [pl. gumiheveder vagy kötél (2.40. ábra)]. Az előzőek figyelembevételével a
A vontatási ellenállás mindkét esetben lejtős csúszócsapágyazású futógörgők csapsúrlódási
pályaszakaszon : tényezője µs =0, 15...0,3; a gördülőcsapágyazásúaké
Z = ( µ z cos δ ± sin δ )( q0 + q ) gl , pedig a tömítési ellenállást is beszámítva,
ahol q0 (kg/m) a vonó- és szállítóelem tömege, µg=0,005...0,04 értékek között választható.
q(kg/m) a szállított anyag tömege, l (m) a Előzetes számításokhoz az általában alkalmazott
pályaszakasz hossza, δ a pálya emelkedési, illetve D/d =4...5 esetében a µz vontatási ellenállás-tényező
lejtési szöge, és µz a vontatási ellenállás tényezője értéke az alábbiak szerint vehető fel:
gördülő alátámasztásnál. csúszócsapágyazású görgőknél µz =0,03…0,07,
A vonóláncok futógörgőinek, valamint a gördülőcsapágyazású görgőknél µz =0,01…0,03.
szállítóelemekre szerelt és azokkal együtt haladó Megjegyezendő, hogy peremmel ellátott
támaszgörgőknek vontatáskor fellépő ellenállása: a futógörgők karimasúrlódása különösen az alsó-felső
gördülő ellenállás, a csapsúrlódás és a sínpálya vezetékben futó görgőknél további járulékos
egyenetlenségéből származó ellenállás. A gördülő ellenállást okoz, ezért ilyen esetekben célszerű µz
ellenállás és a csapsúrlódás vontatási ellenállás- értékét µp=0,01...0,015 peremsúrlódási tényezővel
tényezője a 2.41. ábra jelölései szerint megnövelni.
2 f + µs d A helyben maradó alátámasztó görgőkön futó
µz = értékkel számítható. heveder vontatási ellenállásában a már ismert
D
gördülési, csapsúrlódási és tömítési összetevőkön
Itt D (cm) a futógörgő átmérője, d (cm) a görgő
túlmenően nagy szerepet játszik a görgők között
csapátmérője, f (cm) a gördülőellenállás karja,
belógó heveder hajlítási ellenállása. Ezzel a kérdéssel
amelynek értéke a görgő és a vezetősín felületének
a gumihevederes szállítószalagoknál, az 5.2.
minőségétől, valamint a sínre szóródó szennyezés
fejezetben fogunk részletesebben foglalkozni.
mértékétől függően f = 0,05...0,1 cm. (Lásd még a
Tájékoztatásul annyit, hogy a gumiheveder vontatási
2.6. fejezetet). µs a futókerék csapsúrlódási tényezője.
ellenállás tényezője, amit µf-fel jelölünk;
A szállítógépek mostoha üzemviszonyai között µs
csúszócsapágyazású görgőknél µf=0,045,
értéke tág határok között változhat; függ a szerkezeti
gördülőcsapágyazású görgőknél µf = 0,020...0,025.
kialakítástól, a kenőanyagtól, a karbantartástól, a
szállított áru tulajdonságaitól, az üzemeltetési
körülményektől stb. Két szélső esetként lehet 2.42. Irányváltoztatás forgó
terelőelemmel
A vonóelem irányváltoztatása kötélkorongok,

lánckerekek vagy hevederdobok beiktatásával oldható
meg.
A kötél terelőeleme a kötélkorong. A kötéllel
érintkező horony felülete mindig megmunkált. A
horonyprofil kialakítására az MSZ 9720 szabvány ad
utasítást.
2.41. ábra. A láncgörgő vontatási ellenállása
Greschik Gyula:
A kötélkorong átmérőjét a kötél méretezésekor Legegyszerűbb a 2.44/a ábra szerinti horony,

állapítjuk meg. amelyben a lánc felfekvése tetszés szerinti, azonban a
A kötélkorong anyaga általában Öv 20. Kisebb láncot a legjobban igénybe veszi. Nagyobb
önsúly elérése céljából vagy nehéz üzemi viszonyok láncsebesség esetén a 2.44/b és c ábrák szerinti
között dolgozó, ütődésnek kitett korongok horonyprofilokat használják, amelyek a lánc jó
acélöntvényből vagy hengerelt acélból hegesztett vezetését biztosítják.
kivitelben készülnek (2.42. ábra). A korong láncközépátmérője D≥20d, ahol d a
Jobb kötélvezetési hatásfok és egyszerűbb láncacél átmérője.
karbantartás elérésére gördülőcsapágyas kivitelt A lánckorong anyaga Öv 20 vagy 25.
alkalmaznak. Szokásos beépítési módját a 2.43. ábra Csapos lánc mozgatására és terelésére megmunkált
mutatja. Alárendelt jelentőségű, ritkán használt fogakkal készült lánckereket használnak (2.45. ábra).
helyen az alacsony korongfordulat miatt a korong A lánc jó vezetése céljából a fogszélesség kb. 2
furatát bronzpersellyel látják el, vagy Öv korong mm-rel kisebb mint a hevederek közötti távolság, és a
persely nélkül is alkalmazható. Egy csapra szerelt fogszélesség a fogfej felé keskenyedik.
több korong esetén minden egyes korong kenését Szerkesztéskor ügyelni kell arra, hogy a lánckeréken
egymástól független zsírozófurattal és a lánc áthaladásakor a hevedertag a kerékaggyal ne
zsírozószelencével kell ellátni. érintkezzék, nehogy a heveder hajlítást szenvedjen.
A láncok terelését a lánc típusától függően változó Görgős hajtólánchoz való lánckerék fogazását az
kialakítású korongok, lánckerekek végzik. MSZ 790 írja elő. Anyaga Öv 20, Aö vagy A 50.
A szemes lánc terelésére lánckorongot használnak. A láncra szerelt futógörgők esetében, valamint a
A fogazás nélküli horonyprofilokat a 2.44. ábra szorosan egymás mellett fekvő hevederű
tünteti fel. vonóláncoknál a 4...5, de legfeljebb 6 oldalú,
síklapokkal határolt
2.44. ábra. Szemes lánc terelőkorongjának

horonyprofiljai
2.45. ábra. Lánckerék csapos lánchoz
2.42. ábra. Hegesztett 2.43. ábra.

kötélkorong Gördülőcsapágyas Öv
kötélkorong
Greschik Gyula:
2.46. ábra. Motolla
motollát alkalmazzák (2.46. ábra). Ennél a S' akkor a legnagyobb, ha a vonóelem (kötél vagy
lánchevederek a sokszög oldalára, a síklapokra heveder) α= 1800 ívben fogja körül a terelőkorongot.
fekszenek fel, melyeket a lánc lecsúszását és Ez esetben a korong csapjára ható erő a két
visszaugrását megakadályozó ütközőfogakkal és vonóelemágban ébredő húzóerők (T1 és T2)
oldalperemekkel látnak el. A motollák főleg a nagy összegéből adódik. A csapsúrlódási ellenállásnak a
osztású vonóláncok hajtásánál előnyösek, mert a kis terelőkorong kerületére redukált értéke
fogszám következtében kis átmérőjű, kis tömegű dk
hajtó- és terelőelemek alkalmazhatók. S′ = µ (T1 + T2 ) ( N).
Dk
A hevederek terelését hengeres alakú dobok
végzik. Ezek szerkezeti kialakításával a
szállítószalagoknál foglalkozunk. Itt:
A forgó terelőelemek ellenállása. A kötélkorongok, Dk a terelőkorong átmérője (cm),
lánckerekek, hevederdobok ellenállása (S), melyet a dk a terelőkorong csapátmérője (cm),
korong kerületére redukálva számítunk ki, két részből T2 a lefutó vonóelemágban ébredő húzóerő (N),
tevődik össze: a csapágyazásnál ébredő csap súrlódási T1 a felfutó vonóelemágban ébredő húzóerő (N),
ellenállásból (S') és a felfutó s lefutó vonóelem µ a terelőkorong csapsúrlódási tényezője;
hajlítási ellenállásából (S").
A csapsúrlódási ellenállás (S'). Ha a körülfogás csúszócsapágyazásnál µ =0,1...0,2;
szöge a (2.47. ábra), a csapágynyomás T1 és T2 erő gördülőcsapágyazásnál µ=0,01...0,03.
vektoriális összegezésével számítható:
(A korong tömegét figyelmen kívül hagyjuk.)
dk α
S′ = µ (T1 + T2 ) sin ( N ). A vonóelem hajlítási ellenállása (S"). A kötél
Dk 2 korongra hajlításakor fellépő ellenállást egyrészt az
Feltételezve, hogy a két erő közel egyenlő (T1 ~ egyes huzalok rugalmas merevsége, másrészt a
T2), a csapsúrlódási ellenállás: kötélben az egyenesből a görbületbe való haladáskor
(vagy fordítva) a huzalok elmozdulásából adódó
α dk súrlódás okozza.
S ′ = 2µ sin T1 ( N)
2 Dk
Greschik Gyula:
munka nem térül vissza teljes egészében. Hasonlóan

viselkedik a heveder is.
A hajlítási ellenállás értéke a hajlítási
ellenállástényező bevezetésével számítható:
S" = k(T1 + T2) (N).
Acél sodronyköteleken végzett kísérleti mérések
szerint a hajlításból származó veszteség nem haladja
meg a kötél erő 1 %-át. Ennek alapján a képletben
szereplő ellenállás-tényező k=0,003...0,005 értékkel
vehető fel.
A vonólánc hajlítási ellenállása (S") az alábbi
meggondolás alapján számítható (2.48. ábra).
A lánckerékre felfutó lánc 1 jelű csuklójának
mozgását megfigyelve megállapítható, hogy a
2π
lánckerék egy fogosztásának megfelelő α =
z
szöggel való elfordulásakor az A jelű láncszem a B
jelűhöz képest ugyanakkora szöggel fordul el. A
lánckerékről lefutó láncszem csuklójában pedig
2π
2.47. ábra. Forgó terelőelem vázlata ugyanakkora α = - szögelfordulás kell a lánc
z
A kötél korongra futásakor a huzalok rugalmas kiegyenesedéséhez. Ennek alapján felírható, hogy:
merevségének legyőzésére fordított munka a D d
S ′′ k = µl l (T1 + T2 ) ,
korongról való lefutáskor csak részben térül vissza. A 2 2
kötél belső súrlódása következtében a korongra És ebből
felfutó kötél nehezen veszi fel a korong görbületi d
sugarát, a lefutó ágban pedig a korongon már felvett S ′′ = µl l (T1 + T2 ) ( N )
görbület kiegyenesedését a kötél belső súrlódási Dk
ellenállása fékezi. A sodronykötél e belső súrlódási µl a lánccsukló csapsúrlódási tényezője,
ellenállása okozta veszteség miatt a hajlításhoz dl a lánccsukló csapátmérője (cm),
szükséges deformációs Dk a lánckerék osztóköre (cm).
2.48. ábra. Láncterelés vázlata

Greschik Gyula:
A µl súrlódási tényezőt igen óvatosan annak

figyelembevételével kell megválasztani, hogy a T1 T
lánccsuklóban csak kismértékű szögelfordulás megy ηt = = 1 , melynek értéke kötélre
T2 T1 + S
végbe, és az sem folyamatosan, hanem
időszakonként, a lánckerékre való fel- és lefutáskor. siklócsapágy esetén µt = 0,96,
Ezenkívül a lánccsapok kenési viszonyai is igen görgőscsapágy esetén µt =0,98.
rosszak, ezért µl=0,25...0,4.
dl A fenti értékek 180°-os korong-körülfogási szögre
Bevezetve a k = µl előző érvényesek. Amennyiben kisebb a körülfogási szög,
jelölést,
Dk akkor a csapsúrlódásból eredő veszteség csökken a
egyenletünket az alábbi egyszerűbb alakra csapra jutó terhelés csökkenése arányában. A kötél
hozhatjuk: S ′′ = k (T1 + T2 ) ( N ) . hajlításából keletkező veszteség nagysága azonban
változatlan, mert kisebb körülfogási szög esetén is
A k ellenállás-tényező értéke általában bekövetkezik a kötélnek a korongra hajlítása és
0,005...0,08 között van, esetenként pontosan kiegyenesedése.
számítható. A kötélcsigasor az emelőszerkezetekben igen gyakran
A gumihevedereknél az ellenállás-tényező alkalmazott szerkezet, ezért ennek veszteségével és
k=0,005...0,01 nagyságrendű. hatásfokával részletesebben foglalkozunk a következő
A 180°-os átfogású terelőkorongon áthaladó fejezetben.
vonóelem teljes ellenállása (tömegének figyelmen
kívül hagyásával) Példa. t=400 mm osztású görgős vonóláncot egy z=6 fogú
dk lánckerék α= 180°-kal eltérít.
S = S ′ + S ′′ = µ (T1 + T2 ) + k (T1 + T2 ) = A csapátmérő d, =40 mm, a felfutó láncágban a húzóerő T1 = 800
Dk N, a kerék csúszócsapágyazású, csapátmérő dk = 100 mm. Mennyi a
kerék ellenállása?
⎛ d ⎞
= ⎜ µ k + k ⎟ (T1 + T2 ) A lánckerék osztóköre Dk=2t=0,8m. A lánc hajlítási ellenállás-
tényezője:
⎝ Dk ⎠
dl 4, 0
Feltételezhető, hogy a terelőkorong ellenállása k = µt = 0,3 = 0, 015 .
nem nagy, ezért a számítás egyszerűsítése Dk 80
érdekében felvehető, hogy T1 = T2 ; ezzel A keréken áthaladó vonóelemben keletkező ellenállás
(kerékcsapsúrlódás, lánchajlítás) :
⎛ d ⎞
S = 2 ⎜ µ k + k ⎟ T1 = cT1 ( N) ⎛ d ⎞
⎝ Dk ⎠ S = S ′ + S ′′ = 2 ⎜ µ k + k ⎟ T1 =
A k hajlítási ellenállás-tényező mindhárom ⎝ Dk ⎠
vonóelemfajtánál alkalmazható. A csap- és ⎛ 10 ⎞
korongátmérő szokásos dk/Dk=1/6...1/7 viszonyát = 2 ⎜ 0,12 + 0, 015 ⎟ 800 = 2*0, 03*800 = 48 ( N )
⎝ 80 ⎠
felvéve, gördülő- csapágyazású terelőkorongoknál A lefutó láncágban a húzóerő:
c=0,01...0,02, csúszócsapágyazású
terelőkorongoknál c=0,03...0,08 értéke vehető T2 = T1 + S = 800 + 48 = 848 ( N)
figyelembe előzetes számításokhoz
A 90°-os körülfogású terelőkorongon áthaladó 2.43. .Kötélcsigasorok
vonóelem teljes ellenállása, ha T1 = T2 és a
csapágyat 1,4T1 erő terheli : Vizsgáljuk meg álló (helyben maradó) korong esetén a
d teheremeléskor és a tehersüllyesztéskor fellépő
S = µ k 1, 4T1 + k 2T1 = veszteségeket.
Dk
Emeléskor (2.49. ábra) a felfutó ágat a Q teher feszíti:
⎛ d ⎞ T1 Q
= ⎜1, 4 µ k + 2k ⎟ T1 ( N) T1 = Q; ηt =
= ,
⎝ Dk ⎠ T2 T2
Világosabb képet kapunk a vonóelem Q 1 − ηt
vezetésekor fellépő ellenállásokról, ha a terelőelem a veszteség: S = T2 − Q = − Q = Q
ηt ηt
hatásfokát állapítjuk meg. A bevezetett és
hasznosított vonóerő különbsége helyett a Süllyesztéskor (2.50. ábra) a Q teher mozgat.
hasznosított és bevezetett erő viszonyát vizsgáljuk: A teher süllyesztése csak akkor lehetséges, ha a
Greschik Gyula:
bevezetett munkához való viszonyával.

QH Q
ηk = = ,
2T2 H 2T2
A korong hatásfoka
T
ηt = .
T2
Az egyensúlyi
Q = T2 + T1 = T2 + ηtT2 = T2 (1 + ηt ) ,
ezzel
T2 (1 + ηt ) 1 + ηt
ηk = = ;
2T2 2
tehát a mozgó korong kötélvezetésének hatásfoka jobb
az álló korongénál. Ha pl. µt=0,96, akkor µk=0,98.
Az álló koronghoz hasonlóan, kimutatható, hogy
2.49. ábra. Teheremelés álló koronggal tehersüllyesztéskor a mozgó korong vesztesége
kisebb, mint emeléskor.
Emelőgépeknél a terhet gyakran több kötélágra
függesztik. A kötélágak számának növelésével
csökken az egy kötélágra eső terhelés, ezáltal kisebb
méretű kötél, kisebb átmérőjű dob alkalmazható.
2.50. ábra. Tehersüllyesztés álló koronggal
korongra felfutó kötélágat feszítő erő kisebb mint a

korongról lefutó kötélág terhelése:
T1′ T1′
ηt = = ,
T2′ Q
a veszteség:
S ′ = T2′ − T1′ = Q − ηt Q = Q (1 − ηt ) .
S> S', tehát teheremeléskor a fellépő veszteség
nagyobb, mint süllyesztéskor.
Kötélvezetés hatásfoka mozgó korong esetén (2.51.
ábra).
Emeléskor a kötélvezetés hatásfoka (µk) mozgó
korong esetén egyenlő a hasznosított munkának a
2.51. ábra. Teheremelés mozgó koronggal
Greschik Gyula:
A kötél vezetés hatásfoka pedig:

Q Q 1 − ηtz
ηk = = ,
zTz z Q (1 − ηt )
ill.
1 1 − ηtz Q
ηk = = .
z 1 − ηt zTmax
Ha ismert µk akkor egyszerű kötélcsigasor esetén a
legnagyobb kötélerő :
Q
Tmax = Tz = .
zηk
Egyszerű kötélcsigasorok kötél vezetésének
hatásfoka sikló-, ill. görgőscsapágy esetén
Csapágy Hordkötélágak száma (z)

2 3 4 5 6
Kötélvezetés hatásfoka (µk)
sikló- 0,98 0,96 0,94 0,92 0,905
2.52. ábra. z kötélágú teherfelfüggesztés vázlata görgős- 0,99 0,98 0,97 0,96 0,95
Állapítsuk meg egy z kötélágas teherfelfüggesztésű A 2.52. ábrán vázolt csigasor Tz jelű kötelének
kötélvezetés hatásfokát. A kötélelrendezést a 2.52. kötéldobra csévélésekor a kötél vízszintes irányban
ábra mutatja. vándorol, amelynek következtében a horog emeléskor
A kötél méretezéséhez mértékadó legnagyobb (Tz) vagy süllyesztéskor nem függőlegesen, hanem ferdén
kötélerőt az egyes korongok µt hatásfokának emelkedik, ill. süllyed. A horognak e kismértékű
figyelembevételével számíthatjuk: vízszintes irányú mozgása a daru használatakor
T1 T2 T1 T1 zavarólag hat. E hátrány kiküszöbölésére az
T2 = ; T3 = = ; T4 = ; emelőgépekben két, egymás mellett elhelyezett
ηt ηt η t
2
ηt3
egyszerű kötélcsigasort, ún. ikercsigasort
T1 alkalmaznak (2.53. ábra). )
Tz = .
ηtz −1
Az egyensúly feltételéből következik, hogy
Q = T1 + T2 + T3 + … + Tz =
T1 T1 T1 T1
= T1 + + + +…+ .
ηt η t
2
η 3
t ηtz −1
T1
kiemelve -et:
ηtz −1
T1
Q=
η z −1 (η t
z −1
+ … + ηt2 + ηt1 + 1)
t
A legnagyobb kötélerő
T1
Tmax = Tz = =
ηtz −1
Q 1 − ηt
= =Q ,
1 + ηt + η + … + ηt
t
z −1
2
1 − ηtz
mert a mértani sor összege
1 − ηtz 2.53. ábra. Iker-kötélcsigasor vázlata
1 + ηt + ηt2 + … + ηtz −1 = .
1 − ηt
Greschik Gyula:
hordkötélágak számára (z=2-6). Iker-kötélcsigasorok

alkalmazása esetén a kötélvezetés hatásfoka egyenlő
az összes hordkötélágak számának felére
megállapított hatásfok értékével. Ezáltal tehát a
táblázat a 4-12 kötélágas ikercsigasorok hatásfokait is
megadja. Pl. 8 kötélágas ikercsigasorral való
felfüggesztés esetén a hatásfok azonos a 8/2=4 kötél
ágú egyszerű csigasor hatásfokával (µk=0,94, ill.
0,97).
A dobon fellépő veszteséget külön kell figyelembe
venni, és azt az álló korong veszteségévei vehetjük
egyenlőnek.
Az emelőgépeknél gyakrabban használatos 4, 8
összkötélágas kötélvezetés-elrendezés a 2.54., 2.55.
ábrákon látható. Mindegyik felfüggesztést
ikercsigasorként képezték ki. Ez biztosítja a horog
függőleges irányú mozgását és a kötélkorongokon
2.54. ábra. Négy kötélágas teherfelfüggesztés átfutó kötél ellentétes irányú hajlításának elkerülését.
2.44. Az íves pályaszakaszok ellenállása
A pályaíveken a vonóelem a szerkezeti

kialakításától függően csúszva vagy gördülve
haladhat végig, esetleg pályáját helyben álló
terelőgörgők jelölik ki. Az íves szakaszon áthaladva,
a vonóelem hajlítása, valamint a csúszó vonóelem
súrlódása vagy a görgők gördülő ellenállása és
csapsúrlódása okoz ellenállást.
Íves pályán csúszó vonóelem ellenállása (2.56.
ábra). A vonóelemben ébredő erő a pályaív elején T1
az ívre ráfutó s közben elhajló vonóelemben S”1 =kT1
hajlítási ellenállás ébred, Úgyhogy az ív kezdetén 1
vonóelemben levő tényleges erő
2.55. ábra. Nyolc kötélágas teherfelfüggesztés
T1′ = T1 + S1′′ = T1 + kT1 = (1 + k ) T1 ,
Emeléskor az ikercsigasorból kihúzott két kötélágat ahol k a vonóelem hajlítási ellenállás-tényezője.
jobb és bal menetű dobra csévélve, a kötelek A kötélsúrlódás ismert képlete alapján a pályaív
vízszintes irányú vándorlása kiegyenlítődik. Az végén a mozgó vonóelemben ébredő erő
ikercsigasorba befűzött kötél közepét pedig rögzítés T2′ = T1′e µα
helyett egy kisebb átmérőjű korongon (kiegyenlítő
kötélkorong) vetik át, a két csigasorban esetleg
előálló kötélerők, ill. kötélnyúlás különbségének
kiegyenlítésére. További előnye az ikercsigasor
alkalmazásának a tehernek két csigasorra való
eloszlása következtében előálló kötélméret-
csökkenés. Tehát ikercsigasor esetén
Q
Tmax = .
2 zη k
Az előzőekben a több kötélágas egyszerű
kötélcsigasorok kötélvezetésének hatásfokát adtuk 2.56. ábra. Íves pályán csúszó vonóelem vázlata
meg különböző
Greschik Gyula:
ahol e a természetes logaritmus alapszáma, µ a

vonóelem és a vezeték közti mozgó súrlódási tényező,
α pedig a pályaív középponti szöge.
Az ívből kifutó vonóelem (lánc) kiegyenesedésekor
újabb S2” hajlítási ellenállás jelentkezik, úgyhogy a
vonóelemben az ívelhagyásakor ébredő erő
T2 = T2′ + S 2′′ = T2′ + kT2′ = (1 + k ) T2′ ,
végeredményben
T2 = (1 + k ) T1e µα .
Az irányeltérítés ellenállása, vesztesége
S = T2 − T1 = T1 ⎡(1 + k ) e µα − 1⎤ .
2
⎣ ⎦
Ez a számítás a csuklós láncokra nézve pontos
eredményt ad, heveder és kötél esetében azonban csak
közelítő eredményt kapunk. Ennek az oka abban
keresendő, hogy a heveder és kötél hajlításakor
befektetett munka nagy része a kiegyenesedéskor
visszatérül, ennek következtében a hajlítási ellenállás
teljes értéke az ív elején jelentkezik, tehát ott T’1= (1
2.57. ábra. Íves pályán gördülő vonóelem vázlata
+ 2k)T1 értékkel kellene számolnunk.
b) íves pályán csúszó lánc ellenállása
Íves pályán gördülő vonóelem ellenállása (2.57.
⎡⎣(1 + k ) − 1⎤
2 µzα
S = T2 − T1 = T1 e ⎦.
ábra). Hasonlóképpen számítható, csak a µ súrlódási
tényező helyett µz vontatási ellenállás-tényezőt kell Ha µ=0,35 és α=90°=Π/2,
Akkor ema=1,733.
alkalmazni:
⎣(1 + 0, 006 ) 1, 733 − 1, 0 ⎤⎦ =
S = 800 ⎡
2
S = T1 ⎡(1 + k ) e µ zα − 1⎤
2
⎣ ⎦
Példa. Az előző példában szereplő láncot R=Dk/2=1,0 m = 800 * 0, 753 = 602, 4 ( N )
sugarú α= 90°-os ívben kell vezetni. Megvizsgálandó, hogy az
irányeltérítés ellenállása a különböző terhelési lehetőségeknél c) Íves pályán gördülő lánc ellenállása
hogyan alakul.
A lánc hajlítási ellenállás-tényezője A lánc futógörgőjének átmérője D=130mm, a csapátmérő
dl 40 d=60mm; µ=0,25, és f=0,05cm. A vontatási ellenállástényező
k = µl = 0, 3 = 0, 006. 2 f + µd 2 * 0, 05 + 0, 25 * 6, 0
Dk 200 µz = = = 0,12,
a) Lánckeréken (Dk=2,0m) terelt vonóelem ellenállása D 13
µzα
és e = 1, 207,
⎛ d ⎞ ⎡⎣(1 + k )
2 µzα
− 1⎤
= ⎜ 1, 4 µ + 2k ′ ⎟ T = S = T1 e ⎦=
k
S
⎝ ⎠
1
D
⎣(10, 006 ) 1, 207 − 1, 0 ⎤⎦ =
= 800 ⎡
k
( )
2
10, 0
= 1, 4 * 0,12 + 2 * 0, 006 800 = 16, 3 ( N )
200 = 800 * 0, 2214 = 177,12 ( N).
Greschik Gyula:
2.5. VÉGTELENÍTETT HAJLÉKONY VONÓELEM MOZGATÁSA
A vonóelem és a vonóelemet mozgató A legkisebb feszítés nagyságát a hajtótárcsás vonó

hajtógépelem között az erőátadó kapcsolat lehet elemen mozgatás biztonságos üzeméhez szükséges
súrlódó kapcsolat vagy kényszerkapcsolat. T1
= ψ ≤ e µα , szabja meg, ahol ψ a hajtógép típusára
T2
2.51. Súrlódóhajtás
jellemző áthúzási tényező.
A megcsúszás elleni biztonság:
A súrlódóhajtással átvihető kerületi erő nagysága a
S T2 ( e − 1) ( e − 1)
µα µα
kötélsúrlódás ismert alapegyenletéből kiindulva
határozható meg (2.58. ábra):
β= = = ≥ 1,
Fk T1 − T2 ψ −1
T1max = T2 e µα , és az előírt β biztonság eléréséhez szükséges
ahol T1 a hajtóelemre felfutó vonóelemben ébredő áthúzási tényező
húzóerő, T1max a megcsúszás határán ébredő húzóerő a e µα − 1 + β
felfutó vonóelemben, T2 a lefutó ágban ébredő ψ= .
húzóerő, e a term. log. alapszáma, µ a vonóelem és a β
súrlódó felület közti súrlódási tényező, α a hajtóelem Az előbb közölteket vizsgáljuk meg a 2.58. ábrán.
átfogási szöge. A nyílirányban hajtott tárcsán átvett hajlékony
A kerületi erő, tehát a hasznos vonóerő, a vonóelemet a T1 és T2 erő terheli. Ha a vonóelem
vonóelem merevsége következtében éppen a megcsúszás határán van, akkor a T1max és T2
fellépő
ellenállást elhanyagolva: között a vonóelemben fellépő erő változását egy
logaritmikus csigavonallal ábrázolhatjuk, amely az A
Fk = T1 − T2 .
ponttól a B pontig terjed.
Természetesen a kerületi erő nem lehet nagyobb a A két pont közötti C pontban az erő nagyság
tárcsa felületén fellépő súrlódóerőnél, melynek
határértéke: T2′ = T2 e µα1 , ahol α1 és A és C pontok közötti
( )
S = T2 e µα − 1 , és Fk < S átfogási szög.
A tárcsa kerületén minden pontban más a
E feltételekből az Fk kerületi erő átadásához vonóelemben ébredő erő nagysága. Ez az erőeloszlás
szükséges feszítés mértéke, azaz a lefutóágban nem függ a fordulat irányától.
megkívánt erő nagysága is számítható: Ha a nagyobbik terhelés T1’ értékre csökken, ehhez
Fk a terheléshez nem szükséges a vonóelem felfekvése
T2 = µα .
e −1 az α átfogási szögnek megfelelő íven (2.59. ábra),
hanem csak α' átfogási szögnek megfelelő íven.
Ebben az esetben
2.58. ábra. A kötélsúrlódás diagramja a megcsúszás

határán
2.59. ábra. A kötélsúrlódás diagramja csökkentett
terhelés (T’1) emelésekor
Greschik Gyula:
a vonóelemben a C pontig csigavonal szerint változik

a húzóerő. Itt már akkora az erő, mint a csökkent
terhelés, tehát a C ponttói a B pontig a húzóerő nem
nő tovább. A tárcsának ez a része nem működik
hajtótárcsaként, csak irányeltérítést végez.
Ha a forgásirány ellentétes és a vonóelem-súrlódás
változatlan, a vonóerő-diagram ugyanolyan lesz, mint
előbb (2.60. ábra). Ha a T1 terhelés T1’-re csökken,
akkor ismét α' átfogási szög szükséges ahhoz, hogy a
T2 erő a csökkentett másik oldali erőt egyensúlyban
tartsa. Az α' szöget attól a ponttól kell mérni, ahol a
kötél a hajtótárcsáról lefut (2.60. ábra).
Ha a körülfogott ív szöge akkora, mint a szükséges
2.61. ábra. Két hajtóelemes vonóelemhajtás
szög, akkor a súrlódás éppen elég a csúszásmentes
induláshoz, S = Fk.
számának emelésével lehetséges. Két hajtóelem
A hajtóelem kerületén átvezetett vonóelem
alkalmazásakor a hajtási viszonyok a következő
igénybevétele különféle okokból folyton változik. A
módon alakulnak. A 2.61. ábra jelöléseivel felírható :
hajlékony vonóelem (kötél, heveder) rugalmas
szerkezet, ezért nagyobb terheléseknél megnyúlik, T1 = Tx e µ1α1 , és Tx = T2 e µ2α 2 ;
kisebbnél megrövidül. Ez a hosszváltozás okozza azt, ebből
T1 = T2 e µ1α1 e µ2α 2 = T2 e(
hogy a vonóelem a hajtóelemhez képest elmozdul, µ1α1 + µ2α 2 )
,
elkúszik.
Ha µ1=µ2, azaz a két hajtóelemen a súrlódási
A vonóelemben ébredő legnagyobb erő, ha S=Fk,
ill. β= 1: tényező azonos, akkor
µ (α1 +α 2 )
F F e µα T1 = T2 e = T2 e µα ,
Tmax = T1 = T2 + Fk = µα k + Fk = µαk . ahol α=α 1+α 2
e −1 e −1
Az egyenleteket vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy Tehát a két hajtóelemes hajtás azonos súrlódási
a vonóelem igénybevétele ugyanazon kerületi erő tényező esetén úgy számítható, mintha egy, nagy
átadásakor csökken, ha µ és α értéke növekszik. Tehát körülfogási szögű hajtóelemünk lenne.
a vonóelem gazdaságos kihasználása érdekében mind
a hajtóelem körülforgási ívének, mind a vonó- és A két hajtóelem között ébredő vonóe1em-
hajtóelem közti súrlódási tényezőnek a növelése húzóeruből (Tx) kiindulva, az első hajtóelemen átadott
kívánatos. kerületi erő
A körülfogási ív nagysága egy hajtóelemen F1 = T1 − Tx = Tx e µα1 − 1 , ( )
általában α=180...240°, további növelése a a második hajtóelemen átadott erő
hajtóelemek µα 2
e −1
F2 = Tx − T2 = Tx µα 2
,
e
közvetlenül felírható, hogy ..
F1 ( e − 1) e
µα1 µα 2
= ,
F2 e µα 2 − 1
és ha α 1=α 2=α /2,
α α
F1 µ µ
= e 2 , azaz F1 = F2 e 2 .
F2
A teljes kerületi erő
α
µ ⎛ µα ⎞
Fk = F1 + F2 = F2 e 2
+ F2 = F2 ⎜ e 2 + 1⎟ .
⎝ ⎠
Kötélhajtásoknál az α átfogási szögeket és ennek
2.60. ábra. A kötélsúrlódás diagramja csökkentett megfelelő szokásos hajtókorong-elrendezéseket a
terhelés (T’1) süllyesztésekor 2.62.
Greschik Gyula:
ábra tünteti fel. Hevederhajtásnál a hajtódobok A súrlódási tényező értékeit különböző anyagokra
elrendezését lásd az 5.19. ábrán [18]. a 13. táblázat, az ezekhez tartozó ema. értékeket a 14.
A µ súrlódási tényező a hajtóelem felületének táblázat tartalmazza.
anyagától, simaságától és üzemi állapotától függ,
értéke nagyobb súrlódási tényezőjű anyagok (gumi-, 13. táblázat
szövet vagy fabevonat) alkalmazásával növelhető A µ súrlódási tényező értékei különböző anyagok
(2.63. ábra). alkalmazása esetén
A vonó- A dob felülete
Üzemi
elem gumival fával
állapot fém
anyaga bevon bevont
száraz 0,15-0,20
acél – –
zsírozott 0,1
száraz 0,25-0,30 0,40 0,35
nyirkos
v.poros 0,2-0,25 0,20 0,20
gumi
vizes v.
nagyon
poros 0,1-0,15 0,15 0,15
textil száraz 0,2-0,25 0,4 0,25
2.62. ábra. Hajtókorong-elrendezések
1 - egyhornyú hajtókorong; 2 - kéthornyú A hajtótárcsán átadható kerületi erő növelhető a
hajtókorong horony alakjának célszerű kialakításával.
A kötél és a tárcsa között fellépő súrlódóerőt
növelhetjük, ha ék alakú hornyot alkalmazunk (2.64.
ábra
2.64. ábra. Ék alakú kötélhorony metszete

2.63. ábra. Súrlódást növelő betéttel ellátott
hegesztett hajtókorong metszete
14. táblázat
ma
Az e értékei az átfogási szög és a súrlódási tényező függvényében
µ
α
0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35 0,4
90 1,17 1,26 1,37 1,48 1,60 1,73 1,87
180 1,37 1,60 1,87 2,29 2,57 3,00 3,51
210 1,44 1,73 2,07 2,50 2,98 3,60 4,30
240 1,52 1,87 2,30 2,84 3,40 4,32 5,32
270 1,60 2,02 2,56 3,24 4,10 5,17 6,55
300 1,68 2,19 2,84 3,70 4,80 6,23 8,10
360 1,87 2,57 3,51 4,81 6,59 9,02 12,35
420 2,07 2,98 4,30' 6,20 8,93 12,86 18,54
480 2,30 3,49 5,32 8,00 12,18 18,54 28,21
Greschik Gyula:
A súrlódóerő az ékhoronynál 2A/N arányban

megnövekszik.
2 A sin γ / 2 = N ,
2A 1 µ0
= , és így µ = ,
N sin γ / 2 sin γ / 2
ahol µ0 a súrlódási tényező a kötél és a tárcsa között,
µ a látszólagos, azonban a hajtóképességre mértékadó
súrlódási tényező.
Az ékhoronyban a kötél két vonal mentén fekszik
fel, a vonalak kopás után felületekké alakulnak, a
kötél fészket koptat. Hosszú ideig tartó kopás után a
kezdeti nagy központi szög kisebbedik, és ennek
következtében a súrlódóerő csökken, az erőátvitel
romlik (2.65. ábra). Nem változik a horony alakja és
ezzel az erőátvitel, ha alámetszett hornyot
alkalmazunk (2.66. ábra). Ekkor, a hajtóképességre
mértékadó súrlódási tényező [42]
1 − sin β / 2
µ=4 µ.
π − β − sin β 0
2.67. ábra. Karlik-rendszerű ollós fogó
a) zárt; b) nyitott
onnan kiemelkedő kötél önműködően zárja, nyitja a
fogókat. A 2.67. ábra Karlik-rendszerű ollós fogót
összeszorított és oldott helyzetben ábrázol.
Példa. Súrlódóhajtással Fk = 1000 N vonóerőt kell a

hajtódobról a vonóelemre átszármaztatni. A hajtódob körülfogási
szöge α=180°. Megvizsgá1andó, hogy lánc és gumitextil heveder
alkalmazásakor mekkora a vonóelemben ébredő legnagyobb erő,
és milyen feszítőerő szükséges.
Rövid szemű teherlánc esetén µ=0,15, ema = 1,6.
A láncban ébredő legnagyobb erő
e µα 1, 6
T1l = Fk µα
= 1000
2.49. ábra. Teheremelés álló koronggal e −1 1, 6 − 1, 0
1, 6
= 1000 = 2666 ( N ) .
0, 6
A feszítőerő nagysága
Fk 1000
T2l = µα
= = 1666 ( N )
e − 1 1, 6 − 1, 0
Ha gumihevedert alkalmaznak, akkor µ=0,3; ema =2,57.
A legnagyobb erő:
e µα 2,57
T1l = Fk µα
= 1000
e −1 2,57 − 1, 0
2,57
= 1000 = 1637 ( N ) .
1,57
A feszítőerő pedig
2.50. ábra. Tehersüllyesztés álló koronggal Fk 1000
T2l = µα
= = 637 ( N )
e − 1 2,57 − 1, 0
A súrlódóerő növelhető a hajtótárcsa kerületébe Amint látható, gumiheveder alkalmazásával ugyanakkora
beépített fogókkal. A horonyba befekvő, illetve az vonóerő 2,5-szer kisebb feszítéssel származtatható át és a
vonóelem igénybevétele is kb. 1000 N-nal kevesebb.
Greschik Gyula:
A hajtó lánckerékre felfutó lánccsukló mozgása az

2.52. Kényszerkapcsolat AB ív mentén a végtelen hosszú hajtórudas forgattyús
hajtómű mozgásához hasonlítható. A lánc sebessége
A hajtóelem és vonóelem közti akkor a legnagyobb, amikor a lánccsuklóhoz tartozó
kényszerkapcsolattal általában a végtelenített középponti sugár a lánc haladási irányára merőleges
vonóláncok hajtását végzik. Előnye a súrlódóhajtással (C pontban)
szemben, hogy a hajtó lánckerékről lefutó láncágban vax = r0ω = v0 ( m/s )
aránylag igen kis láncfeszítésre van szükség, tehát A legkisebb láncsebességet pedig φA = 90°-a/2, ill.
ugyanakkora vonóerő kisebb szakítószilárdságú
vonóelemmel vihető át, ezért nagy vonóerők esetén is φB = 90°+α/2-szöggel jellemzett A, ill. B pontokban,
gazdaságosan használható. Ezzel szemben főleg a kis azaz a lánccsukló kapcsolódásba lépésének
fogszámú lánckerékkel történő hajtás sebessége nem időpontjában észleljük, amikor is
α π
egyenletes, aminek következtében a láncban -főleg
nagyobb sebesség esetén- nem elhanyagolható
vmin = v0 sin ϕ A = v0 cos = v0 cos ( m/s ) .
2 z
dinamikus igénybevételek lépnek fel. A közbeeső AB ív menti pontokban a lánc sebessége
A vonólánc sebességi és gyorsulási viszonyai (2.68. vx = v0 sin ϕ = r0ω sin ϕ
ábra). A lánccsuklók a hajtó lánckerékre felfutással
ahol φ szög φA = 90°-α/2 és φB = 90° + α/2- értékek
az éppen kapcsolásban levő fog által rájuk
kényszerített mozgást veszik át, amíg a lánckerék egy között változhat.
fogosztásnak megfelelő központi szöggel el nem A lánc ostorzó mozgását jellemző kilengés
fordul s a következő kerékfog lép kapcsolódásba. nagysága
π ⎛ π⎞
Hajtómotolla alkalmazása esetén a lánccsuklók a u = r0 − r0 cos = r0 ⎜1 − cos ⎟ ( m ) .
motollasokszög csúcsain helyezkednek el, és z ⎝ z⎠
mozgásuk is megegyezik a motollasokszög A lánc sebességének középértéke (vk) az időegység
csúcsainak mozgásával. A lánccsuklók alatt áthaladt lánccsuklók számából határozható meg.
mozgástörvényei mindkét hajtóelemnél (a znt zt
lánckeréknél és motollánál) azonosak. vk = = ω ( m/s ) .
A lánc sebességviszonyainak vizsgálatánál abból 60 2 π
az alapvető feltételből indulunk ki, hogy a hajtóelem A lánchajtás egyenlőt1enségi foka (δ) pedig a
szögsebessége állandó, ebből következik, hogy a sebességi viszonyokból számítható:
fogak vagy motollacsúcsok kerületi sebessége is π π
állandó, azaz v0= r0 w= állandó. vmax − vmin r0ω − r0ω cos 2 1 − cos 2 π
δ= = = .
Itt r0 a t osztású láncot hajtó motolla vagy vk zt π z
lánckerék osztókörének sugara (2.68. ábra). ω sin
2π 2
t A sebességváltozás következtében a lánccsuklóban
r0 = ,
π gyorsulások is fellépnek. A hajtókeréken átforduló
2sin csap centripetális gyorsulása
2
ac = r0ω 2 ( m/s ) ,
2
ennek a lánc haladási irányába eső vetülete az AB ív

φ szöggel jellemzett pontján
ax = ac cos ϕ = r0ω 2 cos ϕ .
A gyorsulás legnagyobb értékét az A pontban éri
el, ahol
α
ϕ A = 90° − ,
2
⎛ α⎞ π
és a A = r0ω 2 cos ⎜ 90° −
⎝
⎟ = r0ω sin
2⎠
2
z
( m/s ) .
2
2.68. ábra. Láncmozgatás vázlata

Greschik Gyula:
A B pontban a gyorsulás nagysága ugyanekkora, szükséges munka:

csak szükséges munka ellentétes irányú. 2
vmax − vmin
2
mω 2 2 2
aA = -aB = amax . L1 = m
2
=
2
( r0 − r2 ) ( J ) ,
A láncban ébredő legnagyobb gyorsulás értéke
2π vk
számítás szempontjából egyszerűbb alakra hozható, ha
az
mivel r02 − r22 = ( t / 2 ) és ω =
2
z t
(s ),
−1
π m⎛π ⎞
2
amax = r1ω 2 sin egyenletbe L1 = ⎜ vk ⎟ ( J ) .
z 2⎝z ⎠
π t 2π vk
r0 sin = és ω = értékét A gyorsítómunkából a lassítás alatt visszatérül
z 2 z t L2=ηL1 (J).
helyettesítjük be. Ennek alapján A veszteség Lv.=L1=La=(1-h)L1=vL1 (J), ahol
2 2
t ⎛ 2π vk ⎞ 2⎛π ⎞
amax = ⎜
2⎝ z t ⎠
⎟ = ⎜ vk ⎟
t⎝z ⎠
m/s 2( )
v=1-η veszteségtényező, és η az energiavisszatérítés
hatásfoka (η=0,7 ... 1,0).
A lánc sebességének és gyorsulásának időbeli Mivel L veszteség egy láncosztásnak megfelelő t
változását a 2.69. ábra mutatja. Minden új láncszem hosszúságú út befutása alatt áll elő, e
bekapcsolódásakor a láncgyorsulás -amax értéktől munkaveszteséget okozó ellenállás középértéke e
2
ugrásszerűen +amax értékre változik, majd csaknem Lv v m ⎛ π ⎞
lineárisan csökken újra -amax értékre. periódus alatt: S = = ⎜ vk ⎟ ( N )
t t 2⎝z ⎠
A nagy osztású 4 vagy 5 oldalas motollával hajtott
A gyorsító ellenállás és a tehetetlenségi erő
vonóláncoknál a lánc járása igen egyenlőtlen, s az
legnagyobb értékét összehasonlítva azt találjuk, hogy
ebből adódó dinamikus terhelések is jelentősek. A
v
dinamikus terhelés a lánc és a vele együtt mozgó S = K max ( N ) .
részek tömegének periodikus, ütemes gyorsulásából és 4
lassulásából adódik. A lánc szilárdsági méretezése szempontjából a
A gyorsulással együtt változik a láncban ébredő Kmax. erőt figyelembe kell venni, úgyhogy a terhelés
tehetetlenségi erő is. Nagysága K=ma (N) legnagyobb (Tmax), az állandó vonóerő (Z), és a dinamikus,
értéke pillanatnyilag fellépő tehetetlenségi erő (Kmax)
2m ⎛ π ⎞
2 összege:
K max = mamax = v
⎜ k⎟ ( N ) , Tmax. = Z+Kmax (N).
t ⎝z ⎠ A vonóelem hajtásának energiaszükséglete,
ahol m=G/g (kg) a gyorsított láncág, a vele együtt valamint a lánccsukló kopását befolyásoló
mozgó szállító elemek s a bennük levő áru tömege. felszínnyomás számításánál viszont a gyorsítási
Meg kell jegyezni, hogy a lánc mozgási energiája ellenállást kell alapul venni, A vonó elem összes
megnövekszik, majd a lassulás időszaka alatt a vontatási ellenállása
gyorsításra fordított energia visszatérül. Mint minden Zm = Z+S.
munkafolyamatnál, itt is vannak veszteségek, ezért a Mivel a gyorsítási ellenállás nagysága normális
gyorsításra fordított munka nem teljes egészében térül esetben a vonólánc állandó vontatási ellenállása
vissza. Az m tömegű láncág egyszeri felgyorsításához mellett eltörpül (S<<Z), a számításokban
elhanyagolják.
Példa. Egy vízszintes, láncvonóelemes, L=50m
szállítótávolságú szállítógép q0=70kg/m tömegű, t=0,3 m osztású
görgős vonólánccal működik.
A kívánt láncsebesség vk=2,3 m/s, az állandó vonóerő Z=5kN.
Kiszámítandó a lánchajtás egyenlőtlenségi foka, valamin t a lánc
legnagyobb gyorsulása.
z=6 fogú lánckereket alkalmazunk, ennek osztókörátmérője
Dt=0,6 m; r0=0,3 m.
A lánckerék fordulatszáma:
60vk 60 * 0, 3
2.69. ábra. A lánc sebességének és gyorsulásának n= = (
= 10 min
−1
).
időbeli változása zt 6 * 0, 3
Greschik Gyula:
A lánckerék szögsebessége : A lánccsap centripetális gyorsulása:
ω=
2π n
=
2π *10
= 1, 045 (s ). -1 ac = r0ω = 0, 3 *1, 045 = 0, 327
2 2
( m/s ) .
2
60 60 A lánc legnagyobb gyorsulása:

A lánc sebességének maximális értéke: π
vmax = r0ω = 0, 3 *1, 045 = 0, 314 ( m/s ) . amax = r0ω sin
2
(
= 0, 327 sin 30° = 0,163 m/s
2
)
z
A láncsebesség minimuma:
π 180 Példa. Meghatározandó a lánchajtás egyenlőtlenségi foka (δ)
vmin = vmax cos = 0, 314 cos = 0, 272 ( m/s ) . és legnagyobb gyorsulási értéke (amax) az előző példában szereplő
z 6 vonólánc z= 3 ... 8 fogú lánckerékkel való hajtása esetén.
A lánchajtás egyenlőtlensége: A számítás eredményét összefoglalva a 15. táblázat adja. A
vmax − vmin 0, 314 − 0, 272 0, 042 z=3 oldalú lánckerék egyenlőtlensége a 60%-ot is meghaladja,
δ = = = = 0,14. ezért nem is alkalmazzák. A z=4 is kedvezőtlen, de ezt alacsony
vk 0, 3 0, 3 sebesség esetén használják (kotrók vederláncmozgatása).
A lánc ostorozása:
(
u = r0 1 − cos
π
z
) = 0, 3 (1 − 0, 886 )
A vonóláncok kényszerkapcsolattal történő
hajtásának egyik különleges fajtáját a segédlánc vagy
hajtólánc segítségéve! való hajtást (2.70. ábra) akkor
= 0, 0402 ( m ) = 40, 2 ( mm ) .
alkalmazzák, ha a láncvonóelemes szállítógép
nyomvonala,
15. táblázat
Adatok lánckerék számításhoz
Fogszám (z) 3 4 5 6 7 8
(m) Dt 0,346 0,424 0,510 0,6 0,691 0,784
(min-1) n 20 15 15 10 8,6 7,5
(s-1) ω 2,095 1,57 1,255 1,045 0,900 0,786
(m/s) vmax 0,362 0,333 0,32 0,314 0,311 0,308
- δ 0,606 0,327 0,204 0,140 0,103 0,078
(m) u 0,086 0,062 0,049 0,040 0,035 0,030
(m/s2) ac 0,755 0,522 0,400 0,327 0,280 0,242
(m/s2) amax 0,655 0,369 0,235 0,163 0,142 0,093
2.70. ábra. Segédlánchajtás

1 - hajtó lánckerék; 2 - feszítőlánckerék; 3 - hajtólánc; 4 - továbbítókar (kos); 5 - vezetősín; 6 -
támasztógörgők; 7 - hajtott vonólánc
Greschik Gyula:
pályakialakítása a hajtó lánckerék beiktatását nem

teszi lehetővé, vagy igen hosszú, egyenes
pályaszakasz középső részén kell a vonóelemet
hajtani.
Szerkezetileg a hajtólánc egy rövid tengely-
távolságú, kis osztású hevederes lánc, amelyre
továbbítókarokat erősítenek fel. Ezek a vonólánc 2.71. ábra. Csavarfeszítés
csuklóival a lánckerék fogaihoz hasonlóan
kapcsolódnak. A kis láncosztás következtében
viszonylag nagy fogszámú lánckerékkel történhet a
segédlánc hajtása. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a
lánc sebessége egyenletesebbé válik.
2.53. A vonóelem feszítése
A vonóelem feszítésének feladata a hajtáskor a

vonóerő átadásához szükséges előfeszítés létrehozása,
a kopás és nyúlás következtében előálló
hosszúságnövekedés kiegyenlítése, valamint a vonó-
és szállító elem alátámasztási helyei között jelentkező
túlzott, és a szállítás szempontjából kedvezőtlen
belógás csökkentése. A súrlódó heveder-, kötél- és
lánchajtásoknál általában nagyobb, a 2.72. ábra. Súlyfeszítés
kényszerkapcsolatú fogaslánckerékhajtások esetén
lényegesen kisebb vonóelem-feszítést kell alkalmazni. gépeknél, amelyeknél a vonóelem szilárdsága
A vonóelem-feszítés, szerkezeti kialakítása és a rendszerint teljesen ki van használva, jelentkezik a
működési módja szerint lehet mechanikus vagy súlyfeszítés előnye, mert a mechanikus
súlyműködtetésű. feszítőszerkezetek alkalmazásával elkerülhetetlenül
A mechanikus feszítőszerkezet (2.71. ábra) együttjáró túlfeszítés a gép üzembiztonságát, a
általában kézi működtetésű, s a vonó elemet húzott vonóelem szakítóereje és a megengedett
csavarok, fogaskerék- és fogasléc-kilincsművek igénybevétele közti biztonsági tényező mértékét
felhasználásával feszíti. A feszítőerő nem állandó, csökkenti.
hanem a meghúzás pillanatában a legnagyobb, s a gép A feszítőszerkezetet a vonóelem valamelyik
működése közben a kopás és egyéb okokból előálló terelési pontján szokták beépíteni, legalkalmasabbak
vonóelemnyúlás következtében fokozatosan csökken. azok a terelési pontok, ahol a vonóelem igénybevétele
A súlyfeszítésű szerkezet (2.72. ábra) a vonó- kicsi, s az eltérítési szög 180°.
elemnek a működés közben sem változó feszítését A feszítőszerkezetek működési hosszát, a "feszítés
biztosítja. Ezzel szemben hátrányos a nagyobb útját" a szállítógép vonóelemének hossza és típusa
helyszükséglete és tömege, láncvonóelemnél való szabja meg, a feszítés helyét és kialakítását az egyes
alkalmazása esetén pedig fennáll annak a veszélye, gépek sajátosságai nagymértékben befolyásolják.
hogy a feszítősúly a láncjárás egyenlőtlensége Általánosságban megállapítható, hogy heveder és
következtében lengésbe jön. kötél vonóelemű anyagmozgató gépeknél a feszítési
A lánc vonóelemű anyagmozgató gépeken, ahol a út a szállítótávolsággal együtt arányosan növelendő,
feszítés a kényszerkapcsolású hajtás következtében hiszen a heveder és a kötél nyúlása annak hosszával
rendszerint nem nagy, általában mechanikus együtt növekszik. Például gumihevederes
működtetésű feszítőszerkezeteket alkalmaznak. Néha szál1ítószalagoknál a feszítés útja a dobtávolság
a láncjárás egyenlőtlensége miatt rugókat is 1…1,5 %-a, azonban szerelési és beállítási okokból a
közbeiktatnak. rövid sza1agoknál sem lehet 500...600 mm-nél
A nagyobb mértékű feszítést kívánó heveder- és kevesebb. Lánc vonóelemű anyagmozgató gépeknél
kötél-vonóelemes szállítógépeken, az alárendelt ezzel szemben rendszerint egy láncpár hosszánál
jelentőségű esetektől eltekintve, súlyfeszítés valamivel nagyobb távolság elegendő.
használatos. Különösen a nagy távolságokra szállító
Greschik Gyula:
⎛ 2 Da ⎞ V
2.54. Véges vonóelem mozgatása σ = 1, 44 ⎜1 − ⎟ ≤ σm,
⎝ 3 D ⎠ s2
ahol V vízszintes erő a dobról lefutó kötelek ferde
Anyagmozgató gépekben alkalmazott véges húzásából származó erő, amely a kötél erő 10%-ával
hosszúságú (nyitott) hajlékony vonóelemet (kötelet, vehető figyelembe. Da agyátmérő, lásd a 2.74. ábrán.
láncot) dobbal vagy hajtótárcsával mozgatunk. Öntöttvas doboknál a homloklemez vastagsága a
A dobok szerepe az anyagmozgató gépek dobpalást falvastagságával egyenlőnek vehető. A
üzemében kettős (2.73. ábra). Egyrészt a hajtómű kötéldob minimális átmérőjét a kötél méretezésekor
forgó mozgását alakítják át a hajlékony állapítjuk meg.
függesztőelem haladó mozgására, másrészt a dobokon A dob hossza a fe1csévélendő kötél hosszától függ.
a hajlékony függesztőelemet tárolják. A kötél a Legyen az emelési magasság H, a kötélcsigasor
dobpalástra csavarvonal mentén csévélődik fel. Gépi módosítása z. A dobra felfutó egy kötélág hossza
hajtású emelőszerkezetnél a kötél kímélése érdekében h=z·H.
a menetek egy rétegben és megmunkált horonyban Egy kötélág elhelyezésére szükséges menetszám
helyezkednek el. A kötélhorony méretét és két tartalék menettel együtt:
menetemelkedését az MSZ 9703-70 szabvány rögzíti.
zH
A kötéldob horonyszelvényét lásd a 2.73. ábrán. n= + 2,
Balesetelhárítás céljából a dobpalást végén Dπ
legalább 2,5-szeres kötél átmérő magasságú peremet ehhez tartozó palásthossz:
kell alkalmazni, nehogy helytelen kezelésből eredő ⎛ zH ⎞
ferde irányú kötélhúzás esetén a kötél a dobról lk = np = ⎜ + 2 ⎟ p,
⎝ Dπ ⎠
leessen, megsérüljön és elszakadjon.
ahol p a kötélhorony menetemelkedése.
A kötéldobot általában hengerelt acélból, hegesztett
A tartalék menetek a horog legalsó állásában is a
kivitelben készítik (2.74. ábra). Öntött vasat annak
dobon maradnak, és ezek a kötélvég dobhoz
nagyobb tömege miatt - csak kisebb átmérőjű
rögzítését súrlódás útján tehermentesítik.
dobokhoz használnak, nagy darabszám gyártása
A kötél végét úgy kell rögzíteni a dobhoz, hogy
esetén.
kötélcsere esetén a szerelés könnyen elvégezhető
A dobpalást és a dob homloklemez-vastagsága
legyen. Jól bevált és gyakran alkalmazott rögzítést
közelítő számítással határozható meg a kötéldob
tüntet fel a 2.73. ábra (MSZ 9704-70).
bonyolult igénybevétele miatt. Az egymás mellett
Szerkezeti okokból sok esetben nem lehet a fel
fekvő kötélmenetek átfogása helyi nyomó- és hajlító
vagy lefutó kötélágat a korong síkjában vezetni,
igénybevételeket okoz a dobpalástban, amelyhez még
hanem attól el kell téríteni.
a teljes kötéldobra hajlító és csavaró igénybevétel
A csigasorra függesztett horogszerkezet felső
járul. A gyakorlatban megelégszünk a dobpalást és
véghelyzetét a korong síkjától eltérített kötél
homloklemez vastagságának közelítő számítás útján
megengedhető eltérítési szöge szabja meg.
történő meghatározásával.
Szerkesztéskor gondosan ellenőrizni kell, hogy a
A dobra egy rétegben csévélt kötél felfutási helyén
ferdén futó kötél nem támaszkodik-e a dob vagy a
fellépő maximális igénybevétel (nyomófeszültség)
koronghorony külső élére; ez ugyanis a kötél
Ernst [37] szerint:
kiugrását okozhatja. Az eltérítés legnagyobb mértéke
Tmax
σ 1 = 0,5 , általában 4° (1:15), mely értéknél azonban a tényleges
vp viszonyokat szerkesztéssel ellenőrizni kell.
és egy erre merőleges irányú feszültség hajlításból: Emelőgépeknél a teherlánc mozgatására fogazással
1 ellátott lánckereket használunk. Szemes lánc esetén a
σ 2 = 0,96Tmax 4 2 6 lánckorong kerületén a láncszem alakjának megfelelő
Dv üregeket és bordákat helyezünk el (2.75. ábra).
ahol D a dobátmérő, p és v méretét lásd a 2.73. és a A lánc a koronghoz képest elmozdulni nem tud, és
2.74. ábrán. Hegesztett dobok esetén a két feszültség erőátadásra alkalmas. Az így kialakított korongot
összege nem haladhatja meg az acéllemez anyagára lánckeréknek, kis fogszám z~10 fog esetén
megengedett feszültséget: σ1+ σ2≤ σm Öntöttvas láncdiónak nevezzük.
doboknál Öv 20-ra 200...250 daN/cm2 . Kézi hajtású szerkezeteknél a kéziláncon kifejtett
A homloklemez vastagsága (s) hegesztett dob húzóerőt lánckerékkel alakítjuk át forgó mozgássá.
esetén az alábbi összefüggésből ellenőrizendő:
Greschik Gyula:
62. oldal
2.73. ábra. Kötéldob

1- horonykifutás kezdete; 2 - maradó kötélmenet kezdete; 3 – darukötélvég-rögzítő (MSZ 9704); 4 - fogazott kapcsolóagy; 5 - fogazott kapcsoló; 6 -
hajtómű: 7 - csapágyház; 8 - számlálóműves végálláskapcsoló
Greschik Gyula:
A teherlánc mozgatására pedig láncdiót

alkalmazunk. A kis fogszám következtében az
erőátadás kis sugáron történik, ezzel kis
forgatónyomaték áll elő. (Kézi hajtású emelő
csigasor.) Hátránya a rossz hatásfok (η=0,92) és az
erős kopás.
A lánckerék anyaga Öv, a láncdió a fellépő
nagyobb erők miatt Aö-ből készül. A fogak nem
megmunkáltak, ezért a beöntött üreg valamivel
nagyobbra készítendő, mint a láncszem.
A lánckerék osztókörátmérője:
2 2
⎛ ⎞ ⎛ ⎞
⎜ t ⎟ ⎜ d ⎟
D= ⎜ ⎟ +⎜ ,
90° 90° ⎟
⎜ sin ⎟ ⎜ co s ⎟
⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠
ahol t és d a lánc osztása és átmérője (lásd 2.17.
ábra), z a lánckerék fogszáma.
Csapos lánc mozgatására a megmunkált fogakkal
készült lánckereket használják (2.45. ábra). A
legkisebb fogszám általában 7...8 fog. A hevederes
lánc lánckerekének osztóköre:
t
D=
180°
sin
z
Véges hosszúságú (nyitott) kötél
súrlódókapcsolattal is mozgatható. A felvonók
köteleit nagyrészt hajtótárcsával mozgatják.
Ugyancsak súrlódókapcsolattal történik a spilldobon
(2.76. ábra) átvetett kötél mozgatása. A spilldobra a
kötelet néhányszor (n=2...4) körülcsévéljük. A lefutó
kötélágat T2=150....250N erővel kézzel megfeszítjük,
így a felfutó ágban maximálisan T1 = T2ema húzóerő
léphet fel. α= 2Πn.
Tmax=T1=100...1000daN.
2.74. ábra. Hegesztett kötéldob A spilldobnál a kötél tengelyirányú vándorlását a

dobpalást kialakítása akadályozza meg. A kötél
ismételten visszacsúszik egy középhelyzetbe, amint a
kötél a spilldobon olyan helyre ér, ahol a dobpalást
emelkedési szöge nagyobb mint a kötél és a dobpalást
érintkezésénél ébredő súrlódási tényező szöge (ρ)
(2.76. ábra).
2.75. ábra. Láncdió

2.76. ábra. Spilldob
Greschik Gyula:
2.55. A vonóelem-mozgatás teljes

ellenállása
A végtelenített vonóelem teljes ellenállását, azaz a

mozgatáshoz szükséges vonóerőt úgy határozzuk meg,
hogy a vonóelem legkisebb igénybevételű pontjáról
kiindulva a haladási irány szerint a vonóelempályát
körüljárjuk, és közben a fellépő ellenállásokat
szakaszonként összegezzük. A legegyszerűbb
vonóelemvezetés esetében a pálya két egyenes és az
ezeket összekapcsoló kétíves szakaszból tevődik össze
(2.77. ábra). A szállítás az A ponttól a B pontig a felső,
2.77. ábra. Húzóerő-diagram emelkedő
úgynevezett szállítóágon bonyolódik le, az alsó ágon a
vonóelemes elrendezés esetén
vonóelem anyag nélkül tér vissza (üres vagy visszatérő
ág).
A 2.77. ábra grafikusan is feltünteti a vonóelemben
ébredő húzóerő változását a vonóelem különböző
pontjain. Az ábrán vastag vonal jelöli a vonóelemet, a
forgásiránnyal jelölt kör a hajtóelemet, az üres kör pedig a
terelőelemet. A vonóelemet jelölő vonalra merőlegesen
mért távolságok a vonóelemben fellépő húzóerő
nagyságát mutatják. E távolságok végpontjait összekötő
burkolóvonalak által határolt felületek közül a fehéren
hagyott a vonóelem előfeszítését, a merőlegesen csíkozott 2.78. ábra Húzóerő-diagram vízszintes
a vonó- és szállítóelem tömegéből adódó húzóerőt, a vonóelemű elrendezés esetén
ferdén csíkozott pedig a vonóelem mozgása közben
fellépő ellenállásokat jelöli.
A 2.78. ábrán feltüntetett vízszintes elrendezésnél a
hajtódob a szállítóág végén helyezkedik el. A
vonóelemben a legnagyobb húzóerő a hajtóelemre
felfutás, a legkisebb a lefutás helyén ébred. Amint látható,
az utóbbi az előfeszítéssel egyezik, és akkora, hogy a
hajtóelem a fel- és lefutó húzóerők különbségéből adódó
vonóerőt a vonóelemmel üzembiztosan közölni tudja. Az
előfeszítés, amely álló vagy mozgó vonóelemben egyaránt
ébred, a pálya minden pontján azonos, a vonóelem
vontatási ellenállása pedig az egyes szakaszakon
egyenletesen, az anyagterheléssel és a vonóelem
tömegével arányosan növekszik. A vízszintes pálya
következtében a vonóelem tömege a húzóerőt nem növeli.
Példa. A 2.78. ábrán vázolt elrendezésű szállítógép dob távolsága

L=20 m. A vonólánc tömege: q0=25 kg/m, a felső ágon szállított anyag
tömege: q=15 kg/m, a vonóelem vontatási ellenállás-tényezője legyen
µz = 0,1, az α=180°-os irányeltérítés ellenállás-tényezője c=0,05. A 2.79. ábra. Húzóerő-diagram függőleges
vonólánc hajtása fogaslánckerékkel történik, a feszítést felvesszük T0 = vonóelemű elrendezés esetén
1000 N nagyságúra. A vonóláncban a legkisebb igénybevétel a
hajtóelem elhagyásakor a 2 pontban ébred, nagysága T2=T0=1000 N.
Az alsó üres ág végén, a 3 pontban a húzóerő:
T3 = T2+Zn. = T2.+mzq0gL =
= 1000+0,1•250•20 = 1000+500 = 1500 (N).
Greschik Gyula:
A terelőkorongról lefutó láncban (a 4 pontban) a húzóerő: A szükséges feszítőerő:

T4 = T3+cT3 = (1+c)T3 = (1+0,05)•1500 = 1575 (N). 1 1
A felső, teljes hosszában anyagot szállító láncág végén (az 1 T0′′ = Fk′′ µα
= 1500 = 1500 *1, 66 = 2500 ( N )
pontban) a húzóerő: e −1 1, 6 − 1
T1 = T4+Zf = T4+µz(q+q0)L = Tehát a felvétel helyes volt.
= 1575+0,1(150+250)20 = 1575+800
= 2375 (N). A 2.79. ábra a függőlegesen felfelé szállító láncos
A hajtókerékre felfutó láncág hajlítási ellenállását is figyelembe
véve: elevátor elrendezését tünteti fel. A vonóelem hajtása a
T1’ = (1+k)T1 = (1+0,015)2375 = 2410 (N). baloldali ábrán a felső, a jobb oldalin az alsó
A hajtáshoz szükséges kerületi erő: lánckerékkel történik. Mindkét ábrán látható a
Fk = T1’-T2 = 2410-1000 = 1410 (N). vonóelemben ébredő húzóerő nagyságának változása a
pálya mentén. A feszítőerő most is, úgy mint vízszintes
Példa. Vizsgáljuk meg, hogy ugyanezen lánc nem fogas,
hanem súrlódóhajtása esetén a felvett feszítés nagysága megfelel-
elrendezésnél, a pálya minden pontján azonos
e? nagyságú, a középső mező, a vonóelem tömegéből
A körülfogási szög α=180°, µ=0,15, ema=1,60. ébredő húzóerő-komponens a magassággal arányosan
Az Fk=1410 N vonóerő súrlódással való átadásához szükséges növekszik, legnagyobb a felső terelőkeréknél. A külső
feszítőerő: mező az anyagszállítás ellenállásait jelöli; ez
1 1 függőleges szállításnál legnagyobb részben a vonó-,
T0′ = Fk = 1410 = 1410 *1, 66 = 2350 ( N )
µα
e −1 1, 6 − 1 illetve szállítóelemen levő anyag tömegéből adódik.
tehát nem elegendő. Az eddigi T0=l000 N feszítéssel mindössze A két elrendezés erőeloszlását összehasonlítva
Fk=T0(ema')=1000(1,6-1)=600 N vonóerő adható át. Ha a megállapítható, hogy az alsó hajtás semmiképpen sem
vonóelem mozgatását súrlódóhajtással kívánjuk megoldani, akkor lehet előnyös. Alsó hajtás esetén a vonóelem lefelé
a feszítőerő újbóli T0” =2500 N felvételével a számítást újra kell haladó ága teljes hosszában az ellenállásból adódó
végezni és az erőket pontról pontra meghatározni. vonóerővel terhelt, ennek következtében a hajlítási
Tehát a feszítés: T0” = T2” =2500 N.
A 3 pontban a húzóerő: ellenállása és kopása is nagyobb lesz. A súrlódóhajtás
T3” = T2” + Za = 2500+500 = 3000 (N). szempontjából kedvezőtlen körülmény, hogy a
A 4 pontban a húzóerő: hajtódobra fel- és lefutó vonóelemben ébredő húzóerők
T4”: = (1+c)T3” = 1,05•3000 = 3150 (N). viszonyszáma nagyobb, tehát ugyanakkora vonóerő
Az 1 pontban a húzóerő:
T'1” = (1 +k) (T4” +Zf) = 1,015 (3150+800) = 4000 (N).
átadásához nagyobb feszítésre van szükség. A felső
A kerületi erő: dobos hajtásnál ezzel szemben a vonó- és szállítóelem
Fk” = T1”-T0” = 4000-2500 = 1500 (N). tömegéből eredő húzóerő a feszítőerőhöz hozzáadódik,
és így a feszítés ennek következtében sok esetben
jelentősen csökkenthető.
2.6. FUTÚKEREKEK ÉS SÍNEK
Sok anyagmozgató gépnél a teher vízszintes,

ritkábban emelkedő vagy lejtő irányú mozgatása 2.61. A futókerék vontatási ellenállása
céljából a teherszállító vagy alátámasztó szerkezetet
futókerekekre helyezve sínpályán továbbítják. E A teher továbbításakor a futókeréken fellépő
futókerekek általában nagy kerékterheléssel és kis ellenállások: a gördülőel1enállás, a csapsúrlódás és a
sebességgel működnek. Az érintkező felületek sínpálya egyenetlenségből eredő ellenállások.
felszínnyomásának csökkentése érdekében a kerekek A gördülőellenállás és csapsúrlódás legyőzésére
széles, hengeres futófelületűek, és széles, síkfelületű szükséges nyomaték a 2.41. ábra jelölései szerint:
sínfejen gördülnek. A legtöbb esetben a kerék d
vezetésére a futókereket egy vagy két peremmel M = Ff + F µ ,
látják el. 2
Greschik Gyula:
és a kerék vontatásához szükséges vonóerő: ellenállások (wp) esetenként igen eltérőek lehetnek.
M F ⎛ d⎞ Átlagos viszonyokra, biztonsággal w=50...80 N/kN-
Z= = ⎜ f + µ ⎟ = µz F , nal vehető figyelembe. Gördülőcsapágyazású
R D/2⎝ 2⎠
futókerekeknél, amelyeknél a kerékagysúrlódás
F a kerékterhelés (kN) elkerülhető azáltal, hogy az oldalerőt a
D a futókerék átmérője (cm), gördülőcsapágy veszi fel, a járulékos ellenállás
f a gördülési ellenállás karja, (acél esetében 0,05 30...50 N/kN-ra csökkenthető.
cm)
µ a csapsúrlódás tényezője: Így számításainkban az 1 kN kerékterhelésre eső
gördülőcsapágynál=0,005, (gördülőellenállást, csapsúrlódást, peremsúrlódást
siklócsapágynál =0,1, stb.) összes vontatási ellenállást figyelembe vesszük:
d a futókerékcsap átmérője (cm), wö = w+wp (N/kN).
µz a futókerék fajlagos vontatási ellenállása: A peremsúrlódás kiküszöbölésére néha perem
2f d nélküli futókerekeket alkalmaznak. A futókerék
µz = +µ , vezetésére vízszintes síkú vezetőgörgőt építenek be.
D D
lásd még a 2.41. fejezetet is. A vezetőgörgő vagy a 2.80. ábra szerint a sínfejre,
A gördülőellenállás és csapsúrlódás kifejezhető az vagy a pályatartóra támaszkodik.
1 kN kerékterhelésre eső w N vontatási ellenállással A vízszintes síkú görgők vontatási ellenállása
is: w pv =16...20 N/kN-nal vehető figyelembe a futókerék-
terhelésre számítva.
⎛ N ⎞
w = µ z 103 ⎜ ⎟
⎝ kN ⎠
A peremsúrlódás és a futókerékagy súrlódása - 2.62. A darufutókerék méretezése
amely különösen a nyomtávolsághoz viszonyított kis
keréktáv esetében fellépő ferde futásból ered -, a Az egy futókerékre megengedhető kerékterhelést
pálya felületének minőségétől, és a futókerekek az egyenértékű és a megengedett kerékterhelés
helyes beépítésétől függő vontatási ellenállás ok, egybevetése alapján számítjuk.
melyek számítással nem határozhatók meg. Ezek a Az egyenértékű kerékterhelést (Fe) a terhelésciklus
járulékos alatt változó kerékterhelésértékből kell meghatározni.
A megengedett kerékterhelés (Fm) a megengedett
kerékterhelés alapértékéből (F0), az üzemi
fordulatszám-tényezőből (c1) és a haladási sebesség-
tényezőből (c2) képezhető.
A megengedett kerékterhelés alapértéke a kerék és
sín méreteiből, valamint a Hertz-feszültségből
számítható.
Az egyenértékű kerékterhelés értékét a következő
összefüggés határozza meg:
Fe = 3
∑(F Z ) ,
i
3
i
∑Z i
ahol Fi egy Zi számú kerékfordulathoz tartozó

kerékterhelést Σ(Fi3Zi)-t, ill. ΣZi-t egy teljes
munkaciklusra kell képezni. Fmin és Fmax között
egyenletesen változó terhelésciklusra
Fmin + 2 Fmax
Fe = vehető.
3
2.80. ábra. Vezetőgörgő Futómacskákra vonatkozóan Fe = Fmax

A megengedett kerékterhelés értéke
Fm=c1c2F0
Greschik Gyula:
a c1 üzemi tényező, értéke a daru üzemi A megengedett legnagyobb Hertz-feszültség

csoportszámától függ. pontszerű érintkezés esetére
A daru üzemi csoportszáma :
I II III IV
σ H 2 m = 0, 75H r ( N/mm )
2
A c1 üzemi tényező értékei: r domború fejű sín esetén a sínfej görbületi sugara
1 0,85 0,7 0,55 (cm).
Sík felületen gördülő gömb felületű futókerék
Futómacska kerekét a fenti érték 1,2-szeresével érintkezésekor a megengedett kerékterhelés
kell számítani. alapértéke:
2
A c2 fordulatszám-tényező, a következő módon 1 ⎛ σ H 2m ⎞ 2
állapítható meg: F0 = ⎜ ⎟ R ( kN ) .
1000 ⎝ 6400 ⎠
n < 50/min esetére c2=1,
R a futókerék gömbfelületének sugara (cm).
200
n > 50/min esetére c2 = . Futókerekek hajtása vagy torziós tengelyre ékelten,
150 + n vagy - ha a futókerék álló csapon fut - a kerékhez
Lapos fejű sín esetén a megengedett kerékterhelés erősített fogaskoszorúval történik. A fogaskerék
alapértékét a következő módon számítjuk: lehetőleg külön darabból készüljön, így elhasználódás
Az F erővel egymáshoz szorított henger- és esetén csak a fogaskereket kell cserélni, és a
síkfelület érintkezési helyén a középen keletkező σH1 futókerék futófelülete átesztergálással javítható. Kellő
legnagyobb nyomófeszültség Hertz szerint: falvastagságról szerkesztéskor gondoskodni kell.
F 2 E1 E2 A kerületi erő átadása a fogaskoszorúról a
σ H2 1 = 0,35 . futókerékre nyíróhüvely közbeiktatásával történik a
bD E1 + E2
2.81. ábrán fe1tüntetett módon.
A képletben
b a sín (kerékkel érintkező) szélessége (cm),
D a futókerék átmérője (cm),
E1 és E2 a kerék és a sín anyagának rugalmassági
modulusa (N/mm2).
A megengedett kerékterhelés alapértéke.
2
1 ⎛ σ H1 ⎞
F0 = ⎜ ⎟ Db ( kN ) ,
1000 ⎝ 855 ⎠
a megengedett legnagyobb Hertz-feszültség a kerék
és sín redukált keménységéveI (Hr) kifejezve:
σ H 1m = 0,3H r ,
2 HB1 − HB2 HB1 * HB2
Hr = =
HB1 + HB2 HBközepes
a kerék és sín közepes Brinell-keménysége:
HB1 + HB2
HBközepes =
2
Domború fejű sín esetén két egymásra merőleges
acélhenger érintkezési helyén keletkezik a
legnagyobb nyomófeszültség. Ez esetre a
megengedett kerékterhelés alapértéke:
2
1 ⎛ σ H 2m ⎞ 1
F0 = ⎜ ⎟ ( kN ) .
1000 ⎝ 4000 ⎠ ⎛ 2 1 ⎞ 2
⎜ + ⎟
⎝D r⎠
2.81. ábra. Hajtott darufutókerék

1 - futókeréktest; 2 - fogaskoszorú; 3 - nyíróhüvely
Greschik Gyula:
2.82. ábra. Hajtott darufutókerék sarokcsapággyal
A futókerék futófelülete henger, szélessége a sín A darupályasín (2.83/b ábra) futókerékkel

szélességénél 5...30 mm-rel nagyobb. érintkező felülete aránylag széles és sík felület,
Gördülőcsapágyazású álló csapon forgó futókerék eltérően a vasútnál használt legömbölyített sínfej
szerkezeti kialakítása a 2.81. ábrán, torziós tengelyre kiképzéstől, amelyre a vasútnál az ívben való haladás
ékelt darufutókerék gördülőcsapágyas beépítése pedig miatt van szükség. A sík felület következtében a
a 2.82. ábrán látható. kerék nagyobb felületen érintkezik a sínnel, és így
A futókerék anyaga igen könnyű és lökésmentes nagyobb kerékterhelések engedhetők meg, mint a
üzemre (kézi hajtás) Öv, gépi hajtású üzemre vasútüzemben. A széles síntalp a kerékterhelésnek
acélöntvény. Nehéz üzemre edzett futófelülettel és lehetőleg nagy felületen való továbbadását és a sín jó
peremmel látják el a futókereket. lerögzítését biztosítja.
Nálunk darupályasínt az MSZ 5750-76
2.63. Darusínek szabványban megadott méretekkel gyártanak 65, 80
és 100 mm fejszélességgel. Anyaga az MSZ 500
Kis vontatási ellenállás érdekében a futókerekeket szerint A60.
sínpályára helyezik. Az anyagmozgató gép üzemi Ha a sínt alátétekre (talpfákra) helyezik, előnyös a
követelményeinek megfelelően kialakított szabványos vasúti sín (2.83/c ábra) alkalmazása,
sínszelvényeket tüntet fel a 2.83. ábra. amelynek alakja hajlítással szemben nagyobb
Kis terhelés vagy acél szerkezetre helyezett sín ellenállású. Szokásos a 18, 34 és 48 rendszerű
esetén pályasínként négyzet- vagy laposacél szabványos kis- és nagyvasúti sín felhasználása.
használható (2.83/a ábra). Szabványos méretei (MSZ Kötélpályákhoz kapcsolódó fúggőpályák és
6711-61): egyetlen sínen futó kézi vagy villamos hajtású
Szélessége (mm) futómacskák sínjéül használják a 2.83/d ábrán
40 50 50 55 60 60 80 100 megadott fúggőpályasínt. A sín futófelülete hengeres.
Magassága (mm) A fúggőpályasín előnye, hogy a megkopott sínfej a
40 30 50 55 40 60 50 50 sín egyszerű átfordításával felújítható, továbbá a
kettős fejű sín hajlító igénybevételre ellenállóbb, és
Anyaga az MSZ 500 szerinti A50. így a sín felfüggesztési távolsága nagyobb.
A sínek rögzítése. A laposacél sínt a daruhídra, ill.
darupálya tartóira kétoldalt szakaszos varrattal,
szabadban üzemelt daruk tartóira kétoldalt folytonos
varrattal hegesztik fel. Ez utóbbi megoldást a korrózió
csökkentése érdekében alkalmazzák.
A nagyobb terhelésű és nehéz üzemi viszonyok
között dolgozó darupályasínek lerögzítése
2.83. ábra. Sínek csavarozással történik (lásd MSZ 15030-58
a) négyszög keresztmetszetű darusín; szabványt) oly módon, hogy esetleges későbbi
b)darupályasín; e) vasútí sín; d) függőpályasín sínbeállítás vagy síncsere könnyen elvégezhető
legyen.
Greschik Gyula:
A 2.84. ábra két állítható sínleerősítési megoldást A sarulemezt a betontartóhoz szorító csavar feje a
tüntet fel: a) ábra sínleerősítés acéltartón; b) ábra csavar elforgását akadályozó alátét útján a 4 jelű
rugalmas alátámasztású sínleerősítés betontartón gumialátéten át biztosítja a rugalmas kapcsolatot. A
(KOGÉPTER V-megoldás). gumilapok nagymértékben csökkentik a beton
Különös gondot igényel a betontartó, ill. betonon morzsolódását.
elhelyezendő sín rögzítése. Igen érzékeny a beton
egyrészt a beton és sín között fel1épő Példa. Határozzuk meg, milyen átmérőjű futókerekeket kell
felszínnyomásra, másrészt a sínt terhelő nagy, választani egy 100 kN teherbírású, B típusú futódaru hídjához a
következő körülmények között:
vízszintes erőkre. Viszonylag legjobban bevált Legnagyobb kerékterhelés teljes terheléssel: Fmax=137 kN.
megoldás a rugalmas alátéteken nyugvó szakaszos Legkisebb kerékterhelés teljes terheléssel: Fmin=48 kN.
alátámasztású sínrendszer (2.84/b ábra). Szereléskor Darupályasín: Darusín NgD 60 MS Z 6711 A 50,
a sín alá 1 jelű magasságállító béléslemez kerül. A HB2=1400N/mm2
Híd sebessége v=90 m/min.
sínt oldalirányban a 2 jelű ék rögzíti, amelyet kifelé Futókerék edzett HB1 =4000 N/mm2.
egy külpontos furatú alátétlemez határol. Egy ilyen A darupályasín hatásos szélessége a lekerekítés
alátétlemez négyfajta oldalállítású méretre figyelembevételével b = 5,4 cm.
használható. A síntalpra felfekvő szorítólemezt olyan D=60 cm futókerék-átmérő
vastagra válasszuk, hogy a csavar meghúzásakor már előzetes feltételezésével c1 =0,85 (lásd 67. o.). c2=1,00 (lásd
67. o.).
képlékenyen deformálódjék, és rásimuljon a síntalpra,
ill. a sínt a sarulemezhez szorítsa. A betonra a
sínterhelést a 3 jelű kb. 5...6 mm-es gumilemez, ill. a
felette levő 5 jelű sarulemez osztja el.
2.84. ábra. Sínek állítható rögzítése

a) darupályatartón; b) vasbeton tartón; 1 - magasságállító lemez; 2 - vízszintes síkban a pálya tengelyére
merőleges irányban határoló ék: 3 - gumilemez; 4 - gumialátét; 5 – sarulemez
Greschik Gyula:
Fe =
Fmin + 2 Fmax
3
=
48 + 2 *137
3
= 108 ( kN ) HB2 =
σB
0, 36 0, 36
=
700
mm
= 1950 ( ) N
2
.
HB1 * HB2 Vegyük fel újra a D=50 cm átmérőt r=20cm,

σ H 1 m = 0, 3 H r = 0, 3 (
= 624 N/mm
2
) HB1 * HB2
HBközepes σ H 2 m = 0, 7 = 18300 N/mm ( 2
)
A fenti értékekkel a D=60 cm átmérőjű futókerekekre HBközepes
2 a többi kiinduló érték változatlan.
1 ⎛σ ⎞
F0 = ⎜ ⎟ Db =
H1 2
1000 ⎝ 855 ⎠
1⎛σ ⎞ 1
F0 = ⎜ ⎟ =
H 2m
( )
1000 ⎝ 4000 ⎠
( )
2
2 2 1
1 62400 +
= 60 * 5, 4 = 172 ( kN ) , D r
1000 855
( )
2
Fm = c1 c2 F0 = 0, 85 *1, 00 *172 = 1 18300 1

= = 117 ( kN ) .
( )
2
1000 4000 2 1
= 145 ( kN ) > Fe = 108 ( kN ) . +
Mivel a választott kerékre megengedett értékek igen bőséges, 50 20
megvizsgáljuk a D= 50 cm átmérőjűt is. Erre a c2=0,96.
( )
2 Fm=0,85•0,96•117=95 (kN)<F.=108 (kN).
1 62400 Ez a kerék tehát már nem felel meg a domború fejű sínre.
F0 = 50 * 5, 4 = 144 ( kN ) , D=60 cm esetén: c2=1,00,
1000 855
Fm=0,85*0,96*144=118(kN)>Fe=108 (kN), tehát ez is
( )
2
1 18300 1
F0 = = 138 ( kN ) .
( )
megfelel. 2
1000 4000 2 1
Példa. Határozzuk meg most a szükséges futókereket +
60 20
ugyanezekre a viszonyokra, de 48 rendszerű nagyvasúti sínhez,
anyaga A 70 Fm=0,85•1,0•138=117 (kN)>-F.=108 (kN); ez a futókerék már
megfelelő.
2.7. GÉPELEMEK A TEHER FELVÉTELÉRE

Az emelendő terhet a teheremelés és szállítás engedhető meg. Ugyanis nagy teherbírású horgoknál
tartamára az emelést végző függesztőelemhez kell nem valószínű a horog túlterhelése, míg egy 5 kN
kötni. teherbírású horognál ez könnyen megtörténik.
Emelőszerkezetekhez darabáru emelésekor A görbe szakaszon az I-II keresztmetszetben
általában horgokat, kengyeleket alkalmazunk, fellépő feszültséget közelítő számítással
amelyekre a terhet kötözőkötél közvetítésével ellenőrizhetjük.
függesztjük fel. Ömlesztett anyagot szállítóedénybe
helyezve vagy markolóval emelünk fel lásd a 315. és
316. fejezetet).
2.71. Egyágú horog
A horog alakja a legjobb anyagkihasználás szem

előtt tartásával alakult ki (2.85. ábra). A nyershorog
alakját és méreteit az MSZ 9705-79 szabvány rögzíti.
Daruhorogszár és horoganyamenet MSZ 9706-75.
A horog szára húzásra, a görbe szakasz pedig
hajlításra és húzásra van igénybe véve. A
horogszárnak leggyengébb keresztmetszete a
csavarorsó magkeresztmetszete.
4Q
σ= ≤ σ m = 30… 60 ( N/mm 2 )
d1 π
2
C25 (MSZ 61) anyagra, ahol a kis terhelésnél az 2.85. ábra. Egyágú horog
alacsonyabb, nagy terhelésnél a magasabb feszültség
Greschik Gyula:
A horgot excentrikusan terhelt egyenes tartónak

tekintjük, és elhanyagoljuk, hogy görbe középvonalú
tartó esete áll fenn.
A 2.85. ábra jelölései szerint az I-II
keresztmetszetben fellépő legnagyobb
igénybevételek:
A legnagyobb húzófeszültség az I pontban
Q M
σI = σ0 +σh = + ,
A K1
⎛a ⎞ J
M = Q ⎜ + e1 ⎟ , és K1 = .
⎝2 ⎠ e1
2.86. ábra. Feszültség meghatározás Tolle-
A legnagyobb feszültség a II pontban módszerrel
Q M J
σ II == − , és K2 = .
A K2 e2 A súlyponttól y távolságban levő szál feszültsége a
A megengedhető igénybevételek C25 anyagnál Grashof-képlet alapján
60...70 N/mm2. Q M M y
σ= + + ,
A szélesebb oldalával (b) befelé fordított trapéz A RA RAx R + y
keresztmetszet kedvezőbb, mert egyrészt a 1 y
keresztmetszet súlypontja a teher súlyvonalához
közelebb kerülve, a hajlítás karja csökken, másrészt
x=− ∫
A R+ y
dA
pedig a húzott szálak távolsága kisebbedik. A Az x a keresztmetszet alakjától függő tényező,

feszültségeloszlást tekintve az anyag jobb amely Tolle-féle eljárással, szerkesztéssel könnyen
kihasználása érdekében azt is elérhetjük, hogy a meghatározható. A szerkesztés menetét a 2.86. ábra
húzott övben és a nyomott övben a legnagyobb tünteti fel. A görbületi középponttól kiinduló MA
feszültségek egymással egyenlők legyenek: sugárral metsszük a horogkeresztmetszet
σI= -σII határvonalát. E pontból húzott függőlegest a
keresztmetszet S súlypontjából húzott, az MA
A III-IV keresztmetszetet a horog hossztengelyével sugárral párhuzamos SB egyenessel metsszük. Az így
60°-ot bezáró kötözőkötél terhelése alapján hajlításra megszerkesztett metszéspontok - a szerkesztést
ellenőrizzük. A figyelembe veendő hajlítónyomaték a elegendő a horogszelvény felére elvégezni - két, f' és
2.85. ábrán megadott jelölés szerint f"-vel jelölt területet határolnak. E területek nagyságát
Q megmérve (planimetrálva), az x tényező a következő
M = tgα x. összefüggés alapján számítható:
2
A horogban fellépő feszültségek megállapítására a 2( f − f )
′′ ′
x= .
valóságos feszültségeloszlást jobban megközelítő A
eredményt kapunk, ha a horgot síkban görbe
középvonalú tartónak tekintjük. A 2.85. ábra jelölése E pontosabb számítási mód szerint az I pontban
szerint az I-II keresztmetszetben fellépő fellépő húzófeszültség nagyobb, és a II pontban
feszültségeket a következőképpen számítjuk. fellépő nyomófeszültség kisebb, mint a közelítő
a számítással nyert érték. Ezen értékek kivitelezett
Az A keresztmetszetű és R = + e1 görbületi horgokon nyúlásméréssel megállapított
2
feszültségekkel jól megegyeznek.
sugarú tartót a Q húzóerő és
A megbízhatóbb számítás következtében a
⎛a ⎞ megengedhető feszültségek magasabbak, mint a
− M = Q ⎜ + e1 ⎟ = QR nyomaték veszi igénybe. A
⎝2 ⎠ közelítő számítással megadottak, éspedig C25
2
hajlítónyomaték előjele negatív, mert a tartó görbületi anyagra (σm= =70...140 N/mm ). A bonyolultabb
sugarát növeli. számítás előre felvett vagy közelítő számítással
meghatározott horogkeresztmetszet ellenőrzésére
használható fel.
Greschik Gyula:
Példa. Határozzuk meg a Q= 100 kN teherbírású horog A Veszélyes keresztmetszet az ábrán az I-II-vel jelölt
szelvényének I és II pontjában ébredő feszültségeket. A keresztmetszet.
szerkesztés szerint (2.86. ábra):
e1 = 5,1 cm, e2 = 6,9 cm, Közelítő számítással
a 11, 5 Q sin (α + β )
R= + e1 = + 5,1 = 10, 85 ( cm ) , M= x.
2 2 2 cos α
A = 73,55 cm2, f' = 3,36 cm2, f" = 6,79 cm2, Legnagyobb húzófeszültség az I pontban
2 ( f ′′ − f ′ ) 2 ( 6, 79 − 3, 36 ) M Q sin (α + β )
x= = = 0, 0933, σI = + ,
A 73, 55 K1 2 A cos α
M= QR = 100000•10,85 = 1085.103 (N•cm),
és legnagyobb nyomófeszültség a II pontban
Q M M − e1
σI = − − , M Q sin (α + β )
A RA RAx R − e1 σ II = − .
3 3
K 2 2 A cos α
100000 1085 *10 1085 *10
σI = − − * A kétágú nyershorog méreteit az MSZ 9711-79 írja
73, 55 10, 85 * 73, 55 10, 85 * 73, 55 * 0, 0933 elő.
*
−5,1
10, 85 − 5,1
= 1360 − 1360 + 12900 = 12900
cm
( ) N
2
2.73. Zárt kengyel
Ha a terhelés a görbületi középpontban hat, az első két tag
összege zérus. Igen nagy terhek felfüggesztésére használják.
1085 *10
3
6, 9 Kisebb súlyú,. mint az azonos teherbírású nyitott
σ II = * = horog. Használata nehézkesebb, mert a kötözőkötelet
10, 85 * 73, 55 * 0, 0933 10, 85 + 6, 9
át kell fűzni, míg a nyitott horogba könnyen
= 5760 ( )N
cm
2
beakasztható.
Az egy darabból kovácsolt zárt kengyelben fellépő
feszültségek csak közelítőleg számíthatók. Nagy
terhelésekhez a kengyelt csuklókkal összekötött
2.72. Kétágú horog három rúdból készítik (2.88. ábra).
A teher szimmetrikus felfüggesztése következtében

a kétágú horog (2.87. ábra) igénybevétele kedvezőbb.
Méretezése az egyágú horoghoz hasonlóan történhet.
2.88. ábra. Háromcsuklós kengyel
2.87. ábra. Kétágú horog

Greschik Gyula:
Előállítása egyszerű; statikailag határozott

szerkezet. Az alsó rúd kéttámaszú tartóként hajlításra,
a felfüggesztő hevederek húzásra vannak igénybe
véve. A biztosabb számítási módra való tekintettel a
megengedhető feszültség nagyobbra választható; σm =
100 N/mm2
A horgok anyaga C 25 (MSZ 61) nemesíthető
ötvözetlen acél. Előál1ításuk kovácsolással történik.
Kovácsolás után gondosan lágyítandó az anyagban
visszamaradó belső feszültségek eltávolítása céljából.
2.74. Lemezelt horog
A lemezelt horgot kohászati üzemekben

alkalmazzák. A folyékony acél öntőüstben való
szállításakor a sugárzó hő hatására a teherfelvevő
elem gyakori hőigénybevételt szenved, az anyag
öregedésének és ridegedésének veszélye
nagymértékben fennáll, és a horog váratlanul és
hirtelen eltörhet. A horogtörés elkerülésére egymás
mellett elhelyezett 5...7 db lemezből képezik ki a
horgot. Ha eltörik egy lemez, akkor nagy
valószínűség szerint a megmaradt lemezek még
elegendő biztonságot nyújtanak a teher viselésére.
A lemezelt horog (2.89. ábra) lemezeit (1)

szegecsek (2) fogják össze. A függesztőszem varratait
(3) az elhúzódás elkerülése céljából szegecselés előtt
hegesztik. A horog görbületének belső felületét a 2.89. ábra. Lemezelt horog (KOGÉPTERV)
bélés (4) és persely (5) elhelyezésére megmunkálják. 1 - lemezek; 2 - szegecsek; 3:- hegesztett varratok;
A kopásnak kitett persely (5) cserélhető. 4 - horogszájbélés; 5 - persely
Greschik Gyula:
3. AZ ANYAG MOZGATÓ GÉPEK KISEBB

SZERKEZETI EGYSÉGEI
3.1. TEHERFELVEVŐ SZERKEZETEK
A horoghíd és horoganya között elhelyezett egyfelé
3.11. Horogszerkezetek ható tárcsás (axiális) golyóscsapágy biztosítja a horog
könnyű forgatását. A csapágyat por ellen védeni kell,
A horognak az emelőkötélhez való kapcsolása a ezt rendszerint az anyára és a horoghídra erősített
horogszerkezettel történik. Helyesen kialakított burkolólemezzel érik el.
horogszerkezet biztosítja egyrészt a horog könnyű A horoghíd furata hengeres és elég bő legyen.
elforgatását és a terheletlen horog billenését a Arra azonban ügyelni kell, hogy a horogszár nyers
kötözőkötél könnyebb beakasztása céljából, másrészt méreténél kisebb átmérőjű legyen, nehogy
a horogszerkezet önsúlya biztosítja, hogy a terheletlen süllyesztéskor a horog ütközése esetén a horog
horog süllyesztésekor a kötél feszes maradjon. kiemelkedjen és a golyóscsapágy
Egy kötélág esetén külön súllyal kell biztosítani a megrongálódhasson. A horogszár megmunkált részén
horog süllyesztését. Több kötélágas felfüggesztésnél gondosan kerülni kell a hirtelen keresztmetszet-
rendszerint a horogszerkezet tömege elegendő a változást, éles sarkok kiképzését. Az
kötelek feszesen tartásához.
A 3.1. ábrán nyolc kötélágas felfüggesztésű
horogszerkezet látható. A horogba akasztott teher
tömege a horoganyán (1) keresztül a horoghidat (2)
terheli. A horoghíd hengeres vége két hevederrel (3) a
kötélkorongok csapjával van összekötve. A horog a
horoghídban függőleges tengely körül foroghat, a
horoghíd a horoggal együtt pedig vízszintes tengely
körül billenthető. A horoghíd rögzítése tengelyfogó
(4) lemezzel történik, amely a csapba esztergált
horonyba nyúlik be. A négy kötélkorong közül a két
belső korongot a hevederen belül elhelyezett
háromszög alakú, 2...3 mm vastag pajzslemez (5)
védi. A külső kötélkorongok alsó felét pedig a
pajzslemezhez csavarozott lemezburkolat (6) védi. A
horonyból a kötél kiugrását a kötélkorongok alsó
részén 1...2 mm távolságban elhelyezett lemezborítás
akadályozza meg.
A horoghíd méretezése:
A horoghíd 1-1 keresztmetszetét kéttámaszú
tartóként hajlításra, csapját pedig palástnyomásra
méretezzük (3.2. ábra),
l
M =Q , K =
( b − d1 ) h ; 2
4 6
megengedhető feszültség A 50 anyagra
M N
σm = = 80…100 ,
K mm 2
nagyobb érték nagyobb teherbírású horog szerkezetre
érvényes. Palástnyomás a csap és heveder között:
Q N 3.2. ábra. Horoghíd
p= ≤ 100…120 .
2ds mm 2
Greschik Gyula:
3.1. ábra. Nyolc kötélágas felfüggesztésű horogszerkezet

1 - horoganya; 2 - horoghíd; 3 - heveder a horoghídcsap és a kötélkorongok csapja összekötésére; 4 -
tengelyfogó a horoghíd rögzítésére; 5 - pajzslemez ; 6 - külső kötélkorongok alsó felének lemezburkolata; 7 - a
tengelyfogó rözítőcsavarjainak védelmére felhegesztett orrléc
Greschik Gyula:
anyának a horogról való lecsavarodás elleni A teher felkötésekor ügyelni kell arra, hogy a teher
biztosítása leggyakrabban az anya és a horog felső úgynevezett magasra kötésével a kötözőkötélben a
részén gyalult horonyban elhelyezett és csavarral megengedettnél nagyobb feszültség ne lépjen fel.
rögzített laposacéllal történik. A 3.4. ábrán közölt erőábrán jól látható a felkötés
A 3.3. ábra négy kötélágas, rövid horogszerkezetet szögének növekedésével együtt járó kötélerő-
tüntet fel. Ennél az elrendezésnél a kötélkorongok a növekedés (T2> TI)
horoghíd csapján vannak elhelyezve, és hosszú szárú Q 1
horog alkalmazandó. Előnye a kisebb szerkezeti T= .
2 cos α
magasság, ennek következtében az emelési magasság
jobb kihasználása. 2
A teher felerősítése a horogra. Ritkán tudjuk a a = 150° esetében az egy kötélágban ébredő
terhet közvetlenül a horogra akasztani, legtöbbször a feszültség az egész terhelésnek a kétszeresével
terhet kötél segítségével kötjük fel. egyenlő, T2=2Q. Az emelőgépek balesetelhárító és
egészségvédő óvó-
3.3. ábra. Négy kötélágas felfüggesztésű rövid horogszerkezet

Greschik Gyula:
3.12. Emelőgerendák
Terjedelmes, hosszú, nehezen kezelhető és súlyos

terhek emelésére emelőgerendát alkalmaznak (3.5.
ábra), pl. vagonok, kazánok, hosszú hengerelt áru,
formaszekrény stb. emelésére.
Emelőgerenda segítségével két, közös darupályán
együtt dolgozó futódaru együttműködését
3.4 ábra. A teher felerősítése a horogra biztosíthatjuk. A két darut a leggyakrabban előforduló
terhelésre méretezik, amennyiben ritkán a daru
rendszabálya a kötözőelem 90°-nál nagyobb teherbírását meghaladó terhelést kell emelnünk, akkor
terpesztését tiltja. a két emelőszerkezetet emelőgerendával kötjük össze
Ha sok, hasonló alakú terhet kell emelnünk, (3.6. ábra).
célszerű a teher alakjához igazodó teherfelvevő
szerkezetet alkalmazni, amely a teher megfogásának
és lerakásának idejét lényegesen megrövidíti, ezzel a
daru állásidejét - az üzem szempontjából holtidőt
csökkenti, és a daru rakodási teljesítőképességét
növeli.
A gyakorlatban nagyszámú teherfelvevő szerkezet
alakult ki, ezek közül néhány jellegzetes szerkezetet
ismertetünk. 3.5. ábra. Emelőgerenda terjedelmes teher
emelésére
1 - állítható és cserélhető függeszték
3.6. ábra. Emelőgerenda két daru együttes teheremeléséhez

Greschik Gyula:
Az emelőgerenda tartó szerkezete hengerelt Felfüggesztése a daruhorogra gyűrű segítségével

anyagból lemeztartóként van kiképezve, és a már történik. Nyitott helyzetben bocsátják a szállítandó
ismert emelőgépelemekkel, horoggal, horoghíddal, teherre. A fogószerkezet karáttételét úgy kell
csapokkal, kengyelekkel van ellátva. megválasztani, hogy a Q teher tömegétől keletkező N
szorítóerő akkora legyen, hogy a súrlódóerő a
3.13. Fogószerkezetek szorítópofákon (2Nm) nagyobb legyen, mint a Q teher
tömegének erőhatása: 2Nm> Q.
Gyors fel- és lerakodás válik lehetővé akkor, ha a
teher megfogásához olyan fogószerkezetet A m súrlódási tényező a várható legkisebb
alkalmazunk, amelynek ollószerűen nyíló szárai a
értékével számítandó.
teher tömegének erőhatására önműködően záródnak.
Terheletlenül az ollósfogó összezáródik. Kohászati
Izzó öntecsnek az izzítógödörből való kiemelésére
üzemekben az ollósfogókat a nagyobb rakodási
ollósfogót használnak (3.7. ábra).
teljesítmény elérésére gépi működtetéssel használják.
Hasonló elv alapján működik a lemezfogó kengyel
is (3.8. ábra). A kengyel egyik oldalán fogazott
excentertárcsa foroghat egy csapon. Emeléskor a
tárcsa a lemezt önsúlyának hatására önműködően
megfogja. Szükséges, hogy Q<N(m1+m2), ahol m1 és
m2 súrlódási tényező; sima felületre m=0,12 ... 0,15,
érdes felületre m =0,3 ... 0,4.
3.14. Emelőmágnesek
Különböző mágnesezhető anyagok (öntecsek,

tartók, sínek, lemezek, forgács stb.) szállítására
emelőmágnest használnak. A kötözési idő teljesen
elmarad, így nagy rakodási teljesítmény érhető el.
3.7. ábra. Ollósfogó Az emelőmágnes szokásos alakját a 3.9. ábra
tünteti fel.
A tányér alakú mágnes tekercseit egyenárammal
táplálják. Az áram hozzávezetése hajlékony kábellel
történik, amely emeléskor a kötéldobról hajtott
kábeldobra csévélődik fel. A tekercsben folyó áram
hatására mágneses mező keletkezik, amelynek
erővonalai a tekercset körülveszik, s a mágnes csak
akkor záródik, ha mágnesezhető anyagra fekszik fel.
Ezért az emelőmágnesben a tekercset alul nem
mágnesezhető lemezzel (bronz vagy mangánacél)
védik.
Hátránya, hogy emelőképessége nagymértékben
változik az anyag minősége, ill. alakja szerint.
Ugyanazon emelőmágnes teherbíró képességét sík
felületen érintkező tömör vas anyagból 100 %-nak
véve, gömb alakú vasból csak 30...40%-ot,
3.8. ábra. Lemezfogó kengyel vasforgácsból vagy vashulladékból már csak 3...7 %-
ot emel. További nagy hátránya, hogy áramkimaradás
esetén a terhet leejti.
A gerjesztőáram kikapcsolása után ellenárammal
biztosítják, hogy a remanens mágnesség
következtében az emelőmágneshez tapadó kisebb
darabok is leváljanak.
Greschik Gyula:
3.9. ábra. Emelőmágnesek

a) tányérmágnes; b) lapos mágnes
gyakran használják a fenékürítésű edényt (3.11.

3.15. Szállítóedények ábra). Tölcsérszerűen összeszűkülő edény (1)
kifolyónyílását egy kúp zárja el. Mindaddig, amíg az
Billenőteknő. Ömlesztett áru emeléséhez a edény a kúpra támaszkodik – mely vonórúddal (2) a
legegyszerűbb szerkezet a billenőteknő, amelyet horogra akasztható -, az edény zárva marad. Amint az
függesztett kengyel segítségével akasztanak a edényt támaszra ültetjük és az elzárókúpot tovább
daruhorogba (3.10. ábra). süllyesztjük, az edény tartalma kiürül.
Bár a szállítandó anyag betöltése általában Az eddig ismertetett, ömlesztett anyagot szállító
lapátolással történik, kiürítése a teknő billentésévei teherfelvevő szerkezetek önműködővé teszik ugyan
gyorsan végezhető. Működésének elve az, hogy az az ürítőműveletet, azonban az edények megtöltéséhez
üres teknő (1) tömegpontja a forgáspont alatt van. A kézi munkát vagy külön kialakított töltőberendezés
megtöltött teknő tömegpontja a forgáspont felett a alkalmazását kívánják meg. E hátrányuk miatt ezek
függesztőkengyel elé kerül, a teknőt tehát csak kisebb szállítási teljesítmény végzésére
előrebillenteni igyekszik. A billentést a 2 jelű karnak alkalmasak. Ömlesztett anyag emelésénél és
a teknőbe nyúló bütyke akadályozza meg. A szállításánál nagy teljesítményt markolókkal érhetünk
rakomány kiürítését a kar felemelésével érjük el. el, amelyek az áru felvételét is és a kiürítést is gépi
Ürítés után a teknő visszabillen eredeti helyzetébe. úton végzik. A markolók működtetéséhez
Szállítóedény önműködő fenékürítéssel. Ömlesztett különlegesen kiképezett emelőszerkezet szükséges.
anyagnak daruval távoli tartályba való szállítására
3.10. ábra. Billenőteknő 3.11. ábra. Szállítóedény fenékürítéssel

1 - billenőteknő; 2 - rögzítőkar 1 - szállítóedény: 2 - vonórúd az elzárókúppal
Greschik Gyula:
vannak az alsó kereszttartóhoz erősítve és rúddal a

3.16. Markolók felső kereszttartóhoz kötve. Működtetéséhez két kötél
szükséges. Az egyik, a T tartó kötél a felső
Ömlesztett anyag rakodása gépi úton túlnyomóan kereszttartóhoz, a másik, a Z zárókötél, rendszerint
markolóval történik, amellyel az anyagot felvenni, kötélcsigasor közbeiktatásával az alsó kereszttartóhoz
szállítani és üríteni lehet. A markoló zárásának és van kötve. A markolóüzem egyes fázisai az ábrákon
nyitásának működtetési módja szerint láthatók; nyitás, markolás, zárt markoló emelése és a
megkülönböztetünk kétköteles, egyköteles rendszerű markoló ürítése.
és motoros markolót. A markoló működésekor a markolóban fellépő
A kétköteles markoló működési módja vázlatosan a erőkről tájékoztatást nyújt a 3.13. ábrán (a markolás
3.12. ábrán látható. A markolólapátok csuklósan
3.12. ábra. Kétköteles markoló működésének vázlata

a) nyitott markoló süllyesztése; b) markolás; e) zárt markoló emelése; d) a markoló ürítése
3.13. ábra. A markolóban fellépő erők a markolás megkezdésekor

Greschik Gyula:
3.14. ábra. A markolóban fellépő erők a markolás befejezésekor
megkezdésekor) és a 3.14. ábrán (a markolás hoz, megfelelő nagy tömege legyen, és helyes vágóél-
befejezésekor) közölt erőpoligon, ahol a markoló , ill. lapátalak-kiképzést nyerjen; a kotráshoz pedig
zárókötelébe beépített kötélcsigasort is figyelembe lehetőleg nagy záróerővel és nagy szájnyílással
vettük. A kötélcsigasor - a horogszerkezet bírjon. A markoló mai kialakításában tehát nem
felfüggesztéséhez hasonlóan - kisebb kötélkorong ideális eszköz, egyrészt azért, mert a záróerő
alkalmazása érdekében rendszerint ikercsigasor. Az legnagyobb értékét nem a markoló zárásakor éri el,
erőpoligont a markoló egyik felére annak másrészt a markoláshoz szükséges nagy tömege miatt
feltételezésével szerkesztettük, hogy a tartókötél laza a daru emelőképességének körülbelül felét igénybe
(T=O), és a két zárókötélen függ a markoló teljes veszi, és így a markolóval való rakodáskor tekintélyes
tömege. holtsúlyt kell emelni, ill. továbbítani.
A markolónak a szállítandó anyagba való
2Z = G = (G1 + G2 + G3) behatolása függ a szállítandó anyag súrlódásától,
G a markoló tömege, keménységétől, szemnagyságától stb. Hasonlóan, a
G1 a felső kereszttartó tömegének fele, kotrási munka is nagymértékben függ a markolandó
G2 a jobb oldali csuklóra jutó lapáttömeg, anyag fenti fizikai tulajdonságaitól. E tényezők
G3 a baloldali csuklóra jutó lapáttömeg és az alsó szerepe a markoló szerkesztésénél számszerűleg nem
kereszttartó tömegének fele. fogható meg, azonban a markoló helyes kialakítása és
a lehető legkisebb tömeggel való előállítása
Ez a Z zárókötélben fellépő legnagyobb erő, amely érdekében figyelembe veendők. Ezért különböző
az üres markolónál felléphet. Ennél nagyobb kötélerő anyagokhoz eltérő alakú és tömegű markolók
esetén a markoló emelkedik. használata célszerű. A gyakorlatban a különféle
Az erőábrákból látható, hogy a markolólapát élén anyagokhoz a markoló tömege szerint könnyű, közép-
ébredő záróerő, Hz, egyenesen arányos a markoló és nehéz markolókat használnak.
tömegével, továbbá a Hz annál nagyobb, minél A könnyű kivitelű markolót gabonára, kazánszénre,
nagyobb a kötélcsigasor áttétele. A két erőpoligont apró szemű kokszra stb., általában 0,5...1,0 t/m3
összehasonlítva, a záróerő a zárás kezdetén nagyobb, halmazsűrűségű anyagok markolására használják.
mint a zárt markolónál. A markoló jó működése Darabos szénre, kokszra, mészkőre, apró szemű ércre,
szempontjából pedig a markolás befejezésekor van 1,0...1,8 t/m3 halmazsűrűségű anyagokra a
szükség nagy záróerőre, melyet csak a markoló középnehéz kivitelű, míg nagy testsűrűségű darabos
tömegének és a csigasor áttételének növelésével ércre, 1,8...2,4 t/m3 halmazsűrűségű anyagokra a
érhetünk el. Figyelembe veendő azonban, hogy nehéz kivitelű markolót alkalmazzák.
markoláskor a zárókötél terhelése megnövekszik a A kétköteles, rudas markoló kiviteli alakja a 3.15.
felvett anyag tömegével. ábrán látható. A markolólapátok és a kötélkorongokat
Az ömlesztett anyag felvétele a markolóba a tartalmazó kereszttartók acéllemezből hegesztve
markolólapát élének függőleges és vízszintes irányú, készülnek. Szerkesztéskor ügyelni kell a kötélvezetés,
ásó és kotró mozgásából tevődik össze. A markolás ill. csigasor elhelyezésére, amely megszabja a
eredményes munkájához szükséges, hogy az ásáshoz, markoló nyitási irányát.
a markolónak az ömlesztett anyagba való behatolás-
Greschik Gyula:
3.15. ábra. Rudas markoló
Különleges markolókivitelt ábrázol a 3.16. ábra, való rakodás igénye, akkor egyköteles vagy motoros
mely befogadóképességéhez viszonyítva rendkívül markolót használnak.
nagy szájnyílásával tűnik ki. A markoló kisebb Az egyköteles markoló felépítésében hasonló az
ásómunka mellett nagy kotrómunkát végez. A előbbi kétköteles markolóhoz, azonban a markolót
kotrómarkolót nagy testsűrűségű anyagoknak kis csak egy, a zárókötél működteti. A szerkezeti
rétegmagasság mellett való felszedésére (például megoldások igen eltérőek és bonyolultak. Egyik
ércnek hajótérből lehetőleg maradéktalan gyakrabban alkalmazott megoldás (3.19. ábra),
kiemelésére) alkalmazzák. amikor a tartókötél helyett kilincsszerkezet köti össze
Egy másik különleges, ún. polipmarkolót tüntet fel a két részből álló, vízszintes síkban osztott alsó
a 3.17. ábra. Ennél két lapát helyett sugárirányban kereszttartót. Az alsó rész (1) a markolólapátokkal
elhelyezett 6 lapát vagy rúd végzi a markolást. A van összeépítve, a felső rész (2) pedig az alsó
lapáttal ellátott polipmarkoló köves talaj vagy kút kötélkorongokat tartalmazza, és vezetékben mozog.
ásására alkalmas. A rudakkal ellátott markolót pedig A markoló zárása és emelése a markolóba beépített
nagy méretű kő, acélhulladék, ócskavas, acélforgács kötélcsigasoron átvezetett záró kötél (3) emelésével
rakodására használják. A 6 lapát mindegyike kétkarú végezhető. A markoló nyitása a kétrészű alsó
emelő, melynek egyik végén kötélkorong van kereszttartót összekötő kilincsszerkezet
elhelyezve. A kötélvezetést úgy oldották meg, hogy szétbontásával történik. A kilincsszerkezet
az álló és mozgó kötélkorongokon átvezetett kötél szétbontását rendszerint a nyitás magasságában a
mindegyik kart egyformán húzza, és egyenként darun elhelyezett ütköző végzi, vagy kioldókötél (4)
annyira záródik össze, amennyire a befogott anyag meghúzásával bontható. A lekapcsolt alsó
engedi (3.18. ábra). kereszttartófél (1) a saját, valamint a markolólapát és
A kétköteles markolók két kötéldobbal ellátott az anyag tömegének hatására lefelé halad, alapátok
emelőművel működtethetők, amelyekkel később szétnyílnak, és a markoló kiürül. A kemény ütközés
foglalkozunk. Ha darabáru-rakodó, tehát elkerülésére a lefelé haladó alsó kereszttartófél
emelőműves, horoggal ellátott darunál felmerül néha
a markolóval
Greschik Gyula:
3.16. ábra. Nagy szájnyílású markoló
és a markolólapátok mozgatását olajkatarakt (5) ellátott hajtómű lassú forgású tengelyét. A menetes
fékezi. A nyitott markolót az anyagra helyezve, a tengely forgatásakor a (2) belső menettel ellátott
kötélen függő kétrészű kereszttartó felső részét csövek a (3) csuklón kapcsolódva a
tovább süllyesztik, amíg a retesz önműködően markolólapátokhoz, azokat nyitják vagy zárják. Az
összekapcsolja az alsó résszel. Az összekapcsolás áramhozzávezetés az emelőmű kötéldobjáról hajtott
után újabb markolás végezhető a már leírt módon. kábeldobról lefüggő hajlékony kábellel történik.
Az egyköteles markoló csak ott használható, ahol A motoros markolók lapátjainak mozgatásához
azonos magasságban kell üríteni. Hátránya a sok szükséges nagy áttételt hidraulikus hajtással is
üzemzavart okozó reteszelőszerkezet. Ferde biztosíthatjuk. A 3.21. ábrán a markolólapátok
helyzetben bizonytalan a működése. Lehetőleg mozgatását a markolóba beépített kettősműködésű
kerüljük alkalmazását. munkahenger végzi.
A gyakorlatban jobban bevált az egy emelőműves A motoros markolók teljesítőképessége nagyobb,
darunál alkalmazható motoros markoló, amelynél a mint az egyköteles markolóé. A zárás és nyitás
markoló zárását és nyitását a markolóba beépített működtetése független az emelési magasságtól, így
motor végzi (3.20. ábra). tetszés szerinti helyen üríthető, azonban tömege nagy,
A peremes motor zárt fogaskerékszekrényben (1) és a kétköteles markoló teljesítőképességét nem éri el.
elhelyezett áttételeken át hajtja a jobb és bal menettel
Greschik Gyula:
3.17. ábra. Polipmarkoló
3.18. ábra. A polipmarkoló kötélvezetése 3.19. ábra. Egyköteles markoló vázlata

1 - kötélterelő korong; 2 - felső kötélkorong; 3 - 1 - alsó kereszttartófél a markolólapátokkal,
alsó kötélkorong a markolókarban: 4 - láncterelő csuklóval összeépítve: 2 - az alsó kereszttartófél felső
kerék; 5 - kiegyenlítő lánc része vezetékben mozog: 3 - záró-kötél; 4 -
kioldókötél a kétrészú alsó kereszttartót összekötő
kilincsszerkezet szétbontására ; 5 - olajkatarakt a
markolólapátok mozgásának fékezésére
Greschik Gyula:
3.20. ábra. Motoros markoló

J - zárt fogaskerékszekrény ; 2 - belső menettel ellátott csövek; 3 - csukló; 4 - kereszttartó; 5 - motor; 6 -
áram-hozzávezetés; 7 – végálláskapcsoló
3.21. ábra. Hidraulikus markoló
3.2. FÉKEK ÉS RÖGZÍTŐSZERKEZETEK
Anyagmozgató gépekben a gép rögzítésére, a függő teher nyomatéka), Ms a súrlódási nyomatékok

sebességének szabályozására vagy lassítására fékeket összege, Q a fékezendő forgó és haladó tömegek
használunk. tehetetlenségi nyomatékának összege a választott
A gyakorlatban rendszerint forgó részeket tengelyre redukálva, e a választott tengely
fékezünk, tehát elsősorban tengelyek fékezésével
szöggyorsulása.
foglalkozunk. Forgó tengely fékezésekor fellépő
Rendeltetésük szerint a fékeket a következő három
nyomatékok egyensúlya Mf+M+Ms+Qe=0, ahol Mf a
csoportba sorolhatjuk.
fékmű által kifejtett nyomaték, M a fékezendő 1. Rögzítőféket alkalmazunk álló tengelyen fellépő
szerkezetben fellépő statikus nyomatékok összege (pl. M nyomaték teljes fékezésére. A fékkel létesítendő
emelőgépekben (Mf) fékezőnyomaték nagyságát b biztonsággal kell
megállapítani, méretezéshez azt az (M) nyomatékot
Greschik Gyula:
kell alapul venni, amely a gépet nyugalmi helyzetéből

kimozdítani igyekszik. 3.21. Pofás fékek
Mf
β= > 1. Az egyszerű pofás fék elrendezését a 3.22. ábra
M
Üzemi csoportszám b legkisebb értéke mutatja.
A fékpofát a tárcsához N erő szorítja, mely a tárcsa
(MSZ 9750-78) (MSZ 19171-78)
kerületén a forgással ellentétes irányú S=mN
1; 2 1,50
3; 4 1,75 súrlódóerőt ébreszt.
5 2,00
6 2,50
2. Szabályozóféket alkalmazunk, ha a forgó tengely
szögsebességét a szögelfordulás vagy az idő
függvényében előírjuk. Például: az emelőgép
egyenletes üzemét tehersüllyesztéskor kívánjuk
biztosítani. A süllyedő teher helyzeti (potenciális)
energiáját kell felemészteni. A fék méretezésekor azt
a többletenergiát kell figyelembe venni, mely a
tengelyelőírt szögsebességét gyorsítani igyekszik.
3. A lassítófék rendeltetése az w szögsebességű
tengelynek a szabad kifutásnál gyorsabb megállítása.
Pl. mozgásban levő futódaru mozgási (kinetikai)
3.22. ábra. Egypofás fék vázlata
energiájának felemésztése. A lassítófék
méretezésekor e mozgási energiát kell figyelembe
A fékezőnyomaték nagysága:
venni.
A szerkezetben fellépő statikus nyomaték forgatási Df
Mf =S .
iránya megegyezhet a fékező nyomatékéval 2
(emelőgépek teheremelése). Ilyenkor segít a Az N erő nagysága a fékezőkarra ható K záróerő
fékezésnek, és a megállás utáni rögzítéshez ellenkező nagyságától függ. Az ábrán a tárcsa 1-gyel jelölt
irányú nyomaték kell. forgásiránya esetén a fékezőkar egyensúlyát kifejező
A többféle fékezési feladatot ugyanaz a fék is nyomatéki egyenlet a fékezőkar forgáspontjára
elvégezheti. A megfelelően méretezett rögzítőfékek felírva:
mindig felhasználhatók lassításra és szabályozásra is, Kb-S1c-Na = 0,
de a lassító- és szabályozófékek között vannak mivel
olyanok is, amelyek rögzítőfékezésre nem S1=mN,
alkalmasak. így
A fékezés módja szerint megkülönböztetünk
villamos és mechanikai fékezést. Villamos energiával ⎛ a⎞
Kb − S1 ⎜ c + ⎟ = 0,
végzett fékezéshez rendszerint magát a gépet hajtó ⎝ µ⎠
villamos motort használjuk fel. A fékezésre kapcsolt Kb
villamos motor álló helyzetben fékezőnyomatékot és S1 =
a
nem szolgáltat, tehát csak szabályozó-, esetleg c+
lassítófékezésre használható. µ
Ebben a fejezetben mi csak a mechanikai A fékezőnyomaték nagysága pedig
fékezéssel foglalkozunk, ahol a fékezést a mechanikai Kb D f
súrlódás szolgáltatja. M f1 = .
a 2
Mindaddig, amíg a súrlódást ébresztő erő működik, c+
a fék zárva van, ha a súrlódást előidéző erőt µ
megszüntetjük - a fékrudazat elállításával, lazításával Ellenkező forgásirányú tárcsa esetében (az ábrán 2-
-, akkor a fék nyitott. vel jelölve)
Szerkezeti felépítés szerint megkülönböztetünk : Kb+S2c-Na = 0,
pofás féket, S2
szalagféket, N= behelyettesítésével
µ
kúpos és tárcsás féket.
Greschik Gyula:
Adott Mf1 fékezőnyomaték kifejtéséhez szükséges

K záróerő nagysága pedig
2M f
K= ( a ± µc ) ,
µDf b
ahol a + előjel az 1, a - előjel a 2 forgásirányra
vonatkozik. A 2 forgásirány esetén az önzárás is be
állhat, ha a<=m0c, K<=0.
Ha mindkét forgásirányra egyenlő
fékezőnyomatékot kívánunk elérni, akkor kell, hogy
c=0 legyen. Ezt elérhetjük úgy, hogyafékezőkar
forgáspontját a súrlódási erő hatásvonalába helyezzük
(lásd a 3.23. ábrán).
3.23. ábra. Egypofás fék vázlata mindkét
Ekkor a záróerő nagysága
forgásirányban egyenlő nagyságú fékezőnyomaték
létesítésére a S a 2M f a
K=N = =
b µ b µ Df b
Kb mindkét forgásirányra egyforma.
S2 =
a Az egyszerű pofás féket csak kis fékezőnyomatékra
−c
µ használják. Hátránya, hogy a féktárcsa tengelyét az N
és erő hajlítja. Egymással szemben elhelyezett két fék,
pofa esetén a tengely hajlítása lényegesen
Kb D f csökkenthető egyes építési módoknál teljesen
Mf2 = .
a 2 megszüntethető.
−c
µ A leggyakrabban alkalmazott féktípus a kétpofás
A két forgásirányra a fékezőnyomaték nagysága fék. Egy kétpofás fék általános elrendezését és
különböző, Mf2>Mf1 melynek oka az, hogy a mNc erőjátékát a 3.24. ábra mutatja.
nyomaték az 1 esetben nyitni, a 2 esetben zárni akarja
a féket
3.24. ábra. Merev pofás fékszerkezet általános elrendezése

Greschik Gyula:
A két fékezőkart a W jelű szögemelő Ellentétes forgásértelemnél ismét eltérő N3, N4

közbeiktatásával az S vonórúd köti össze. A értékek adódnak, amelyek hasonlóan számíthatók.
szögemelő pedig egy függőleges P vonórúddal Ha az általános elrendezésű féknél x=y=0 (vagyis
kapcsolódik a fék zárását biztosító, G féksúllyal ha az 1, 2, 3 pontok, valamint a 4, 5, 6 pontok is egy
terhelt vízszintes karhoz. A fék nyitása a féksúlykar függőlegesbe esnek), akkor:
felemelésével történik. bd
Az általános elrendezésű fékszerkezetnél a N1 = P = N2 = N ,
ac
pofanyomások különbözőek, és a fékezőnyomaték
nagysága is függ a forgásértelemtől. A féksúly és a Df
és így M f = µ 2 N = µ ND f .
rudazat önsúlyából adódó P erő, valamint a 2
vonórúdban ébredő S erő együttes hatása a 4 pontban A gyakorlatban egyes különleges beépítési
Rx, Ry erőkkel, a 3. pontban pedig Sx, Sy erőkkel adottságoktól eltekintve túlnyomóan ilyen féket
adódik át a fékkaroknak, amelyek nagysága a alkalmaznak, amelynek nagy előnye, hogy a tengely
vektorábra és a külön kirajzolt szögemeltyű-ábra nincs hajlításra igénybe véve, és a fékezőnyomaték is
alapján számítható. A fékezőnyomaték adott független a forgásértelemtől. Ilyen féket mutat a 3.25.
forgásértelemnél a karokra ható erők egyensúlyi ábra. Ilyen rendszerű féknél tehát
feltételeiből kiszámítható. Mf bd
Például I forgásértelemnél az egyensúlyi N= =P .
egyenletek a következők: µDf ac
R és S erők kizárólag a fékméretek és a P erő e
függvényei: A szükséges féksúly Gg=Pe-ből: G = P , illetve N-
g
d c
Rx = P ; tgα = ac e
c Df ; nel kifejezve: G = N .
cd g
d c c Ha a rudazat hatásfokát is figyelembe vesszük
S y = Rx tgα = P =P ;
c Df Df ac e1
(csapsúrlódás a rudazatban), G= .A
d ⎛ d ⎞ b d gη
Ry = P + S y = P + P = P ⎜1 +
⎜ D f ⎟⎟
. féklazító erő viszont Ff=Gg egyenletből
Df ⎝ ⎠ ac e g 1
Egyensúlyi egyenlet a jobb karról: F=N .
bd g fη
N1a + µ N1 x + Ry x − Rx b = 0,
A fék áttételének (i) nevezzük a pofanyomás és a
d ⎛ d ⎞ féklazító erő hányadosát
N1 ( a + µ x ) = P b − P ⎜1 + ⎟ x. N bd f
c ⎜ Df ⎟ i= = .
⎝ ⎠
Fη a c e
⎡ bd ⎛ d ⎞ ⎤ Az emelőgépekhez alkalmazott kétpofás
P ⎢ − ⎜1 + ⎟⎟ x ⎥
⎜ fékszerkezetnél általában i=8...12.
⎢ c ⎝ D f ⎠ ⎦⎥
N1 = ⎣ csak a méretek és a P Villamos féklazító mágnes alkalmazása esetén a
a + µx fentiek szerint kiszámított féksúlyt csökkenteni kell a
erő függvénye féklazító vasmag és fékrudazat tömegének a féksúly
Egyensúlyi egyenlet a bal karról hatásvonalában redukált értékével.
d d Ha a nyitott féknél megengedhető legkisebb
N2 ( a − µ y ) = P y + P b. távolság a féktárcsa és fékpofa között d, amely
Df c
távolságnál a súrlódás már teljesen megszűnt, akkor a
⎛ y b⎞ féklazító lökete h = 2δ iξ .
Pd ⎜ + ⎟
⎜D c ⎟ A z tényezővel a fékszerkezet csuklóiban a csapok
N2 = ⎝ f ⎠ csak a méretek és a P erő
a − µc és furatok közötti hézagot (holt utat) vesszük
függvénye figyelembe, z=1,1. d=0,1...0,3 cm, a féktárcsa
Fékezőnyomaték I forgásértelemnél: átmérőjétől függően. A féknyitás munkája pedig
D L=Fh.
M = µ ( N1 + N 2 ) f . Nagyobb méretű kétpofás fékeknél a fékpofát a
2 fékezőrúdba csuklósan építik be (3.26. ábra.)
Greschik Gyula:
3.25. ábra. Merev pofás fékszerkezet mindkét 3.26. ábra. Két csuklópofás fékszerkezet vázlata
forgásirányban egyenlő nagyságú fékezőnyomaték
létesítésére eltávolodik a féktárcsától. A vonórúd (3) hossza
állítható a fékpofák kopásának megfelelően.
A csuklósan beépített fékpofa a féktárcsához A pofás fék méretezésénél a súrlódási tényezőt a
jobban illeszkedik, és szerelési pontatlanságra fék biztos működése érdekében a várható legkisebb
kevésbé érzékeny. Ez esetben mindkét forgásirányra értékkel kell figyelembe venni.
egyenlő fékezőnyomaték elérése végett a fékezőkar Fékpofák súrlódási tényezői (m) és megengedhető
csuklóinak a fékpofacsukló függőlegesébe kell felületi nyomása (k) Öv féktárcsa esetén:
kerülnie. A fékpofacsukló nyomatékot nem tud átadni
csak erőt, és így a kétféle forgásirány esetén az Fékpofa m k max
ellentétes értelmű súrlódási erőnek nincsen anyaga (N/cm2)
nyomatéka a fékezőrúdra. ferodo 0,3…0,5 30
Egy villamos hajtású emelőszerkezetben fa 0,25…0,3 50
használatos kétpofás fék kiviteli alakját a 3.27. ábra Öv 0,15…0,18 80
mutatja. Az egyes rudakat megmunkált csapok kötik
össze. A fékezőkar nyitását a bal oldalon elhelyezett A rugóval működtetett féket lásd a 3.28. ábrán.
előfeszített kis rugó (1) és állítócsavar (2) biztosítja,
ill. határolja. A fék további nyitásával a másik pofa is
3.27. ábra. Két merev pofás fékszerkezet kivitele

1 - előfeszített rugó; 2 - állítócsavar; 3 - állítható hosszúságú vonórúd
Greschik Gyula:
A fékpofa méreteit a megengedhető felületi nyomás Az alsó határérték szabályozó- vagy lassitófékre, a
határozza meg. felső határérték pedig rögzítőfékre vonatkozik.
N Villamos hajtású anyagmozgató gépeknél a
k= ≤ kmeg . féktárcsát rendszerint rugalmas tengelykapcsolóval
b0l0
egybeépítve alkalmazzák. A féktárcsát a
b0 a fékpofa működő szélessége, l0 a fékpofa tengelykapcsoló hajtott felére, a hajtómű
magassága (3.27. ábra). tengelycsonkjára helyezik, nagyságát pedig a motor-
A fékpofa méreteit melegedésre is ellenőrizzük. és hajtómű-tengelycsonk méreteitől teszik függővé.
A működő fékfelület egységére jutó súrlódási A féktárcsa anyaga általában Öv 15,
munkateljesítmény megengedhető értéke: súrlódófelülete mindig megmunkált, nagy
L ⎛ Ws ⎞ fordulatszám esetén (720 ford/perc felett) a féktárcsás
λ = s = kvµ = 6…12 ⎜ 2 ⎟ .
b0l0 ⎝ cm ⎠ tengelykapcsoló teljes egészében megmunkált.
A fékpofa szélessége a féktárcsa nagyságától,
Ls a súrlódási munkateljesítmény, v a féktárcsa
átmérőjétől függően 5...20 mm-rel keskenyebb a
kerületi sebessége (m/s). A súrlódási tényezőt a
féktárcsa szélességénél. A fékpofa magassága pedig
várható legnagyobb értékkel kell figyelembe venni.
L0 = 0,5...0,7 Df.
3.28. ábra. Két csuklópofás fékszerkezet kivitele

Greschik Gyula:
Emelőszerkezeteknél a fékpofát a jobb hőelvezetés A fékpofát lazított állapotban d=0,15 cm távolságra engedjük a
érdekében Öv-ból vagy acéllemezből hegesztve tárcsától szétnyílni, így a kifejtendő féklazítási munka:
készítik oly módon, hogy működő felületüket 1 1
L = 2δ N = 2 * 0,15 *1830 *= 609 ( Ncm ) .
kopásnak és hőhatásnak jól ellenálló és lehetőleg η 0, 9
nagy súrlódási tényezővel bíró borítással (fékbetéttel) A választott fékmágnes K 3852-1 jelű, amely 40%
látják el. A fékbetét szalag alakban vagy bekapcsolási idő és óránként 300 kapcsolás esetén L = 1000 cm N
meghatározott alakra sajtolva készül. Alapanyaga: munkaképeségű, h=5 cm emelőmagasságú, húzóereje F=
azbeszt vagy fémbeszövéses azbesztszövet (ferodo- 1000/5=200 N, és a vasmag tömege Gv=5,4 kg.
Így a szükséges fékrudazat-áltétel a fékmágnes és fékpofák
azbeszt) műgyanta kötőanyagban.
A fékbetétszalag méreteit az MSZ 288-68 szabvány N 1830
között i = = = 10, 2.
rögzíti. Fη 200 * 0, 9
A karok méreteit a már felrajzolt vázlat alapján a
Példa. Kétpofás rögzítőfék számítása helyszükséglet és helyes formaadás figyelembevételével kell
Az emelőmű adatai, amelyekből a lefékezendő nyomatékot felvenni. A választott méretek a 3.25. ábra jelöléseit felhasználva
számíthatjuk: a=b/2, c = 58 mm, d = e = 135 mm, és f = 290 mm.
teherbírás Q=200 kN, b d f 290
eme1ési sebesség ve=3,5 m/min, itényl . = = 10. =2
összkötélág 4, a c e 58
dobátmérő D=600 mm, A rudazat csuklóinak csapsúrlódását h=0,9 hatásfokkal véve
összhatásfok h=0,825, figyelembe, a féksúly tömegének erőhatása g=380 mm féksúlykar
biztonság b=2. esetén:
Szükséges motorteljesítmény : a c e 1 1 58 1
G=N = 1830 = 155 ( N ) ≅ 15, 5 ( kg )
200000 * 3, 5 b d gη
P= = 13, 9 ( kW ) ; 2 380 0, 9
61200 * 0, 825 amelyből a vasmag és fékrudazat tömegének a féksúly
nm=960 min-1 motorfordulatszám esetén az áttétel a motor és a hatásvonalába redukált erőhatását levonva, abeépítendő féksúly
dob fordulatszáma között tömege:
nm 960 2 ve f 290
i= = = 258, mert nd = = 3, 72 / min . Gtényl . = G − Gv − 1, 2 ≅ 10 ( kg )
− 1, 2 = 15, 5 − 5, 4
nd 3, 72 0, 6π g 380
A fékezőnyomaték a teher felől számítva: Ebben a féksúlykar és a függőleges vonórúd redukált tömegét a
vázlat alapján számított 1,2 kg-mal vettük figyelembe.
Q D 1 200000 * 60 * 0, 825 * 2
Mf = ηβ = = 19200 ( Ncm ) . A fékmágnes emelési útja pedig:
2 2 i 2 * 2 * 258 htényl. = 2diz = 2•0,15•10•1,1 = 3,3 < 5 (cm).
A fékezőnyomaték a szükséges motorteljesítményből számítva:
P 13, 9
M f = 975000 η β = 9750000, 680 * 2 = 19200 ( Ncm ) .
2
n 960 3.22. Szalagfékek

E számításnál az elméletileg szükséges, s nem a beépített
motor névleges teljesítményével kell számolni. A hatásfok azért Ma már az anyagmozgató gépekben a
van négyzeten, mert egyrészt a súrlódások a fékezéskor segítenek,
másrészt a szükséges motorteljesítmény számításánál az ideális szalagfékeket ritkábban alkalmazzák, helyettük
súrlódásmentes teljesítményt a hatásfokkal osztottuk. túlnyomóan az előbb ismertetett kétpofás fékek
Választott féktárcsaátmérő Df=350 mm, szélessége B=100 kerülnek beépítésre. A szalagfékek előnye az egyszerű
mm, anyaga Öv. Ferodo fék betét súrlódási tényezője m = szerkezet, kis helyszükséglet és az elérhető nagy
0,3...0,5. fékezőnyomaték, hátránya azonban, hogy a fékezett
M 19200 tengelyt hajlítja.
Szükséges pofa-szorítóerő: N = = = 1830 ( N ) .
f
µD 0, 3 * 35 Szalagfékek esetén a féktárcsát hajlékony

acélszalag fogja körül, amelynek végei az egyszerű
f
b0 = 8 cm és 10 = 0,5Df = 17,5 cm fékpofaméret esetén a fajlagos

szalagféknél egy álló csuklóhoz, ill. a fékezőkarhoz
N 1830
= 13,1 < 30 ( N/cm ) ,
2
pofa-szorítóerő k = = vannak kötve (3.29. ábra).
bl 8 *17, 5
0 0 A fékezőkar lenyomásakor a szalag a féktárcsára
Ellenőrzés melegedésre: feszül és súrlódik. A tárcsa kerületén ébredő
D π n 0, 35 * π * 960 súrlódóerő a tárcsa forgását fékezi, és a fékszalagban
v= = = 17, 6 ( m/s )
f
a húzóerőt növeli. A féktárcsával érintkező

60 60
( )
szalagfelületen ébredő súrlódóerők összege a szalag
Ws
λ = kv µ = 13,1*17, 6 * 0, 5 = 115, 5 < 120 rögzítőfékre végein ható húzóerők különbségével egyenlő: S = T1 -
2
cm T2
megfelel.
Greschik Gyula:
e a természetes logaritmus alapszáma,

m a súrlódási tényező a féktárcsa és a fékszalag
között,
a. a fékszalaggal érintkező kerület középponti
szöge, ívben mérve.
Írható S=T2(ema-1),
S 2M f 1
T2 = µα
= µα
,
e −1 Df e −1
és így
2M f e µα
T1 = T2 e µα =
Df e µα − 1
Ezzel ismerjük a fékszalag fel- és lefutó ágában
3.29. ábra. Egyszerű szalagfék vázlata fékezéskor (a megcsúszás határán) ébredő erőket.
Az ema értékei a 8. táblázatból (28. o.) vehetők. A
A kifejthető fékezőnyomaték az ábrán megadott féktárcsára és a fékkarra ható erők jól láthatók a 3.30.
forgásirány esetén ábrán. A tengelyt a T1 és T2 erők eredője hajIítja. Az
Df erőpárként jelentkező cR=Mf a fékezőnyomaték.
M f = (T1 − T2 ) .
2 A fékszalag végpontjainak elhelyezése szerint a
A két szalagágban ébredő húzóerők között az következő szalagszerkezetek használatosak:
összefüggés Egyszerű szalagfék (3.30. ábra). A fékezőkaron
T1 kifejthető fékezőerő nagysága a fékezőkar
= e µα ; egyensúlyából számítva (nyomaték az A csuklóra)
T2
a 2M f 1 a
K = T2 = µα
.
b Df e −1 b
3.30. ábra. Egyszerű szalagfék erőterve

Greschik Gyula:
3.31. ábra. Differenciál-szalagfék vázlata 3.32. ábra. Összegszalagfék vázlata
Kis K fékezőerő elérésére lehetőleg nagy a átfogási A fékezőnyomaték nagysága mindkét

ívet kell biztosítani. Ügyes elrendezéssel 270° forgásirányban ugyanakkora. Hátránya az
elérhető. alkalmazandó nagy fékezőerő. Daruknál vízszintes
Ellentétes forgási irányban a fékezőnyomaték irányú mozgatóművekhez használhatók.
ugyanazon K erő mellett kisebb. T1 és T2 Szalagfékek nyitása. Szalagfékek nyitásakor a
felcserélődik. fékszalag sugárirányban olyan mértékben távolítandó
M el, hogy a súrlódás teljes mértékben megszűnjék. E
M ′f = µαf . távolság a pofás fékhez hasonlóan
e
d= 0,1...0,3 cm.
Ugyanakkora fékezőnyomaték eléréséhez
ellenkező forgásirány esetén ema-szor nagyobb A fékszalagon mérve, a szükséges nyitás útja az
egyszerű szalagféknél
fékezőerő, ill. fék súly szükséges.
α
Egyszerű szalagfék emelőművekben használható ( )
h2 = ⎡⎣ D f + 2δ π − D f π ⎤⎦
2π
= δα ,
jól, ahol csak egy forgásirányban, a teher süllyedése
irányában kell fékezőnyomatékot kifejteni. ahol az átfogási szög a ívmértéke helyettesítendő be.
Különbözeti (differenciál-) szalagfék (3.31. ábra). A fék lazító munkája pedig
Előnye, hogy ugyanakkora fékezőnyomaték 1 T
előállításához kisebb fékezőerőre van szükség. A L = T2 h2 = 2 δα ,
fékezőkar kis elmozdulására nagy fékezőnyomaték η η
létesíthető. A féktárcsa forgásirányában felfutó (T1) a kevesebb csukló miatt h =0,95-nek vehető.
szalagvéget úgy kötjük a fékezőkarhoz, hogy a T1 Hasonlóan számítható a nyitás útja és a féklazító
szalagerő növelje a K fékezőerő hatását. munkája differenciál-szalagféknél
Kb = T2 a − T1c, h2- h1 = da
K=
(
T2 a − T1c T2 a − ce
=
µα
),
és összegféknél h2 + h1 = da alapul vételével, ahol h1,
h2 a T1 T2 szalagág csuklóinak szalagirányú útja a fék
b b nyitásakor.
2 M f a − ce µα A szalagfékek szerkezeti kialakítása a 3.33. ábrán
K= .
D f b e µα − 1
Ha a<=cema, az adott forgásirányban önzáró lesz a
fék (K<=0). Visszafutást gátló fékként használható.
(c=0 esetén K fékezőerőre az egyszerű szalagfék
összefüggését kapjuk.)
Összegszalagfék (3.32. ábra). A fékszalagvégek
fékezőkarhoz való bekötése olyan, hogy mindkét
szalagvég, a T1 és T2 a K fékezőerővel ellentétes
irányú nyomatékot okoz. 3.33. ábra. Egyszerű szalagfék kivitele
a (T2 + T1 ) a 2 M f e µα + 1 1 - fékbetét; 2 - fékszalag; 3 - hajlított kengyel; 4 -
K= , K= . állítható ütközöcsavar ; 5 - a féklazító bekötési helye
b b D f e µα − 1
Greschik Gyula:
látható. Lágy anyagú (alumínium, réz) süllyesztett

fejű szegeccsel fékbetétet (1) erősítenek az acél
fékszalaghoz (2). A fékszalag és fékbetét egyenlő
széles, a féktárcsánál 5-10 mm-rel keskenyebb. A
fékszalag fölé laposacélból hajlított kengyelt (3) 3.34. ábra. Fékszalag
erősítenek, amelyen egyenletes távolságban
ütközőcsavarokat (4) helyeznek el a szalag nyitási
hézagának beszabályozására, ill. egyenletessé tételére.
A fékszalag méretezése csak húzásra történik, mert
egyszeri alakváltozás után a szalag csak húzásra van
igénybe véve. A fék szalag anyaga A 38, vastagsága
2...3 mm.
Tmax
σ meg = ≤ 60 ( N/mm 2 ) .
bv
Tmax a legnagyobb szalaghúzó erő,
b a szalag szélessége,
v a szalag vastagsága.
A szalagvégek bekötésére szolgáló acélszegecsekre

a lökésszerű terhelés miatt nyírásra tmeg<=40 N/mm2
és palástnyomásra sp=80 N/mm2 engedhető meg. A 3.35. ábra. Fékszalag felszínnyomása
kisebb terhelésű szalagágban a fékbélés kopása miatt
szükséges szalaghossz-utánállításra jobb-bal menetes A felületi nyomás tehát a szalaghúzó erőtől függ és
csavart építenek be (3.34. ábra), legnagyobb a szalag felfutási pontján
A fékszalag és féktárcsa súrlódófelületének 2T1
méretezése a pofás fékhez hasonlóan felületi
kmax = .
Db0
nyomásra és melegedésre történik. Figyelembe kell
A szalag további részén a 3.35. ábrán feltüntetett
azonban venni, hogy a fajlagos nyomás a fékszalag
módon csökken. A kmax értéke nem haladhatja meg a
különböző helyein különböző nagyságú.
pofás féknél közölt megengedhető felületi nyomást.
A felületi nyomás közelítő megállapításához a
Melegedésre a k középértékévei számolunk
3.35. ábrán a df középponti szöghöz tartozó
kmax + kmin 2T
fékszalagelemet vizsgáljuk meg. A fékszalagelemet k= , kmin = 2 .
határoló két keresztmetszetben a húzóerő T és T + dT, 2 Db0
ezek eredője, a dN radiális irányú erő szorítja a A knm értéket ugyanolyannak vehetjük fel, mint a
szalagelemet a tárcsához. Az eredő megállapításakor pofás fék esetében .
feltesszük, hogy
dϕ
T ≅ T + dT , így dN = 2T sin .
2 3.23. Kúpos és tárcsás dörzsfékek
Kis szögről lévén szó
dϕ dϕ A pofás- és szalagfékeknél a súrlódófelületek
sin = , dN = Tdϕ mozgatása a fék működtetésekor radiális irányú, a
2 2
Ez a radiális erő hat egy elemi felületre, amelynek kúpos és tárcsás fékeknél a súrlódófelületek
nagysága mozgatása axiális irányban történik. Az axiális
működésű fékek helyszükséglete igen kicsi.
D
dA = dϕ b0
2 A kúpos dörzsféknél (3.36. ábra) egy rendszerint
ahol b0 a fékszalag szélessége. fékbetéttel ellátott kúpot - amelyet a lefékezendő
A felületi nyomás tengelyre axiális irányban eltolhatóan helyeznek el
dN Tdϕ * 2 2 egy álló súrlódófelületnek szorítanak.
k= = =T .
dA Ddϕ * b0 Db0
Greschik Gyula:
A létesítendő fékezőnyomaték
KµR
Mf = ,
sin β
és a tengelyirányú nyomóerő
M f sin β
K= .
µR
Ezt az elméletileg szükséges szorítóerőt azonban
meg kell növelnünk az axiális irányú elmozdításkor
legyőzendő súrlódási ellenállás miatt, amely függ a
tengely és agyfurat felületének érdességétől, az agy
hosszától, a kúpfelületek központosságától stb.
Tehát
Ktényl.=c1K,
és
c1 = 1,3...1,8.
A kúpos fék szerkesztésekor ügyelni kell arra, hogy
a kúpfék szöge (b) a fék betét súrlódási tényezőjétől
3.36. ábra. Kúpos fék vázlata
függően helyesen legyen megválasztva.
Ha r a súrlódás szöge, m=tgr és b<r, akkor a
kúpos fék nyitásakor többletsúrlódást kell legyőzni,
hogy az álló kúpból a kúpos tárcsa kiszakítható
legyen. A b szög megállapításakor a súrlódási
tényező lehetséges legnagyobb értékét kell
figyelembe venni.
A tárcsás dörzsfék a kúpos féknek olyan
változataként tekinthető, amelynél b=90° (3.37.
ábra). A tárcsás fékkel létesíthető fékezőnyomaték
(sin b = 1)
M f = µ KR,
az elméletileg szükséges szorítóerő 3.37. ábra. Tárcsás dörzsfék vázlata
Mf
K=
µR
és Ktényl.=c2K, ahol c2= 1,1...1,3.
A szorítóerő csökkentése érdekében vagy a
súrlódófelület közepes sugara veendő nagyra, vagy ha
szerkezeti okok ezt nem engedik meg, akkor több
tárcsa alkalmazásával - álló és forgó tárcsák
váltakozva egymás után való elhelyezésével -
növelhető a fékezőfelület. Lásd a 3.38. ábrán vázolt
lamellás féket. Az álló tárcsák külső kerületét és a
forgó tárcsák furatát horonnyal látják el, és ékkel
rögzítik az álló házhoz, ill. a lefékezendő tengelyhez
úgy, hogy tengelyirányban eltolhatók.
Ha z a fékezőfelületek száma, a fékezőnyomaték

M f = zK µ R,
a szorítóerő
3.38. ábra. Lamellás dörzsfék vázlata
Mf
K tényl . = c2
µ Rz
Greschik Gyula:
A fékezőfelületek méretezése felületi nyomásra és nyomatéka, amely a kilincset behúzni igyekszik,

melegedésre a pofás féknél megadottak szerint nagyobb legyen, mint a behaladással szemben ébredő
végezhető. A kedvezőtlenebb hőelvezetés miatt a súrlódási nyomaték (3.40. és 3.41. ábra).
megengedhető fajlagos fékezési teljesítmény 2. A kilincs forgáspontját külső fogazású keréknél
30...50%-kal kisebb, mint a pofás féknél. a kapcsolási pont érintősíkjában kell elhelyezni, mert
ekkor lesznek a fellépő erők a legkisebbek.
3. A súrlódási tényezőt biztonságból legalább
3.24. Kilincsművek és m=0,3-re kell felvenni. A kilincs bekapcsolódását
rögzítőszerkezetek rugóval biztosít juk, amely a kilincset a kerékhez
szorítja (3.39. ábra). Emelési forgásirányban a kilincs
Kézi hajtású vagy gépi, de nem villamos hajtású a kerék fogain lepereg, ami kereplő zajjal jár.
emelőművekben a teher süllyedését gyakran Zajtalan működésű súrlódó kilincs vázlatos
kilinccsel akadályozzuk meg (3.39. ábra). A kilincs a elrendezését a 3.42. ábra tünteti fel. A súrlódó kilincs
gép forgását emelés irányában megengedi, süllyesztés süllyesztés irányú tárcsaforgáskor beékelődik és
irányában megakasztja. Ha a kilincs (1) csapját nem rögzít, ha a kilincsre ható N nyomó- és mN
álló kerethez, hanem a féktárcsához (2) erősítjük, súrlódóerő eredőjének a tárcsa sugarával bezárt szöge
akkor a teher süllyesztése a fék nyitásakor lehetséges. kisebb a súrlódás szögénél, g < r. A m-t a lehetséges
A kilincskerék (3) lehet külső vagy belső fogazású. legkisebb értékkel kell figyelembe venni. Acél vagy
A kilincskerék helyes kiképzésénél a következőkre Öv-nál a kis súrlódási tényező miatt kis szög adódik,
kell ügyelni (3.40. ábra): amelynek következtében nagy erők lépnek fel.
1. A kilincset és a kilincskerékfogat úgy kell
Hátránya továbbá, hogy a kopás következtében a g
kialakítani, hogy ha a kilincs csak a kerékfog
csúcsával érintkezik, akkor is becsússzon a szög változik.
foghézagba. Ezért szükséges, hogy a fognyomásnak a Lényegesen jobb a 3.43. ábra szerinti elrendezésű
kilincsre ható
3.39. ábra. Kilincsműves szalagfék

1 - kilincs; 2 - féktárcsa; 3 - kilincsfogazású koszorú
Greschik Gyula:
3.40. ábra. Külső fogazású húzott 3.41. ábra. Külső fogazású 3.42. ábra. Súrlódó kilincs
kilincsmű nyomott kilincsmű vázlata
3.43. ábra. Súrlódó kilincsmű kiviteli rajza

1 - fékpofa; 2 - szabadon futó féktárcsa; 3 - szabadon futó tárcsa; 4 - a rögzítendő tengelyre ékelt kar; 5 - rúd:
6 - rugó; 7 - rögzítő fékpofa
Greschik Gyula:
rögzítőszerkezet. Ennél két fékpofa (1) a tengelyen tópofát a (2) féktárcsának szorítja. A szorítópofa
szabadon futó féktárcsára (2) támaszkodhat, és egy csuklóiban ható A és B erők irányai megszabottak,
ugyancsak szabadon futó tárcsához (3) csuklóval azok a fékbetétre ható R eredőt adják. Mindaddig,
kapcsolódik. amíg az eredő irányának sugáriránnyal bezárt szöge
A tengelyre ékelt kar (4) rúddal (5) van a y<r, a szerkezet süllyedésirányban önzáró, tehát
szorítópofával (1) összekötve, amit rugó (6) szorít a rögzítőszerkezetként működik. A súrlódási tényező
fékpofával (7) rögzített féktárcsához (2) . Ha a értéke megfelelő fékbetétanyag választásával nagy
tengely és a kar (4) emelési irányban forog, akkor a lehet, és így a fellépő erők kisebbek lesznek, a nagy
(3) tárcsát a szorítópofával együtt ellenállás nélkül működőfelület következtében pedig a kopás is
forgatja. Süllyesztési irányban azonban a (4) kar az kismértékű.
(5) rúd útján az (1) szorí-
3.3. AZ ANYAGMOZGATÓ GÉPEK HAJTÁSA
Az anyagmozgató gépek hajtására a hajtóenergiát hajtómotor fordulatszámát a munkagép

rendszerint a helyhez kötött, állandó beépítésű fordulatszámára csökkenti. Központi hajtás esetén az
villamos hajtómotor szolgáltatja. Állandó üzemű egyes munkagépek és a motor közötti tengelyekbe
anyagmozgató gépeknél, amikor a gép üzeme időben oldható tengelykapcsolót kell beépíteni.
folyamatos, az egy műszak alatti leállás ok száma Villamos erőátvitel esetén az egyes hajtómotorok
csekély, a villamos motorokat állandó bekapcsolásra generátorral vannak kapcsolva (Ward-Leonard-
kell méretezni. Szakaszos üzemű anyagmozgató gépek kapcsolás egyenáram esetén), és a hajtómotor a
(pl. emelőgépek) hajtására szolgáló villamos motorok munkagéppel ugyanolyan mechanikus kapcsolatban
méretezésénél a gyakori indítás miatt előálló van, mint az előbb ismertetett egyedi hajtás esetén.
munkatöbbletet és a gyakori, rövidebb-hosszabb ideig A hidrosztatikus erőátvitelnél központi motor, a
tartó üzemszüneteket figyelembe kell venni. legtöbb esetben Diesel-motor hajt egy szivattyút,
Az anyagmozgató gép két módon hajtható meg: ahonnan a nyomóolajat vezérlőelemeken át az egyes
központilag vagy egyedi hajtással. Központi hajtás hidromotorokhoz vagy munkahengerekhez vezetik.
esetén egy motor több gépcsoportot hajt meg. Egyedi
hajtás esetén pedig mindegyik gépcsoportban egy
motor hajt. Pl. egy daru haladáshajtóművénél egy 3.31. Indítás, fékezés
központi haladáshajtó motor több futóművet hajt,
vagy egyedi hajtással mindegyik hajtott kereket, ill. A szakaszos üzemű gép minden egyes mozgásában
futóművet külön-külön motor hajtja. három időszak különböztethető meg. Indítás
A korszerű anyagmozgató gép hajtására a (gyorsítás) ti> egyenletes sebességű mozgatást ts és
következő motorok használatosak: fékezés (lassítás) tf időszaka. Emelőgépnél indításkor
1. Villamos motorok (főleg egyedi hajtásra), az emelés munkáján kívül az emelőszerkezet mozgó
váltakozó áramú aszinkron motorok vagy egyenáramú elemeinek és a teher tömegének álló helyzetből az
motorok. üzemi sebességre való gyorsítása munkatöbbletet
2. Belsőégésű motorok, általában központi hajtásra; kíván (3.44. ábra).
gyors járatú Diesel-motorok vagy négyütemű Fékezéskor az üzemi sebességről a megállásig
benzinmotorok. csökken a sebesség, és a mozgó tömegek felszabaduló
3. Légmotorok a robbanásveszélyes helyiségekben munkaképességét el kell emészteni vagy hasznosítani
kerülnek alkalmazásra, ahol legalább 0,6 MPa (fék, áramvisszatérítés). A további vizsgálatainknál az
nyomású levegő rendelkezésre áll. indítás és fékezés időszakában egyenletes
Az erőátvitel a hajtógépről a munkagépre gyorsulásokkal és lassításokkal számolunk. A
mechanikai, hidrosztatikus vagy villamos úton valóságban a gyorsulás értéke kissé változik ugyan,
történhet. azonban általában elegendő ezek középértékét
A mechanikai erőátvitel beépítése a legegyszerűbb, figyelembe venni.
és a leggyakoribb egyedi villamosmotor-hajtás esetén. v v
Az említett motorhajtásoknál zárt fogaskerékszekrény ai = , af = .
ti tf
Greschik Gyula:
πn
w a forgó tömeg szögsebessége, ω = .
30
I = ∫ r 2 dm ( kgm ) 2
így tehát indításkor a tömegek gyorsítására fordított

munka
mv 2 I ω 2
E= + ( J).
2 2
A hajtómotor indítónyomatékát ezen többletmunka
figyelembevételével a következők szerint számítjuk. A
haladó mozgást végző tömegek sebességének növelésére
szükséges gyorsító erő
G
Fd = ma = a.
g
A forgó mozgást végző tömegek szögsebességének
növelésére szükséges gyorsító nyomaték
ω
M d = Iω ( Nm ) , ε = .
ti
-2
e a forgó elem szöggyorsulása (s ).
Egy emelőszerkezetben rendszerint több tengelyt
fogaskerekekkel, tengelykapcsolókkal stb. különböző
fordulatszámokra kell felgyorsítani. Számításainkban a
különböző tehetetlenségi nyomatékú és szög sebességű
elemekből álló rendszert helyettesítjük egy dinamikai
szempontból egyenértékű rendszerrel, amelynél az
3.44. ábra. Forgó és haladó mozgást végző összes mozgást egy tengelyre, rendszerint a hajtómotor
tömegek tehetetlenségi nyomatékainak áthelyezése a tengelyére vonatkoztatjuk :
motortengelyre
ω2 ω x2
I′ = Ix ,
Egyenletes üzemben a Q (N) teher v (m/s) 2 2
sebességgel való emeléséhez és az emelőgép melyből
súrlódási veszteségeinek legyőzéséhez szükséges ⎛ω ⎞
2
⎛n ⎞
2
munkateljesítmény I′ = Ix ⎜ x ⎟ = Ix ⎜ x ⎟ ,
Qv ⎝ω ⎠ ⎝n⎠
P= ( kW ) . ahol Ix az nx fordulatszámú tengely tényleges
1000η tehetetlenségi nyomatéka, I az n fordulatszámú tengelyre
Az indítás időszakában a tömeggyorsítás vonatkoztatott, dinamikai szempontból egyenértékű
munkáját is el kell végezni, amely munkatöbbletet a helyettesítő tehetetlenségi nyomaték.
mozgó rendszer lendület alakjában raktározza el. Tehát a tehetetlenségi nyomaték áthelyezését a
Haladó mozgást végző tömegek lendülete módosítás négyzetével kell végrehajtani.
(mozgási energiája) Hasonló módon számítható a haladó mozgást végző
mv 2 1 G 2 tömegek motortengelyre vonatkoztatott egyenértékű I”
E1 = = v ( J). helyettesítő tehetetlenségi nyomatéka:
2 2g
2
A forgó mozgást végző elemeknél a forgó tömeg G v2 ω 2 I ′′ ⎛ π n ⎞
=I ′′ = ⎜ ⎟ ,
lendülete g 2 2 2 ⎝ 30 ⎠
Iω 2 amelyből
E2 = ( J ).
2 G v2 G v2 ⎛ 30 ⎞ 1 v
2 2
v2
l a forgó tömeg tehetetlenségi (inercia-) I ′′ = = = ⎜ ⎟ G = 9,36 .
nyomatéka,
g ω 2 g ⎛ π n ⎞2 ⎝ π ⎠ g n2 n2
⎜ ⎟
⎝ 30 ⎠
Greschik Gyula:
Ha I a motortengellyel forgó elemek 3.32. Villamos motorok

(tengelykapcsoló, féktárcsa, motor forgórész stb.)
tehetetlenségi nyomatéka, akkor a motortengelyen Hajtóenergia-felhasználás szerint megkülönböz-
kifejtendő indítási gyorsító nyomaték: tetünk egyenáramú és váltakozó áramú motorokat.
πn
M dielm = ( I + ∑ I ′ + I ′′ ) , Egyenáramú motorok
30ti A gerjesztő tekercs kapcsolása szerint két csoportra
és az erőátadás hatásfokát figyelembe véve, a oszthatók:
motortengelyen kifejtendő gyorsító nyomaték : A soros gerjesztésű (főáramkörű) motoroknál az
⎛ I ′ I ′′ ⎞ π n armatúra és az álló mágnes tekercsek sorba
M di = ⎜ I + ∑ + ⎟
η ′ η ′′ ⎠ 30ti
, kapcsoltak. Az indításkor fellépő nagy áram mindkét
⎝ tekercsen áthalad, s így nagy indítónyomatékot ad, a
ahol h' a motortengely és az egyes tengelyek közötti névleges nyomaték 2,5...3,5-szeresét. A motorok
erőátadás hatásfoka, h" pedig a haladó mozgást üzemi tulajdonságaira gépészeti szempontból a
végző elemek (teher) és a motortengely közötti fordulatszám-nyomaték jelleggörbe ad legjellemzőbb
erőátadás hatásfoka. felvilágosítást. A soros gerjesztésű motornál ez a
A hajtómotor indítónyomatéka pedig: Mi = Mz + Mdi, görbe hiperbola jellegű (3.45. ábra). Legnagyobb
ahol Mz az emelőgép egyenletes sebességű üzemének előnye a soros gerjesztésű motornak, hogy
fenntartásához szükséges nyomaték a hajtómotor fordulatszáma az esetenkénti terheléshez igazodik,
tengelyén mérve. azaz nagy terhet lassan, kis terhet gyorsan emel. Ezért
Az emelőgép egyenletes sebességű üzemének a tulajdonságáért sok esetben az ideális a darumotor.
megállításakor a mozgó rendszerből felszabaduló Az a hátrányos tulajdonsága, hogy terheletlenül
lendület lefékezéséhez szükséges lassítónyomaték megszalad, a daruüzemben nem áll fenn, mert az
πn emelőgép belső súrlódási veszteségei elegendő
( ∑
pedig: M df = I + )
I ′η ′ + I ′′η ′′
30ti
, terhelést jelentenek a motornak e megfutamodási
veszély csökkentésére.
Kis sebességgel dolgozó vagy kézi hajtású Fékezés áramvisszatérítéssel nem lehetséges,
anyagmozgató gépeknél ezek a dinamikai terhelések azonban generátorként kapcsolva, a forgó részt a
oly kicsinyek, hogy azok számításától eltekinthetünk. mágnes tekercsével rövidre zárva és a termelt energiát
Azonban nagy sebességű, motorhajtású indítóellenálláson hővé alakítva, villamos fékezés
emelőszerkezetek számításánál a gyorsulásokból és létesíthető. Amint a gép megállt, fékezőnyomatéka is
fékezésekből eredő többletterheléseket figyelembe megszűnt. Az emelőmű megfogására tehát
kell venni. Nehézüzemű kohászati daruknál a nagy mechanikai működésű rögzítőféket kell alkalmazni.
üzemi sebességek miatt a hajtóerő-szükséglet A párhuzamos gerjesztésű (mellékáramkörű)
indításkor többszörösére emelkedhet az egyenletes motornál az armatúrát és gerjesztő tekercset
sebességű időszakban kívánt erőszükségletnek. párhuzamosan kapcsolják.
Gyakran el sem éri az egyenletes sebességű üzemi A gerjesztő tekercsek az armatúraáramtól
állapotot, hanem az indítási periódus befejezése előtt független, állandó gerjesztő áramot kapnak, ezért
már a mozgás fékezésére van szükség. különböző terheléseknél közel állandó a
A tehetetlenségi nyomaték helyett a műszaki fordulatszáma. Fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje
gyakorlatban a lendítőnyomaték használata egyenes (3.46. ábra).
honosodott meg. A sugár helyett a közvetlenül Indítónyomatéka és túlterhelhetősége kisebb a
mérhető átmérővel (D), a tömeg helyett a súllyal főáramkörű motornál.
(G=mg) számolunk. Tehersüllyesztéskor áramvisszatérítéses fékezésre
(GD 2
) kapcsolhatjuk a párhuzamos gerjesztésű motort,
( )
GD 2 = 4 gI , I =
4g
. generátorként használva.
A párhuzamos gerjesztésű motort emelőgépeknél
(GD) jelképes jelölés, csak arra figyelmeztet, hogy a ritkán és csak ott alkalmazzák, ahol változó terhelés
tehetetlenségi nyomaték 4g-szeresét vettük esetén állandó sebességet kívánunk elérni. (Felvonó.)
számításba.
A hajtógépekkel csak olyan mértékben és Váltakozó áramú villamos motorok
szempontból foglalkozunk, hogy annak alapján az Anyagmozgató gépek hajtására leggyakrabban
anyagmozgató gépüzem követelményeit kielégítő aszinkron motorokat használnak. Elterjedtségüket
motor kiválasztható legyen.
Greschik Gyula:
egyrészt az országos kiterjedésű háromfázisú

váltakozó áramú villamosenergia-hálózat, másrészt az
indukciós motorok előnyös tulajdonságai indokolják.
Az aszinkron motor állórészét a hálózat három
fázisára közvetlenül kapcsolják, a forgórész tekercsei
pedig csúszógyűrűn keresztül ellenállásokkal vannak
összekötve, ill. rövidre zárva. Hálózatra kapcsolva,
állórészében a póluspárok számától függő forgó
mágneses mező keletkezik. A forgó mágneses mező
fordulatszáma
60 f
n0 = ( ford/ min ) .
p
f az áram periódusszáma secundumonként
(frekvencia), p a póluspárok száma.
Az anyagmozgató gépeknél használatos
motoroknál a forgó mágneses mező fordulatszáma
(szinkron fordulatszám) f=50/s háromfázisú váltakozó
áram esetén, ha a pólusok száma:
2p= 4 6 8 10,
Szinkron fordulatszám:
n0= 1500 1000 750 600 ford/min
3.45. ábra. Soros gerjesztésű egyenáramú motor Ha a forgórész fordulatszáma egy kevéssel elmarad
jelleggörbéi a forgó mágneses mező fordulatszámától, akkor a
1 - jelleggörbe a motor fokozatos bekapcsolásakor; forgó mező metszése következtében a forgórész
2 - nagyobb ellenállás bekapcsolásakor a jelleggörbe tekercseiben feszültség indukálódik. E feszültség
helye; 3 - jelleggörbe a motor fékezésre kapcsolt indítja meg a forgórész tekercseiben az áramot
állapotában (szekunder áram), ennek nyomatéka egyensúlyt tart a
motortengelyt terhelő nyomatékkal. Az így
keletkezett forgatónyomaték a motorforgórészt a
mágneses mező forgási irányában forgatja.
A forgórész elmaradásának mértékét a
forgómezőtől a megcsúszás (szlip) fejezi ki
n0 − n
s= .
n0
A szlip növekedésével a motor által szolgáltatható
legnagyobb nyomaték a billenőnyomaték. A
billenőnyomatékkal terhelt motor labilis
üzemállapotba kerül, és ezen túl terhelve csökkenő
fordulat, ill. növekvő szlip mellett rohamosan
csökken a motor nyomatéka. (3.47. ábra l-gyel jelölt
görbéje.)
A megcsúszás (szlip) átlagos értéke terhelt
motornál 4...5 %. Az aszinkron motor
fordulatszámtartó hajtógép. A billenőnyomaték
nagysága kb. 2,5...3-szorosa a motor névleges
nyomatékának.
A szinkron fordulatszámnál nagyobb fordulattal
járatva a motort - egy külső nyomaték segítségével
3.46. ábra. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú (tehersüllyesztés) -, az mint generátor dolgozik, és
motor jelleggörbéi áramot táplál a hálózatba.
1 - jelleggörbe a motor fokozatos bekapcsolásakor; Az aszinkron motor fordulatszámát a forgórész-
2 - jelleggörbe a motor fékezésre kapcsolt állapotában körbe kapcsolt ellenállásokkal terhelve
csökkenthetjük.
Greschik Gyula:
Az ellenállás bekapcsolása következtében a motor

fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje a 3.47. ábrán 2-
vel jelölt helyre tolódik el.
Indításkor annyi ellenállást kapcsolunk a
forgórészbe, hogy a billenőnyomaték az n=0 helyre
tolódjon el. Indulás után egymás után kapcsoljuk ki
(2, 2', 1 görbék) az ellenállásokat.
A forgásirány váltását az állórészbe vezető két
vezeték felcserélésével érjük el, amikor is a mágneses
mező forgásiránya ellenkező irányú lesz.
Anyagmozgató gépek hajtásakor kisebb
teljesítményre csúszógyűrű nélkül, rövidrezárt
tekercsekkel készült, ún. "rövidrezárt forgórészű"
motorokat használnak. Előnye ennek a típusnak, hogy
szerkezete egyszerű, hatásfoka, cos f-je jobb, mint a
csúszógyűrűs motoré. Hátránya viszont, mivel nem
tudunk indítóellenállást bekapcsolni, az indítási
áramlökés nagy, és az indítónyomatéka kisebb, mint a
csúszógyűrűs motoré. E hátrányos üzemi
tulajdonságok csökkentésére emelő gépek hajtásakor
a rövidrezárt motort különleges kialakítással mély
hornyú, kétkalickás, rövidrezárt forgórésszel készítik.
3.47. ábra. Az aszinkron motor jelleggörbéi A mély hornyú, kétkalickás rövidrezárt forgórészű
1 - jelleggörbe a motor bekapcsolásakor; 2 - motor jelleggörbéjét a 3.48. ábra szemlélteti.
jelleggörbe a forg6részkörbe kapcsolt ellenállás Indítónyomatéka Mi = (1,6...2,5) Mn
esetén; 3 - jelleggörbe a motor fékezésre kapcsolt Egyfázisú, egyszerű indukciós motort az
állapotában indítónyomaték hiánya miatt nem használhatnak
emelőgépek hajtására.
3.33. A villamos motor nagyságának

megállapítása
Anyagmozgató gépek hajtásakor a motor nagyságát

a legtöbb esetben nem a motor által kifejthető
pillanatnyi teljesítmény nagysága szabja meg, hanem
a motor felmelegedésének megengedhető mértéke. A
motor villamos és mágneses veszteségei hőenergiává
alakulnak át. A fejlődő melegmennyiség részben a
környezetnek adódik át, részben a motor
hőmérsékletét emeli. A motor hőmérséklete a
szigetelés re való tekintettel egy bizonyos határt nem
haladhat meg.
Ha egy motor állandó üzemben van, hőmérséklete
eleinte gyorsan emelkedik, később lassabban, mert a
nagyobb hőmérsékletű motor több meleget képes a
környezetnek átadni. Bizonyos idő után egyensúlyi
helyzet áll elő. Hasonló folyamat játszódik le a motor
kikapcsolása után, lehűléskor.
3.48. ábra. Rövidrezárt forgórészű aszinkron motor A felmelegedés vagy lehűlés a 3.49. ábrán 1 és 2-
jelleggörbéje vel jelölt exponenciális görbe szerint folyik le.
Az állandó üzemű villamos motort, a folyamatos
működésű szállítógépeket hajtó motort oly nagyra
Greschik Gyula:
Ahhoz, hogy a szakaszos üzemű darumotor

nagyságának számítását egyszerűsíthessük, új
fogalmat, a viszonylagos (relatív) bekapcsolási
időtartam fogalmát kell bevezetnünk, amelyen a
bekapcsolt idők összegének a teljes munkaszakasz
(bekapcsolt állapot és üzemszünet) idejéhez
viszonyított értékét értjük.
λ= ∑t 1
.
∑t + ∑t
1 2
A műszaki gyakorlatban a villamossági gyárak
motorkatalógusaiban a bekapcsolási időt százalékban
adják meg, amely 10 percre vonatkozik.
bi % =
∑t 1
100%
∑t + ∑t
1 2
A szokványos bekapcsolási idők: 25, 40, 60%.
Ugyanazon külső méretekkel bíró motor különböző
3.49. ábra. A motor melegedése állandó és bekapcsolási idő és pólusszám esetén különféle
szakaszos üzemben teljesítményre alkalmazható.
1 - melegedés állandó üzemben; 2 -lehűlés A szakaszos terhelésű motor nagyságának
nyugalomban; 3 - a motor hőmérsékletének változása hozzávetőleges (közelítő) meghatározásakor először
szakaszos üzemben; 4 - megengedett hőmérséklet; t1 megállapítjuk a max. terhelés egyenletes sebességgel
bekapcsolt idő; t2 árammentes idő való emeléséhez vagy továbbításához szükséges
motorteljesítményt (Pe), majd meghatározzuk a daru
kell választani, hogy állandóan bekapcsolva, a motor vagy az emelőberendezés üzemétől függő
a megengedhető hőmérsékletet ne lépje túl. viszonylagos bekapcsolási időt (1.16. táblázat).
Szakaszos üzemben a motor nagyságának A bekapcsolási idő ismeretében kiválasztható a
megállapítása nem ilyen egyszerű. megfelelő nagyságú villamos motor. Az így
Szakaszos üzemben (3.49. ábra) a bekapcsolás kiválasztott motort azonban ellenőriznünk kell
ideje (t1) alatt a motor hőmérséklete emelkedik, az indításra. Emelőművekbe beépített motorok általában
üzemszünet ideje (t2) alatt csökken, a bekapcsolásokat megfelelnek, mert a teher és a forgó elemek
és üzemszüneteket ismételve, a motor hőmérséklete gyorsításához szükséges teljesítménytöbblet aránylag
emelkedni fog (3 görbe) és egy bizonyos számú kicsi a teher emeléséhez szükséges teljesítményhez
kapcsolás után a motor hőmérséklete nem növekszik. képest. A vízszintes darumozgásoknál, különösen
Ekkor a bekapcsolás ideje alatt történő felmelegedés nagyobb sebességek esetén, az egyenletes sebességű
egyenlő lesz az üzemszünetben előálló lehűléssel (4 mozgatáskor a haladási ellenállás legyőzéséhez
vonal). Könnyen belátható, hogy ugyanazon motor szükséges motorteljesítménynek többszörösét teheti
ugyanazon teljesítménnyel szakaszos üzemben ki a tömegek felgyorsításához szükséges teljesítmény
kevésbé fog melegedni, tehát szakaszos üzemben
nagyobb teljesítményre vehető igénybe.
16. táblázat
Darumotorok viszonylagos bekapcsolási ideje
Emelés Macskahaladás Daruhaladás

A daru üzemi viszonyai
(%)
Ritkán használt, kis terhelésű, kis emelési magasságú daruk 15 15 25
Műhely- vagy raktári daruk darabáru-szállítás esetén 25 25 25…40
Öntödei vagy markoló daruk 40 25 25…40
Nehéz üzemű kohászati daruk 40…60 40 40
Greschik Gyula:
A nagyobb sebességű (1 m/s felett) haladási W = W1 + W2 + … = C ( P12t1 + P22t2 + P32t3 + P42t4 ) ,

hajtóműveknél feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a
hozzávetőlegesen kiválasztott motor indítónyomatéka ahol természetesen az áramvisszatérítéses
aszinkron motor esetén a billenőnyomatéka - süllyesztésre kapcsolt motor t4 időszakát is
elegendő-e az indítási nyomatékcsúcs legyőzésére. figyelembe kell venni.
Ezen ellenőrzésnél az aszinkron motor A motort valamennyi bekapcsolt időszakaszban t1
billenőnyomatékának legfeljebb 80%-át ajánlatos t2 stb. Pk közepes motorteljesítménnyel járatva, a
figyelembe venni, mert indításkor a darukezelő által keletkező melegmennyiség
egymás után kiiktatott ellenállás-fokozatok W = CPk2 ( t1 + t2 + t3 + t4 ) .
következtében a fordulatszám növekedésévei Az előbbi két egyenletből a melegmennyiségek
lépcsőzetesen változik a motor indítónyomatéka, egyenlővé tételévei megállapítható az a közepes
amelynek csak középértéke vehető figyelembe. teljesítmény (Pk), amely melegedés szempontjából
Amennyiben a kiválasztott motor indítónyomatéka egyenértékű a szakaszos üzemben leadott P1l...P4
kisebb, mint a gyorsításhoz szükséges nyomaték, teljesítményekkel.
akkor az indítási időszakasz esetleg olyan mértékben
meghosszabbodik, hogy az a daru üzemében zavart
Pk =
P12t1 + P22t2 + P32t3 + P42t4
=
∑P t i
2
i
.
okoz (a daru rakodási teljesítménye lényegesen t1 + t2 + t3 + t4 ti
csökken), ez esetben nagyobb teljesítményű motort
A közepes négyzetes teljesítmény számításánál
kell beépíteni.
helyesen járunk el, ha az indítás
A szakaszos üzemű motor nagyságának melegedés
teljesítményszükségletét állandó teljesítménnyel
szempontjából való pontosabb meghatározása a
vesszük figyelembe, nevezetesen az indítási
közepes négyzetes teljesítmény kiszámítása alapján
végteljesítményt teljes fordulaton. A valóságban
lehetséges. A számítás alapjául a motor idő-
ugyanis az indítás ideje alatt a fordulatszám 0-ról az
teljesítmény diagramja szolgál, amely a kapcsolás
üzemi fordulatszámra növekszik, és a motor
gyakorisága, az átlagos teher nagysága, a gyorsítási
teljesítménye is állandó nyomaték mellett 0-ról
motorteljesítmények ismeretében rajzolható fel (3.50.
növekszik, azonban a motor melegedésére mértékadó
ábra).
az áramerősség, amely az indítás ideje alatt állandó,
A villamos veszteségek, ill. a veszteségből
és nagysága az üzemi fordulatnál ébredő indítási
keletkező meleg közelítőleg arányos az áramerősség
teljesítmény alapján vehető számításba.
négyzetével. Az áramerősség állandó feszültség esetén
A motor bekapcsolt és üzemszüneti időszakait az
arányos a forgatónyomatékkal, ill. állandó
idő-teljesítmény diagramban rögzítik, és egy T
fordulatszám esetén a leadott teljesítménnyel. Tehát a
időszakra a százalékos bekapcsolási idő könnyen
motor üzemszakaszában t1 idő alatt leadott P1
teljesítmény esetén a keletkező melegmennyiség
kiszámítható. bi =
∑ t *100 ( % ) ,
W0 = CP t 2
1 1 T
ahol C a motortól függő állandó. amely érték általában nem fog egyezni a
A motor idő-teljesítmény diagramjából felírható a motorkatalógusban megadott bi %-okkal.
bekapcsolt időszakokban leadott teljesítmények A szükséges motor nagysága a szokványos
alapján a keletkező melegmennyiség bekapcsolási időkre megállapított motorteljesítmény-
táblázatból közelítőleg a következőképpen állapítható
meg:
Legyen (bi)k a diagramból megállapított bi %,
(bi)n a legközelebb álló szokványos bi%,
Pn a szokványos bi %-ra átszámított, Pk-va1
melegedés szempontjából egyenértékű, névleges
motorteljesítmény.
A teljesítmény négyzetével arányos melegedés
alapján írható:
( bi )k
Pk2 ( bi )k = Pn2 ( bi )n , ebből Pn = Pk ,
( bi )n
s így a szokványos bi-re megállapított táblázatból a
3.50. ábra. A motor idő-teljesítmény diagramja a
közepes négyzetes teljesítmény kiszámításához szükséges motor kiválasztható.
Greschik Gyula:
Darumotorok kivitele fékezőfelületének szorítja. A motor bekapcsolásakor

az ugyancsak kúposan kiképezett állórész mágneses
Normál kiviteli alakja a vízszintes síkú alapkeretre hatására (6) a forgórész balra halad, miközben a
erősíthető talpas motor. Újabban mind gyakrabban kúpos fék nyílik.
alkalmazzák a hajtóművel egybeépíthető peremes Az eltolható forgórészű motor, beépített fékkel
motort. Ezeknél a motoroknál a hajtásoldali pajzs igen előnyösen használható emelőszerkezetek
peremmel van ellátva, mellyel a motor a hajtására, peremes kivitelben pedig közvetlen
motortengelyre merőleges síkra felerősíthető. A hajtóműre építve nagymértékben leegyszerűsíti az
motorok gördülőcsapágyazásúak. emelőszerkezetet. Lásd még a 4.13. ábrát.
A ház felépítésénél megkülönböztetünk csepegő
víz ellen védett és teljesen zárt motort. Daruüzemben 3.34. Villamos szerelvények
túlnyomóan teljesen zárt motorokat használnak,
amelyek nedves, poros levegőben és szabadban Féklazítók
alkalmazhatók (3.51. ábra). A motor méreteinek, ill.
súlyának csökkentése érdekében a teljesen zárt motort Villamos hajtású daruknál a mechanikus fékek
külső hűtéssel látják el. működtetésére a motorral párhuzamosan kapcsolt
A teljesen zárt motoron kívül elhelyezett ventillátor féklazítók szolgálnak. A motor bekapcsolásával
a levegőt a hűtőbordákkal ellátott motorfelület egyidejűleg a féklazító nyitja a féket. A motor
mentén vezeti. A 225 mm-nél nagyobb kikapcsolásakor, vagy ha bármilyen más okból a
tengelymagasságú motorokon a belső szellőzés feszültség megszűnik (váratlan áramkimaradás), a
javítása céljából átömlőcsatornák is vannak a házon. feszültség nélküli féklazító féknyitó hatása
A motorban a hőáramlás radiális irányú. megszűnvén, a fék zárt helyzetbe kerül.
Egy különlegesen kiképzett motort tüntet fel
vázlatosan a 3.52. ábra. A kúpos fékkel összeépített, A féklazító megválasztásánál az alábbi
eltolható forgórészű motor működése a következő. A szempontokat kell figyelembe venni:
kúp alakú forgórész (1) a tengellyel (2) és 1. A féklazítás munkaszükséglete, amelynek
kúptárcsával (3) együtt az alátámasztó csapágyakban megállapításával a fékek ismertetésekor már
tengelyirányban eltolható. Álló motor esetén egy rugó foglalkoztunk.
(5) a forgórészt a motorház (4) kúpos 2. A bekapcsolási időtartam.
3. Az óránkénti kapcsolások száma, melyre
nézve mértékadó:
könnyű üzemben 120 kapcsolás/óra,
közepes üzemben 300 kapcsolás/óra,
nehéz Üzemben 1000 kapcsolás/óra felett.
3.51. ábra. Teljesen zárt aszinkron darumotor
csúszógyűrűs forgórésszel. Típusjele CZD. (EVIG) 1 Szerkezeti felépítésükben és működési módban az
-levegőbeáramlás; 2 - hajtásoldal; 3 - második egyes villamos féklazítók igen különbözőek. Gyakran
tengelyvég alkalmazott féklazító a fékmágnes. Egyen- vagy
váltakozó áramra készül. Az áramnem szerint egy
vagy három mágnestekercset építenek be. A
váltakozó áramú fékmágnes bekapcsolása a nyitott
mágneskör miatt nagy gerjesztőáram-felvétellel jár,
amely 40...50-szerese a zárt mágnesnél fellépő
áramnak.
Beépítéskor ügyelni kell arra, hogy
1. záródhasson a mágnes, nehogy a nagy
áramfelvétel következtében a gerjesztőtekeres
elégjen;
2. legalább 2/3 részben terhelve legyen a mágnes,
nehogy a remanens mágnesség miatt a vasmag
fennmaradjon.
3.52. ábra. Kúpos forgórészű motor vázlata A váltakozó áramú fékmágnesek 40...3000 cm•N
1 - kúpos forgórész; 2 - motortengely; 3 - kúpos munka végzésére készülnek, és óránkénti 300
tárcsa; 4 - motorház; 5 - rugó; 6 - állórészmágnes kapcsolásig használhatók (3.53. ábra).
Greschik Gyula:
rövidrezárt forgórészű motor (2), a

centrifugálszivattyú (3) és a dugattyú (4).
Bekapcsoláskor a motor által hajtott szivattyú olajat
nyom a dugattyú alá, amely az előírt utat megteszi. A
löket végén a motor teljesítményszükséglete a felére
csökken, az olaj nyomása ugyanekkor maximális.
Kikapcsolt állapotban viszont külső erő (féksúly vagy
rugó) az olajat a szivattyún vagy szabályozható
szelepen keresztül visszanyomja.
Megengedett kapcsolási szám kisebb típusoknál
óránként 1500...2000, nagyobbaknál 300.
Munkavégzése 16...100 J. Bekapcsoláskor az
áramlökés alig számottevő.
Az elektrohidraulikus féklazítók a megengedett
nagy kapcsolási szám, nagy munkaképesség,
3.53. ábra. Háromfázisú féklazító mágnes (EVIG) lökésmentes és zajtalan működés következtében
1 - mágnestekercs; 2 - vasmag; 3 - vonórúd darukhoz igen előnyösen használhatók. Egyetlen
hátrányuk, hogy fagypont körüli környezeti
hőmérsékleten, -45...-60 °C-on dermedő olaj esetén
is, meglassul a működésük.
A villamos motorok vezérlése
A villamos motor bekapcsolása, ellenállás-

szakaszok kiiktatása, sebességszabályozása,
forgásirányváltása kormányhengerrel (kontrollerrel)
történik. Az egymást követő kapcsolásokat a
darukezelő kézikerék vagy emeltyű elforgatásával
végzi.
A kormányhengert kb. 30 kW motorteljesítményig
és óránkénti 240 bekapcsolásig használják. Ennél
nagyobb teljesjtmény és kapcsolási sűrűség esetén a
kormányhenger működtetése nagy erőkifejtést kíván,
és a darukezelő munkáját nehézzé teszi, ilyen esetben
a mágneskapcsolós vezérlést alkalmazzák.
Mágneskapcsolós vezérlés esetén a motor álló-,
vagy forgórész-áramkörének kapcsolását a
mágneskapcsolók végzik. A darukezelő csak a
mágnesek gerjesztőáramát kapcsolja. Ennek a
segédáramkörnek a vezérlésére könnyen kezelhető,
kisméretű kormányhenger, az ún. mesterkapcsoló
szolgál.
Az indításhoz és fordulatszám-szabályozáshoz
szükséges ellenállások kisebb motorteljesítményre
3.54. ábra. Elektrohidraulikus féklazító 1- ház; 2 - huzalellenállások, nagyobb motorokhoz pedig
motor; 3 - szivattyúkerék; 4 - dugattyú; S - henger; 6 - lemezelemekből összeépített ellenállások.
olajszint A tirisztoros vezérléseket az utóbbi években
fejlesztették ki. Ezek alkalmasak a fordulatszámnak
A féklazító mágnessel szemben lényegesen 0-tóI a névlegesig való folyamatos szabályozására.
előnyösebb tulajdonságokkal bírnak a nálunk is Nagy előnyük a jó hatásfok, azonnal üzemkészek,
gyártott elektrohidraulikus féklazítók. nincs mozgó alkatrészük. Hátrányuk a rossz
Az elektrohidraulikus féklazító (Eldro, 3.54. ábra) teljesítmény tényező, túlterhelésre és túlfeszültségre
esetében lényegében egy bordás, természetes hűtésű érzékenyek.
Öv házban (1) van a háromfázisú
Greschik Gyula:
Biztonsági berendezések A hidrosztatikus hajtás széles szabályozási

tartománya az elektromos Leonard-hajtás esetének
A villamos hajtású daruknál az emelés és a haladó felel meg. Fékhatása, az egyenes vonalú és forgó
mozgások határolására, ajtók és búvónyílások mozgás egyszerű átalakíthatósága folytán, közepes
reteszelésére végálláskapcsolókat építenek be. A teljesítmények mellett, elsősorban munkahengerekkel
végálláskapcsolók az egyes mozgásokat hajtó végezhető egyenes vonalú mozgások hajtására, illetve
motorok áramhozzávezetését szakítják meg változó terhelésű, érzékeny szabályozást igénylő
(főáramkörű végálláskapcsolók), vagy daruzó Üzem számára alkalmas. További előnyei,
mágneskapcsolós vezérlés esetén a hogy nagy erőhatások a közvetítő folyadék
mágneskapcsolókat működtető segédáramkörbe kötve segítségével egyszerű eszközökkel, kis helyen
(segédáramkörű végálláskapcsoló) szakítják meg a továbbíthatók; biztos túlterhelésgátlás egyszerű
mágnes gerjesztését, és ennek következtében a elemekkel érhető el; hajtásra állandó Üzemű,
motoráram megszakad. rövidrezárt forgórészű motor alkalmazható. A
(Lásd még: Emelőgépek tervezésének és hidraulikus oldal veszteségmentes szabályozásával
létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. alacsony fordulat érhető el huzamosabb ideig.
Daruk. MSZ 19170/1. Daruk biztonsági berendezései. Hátrányai: A folyékony energiaközlő elem tömítési
MSZ 19 171. Emelőgépek balesetelhárító és gondokat okoz (volumetrikus veszteségek lépnek fel),
egészségvédő óvórendszabályai 22-1. 1/1978. (1.28.) nagyobb gyártási pontosságot igényel. A folyadék
KGM-KPM-ÉVM számú együttes rendelete.) fizikai jellemzői (viszkozitás, rugalmassági modulus)
A mozgást határoló végálláskapcsolókat úgy kell a emelkedő üzemi hőfokkal változnak, ami
motor áramkörébe beiktatni, hogy ellenkező hatásfokleromlásra vezet. A vezérlés érzékeny az
mozgásirányban az indítást ne akadályozzák. olajszennyezésre és a légbuborékokra. Az
energiaközlő folyadék tűz- és robbanásveszélyes,
3.35. Folyadéknyomásos (hidraulikus) üzemének határt szab az olaj dermedés-, ill.
hajtás forráspontja.
A hidrosztatikus hajtásnál az energia átalakulás
Az anyagmozgató gépekben egyre gyakoribbak a kettős: míg a szivattyúban a mechanikai energia
folyadéknyomásos erőátviteli rendszerek, amelyekkel alakul át hidraulikus energiává, addig a motorban
a hajtóteljesítmény hidraulikus energia formájában jut ugyanez az átalakulás fordított értelemben megy
a munkagépre. végbe. Akár a szivattyú, akár a motor - külön és
A hidraulikus hajtás két rendszere használatos: a együtt -lehet hengerben mozgó dugattyús vagy
hidrosztatikus és a hidrodinamikus hajtás. A forgódugattyús, illetve lapátos rendszerű.
hidrosztatikus hajtás az áramló folyadéknak kizárólag A hidrosztatikus hajtás megvalósításának egyik
a nyomási energiáját használja fel, szemben a módszere a nyitott olajáram. Itt a szivattyú
hidrodinamikus hajtással, amely elsősorban a olajszállítása vezérlő, ill. szabályozó elemeken
kinetikai energiát hasznosítja. A kétféle hidraulikus keresztül egyenes vonalú vagy forgó mozgást végző
hajtás eltérő jelleggel rendelkezik, felhasználási dugattyús hidromotorba jut. A mechanikai munka
területe ennélfogva teljesen elkülöníthető. elvégzése után az olaj visszaömlő vezetékeken át az
olajtartályba kerül. 10...20 kW teljesítmény felett már
I. Hidrosztatikus hajtás szabályozható szivattyút érdemes alkalmazni. Ezzel
szemben zárt olajáram esetén a kiömlő olajvezetéket
A folyadéknyomású emelők használatára évszázados a szivattyú közvetlenül szívja meg. E rendszerhez egy
nagyságrenddel lehet visszatekinteni. Az új segédszivattyú tartozik még, amely az olajveszteséget
fellendülést a villamos ipar kifejlődése, valamint az pótolja, és az egész hidrosztatikus rendszernek 0,5...1
ellergiaközvetítőként megfelelő fizikai és kémiai MPa értékű előfeszítést ad.
tulajdonságokkal rendelkező olajminőség előállítása A 3.55/a ábra a nyitott folyadékáramkör elvi
és a gépgyártástechnológia tökéletesítése kapcsolási vázlatát mutatja be. Az állandó
eredményezték. Ezek révén ma a hidrosztatikus hajtás mennyiséget szállító szivattyú olajáramát
kis teljesítményű villamos szabályozással párosítva vezérlőszelep irányítja a megfelelő értelemben.
korszerű, tehát nagy sebességű, az adott Nyugalmi helyzetben a szivattyú a tartályba szállít.
üzemviszonyokhoz kiválóan illeszthető, Üzembiztos, Fékszelep alkalmazásával a teher nagyságától
magas élettartamú. független süllyesztési sebesség tartása biztosítható. A
6 fékszelep olyan biztosító, amelyet a kapcsolási rajz
Greschik Gyula:
3.55. ábra. Elvi kapcsolási vázlatok

a) nyitott folyadékáramkörre:1 - motor; 2 - szivattyú; 3 - biztosít6szelep; 4 - irányváltó tolattyú; 5 -
munkahenger; 6 - fékszelep; 7 - kettős visszacsapó szelep; 8 - olajtartály
b) zárt folyadékáramkörre: 1 - motor; 2 - szivattyú; 3 - előfeszítö szivattyú; 4 - vezérlés; 5 - munkahenger; 6
- körfolyamatbiztosító szelep; 7 - elöfeszítésbiztosító szelep; 8 - olajtartály
szerint a szivattyú nyomása nyit. Így az irányváltó A hidrosztatikus hajtás elemei

tolattyúval a teher nagyságától függetlenül
befolyásolható a süllyesztési sebesség. A 3 Témakörünkbe tartozó hidrosztatikus hajtásokat a
biztosítószelep túlterhelés esetén nyit kb. 2 %-os nyomás szempontjából a középnyomású (p=6 MPa),
pontossággal. A 7 kettős golyós-visszacsapó szelep ill. a nagynyomású (p = 16, 32 MPa) rendszerekre
nyugalmi helyzetet biztosít. lehet csoportosítani. A hajtás nagynyomással, a
A nyitott olajáram előnye a szétoszthatóság és a vezérlés középnyomással történik általában.
kielégítő természetes hűtés. Hátrányos jelenség A hidrosztatikus hajtás elemei
azonban a szelep átállításakor fellépő
nyomásemelkedés, ami a szokásos tolattyúél- a) Energiaelőállító és -felhasználó gépek.
kiképzések esetén másfélszeres csúcsértéket is b) Vezérlés és szabályozás elemei.
elérhet. c) Energiaközlés elemei.
Szabályozható szivattyú alkalmazása esetén
elérhető, hogy az átváltás kis olajszállítás mellett a) Energiaelőállító és -felhasználó gépek. A
történhessen csak meg, az így fellépő hidrosztatikus hajtás gépei általában reverzibilis
nyomásemelkedés jelentéktelenné válik. üzeműek, azonos konstrukció mellett a szivattyúk
A 3.55/b ábra zárt folyadékáramkör elvi hidromotorként is üzemelhetnek. Mindemellett az
kapcsolását mutatja be. Mint látható, a zárt rendszer alábbi felsorolásban az 1. és 3. pont alatti gépek csak
több szerkezeti elemet igényel, mint a nyitott. A szivattyúként használatosak.
szivattyút mindkét irányban kell szabályozni, 1. Kézi dugattyús szivattyú. Főként ott
körfolyam-biztosító szeleprendszerre van szükség, alkalmazzák, ahol könnyű, hordozható, ritkán
hogy mindkét irány biztosítva legyen. Veszteségpótló, használt gépet üzemeltetnek (lásd folyadéknyomásos
ill. előfeszítő szivattyút is kell alkalmazni. emelőt, 4.11. fejezet 161. o.), vagy a kézi üzemet
A zárt rendszer esetén teherzuhanás kizárt, mivel a áramkimaradás esetére biztonsági okokból előírják.
teher a két olajág közé majdnem feszesen befogott. A 2. Fogaskerékszivattyú. Egyszerű, olcsó kivitel,
szabályozás ideális. A süllyesztés áramvisszatéritéssel könnyen cserélhető elemekkel (3.56. ábra). Az olaj
dolgozik. Gémbillentő művek számára jó megoldás, szemcsés szennyezésére érzékeny. Üzemi jellemzők:
mivel a kiegyensúlyozás tökéletlenségéből származó p= 16 MPa; n= 1500/min; hatásfok h~0,70;
erőirányváltozások itt semmi problémát nem Q=4...100 l/min.
jelentenek .
Greschik Gyula:
3. Csavarszivattyú. Három rotorja van, a középső a

hajtott (3.57. ábra). Nyugodt járású, egyenletes
olajáramot biztosít. Egy lépcsőben kb. 15 MPa érhető
el. Hatásfoka kb. azonos, mint a
fogaskerékszivattyúé.
4. Radiáldugattyús gépek. Nagyszámú becsiszolt
dugattyú radiális furatokban helyezkedik el a
forgórészben, löketszabályozás a vezérlőgyűrű
excentricitásának változtatásával érhető el. A 3.58.
ábra belső áramlású iker-radiáldugattyút ábrázol.
Szokásos paraméterek: p= 16 MPa: n= 1500jmin; h
(hatásfok) kb. 0,90; Q=40 ... 160 l/min.
5. Axiáldugattyús gépek. Általában állítható
tárcsaferdítésű vagy állítható dugattyúház-ferdítésű
kivitelben építik. A 3.59/a ábra tárcsaferdítésű, a 3.56. ábra. Fogaskerékszivattyú
3.59/b ábra dugattyúház-ferdítésű axiáldugattyús 1 - szivattyúház; 2 - szívóvezeték; 3
szivattyút ábrázol. A legnagyobb ferdeség, amely a nyomóvezeték; 4 - kiegyenlítő horony
dugattyú löketét megszabja 25°-ra vehető. Optimális
Üzemviszonyok: p=16 MPa; n=1000jmin; m=0,90;
Q=40...1601/min.
Hidromotorok esetében adott M nyomaték (Nm)
kifejtéséhez szükséges nyomás nagyságát
2π M
p= ( Pa ) összefüggésből számítjuk, ahol q
10qη
(1/fordulat) az egy fordulatra eső fajlagos
lökettérfogat.
6. Munkahenger. A folyadékenergia egyenes
vonalú mozgásra való felhasználására kialakított
munkahengert ábrázol a 3.60. ábra. Lökethatárolás
hathatósan érhető el mindkét oldalon a löketvégeken 3.57. ábra. Csavarszivattyú
kialakított
3.58. ábra. Radiáldugattyús szivattyú belső átömléssel

Greschik Gyula:
3.59. ábra. Axiáldugattyús szivattyú a) tárcsaferdeség-állíthatósággal b) dugattyúházferdeség-

állíthat6sággal
3.60. ábra. Differenciáldugattyús munkahenger löketvégfojtással
fojtás alkalmazásával. A fojtórés szűkítését a

dugattyúvégek végzik. b) A vezérlés és szabályozás elemei. Míg a
F vezér1őberendezések az elvi kapcsolás megoldásának
A munkahenger nyomásigénye: p = ( Pa ) , megfelelően vezetékeket megnyitnak vagy elzárnak,
Aη
addig a szabályozó berendezések az energiaközlő
ahol F a dugattyúerő, A a dugattyú keresztmetszete, h folyadék nyomását vagy mennyiségét változtatják.
a dugattyúhatásfok (0,85-0,88). A vezérlő, ill. szabályozó berendezések alaptípusai:
Konstrukciós kivitelek áttekintése után vizsgáljuk 1. Nyomásszabályozó szelepek.
meg az elvi alapösszefüggéseket. 2. Mennyiségszabályozó szelepek.
Teljesítmény a hidraulikus részről: 3. Irányváltó szelepek.
P = cpnD3 4. Zárószelepek.
p (Pa) a munkavezeték nyomása, 5. Löket-, ill. működésszám-szabályozó
c a szivattyútól függő állandó, berendezések.
n a hajtó fordulat,
D a szivattyú ház átmérője. e) Az energiaközlés eleme. A hidrosztatikus
rendszer energiaközlő eleme a folyadék, amelynek a
Mint látható, a hidrosztatikus gépek esetében a tartóelemei a csővezeték, illetve az idomok. A
teljesítmény arányos a nyomással és a méretek hidrosztatikus hajtás helyes megtervezéséhez a
harmadik hatványával. A nagy méretek elkerülése géptípus, a vezérlés,
céljából nagy nyomás alkalmazása kínálkozik,
aminek a nyomással arányosan táguló rések növekedő
vesztesége szab határt.
Greschik Gyula:
illetve a szabályozás célszerű megválasztása mellett optimumát lehet elérni valamennyi n2 fordulaton,
az üzemi körülményeknek legjobban megfelelő Alapátok térgörbék, az örvénygépek ismert elvi
olajminőség alkalmazása rendkívül lényeges. A alapjaival szerkeszthetők.
megfelelő hidraulikaolaj jó kenőképességű, emelkedő
hőmérséklettel a viszkozitása nem romlik le
lényegesen, nem habzik, víz- és hamutartalom-
mentes, kis savtartalmú. A dermedéspontot az üzemi
követelmények szabják meg. A rendszer hidraulikai
hatásfokának döntő tényezője a helyesen kialakított
csővezeték.
II. Hidrodinamikus hajtás
A hidrodinamikus hajtást a járműhajtás hívta életre.

A kis súly és méret, az üzem biztonság és 3.61. ábra, Hidrodinamikus nyomatékváltó
szabályozási lehetőség már több mint fél évszázaddal 1 - szivattyú; 2 - turbina-járókerék; 3 - vezetőkerék
ezelőtt is hidraulikus megoldásra vezetett: külön a) a szivattyútengelyhez képest a turbinatengelynek
egységekben épített örvényszivattyúval és turbinával. azonos
A helyfoglalás további szűkítése, az áramlási b) a szivattyútengelyhez képest a turbinatengelynek
veszteségek csökkentése vagy a hatásfokjavítás ellentett forgásértelemben való járása
Föttinger (1905) elvén egybeépített szivattyú-turbina
egységre vezetett. Eszerint két hajtástípus alakult ki:
nyomatékváltóval vagy tengelykapcsolóval.
1. A nyomatékváltó esetében (3.61. ábra) a
szivattyú (1) és a turbina-járókerekek (2) közé épített
vezetőkerék (3) biztosítja a nyomatékátvitel-
módosítást. A szivattyú állandó hajtófordulattal jár,
míg a turbinatengely a terheléstől függő
fordulatszámra áll be. A nyomatékkülönbségek
felvételére és a folyadék irányeltérítésére szolgál az
álló vezetőkerék.
A 3.61/a és 3.61/b ábra között a lényeges
különbség az 1 jelű szivattyútengelyhez képest a
turbinatengelynek egyszer azonos, másszor ellentett 3.62. ábra. Nyomatékváltó jelleggörbéje
fogásértelemben való járása. A járókerekek és a
vezetőkerekek több lépcsőben is épülhetnek. A 3.62.
ábra mutatja egy egylépcsős nyomatékváltó
jelleggörbéjét.
M2
Általában k= = 2… 8 között mozog. Ha
M1
n
bevezetjük a fordulatszámviszonyra az i = 2 .
n1
kifejezést, akkor a nyomatékváltó hatásfoka: hny=ki;
M1, n1 a szivattyúkerék nyomatéka, ill. fordulatszáma,
M2, n2 a turbinakerék nyomatéka, ill. fordulatszáma.
Megállapítható, hogy a hajtónyomaték állandó
hajtó fordulatszám mellett bármilyen
turbinatengelyterhelés esetén változatlan. A
hajtóterhelést nem érzékeli, de lebegtetési állapot, sőt
fékhatás is elérhető. Hajtónyomatékot üresjárásban is
igényel a nyomatékváltó. Ha a terhelőnyomaték
változása i=n2/n1 parabolikus, akkor a hatásfok 3.63. ábra. Hidrodinamikus tengelykapcsoló
Greschik Gyula:
2. A tengelykapcsoló esetében (3.63. ábra) a k =0,9…1,0 nyomatékváltó esetén,

szivattyú folyadékát közvetlenül a turbinakerékbe =1,3…1,5 tengelykapcsoló esetén,
juttatja, így a nyomatékok azonosak, ezért a D a szivattyú-járókerék átmérője,
különbség felvételére szolgáló vezetőkerék elmarad. N1 a szivattyú hajtófordulata,
A 3.63. ábrán látható kialakítás szerint a P1 a hajtóteljesítmény.
tengelykapcsoló vezetőkerék nélküli kivitele
nyomatékváltásra nem alkalmas. A kapcsoló Az eddigiek alapján megállapítható, hogy a
folyadéktöltésének változtatásával fokozatmentesen hidrodinamikus nyomatékváltók kimenő fordulata a
szabályozható a hajtott fordulat. Túlterhelhetősége terheléshez automatikusan igazodik -
helyes méretezés, illetve folyadékhűtés kérdése jelleggörbéjének megfelelően, míg a tengely
csupán. A radiális lapátozás készülhet kapcsolók töltésszabályozás esetén tetszés szerinti,
vezetőperemmel vagy anélkül. A 3.64. ábra a állandó töltés esetén kis szlippel bíró állandó kimenő
jelleggörbét ábrázolja. Alapvető tulajdonsága a fordulatot adnak állandó hajtó fordulat esetében.
nyomatékegyenlőség, M1 =M2 Látható, hogy járműhajtás céljára a hidrodinamikus
A jelleggörbéről leolvasható, hogy a terhelés hajtás kiválóan alkalmas.
növelésével a hajtott fordulat csökken, adott érték Forgódaruk gémforgatási, ill. portál- és
elérése esetén leáll, amely esetben azonban a toronydaruk haladási hajtóműveiben a hidraulikus
terhelőnyomaték a hajtónyomatéknál lényegesen tengelykapcsolók alkalmazása terjed. E hajtóművek
nagyobb. A fordulatértelem felcserélhető. esetében a tömegerők indítási nyomatékcsúcsait a
A megcsúszás nagysága: hidraulikus tengelykapcsoló révén a motor nem érzi
n1 − n2 n meg, ami mind a villamos hálózat, mind a
s= = 1− 2 . motornagyság megválasztása szempontjából
n1 n1
rendkívül előnyös. A méretezési alapösszefüggésből
A hatásfok: is látható, hogy alkalmazása kis teljesítményre,
P2 M 2 n2 n2 alacsony fordulatra nem gazdaságos. Ebben az
ηt = = = , vagyis ηt = 1 − s
P1 M 1n1 n1 esetben alkalmazása a tengelykapcsoló és a
A fentiekből következik, hogy csak áramlás, tehát meghajtott gép közötti fordulatszám-csökkentést
forgó mozgás esetén lehet szó nyomatékátvitelről. A követel meg. A hajtó fordulat leesésével ugyanis a
szlip teljesítményveszteséget jelent; ennek nagysága: nyomatékátvitel megszakad, és ezért fék alkalmazása
V = P1skW, ami melegedést okoz; erre a megfelelő szükséges.
hűtőfelületet méretezni kell.
A méretek megállapítására szolgáló 3.36. Egyéb hajtások
alapösszefüggés:
P1 = k*106D5n13, (kW). Az anyagmozgató gépek hajtására a villamos és
mely áramlástani vizsgálatok elvégzése nélkül is hidraulikus hajtáson kívül alkalmazott hajtásmódok
megbízható diszpozíciós támpontot nyújt. még a következők:
Pneumatikus hajtás
Energiahordozóként olaj helyett levegő is

használatos. Előnye, hogy a csővezeték esetleges
tömítetlensége zavart nem okoz. Hátránya, hogy a
biztonsági előírások és víz kiválása miatt a
levegőnyomással általában 1,2 MPa alatt kell
maradni. Robbanási veszély nincs. Inkább vezérlésnél
alkalmazzák.
Anyagmozgató gépeknél légnyomásos emelőt és
földalatti üzemekben robbanásveszély esetén
szállítógépek hajtására légmotorokat alkalmaznak.
3.64. ábra. Tengelykapcsoló jelleggörbéje Levegő-ömlesztett anyag keverék szállítására szívó
vagy nyomóüzemben is levegőt használnak.
Levegővel lazítható az ömlesztett anyag tartály vagy
siló ürítésekor, továbbá szállítócsigában és
szállítóvályúban az anyag továbbításakor.
Greschik Gyula:
Belsőégésű motor hajtás
Előnye, hogy rövid idő alatt üzembe helyezhető,

mérete és önsúlya kicsi.
Sínpályához nem kötött daruknál és anyagmozgató
gépeknél alkalmazzák, amikor villamos hajtást az
áramhozzávezetés nehézsége miatt nem
alkalmazhatnak, pl. terepjáró, hernyótalpas vagy
gépkocsidarunál.
Hátránya a magas üzemköltség, üzemanyag
fogyasztás munkaszünetben. A belsőégésű motor a
túlterhelést nem bírja. Indításkor a motort le kell
kapcsolni a hajtott gépről. Gyárépületben,
raktártérben a kipufogógáz ártalmas.
A belsőégésű motort gyakran összeépítik
áramfejlesztő géppel (Diesel-elektromos hajtás),
ebben az esetben az egyes darumozgások külön-külön
3.65. ábra. Kéziforgattyú
villamos motorral hajthatók meg, és a villamos hajtás
előnyös tulajdonságai érvényesülhetnek (úszódaru,
autódaru, exkavátor stb.).
Kézi hajtás
Az ember izomerejével végzett munkát

forgattyúval vagy húzólánccal adhatjuk át a gépnek.
A kéziforgattyú szokásos alakját és méreteit a 3.65.
ábra mutatja. A forgattyú tengelyét a kezelőállás
felett kb. 1 méter magasságban kell elhelyezni.
Egy munkás erőkifejtése a forgattyún:
30 percnél hosszabb üzemben: F= 100 N,
az elérhető kerületi sebesség: v =0,8 m/s;
30 percnél rövidebb üzemben: F= 150 N, 3.66. ábra. Biztonsági forgattyú
az elérhető kerületi sebesség: v =0,6 m/s; 1 - hajtótengelyre ékelt, külső felül etén menettel
1…2 perces üzemben: F=200 N, ellátott hüvely; 2 - csavaranyaként kiképzett
az elérhető kerületi sebesség: v =0,5 m/s. forgattyúagy; 3 - szabadon forgó kilincskerék; 4 -
kilincs; 5 - a menetes hüvely és a kilincskerék
Egy forgattyún legfeljebb 2 ember és egy tengelyen érintkező felülete
max. 4 ember dolgozhat két forgattyúval.
Húz6láncot akkor alkalmaznak, ha nagyobb Kézi hajtásnál mindig ügyelni kell arra, hogy a
magasságban levő tengelyt kell kézi erővel hajtani. A teher csak az emelési munka végzésekor terhelje a
hajtótengelyre lánckereket ékelnek, melyen kalibrált forgattyút vagy a kéziláncot. A kéziforgattyúnak vagy
láncot átvetve, a lánc húzásával forgatónyomatékot a láncnak elengedése esetén a teher lezuhanását meg
adnak át. kell akadályozni. A süllyedő teher által felgyorsított
Függőleges irányú lánchúzásra nagyobb erőkifejtés forgattyú sok balesetnek volt már okozója.
vehető számításba, mert a munkás itt súlyával is E biztonsági követelmény kielégítésére több
támogathatja munkáját, szerkezeti megoldás van használatban, egy ilyen ún.
F = 200...400 N, biztonsági forgattyú elrendezését tünteti fel a 3.66.
a láncsebesség pedig v=0,5...0,3 m/s, a munka ábra. A hajtótengelyre egy külső felületén menettel
időtartamától függően. ellátott hüvelyt (1) ékelnek fel, és ezen van elhelyezve
A kézi lánchajtást rendszerint egy munkásra a csavaranyaként kiképzett forgattyú agya, amely agy
tervezzük, szükség esetén egy húzólánc mellett és a hüvely között egy szabadon forgó kilincskerék
legfeljebb két munkást veszünk figyelembe. (3) van beépítve. A forgattyút az emelés irányában
forgatva, az agy (2) a kilincskerék (3) felé halad, és a
Greschik Gyula:
menetes hüvely és a kilincskerék érintkező felületén és a teher süllyed. Ha a teher süllyedése a forgattyú
(5) ébredő súrlódás a menetes hüvelyt és a mozgását megelőzi, akkor az agy ismét a kilincskerék
hajtótengelyt is forgatja, miközben a kilincskerék a felé halad, és a terhet a kilinccsel (4) rögzített
kilincs (4) alatt elforog. A forgattyút a süllyesztés kilincskerék (3) lefékezi. A teher tehát csak olyan
irányában forgatva, az agya lecsavarodik a menetes mértékben süllyedhet, amilyen mértékben a forgattyút
hüvelyről jobbra, a súrlódás a menetes hüvely (5) a süllyesztés irányában forgatják.
felületén megszűnik,
3.4. AZ ANYAGMOZGATÓ GÉPEK ACÉLSZERKEZETE
A fejezet két részből áll. Az első rész főként A (6) főtartó terhelése a következő részekből
tömegerőkkel terhelt kéttámaszú tartók statikai tevődik össze:
vizsgálatával foglalkozik. A második rész a~ 1. A főtartó tömegének erőhatása; ez megoszló,
acélszerkezetek méretezését, a tartók szerkezeti nyugvó, közvetlen terhelés.
kialakítását és az azokkal kapcsolatos méretezési 2. A kereszttartók (5) tömegerője ; ez is nyugvó és
eljárásokat tartalmazza [30]. közvetlen terhelés, a kereszttartók bekötési helyén
A tartókat terhelő erők lehetnek: koncentrált terhelésként adódik át.
közvetlen vagy közvetett (átvitt) nyugvó terhelések 3. A hossztartók (4) és a hossztartókon nyugvó
és közvetlen vagy átvitt mozgó terhelések. pályaszerkezet tömegerője, mely a főtartókra (6) a
A gyakorlatban a gépi részek alátámasztására kereszttartók útján vivődik át. Ez a terhelés is nyugvó,
szolgáló tartóknak csak egy része közvetlen terhelésű, de átvitt terhelés.
nagyobb része közvetett terhelésű. Közvetett terhelés 4. A hídon áthaladó vonat okozta terhelés - ami
esetén a terhelés nem közvetlenül a vizsgálandó szintén a kereszttartók bekötési helyén átvitt terhelés -
tartóra hat, hanem egy másik tartóra, amely a már közvetett mozgó terhelés.
szerkezet kialakításának megfelelő helyén adja át a Közvetlen mozgó terhelés tehát csak a sínszálat
terhelést a közvetett terhelésű tartónak. terheli, a többi szerkezeti elem terhelése átviteles.
A 3.67. ábra egy kisebb vasúti híd keresztmetszetét Az átviteli tartók kapcsolata a főtartóval lehet
és hosszmetszetének egy részét tünteti fel. A vasúti támaszkodás vagy befogás. Az egyszerűség kedvéért
sínen (1) áthaladó vonat okozta mozgó (2) terhelés (a a következőkben úgy vesszük, mintha az átviteli tartó
kerekek) csak a sínszálat terhelik közvetlenül. A többi támaszokon nyugodnék. A közvetlen terhelésű átviteli
szerkezeti elem közvetett terhelést kap. A sínt tartót kéttámaszú tartókból összetettnek tételezzük fel.
alátámasztó talpfák (3) a híd hossztengelyével A valóságban az átviteli tartó rendszerint több
párhuzamosan elhelyezett hossztartókra (4) támaszú, de a továbbiakban az egyszerűség kedvéért
támaszkodnak. A hossztartókat több kereszttartó (5) feltesszük, hogy az átviteli tartó kéttámaszú tartó. Ez
köti össze a híd hossztengelyével párhuzamosan a gyakorlat igényeit általában kielégíti.
elhelyezett két főtartóval (6).
3.67. ábra. Vasúti híd kereszt- és hosszmetszete

1 - vasúti sín; 2 - mozgó terhelés (keréknyomás); 3 - talpfa; 4 - hossztartó; 5 - kereszttartó: 6 – főtartó
Greschik Gyula:
3.41. Átvitt nyugvó terhe lés
Az F terhelés az AB főtartóra (3.68. ábra) az Al és

A2 átviteli tartók útján adódik át. A főtartóra egyetlen
átviteli tartót vettünk fel, és ezt az F erő közvetlenül
terheli. A főtartó terhelést csak az A1 és A2 átvitelek
helyén kaphat, az ún. átviteli függőlegesben.
Az átvitelesen terhelt főtartó egyensúlyának
megállapításához először megszerkesztjük az F erőre
rajzolt abga zárt kötélsokszöget és a zárt 3.68. ábra. Átvitelesen terhelt AB tartó nyomatéki
vektorsokszöget úgy, mintha a terhelés közvetlenül a ábrája
tartót terhelné. Az ag záróoldallal párhuzamos z
sugár a vektorsokszögben kimetszi az A és B
reakciókat, amelynek nagysága csak az F erő
nagyságától és helyétől függ, de nem függ az átviteli
függőlegesek helyétől.
Vetítsük le az A1 és A2 átviteli függőlegeseket a
már megszerkesztett a, b, g kötélsokszögre. A
levetített a1 és b1 pontok összekötése után az a1b1
záróoldalt nyerjük. Az a1b1 záróoldallal párhuzamos
z1 vektorsugár a vektorsokszög F erőjét két részre
osztja. A felső rész az A1 reakcióerő, az alsó pedig az
A2 reakcióerő.
Ilyen módon a szerkesztések elvégzése után az 3.69. ábra. Az AB gerenda megtámasztásán túlérő
ábrán három nyomatéki ábrát szerkesztettünk meg: átviteles tartó nyomaték- és nyíróerő-ábrája
1. a, b, g, a az AB tartó nyomatéki ábrája arra az
esetre, amikor az F erő a főtartót közvetlenül terheli. megrajzoljuk az átviteli tartók záróoldalait. Átviteles
2. Az a, a1, b1, g, a ugyancsak az AB tartó terhelés esetében megoszló terhelés ellenére egyenes
nyomatéki ábrája, de átvitt terhelés esetében. határolású lesz a nyomatéki ábra. A nyomatéki ábra
megszerkesztéséhez tehát a kötélgörbének az átviteli
3. Az a1, b, b1 az A1 A2 átviteli tartó nyomatéki
függőlegesbe eső pontjaira van szükségünk. Erre való
ábrája. tekintettel átviteles megoszló terhelés esetében
A háromfajta nyomatéki ábrát egybevetve, az minden átviteli függőlegest osztó függőlegesnek
alábbi megállapításokat tehetjük: fogunk tekinteni a nyomatéki ábra szerkesztésekor.
Jelentse K az AB tartó tetszőleges Természetesen ott is osztó függőlegest veszünk fel,
keresztmetszetét. Ebben a keresztmetszetben a ahol a megoszló terhelés nagysága megváltozik, vagy
hajlítónyomaték: M1=y1C, ha az F erő a főtartót koncentrált terhelőerő van. Az így ki adódó megosztó
közvetlenül terheli, de ha a terhelés átviteles, akkor terhelés szakaszait eredőjével helyettesítve, olyan
csak M2 = y2C, Jelentse továbbá K' az átviteli tartó K- koncentrált erőrendszerünk van, amelynek
val közös függőlegesbe eső keresztmetszetét. K' kötélpoligonja az osztó függőlegesekben érinti a
keresztmetszetben a hajlítónyomaték M3=y3C; mivel megoszló terhelés kötélgörbéjét, tehát a
y1=y2+y3, következik, hogy az átvitelesen terhelt tartó kötélsokszögnek az osztó függőlegesbe eső pontjai a
minden keresztmetszetében a hajlítónyomaték kötélgörbe pontjaival közösek.
annyival kisebb, amekkora hajlítónyomatékot az Előfordulhat, hogy a szélső átviteli tartó az
átviteli tartó felvesz. Így az átviteli függőlegesekben a átvitelesen terhelt gerenda megtámasztásán túlér
hajlítónyomaték az átvitt terhelésnél ugyanakkora, (3.69. ábra). Ilyenkor a szélső átviteli tartó nak csak
mint közvetlen terhelés esetében. az egyik megtámasztása nyugszik a tartón, a másik
Ha az átviteles tartó megoszló terhelésű, akkor közvetlenül a talajra vagy más teherhordó szerkezetre
ebben az esetben is úgy járunk el, mint a koncentrált nehezedik.
erők esetében. Megszerkesztjük a megoszló terhelés Az átvitt erők meghatározásaira ebben az esetben
kötélgörbéjét, azután az átviteli pontokat levetítve, az adott erőrendszerre kötélsokszöget szerkesztünk,
Greschik Gyula:
és erre az átviteli helyeket levetítjük. Az így nyert

záróoldalakkal párhuzamos sugarak kimetszik az A1
... A4 átvitt erőket. Ezek közül azonban az A1 erő az
AB tartót nem terheli, hanem csak az A2, A3 és A4 Az
átvitt erőkre a kötélsokszöget már készen találjuk : a1
a2 a3 b; ahol ez a sokszög az A és B reakciók
hatásvonalát metszi (a és b ponton), ott megy át az
AB tartó z záróoldala. Az A és B reakciók vektorát
ezzel a z záróoldallal párhuzamos sugár metszi ki.
Mint az ábrából kitűnik, tú1érő átvitel esetében olyan
erőnek is van hatása az AB tartóra, amely nem esik az
AB nyílás fölé (1 jelű erő). Túlérő átvitel esetében az
A és B reakcióerők nagysága függ attól, hogy a
túlnyúló átviteli tartó az AB rúdon kívül hol
támaszkodik.
A tartót saját tömege - mint egyenletesen megoszló
terhelés - akkor is közvetlenül terheli, ha a tartó egyéb 3.70. ábra. Kéttámaszú tartó A és B reakció-
terhelése átviteles. Lásd a 3.67. ábra 6 főtartóját. hatásábrája
az 1 N terhelés éppen a metszék felett van. Amikor az

3.42. Hatásábrák 1 N mozgó tömeg az A alátámasztás felett van, akkor
A = 1 N, és ha B felett van, akkor A =0.
A mozgó terhelések vizsgálatát megelőzően új Ha az 1 N tömeg az A alátámasztástól x távolságra
fogalmat kell bevezetnünk: a hatásábra fogalmát. A van, az A reakció nagyságát a következőképp
tartók terhelései különböző hatásokat eredményeznek. számítjuk:
Ilyen hatások a reakciók, a nyomaték, a nyíróerő, a Nyomaték a B pontra
terhelés okozta alakváltozások vagy pl. a rácsos MB = 1(l-x)-Al = 0,
szerkezeteknél a terhelés okozta rúderők stb. Ezek a ebből
hatások álló terhelések esetében természetesen nem l−x x
változnak, pl. a megszerkesztett nyomatéki ábra A= = 1−
legnagyobb metszéke nagyságra és helyre nézve
l l
Az A reakció nagysága tehát az x távolsággal
egyetlen, egyértelmű hatást ábrázol.
arányos, és így az ábra egyenes lesz. A hatásábrát
Más a helyzet, ha a terhelés a tartón mozog. Ebben
az esetben a terhelés okozta hatások - pl. egy tehát úgy szerkesztjük, hogy a ab vízszintes
bizonyos keresztmetszetben fellépő nyomaték értéke alapvonalra az A függőlegesében valamilyen
a terhelésnek a tartó mentén való mozgásától függően erőléptékben felmérünk 1 N-t, és az így nyert pontot
folyton változnak. E változást szemléletesen összekötjük az alapvonal b pontjával.
feltüntető ábrát nevezzük hatásábrának. A hatásábra A B reakció hatásábrája hasonlóan adódik. Az A
mindig egy előre felvett keresztmetszetre vagy a alátámasztás függőlegesében lesz a hatásábra
szerkezet egyéb, előre kijelölt részére vonatkozik, s metszéke 0, és a B reakció helyén 1 N nagyságú.
egyes metszékei azt mutatják, hogy mekkora a kijelölt Ha a tartón F tömegű teher mozog, akkor a
keresztmetszetben fellépő hatás értéke akkor, midőn 1 reakciók értékeit úgy kapjuk meg, hogy a vizsgált
N nagyságú mozgó teher éppen a leolvasott metszék teherállás alatt h metszék léptékhelyesen leolvasott
felett van. A következőkben kéttámaszú tartók értékét F-fel szorozzuk, tehát A = Fh.
reakció-, nyomaték- és nyíróerő- (baloldali eredő erő)
Ha a tartó konzolos, az előbbiekhez hasonlóan
hatásábráival foglalkozunk először közvetlen, majd
alakul a reakciók hatásábrája (3.71. ábra). Amíg a
közvetett terhelések esetén.
mozgó teher A-B támaszközön belül van, a hatásábra
Reakció-hatásábra közvetlen terhelés esetén. A
nyilván megegyezik a 3.70. ábrán láthatóval. Ha a
3.70. ábrán látható kéttámaszú tartón 1 N tömeg
teher konzolon mozog, vagyis l < x < l+a, akkor
halad végig. Szerkesszük meg először az A reakció
hatásábráját. A hatásábra a tartó A alátámasztás feletti
keresztmetszetére vonatkozik, és a hatásábra minden
metszéke az A reakció nagyságát szolgáltatja, amikor
Greschik Gyula:
x b
M k′ = Bb = 1 b = x.
l l
Az A-K szakaszban tehát a hajlítónyomatékok
változása lineáris. Hasonlóan lineáris a változás a K-
B szakaszon is, amikor x>a:
l−x a
M = Aa = 1 a = (l − x).
l l
Végeredményben a K keresztmetszetben ébredő
hajlítónyomatékok hatásábrája az abg háromszög,
amelynek csúcsa a K függőlegesében van. Egyszerű
geometriai összefüggések alapján a hatásábra a g
pont előzetes felmérése nélkül is megszerkeszthető.
Ha ugyanis az A függőlegesében az ab alapvonaltói
lefelé felmérjük aa' =a távolságot, és az a' pontot a
b ponttal összekötjük, akkor az aba' és dbg
3.71. ábra. Kéttámaszú konzolos tartó A és B hasonló háromszögekből
reakció-hatásábrája ab
a : l = δγ : b; ebből δγ = = Mk
MB = 1(x-l)+Al = 0; l
ebből a K keresztmetszetben fellépő nyomaték, ha az 1 N
x −l l − x tömeg éppen a K keresztmetszet felett áll. Bárhol
A=− = terhelje is a két végén alátámasztott tartót a tömegerő,
l l a K keresztmetszetben mindig pozitív
vagyis az A = f(x) függvény megegyezik a hajlítónyomaték ébred, ennek megfelelően a
támaszközön belüli terhelésnél megállapított hatásábra metszékei az ab tengelynek ugyanazon az
függvénnyel, s így az A és B reakciók hatásábrája a
oldalán vannak.
konzolon mozgó terhelésnél úgy adódik, hogy a
támaszközre már megrajzolt egyenest a B
alátámasztáson túl meghosszabbítjuk a tartó végéig.
Az ábráról leolvashatjuk, hogy az A reakció a
konzolon mozgó terhelés esetén negatív lesz, míg a B
reakció végig pozitív marad.
Nyomatéki hatásábra közvetlen terhelés esetén.
Szerkesszük meg a 3.72. ábrán látható tartó K
keresztmetszetében fellépő hajlítónyomaték
hatásábráját. Amikor a mozgó tömeg az A, illetve B
alátámasztások felett van, akkor a K
keresztmetszetben fellépő nyomaték zérus; ennek
megfelelően az A és B függőlegesekben a hatásábra
metszéke zérus nagyságú, az ábra az ex és p
pontokból indul ki. Ha az F= 1 N teher éppen a K
keresztmetszet felett áll, akkor a K-ban ébredő
hajlítónyomaték
ab b
M k = Aa = , mert A =1 .
l l
Ezt a rajz mértékében felmérve a K
függőlegesében, nyerjük a g pontot. Ha a teher az
x<a helyen áll, a hajlítónyomaték K-ban (jobbról
számítva)
3.72. ábra. Kéttámaszú tartó nyomaték-hatásábrája
Greschik Gyula:
Vizsgáljuk meg, miként változik a hatásábra akkor, Túlérő átvitel esetén a hatásábra a 3.75. ábra
ha a tartónak egyik vége a támasztáson túlérő (3.73. szerint alakul. Amíg a mozgó tömeg az A1-A3
ábra) . szakaszon mozog, addig az A4 átviteli függőlegesben
A K keresztmetszetben ébredő hajlítónyomatékok erő nem ébred, vagyis a helyzet ugyanaz, mintha az
hatásábrája a nyílásban éppen olyan, mint előbb, mert átvitel
amíg a mozgó teher a nyílás felett van, a tartó BD
konzoljának semmiféle szerepe nincsen, mintha ott
sem volna. Amint azonban a mozgó teher a konzolra
kerül, az egész rúd felfelé görbül, és a K
keresztmetszetben negatív hajlítónyomaték ébred:
x−l a
M = − Aa = −1 a = − ( x − l ).
l l
Ha a nyomaték kifejezését
a
M= (l − x )
l
alakban írjuk, akkor ez a kifejezés a nyomaték előjelét
is helyesen adja meg. De ez a kifejezés pontosan
megegyezik a két végén támasztott rúd A-B 3.73. ábra. Kéttámaszú konzolos tartó nyomaték-
szakaszára érvényes kifejezéssel. A hatás ábra gb hatásábrája
egyenesét továbbhúzhatjuk e-ig, és ahatásábrát
előjelre is helyesen kapjuk meg a konzolos részre.
Ennek az agbeda hatásábrának már van pozitív és
negatív része.
Baloldali eredő hatásábra közvetlen terhelés
esetén. Az A és B reakciók hatásábráiból építhető fel
a tartó K keresztmetszetében ébredő baloldali eredő
hatásábrája (3.74. ábra).
Haladjon a mozgó tömeg a tartó jobb végétől a K
keresztmetszetig, akkor a K keresztmetszettől balra
eső erő csak az A reakció, vagyis a K
keresztmetszettől jobbra eső terhelés esetén a
baloldali eredő ábrája megegyezik az A reakció
hatásábrájával. Ha viszont a mozgó tömeg a K 3.74. ábra. Kéttámaszú konzolos tartó baloldali
keresztmetszettől balra van, akkor a K-tól jobbra eső eredő hatásábrája
eredő maga a B reakció, s így a bal oldali eredő a B
reakció negatív értékével egyenlő. A baloldali eredő
hatásábrájára a K keresztmetszettől balra levő
szakaszon, tehát a B reakció hatásábrájának az ab
alapvonalra tükrözött ábrája lesz. Az előbbi
hatásábravonalat A vonalnak, az utóbbit B vonalnak
nevezzük. A hatásábra az egyik vonalról a másikra
mindig a felvett keresztmetszet függőlegesében vált
át.
Reakció-hatásábra átvitt terhelés esetén. Amíg az
átviteli tartók nem nyúlnak az átvitelesen terhelt tartó
(főtartó) megtámasztásain túl, az esetben a főtartó
reakcióerői ugyanakkorák, mintha a terhelés
közvetlenül hatna. Az A és B reakcióerők hatásábrái
ugyanazok, mint a közvetlen terhelésű tartó esetében 3.75. ábra. Kéttámaszú tartó reakció-hatásábrái
voltak. nem volna túlérő. Ezen a szakaszon belül tehát megtámasztáson túlérő átvitel esetén
az A és B reakciók hatásábrája a már ismert ábrával
megegyező. Ha a tömeg az A3-A4 szakaszon
Greschik Gyula:
mozog, akkor a főtartó terhelését csak az A3 átviteli

függőlegesen át kapja. Az A3 átvitt erő nagysága
azonban a tömegek A4 felé haladása közben az A3
átviteli függőlegestől mért távolsággal arányosan
csökken. Ezzel együtt természetesen az A és B
reakciók értéke is lineárisan csökken, és az A4
alátámasztás függőlegesében lesz zérus értékű.
Baloldali eredő hatásábra átvitt terhelés esetén.
Szerkesszük meg a 3.76. ábrán vázolt szerkezet AB
főtartójának K keresztmetszetére vonatkozó baloldali
eredő hatásábrát, ha a mozgó tömeg az átviteli tartón
halad végig.
Amíg a tömeg az A1-A2, illetve az A3-A4 szakaszon
mozog, a K keresztmetszet szempontjából nyilván
közömbös, hogy a terhelés átvitt-e vagy sem, ezeken
3.76. ábra. Baloldali eredő hatásábra átvitt terhelés
a szakaszokon tehát a baloldali eredő hatásábra
esetén
megegyezik a közvetlen terhelésű tartó már ismert
ábrájával. Az A2-A3 szakaszon mozgó tömeg esetén a
K keresztmetszettől bal oldalra eső erők eredője V =
A - A2, ahol
l−x a1 + a2 − x
A= , és A2 = ;
l a2
ebből
x a1 x ⎛ 1 1⎞ a
V = 1− − −1+ = x ⎜ − ⎟ − 1 ,
l a2 a2 ⎝ a2 l ⎠ a2
vagyis az A2-A3 közön a hatásábra lineáris változású.
Ezért az A2 függőlegesében levő g pontot az A3
függőlegesében levő d ponttal egyenessel
összekötjük. Ha az A4 átviteli függőleges nem a B
alátámasztás felett lenne, hanem a tartó jobb oldala
3.77. ábra. Nyomaték-hatásábra átvitt terhelés túlérő átvitelű volna, akkor a d pontot nem a b
esetén ponttal, hanem az alapvonalnak a túlérő átviteli
függőleges alatt levő pontjával kellene összekötni.
Nyomaték-hatásábra átvitt terhelés esetén.
Szerkesszük meg az AB főtartó K keresztmetszetében
ébredő nyomaték hatásábráját, ha a mozgó tömeg az
átviteli tartón halad végig (3.77. ábra).
Amíg a mozgó tömeg az A1-A2, illetve A3-A4
szakaszon mozog, a K keresztmetszetben fellépő
nyomatékra - mint már láttuk - közömbös, hogy a
tömeg a fő- vagy az átviteli tartón mozog-e, s így e
szakaszokon a hatásábra a közvetlen terhelés esetére a
már tanulttal megegyező. Az A2 és A3 átviteli
függőlegesek közti szakaszon a d és b pontok között
a hatásábra változása lineáris, amint az a következő
általános bizonyításból kitűnik.
Állítjuk, hogy átvitt terhelés esetén a hatásábrák az
átviteli függőlegesek között kizárólag egyenes
darabokból állhatnak. A 3.78. ábra egy átviteles tartó
két szomszédos átviteli függőleges
3.78. ábra. Nyomaték-hatásábra két átviteli
függőleges között
Greschik Gyula:
közti részét mutatja. Ismeretes, hogy az átvitel

keresztmetszeteiben a hatás ugyanakkora, mint a
közvetlen terhelés esetében. Az A1 és A2
függőlegesében ahatásábra h1 és h2 metszékeit ennek
megfelelően ismertnek tekinthetjük. Ha a mozgó
tömeg az A1 átviteltől x távolságra van az a nyílású
átviteli tartón, akkor az átvitt erőhatások:
a −ξ ξ
A1 = *1, és A2 = *1;
a a
és ennek megfelelően az 1 N erő ébresztette hatás a
főtartóra: 3.79. ábra. Nyugvó terhelés nyomatékának
a −ξ ξ meghatározása hatásábra segítségével
A1η1 + A2η2 = η1 + η 2 =
a a
ξ
= η1 + (η2 − η1 ) = η.
a
Az h metszék úgy adódik, hogy az átviteli
függőlegesekbe eső h1 és h2 metszékek végpontjait
egyenessel kötjük össze.
Végeredményben tehát az átvitt terhelésű főtartó
nyomatéki hatásábráját úgy nyerjük, hogy a főtartóra
nézve megrajzoljuk a hatásábrát, mintha a főtartó
közvetlenül volna terhelve, azután erre a hatásábrára
az átvitelek függó1egeseit levetítjük, és az így nyert
pontokat egyenesekkel kötjük össze.
Hatásábrák közvetett alkalmazása. Az álló 3.80. ábra. Megoszló terhelés reakció-hatásábrája

terhelések esetén bizonyos feladatok megoldása
előnyösebb a hatásábrák felhasználásával. A megoszló terhet (p dx) elemi erőkből álló
A hatás ábra használatát az F1, F2, F3 és F4 erőkkel erőrendszernek tekinthetjük, és ilyen alapon a hatást a
terhelt (3.79. ábra) AB tartó K keresztmetszetében (p dx)h szorzatok összege adja.
keletkező hajlítónyomaték meghatározására mutatjuk
be. Az F=1N mozgó tehernek megfelelően Például határozzuk meg az A reakcióját annak a két
megrajzoljuk K-ra a hajlítónyomatékok abg végén támasztott tartónak, amelyet a hosszúságban p
hatásábráját, ennek metszékei az adott erők egyenletesen megoszló tömeg terhel (3.80. ábra). Az
függőlegesében h1, h2, h3 és h4 A hatásábra A reakció hatásábrája háromszög alakú, az A reakció
értelmezése alapján az adott K keresztmetszetben az függőlegesében a metszék 1 N-t jelent, és ez megadja
F1 erő M1 = F1h1 nagyságú hajlítónyomatékot okoz. az ábra mértékét. Az x helyen levő (p dx) elemi erő
Hasonlóan F2 erő M2 = F2h2, dA reakciót ébreszt, dA=(p dx)h. A jobb oldalt még
F3 erő M3 = F3h3, ilyen alakban is írhatjuk: dA =p(h dx), és (h dx) a
hatásábra elemi területét jelenti. A reakcióerő az
F4 erő M4 = F4h4,
elemi erők okozta dA reakciók összege
hajlítónyomatékkal terheli a K keresztmetszetet. Ezek a a
a nyomatékok közvetlenül összegezhetők, és így az A = ∫ dA = p ∫ η dx = pFA ,
egész rendszer okozta hajlítónyomaték a K 0 0
keresztmetszetben: ahol FA a hatásábra a hosszúságú szakaszának a
M = M1+M2+M3+M4 = területe.
= F1h1 + F2h2 + F3h3 + F4h4 = SFihi
Megoszló teher esetében a metszék helyébe a
A hatásábra használata a szuperpozíció törvényén hatásábra területe lép, és ezt kell szorozni a
alapszik. Ezért hatásábrának csak olyan esetekben van hosszegységre eső megoszló teherrel.
értelme, amikor a szuperpozíció érvényes.
Greschik Gyula:
Például ha a rudat végig megoszló tömeg terheli, hajlításra terheli. Feladatunk a tartó méretezéséhez
l l szükséges mértékadó nyomatékok megállapítása. A
akkor, mert az egész hatásábra területe F = 1 = , vizsgálatokat két irányban fogjuk végezni:
2 2
1. Keressük a mozgó erőcsoportnak azt a helyzetét,
l
a reakcióerő A = pF = p amely helyzetben a tartónak valamelyik előre kijelölt
2. keresztmetszetében a hajlítónyomaték a legnagyobb
A hatásábra útbaigazítása alapján adott esetben az értéket éri el. Röviden: a kijelölt keresztmetszetben
erők valamelyik hatása szempontjából a veszélyes keressük a legnagyobb hajlítónyomatékot.
teherállást egyszerűen határozhatjuk meg. 2. Vizsgáljuk, hogy a mozgó erőcsoport áthaladása
PI.: A két végén támasztott tartó melyik részét kell közben mekkora az egyáltalán lehetséges legnagyobb
egyenletes megoszlással terhelni, hogy az adott K hajlítónyomaték, és ez a hajlítónyomaték a tartónak
keresztmetszetben a felfelé ható bal oldali eredő a mely keresztmetszetét terheli. Röviden: keressük a
legnagyobb legyen (3.81. ábra)? legeslegnagyobb nyomaték nagyságát és helyét. A
vizsgálatokat a két végén támasztott tartóra
korlátozzuk.
Bevezetésként a vizsgálatot közvetlen terhelés és
egyetlen kerékterhelés esetére fogjuk elvégezni mind
a két kérdésre nézve. A mozgó kerék terhelésének
vázlatát a 3.72. ábrán már láttuk. Ugyanezen ábrában
a tartó előre felvett K keresztmetszetére, 1 N mozgó
erőre megrajzoltuk a hajlítónyomaték háromszög
alakú hatásábráját, csúcsával a K keresztmetszet
függőlegesében. A hatásábra szerint a K
keresztmetszetben akkor ébred a legnagyobb
hajlítónyomaték, amikor a kerék éppen a
keresztmetszet felett van. Ennek megfelelően az előre
felvett K keresztmetszetben az F tömegű keréknek a
3.81. ábra. Megoszló terhelés baloldali eredő tartón való végighaladása közben ébredő legnagyobb
hatásábrája ab
hajlítónyomaték M max = F .
l
A K keresztmetszetre a baloldali eredők Eredményünket még így is fogalmazhatjuk : A
hatásábráját megrajzolva, az ábrából világosan mozgó tömeg áthaladás a közben a tartón a
kitűnik, hogy bárhol terheljük is a rudat a K - B legnagyobb hajlítónyomaték mindig éppen a kerék
szakaszon, a terhelés a K keresztmetszetre felfelé ható alatt levő keresztmetszetben ébred.
értelmű baloldali eredőt ad; viszont az A - K Ha ezeknek a legnagyobb hajiítónyomatékoknak az
szakaszon a terhelés K-ra lefelé ható baloldali eredőt értékét a rúd minden egyes keresztmetszetére
okoz. Ennek megfelelően a rúdnak csak K - B meghatározzuk és az értékeket egy közös ábrán a
szakaszát terheljük, de ezt azután végig. A keresztmetszetek függőlegeseiben felmérjük, akkor az
legnagyobb felfelé mutató eredő így nyert ábra a legnagyobb hajlítónyomatékok ábrája
l
(3.82. ábra).
R = p ∫ η dx = pF1. Milyen lesz az ábra egyetlen mozgó tömeg
a
esetében? A tetszőleges x helyen levő
keresztmetszetben a legnagyobb nyomaték akkor
3.43. Legnagyobb hajlítónyomaték ébred, amikor a mozgó tömeg éppen a keresztmetszet
mozgó terhelés esetén felett van, és értéke:
x (l − x ) F
A mozgó terhelés lehet koncentrált vagy megoszló; M max = F = ( xl − x 2 ) .
előbbi esetben egy vagy több koncentrált erőből l l
állhat. Koncentrált terhelés pl. a darufutómacska, Eszerint a mozgó tömeg haladása közben a kerék
vasúti mozdony keréknyomása. Megoszló terhelés pl. alatt levő keresztmetszetben ébredő legnagyobb
a hídon mozgó embertömeg. hajlítónyomatékok másodfokú parabola szerint
Adva van a tartó, és adva van a mozgó erőrendszer, változnak. A legnagyobb nyomatékok parabolaábrája
amely a tartón áthalad és áthaladása közben a tartót a mozgó terhelés bármilyen helyzetében megadja a
háromszög
Greschik Gyula:
3.83. ábra. Két különböző nagyságú mozgó tömeg

nyomatékának meghatározása
3.82. ábra. Legnagyobb nyomatékok ábrája

3.84. ábra. Két különböző nagyságú mozgó tömeg
alakú nyomatéki ábra csúcsát, és a parabola legnagyobb nyomatékának ábrája
valamennyi lehetséges nyomatéki ábra csúcsának
mértani helye. Az ábrából rögtön kiadódik, hogy A két parabola egyetlen parabolává tehető össze, és ez
legeslegnagyobb a nyomaték a rúd középső a parabola már a méretezés szempontjából mértékadó
keresztmetszetében. Ezt természetesen a számítás is hajlítónyomatékot adja meg. A mértékadó nyomaték
így adja meg: parabolájának legnagyobb metszéke (a középen)
d F Fl pl 2
M max = ( l − 2 x ) = 0 M m = M leg + M 1 = + .
dx l 4 8
Két különböző mozgó tömeg nyomatékának
egyenletből x = l / 2 a legeslegnagyobb nyomaték meghatározása esetén legyen F1:> F2 Akkor, hogy a K
nagysága pedig keresztmetszetben maximális nyomatékot kapjunk
⎡F ⎤ Fl (3.83. ábra), a nagyobbik erőt, F1-et kell a hatásábra
⎣l
( )
M leg = ⎢ lx − x 2 ⎥ = .
⎦ x= l 4
csúcsa fölé helyezni, az F2-t pedig arra az oldalra,
2
ahol nagyobb a hatásábrametszék. Ebben az esetben a
A mozgó terhelés hajlító hatásához járul még a K keresztmetszetben fellépő legnagyobb nyomaték
tartó egyenletesen megoszló saját tömegének hajlító R (l − x − t )
hatása. Ezt szintén másodfokú parabola ábrázolja, a
M max = Ax = x,
l
parabola legnagyobb metszetében :
pl 2
M1 = .
8
Greschik Gyula:
ahol R =F1 + F2 az erők eredője, t pedig az eredő hanem a közvetlen terhelés miatt hajlításra is igénybe
távolsága a nagyobbik erőtől. Ez az összefüggés van véve. Ilyenkor külön határozzuk meg az
egyben a maximális nyomatéki ábra egyenletét adja, átvitelesnek feltételezett, csomópontokon terhelt
melyet másodfokú parabola ábrázol (3.84. ábra). rácsos tartóból származó övrúd-nyomóerőt, illetve -
Keressük meg a parabola maximumának helyét: igénybevételt és ehhez hozzáadjuk a hajlítási
dM max R igénybevételt.
= (l − 2x − t ) = 0 A 3.85. ábrán egy párhuzamos övű, felső pályás
dx l
rácsos tartó egyes jellegzetes rúdjainak hatásábráit
l t
feltételből x0 = − . rajzoltuk fel. A hatásábrákat a rácsos tartók rúderő
2 2 meghatározásának ismert módszerei alapján
A parabola tengelye tehát a tartó középvonalától t/2 szerkesztjük meg.
távolságra el van tolódva. A nyomaték zérushelyei Az A-1 oszloprúdban az 1 N mozgó terhelés
pedig x=0 és x=1-t. minden helyzeténél az A reakcióerővel megegyező
A tartó méretezése szempontjából mértékadó nagyságú nyomóerő keletkezik.
teherállást megkapjuk, ha a terhelést úgy helyezzük Az A-1 rúderő-hatásábrája tehát az A reakcióerő
el, hogy a nagyobbik (F1) erő és az eredő (R) közötti ellenkező előjellel vett hatásábrája. Azaz
távolság (t) felező függőlegese a tartó középvonalával l−x
esik egybe. Ekkor a legeslegnagyobb nyomaték A = 1* = − [ A − 1].
l
R⎡ l − t (l − t ) ⎤ R ⎛ l − t ⎞
2 2
Az A-2 övrúdban nincsen rúderő. Az A csomópont
M leg = ⎢( l − t ) − ⎥ = ⎜ ⎟ . egyensúlyából következik, hogy az A-2 övrúd, a
l ⎣⎢ 2 4 ⎦⎥ l ⎝ 2 ⎠
mozgó függőleges terhelés minden helyzetében
A parabola azonban csak a tartó középvonalától vakrúd.
balra levő keresztmetszetekre érvényes, mert a jobbra Az 1-3 rúd rúderejét az 1 jelű csomópontra ható
levő keresztmetszetekre a mértékadó teherállás az erők egyensúlyából állapítjuk meg. Az 1 jelű
lesz, ha az F2 erőt az F1-től balra helyezzük el, azaz a csomópontra ható erők és azok vektorháromszöge a
terhelést megfordít juk. A tartó jobb oldali felére a 3.85. ábra jobb oldalán külön ábrán látható. A
baloldali félre megrajzolt parabola tükörképe adja vektorháromszög hasonló a rácsos tartó A-1-2
meg a maximális nyomatéki ábrát. háromszögéhez.
Megállapításaink csak arra az esetre vonatkoznak, a l−x a
ha az erőcsoport a tartón helyezkedik el. Ha az [1 − 3] = − [ A − 1] = − (nyomott rúd). *
erőcsoport egy része a tartót elhagyja, a vizsgálatot h a h
újra el kell végezni, mert így esetleg nagyobb lesz a Ez azonban csak a 3 csomóponttói jobbra haladó
legeslegnagyobb nyomaték. egységnyi erőre érvényes, azaz a<x<l.
Amikor az erő az 1-3 szakaszon mozog, hatása
átvitelesen adódik át az 1-3 csomópontokra. Amikor
3.44. Rácsos tartók rúderő-hatásábrái az erő az 1 csomópontot terheli, az 1-3 rúdban rúderő
nem keletkezik. Ennek megfelelően az 1-3 rúd
rúderő-hatásábrája a 3.85. ábrán teljes vonallal
A rácsos hídszerkezeteknél kétféle szerkezeti kihúzott ábra lesz.
megoldás szokásos. Aszerint, hogy a pályaszerkezetet Az 1-2 rúd rúderejét ugyancsak az előbbi
tartó kereszttartókat a rácsos tartó alsó, vagy felső vektorháromszög alapján állapíthatjuk meg.
csomópontjaiban kötjük-e be, alsó vagy felső pályás
e l−x e
szerkezetről beszélünk. Mindkét esetben a rácsos [1 − 2] = [ A − 1] = 1* (húzott rúd).
tartót átviteles tartóként számítjuk. További h l h
vizsgálatainkban a gépészmérnöki gyakorlatban Érvényességi köz: a<x<l.
inkább előforduló rácsos daruhíd-főtartóval Az 1-3 szakaszon mozgó erő hatását az előbb
foglalkozunk. közöltek szerint kell figyelembe venni.
Futódaruknál a macskapályasín, amelyen a mozgó Tehát az 1-3 és 1-2 rúderők ábrái az A reakcióerő
terhelést adó futómacska halad, közvetlenül a rácsos hatásábrájából származtathatók úgy, hogy annak
tartó felső övére van helyezve. Ebben az esetben a minden
felső öv nem átvitelesen kapja a terhelést, hanem
közvetlenül, és a rácsos tartó felső övrúdja nemcsak * A képletben a szögletes zárójel a benne megadott
nyomásra, csomópontok közötti rúdban ébredő erőt jelöli.
Greschik Gyula:
3.85. ábra. Párhuzamos övű rácsos tartó rúderőinek hatásábrái
a e állásában a teljes terhelés, a 7-9, illetve 9-7' közötti

metszékét − , illetve értékkel megszorozzuk és helyzetében pedig az a támaszközű kéttámaszú tartó
h h
megfelelő reakcióerejének változása szerint adódik
1-3 szakaszát a 3.85. ábra szerint módosítjuk.
átviteli erő a 8-9 oszloprúdra, amely mindig nyomott.
A 8-9 oszloprúd rúderejének hatásábrája
Az övrudak rúderőit a háromrudas átmetszés
csomóponti egyensúly módszerével állapítható meg.
módszerével (Ritter-eljárás) határozhatjuk meg.
Rúderő csak a mozgó terhelés 7-7' csomópontok
Például a
közötti helyzeténél keletkezik. A mozgó terhelés 9
jelű csomóponti
Greschik Gyula:
3.85. ábrán kijelölt I-I átmetszésben szereplő 5-6 rúderő függőleges összetevőjének az átmetszéstől
ismeretlen 4-6,5-7 és 5-6 rúderők közül a 4-6-ot úgy balra levő erőrendszer eredőjének függőleges
számítjuk ki, hogy nyomatéki egyenletet írunk fel a összetevőjével kell megegyeznie.
másik két ismeretlen erő hatásvonalainak Amikor az erő az I-I jelű átmetszéstől jobbra 7-1'
metszéspontjára, az 5 jelű pontra. Az 5 jelű pont a 4-6 csomópontok között mozog, a rácsrúderő függőleges
rúd "főpontja". A 4-6 rúd főpontjára számított 4-6 komponense
rúderő nyomatéka a külső erők nyomatékával tart Y5-6 = A,
egyensúlyt. vagyis
Az M5=2aA =h[4-6] nyomatéki egyenletből e e
2a M [5 − 6] = Y5−6 = A,
[ 4 − 6] = A = 5 . h h
h h a rúderő előjele pedig pozitív, húzott.
Tehát a 4--6 rúderő hatásábráját megkapjuk, ha az Amikor az erő az átmetszéstől balra, az 1' és 5
5 pontra nyomatéki hatásábrát rajzolunk, s annak pontok között mozog, a rácsrúderő függőleges
minden metszékét h-val osztjuk. Az előjel kérdését a komponense
legegyszerűbb szemlélet alapján eldönteni. A Y5-6 = B,
kéttámaszú rácsos tartók lefelé ható függőleges e
terhelésekor az alsó övrudak mindig húzottak, a [5 − 6] = B
h
felsők pedig nyomottak.
előjele pedig negatív, nyomott.
Felrajzoláskor az 5 pontra vett nyomaték
Az 5-7 pontok közötti teherállásnál az átviteles
hatásábrájánál az A függőlegesében 2a értéket, a 4-6
tartóra megállapítottak érvényesek.
2a Az így megrajzolt rúderő-hatásábra nem más, mint
rúderő hatásábrájánál értéket kell felmérni.
h az átviteli függőlegesek között felvett keresztmetszet
Az 5-7 jelű övrúd rúderő-hatásábráját hasonlóan 1 e
kapjuk. Ennek főpontja a 6 jelű csomópont. nyíróerő-hatásábrája = - értékkel
sin α h
M6 = 3aA = h[5-7].
megszorozva.
3a M 6
[5 − 7 ] = A = , A 4-5 oszloprúd a II-II átmetszésből ismét vetületi
h h egyenlet alapján számítható.
A hatásábra felrajzolásakor az A függőlegesében- Ha az egységnyi erő az átmetszéstől jobbra halad,
3a [4-5] = A (nyomott),
értéket kell felmérni. A rúd mindig nyomott. ha pedig balra mozog, akkor
h
[4-5] = B (húzott).
Az 5-6 rácsrúd főpontja a végtelenben van, ezért a
rúderőt nyomatéki egyenlet helyett vetületi
Az átviteli köz a 3-5 jelű csomópontok közötti köz.
egyenletből számítjuk. A vetületi egyenlet szerint az
3.5. ACÉLSZERKEZETEK MÉRETEZÉSE
3.51. Általános méretezési előírások Fontosabb szabvány még a darupályákra vonatkozó

MSZ 15030-58. számú szabvány.
Az előző fejezetben megadott eljárások általában
elegendők az anyagmozgató gépek tartó 1. A daruk acélszerkezetének csoportba sorolása
szerkezetében fellépő erők meghatározásához. Az A darukra ható igénybevételeket a figyelembe
ismert terhelési viszonyok alapján a tartószerkezet veendő terhek és erőhatások mellett döntően
egyes részei méretezhetők. A daruk acél befolyásolják az üzemi viszonyok, mégpedig a
szerkezetének tervezésére az MSZ 9747-69. számú működési idő, a viszonylagos terhelés és a dinamikus
szabvány tartalmazza az előírásokat. A továbbiakban jelleg. Ezek nagysága szerint a szabvány a darukat
e szabványt vesszük figyelembe. négy csoportba sorolja.
Greschik Gyula:
Attól függően, hogy a daru egy év alatt hány órát 18. táblázat
van üzemben, háromféle működési időt Gyakrabban használatos daruk csoportba sorol ása
különböztetünk meg: Elnevezés Csoport-
rövid működési idő (1) évi 1000 munkaóráig szám
közepes működési idő (2) évi 1000 felett 2500 Kézi mozgatású daruk I
munkaóráig Könnyű futódaru, vill. emelődobos
hosszú működési idő (3) évi 2500 munkaóra futómacskával I
felett Kis sebességű, ritkán használt futódaru I
A terhelés átlagos nagysága a névleges tehernek %- Közepes sebességű, műhelyi, raktári
ban kifejezett viszonyszáma szerint: futódaru II
kismértékű (1), ha a viszonyszám 30%-nál kisebb, Építkezési toronydaru II
közepes mértékű (2), ha a viszonyszám 30-60%, Rakodóhíd futómacskával vagy
nagymértékű (3), ha a viszonyszám 60%-nál forgódaruval horogüzemre II
nagyobb. Rakodóhíd futómacskával vagy
forgódaruval markolóüzemre III
Dinamikus erők főleg gyorsításkor és lassításkor, Nagy sebességű, erős üzemű futódaru III
tehát indításkor és fékezéskor lépnek fel. Ezenkívül Forgógémes portáldaru horogüzemre III
1ökések is keletkeznek a macska és hídpályasínek Öntödei, folyékony fémet szállító
egyenetlensége következtében. A dinamikus erők és futódaru Kovácsoláshoz használt
lökések nagysága és gyakorisága szerint a daruk: futódaru III
gyenge dinamikus igénybevételűek (1), Forgógémes portáldaru, rövid gémmel,
közepes dinamikus igénybevételűek (2), erős markolóüzemre IV
erős dinamikus igénybevételűek (3). Martinkemencei berakódaru IV
Kokillalehúzó (stripper) daru IV
A három üzemi jellemző szerint megállapított,
zárójelbe tett összehasonlító számok összege alapján számítjuk azoknak az alkatrészeknek az önsúlyát is,
a csoportszámot a 17. táblázat szerint kell amelyek támadási pontja a vizsgált szerkezethez
meghatározni. képest változhat (pl. futómacska, gém, mozgó
17. táblázat ellensúly), kivéve a következő szakaszban
Daruk (acélszerkezetek) csoportba sorolása meghatározott emelt terhet.
MSZ 9749-69 szerint
Összehasonlító 2.2. Emelt teher (Qe)
3 v. 4 5 6 v. 7 8 v.9
Számok összege Emelt teher a hasznos teher + az emelőkötélen
Csoportszám I II III IV függő teherfelvevő szerkezet (horogszerkezet,
markoló, emelőgerenda stb.) tömege.
Néhány gyakrabban használt darutípus besorolását
a 18. táblázat tartalmazza. 2.3. Függőleges irányú tömegerők.
2. Terhek és erőhatások 2.31. Tömegerő a teher emelésekor. A teher

hirtelen felemeléséből, az emelés gyorsulásából vagy
A daruk tartószerkezetét részben állandó, részben lassulásából tömegerők keletkeznek.
változó nagyságú és irányú erők veszik igénybe. A Az emelésből származó tömegerőket úgy vesszük
tartószerkezet minden elemét a mozgó alkatrészeknek figyelembe, hogy az emelt teherből származó
arra a helyzetére és az erőknek arra az értékére, illetve igénybevételeket dinamikus tényezővel szorozzuk.
irányára kell méretezni, amely benne a legnagyobb A dinamikus tényező Y= 1 + xve, ahol
feszültséget ébreszti. ve az emelési sebesség m/min-ban,
A statikai számítás során figyelembe veendő terhek x tapasztalati tényező, amelynek értéke:
és hatások:
futó- és bakdarukra, valamint gémes daruk
gémjére 0,010,
2.1 Állandó teher (Qa)
gémes daruk egyéb részeire 0,005.
A dinamikus tényező számításakor 60 m/min-nál
Az állandó teher a vizsgált szerkezeti résznek és az
nagyobb emelési sebességet nem kell számításba
emelő gép minden olyan alkatrészének a várható
venni,
súlya, amely benne feszültséget ébreszt. Ide
Greschik Gyula:
ennek megfelelően tehát Y maximális értéke futó- és 2.42. Keresztirányú mozgás. Vízszintes tömegerők
bakdarukra, valamint gémes daruk gémjére 1,6, keletkeznek a futómacska indításakor, ill. fékezésekor
gémes daruk egyéb részeire 1,3. Ez azonban csak is. Ezek nagyságát a 3.51. fejezet 2.41. szakaszával
akkor tekinthető felső határnak, ha az emelőmű megegyezően kell számítani.
programvezérléssei (fokozatos be-, illetve Kényszerkapcsolat, pl. fogasléc, kötélvontatás
kikapcsolással) működik. Ennek hiányában 60 esetén a fékezőerőt a valóságnak megfelelő
m/min-nál nagyobb sebesség esetén a dinamikus legnagyobb értékével kell figyelembe venni.
tényező értékét számítással (rezgéstani) kell 2.43. Forgatás és billentés. A függőleges vagy
megállapítani. vízszintes tengely körül történő mozgás gyorsulása
A dinamikus tényező minimális értéke: (lassulása) is tömegerőt hoz létre. Ezek nagyságát a
1. és II. csoportba tartozó daruk esetén 1,15, szöggyorsulásból kell meghatározni. A gyorsulás
Ill. és IV. csoportba soroltak esetén 1,25. szokásos értéke a gémcsúcsra vonatkoztatva 0,1 m/s2
2.32. Tömegerő a teher süllyesztésekor. Ha a teher és 0,6 m/s2 között van, ami a gyakorlatban 5 és 10 s
hirtelen süllyesztéséből származó felfelé ható közötti felgyorsulási (lelassulási) időt jelent.
reakcióhatás a méretezésre mértékadó lehet, akkor azt Az ekként meghatározott tömegerőket a
is figyelembe kell venni. Ez a hatás tömegerőnek tartószerkezet rezgő mozgása miatt minden esetben
tekinthető, nagyságát úgy kapjuk meg, hogy az emelt meg kell szorozni a Yn = 1,5 dinamikus tényezővel.
terhet csökkentett dinamikus tényezővel szorozzuk 2.44. Centrifugális erő. Gémes daruknál a forgatás
meg. A csökkentett dinamikus tényező értéke következtében sugárirányú és kifelé ható centrifugális
ψ −1 erő keletkezik. Gyakorlatilag elégséges a
ψ′= . teherfelfüggesztő kötél kitéréséből származó, a
2
gémcsúcsra ható vízszintes erőt figyelembe venni, a
daru egyéb részeire ható centrifugális erő általában
2.4. Vízszintes irányú tömegerők és vízszintes
elhanyagolható.
mozgásból származó erőhatások
2.45. Oldalazás és beékelődés. Kötött pályán
(síneken) gördülő daruknál az egyik oldal
2.41. Hosszirányú mozgás. A hosszirányú
előresietéséből, oldalazásából vízszintes, a sínre
gyorsulásból, ill. lassulásból származó tömegerők a
merőlegesen ható erőpár keletkezik. Az erőpár
daru indításakor, ill. fékezésekor keletkeznek. A
összetevőit úgy kapjuk meg, hogy a statikus
teherre ható tömegerő a teher felfüggesztési pontjában
mint koncentrált erő, a daru alkatrészeire ható függőleges keréknyomást (zsámolynyomást) egy lk
tömegerők pedig azok súlypontjában a tömegükkel tényezővel megszorozzuk. lk értéke a fesztávolság
arányos megoszló, ill. koncentrált (pl. futómacska) (L) és a keréktáv (a) viszonyától függ, változását a
erőként számolhatók. A hosszirányú haladáskor 3.86. ábra mutatja. Zsámoly es etén a keréktáv alatt a
keletkező tömegerők a hajtott, ill. fékezett kerekek két zsámoly vagy zsámolyrendszer alátámasztási
útján, a pályasín felső élén adódnak át a darupályára. csapjai (sarui) közti távolságot értjük.
Az üzemszerű indításkor keletkező tömegerőket a Oldalterelőgörgők esetén a keréktáv a görgők sínnel
daru tényleges gyorsulásából kell meghatározni, majd érintkező pontjai közti távolságot jelenti.
az így kapott értékeket a dinamikus hatások miatt Yn= Az oldalazáshoz hasonló erőhatás keletkezik az
1,5-szeres szorzóval növelten kell számításba venni. egyik oldali hajtás kimaradásakor (tengely törés,
Ha a haladási sebesség nem haladja meg az 1 m/s- villamos üzemzavar esetén), vagyis a daru
ot, a gyorsulást 0,2 m/s2-re lehet felvenni. Ennél beékelődésekor. Ez a sínre ugyancsak merőleges
nagyobb sebesség esetén a gyorsulást 0,3 m/s2-tel kell oldalerő általában nagyobb, mint a 3.86. ábra szerint
számításba venni. Ez 5 és 10s közötti felgyorsulási számítható erő,
(lelassulási) időtartamot jelent.
Hirtelen fékezés következtében a tömegerők az
előbbieknél lényegesen nagyobb értéket érhetnek el.
A daru fékezéséből származó tömegerőt a fékezett
kerekek keréknyomásának 1/7 részével kell
számítani.
Kötélvontatású, valamint gumikerekes vagy
lánctalpas daruk esetén fékezőerőként a valóságnak
megfelelő fékezőerő legnagyobb értékét kell 3.86. ábra. lk értéke az L/a viszonyának
számításba venni. függvényében
Greschik Gyula:
határértéke a másik oldal adhéziós keréknyomásából q a szélsebességtől függő torlónyomás (1. 20.
(zsámolynyomásából) vezethető le. táblázat),
A beékelődésből származó erőpárt rendkívüli v2
tehernek kell tekinteni. q =
16
(kp/m 2 ≈ daN/m 2 )
2.46. Ütközés. 32 m/min alatti haladási sebesség
esetén ütközési erővel az állékonyság vizsgálatakor v a szélsebesség (m/s).
kell számolni. Ezen felüli sebességnél azonban
tekintetbe kell venni az ütközéskor keletkező és a 20. táblázat
tartószerkezetre ható reakcióerőt. A darun és a pályán A torlónyomás értékei
levő ütközőknek olyanoknak kell lenniük, hogy fel Terep feletti q (kp/m2=daN/m2)
tudják emészteni a névleges sebesség 50%-ával magasság (m) üzemen kívül üzemben
haladó daru emelt teher nélküli mozgási energiáját. A 0-20 80
statikai számításban ki kell mutatni, hogy az ütközés 20 felett 100-ig 110 25
következtében és az állandó terhelés hatására a 100-on felül 130
tartószerkezetben keletkező feszültség nem lépi túl a A megadott értékek hazai viszonyokra
rendkívüli terhelésre megengedett feszültséget. vonatkoznak.
2.5. Csoporttényező A szélnek kitett felület a tényleges méretek alapján

becsléssel állapítandó meg. Rácsos szerkezet esetén a
A csoportbeosztást a méretezésnél úgy vesszük felületet a rudak elméleti hosszának és szélességének
figyelembe, hogy az állandó teherből, az emelt szorzata adja: az összetett szelvények szélességéből
teherből és a tömegerőkből származó igénybevételt az egyes rudak közti légrést nem kell levonni, és a
megszorozzuk egy f tényezővel. Rendkívüli terhelés szokásos nagyságú csomólemezeket nem. kell a
felülethez hozzáadni.
esetén a csoporttényezőt nem kell alkalmazni.
Ha több tartó fedi egymást, és egymástól való
Csoportszám I II III IV
távolságuk kisebb a tartómagasság felénél, akkor csak
A csoporttényező értékei 1 1,05 1,10 1,20
az elülső tartó szélfelületével kell számolni. A fedett
tartónak azokat a részeit azonban, amelyek az elülső
2.6. Klimatikus hatásokból keletkező terhek
tartóval nincsenek fedésben, teljes értékkel kell
figyelembe venni.
2.61. Szélteher. A szélteher vízszintesen bármely
Ha a tartók az előzőnél nagyobb távolságban
irányból hathat. Hatása a daru alakjától függően
vannak egymástól, akkor a fedett tartó szélfelületét
nyomásban és szívásban jelentkezik.
csökkentett értékkel kell számítani. A csökkentő
A szélteher nagysága pszA, ahol psz a
felületegységre ható szélteher, A a szélnek kitett tényező (k) értékét az Ar és t viszonyszámok
felület. At h
A felületegységre ható szélteher : függvényében a 3.87. ábra adja meg.
psz = cq (kp/m2 ~ daN/m2).
Itt c a szerkezet alakjától és helyzetétől függő

aerodinamikai tényező (l.. 19. táblázat),
19. táblázat
A c aerodinamikai tényező értékei
A szerkezet c
Rácsos tartó 1,6
Tömör tartó kiálló részekkel (övekkel) 1,6
Sima szekrény tartó 1,4
Rácsos tartó csőszerkezetből 1,2
Kezelőházak, gépházak, ellensúly, lefedések 1,2 3.87. ábra. k tényező értékei
Kisebb átmérőjű hengeres test, kötél, kábel 1,2
16 cm-nél nagyobb átmérőjű hengeres test 0,7
Greschik Gyula:
Ar szélnek kitett rudak vetülete, Ha az igénybevétel húzás, nyomás vagy hajlítás,

At a tartó körvonala által bezárt teljes terület, akkor főterheléskor, vagyis
t a tartók egymástól való távolsága, σF
h a tartó magassága. I. terhelési esetben σ m = ,
1,5
A teher szélnek kitett felületét - egyéb megkötés összterheléskor, vagyis
hiányában - a 21. táblázat szerint kell felvenni. σF
II. terhelési esetben σ m = ,
Megjegyzés: 50 kN-nál kisebb névleges teher 1,33
esetén a teher szélnek kitett felülete 10 kN-onként 1 Rendkvüli terheléskor, vagyis
m2. σF
21. táblázat III. terhelési esetben σ m = ,
A szélnek kitett teherfelület számítása 1, 2
Névleges teher Aerodinamikai Ha az igénybevétel nyírás, akkor mindhárom terhelési
Felület (m2)
(Mp~ 10 kN) tényező c esetben τ m = 0,58σ m ,
5 5 ha pedig palástnyomás, akkor mindhárom terhelési
8 6,5 esetben σ pm = 1,80σ m .
12,5 9 1,2
20 12,5
25 vagy nagyobb 15 A 22. táblázatban felsorolt szerkezeti anyagok
megengedett feszültségeit a 23. táblázat tartalmazza.
2.62. Hóteher. Daruknál hóteherrel - különleges A táblázatban az eddig meghatározott feszültségeken
esetektől eltekintve - nem kell számolni. kívül szereplő sHm a vonal menti felületi nyomást
2.63. Hőhatás. A hőmérséklet változásából (Hertz-feszültség) jelenti.
származó feszültséget csak kivételes esetekben, pl. A megadott feszültségi értékek csak a hazai vagy a
statikailag határozatlan szerkezetek esetén kell hazainál nem hidegebb éghajlati viszonyok közt
figyelembe venni. Ilyen esetben a hőingadozás üzemelő szabadtéri, és a + 100 °C-nál nem magasabb
számításba veendő határa környezeti hőmérsékleten üzemelő csarnoki daruk
szabadtéri daruk esetén -20 °C ... +45 °C, zárttéri szerkezeti anyagaira érvényesek.
daruk esetén ± 20 °C.
3.3. Alakváltozási jellemzők
2.7. Kezelőjárdákra, lépcsőkre és létrákra ható Rugalmassági modulus E = 210 GPa
terhek csúsztatási modulus G = 81 GPa
A kezelőjárdákat és lépcsőket általában 3 kN hőtágulási tényező (lineáris) a1=0,000012/°C
koncentrált mozgó vagy 1 kN/m2 egyenletesen
megoszló teherre, a létrákat pedig 1,5 kN koncentrált 4. Statikai számítás
mozgó teherre kell méretezni. A korlátokat a kézléc
magasságában ható 300 N vízszintes koncentrált 4.1. Terhelések és hatásaik
mozgó teherre kell méretezni. A statikai számításnak tartalmaznia kell
- a daru csoportszámát, a terheket, a csoport és
3. Anyagok dinamikus tényezők értékét, a sebességi és
gyorsulási adatokat, a számításra kiható egyéb
Az anyagmozgató gépek acélszerkezetéhez körülmények értékelését, valamint a szerkezet fő
felhasználható anyagminőségeket a 22. táblázat méreteit;
tartalmazza. - a felhasznált anyag minőségét;
3.1. A daruk acélszerkezetének méretezése. - minden lényeges rész önsúlyát;
Az idevonatkozó szabvány (MSZ 9749-69) a - minden lényeges elem keresztmetszeti méreteit;
megengedett feszültség alapján való számítást írja elő. - minden szerkezeti résznek és kötésnek a
3.2. Megengedett feszültségek számított feszültségét, valamint a teherbírás
A megengedett feszültség (sm) függ az acélminőségre stabilitás és fáradás szempontjából megengedett
jellemző folyási határtól (sF), a terhelőerők feszültséget; - az alakváltozás (behajlás)
csoportosításától és az igénybevételi módtól. Pl. az mértékét, ha ez igazolásra szorul;
alapanyagra vonatkozóan: - a szerkezet állékonyságát, felbillenéssel, ill.
felemelkedéssel szemben.
Greschik Gyula:
22. táblázat
Szerkezeti anyagok
A minőség
Megnevezés, rendeltetés
jele MSZ száma
Nem teherviselő szerkezeti elem A0, A 34, A38
Acéllemez, melegen A 38 A 38 X, A 38 Y, A 500
hengerelt, hidegen 38 B, A 38 Ü
Teherviselő szerkezeti elem
hajlított idomacél 37 B, 37 C, 37 D, 37 Y
6280
45 Y, 45 B, 52 C, 52 D
A 00 29/1
Nem teherviselő szerkezeti elem
A0, A 34, A 38 500
Cső A 38 A 38 X, A 38 Y, A
500
Teherviselő szerkezeti elem 38 B
37 B, 37 C, 45 B, 52 C 6280
Normál, nem teherviselő A 34 Sz,
Szegecs Normál, teherviselő A 34 SzK 113
Nagyszilárdságú A 44 SzK
Nyers 4 A, 4D, 4 S
Csavar Fényes és illesztő 5 D, 229
Feszített 8 G, 10K
A 50 500
Kovácsolt acél
Saruk és egyéb szerkezeti elemek C 35, C 45 61
Acélöntvény Aö 50 F Aö 60 F 8270
Négyszög keresztmetszetű darusín
A 50 500
MSZ 6711
Darupályasín KP 70, 80, 100, 120* K 62, M 62
Sin Kisvasúti sin 93/18 MSZ 2801 **
Nagyvasúti sin
-
34 rendszerű MSZ 2576 MA
48 rendszerű MSZ 2575 MA
• alakszabvány: GOSZT 4121

•• min =60 kp/mm2 (600 N/mm2)
max=85 kp/mm2 (850 N/mm2)
Greschik Gyula:
23. tábláza
Megengedett feszültségek (kpJcm2 10 NJmm2) (MSZ 9749-69 szerint)
Az igénybevétel Terhelési eset
Anyagminőség és folyáshatár
módja I. II. III:
A38, A38X, Y, B, sm 1600 1800 2000
Lemez, idomacél és cső
37 B, C, D tm 920 1040 1160

24 kp/mm ≅ 240 N/mm
2 2 spm 2800 3200 3600
45B sm 2000 2250 2500
30 kp/mm ≅ 300 N/mm
2 2 tm 1150 1300 1450
spm 3500 4000 4500
52 C D sm 2400 2700 3000
36 kp/mm2 ≅ 360 N/mm2 tm 1380 1560 1740
spm 4200 4800 5400
A 34 SzK, A 35.23 SzK tm 1400 1600 1800
Szegecs*
23 kp/mm2 ≅ 230 N/mm2 spm 2800 3200 3600

A 45.31 SzK tm 2000 2300 2600
31 kp/mm2 ≅ 310 N/mm2 spm 4000 4600 5200
4A,4D sm 1000 1200 1400
nyers
20 kp/mm2 ≅ 200 N/mm2 tm 1200 1400 1600

spm 2400 2800 3200
5D sm 1200 1400 1600
fénye
28 kp/mm2 ≅ 280 N/mm2 tm 1600 1900 2200

s
Csavar
spm 3200 3800 4400

5D sm 1200 1400 1600
illeszt
28 kp/mm2 ≅ 280 N/mm2 tm 2100 2400 2700

ő
spm 4200 4800 5400

8G, 10 K
feszít
ett
A 50, C 35 1800 sm 2000 2200

Kovácsoltacél
27 kp/mm2 ≅ 270 N/mm2 2350 spm 2600 2850

9000 sHm 10000 11000
C 45 sm 2100 2350 2600
33 kp/mm ≅ 330 N/mm
2 2 spm 2750 3050 3350
sHm 10000 11500 13000
Aö 50 F sm 1900 2150 2400
Acélöntvény
28 kp/mm ≅ 280 N/mm

2 2 spm 2450 2750 3050
sHm 9000 10500 12000
Aö 60 F sm 2200 2500 2800
35 kp/mm2 ≅ 350 N/mm2 spm 2850 3200 3550
sHm 10500 12000 13500
A 50, C 35 sm 1800 2000 2200
27 kp/mm2 ≅ 270 N/mm2 sHm 9000 10000 11000
kisvasúti sm 2000 2250 2500
Sín***
30 kp/mm ≅ 300 N/mm

2 2 sHm 10000 11000 12000
MA sm 2400 2700 3000
36 kp/mm ≅ 360 N/mm
2 2 sHm 12000 13000 14000
K 62, M62 sm 2400 2700 3000
36 kp/mm ≅ 360 N/mm
2 2 sHm 12000 13000 14000
• Süllyesztett fej esetén a megengedett palástnyomást 25 %-kal csökkenteni kell .
•• Feszített csavarok (NF) méretezését a Közúti Hídszabályzat előírásai alapján kell végezni .
Greschik Gyula:
A daruszerkezetekben keletkező legnagyobb végrehajtani, járulékos erőkre csak abban az esetben,

feszültséget ki kell mutatni: ha azok hatása nagyobb, mint a főerőké, és
főterhelés esetére (I. terhelési eset), ismétlődésük gyakori
összterhelésre (II. terhelési eset), A vizsgálat elhagyható olyan daruk esetében,
rendkívüli terhelés esetére (Ill. terhelési eset). amelyek évenként maximálisan 3000 emelési
A három terhelési esetben a mértékadó terheléseket műveletet végeznek. Az 1. és II. csoportba tartozó
és hatásokat azok sokfélesége miatt, valamint a daruk vizsgálatakor általában az emelt teher 75%-át
könnyebb áttekinthetőség érdekében a 24. táblázatban lehet fáradásra mértékadó teherként számítani.
megadottak szerint kell figyelembe venni és a
legnagyobb feszültséget kimutatni. 4.2. Alakváltozási vizsgálat
A 24. táblázatban foglalt terhelések alapján az Hídszerű daru szerkezetek statikai számítása során
acélszerkezet egyes elemeiben keletkező legnagyobb ki kell mutatni a főtartónak mind az állandó, mind a
feszültségeket az alábbi mértékadó igénybevételekre változó teher következtében előálló rugalmas
kell kimutatni: alakváltozását. Ezt a vizsgálatot a dinamikus és
Főterhelés esetére (I) csoporttényező figyelembevétele nélkül kell
Qf = f(Qa + yQe + QHf)+Qt vagy elvégezni.
f(Qa + y'Qe+ QHf) +Qt; A másodrendű nyomatékokat és a
keresztmetszeteket a szegecslyukak levonása nélkül
kell számításba venni.
ezekben y az emelési, y' a süllyesztési dinamikus A tartószerkezet megengedhető lehajlása
tényező. Összterhelés esetére (II) számszerűleg nincs korlátozva. A tervezőnek azonban
Qö = f(Qa+yQe+QHö)+Qsz+Qt vagy figyelembe kell vennie, hogy a túl nagy rugalmasság
f (Qa +yQe +Q0) +Qst +Qt. a teher függőleges lengését idézheti elő, másrészt a
futómacska pályájának nagyobb mérvű lejtése a
Rendkivüli terhelés esetére (III): fékezetlen futómacska megszaladását idézheti elő.
Qr = Qa+Qe+Qb vagy A lehajlások számítására a szabályzat a következő
Qa+Qe+Qü vagy képleteket adja meg:
Qa+Qszv. 4.21. Lehajlás a mozgó teher hatására. Az állandó
keresztmetszetű gerinc1emezes daruhidak főtartóinak
A fenti egyenletekben szereplő mennyiségek, lehajlása E=210 GPa mellett a következő közelítő
valamint a kezelőjárdákra, lépcsőkre és létrákra ható képlettel számítható:
F ( L − a ) ⎡3L2 − ( L − a ) ⎤
2
terhek meghatározására részletes útmutatást nyújt az
MSZ 9749-69 sz. szabvány 2. fejezete (2.1-2.7 f ≅ 100 ⎣ ⎦.
pontok). I x
Ha valamely szerkezeti elemben kéttengelyű f a fesztávolság közepén számított lehajlás (mm),
feszültségállapot keletkezik, akkor az egyenértékű a a keréktáv (m),
feszültség kiszámítására használandó képlet: L a tartó fesztávolsága (m),
σ ö = σ x2 + σ y2 − σ xσ y + 3τ xy2 ,
F a kerékterhelés (10 kN) két egyenlő kerékterhelés
ahol esetén. Ha a két kerékterhelés csak kevéssé tér el
sx, az x irányú normális feszültség (N/cm2), egymástól, F helyébe a kerékterhelések számtani
sy az y irányú normális feszültség (N/cm2), közepe tehető. Ha 4 kerék van, és 2-2 kerék közös
txy az x-y síkban fellépő nyírófeszültség (N/cm2). zsámolyban (truck) forog, továbbá a zsámolyban a
kerekek
A képletbe a húzást pozitív, a nyomást negatív .
előjellel kell beállítani.
Az ismételt feszültségváltozásnak alávetett
szerkezeti részeket fáradás szempontjából meg kell
vizsgálni. A vizsgálatot az MSZ 6441 szerint kell
elvégezni. A vizsgálatot csak főerőkre kell.
Greschik Gyula:
24. táblázat
Terhelések és hatások kombinációi
(MSZ 9749-69 szerint)
Terhelés szabvány szerinti Terhelési esetek

rendkívüli
Jelölés főterhelés összterhelés
terhelés
I. II.
III.
2.1. Állandó teher Qa + + +
2.2. Emelt tehet Qe + + +-
2.3. Függőleges erők
2.31. teher emelésekor Y + + -
Dinamikus
2.32. tehet süllyesztésekor Y’ + + -
tényező
2.4 Vízszintes irányú tömegerők és vízszintes QH Qhő
QHf -
mozgásból származó hatások Vagy Q0
2.41. Hosszirányú mozgás
2.411. Üzemszerű indítás Y’’QHi + - -
2.412. Hirtelen fékezés Y’’QHf - + -
2.42. Keresztirányú mozgás
2.421. Üzemszerű indítás Y’’QHi + - -
2.422. Hirtelen fékezés Y’’QHf - + -
2.43. Forgatás és billentés közbeni Y’’Q + + -
sebességváltás
2.44. Centrifugális gyorsulás Qc + + -
2.45. Oldalazás és beékelődés
2.451. Oldalazás Qo - + -
2.452. Beékelődés Qb - - +
2.46. Ütközés Qü - - +
2.5. Csoporttényező f + + -
2.6. Klimatikus hatásokból keletkező terhek
2.61. Szélteher Qsz - + +
2.62. Hóteher Qhó - (+) -
2.63. Hőhatás Qt + + -
A táblázatban a + jel az adott terhelés figyelembevételét, a - jel pedig annak elhagyását jelenti.
Megjegyzés a 24. táblázathoz:

1. y, y' - emelési sebességektől függő dinamikus tényező
2. y" = 1,5 - vízszintes mozgásokra vonatkozó dinamikus tényező
3. f - csoportbeosztástói függő ún. csoporttényező
4. QH - a vízszintes mozgásból származó erők (3.51. fej. 2.41-2.44. szakasz) közül az egyidejűleg fellépő
két legnagyobb igénybevételt okozó erő hatása - főterhelés esetén,
5. QHő a vízszintes mozgásból származó erők (3.51. fej. 2.41-2.44. szakasz) közül az egyidejűleg fellépő
két legnagyobb igénybevételt okozó erő vagy az oldalazásból (3.51. fej. 2.45. szakasz) származó erő hatása -
összterhelés esetén
Greschik Gyula:
viszonylag közel vannak egymáshoz, akkor F a Ilyenkor Ix helyébe a tartó legnagyobb másodrendű
zsámolyban levő kerekek összkerékterhelése. nyomatékát kell behelyettesíteni.
Ix a teljes másodrendű nyomaték (cm4)
Ha a két kerék egymástól való távolsága kisebb, 4.23. Rácsos tartók lehajlása. Az előző képletek
mint a fesztávolság 1/15-e, akkor a képlet így rácsos tartók lehajlásának közelítő számítására is
egyszerűsíthető: felhasználhatók. Ilyenkor közelítéssel
2 FL3 Af Aa
f ≅ 100 . Ix = h2 ,
Ix Af + Aa
ahol
4.22. Lehajlás az állandó teher hatására. Az állandó Af és Aa a felső, ill. alsó öv keresztmetszeti terü-
keresztmetszetű gerinclemezes tartó lehajlása az lete (cm2),
állandó terhelés (tömeg) hatására teljesen H a rácsos tartó elméleti magassága (cm).
egyenletesen megoszló terhelés esetén
62,5 2 4.3. Állékonysági vizsgálat
fq ≅ qL ,
Ix
A daruk állékonyságát (felborulással és
ahol megszaladással szembeni biztonságát) - ha az nem
q az egyenletesen megoszló terhelés (10 kN/m). nyilvánvaló - számítással és próbaterheléssel is
Középen ható koncentrált teher esetén igazolni kell. A terhelési próbát az MSZ 6726 szerint
100 3 kell végrehajtani.
fG ≅ GL ,
Ix A felborulással szembeni állékonyság vizsgálatakor
a fellépő erőket, az emelőgép helyzetét, a billenőélt és
ahol a szélirányt a legkedvezőtlenebb állapotnak, illetve a
G a koncentrált terhelés (10 kN). helyi viszonyoknak megfelelően kell figyelembe
Ha a tartó a támaszok közelében kisebb magasságú, venni.
mint középen, vagy pedig az övlemezek vastagsága a Az állékonyság feltétele, hogy a 25. táblázatban
végek felé csökken, az előző képletekben az megadott körülmények és a szorzó (n) alkalmazásával
együtthatót megfelelően növelni kell, éspedig számított eredő a támaszkodás síkját a billenőélen
62,5 helyett 69-re. belül döfje át.
100 helyett 110-re.
25. táblázat
Daruk állékonysága
Sor-
Terhelési eset Figyelembe veendő terhek és hatások N szorzó értéke
szám
Üzemben emelt teher 1,6
1. Statikus vizsgálat vízszintes erőhatások 0
üzemi szélteher 0
emelt teher 1,35
2. Teherrel két legnagyobb vízszintes erőhatás 1,0
üzemi szélteher 1,0
emelt teher -0,1
Dinamikus Teher
3. vízszintes erőhatások 1,0
vizsgálat nélkül
üzemi szélteher 1,0
Teher emelt teher -0,3
4. leszakadása két legnagyobb vízszintes erőhatás 1,0
esetén üzemi szél teher 1,0
emelt teher 0
5. Üzemen kívül vízszintes erőhatások 0
üzemen kívüli szélteher 1,0
Greschik Gyula:
A billenőél két elmozdíthatatlannak feltételezett

pontot vagy csuklópontot összekötő vonal.
Talajra támaszkodó lapok (hernyótalp,
támasztótalp, gumiabroncs stb.) billenőélének
felvételekor a csuklópont mindig a lap középpontja.
Megjegyzések a táblázat alkalmazásával
kapcsolatban:
Minden állandó tömeget (önsúly, futómacskasúly,
gépészeti és villamossági szerelvények), amely az
állékonyságot befolyásolja, a legkedvezőtlenebb
helyzetben kell felvenni. A gyártási (hengerlési,
öntési) szórásokat és a számításból eredő
pontatlanságot nagy gondossággal kell figyelembe
venni. 3.88. ábra. Szegecsek
Az emelt terhet dinamikus tényezővel nem kell a) félgömbfejű; b) süllyesztett fejű; c) lencsefejű
szorozni.
Ha a névleges teher nagysága a hatósugár gömb-, süllyesztett- és lencsefejű szegecs (3.88.
(gémkinyúlás) szerint változik, akkor az
ábra). A bevert, kész szegecsnek két feje van. Az
állékonyságot a legnagyobb megengedett nyomatékra egyik a gyámfej, amelyet a nyers szegecsen
kell vizsgálni. Ha a daru nincs nyomatékhatárolóval alakítanak ki, a másik a zárófej, amely szegecseléskor
ellátva, akkor a legnagyobb lehetséges nyomatékra,
készül, amikor a világosvörös izzásra hevített nyers
tehát a legkülső gémállásban működtetett legnagyobb szegecs szárának a lyukból kiálló végét kovácsolással
emelt teherre kell a vizsgálatot elvégezni n = 1 vagy sajtolással alakítjuk valamelyik fejformának
szorzóval. megfelelően.
A megszaladással szembeni biztonságot is ki kell A nyers szegecs szárának átmérője egy
mutatni mind üzemi, mind üzemen kívüli állapotra. milliméterrel kisebb, mint a szegecslyuk átmérője.
A sín és kerék közti súrlódási ellenállás értékeit az
Helyes szegecselés után a szegecs szára teljesen
alábbiak szerint kell felvenni: kitölti a lyukat. Ezért a szilárdsági számításokban a
fékezett kerekek m = 0,14 szegecset mindig a lyukátmérővel számítjuk, és a
szabadon futó kerekek terveken mindig a szegecslyuk átmérőjét kótázzuk.
siklócsapágyas m = 0,015 Teherhordó elemekben általában félgömbfejű
gördülőcsapágyas m = 0,01 szegecset kell alkalmazni. A szegeccsel összefogott
Üzemen kívüli állapotban levő daru esetén, ha a elemek összvastagsága általában nem lehet nagyobb a
szegecsátmérő ötszörösénél.
fenti súrlódási tényezőkkel számított ellenállásértéket
az üzemen kívüli szél erő értéke meghaladja, A szegecsek igénybevétele összetett. A szerkezeti
megfelelő sínfogót, láncot vagy egyéb reteszelést kellelemekről az erőket palástnyomás formájában kapja
alkalmazni. A sínfogók méretezésekor a súrlódási és adja át. A szegecsorsó nyírásra, hajlításra és a
lehűlés miatt húzásra van igénybe véve. A szegecset
tényező (edzett és érdesített acél sínfogópofa esetén) a
tiszta nyírásra szokás méretezni, a hajlításból és a
pofa és sín között m = 0,25.
lehűlésből eredő húzás elhanyagolásával. A szegecsek
húzó igénybevételét kerüljük. A szegecs feje könnyen
3.52. Kötések méretezése lepattanhat. Ilyen helyen inkább csavart
alkalmazzunk.
Az acél szerkezetek alakításakor hengerelt A nyírófeszültséget a keresztmetszeten
szelvényeket, lemezeket kapcsolunk egymáshoz. egyenletesen megoszlónak vesszük. A 3.89. ábrán
Aszerint, hogy az egyes szelvényeket hogyan feltüntetett egyszer
kapcsoljuk össze, megkülönböztetünk szegecselt és
hegesztett acélszerkezeteket. A továbbiakban először
a szegecselt, majd az acélszerkezeteknél ma már
nagymértékben alkalmazott hegesztett szerkezetekkel
foglalkozunk.
Szegecselt kötések méretezése
Acélszerkezeteknél, híd- és szerkezeti szegecseket
alkalmazzunk. A szegecsfej alakja szerint lehet fél- 3.89. ábra. Egynyírású szegecskötés
Greschik Gyula:
nyírt szegecsben keletkező nyírófeszültség: azaz

τ átl =
F d 2π
. τ m < dsσ pm ,
d 2π 4
4 vagyis ha
A megengedett erő pedig: 4 σ pm
d< * s
d π2
π τm
Fm1 = τm,
4 Példa: Ha a szegecs anyaga A 34 SzK, a megengedett
ahol tm a megengedett nyírófeszültség. feszültség főterhelésre tm = 140 N/mm2 és spm =280 N/mm2,
Kétszer nyírt szegecs (3.90. ábra) esetén a akkor d < 4 280 s ,
megengedett erő π 140
d 2π tehát nyírásra méretezünk, ha d<2,54 s.
Fm 2 = 2 τ m. Kétnyírású szegecs esetén, ha 2s1>s, akkor egy szegecs
4 d π
2
A palástnyomást a tényleges egyenlőtlen eloszlás teherbírása nyírásra: F = 2 ny

τ ; m
helyett a hengerpalást nyomott felének az erőre 4

merőleges síkvetületére egyenletesen megoszlónak palástnyomásra: Fp=dsspm.
véve: A szegecset palástnyomásra kell méretezni, ha Fp<Fny, tehát
F F /2 d π
2
2 σ pm
σ p = vagy σ p = , dsσ pm < 2 τ m , azaz d > * s.
ds ds1 4 π τm
és a megengedett erő palástnyomásra, ha 2s1>s,
Fpm = dsσ pm , A fenti megengedett feszültségértékek esetében
palástnyomásra méretezünk, ha d> 1,28s.
ahol spm a megengedett palástnyomás. A szegecskötések méretezésekor az
A szegecseknek mind nyírás, mind palástnyomás összeszegecselendő lemezvastagságok adottak, a
szempontjából megfelelőeknek kell lenniük, más szegecsátmérőt a lemezvastagságnak megfelelően
szóval a szegecseket a kétféle igénybevétel közül a felvesszük. A méretezés csupán az adott erőhatás
kedvezőtlenebbre kell méretezni. átadásához szükséges szegecsek számának
Adott esetben ez a kedvezőtlenebb igénybevétel meghatározásából áll.
egyszerű módon állapítható meg. Jelentse s a d Két esettel foglalkozunk:
átmérőjű szegecs által összefogott két lemez közül a A szegecsek a lemezek síkjában ható erőt visznek
vékonyabbat. át. A szegecsek a lemezek síkjában ható nyomaték
Az egynyírású szegecs elbír nyírásra átadására szolgálnak.
d 2π Kiinduló feltevésünk, hogy az összeszegecselendő
Fny = τm, lemezek tökéletesen merevek, a szegecsek tökéletesen
4 rugalmasak.
palástnyomásra
Fp = dsσ pm Az erő átvitelére szolgáló szegecsek számának
nagyságú erőt. meghatározása
Nyírásra kell méretezni, ha Fny <. Fp,
Feltesszük, hogy az átviendő erőhatás az egyes
F
szegecsekre egyenlően oszlik meg. n =
F1
ahol n a szegecsek száma a szegecskötésben,
F az átviendő erő,
F1 az egy szegecs által átvihető erő, vagyis Fny,
illetve Fp közül a kisebb.
A kiszámított n számú szegecset az alábbi
3.90. ábra. Kétnyírású szegecskötés szabályok betartásával kell elhelyezni.
A szegecskeresztmetszetek közös súlypontjának az
átviendő erő hatásvonalába kell esnie.
Egy sorba 5 szegecsnél többet ne tegyünk.
Greschik Gyula:
M
M = ∑ Fi ri = k ∑ ri 2 Ai , tehát k= ,
∑ ri2 Ai
M
és Fi = ri Fi .
∑ ri2 F i
Ha a szegecsek egyenlőek, Ai=A, akkor Sri2Ai=
=ASri2;, és így az i-edik szegecset terhelő erő
M M ri
Fi = ri Ai = ri A = M .
3.91. ábra. Erőeloszlás az egyes szegecsekre
∑ ri Ai
2
A∑ ri 2 ∑r i
2
A szegecsrendszert általában erő és nyomaték

Az utóbbi feltétel teljesítése azért szükséges, mert terheli. Ez esetben meghatározzuk külön az erő és
elméleti és kísérleti vizsgálatok szerint a több külön a nyomaték okozta szegecsterheléseket, s
szegecsből álló kapcsolatnál az erőeloszlás nem ezeket vektoriálisan összegezzük.
egyenletes. Terhelés hatására az összekapcsolt elemek
Példa
rugalmas alakváltozást szenvednek, és a szélső Határozzuk meg a 3.93. ábrán vázolt szegecsrendszer szege-
szegecsek a közbensőkhöz képest túlterheltek (3.91. cseiben ébredő erők nagyságát.
ábra).
A szegecsrendszert F erő és M = Fb nyomaték terheli. Az F
erő okozta terhelés a három szegecs között egyenletesen oszlik
Nyomaték átvitelére szolgáló szegecsek számának meg A nyomaték hatására a 2 jelű szegecsben erő nem ébred,
meghatározása mert az beleesik a szegecsrendszer súlypontjába. Az F1 és F3 erő a
szimmetria miatt egyenlő, és erőpárt alkot, amelynek nyomatéka.
Nyomatékátvitelkor a nyomaték a szegecsrendszert M-mel egyenlő.
a szegecsek súlypontja körül elforgatni igyekszik. Fb
M = Fb = F * 2 a = F * 2 a; F = F = .
Kiinduló feltételünk szerint a lemez a szegecsekhez 1 3
2a
1 3
képest végtelen merev, s így a szegecsekben Az általános képlet alapján

keletkező nyírófeszültségek (ti) arányosak a Mri Fba Fb
szegecseknek a szegecsrendszer súlypontjától mért ri F1 = = 2 = .
távolságával (3.92. ábra).
ri 2
2a∑ 2a
F Legnagyobb szegecserő a szélső szegecsekben
τ i = i = kri . ébred.
Ai 2 2
Fi az i-edik szegecset terhelő erő, ⎛ F ⎞ ⎛ Fb ⎞
Fmax = ⎜ ⎟ +⎜ ⎟ .
Ai az i-edik szegecs keresztmetszete, ⎝ 3 ⎠ ⎝ 2a ⎠
k arányossági tényező.
Fi = kri Ai ,
és a szegecsrendszert terhelő nyomaték
3.92. ábra. Nyomatékátvitel
3.93. ábra. Konzol bekötése

Greschik Gyula:
Hegesztett kötések méretezése - 240 N/mm2 folyáshatárúak az A 38, A 38 X, A 38

Y, A 38 B, A 38 Ü, 37 Y, 37 B, 37 C és 37 D
A hegesztés mint szerkezeti részeket összekötő minőségű, a továbbiakban 37-es acélok;
eljárás az utóbbi két évtizedben nagy fejlődésen ment - 300 N/mm2 folyáshatárú a 45 Y és 45 B
át, és jelentősége állandóan növekszik [28]. minőségű, a továbbiakban 45-ös acél;
A hegesztett szerkezetek előnyei a szegecseléssel - 360 N/mm2 folyáshatárúak az 52 C és 52 D
szemben: Anyagmegtakarítást jelent a furatgyengítés minőségű, a továbbiakban 52-es acélok.
elmaradása. A kötések egyszerűbbek. Jó erőátadás, A minőségi fokozat kiválasztása. A hegesztett
illetve erővonal-átvezetés biztosítható. Az egyszerűbb acélszerkezet alapanyagának minőségi fokozatát úgy
szerkezet gyártásban is könnyebbséget és ezzel kell kiválasztani, hogy az elkészített szerkezet még
költségcsökkenést jelent. legalacsonyabb üzemi hőmérsékletén is kellő
A hegesztett szerkezeteknek hátrányai is vannak a biztonságot nyújtson a ridegtöréssel szemben.
szegecselttel szemben. A hegesztési munka Az azonos szilárdságú, különböző minőségi
kényesebb. Az anyagnak hegeszthetőnek kell lennie. fokozatba tartozó acél ok a ridegtörés veszélye
Hegesztéskor belső feszültségek lépnek fel. A szempontjából eltérőek. A minőségi jelben a
varratok vizsgálata nehezebb. szilárdságot követő betűjelzés utal aminőségi
A hegesztés technológiai kérdéseivel külön fokozatra és az ezzel összefüggő gyártási módra
tantárgy foglalkozik. A hegesztett szerkezetek (MSZ 500 és MSZ 6280):
tervezésénél a technológia követelményeit X csillapítatlan acél,
messzemenően figyelembe kell venni. Hozzáférhető, Y félig csillapított acél,
könnyen készíthető, jól ellenőrizhető varratokat kell B és Ü szilíciummal csillapított acél,
tervezni. C és D szilíciummal csillapított, mikroötvözött
A varratokban a feszültségeloszlás sokkal acél. A hegesztett húzott elemek
bonyolultabb, mint a szegecseknél. A kötés anyagkiválasztásához először a K szerkezeti tényező
szilárdságát befolyásolják az alapanyag és az és a szerkezeti elem jelentőségét kifejező S tényező K•
elektróda minősége, a hegesztés technológiája S szorzatát kell meghatározni. AK• S szorzat értéke
(utóhőkezelés, hegesztési sor rend), a terhelés módja kereken 0,5; 0,7; 1,0; 1,4 vagy 2,0 lehet. A 3.94.
(statikus, dinamikus), a felület minősége és a ábrán a szerkezet mértékadó legkisebb üzemi
hegesztési belső feszültségek, zsugorodásból hőmérsékletének oszlopában a K• S szorzat értékének
származó alakváltozások. megfelelő sorban a vastag vonallal behúzott határok
Nemzetközi, egységes méretezési előírás még nem az s anyagvastagság függvényében mutatják az egyes
alakult ki. A magyar előírások a kevés számú hazai acélminőségek alkalmazási határát. A határesetek
kísérlet miatt főleg külföldi előírásokra mindig a gyengébb minőséghez tartoznak.
támaszkodnak. A 2,5%-nál nagyobb mértékben hidegen alakított
Nálunk a hegesztett acélszerkezetek kötéseinek elemekre a táblázatok alsó anyagvastagság értékei
méretezésére az MSZ 6441-72 tartalmaz előírásokat. érvényesek. Egyszerű hajlításnál a 2,5-5 %-os fokozat
Ezen előírások az MSZ 6442 szerint gyártott acél 10s<=R<=19s, az 5%-nál nagyobb fokozat R<10s
szerkezetekre érvényesek. A továbbiakban e hajlítási sugárnak felel meg, ahol s az
szabványokat vesszük figyelembe [34]. anyagvastagság.
Hegesztés alkalmazása esetében az acélszerkezet A főként nyírásra igénybe vett és a változó
alapanyagát, a varratok méretét és minőségét, a igénybevételű elemeket az acélminőség kiválasztása
szelvények méretét és a szerkezet kialakítását úgy kell szempontjából húzottnak kell tekinteni.
megállapítani, hogy a hegesztett kötések és elemek A hegesztett nyomott és a nem hegesztett elemekre
ridegtörés, teherbírás és fáradás szempontjából kellő az ábra közvetlenül mutatja a szükséges
biztonságot nyújtsanak. acélminőséget.
Mértékadó üzemi hőmérsékletként azt a
Az alkalmazhat6 acélminőségek hőmérsékletet kell figyelembe venni, amelynél kisebb
hőmérséklet már csak ritkán fordul elő. Az
A hegesztett acélszerkezet erőátadó alkatrészeit a anyagkiválasztáshoz három csoportba kell sorolni az
22. táblázatban teherviselő szerkezeti elemként acélszerkezeteket.
megadott szerkezeti acélból kell tervezni. - 20 °C a mértékadó üzemi hőmérséklete a hazai
Ezek az acélok a méretezés szempontjából éghajlaton szabadban álló vagy ezzel azonos
névleges folyáshatáruk alapján három körülmények között levő szerkezeteknek.
szilárdságcsoportba tartoznak:
Greschik Gyula:
0 °C a mértékadó üzemi hőmérséklete a fűtetlen Az egymással közvetlenül összehegesztett erőátadó

épületek belső szerkezeteinek és az egyéb azonos elemek előírt minősége legfeljebb egy fokozattal lehet
körülmények között levő szerkezeteknek. eltérő. Pl. ha egy övlemez előírt minőségi fokozata C,
+ 20 °C a mértékadó üzemi hőmérséklete a fűtött a hozzá tartozó gerinclemez minőségi fokozata
épületek szerkezeteinek, valamint a nagyobb legalább B legyen még akkor is, ha az
hőmérsékleten levő szerkezeteknek. Az üzemszerűen anyagkiválasztási ábra szerint gyengébb minőség is
nagyobb hőmérsékletre (kb. 150-200 °c) hevülő megfelelne. De nem kell B-nél jobb minőséget
elemek anyagminőségének kiválasztásához külön alkalmazni még akkor sem, ha az előírt C helyett
megfontolások szükségesek. ténylegesen D minőségi
Az elemeket általában névleges vastagságukkal,
változó vastagságú övlemezeket a közepes
vastagságukkal kell figyelembe venni.
3.94. ábra. Az alapanyag minőségének kiválasztása az MSZ 6441-72. 1.,2. és 3. táblázata szerint
26. táblázat
Szerkezeti tényező
K Besorolási irányelvek Példák
1,0 Kedvező eset
Egyszerű kialakítású, főként egytengelyű

igénybevételű szerkezeti részek
1,4 Közepesen kedvezőtlen eset
főként egytengelyű vagy mérsékelten

kéttengelyű igénybevételű szerkezeti részek
2,0 Különösen kedvezőtlen eset
Jelentős mértékben többtengelyű

igénybevételű szerkezeti részek
Greschik Gyula:
27. táblázat
Jelentőségi tényező
S Az elem jelentősége Besorolási irányelvek
0,5 csekély A szerkezeti elem tönkremenetele nincs közvetlen kihatással a szerkezet
biztonságára
0,7 közepes A szerkezeti elem tönkremenetele helyi sérülést vagy a használhatóság
részleges csökkenését idézi elő, de a szerkezet egészének használhatóságát
nem veszélyezteti: pl. fiókgerenda, falváztartó, szelemen, szélrács,
keresztkötés stb.
1,0 nagy A szerkezeti elem tönkremenetele a szerkezet egészének vagy legfontosabb
alkatrészeinek használhatóságát veszélyezteti: pl. főtartó, kiváltó tartó,
szaruzat, darupályatartó stb.
….
fokozatú övlemez kerül beépítésre, mert e A terhelőerők megállapítását és azok

szempontból nem a tényleges, hanem az előírt csoportosítását lásd a 3.51. fejezet 2. pontjában. A
minőségi fokozat a mértékadó. terhelőerőket olyan helyen és nagyságban kell
A húzott szerkezeti elemek kialakításának és a felvenni, hogy a vizsgált kapcsolaton a
hegesztett kötés igénybevételének a megkövetelt legkedvezőtlenebb összigénybevételt okozzák.
acélminőségre való kihatását a szerkezeti tényezővel A számításba vehető varratméretek. Az AI, I, II
(K) kell figyelembe venni. A szerkezeti tényező minőségű tompavarrat, hasznos mérete az a
szempontjából a háromtengelyű húzófeszültség- varratméret, amelyet azonosnak kell venni az s
állapot a mértékadó, amit a szerkezet feszültséggyűjtő lemezvastagsággal, ill. különböző vastagságú
helyein a szerkezet igénybevétele és a hegesztési lemezek esetében a vékonyabb lemez vastagságával
feszültségek váltanak ki. A szerkezeti tényező értéke (3.95. ábra).
K= 1,0; 1,4 vagy 2,0. A szerkezeti tényezőt a 26. A nem teljes keresztmetszetű tompavarrat (3.96/a
táblázatban foglalt irányelvek értelemszerű ábra) hasznos méretét a sarokvarrattai azonos módon
alkalmazásával kell megállapítani. kell megállapítani, de a számításba vehető
A gyártás során szokatlan nagymérvű egyengetést legnagyobb mérete legfeljebb a=0,8s.
igénylő szerkezeteket eggyel szigorúbb fokozatba kell Általában mindazokat a tompavarratokat,
sorolni. amelyekben a megbízható gyökösszeolvadás
Azokat a szerkezeti elemeket, amelyekben a húzó kétséges, legfeljebb a=0,8s méretű, nem teljes
sajátfeszültségeket a kritikus helyeken különleges keresztmetszetű tompavarratnak kell számítani.
utókezeléssel (hőkezelés vagy feszültségmentesítés) A sarokvarrat a nem teljes keresztmetszetű
leépítik, eggyel enyhébb fokozatba lehet sorolni. tompavarrattal együttdolgozónak számítható, a
Az acél szerkezet egyes szerkezeti részeinek figyelembe vehető varratméret a két varrat méretének
jelentőségét a szerkezet rendeltetése és esetleges az összege (3.96/b ábra).
tönkremenetelének következményei szempontjából az A sarokvarrat számításba vehető mérete általában
S jelentőségi tényezővel kell figyelembe venni. Az S az a varratméret. A h méretével megadott, 1:1,5, ill.
tényező értéke a húzott szerkezeti elem jelentőségétől 1:2 arányban elnyújtott sarokvarrat a varratmérete
függően 0,5; 0,7 vagy 1,0, amit a 27. táblázatban 0,8h, ill. 0,9h (3.97. ábra).
foglalt irányelvek értelemszerű alkalmazásával kell A sarokvarratoknak a szerkezeten maradó
megállapítani. nyílvégződéseit nem szabad azok hasznos hosszába
beszámítani. A nem beszámítható szakasz hossza
Statikus méretezés végződésenként a varrat a méretével egyenlő, de nem
lehet több, mint 10 mm.
A teherbírás igazolásához erőtani számítással kell A 8a-nál vagy a> 5 mm esetében a 40 mm-nél
kimutatni, hogy a számításba veendő terhelőerők rövidebb sarokvarratokat az erőtani számításban nem
alapértékéből számított legnagyobb feszültségek (s) a szabad figyelembe venni.
terhelőerők egyik csoportosításában sem nagyobbak a A húzó- vagy nyomóerőt átadó bekötések
megengedett feszültségnél (sm): oldalvarratának az erőtani számításban figyelembe
vehető legnagyobb hossza 80a.
s <= sm
Greschik Gyula:
A központos igénybevételű sarokvarratra a

F
τ sv =
Asv
sarokvarrat-feszültséget kell meghatározni, ahol F a
varratra ható erő, és Asv a sarokvarrat hasznos
keresztmetszete (3.98. ábra).
A nem központos igénybevételű hegesztett kötések
feszültségét általában a hegesztett kötés
keresztmetszeti jellemzőivel kell számolni. A
3.95. ábra. A tompavarratok hasznos a mérete keresztmetszeti jellemző megállapításához a
sarokvarrat hasznos keresztmetszetét a varrat
gyökvonalában működőnek kell számítani.
A nem központos igénybevételű bekötések a
statikus méretezéshez olyan egyszerűsítő feltevéssel
is számíthatók, amely szerint az igénybevételt több
erőre bontva, minden erőhöz tartozik egy varratrész,
amely azt központosan fel tudja venni.
3.96. ábra. Nem teljes keresztmetszetű tompavarrat A homlokvarrattal együtt dolgozó oldalvarratos
hasznos mérete bekötés varratai együtt dolgozónak számíthatók, ha az
oldalvarrat nem hosszabb sem a homlokvarrat
hosszának 1,5-szeresénél, sem a 60a0-nál, és ha az
oldalvarrat ao varratmérete nem nagyobb a
homlokvarrat ah varratméreténél (3.99. ábra).
Az összetett igénybevételt a teherbírás igazolásához
csak az egyidejű igénybevételekre kell vizsgálni.
3.97. ábra. A sarokvarrat hasznos varratmérete Megengedett az egyes összetevők legkedvezőt1enebb
értékével egyidejű esetek vizsgálata.
Az összetett igénybevételű alapanyagra a
kéttengelyű feszültségállapot folyási feltételét
kifejező σ r = σ x2 + σ y2 − σ xσ y + 3τ xy2
redukált feszültséget kell meghatározni, amely ne
legyen nagyobb, mint a 23. táblázatban a húzásra
megengedett feszültség. A képletben sx és sy két,
egymásra merőleges irányban számított normál
feszültség, txy a hozzá tartozó egyidejű
nyírófeszültség.
Az IA, I és a II minőségű tompavarrat, valamint a
3.98. ábra. Központos igénybevételű sarokvarrat nyomásra igénybe vett Ill. minőségű tompavarrat
varratfeszültségének meghatározása összetett igénybevételét nem kell külön vizsgálni,
ezekhez elegendő az alapanyag vizsgálata.
A húzásra igénybe vett III minőségű tompavarratra
a σ ö = σ 2 + 1, 78τ 2 ,
a nem teljes keresztmetszetű tompavarratokra a
σ ö = σ 2 +τ 2
összehasonlító feszültséget kell megállapítani. Ez ne
3.99. ábra. Homlokvarrattal együtt dolgozó legyen nagyobb a 29. táblázatban az illető varratra
oldalvarratos bekötés megengedett feszültségnél. A képletben s a varratra
számított, a varrattengelyre merőleges irányú
Az IA, I és a II minőségű, valamint a nyomásra és
normálfeszültség, és t az ezzel egyidejű
nyírásra igénybe vett III minőségű tompavarratokat
nem kell külön vizsgálni. nyírófeszültség.
Greschik Gyula:
28. táblázat
2 2
Az alapanyag megengedett feszültsége (kp/cm ~ daN/cm )
Acélminőség és a terhelőerők csoportosítása
Az
37 45 52
igénybe- Szelvény vastagság1
Főerők és Főerők és Főerők és
vétel (mm)
Főerők járulékos Főerők járulékos Főerők járulékos
módja
erők erők erők
25-ig 1950 2200 2250 2530
Húzás 1600 1800
25 felett 35-ig
Nyomás - - 2100 2360
35 felett 1500 1690
25-ig 1120 1260 1300 1460
920 1040
Nyírás 25 felett 35-ig
- - 1200 1350
35 felett 800 970
1 A táblázatban feltüntetett 25 és 35 mm-es szelvényvastagság-határok lemez- és idomacélra érvényesek.

Rúdacélra a megfelelő vastagsági határok ezek helyett 40 és 80 mm.
2 Csak a l = 20-nál nem karcsúbb nyomott rudakra, az egyéb nyomott elemek megengedett feszültségét
stabilitási vizsgálattal kell megállapítani.
29. táblázat
A varratok megengedett feszültsége (kp/cm2 ~ daN/cm2)
Acélminőség és a terhelőerők csoportosítása
Az
Varrat- 37 45 52
igénybe-
minő- Varratfajta Főerők és Főerők és Főerők és
vétel
ség Főerők járulékos Főerők járulékos Főerők járulékos
módja
erők erők erők
húzás,
I/A Tompa varrat nyomás, Nem kell vizsgálni
nyírás
I. Nem teljes húzás,
És keresztmetszetű nyomás, 1500 1680 1500 1680 1800 2020
II. tompavarrat nyírás
Sarokvarrat nyírás 1500 1680 1500 1680 1800 2020
nyomás
Tompavarrat Nem kell vizsgálni
és nyírás
Két oldalról vagy
alátéttel egy
oldalról húzás 0.8 smeg*
III. hegesztett
tompavarrat
Nem teljes húzás,
keresztmetszetű nyomás, 1200 1350 1200 1350 1440 1620
tompavarrat nyírás
Sarokvarrat nyírás 1200 1350 1200 1350 1440 1620
* smeg. az alapanyag húzásra megengedett feszültsége a 28. táblázat szerint

Greschik Gyula:
Az összetett igénybevételű sarokvarratot az Fáradási vizsgálat

összetevők eredőjére (tsv) mint egyszerű
igénybevételre kell megvizsgálni. Általános esetben A szerkezet fáradás szempontjából megfelelő, ha a
hegesztett kötések és elemek f fáradási fokozata nem
τ sv = τ h21 + τ h22 + τ 02 kisebb a fáradásra mértékadó terhelőerőkből számított
ahol th1 és th2 a varratra merőleges irányú, és t0 a fsz szükséges fáradási fokozatnál:
varrattal párhuzamos irányú feszültség-összetevő f sz ≤ f .
(3.100. ábra). Központos igénybevétel esetében a tsv A szerkezeti elemek és kötések fáradási fokozatát
sarokvarrat-nyírófeszültség az egyidejű Fhl, Fh2 és F0 kialakításuktól, a varratminőségtől és az igénybevételi
erők F eredőjéből (3.101. ábra) közvetlenül módtól függően az MSZ 6441 szabványban táblázat
számítható. adja meg. Lásd még a 133. oldalon közölteket.
Megengedett feszültségek. Az alapanyagnak az
acélminőségtől, a szelvényvastagságtól, a terhelőerők Hegesztett kötések szerkesztése
csoportosításától és az igénybevételi módtól függő
megengedett feszültségét a 28. táblázat tartalmazza. A hegesztett szerkezetet lehetőleg kevés varrattal
A varratoknak a heganyag és az alapanyag kell tervezni, az egyes szelvénykeresztmetszetek
szilárdságától, a varratminőségtől, az igénybevételi kevés elemből álljanak, és az illesztések száma is
módtól és a terhelőerők csoportosításától függő kevés legyen.
megengedett feszültségét a 29. táblázat tartalmazza. A Kerülni kell a helyi feszültségcsúcsokat előidéző
táblázatban megengedett feszültségek az általában hirtelen keresztmetszet-változásokat, szögleteket,
szokásos kedvező kialakításokra érvényesek. A bemetszéseket és különösképp ezek hatásának a
külpontos igénybevételű, egy oldalról hegesztett, nem halmozódását. A szerkezet kialakítása biztosítsa az
teljes oldalról hegesztett, húzásra igénybe vett erővonalak zavartalan haladását.
sarokvarratos T kötés sarokvarratának megengedett A szerkesztésnél tekintettel kell lenni a varratok
feszültsége a 29. táblázatban megengedett feszültség zsugorodására, valamint az ebből származó
O,75-szorosa. elhúzódásokra és sajátfeszültségekre. Figyelembe kell
A rendkívüli erők esetére megengedett feszültség a venni, hogy a zsugorodás gátlása növeli a
terhelőerők jellegétől, előfordulásának sajátfeszültségeket.
valószínűségétől és a szerkezettől függően általában A nagy húzó- vagy nyomóerőt átadó varratok
10...25%-kal, de legfeljebb 35 %-kal nagyobb a lehetőleg az erővonalak legkisebb zavarásával járó
főerőkre megengedett feszültségnél erőátadást biztosító tompavarratok legyenek.
Nyíróerők átadására a tompa- és a sarokvarratok
egyaránt alkalmazhatók.
T-kötésekben húzó- és nyomóerőre a tompavarrat,
nyíróerőre a sarokvarrat a kedvezőbb. A hajlított
tartók főként nyíróerőt átadó nyakvarratai
sarokvarratok legyenek.
Nem teljes keresztmetszetű tompavarrat csak ott
tervezhető, ahol a varrat nem kap jelentős húzó
igénybevételt a tengelyirányra merőlegesen.
3.100. ábra. Összetett igénybevételű sarokvarrat A sarokvarrat legkisebb a mérete (lásd MSZ 6442)
- általában 3,0 mm
- jelentős erőt átadó kötésekben 3,5 mm,
de legalább a ≥ s (mm), ahol s a szelvény
vastagsága (mm). A 16 mm-nél vastagabb 52-es
acélokra a ≥ s + 1 (mm).
A sarokvarrat legnagyobb a mérete
-a szelvény élén
(3.102/a ábra) általában 0,5s,
kivételesen 0,7s,
3.101. ábra. Egyidejű erők eredője
Greschik Gyula:
-a szelvény szélén a felületen (3.102/b ábra)

általában 0,7s,
kivételesen 1,0s,
-a szelvény felületén és az idomacélok sarka

mellett (3.102/c ábra) 1,0s
-nyíró erőre igénybe vett kettős oldalvarrat

esetében (3.102/d ábra) 0,5s
A 60°-nál kisebb és a 120°-nál nagyobb szöget

bezáró felületek közé nem szabad erőt átadó 3.102. ábra. A sarokvarrat legnagyobb a mérete
sarokvarratot tervezni. Arra kell törekedni, hogy a
sarokvarratok nyílásszöge 80° ... 100° legyen. Ahol a
felületek hajlásszöge ennél nagyobb, oda célszerű
süllyesztett sarokvarratot tervezni (3.103/a ábra). A
sarokkötések süllyesztett sarokvarratát a sarokra
kifutó lemez legalább 450-os leélezésével a 3.103/b
ábra szerint kell kialakítani. 3.103. ábra. Sarokvarratok
A nyílt sarokvarrat-végződéseket általában kerülni a) nyílásszöge; b) süllyesztett sarokvarrat
kell. A jelentősebb helyeken törekedni kell a
sarokvarratok folyamatos körbevezetésére, ill. az
egyoldalú sarokvarratok mintegy 30 mm-es
visszafordítására (3.104. ábra).
Az ismételt igénybevételű szerkezeteken kerülni 3.104. ábra. Sarokvarrat körbevezetése
kell a szakaszos sarokvarratokat.
A hegesztett szelvények övét lehetőleg egy
lemezből kell tervezni. A kedvezőbb
anyagkiválasztás, a kihajlás szempontjából kedvezőbb
szelvény vagy a kedvezőbb hegeszthetőség érdekében
egy helyett több övlemez is tervezhető. A 3.105. ábra. Egymáson fekvő övlemezek
gerinclemezhez csatlakozó övlemez lehetőleg ne összekötése
legyen vastagabb 30 mm-nél vagy a gerinc
vastagságának a háromszorosánál.
A merevítetlen szélű övlemezek szabadon kiálló
szélessége nyomott övlemeznél ne legyen nagyobb,
mint a vastagság 15-szöröse; húzott övlemeznél ne
legyen nagyobb mint a vastagság 20-szorosa.
Az egymáson fekvő övlemezek szélein a lemezeket
összekötő a méretű oldalvarrat számára legalább 2a
méretű lépcsőzést kell kialakítani; indokolt esetben
süllyesztett oldalvarrat is tervezhető (3.105. ábra).
Az öv- és gerinclemezek illesztését általában
merőleges tompavarrattal kell tervezni.
A statikus igénybevételű elemek 10 mm-nél kisebb 3.106. ábra. Különböző vastagságú lemezek
egyoldali vastagságváltozását külön lemunkálás összekötése
nélkül a 3.106/a ábra szerint, nagyobb különbség a) statikus igénybevételű elemek 10 mm-nél kisebb
esetében 1: l-nél nem meredekebb lemunkálással a különbség esetén
3.106/b ábra szerint kell kialakítani. b) statikus igénybevételű elemek ID mm-nél
Ismételt igénybevételű szerkezeten a nagyobb különbség esetén
vastagságváltozás ne legyen 1 : 4-nél meredekebb, a c) ismételt igénybevételű szerkezetek 10 %-nál
10%-nál kisebb kisebb különbség esetén
d) ismételt igénybevételű szerkezetek 10%-náI
nagyobb különbség esetén
Greschik Gyula:
egyoldali vastagságkülönbségig nem kell külön

lemunkálás (3.106/c ábra); nagyobb
vastagságkülönbség esetében a vastagabb szelvény
lemunkálását a 3.106/d ábra szerint kell tervezni.
A szerkezet ismételt igénybevételű szakaszán az
övlemezek végződését a 3.107. ábra szerint kell
3.107. ábra. Ismételt igénybevételű övlemez
kialakítani. A statikus igénybevételű helyen végződő
végződésének kialakítása
övlemez egyszerű homlokvarrattal lezárható.
A statikus igénybevételű szerkezetek övlemeze a
3.108/a, ill. b ábra szerint 1: l-nél nem meredekebb
hajlással szélesedhet.
Az ismételt igénybevételű szerkezet övlemeze
legfeljebb 1:4 hajlással szélesedhet (3.108/c, ill. d,
ábra).
A statikus igénybevételű és a fáradásra kevésbé
igénybe vett hegesztett szelvények gerinckivágását a
3.109. ábra szerint kell kialakítani. A nyakvarratot a
kivágáson folyamatosan körbe kell vezetni. A
gerinckivágásnak azt a szakaszát, ahol abba
tompavarrat csatlakozik, mintegy 3s hosszon (s a
gerincvastagság) egyenesen kell vezetni.
Példa. Ellenőrzendő a főerőkből származó F=260 kN

3.108. ábra. Övlemezek szélesedésének kialakítása húzóerővel terhelt, a 3.110. ábrán megadott méretű, II. minőségi
osztályú tompavarrat. Az alapanyag minősége 37 B (MSZ 6280).
a). b) - statikus igénybevételű szerkezet esetén Kráterlemezek használata követelmény, tehát a számításba
e). d) - ismételt igénybevételű szerkezet esetén vehető varratkeresztmetszet:
A = 8•22 = 176 (mm2),
F 260000
σ = = (
= 148 < 160 N/mm .
2
)
A 1760
Példa. Főerőkből származó F=290 kN nyíróerővel terhelt, a
3.111. ábrán vázolt kapcsolat ellenőrzendő, hogy a=4 mm-es II.
minőségi osztályú sarokvarrat megfelel-e? A lemezek anyaga: 37
B (MSZ 6280).
A sarokvarrattal létesített kötéseket a kötősíkba leforgatott
mértékadó keresztmetszettel számítjuk. A varrat körben vezetett,
tehát krátervégeket levonni nem kell.
1= 2•255 = 510 (mm),
A = al = 4•510 = 2040 (mm2),
F 290000
τ = = (
= 142 < 150 N/mm
2
. )
A 2040
A megengedett feszültséget a 29. táblázatból kell venni.
3.109. ábra. A statikus igénybevételű hegesztett

szelvények gerinckivágásának kialakítása
3.111. ábra. Lemezbekötés sarokvarrattal
3.110. ábra. Lemezillesztés tompavarrattaI

Greschik Gyula:
Példa. A 3.112. ábrán vázolt kötésre Mx=110 kN-m 3.53. Húzott és nyomott rudak
hajlítónyomaték hat, amely a fő- és járulékos erőkből keletkezett.
A varrat Ill. osztályú minőségben készült. Az alkatrészek anyaga
méretezése
37 B (MSZ 6280).
A K varrattal készült kötések számításakor ugyanúgy járunk Húzott rudak
el, mint a tompavarratok számításakor.
a = 2,0 cm, 1= 48,0-2-2,0 = 44,0 (cm), Húzott rudak méretezésekor a hasznos
al
2
2, 0 * 44, 0
2
keresztmetszetet kell figyelembe venni. Hasznos
Kx = = = 645 cm ( 2
), keresztmetszet a szegecslyukak és esetleges egyéb
6 6
6
nyílások levonása után fennmaradó keresztmetszet. A
Mx 11*10 lyuklevonáskor a
σ = = = 17054 N/cm < 18N/mm .
2 2
Kx 645
Példa. Hegesztett, hajlított tartó nyakvarratának ellenőrzése.

A 3.113. ábrán megadott I szelvényű gerenda méretezendő
keresztmetszetében a fő- és járulékos erőkből származó, egyidejű
Mx=95-106 N cm hajlítónyomaték és a T=12-105 N nyíróerő hat.
A tartó zárt csarnokban kerül felszerelésre.
Az anyagot az MSZ 6441 szerint választjuk ki:
szerkezeti tényező, K= 1,4;
jelentőségi tényező, S = 1,0;
KS= 1,4-1,0= 1,4.
A 3.94. ábra 0 °C rovatában 1,4 értéknél és az anyagvastagság

20 mm-es értékénél az övlemez anyagminőségére B jelzést, a 10
mm-es gerinclemez anyagminőségére (a 10 mm függőlegesében)
3.114. ábra. Húzott rúd hasznos keresztmetszetének
A jelzést találunk. Gyártástechnikai okokból azonos anyagot megállapítása
választunk. A tartó anyagminősége tehát 37 B (MSZ 6280). 1 - egyenes vonalú; 2 - tört vonalú keresztmetszet
Az egész szelvény tehetetlenségi nyomatéka az x-x tengelyre
Ix = 25*12545+110917 = 424540 (cm4), legkedvezőtlenebbül gyengített, esetleg tört vonalú
az övlemez statikai nyomatéka az x-x tengelyre keresztmetszetet kell figyelembe venni (3.114. ábra).
S = 2-25-56 = 2800 (cm3),
6
Lyuk- és résvarrat esetén a behegesztett nyílások
Mx 95i10 felületének felét kell a keresztmetszetből levonni.
σ = y= i55 = 12300 N/cm ( 2
),
Ix 424540
Nyomott rudak
5
TS 12i10 i 2800
τ = = = 7950 N/cm ( 2
), Egyszelvényű nyomott rudak
I x 2a 424540i 2i 0, 5
σö = σ + 1, 78τ = 12300 + 1, 78i 7950 = A centrikus nyomásra igénybe vett rudakat a

2 2 2 2
következő képlet alapján méretezzük:

= 16250 N/cm < 16800 N/cm .
2 2
S
σ =ω ≤ σ m.
A
A a rúd mértékadó keresztmetszete (cm2),
S a nyomóerő (rúd erő) (N),
w az anyagtól és a keresztmetszet alakjától, vala-
mint a l=l/i karcsúságtól függő tényező, amelyben l a
kihajlási hosszat és i a tehetetlenségi sugarat jelenti
cm-ben.
A számításkor azt a kihajlási irányt vesszük
figyelembe, amelynél l a legnagyobb.
A kedvező, ill. kedvezőtlen kialakítású
szelvényalakokat a 3.115. és a 3.116. ábra tünteti fel,
az w kihajlási tényezőt a sF=2400, ill. 3400 daN/cm2
3.112. ábra. 3.113. ábra. szilárdságú acél anyagokra a 30.-33. táblázat
Lemezbekötés K Hegesztett I szelvényű tartalmazza. A közbeeső értékeket nem kell
varrattaI gerenda interpolálni, a legközelebbi nagyobb érték
választható.
Greschik Gyula:
3.116. ábra. Kihajlás szempontjából kedvezőtlen

3.115. ábra. Kihajlás szempontjából kedvező kialakítású szelvényalakok
kialakítású szelvényalakok
30. táblázat
Kedvező kialakítású szelvényalakok w kihajlási tényezője sF=2400 kp/cm2 ~ daN/cm2 folyási határú acél
esetén (MSZ 9749-69 szerint)
l l
karcsúsági 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 karcsúsági
tényező tényező
0 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0
10 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,01 1,01 1,01 1,01 1,01 10
20 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,02 1,03 1,03 1,03 1,03 20
30 1,04 1,04 1,04 1,05 1,05 1,05 1,05 1,06 1,06 1,07 30
40 1,07 1,07 1,08 1,08 1,09 1,09 1,09 1,10 1,10 1,11 40
50 1,12 1,13 1,13 1,14 1,14 1,15 1,16 1,16 1,17 1,18 50
60 1,19 1,19 1,20 1,21 1,22 1,24 1,26 1,26 1,28 1,29 60
70 1,30 1,31 1,33 1,34 1,36 1,38 1,39 1,41 1,43 1,45 70
80 1,46 1,48 1,50 1,52 1,53 1,55 1,57 1,59 1,62 1,64 80
90 1,66 1,68 1,70 1,73 1,75 1,77 1,80 1,83 1,85 1,87 90
100 1,90 1,92 1,95 1,98 2,01 2,04 2,07 2,10 2,13 2,15 100
110 2,18 2,21 2,24 2,28 2,31 2,34 2,37 2,41 2,44 2,48 110
120 2,51 2,55 2,58 2,62 2,65 2,68 2,72 2,76 2,80 2,84 120
130 2,87 2,91 2,95 2,99 3,03 3,06 3,10 3,14 3,18 3,22 130
140 3,27 3,31 3,35 3,39 3,43 3,47 3,51 3,55 3,59 3,64 140
150 3,69 3,73 3,77 3,82 3,86 3,91 3,95 3,99 4,04 4,09 150
160 4,13 4,18 4,23 4,28 4,33 4,39 4,44 4,49 4,54 4,59 160
170 4,65 4,70 4,75 4,80 4,85 4,90 4,95 5,00 5,06 5,12 170
180 5,18 5,23 5,28 5,33 5,38 5,43 5,48 5,54 5,59 5,65 180
190 5,71 5,76 5,82 5,88 5,95 6,02 6,08 6,14 6,21 6,27 190
200 6,33 6,39 6,45 6,50 6,56 6,62 6,68 6,75 6,81 6,87 200
210 6,94 7,00 7,06 7,13 7,19 7,25 7,31 7,38 7,45 7,51 210
220 7,58 7,65 7,72 7,80 7,87 7,94 8,00 8,07 8,14 8,20 220
230 8,26 8,33 8,41 8,48 8,55 8,62 8,67 8,73 8,80 8,86 230
240 8,93 9,01 9,10 9,18 9,27 9,35 9,42 9,50 9,57 9,64 240
250 9,71 250
Nyomott rudak lemezeinek vastagságát úgy kell teljes keresztmetszettel kell számolni, tehát a szegecs-
felvenni, hogy a horpadás elleni biztonságuk és csavarlyukgyengítést nem kell figyelembe venni.
megfeleljen. (Lásd 3.54. fejezet 155. old.) Külön Zömök rudak esetén meg kell vizsgálni, hogy a
számítás hiányában a csak egyoldalon merevített szegecslyukak felével, illetve az összes csavarlyukkal
lemez vastagsága a szabad szélesség legfeljebb 1/15-e gyengített keresztmetszetet kihajlási tényező nélkül
legyen. véve számításba, nem adódik-e a rúdban a
Kihajlásra méretezett nyomott rudak esetében a megengedettnél nagyobb feszültség
Greschik Gyula:
31. táblázat
2 2
Kedvező kialakítású szelvény alakok w kihajlási tényezője sF=3400 kp/cm ~ daN/cm folyási határú acél
l l
tényező tényező
0 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0
10 1,01 1,01 1,01 1,01 1,01 1,01 1,01 1,01 1,02 1,02 10
20 1,02 1,02 1,03 1,03 1,03 1,04 1,04 1,04 1,04 1,05 20
30 1,05 1,05 1,06 1,06 1,07 1,08 1,08 1,09 1,10 1,10 30
40 1,11 1,11 1,12 1,13 1,14 1,15 1,16 1,17 1,18 1,19 40
50 1,20 1,21 1,23 1,24 1,25 1,27 1,29 1,30 1,32 1,34 50
60 1,35 1,37 1,39 1,41 1,43 1,45 1,47 1,49 1,51 1,53 60
70 1,56 1,58 1,61 1,64 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 70
80 1,84 1,87 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,10 2,14 80
90 2,18 2,22 2,26 2,30 2,34 2,38 2,42 2,46 2,50 2,54 90
100 2,58 2,62 2,67 2,71 2,76 2,81 2,85 2,91 2,96 3,00 100
110 3,04 3,09 3,14 3,19 3,24 3,29 3,34 3,39 3,44 3,50 110
120 3,55 3,60 3,66 3,71 3,77 3,82 3,87 3,93 3,99 4,05 120
130 4,10 4,16 4,23 4,29 4,35 4,41 4,46 4,52 4,57 4,63 130
140 4,69 4,76 4,82 4,89 4,96 5,03 5,10 5,16 5,22 5,29 140
150 5,35 5,42 5,48 5,55 5,61 5,68 5,75 5,83 5,90 5,98 150
160 6,06 6,13 6,20 6,27 6,34 6,41 6,49 6,56 6,64 6,72 160
170 6,80 6,87 6,95 7,03 7,11 7,19 7,26 7,34 7,42 7,50 170
180 7,58 7,66 7,75 7,84 7,92 8,00 8,08 8,16 8,24 8,32 180
190 8,40 8,49 8,58 8,67 8,76 8,85 8,94 9,02 9,10 9,18 190
200 9,26 9,35 9,44 9,53 9,62 9,71 9,80 9,90 10,00 10,10 200
210 10,20 10,29 10,38 10,47 10,55 10,64 10,73 10,83 10,93 11,02 210
220 11,11 11,21 11,32 11,42 11,52 11,63 11,75 11,86 11,98 12,09 220
230 12,20 12,29 12,39 12,48 12,57 12,66 12,76 12,86 12,96 13,06 230
240 13,16 13,27 13,37 13,48 13,59 13,70 13,82 13,94 14,04 14,16 240
250 14,29 250
Greschik Gyula:
Anyagmozgató gépek 148/b. oldal
32. táblázat
Kedvezőtlen kialakítású szelvényalakok w kihajlási tényezője sF=2400 kp/cm2 ~ daN/cm2 folyási határú
acél esetén (MSZ 9749-69 szerint)
l l
tényező tényező
0 1,10 1,10 1,11 1,11 1,11 1,12 1,12 1,12 1,13 1,13 0
10 1,14 1,14 1,14 1,15 1,15 1,16 1,16 1,17 1,17 1,18 10
20 1,18 1,19 1,19 1,19 1,20 1,20 1,20 1,21 1,21 1,22 20
30 1,23 1,23 1,24 1,24 1,25 1,26 1,26 1,27 1,28 1,28 30
40 1,29 1,30 1,30 1,31 1,32 1,33 1,34 1,35 1,36 1,37 40
50 1,37 1,38 1,39 1,40 1,40 1,41 1,42 1,43 1,44 1,45 50
60 1,46 1,47 1,48 1,49 1,50 1,51 1,52 1,53 1,55 1,56 60
70 1,57 1,58 1,60 1,61 1,63 1,64 1,65 1,66 1,68 1,69 70
80 1,71 1,73 1,75 1,77 1,78 1,79 1,81 1,83 1,85 1,87 80
90 1,88 1,90 1,92 1,94 1,96 1,98 2,00 2,02 2,04 2,05 90
100 2,06 2,08 2,11 2,13 2,16 2,19 2,21 2,24 2,26 2,28 100
110 2,31 2,34 2,36 2,39 2,41 2,44 2,47 2,50 2,52 2,55 110
120 2,58 2,60 2,62 2,65 2,68 2,71 2,74 2,77 2,80 2,84 120
130 2,87 2,91 2,95 2,99 3,03 3,06 3,10 3,14 3,18 3,22 130
140 3,27 3,31 3,35 3,39 3,43 3,47 3,51 3,55 3,59 3,64 140
150 3,69 3,73 3,77 3,82 3,86 3,91 3,95 3,99 4,04 4,09 150
160 4,13 4,18 4,23 4,28 4,33 4,39 4,44 4,49 4,54 4,59 160
170 4,65 4,70 4,75 4,80 4,85 4,90 4,95 5,00 5,06 5,12 170
180 5,18 5,23 5,28 5,33 5,38 5,43 5,48 5,54 5,59 5,65 180
190 5,71 5,76 5,82 5,88 5,95 6,02 6,08 6,14 6,21 6,27 190
200 6,33 6,39 6,45 6,50 6,56 6,62 6,68 6,75 6,81 6,87 200
210 6,94 7,00 7,06 7,13 7,19 7,25 7,31 7,38 7,45 7,51 210
220 7,58 7,65 7,72 7,80 7,87 7,94 8,00 8,07 8,14 8,20 220
230 8,26 8,33 8,41 8,48 8,55 8,62 8,67 8,73 8,80 8,86 230
240 8,93 9,01 9,10 9,18 9,27 8,35 9,42 9,50 9,57 9,64 240
250 9,71 250
Greschik Gyula:
33. táblázat
2 2
Kedvezőtlen kialakítású szelvényalakok w kihajlási tényezője sF=3400 kp/cm ~daN/cm folyási határú acél
l l
tényező tényező
0 1,10 1,10 1,11 1,11 1,11 1,12 1,12 1,13 1,13 1,14 0
10 1,15 1,15 1,16 1,16 1,17 1,17 1,18 1,18 1,19 1,19 10
20 1,20 1,21 1,21 1,22 1,22 1,23 1,23 1,24 1,25 1,26 20
30 1,27 1,28 1,29 1,30 1,30 1,31 1,32 1,33 1,34 1,35 30
40 1,36 1,37 1,38 1,39 1,40 1,41 1,42 1,44 1,45 1,46 40
50 1,47 1,48 1,50 1,51 1,52 1,54 1,56 1,57 1,58 1,60 50
60 1,62 1,64 1,66 1,68 1,69 1,70 1,72 1,74 1,76 1,78 60
70 1,80 1,82 1,84 1,86 1,88 1,91 1,93 1,95 1,98 2,01 70
80 2,04 2,07 2,10 2,12 2,15 2,17 2,20 2,22 2,25 2,28 80
90 2,31 2,34 2,37 2,40 2,44 2,47 2,50 2,54 2,57 2,60 90
100 2,64 2,68 2,71 2,75 2,79 2,82 2,86 2,91 2,95 2,99 100
110 3,04 3,09 3,14 3,19 3,24 3,29 3,34 3,39 3,44 3,50 110
120 3,55 3,60 3,66 3,71 3,77 3,82 3,87 3,93 3,99 4,05 120
130 4,10 4,16 4,23 4,29 4,35 4,41 4,46 4,52 4,57 4,63 130
140 4,69 4,76 4,82 4,89 4,96 5,03 5,10 5,16 5,22 5,29 140
150 5,35 5,42 5,48 5,55 5,61 5,68 5,75 5,83 5,90 5,98 150
160 6,06 6,13 6,20 6,27 6,34 6,41 6,49 6,56 6,64 6,72 160
170 6,80 6,87 6,95 7,03 7,11 7,19 7,26 7,34 7,42 7,50 170
180 7,58 7,66 7,75 7,84 7,92 8,00 8,08 8,16 8,42 8,23 180
190 8,40 8,49 8,58 8,67 8,76 8,85 8,94 9,02 9,10 9,18 190
200 9,26 9,35 9,44 9,53 9,62 9,71 9,80 9,90 10,00 10,10 200
210 10,20 10,29 10,38 10,47 10,55 10,64 10,73 10,83 10,93 11,02 210
220 11,11 11,21 11,32 11,42 11,52 11,63 11,75 11,86 11,98 12,09 220
230 12,20 12,29 12,39 12,48 12,57 12,66 12,76 12,86 12,96 13,06 230
240 13,16 13,27 13,37 13,48 13,59 13,70 13,82 13,94 14,04 14,16 240
250 14,29 250
Greschik Gyula:
Övek kihajlási hossza: a tartó síkjában a

szomszédos csomópontok elméleti távolsága; a tartó
síkjára merőlegesen a szélrács vagy keresztkötések
által megfogott pontok távolsága.
Rácsrudak kihajlási hossza, ha a rúd
keresztmetszetének a tartó síkjában vagy arra
merőlegesen szimmetriatengelye van: egyszeres
rácsozat esetén, a tartó síkjában való vizsgálatkor a
rúd elméleti hosszának 0,8-szerese, a tartó síkjára
merőlegesen a rúd elméleti hossza.
Osztott szelvényű nyomott rudak

Négy főcsoportot különböztetünk meg:
I. Olyan két, vagy több elemből álló rúd, amelynek 3.118. ábra. Sarokkal szembeállított két
elemei egymáshoz szegecseléssel vagy hegesztéssel szögacélból álló rúd
egész hosszukban össze vannak kötve, egyszelvényű
rúdként számíthatók kihajlásra.
II. Olyan többszelvényű rúd, amelynek elemei
között csak lemezvastagságnyi hézag van (3.117.
ábra), egyszelvényű rúdnak számítható akkor, ha
a) a kötőlemezek legalább két szegeccsei vagy
ennek megfelelő varrattai vannak kapcsolva;
b) a rúd hosszában legalább két kötőlemez van, és
ezek a rudat három, közel egyenlő részre osztják;
lz
c) λz = ≤ 50,
iz
ahol lz a kötő elemek középvonalának távolsága, iz az
egyes elemek legkisebb inerciasugarát jelenti cm-ben. 3.119. ábra. Több elemből álló rúd, amelynek
d) a rúdelemek legalább l6iz távolságban elemei egymással rácsozással vagy hevederekkel
szegecsekkel vagy hegesztéssel legyenek egymáshoz kapcsolódnak össze
kapcsolva (béléslemezek útján).
III. Sarokkal szembeállított két L idomacélból álló
rúd (3.118. ábra) ugyancsak egyszelvényű rúdnak
számítható, és a kihajlást az x-x anyagtengelyre kell
megvizsgálni. Kihajlási hosszként a két fősíkban
mértékadó kihajlási hossz számtani középértékét kell
felvenni.
3.120. ábra. Osztott szelvényű rudak
3.117. ábra. Osztott szelvényű rúd, elemei között

lemezvastagságnyi hézaggal
Greschik Gyula:
3.122. ábra. Hevederekkel kapcsolt rúd

3.121. ábra. Nyíróerő vázlata 3.123. ábra. T elem
IV. Több elemből álló rudat, amelynek elemeit Ez a hatás tömör szelvényű rudaknál
egymással rácsozással, vagy hevederekkel kapcsolták elhanyagolhatóan kicsiny. Ha azonban a rúd osztott
össze (3.119. ábra), osztott szelvényű rúdként, a szelvényű, akkor a nyíróerő hatását már nem lehet
következő módon kell számítani. Az x-x anyagi elhanyagolni. Az MSZ 9749-69 szabvány a nyíróerő
tengelyre (3.120. ábra) merőleges kihajlás Aσ m
szempontjából a rudat egyszelvényűnek kell tekinteni, nagyságát a rúd S max = m teherbírásának p%-
ω
lx
λx = ; Az y-y szabad tengelyre merőlegesen egy ában adja meg a li függvényben, éspedig 2400
ix λi
ideális karcsúsági tényezővel kell számítani, amelynek daN/cm <=sF<3400 daN/cm esetén p % = − 1, 6 ,
2 2
20
értéke
λi
m sF = 3400 daN/cm2 esetén p % = − 1, 6 , azonban p
λi = λ + λz2 ,
2
y 16
2 nem lehet kisebb 2%-nál.
ly Az osztott szelvényű rúd kötőelemeit, tehát
ahol λ y = az egész rúd karcsúsági tényezője hevedereit és rácsrúdjait, valamint ezen kötőelemek
iy
bekötését a kihajlás pillanatában a rúd végén fellépő S
kihajly lási hosszal y-y szabad tengelyre S
vonatkoztatott inerciasugárral. Tmax = p max nyíróerőre kell méretezni, és az ilyen
m az egyes rúdelemek száma (a 3.120. ábra d és e 100
jelű szelvényeinél az y-y főtengelyre merőleges alapon számított feszültség nem haladhat ja meg a sm
kihajláskor a kötőelemek nincsenek igénybe véve, feszültséget.
ezért két-két rúdlemez közös szelvénynek számítható, Hevederezés esetén a nyomott rúd két felével együtt
m = 2). kerettartót alkot (ún. Vierendeel-tartó). E kerettartók
l z egy rúdelem karcsúsági tényezője lz kihajlási közelítő erőjátékához hasonlóan itt is csuklókat
hosszal, saját legkisebb inerciasugárral számítva. Az képzelhetünk a rúdszakaszok felezőpontjaiba (3.122.
nem lehet nagyobb 50-nél, és minden esetben ábra). Az oszlop egy T alakú elemét a 3.123. ábrán
kisebbnek kell lennie, mint 0,8 ly. külön vázolva, a nyíróerőt a két féloszlop között
egyenlően megosztva, az elem egyensúlya alapján
Egyebekben a méretezés további menete olyan, számítható a hevedereket hajlító és nyíró Q erő.
mint az előbbi esetekben.
e T l
Osztott szelvényű rudak kötőelemeinek Q = lz ; Q = z T .
méretezésekor abból indulunk ki, hogy a legnagyobb 2 2 e
nyíróerőt mint a tartót egyenletesen terhelő erőt fogjuk Ha kétsíkú a hevederezés, akkor az egy
fel. E nyíróerő annak következtében lép fel, hogy hevederlemezre ható erő
kihajláskor megszűnik a rúd és erő tengelyének Q lz
párhuzamossága (3.121. ábra). Q 1 = = T.
2 2e
T = S sina
Greschik Gyula:
Hajlításra egyidejűen igénybe vett nyomott rudak
Külpontosan nyomott vagy nyomásra és hajlításra

egyidejűen igénybe vett rúd elégítse ki az alábbi
feltételeket:
S ⎛M M ⎞ 3.124. ábra. Tömör hajlított tartószelvények
σ =ω + 0,9 ⎜ x + y ⎟ ≤ σ m ,
A ⎜ Kx K y ⎟ 1 - hengerelt tartó; 2 - szegecselt tartó; 3 -
⎝ ⎠ hegesztett tartó
S M M
és σ = + x + y ≤ σm
A Kx K y
w, S és A azonos jelentésű, mint 3.5 2. sza-
kaszban,
Mx az x-x tengelyre ható nyomaték (N•cm),
My az y-y tengelyre ható hajlítónyomaték (N•cm),
Kx az x-x tengelyre vonatkoztatott teljes kereszt-
metszeti tényező (cm3),
Ky az y-y tengelyre vonatkoztatott teljes
keresztmetszeti tényező (cm3).
A teljes Kx és Ky helyett a szegecslevonásokkal 3.125. ábra. Szegecselt tartó jelölései
gyengített hasznos Kxh és Kyh-val számolunk akkor,
ωS ⎛M M ⎞ igénybe vett tartók hasznos keresztmetszeti
ha <⎜ x + y ⎟ tényezőjének megállapításakor a húzott részbe eső
A ⎜⎝ K xh K yh ⎟⎠ szegecs és csavarlyuk felületét le kell vonni a teljes
keresztmetszet felületéből. Szegecselt tartók
3.54. Hajlított tartók méretezése övfelületéből az öv szögacélok vízszintes szárába és
az övlemezekbe kerülő lyukak felületét vonjuk le, a
Acélszerkezetekben leggyakrabban hajlított tartót gerinclemezből pedig a merőleges keresztmetszet
kell méreteznünk. A hajlított tartó lehet tömör vagy húzott részébe kerülő összes lyukak felületét.
rácsos. A lyuklevonásokat és a hasznos keresztmetszeti
A tömör tartó (3.124. ábra) hengerelt, szegecselt, tényezőket a teljes keresztmetszet súlyvonalára kell
illetve hegesztett gerinclemezes tartó lehet. ló vonatkoztatni.
anyagkihasználás céljából az anyag zömét a Ha nagyobb terhelés miatt hengerelt szelvény már
súlyponttói távol, a két övbe sűrítjük. Az öveket nem felel meg, vagy kedvezőbb anyagkihasználást
gerinclemezzel fogjuk össze. kívánunk elérni, hegesztett vagy szegecselt tömör
A rácsos tartó húzott és nyomott rudakból áll. gerinclemezes tartót alkalmazunk. Tervezéskor
A hajlított tartó méretezésekor a tartót szilárdság, legfontosabb e tartó magasságának megállapítása.
alakváltozás és stabilitás szempontjából vizsgáljuk. Minél magasabb a tartó, annál gyengébb övre van
A szilárdsági vizsgálatot el kell végezni a tartó szükség adott hajlítónyomaték felvételére. A tartó
legjobban igénybe vett keresztmetszetein, és a magasságának növelésével együtt nő a gerinclemez
keletkező feszültség nem lépheti túl az anyagra horpadásának veszélye, és csökken a lehajlása.
jellemző megengedett feszültséget. A hajlított tartóra A gerinclemez magasságát (H) (3.125. ábra)
általában nyíróerő is hat, ezért a szilárdsági l l ⎛ l ⎞
előzetesen H= ⎜ ⎟ -re (mm), a
vizsgálatnak ki kell térnie esetenként a nyíró erő 10 13 ⎝ 15 ⎠
vizsgálatára is. E vizsgálattal később foglalkozunk.
H
Szelvényválasztáskor lehetőleg hengerelt tartót gerinclemez vastagságát pedig vg = 8 + 2i -re
választunk. Előnye, hogy hengerműből készen 1000
kapjuk, és így kevés további megmunkálást igényel. (mm) vesszük fel. Az övszögacél szára
A megfelelő méret a szükséges keresztmetszeti H
tényező alapján a szelvénytáblázatból kiválasztható és
bmin = + 60 (mm), az övlemez szélessege
40
lehajlásra ellenőrizendő. A hengerelt tartó
⎛H ⎞
gerincvastagsága viszonylag nagy, ezért a nyírás és S min = vg + 2 ⎜ + 60 ⎟ + 10 ( mm ) .
horpadás vizsgálata elmaradhat. A hajlításra ⎝ 40 ⎠
Greschik Gyula:
Lemezterv Ezek felhasználásával az ábrán látható módon a

nyomatéki ábrát lépcsős ábrával burkoljuk úgy, hogy
Nagyobb acélszerkezeteknél jelentős az a méret két szegecsosztásnyi távolság legyen. A
anyagmegtakarítás érhető el, ha a tartószelvény a tartó lépcsős ábra vízszintes szakaszainak hossza adja meg,
teljes hosszán nem állandó, hanem a nagyobb hogy mely szakaszon kell egy, két vagy három
nyomatékkal terhelt keresztmetszetek teherbíróbbak a övlemezt alkalmazni.
kisebb nyomatékkal terhelteknél. Tömör
gerinclemezes tartóknál ez a szelvényváltoztatás Gerinc- és övlemez összekötése
könnyen elérhető az övlemezek vastagságának
változtatásával, melyet ún. lemezterven állapítunk A hegesztett tartó a gerinc- és övlemezeinek
meg. összehegesztésével egyetlen összefüggő egészként
Kéttámaszú hajlított tartó méretezéséhez nyugvó kell hogy működjék. A gerinc- és övlemezt
terhelés esetén a nyomatéki ábra, mozgó terhelés összekapcsoló nyakvarratnak kell az együttműködést
esetén pedig a legnagyobb nyomatékok ábrája áll biztosítania. Szegecselt tartó esetén az övszögacélok
rendelkezésre. elcsúszását a gerinclemezhez képest a vízszintes
A méretezés menete a következő (3.126. ábra). tengelyű szegecsek, az övlemez elcsúszását a
Először megállapítjuk a legnagyobb nyomatékhoz szögacélokon a függőleges tengelyű szegecsek
tartozó szükséges keresztmetszeti tényezőt: akadályozzák meg.
M max A szegecsek, illetve nyakvarratok által átvitt ún.
K sz = . tolóerőnek a kiszámítása az alábbiak szerint történik.
σm
A 3.127. ábrán feltüntetett, az y-y tengelyre szim-
Ezután olyan szelvényt választunk, amelynek
keresztmetszeti tényezője például három övlemez
alkalmazása esetén K3 ≥ Ksz .
Meghatározzuk a választott szelvény
keresztmetszeti tényezőjét övlemez nélkül, egy, illetve
két övlemez esetében (K0, K1 K2).
Az ábrán látható módon az ag segédvonalra
megfelelő léptékben felmérjük K0, K1, K2, Ksz, K3
értékeit, majd Mmax végpontjából vízszintest húzunk az
ab függőlegesig, s a d metszéspontot összekötjük az
ab egyenesen levő Ksz ponttal. Ezután K0, K1, K2, K3
pontokból a dKsz egyenessel párhuzamosokat húzunk, 3.127. ábra. Tolóerő
melyeknek az ab függőlegessel való metrikus keresztmetszetű rúd Dz hosszúságú
metszéspontjaiból a nyomatéki ábrát metsző szakaszán vizsgáljuk a keresztmetszet súlypontjától y
vízszinteseket húzunk.
távolságban levő 2xDz hosszmetszet mentén fellépő
D belső erő nagyságát. A D erő természetesen a
hosszmetszet felett levő keresztmetszet egyes
pontjaihoz tartozó (J feszültségeknek a hosszmetszet
felett levő A keresztmetszeti felületre kiterjesztett
integráljával egyen1ő:
M
D= ∫ σ dA, de a hajlításból σ = I η
( A) x
e
M M
vagyis D = ∫
Ix y
η dA = S x ,
Ix
ahol Sx, az A keresztmetszet-részletnek az elsőrendű
(statikai) nyomatéka az x-x tengelyre.
Ugyanígy
M + ∆M ∆M
D + ∆D = Sx és ∆D = Sx .
3.126. ábra. Lemezterv Ix Ix
Greschik Gyula:
Ez a DD erőváltozás a Dz hosszúságú rúdelemre A megengedett legnagyobb szegecsosztás tehát a

vonatkozik, a rúd 1 cm-nyi hosszúságára vonatkozó függőleges tengelyű övszegecseknél
erő tehát 2 Fö I x
tö = ,
∆D ∆M S x Vmax S1
T1 = = ( kN/cm ) .
∆z ∆z I x a vízszintes tengelyű szegecseknél
⎛ ∆M ⎞ dM Fg I x
Végül ⎜ ⎟ = =V (nyíróerő), amely tg = .
⎝ ∆z ⎠ ∆z →0 dz Vmax S2
érték behelyettesítésével A két érték közül a kisebbik a mértékadó, és azt
Sx alkalmazzuk mindkét szögacélszárnál váltakozva az
T1 = V ( kN/cm ) . egész szakaszon. Ha a számítás 6d-nél nagyobb
Ix szegecsosztást eredményezne, akkor a szegecsosztás
Szegecselt tartónál az elcsúszni igyekvő övlemezek 6d legyen. Sx és Ix számításánál szegecsgyengítést
megtartásához alkalmazott függőleges tengelyű nem veszünk figyelembe.
szegecsek osztása tö (cm). Ha a darusín közvetlenül fekszik fel a hajlított
Egy övszegecs által átvehető erő Fö Figyelembe tartóra, meg kell vizsgálni a szegecsek igénybevételét
véve, hogy egy keresztmetszetben két övszegecs van a közvetlen koncentrált terhelés hatása alatt. A
(3.128. ábra), az egy övszegecsosztásra eső tolóerő szegecsekben keletkező nyírófeszültség ilyen esetben
S1
Tö = V tö = 2 Fö τ = τ 12 + τ 22
Ix
képlettel számítható.
ahol S1 = Aövys1 (cm3) az övlemezek
keresztmetszetének statikai nyomatéka az x-x t1 az eredő erőből keletkező nyírófeszültség
tengelyre,
(N/mm2)
Ix az egész szelvény tehetetlenségi nyomatéka az
x-x tengelyre. t2 a koncentrált erőből erre merőlegesen fellépő
Hasonlóan, ha a gerinclemez és övszögacél nyírófeszültség (N/mm2).
összekötésénél (3.129. ábra) alkalmazott vízszintes A koncentrált erő eloszlási hosszát a 3.130. ábra
tengelyű szegecsek osztása tg, az egy szegecs által szerint kell felvenni.
átvihető erő Fg, az egy gerincszegecsosztásra eső Hegesztett tartónál (3.131. ábra) a
tolóerő nyírófeszültségek meghatározása ugyanúgy történik,
S2 mint szegecselt tartó esetében. Az övszegecselés
Tg = V t g = Fg . szerepét a nyakvarrat tölti be. A nyakvarratot kell
Ig tehát nyírásra megvizsgálni.
S2 az övlemez és övszögacél keresztmetszetek
(3.129. ábrán sraffozott terület) statikai nyomatéka az
x-x tengelyre .
3.130. ábra: Kerékterhelés eloszlása

3.128. ábra_ Szegecselt övlemez
3./29. áblra. Szegecselt övlemez övszögacéllal 3.131. ábra. Hegesztett övlemez

Greschik Gyula:
Horpadás
A gerinclemez nagy területén keletkeznek

nyomófeszültségek, amelyek a nyomott öv szélén a
tartó tengelyével párhuzamosak. A
nyomófeszültségek bizonyos kritikus értéket elérve, a
vékony gerinclemeznek síkjára merőleges, hirtelen
bekövetkező kihajlását idézik elő, amelyet 3.132. ábra. Gerinclemezes tartó hosszmerevítés
horpadásnak nevezünk. A horpadás elméletével itt nélkül
nem foglalkozunk, csupán a daruk acélszerkezetének
tervezéséhez kiadott szabvány erre vonatkozó
előírásait kivonatosan ismertetjük.
Hajlításra igénybe vett gerinclemezes tartót meg
kell vizsgálni a horpadás elleni biztonság
szempontjából is. A horpadási veszély felléphet a
gerinclemezben nyírás (t), hajlítás (sx) vagy a
közvetlen keréknyomás (sy), ezek kombinációja vagy
együttes hatása folytán; övlemezekben túlnyomóan a
hajlításból származó normálfeszültség (sx) hatására. 13.133. ábra. Gerinclemezes tartó
hosszmerevítéssel
Horpadás ellen a gerinc- és övlemezt hossz- és
keresztirányú bordák, merevítések, diafragmák
biztosítják, amelyeket a lemezek derékszögű
négyszög alakú mezőkre osztják (3.132., 3.133. és
3.134. ábra). A vizsgálat során ezeknek az önálló
lemezmezőknek a biztonságát kell igazolni.
A horpadással szembeni biztonság a kritikus
feszültség (sök) és a tényleges feszültségek (t, sx sy)
függvénye. A biztonságot általában csak fő- és
összterhelésre kell kimutatni.
A horpadás elleni biztonságot nem kell kimutatni:
sF ~ 240 NJmm2 és túlnyomóan nyíró igénybevétel 3.134. ábra. Horpadási feszültségek
esetén, ha
Tiszta normálfeszültség esetén a horpadást előidéző
b
≤ 80 (3.132. ábra). v kritikus feszültség értéke
v σ k = kσ σ E .
sF~240 N/mm2 és túlnyomóan hajlító igénybevétel
σ
esetén, de csak akkor, ha a szélső szálakban keletkező ks részben Ψ = 2 viszonytól, részben az a
feszültségek egyenlőek, de ellenkező előjelűek (y = - σ1
viszonytól függő tényező, amelynek értéke a 34.
b
-1), és ha - ≤ 150 (3.132. ábra). táblázatból nyerhető.
v
A kritikus feszültségek meghatározása Nyírerő és normálfeszültség egyidejű fellépése
Tiszta nyírófeszültség esetén a horpadást előidéző esetén az összetett kritikus feszültség a következő
kritikus feszültség értéke képletből számítható:
tk = ktsE' 2
σ 1 + 3τ
2
⎛v⎞
2 σ ök = ,
ahol σ E = 1850000 ⎜ ⎟ ( kp/cm2 »daN/cm2 ) 1 + Ψ σ1
+ ⎜
2
⎛ 3 − Ψ σ1 ⎞ ⎛ τ ⎞
2
⎝b⎠ ⎟ +⎜ ⎟
vagyis egy b kihajlási hosszúságú. 1 cm széles 4 σk ⎝ 4 σ2 ⎠ ⎝τk ⎠
gerinclemez Euler-féle törőszilárdsága, kt pedig egy
az a=a/b viszonytól függő tényező, amely a 34. amely leggyakrabban előforduló Y=-1 esetben
táblázatból vehető. következő egyszerűbb alakba megy át:
Greschik Gyula:
34. táblázat
Horpadási tényezők (MSZ 9749-69 szerint)
Centrikus nyomás Excentrikus nyomás egyik Hajlítás vagy Tiszta nyírás
vagy excentrikus szélső szálban húzással excentrikus húzás
Az nyomás mindkét (-1)<y<0 egyik szélső szálban
igénybevét szélső szálban nyomással
el neme nyomással y<=(-1)
0<=y<=1
3.109/a ábra 3.109/b ábra 3.109/c ábra 3.109/d ábra
Horpadási
kritikus σ k = kσ σ E τ k = kτ σ E
feszültség
α ≥ 1 esetén α ≥ 1 esetén α ≥ 2 / 3 esetén α ≥ 1 esetén
2
8, 4 kσ = 10ψ − 6, 2ψ + 7, 64 kσ = 23, 9 4, 00
kσ = kτ = 5, 34 +
ψ + 1,1 α
2
1 > α ≥ 2 / 3 esetén α < 2 / 3 esetén

α < 1 esetén 2 1, 87 α < 1 esetén
kσ = 10ψ − 13, 9ψ + 1, 91i kσ = 15, 87 + + 8, 6α
2
( ) 1
2
2,1 α
2
5, 34
kσ = α + i ⎡1 + ψ + α ( 2
+ 2 ) (1 + ψ )
⎤ kτ = 4, 00 +
α
2
⎣⎢ α ⎦⎥
i
Horpadási α ψ + 1,1 2
tényező α < 2 / 3 esetén

2 2
kσ = 10ψ − 8, 60ψα −
−5, 87ψ + 1, 91i
i
⎡ 1 + 0, 02ψ (
+ α +2
2
) (1 + ψ )⎤⎥
⎢⎣ α 2
⎦
σ 12 + 3τ 2 normálfeszültség esetében a következő egyszerű

2 2
alakba megy át:
⎛ σ1 ⎞ ⎛ τ1 ⎞ τ σ
⎜ ⎟ +⎜ ⎟ vk = , illetve v = k .
⎝ σk ⎠ ⎝τk ⎠ τk σ1
s1 a nyomott szélső szál normálfeszültsége, Ha 0,8 sF ≤ sök ≤ sF
(kp/cm2~daN/cm2), akkor
Q 0,5σ ök + 0, 4σ F
τ= ( kp/cm 2 ≈ daN/cm 2 ) az eredő erő osztva v= .
bv σ 12 + 3τ 2
a gerinclemez kereszmetszeti felületével.
0,9σ F
Amikor a nyomott sáv magassága bny<0,5b, az a Ha sök>sF akkor v = .
oldalviszony, valamint sE számításakor b helyett σ 2
1 + 3τ 2
bi=0,5b+nny ideális értékkel kell számolni. A szükséges biztonság gerinclemezre övlemezre

A s és t feszültségeket a vizsgált mező határain főterhelés esetén 1,35 1,50
összterhelés esetén 1,25 1,35
fellépő mértékadó igénybevételek középértékeiből
rendkívüli terhelésnél 1,15 1,25
kell számítani. A mértékadó igénybevételeket, ill. a
maximális feszültségeket a terhelési esetek szerint
A merevítés ellenőrzése
határozzuk meg.
A horpadás elleni biztonság, ha sök<0,8sF,
A gerinc- és övlemezeket merevítő hossz- és
σ ök keresztirányú bordákat, diafragmákat ellenőrizni kell,
v= .
σ 1 + 3τ
2 2 hogy horpadás meggátlása szempontjából kellő
merevséggel rendelkeznek-e.
Ez a képlet túlnyomóan nyírás, illetve túlnyomóan,
Greschik Gyula:
Kibicsaklás a
megfogási pontokból számított λ y = :- karcsúsági
iy
A gerinclemez síkjában hajlított tartó, ha a hajlítás
okozta feszültség egy bizonyos kritikus értéket elér, tényezőhöz tartozó w értékkel kell a
oldalirányban kihajlik, egyidejűleg hossztengelye nyomófeszültséget számítani, amely nem haladhatja
körül elcsavarodik, azaz kibicsaklik. A kibicsaklás meg a 23. táblázatban megadott értékeket.
elleni biztonságot számítással ellenőrizni kell. A Ha a tartó egyidejűleg oldalirányú hajlításra is
szükséges biztonság értéke azonos a horpadás ellen az igénybe van véve, akkor a kihajlási tényezővel
övlemezre előírtakkal (lásd fentebb). szorzott nyomásból és az oldalirányú hajlításból
Gerinclemezes hegesztett vagy szegecselt tartók számított feszültségek összege legfeljebb 15 %-kal
esetén a nyomott övet akkor kell ellenőrizni haladhat ja meg a megengedett feszültséget. Melegen
kibicsaklásra, ha hengerelt 1 tartók kibicsaklási vizsgálatát lásd még
a [32].
s≤ .
10
s a nyomott öv övlemezének szélességét, Rácsos tartók méretezése
a pedig a nyomott öv megfogási pontjainak (szél
rács, csomópont, kereszttartó) távolságát jelenti- A daruk acélszerkezetei lehetnek rácsos
szerkezetek. Előnye a rácsos tartónak a tömegéhez
Az ellenőrzést a következőképpen lehet végezni: viszonyított nagy merevsége, továbbá könnyű
Kiszámít juk a nyomóerőt szerelhetősége.
A rácsos tartó húzott és nyomott rudakból áll.
M S
NM = x x , Rúderőinek meghatározási módjával a 3.44.
Ix fejezetben, a rudak méretezésével a 3.5ben már
Sx a nyomott övszelvény statikai nyomatéka az x-x foglalkoztunk, a továbbiakban csak a rácsos főtartó
súlyvonalra (cm3), hajlításra is igénybe vett övrúdméretezésével
Ix az egész övszelvény másodrendű nyomatéka foglalkozunk.
(cm4).
Szegecselt tartók esetén a nyomott övszelvény az Hajlított övrúd ellenőrző számítása
övlemezek, övszögacélok és az utóbbiak által fedett
gerinclemezrész gyengítetlen keresztmetszeti területe Rácsos főtartók felső övét, ha a darusín közvetlenül
(3.135. ábra). Hegesztett 1 szelvények esetén az fekszik fel, a keréknyomásból származó hajlításra is
övlemezt és a gerinclemez 6v magasságú részét kell méretezni kell. A felső öv többtámaszú tartóként
beszámítani. E terület y tengelyre vett tehetetlenségi vizsgálandó. A tartó támaszpontjai, a csomópontok
sugarából és a elmozdulnak, a tartóban keletkező nyomatékok
nehezen számíthatók. A hajlítónyomatékok értéke
pontosabb számítás helyett közelítő képletek útján
határozható meg. Ha a tartót két, egymással közel
egyenlő nagy (pl. futómacska-) keréknyomás terheli,
akkor a legnagyobb hajlítónyomaték két csomópont
között
M 0 = ξ 0 Fc;
hajlítónyomaték a csomópontok függőlegesében
M 1 = ξ1 Fc.
F a mértékadó keréknyomás,
3.135. ábra. A nyomott öv szelvénye c a terhelt öv csomópontjainak egymástól való
távolsága,
x0 és x1 értékeit a 35. táblázat tartalmazza. A
táblázatban a a két kerék egymástól való távolságát
jelenti.
Greschik Gyula:
35. táblázat
x0 és xl tényezők értékei
Nyomaték két csomópoint között Nyomaték a csomopontokon

a/c
x0 Mértékadó kerékállás x1 Mértékadó kerékállás
0,1 0,35 -0,17
0,2 0,30 -0,16 2 kerék egy mezőben
0,3 0,27 2 kerék egy mezőben -0,15
0,4 0,24 -0,14
0,5 0,22 -0,15
0,6 -0,16
0,7 -0,16
0,8 -0,16
1-1 kerék a csomóponttói
0,9 -0,16
jobbra és balra levő mezőben
1,0 -0,15
1,1 0,20 1 kerék egy mezőben -0,14
1,2 -0,13
1,3 -0,12
1,4 -0,10
1,5
-0,08 1 kerék
és nagyobb
Greschik Gyula:
4. EMELŐGÉPEK
Az emelőgépek olyan szakaszos üzemű irányban mindig, esetleg más-más irányban is

anyagmozgató gépek, amelyek a terhet függőleges mozgatják. [36], [38], [39], [43].
4.1. EGYSZERŰ EMELŐGÉPEK
A terhet csak függőleges irányban mozgatják. A csavarorsós emelő működtetéséhez az orsón

kifejtendő hajtónyomaték a menetsúrlódás és a
4.11. Emelőeszközök forgófej súrlódásának figyelembevételével:
⎡ d d ⎤
A csavarorsós (4.1. ábra) alacsony hatásfokú ⎢ ( )
M = Q tg α ± ρ 2 ± µ 0 = F r ,
2
0
2 ⎥⎦
k
⎣
emelőeszköz (η=0, 3... 0, 4), terhek alátámasztására ahol emeléskor a +, süllyesztéskor - előjel érvényes; a
használják, főleg építkezési és szerelési munkáknál. csavarmenet középátmérőjének (d ) emelkedési szöge
2
Teherbírása 200 kN-ig, emelési magassága 300 mm-
h
ig szokásos. tgα = .
A teher alátámasztására az orsó felső végén egy π d2
elforgatható szarv van elhelyezve. A csavarorsó
fűrész vagy trapézmenetű. Az orsót az orsó felső h egy menet emelkedése,
részében radiális irányú furatba helyezett kézi rúddal m0 súrlódási tényező a fej és az orsó között,
vagy mindkét forgásirányra átállítható kereplőkarral d0 a súrlódó felület középátmérője,
lehet forgatni. A csavaranya, a csavaremelő Fk a forgatórúdra ható kézi erő,
acéllemezből készült állványába van beépítve. r a kézi erő támadási pontjának távolsága az orsó
tengelyétől.
A felemelt teher rögzítésére a csavaremelőt mindig

önzáróan kell készíteni, tehát a súrlódási szög r≤6°, a
súrlódási tényező m = 0,1, a csavarmenet emelkedési
szöge r < 6°. A csavarorsós emelő hatásfoka
emeléskor
tgα
ηe = .
d
tg (α + ρ ) + µ0 0
d2
Trapézmenetű orsónál r = r', azaz a
horonyhatással módosított félkúpszöggel kell
számolni. Az orsót a Q teher nyomására, az Me
hajtónyomaték, pedig csavarásra veszi igénybe.
Ha a magátmérő d1,
Q M
σ= , és τ = e3 .
4.1. ábra. Csavarorsós emelő
π d12
π d1
4 16
Kézi hajtás és A 50 anyagból készült orsó esetén

Greschik Gyula:
4.2. ábra. Fogasrudas emelő emelkedő fogasrúddal 4.3. ábra. A fogasrudat terhelő erők
megengedhető A szükséges áttétel a hatásfok figyelembevételével

a tehernyomaték és hajtónyomaték hányadosa:
σ 1 = σ + τ ≤ 100…120 N/mm .
2 2 2
Qr
Vasúti kocsi vagy mozdony emelésére i= .
javítóüzemekben csavaros emelőt gépi hajtással is Fk Rη
alkalmaznak. Ez esetben A fogasrúd méretezését az alábbi meggondolások
s1 = 60... 80 N/mm2 alapján végezzük (4.3. ábra). A legnagyobb terhelés
A fogasrudas emelőt emelkedő fogasrúddal (4.2. (Q) nyomásra, a fognyomás (F) vízszintes összetevője
ábra) szerelési munkáknál gépek, vasúti kocsik stb. (F') hajIításra (M') és a Qe=AI erőpár hajIításra (M")
emelésére használják. Általában 20... 100 kN, veszi igénybe a fogasrudat.
ritkábban 200 kN terhelésre készül. Emelési l e
M ′ = F ′ 1 l2 , M ′′ = Q l2 ;
magassága 300.. .400 mm. l l
Az emelő használatakor a fogasrúd felső végén max. M =M' + M", lásd a 4.3. ábrán. A legnagyobb
forgathatóan kiképzett szarvat vagy a fogasrúd alsó feszültség, pedig
végén kiképzett talpat az emelendő tárgy alá helyezik. Q σ M max
Az emelés kézi hajtással, biztonsági kéziforgattyú és σ= + =
fogaskerék-áttételek közbeiktatásával a két helyen bh0 bh02
vezetett fogasrúd fogaiba kapcsolódó fogaskerékkel ⎛ e l ⎞
történik. ⎜ Q + F ′ 1 ⎟ l2
Q ⎝ l l⎠
A hordozható szerelési eszköz könnyű és kis =
bh0
+
bh02 ( N/mm ) .
2
méretű kialakítása céljából a fogaskerekek különleges

evolvens fogazással, kis kerekek 4 foggal és A megengedhető feszültség A 70 anyagra 150 ...
nagyszilárdságú anyagból készülnek. 200 N/mm2, tekintettel a lökésmentes, nyugodt
terhelésre és a kézi hajtásra.
Greschik Gyula:
A folyadéknyomásos (hidraulikus) emelőt nagy

terhek emelésére, 3000 kN-ig, nehéz tartók, hidak
szerelésénél használják. MSZ 6123-68. Emelési
magassága 160 mm.
A folyadéknyomásos emelő (4.4. ábra) két
főrészből áll: a munkahenger (1) dugattyúval (2) és a
folyadékszekrény (3) a szivattyúval (4). A
folyadékszekrény rendszerint össze van építve a
munkahengerrel, de külön is állhat, ilyenkor
hajlékony cső köti össze a hengerrel. A hajtókar (5)
tengelyén (6) levő bütyök mozgatja a szivattyú
dugattyúját (7), amely a szívószelepen (4.5. ábra 1) a
szivattyúszekrényből szív, és balra haladáskor a
folyadékot a nyomószelepen (4.5 ábra 2) a
munkahengerbe nyomja, és ezáltal a dugattyút, ill. a
ránehezedő terhet emeli. A teher süllyesztése vagy
külön szelep (4. 4. ábra 8) nyitásával történik, vagy a
hajtókarnak külső szélső állásba helyezésével egy
ütközőcsavar nyitja a nyomószelepet, és a
munkahengerből a folyadékot visszabocsátja a
szivattyúszekrénybe.
A folyadéknyomásos emelő viszonylag kis méretű.
Az emelődugattyú átmérője
4Q
D= ( cm ) .
pπ
A nagy teherbírást az emelő nagy áttétele biztosítja.
Az áttétel a 4.4. és 4.5. ábra jelölései szerint 4.4. ábra. Folyadéknyomásos emelő
D2 l
i= 2 ,
d a 1 - munkahenger; 2 - dugattyú; 3 -
és ezzel a hajtókar mozgatásához szükséges erő folyadékszekrény; 4 - szivattyú; 5 - hajtókar; 6 -
tengely; 7 - a szivattyú dugattyúja; 8 - szelep a teher
d2 a 1
F =Q ( N). süllyesztésére
D2 η l
A hatásfok h=0, 7-nek vehető.
4.5. ábra. Folyadéknyomásos emelő szivattyúja

1 - szívószelep; 2 – nyomószelep
Greschik Gyula:
A levegőnyomásos (pneumatikus) emelő (4.6. ábra) munkahengert az elosztófejen keresztül vagy a

alkalmazása erősen terjed olyan üzemekben, ahol sűrítettlevegő-hálózattal kötjük össze, vagy a
sűrítettlevegő-hálózat rendelkezésre áll. Előnye a lágy hengerből a levegőt a szabadba engedjük aszerint,
és finom szabályozhatósága és egyszerű szerkezete. hogy emelni vagy süllyeszteni kívánjuk a terhet. A
Öntödében formaszekrény összerakásához, sűrítettlevegő-hálózat nyomásának csökkenése vagy a
gépgyárakban a tárgyaknak megmunkálógépre való hálózat szakadása esetére, a teher lezuhanásának
elhelyezésekor előnyösen használható gépi eszköz. megakadályozására az elosztófej előtt a sűrített
Teherbírása 2, 5... 32 kN, emeIési magassága 0,5 ... levegő hozzávezetésébe biztonsági szelep van
1,5 m. beépítve, amely nem engedi meg a munkahengerben a
Működtetése szabályozókarral történik, amelyet levegő nyomásának csökkenését
egy rugó középhelyzetben tart. A kar állításával a
4.6. ábra. Levegőnyomásos emelő

1 - szabályozókar; 2 - munkahenger; 3 - elosztófej; 4 - biztonsági szelep; 5 - sűrített levegő hálózatának
csatlakozása
Greschik Gyula:
4.12. Csigasorok
A kötélcsigasor (4.7. ábra) álló és mozgó

kötélkorongokból és a korongokon átvezetett
hajlékony függesztőelemből áll. A kötélcsigasor
áttétele a hordkötelek számával egyenlő. Hatásfokát
lásd a 2. 4ben.
A kis áttétel és a teherrögzítő fék hiánya miatt
alkalmazása alárendelt jelentőségű. Kötélcsörlővel
működtetve szerelési munkáknál használják, ebben az
esetben a teherrögzítő fék a csörlőbe van beépítve.
A kézi hajtású, csavarkerekes láncos emelőt (4.8.
ábra), dacára a lánc kellemetlen üzemi
tulajdonságainak, ma is előszeretettel használják,
főleg gépszerelési munkáknál. Szokásos teherbírása 5
... 100 kN, emelési magassága 3 ... 10 m. 4.7. ábra. Kötélcsigasor vázlata
A szereléseknél használatos hordozható
emelőeszközöknél döntő fontosságú a szerkezet csigatengelyének tengelyirányú nyomása működteti a
lehető kis mérete és könnyű súlya. A szerkezet féket (nyomófék). A csavarkerekes lánccsigasor ezen
méretét lényegileg a tehernyomaték szabja meg. kedvező szerkezeti kialakítása biztosítja annak kis
Láncdió alkalmazása esetén a teher karja kicsi (a méretét és kis önsúlyát. A nyomófék rendszerint
kötél lényegesen nagyobb dobátmérőt kíván), és így kúpos fékként van kialakítva, melynek kúpüreget
az emelőműben is kis nyomatékok, ill. erők átviteléről tartalmazó tárcsája (1) kilincsfogakkal van ellátva és a
kell gondoskodni. A lánccsigasornál ezen előnyhöz kereszttartóban (2) elforgathatóan ágyazva. A kúpos
járul még az, hogy a szükséges áttétel beépítésére fékre ható tengelyirányú erőt egy állítható csavar (3)
rendszerint egy csavarhajtás elegendő. Továbbá igen adja át a csigasor vázszerkezetére.
egyszerű a rögzítőfék kialakítása. A csavarhajtás
4.8. ábra. Kézi hajtású csavarkerekes láncos emelő

1 - a nyomófék kilincsfogazású tárcsája; 2 - kereszttartó; 3 - állítócsavar; 4 - a kézilánc lánckereke; 5 -
kilincs
Greschik Gyula:
4.9. ábra. Kézi hajtású, fogaskerekes láncos emelő

1 - tengely; 2 -lánckerék; 3 - fékbetét; 4 - kilincskerék; 5 - tárcsa; 6 - láncdió; 7 - bolygókerekek; 8 -
burkolat belső fogazású fogaskerékkel; 9 - kilincs; 10 -láncterelő
A fék működése a következő: végén menet van, míg a másik vége fogazott. A teher
Emeléskor a csigatengelyre ékelt lánckerék (4) emelésekor a csavaranyaként szereplő húzó lánckerék
kéziláncát húzva, a súrlódás következtében a tárcsa (2) jobbra mozdulva a ferodót (3), a kilincskereket
(1) együtt forog a csigatengellye1. A tengelyirányú (4), a tárcsát (5) a tengelyen kialakított vállnak
nyomóerő a csavar (3) csúcsával érintkező kis szorítja, így a köztük ébredő súrlódóerő a tengelyt
felületen kis súrlódási ellenállást okoz. forgatja. A tengely másik, fogazott vége kapcsolódik
Tehersüllyesztés irányában a kilincsfogakkal ellátott a teheremelő láncot tartó láncdióba (6) ágyazott
tárcsát (1), kilincs (5) rögzíti olyan mértékben, hogy a bolygókerekekkel (7), amelyek a belső fogazású
kúpos fék súrlódási nyomatéka a teher süllyedését fogaskerékként kiképzett burkolaton (8) gördiilnek le,
biztosan megakadályozza. A teher süllyesztéséhez a és az áttételt szolgáltatják.
kéziláncon akkora húzóerőt kell kifejteni, hogy az Süllyesztésnél az irány megfordul, mert a húzó
abból eredő hajtónyomaték a kúpos fék súrlódási lánckerék balra mozdul, a kilincs (9) a fogazott
nyomatékának és a csigatengelyre visszaható kilincskereket (4) rögzíti, így a súrlódóerő megszűnik,
tehernyomatéknak a különbségét legyőzze. a súrlódó fékszerkezet oldódik. A teher nyomatéka a
A csavarhajtásos lánccsigasor rossz hatásfoka miatt bolygószerkezeten keresztül a tengelyt forgatva a
újabban fogaskerekes lánccsigasort használnak (4.9. féket működteti. A teherlánc esetleges fennakadását
ábra). A fogaskerekes lánccsigasorba teherrögzítő a.. L alakú láncterelő (10) megakadályozza.
fékként a biztonsági forgattyúnál ismertetett, A fogaskerekes lánccsigasor a csavarhajtásos
csavarorsóval működtetett tárcsás féket építenek be lánccsigasorral szemben ugyan jobb hatásfokú
(1. 3.66. ábra 2 ... 5). A kis méretek elérésére (h=0,70 ... 0,85 szemben az h=0,55 ... 0,70-dal),
bolygófogaskerékáttétellel (7) készül. MSZ 6706-75. tömege azonban kb. 40%-kal nagyobb.
A fogaskerekes lánccsigasornál a tengely (1) egyik
Greschik Gyula:
1. állás. Nehezebb terhek emelésére (az ábrán

4.13. Csörlők feltüntetett) mindkét fogaskerék pár 4, 5 és 6, 7 be
van kapcsolva.
A terhet emelő vagy vontató hajlékony vonóelem 2. állás. Tehersüllyesztéskor a 4 kis fogaskerék a 6
(kötél, lánc) mozgatására szolgáló szerkezeti egységet és 5 fogaskerekek között van. A süllyesztés fékkel
csörlőnek, bányászatban vitlának nevezik. A csörlők szabályozva végezhető.
általában a kötél felcsévélésére szolgáló kötéldobból, 3. állás. Kis terhek gyorsabb emelésére a 4 kis
hajtásból és a közöttük elhelyezett áttételekből és fogaskerék a 7 dobfogaskerékkel kapcsolódik
fékből állanak. Kivitelben igen különbözőek aszerint, közvetlenül. Csak egy áttétel van bekapcsolva,
hogy a csörlőt milyen célra használják. Építési csörlő, azonban az előtéttengely a féktárcsával a 6 fogaskerék
vontató csörlő, hajócsörlő, villamos hajtású útján bekapcsolt marad.
kötélcsörlő, villamos emelődob stb. Minden daruteher A forgattyútengely (3) e három állásban a (8)
emelőműve, amelynek teherfüggesztő eleme kötél, pl. kallantyúval megfelelő állítógyűrűk között rögzítve
a futódaru macskájába épített emelőmű, ugyancsak van.
kötélcsörlő, amely kötélcsigasorral van kiegészítve. Rögzítőfékként (9) a már ismertetett kilincskerekes
Mivel a kötélcsörlők lényegileg azonos elv szerint fék (lásd 3.39. ábrát) van beépítve. A csörlővázat két
épülnek fel, ezért ezek közül csak néhány gyakrabban pajzslemez (10) alkotja, melyeket három távolságtartó
alkalmazott jellegzetes csörlő szerkezeti csavar (11) köt össze.
kialakításával foglalkozunk. Kézi hajtású, csavarkerekes falicsörlőt tüntet fel a
Az építőipari csörlők szereléséhez 2 ... 50 kN 4.11. ábra. A dobtengely és a csigatengely hegesztett
terhelésig, ideiglenes jellegű használatuk miatt vázra van erősítve. A kéziforgattyú karja állítható,
gyakran kézi hajtással, nagy kötélhossz felcsévélésére hogy kis terhet gyorsan lehessen emelni. A
készülnek; kötélcsigasorral kiegészítve, nagyobb süllyesztést és álló helyzetben a teher rögzítését a
tömegű terhek emelésére alkalmasak. csavarkerekes lánccsigasornál már ismertetett
Két fogaskerékpár áttételű, kézi hajtású építőipari nyomófék biztosítja.
csörlő elrendezése a 4.10. ábrán látható. A dob (l) és Szereléseknél használatos, könnyen áthelyezhető
a kéziforgattyú (2) között az áttétel változtatható a villamos hajtású kötélcsörlő elrendezése látható a
forgattyú tengelyének axiális irányú áthelyezésével. A 4.12. ábrán.
forgattyútengelynek (3) három állása van:
4.10. Kézi hajtású építőipari csörlő

J - kötéldob; 2 - kéziforgattyú; 3 - forgattyútengely; 4-7 - fogaskerekek; 8 - forgattyútengelyt rögzítő kar; 9 -
rögzítő szalagfék; 10 - pajzslemezek; 11 - távolságtartó csavar
Greschik Gyula:
4.11. ábra. Kézi hajtású csavarkerekes falicsörlő
4.12. ábra. Villamos hajtású kötélcsörlő
villamos emelődobot használnak. A villamos

4.14. Horogüzemű emelőszerkezetek emelődob olyan emelőszerkezet, amelynél az
emelőmotor, a fogaskerék-áttételek, a kötéldob és a
Fő része: a kötéldob, a kötélcsigasor a fék zárt egységet képeznek. A 4.13. ábrán feltűntetett
horogszerkezettel, a hajtómotor a fogaskerék- emelődob középső részén van a kötéldob (1), mellette
áttételekkel, a fék és a végálláskapcsoló, amelyek az egyik oldalon a kúpos forgórészű hajtómotor (2), a
hengerelt acélból készült hegesztett alapkeretre másik oldalon a fogaskerékhajtás (3). A fék (4)
vannak szerelve. nyitását a motortengely axiális irányú elmozdulása
Villamos emelődob. Kézi hajtású és villamos végzi. (Lásd 105. o.). A kötéldob el van látva egy
hajtású köté1csörlők helyett növekvő mértékben kötélvezető szerkezettel (5), amely a
Greschik Gyula:
167. oldal
4.13. ábra. Villamos hajtású emelődob (BALKANCAR, Szófia)

1 - kötéldob; 2 - kúpos forgórészű hajtómotor; 3 - fogaskerékhajtás; 4 - fékszerkezet; 5 - kötélvezető szerkezet
Greschik Gyula:
kötelet ferde húzás vagy kötéllazulás esetén is a A kézi hajtású csörlő fogaskerekeinek áttételét
kötéldob hornyaihoz vezeti. Az emelődob minden tehernyomaték és kézierő-nyomaték viszonya adja
része burkolt. (4.11. ábra).
A villamos emelődob fő előnyei a kis M2 QDd
helyszükséglet, védett, zárt kivitel, kis önsúly, i= = = i1i2 …
M kη 2 zFk R f η
egyszerű kezelés és karbantartás.
A villamos emelődob azon kevés gépi hajtású Q az emelendő teher (N),
emelőszerkezetek közé tartozik, amelyek nagy Dd a dobátmérő (cm),
számban kerülnek felhasználásra, és így sorozatban Fk kézi erő a forgattyún (N), nagyságának
gyártják. felvételére lásd 3. 36. kézi hajtás fejezetét és a 3. 65.
A villamos emelődob méretezése azonos az ábrát,
emelőművek méretezésével. A kis méret és súly Rf a forgattyú karja (cm),
elérésére nagy szilárdságú anyagokat alkalmaznak. h az emelőszerkezet hatásfoka, h = hd•h1•h2…
A 4.14. ábra darabáru rakodására szolgáló hd a kötéldob-hatásfok,
portáldaru emelőszerkezetét mutatja. A nagy emelési h1, h2 az egyes áttételek hatásfoka.
magasságra és nagy emelési sebességre alkalmazott,
egységes szerkezeti tömböt alkotó emelőszerkezet
Gépi hajtású emelőszerkezeteknél a beépítendő
részei: (1) peremes motor, (2) zárt fogaskerék-
áttétel számítása egyszerűbb, mert rendszerint adott a
hajtómű, (3) közdarab, (4) féktárcsa, (5) fék
hajtómotor fordulatszáma (nm) és a teher emelési
szerkezet, (6) elektrohidraulikus féklazító, (7)
sebessége (ve m/min). Így a szükséges áttétel
kötéldob és (8) kötél. Az emelőszerkezet az acél
szerkezetre három ponton, a két dobcsapágy (9) és nm
i= = i1 ∗ i2 * i3 … ,
(10) vonórúd útján támaszkodik. Meghibásodás nd
esetén könnyen és gyorsan cserélhető a teljes ahol a dob fordulatszáma
emelőszerkezet. zve
nd = ,
A kötélcsörlők és emelőszerkezetek méretezése. Dd π
és z a kötélcsigasor áttétele.
Kiindulási alap a sodronykötél méretének Az emelőszerkezetbe beépítendő áttételt
megállapítása, valamint az alkalmazható legkisebb rendszerint több fokozatban, i1 i2 stb.
kötéldob és kötélkorong méretének megválasztása. fogaskerékpárokkal vagy csavarhajtással valósítják
(Lásd 2. 1 26. old.) meg.
4.14. ábra. Portáldaru emelőszerkezete (MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR)

1 - peremes motor; 2 - ~árt fogaskerék-hajtómű; 3 - közdarab; 4 - féktárcsa; 5 - fékszerkezet; 6 -
elektrohidraulikus féklazító; 7 - kötéldob; 8 - emelőkötél; 9 - dobcsapágyak; 10 - támasztórúd
Greschik Gyula:
Állandó üzemű vagy nehéz üzemű (kohászati)

daruknál valamennyi fogaskerékpárt zárt házba építik
be a jobb hatásfok, nagyobb élettartam és könnyű
karbantartás érdekében. Nyitott fogaskerekek esetén a
fogmoduIlal 5 ... 7 mm alá nem mennek le, mert az
alátámasztó acélszerkezet rugalmas deformációja
miatt a kisebb modulú fogazásnál megkívánt pontos
tengelytáv nem tartható be. Az egy fogaskerékpárral
megvalósítható áttétel fogaskerék szekrényben és
nyitott dobfogaskeréknél 6 ... 8-szoros, egyébként a
nyitott kerekeknél 4 ... 6-szoros. 4.15. ábra. Kétköteles markoló egymotoros
Csavarhajtást, annak ellenére, hogy kis emelőszerkezete
helyszükséglet mellett nagy áttétel építhető be, ma 1 - oldható tengelykapcsoló; 2 --; tengelykapcsoló
már állandó üzemű gépi hajtású emelőszerkezetekben fékezhető tárcsája; 3 - fogaskerék csőtengelyen; 4 -
a rossz hatásfok miatt nem alkalmaznak, legfeljebb rögzítőfék
kézi hajtású szerkezetekben vagy kis teljesítményű
segédüzem jellegű gépi hajtásoknál (pl. képest visszamarad vagy előre halad. A markoló
fogószerkezet-működtetés). emelőműtől megkívánjuk tehát, hogy a tartókötél
Emelőszerkezetben a féket általában a legnagyobb felvételére szolgáló tartódobot és a zárókötél
fordulatú tengelyen, rendszerint a hajtómotor felvételére szolgáló záródobot egymástól függetlenül
tengelyén helyezik el, ahol a legkisebb fékező lehessen működtetni. E követelmények teljesítésére
nyomatékú, ill. legkisebb méretű fék alkalmazható. A különféle elrendezésű markoló-emelőművek vannak
fékezett tengely és emelődob között beépített használatban.
áttételeknek kényszerkapcsolattal kell a hajtó A legegyszerűbb az egymotoros markoló-
nyomatékot átvinni, tehát nem alkalmazható szíjhajtás emelőszerkezet (4.15. ábra). A két kötéldobnak (T és
vagy bármilyen más súrlódókapcsolat, amelyek az Z) össze vagy szétkapcsolása oldható
emelés biztonságát veszélyeztetnék. tengelykapcsolóval (1) történik. A tengelykapcsoló
Ugyancsak az üzem biztonsága, a balesetveszély fékezhető tárcsája (2) csőtengely útján van a (3)
csökkentése érdekében a gépi hajtású fogaskerékkel összekötve. Fontos követelmény a
emelőszerkezetekben fellépő lökésszerű terhelések tengelykapcsolónak kis csúszást is megengedő lágy
miatt a fogaskerekek anyaga acél, ill. acélöntés, és működése, mert a tartódobnak hirtelen bekapcsolása
csupán a kis teherbírású kézi hajtású nagy dinamikus lökést vinne az emelőműre, amely
emelőszerkezeteknél engedhető meg az öntöttvas gyors elhasználódást, sőt géprésztörést okozna. A
fogaskerék alkalmazása. motortengelyen elhelyezett rögzítőfék (4) az
emelőszerkezetet álló helyzetben rögzíti.
4.15. Markolós emelőszerkezetek A különböző markolóműveletek az egymotoros
markoló-emelőszerkezetnél a 36. táblázatban felsorolt
A kétköteles markoló üzeménél két kötélrendszert kapcsolásokkal végezhetők.
kell mozgatni. A markoló emelésekor vagy Az egymotoros markoló-emelőszerkezet üzemében
süllyesztésekor mindkét kötélnek azonos sebességgel a markolónyitás után a nyitott markoló süllyesztésére
kell futnia, nyitáskor és záráskor pedig a zárókötél a való áttéréskor a kapcsolón legalább annyi forgató-
tartókötélhez
36. táblázat
KapcsolóálIások markolóműveleteknél
T Z 1 2
Markoló művelet Motor
dob dob kapcsoló fék
Markolás fel áll fel ki nyitott
Zárt markoló emelése fel fel fel be nyitott
Zárt markoló süllyesztése le le le be nyitott
Nyitás le áll le ki zárt
Nyitott markoló süllyesztése le le le be nyitott
Nyitott markoló emelése fel fel fel be nyitott
Greschik Gyula:
nyomaték átvitelét kell biztosítani, mint amennyivel Ugyanez áll süllyesztéskor: a jobban terhelt motor
csökken a féknyomaték (különben a markoló zuhanás előresiet, és a terhet átadja a kevésbé terhelt
közben hirtelen zár). A kapcsolót és féket egy motornak.
emeltyűvel vezérlik, amelynek három állása van: Mások az üzemviszonyok a terheletlen nyitott
1. kapcsoló ki, fék nyitott (markolás), markoló emelésekor, ill. süllyesztésekor. Ebben az
2. kapcsoló be, fék nyitott (emelés, süllyesztés esetben a tartókötél a markoló önsúlyával terhelt, a
zárt és nyitott markolóval), zárókötél pedig terhelés nélkül fut (fel gyorsabban, le
3. kapcsoló ki, fék zárt (nyitás). lassabban), ennek következtében a markoló lassan
záródik. A záródás ideje csökkenthető, ha a motorokat
A kezeléshez tehát egy kormányhenger és egy rövidrezártan, azaz ellenállás nélkül járatjuk [lásd az
emeltyű szükséges. aszinkron motor jelleggörbéjét (3.47. ábra)].
A kétmotoros markoló-emelőszerkezet (4.16. ábra) Üzem közben tehát akkor járunk el helyesen, ha
két, egymástól függetlenül működő, teljesen mielőbb az utolsó fokozatra kapcsoljuk a
egyforma, egydobos emelőműből áll, amelyekből az kormányhengert. Nagy emelési magasság esetén
egyik a zárókötelet, a másik a függesztőkötelet süllyesztéskor a markoló nyitását markolás előtt
csévéli. Mindkét emelőműnek külön hajtómotorja korrigálni kell azáltal, hogy a tartókötéldob
van, amelyeket egy-egy kormányhenger vezérel. A hajtómotorját lassabban járatjuk.
markolóüzem minden művelete a két kormányhenger Régebben a kétmotoros markoló emelőszerkezetnél
állításával elvégezhető. Fékként csak a minden a két emelőmű között üzem közben beiktatható
emelőműnél szükséges rögzítőfék van beépítve. Ha kényszerkapcsolatot alkalmaztak a két dob pontos
mindkét dob azonos forgásértelemben forog és együttfutása érdekében. Helyes üzemeltetéskor a
azonos kerületi sebességgel, akkor a zárt vagy nyitott, bekapcsolás előfeltétele, hogy a két motor lehetőleg
vagy éppen feles állásban nyitott markoló emelhető azonos fordulattal járjon, különben a villamos
vagy süllyeszthető. A dobok egymáshoz képest berendezésben a nagy áramlökések és a gépi
történő elmozgásakor a markoló záródik, vagy nyílik, részekben az erős dinamikai erőhatások nagy
tehát emelés vagy süllyesztés közben is lehet a igénybevételeket és üzemzavart okozhatnak.
markolót nyitni vagy zárni. Ennek jelentősége akkor Biztonsági berendezések, villamos reteszelések
van, ha szűk nyíláson kell a markolóval áthaladni alkalmazásával a hátrány kiküszöbölhető, azonban ez
(hajórakodás). az emelőszerkezetet bonyolulttá teszi.
A két dob együttfutásakor külön mechanikai A kétmotoros, bolygóműves markoló
kapcsolat a két emelőmű között nem szükséges, mert emelőszerkezetnél az egyszerű kétmotoros markolós
a villamos motor Üzemi tulajdonságai ezt feleslegessé emelőszerkezet előbb ismertetett hátránya (a nyitott
teszik. Ugyanis zárt, terhelt markoló emelésekor a markoló süllyesztéskor záródik) nem áll fenn.
terhelés önműködően egyenlően oszlik el, mert ha Vázlatos elrendezése a 4.17. ábrán látható. Működése
eltérés van, akkor a túlterhelt motor kisebb fordulattal a következő:
(nagyobb szlippel) jár, és a kevésbé terhelt motor Ha az Mz zárómotor áll, az 1 jelű fék zárt, ennek
gyorsabban járva hamar utoléri. következtében a bolygókerekes hajtómű napkereke is
áll. Az MT tartómotor bekapcsoláskor a
fogaskerékáttételeken keresztül a T és Z dobokat
hajtja. Az áttételek Úgy vannak megállapítva, hogy a
két dob együtt forog fel vagy le irányban, és a
markoló nyitott vagy zárt állapotban emelhető vagy
süllyeszthető.
Ha az MT tartómotor áll, a 2 jelű fék zárt, az Mz
zárómotorral a bolygókerékhajtáson keresztül a Z dob
hajtható, és ezzel a markoló nyitása vagy zárása
elvégezhető.
Mindkét motor egy időben is bekapcsolható, és
ebben az esetben menet közben nyitható vagy zárható
a markoló.
A bolygóműves, kétmotoros markoló
emelőszerkezet kezelése igen egyszerű. A két dob
pontos együttfutása biztosított. Kényes a zárás
4.16. ábra. Kétmotoros markoló-emelőszerkezet befejezésének időpontja, mert az MT motor emelésre
Greschik Gyula:
4.17. ábra. Kétmotoros, bolygóműves markoló-emelőszerkezet

1 - zárómotor rögzítőféke; 2 - tartómotor (rögzítőféke
való késői bekapcsolása esetén a zárókötél emeli a kormányhenger kezelésével járó megerőltetőbb
teljes súlyt. A tartó- és a zárókötél egyenletes vezérlési munka miatt csak kis terhelésre, legfeljebb
terhelése érdekében a zárómotor fékjét (1) csak a 50 kN-ig alkalmazzák. A kétmotoros markoló
terhelés felének fékezésére állítják be, így túlterhelés emelőszerkezetek közül újabban az egyszerű
esetén megcsúszik. A hajtómotorok nagysága felépítésű kapcsoló, ill. bolygómű nélküli markoló
különböző. Az Mz zárómotor bekapcsolási ideje és emelőszerkezet használata terjed. Igaz ugyan, hogy a
átlagos terhelése lényegesen kisebb, mint az MT bolygóműves kétmotoros markoló emelőmű tökéletes
tartómotoré. működésű és egyszerű kezelésű, azonban a
Összehasonlítva rakodási teljesítmény bonyolultabb mechanizmusa és költségesebb
szempontjából a markoló-emelőmű-kiviteleket, nagy karbantartása miatt előnyösebb az egyszerű
teljesítmény a kétmotoros emelőművekkel érhető el. kétmotoros markoló emelőszerkezet használata.
Az egymotoros emelőművet a kéziemeltyű és
4.2. FUTÓMACSKÁK
A futómacskák emelőműből és futóműből állnak, mozgatás a teher vagy a horog vontatásával történik
amelyek a terhet függőlegesen és egy irányban (MSZ 6707-75).
vízszintesen szállítják.
Amennyiben a futómacska továbbítására a kézi
vontatóerő nem elegendő, a futókerekeket áttétel
4.21. Kézi mozgatású futómacska
A legegyszerűbb futómacska az egy tartón felülfutó

futómű (4.18. ábra) a kengyelbe akasztott
emelőművel (csigasor, pneumatikus emelő stb.). A
futómű az I gerenda felső síkján gördülő egy vagy két
futókerékből, a két pajzslemezből és a lemezeket
összefogó kengyelből és futókerékcsapokból áll. A
vízszintes irányú 4.18. ábra. Egy tartón felülfutó futómű
Greschik Gyula:
4.19. ábra. Egy tartón alulfutó kézi mozgatású futómű

1 - kézi lánckerék; 2 - láncvezető; 3 - pajzscsapágy; 4 - pajzslemez; 5 - kis fogaskerék; 6 - fogaskerék a
hajtott futókerék peremén; 7 - pajzslemezeket összekötő csavar távolságtartó csővel; 8 – kengyel
közbeiktatásával húzólánccal hajtják (4.19. ábra). Az egy tartón alulfutó villamos emelődobos
Teherbírása 5 ... 50 kN (MSZ 6708-75). futómacska gyakran alkalmazott emelőszerkezet
Az emelési magasság jobb kihasználása céljából raktárak, kisebb műhelyek kiszolgálására, kazánházak
beakasztott csigasor helyett futóművel összeépített szén- és salakszállítására. Ívben is vezethető,
emelőszerkezetet használnak. A 4.20. ábra az egy legkisebb sugár kb. 3 m, teherbírása 5 ... 50 kN-ig
tartón alulfutó kézi mozgatás ú futómacskát ábrázolja, szokásos. Haladási sebessége kb. 30 m/min.
kézi mozgatás ú futóművel. Teherbírása 5 ... 50 kN A két főtartón futó villamos hajtású futómacska
között szokásos. (4.22. ábra) az emelőgépekben igen gyakran
alkalmazott szerkezeti egység. Önálló emelőgépként
ritkán alkalmazzák. Három főrészből áll: az
emelőműből (motor, fék, áttételek, kötéldob,
teherfelfüggesztés), macskamozgatóműből (motor,
áttételek, futókerekek) és az előbbi kettőt alátámasztó
macskavázból.
Helyesen kialakított a futómacska akkor, ha az
alábbi követelményeket kielégíti:
1. Tömör felépítésű. Méreteiben elsősorban minél

alacsonyabb, másodsorban hossza és szélessége
lehetőleg kicsi legyen.
4.20. ábra. Kézi mozgatású, egy tartón alulfutó

macska
4.22. Villamos hajtású futómacska
Az egy tartón alulfutó villamos futómacskát tünteti

fel a 4.21. ábra. A futómű hajtása peremes motorral,
közbeiktatott fogaskerék-áttételekkel történik. Az 4.21. ábra. Villamos emelődobos, egy tartón
emelőszerkezet villamos emelődob. Kezelése a alulfutó, kétmotoros macska
földről történik a futómacskáról hajlékony kábelen
lefüggő kapcsolók útján.
Greschik Gyula:
4.22. ábra. 50 kN teherbírású B típusú futómacska (KOGÉPTERV-GANZ-MÁVAG) 1 - emelőmotor; 2 -

kétpofás rögzítőfék; 3 - az emelés zárt hajtóműve; 4 - kötéldob; 5 - darukötél; 6 - 5 Mp teherbírású
horogszerkezet; 7 - kiegyenlítő kötélkorong; 8 - macskamotor; 9 - macskahaladás kétpofás fékje; 10 -
macskahaladás zárt hajtóműve; 11 - rugós ütköző; 12 - macskaváz
Greschik Gyula:
lásd a 4.23. ábrán, amely a 4.22. ábrán feltüntetett

futómacskán alkalmazott hajtómű és dob közötti
kapcsolatot mutatja.
A futómacska emelő hajtóművét és a hajtómotort
összekötő rugalmas tengelykapcsolót úgy képezik ki,
hogy a tengelykapcsoló egyik fele féktárcsaként van
kialakítva, és úgy helyezik el, hogy a fék még akkor
is rögzítve tartja az emelőművet, ha a motort csere
céljából eltávolítják.
A macskamozgatás (4.24. ábra) sebessége
általában kicsi, féket mégis rendszerint alkalmaznak.
A fék felszerelése elengedhetetlen, ha a tengelyek
gördülőcsapágyazásúak, továbbá ha pontos megállás
szükséges (kényesebb szerelési munkák végzésénél),
vagy nagyobb haladási sebességű (vm> 40 m/min) a
futómacska, és a szabadban dolgozik, ahol a
szélnyomással semben a futómacskát fékkel rögzíteni
kell. A macskamozgató szerkezet hasonló a futódaru
hídhajtó szerkezetéhez, és méretezése ahhoz hasonló
módon végezhető (lásd a továbbiakban a 4.31.
fejezetben).
A macskaváz hengerelt acélból (A 38 B) hegesztve
készül. A macskaváz pontos számítása bonyolult
feladat, mivel az összehegesztett váz statikailag
többszörösen határozatlan tartószerkezet. Méretezése
közelítőleg úgy történik, hogy az egyes tartókat gépi
4.23. ábra. Emelés} hajtómű és kötéldob kapcsolata részekből (dob, kötélkiegyenlítő korong stb.) eredő
1 - kötéldob; 2 - dobtengely; 3 - tengelykapcsoló; 4 terhelésekre kéttámaszú tartóként méretezzük. Az
- belső fedél; 5 külső kétrészű fedél; 6 - labirinttárcsa; egyes tartókról a kapcsolódó tartóra jutó terhelést is
7 - kétsoros beálló golyóscsapágy 8 - hajtómű- figyelembe véve, az egyes tartók méretezését sorban
kapcsol6fél (lassú tengely) egymás után elvégezhetjük. Megengedhető feszültség
a fenti acélanyagra sm=80 N/mm2•
2. Minden része legyen üzembiztos, különösen a Az emelőgépekben nagyszámban felhasználásra
teherrögzítő fék. kerülő villamos hajtású futómacskák hazánkban
3. A karbantartás és az egyes cseré1endö tipizálva vannak (KOGÉPTERV). A tipizálási elv
alkatrészek könnyű szerelése legyen biztosítva (kötél, alkalmazása jelentős megtakarítást eredményez: a
fékpofa, futókerék stb.). tervezésnél a meglevő típusok felhasználásával, a
4. A. terhelés eloszlása a futókerekekre lehetőleg gyártásnál. ahol a sorozatgyártás következtében az
egyenletes legyen, ezáltal a macskapálya előállítási költségek csökkennek. és a karbantartásnál
(daruhídfőtartó) igénybevétele kedvezőbb a megszokott típus egységes karbantartásával és a
A villamos hajtású futómacska gépi részei az eddig közös tartalék alkatrészekkel.
megismert gépelemekből állnak. A fogaskerék- A futómacskák felhasználási területe igen tág, és a
áttételek zárt házban vannak elhelyezve. A hajtómotor felhasználó hely üzemviszonyai igen különbözőek. A
és hajtómű között rugalmas tengelykapcsolót kell különféle típusok számának csökkentése érdekében a
alkalmazni, hogy a macskaváznak különböző futómacskák üzemi feltételeik szerint három típusban
nagyságú terhek emeléséből eredő rugalmas készülnek.
behajlásai a gépi részek üzemében zavart
(csapágyfeszülést) ne okozzanak. A) Könnyű üzemű futómacska. Kis sebességű,
A fogaskerékszekrény és a kötéldob között olyan ritka üzemre 1. üzemi csoportbeosztású.
zárt, külső-belső fogazású, önbeálló tengelykapcsolót B) Közepes üzemű futómacska. Közepes
alkalmaznak, amely önműködően kiegyenlíti a sebességű, egy-két műszakos üzemre, II. üzemi
macskaváz terhelés alatti deformációit és az esetleges csoportbeosztású.
kisebb szerelési pontatlanságokat. A beépítés módját
Greschik Gyula:
175. oldal
4.24. ábra. Futómacska mozgatóműve (KOGÉPTERV-GANZ-MÁVAG)

1 - hajtómű; 2 - tengely; 3 - hajtott futókerék; 4 - sarokcsapágyház; 5 _ közdarab; 6 - peremes motor; 7 - rugalmas, dugós tengelykapcsoló; 8 - kétpofás
fék; 9 - féklazító; 10 - heveder; II - bak; 12 - macskaváz
Greschik Gyula:
C) Nehéz üzemű futómacska. Nagy sebességű,

gyakori maximális terhelésű, éjjel-nappali üzemre,
III.-IV. üzemi csoportbeosztású.
Az A típusú futómacska kisebb élettartamú, mint a

B típusú. A B és C típusú futómacska felépítése és
elrendezése a 4.22. ábra szerinti. A típusmacskáknál
valamennyi fogaskerék zárt házban van elhelyezve.
A futómacska teherbírását az emelendő legnagyobb
teher szabja meg. Ahol ritkán van szükség a
maximális teher szállítására, túlnyomóan kisebb
terheket emel, ott a két emelőműves futómacskát
alkalmazzák. A két emelőműves futómacskán a
maximális teher emelésére szolgáló főemelőművön
kívül egy kisebb teherbírású, de nagyobb sebességű
segédemelőművet helyeznek el.
50 ... 500 kN teherbírású egy és két emelőműves
két tartón futó futómacskák tömegeire a 4.25. ábrán
közölt diagram ad tájékoztatást.
Gyakrabban használt különleges futómacska még a
markolós futómacska, amelynél a horogüzemű
emelőszerkezet helyett az egy- vagy kétmotoros
4.25. ábra. Futómacskák tömege közepes üzemre
markolós emelőszerkezetet építik be. A kezelőkosár
(II. üzemi csoport)
rendszerint a macskavázra van felfüggesztve azért,
hogy a kezelő a markoló működését jól láthassa.
4.3. FUTÓDARUK
Darunak általában emelőműből és mozgatóműből tartón (szekrénytartón) (2) elhelyezett

vagy -művekből álló szerkezetet nevezünk, amellyel a macskapályasínen halad. A főtartók a daruhíd
teher függőlegesen és egy vagy több irányban futókerekeit tartalmazó kerékszekrénybe (3) vannak
vízszintesen szállítható. Két alaptípusa a futódaru és a kötve. A főtartókkal párhuzamosan elhelyezett járdák
forgódaru. A legtöbb darutípus ezen alaptípusoknak a (4) a hídhaladáshajtás (5) és a kezelőjárda felvételére
kívánt cél szerinti módosításából vagy kiegészítéséből szolgálnak. A darukezelőfülke (6) a hídhajtásoldalon
áll. a főtartóra és a kerékszekrényre van függesztve. A
A futódaru a leggyakrabban használt és legjobban daru áramellátását a darupálya menti
elterjedt darutípus. A futódaru fő alkalmazási területe csúszóvezetékről (7), a futómacska pedig rendszerint
téglalap alapú műhelyek, raktárak kiszolgálása [40]. a hídhajtással ellentétes oldalon elhelyezett (8)
A futódaru munkaterülete a két vízszintes irányú szigetelt, hajlékony kábelen kapja.
mozgás, a macskahaladás és a hídhaladás A főtartó kis terhelések és kis fesztávolság esetén
következtében a műhely terület legnagyobb részére hengerelt 1 acél, nagyobb terheléseknél lemeztartó,
kiterjed (4.26. ábra). A daruhoroggal nem érhető el a nagyobb fesztávolság (1) 12... 14 m) esetén pedig
futómacska szélső állásában a horog, és fal közötti szekrény tartó.
távolságnak és a műhely két végén a fél A daruhíd a darupályára általában négy
daruszélességnek megfelelő területsáv. Ennek a daru futókerékkel támaszkodik, amelyekből két szemben
által ki nem szolgál ható területnek csökkentése fekvő (kerékszekrényenként 1-1 db) hajtott. A
érdekében kell a futómacskát minél kisebb futókerekek tengely távolsága a beékelődési veszély
méretekkel, tömör elrendezéssel tervezni. és a futókerék peremsúrlódásának csökkentése
Egy hárommotoros B típusú futódaru elrendezését érdekében a fesz- távolság min. 1/5... 1/7-ére vehető.
mutatja a 4.26. ábra. A futómacska (1) a daruhídfő-
Greschik Gyula:
4.26. ábra. B típusú csarnoki fut6daru (KOGÉPTERV~GANZ-MÁVAG)

J - futómacska; 2 - daruhíd főtartó: 3 - kerékszekrény: 4 - járda; 5 - hídhaladáshajtás: 6 - darukezelő fülke; 7
- daru pálya menti csúszóvezeték: 8 - futómacska áramellátására szolgáló hajlékony kábel: 9 - áramszedő
kosár
ahol Gh a daruhíd súlya a híd hajtás gépi részeinek

4.31. A hídmozgatómű súlyával együtt (kN).
A közepes üzemű daruhidak acélszerkezetének
Elrendezése a 4.27. ábrán látható. A hajtott önsúlyára a 4.28. ábrán közölt diagram nyújt
futókerekeket összekötő közlőműtengely tájékoztatást.
gördülőcsapágyakkal van alátámasztva. A Gm a futómacska önsúlya, lásd 4. 25. ábra,
közlőműtengely egyes tengelydarabjai (max. 6 m) Q a futómacska teherbírása (kN),
merev tengelykapcsolókkal (tárcsás) vannak l a daruhíd. fesztávolsága (m),
összekötve. Nagyobb fesztávolságú daruknál a két e a horog szélső állásának és a darupályasín
szélső, a futókeréktengellyel kapcsolódó tengely közepének távolsága (4. 26. ábra e1 vagy e2 mérete.)
nincsen csapágyakkal alátámasztva, azok a A futódaru vontatásához szükséges vonóerő
futókerekek hajtását fogas tengelykapcsolók útján Z = ( Gh + Gm + Q ) wö
biztosítják, amelyek a közlőműtengelyhez képest a ahol wö a futókerék vontatási ellenállástényezője
lengőtengely kismértékű szögeltérését megengedik. (lásd 2. 61. fej.)..
Ilyen módon lehetővé válik a hajtott futókerekek A szükséges hajtómotor-teljesítmény egyenletes
pontos beállítása. A közlőműtengely hajtása a sebességű üzemben
tengelyvégek lehető egyforma elcsavarodása Zvd
érdekében a daruhíd közepén van elhelyezve. A Ph = ( kW ) ,
hajtószerkezet zárt fogaskerékszekrényből, 1000η
hajtómotorból és fékből áll. ahol vd a hídhaladás sebessége (mis),
A hídmozgatómű méretezése. A futókerekek h a hídhajtás hatásfoka, amely 0,85 ... 0,90-ra
méretezésekor az előforduló legnagyobb vehető.
keréknyomást kell figyelembe venni, amely a terhelt A közlőműtengely méretezésénél figyelembe
futómacska szélső állásában áll elő. veendő az a körülmény, hogy a középen elhelyezett
Négykerekű futódaru esetén hajtóműtől jobbra vagy balra vezető tengelyen
Gh Gm + Q l − e átviendő
Fmax = + ( kN ) ,
4 2 l
Greschik Gyula:
4.27. ábra Hídmozgatómű elrendezése

178. oldal
1 – hídmozgató mű; 2- hajtott futókerék; 3 – sarokcsapágyház; 4 – fogaskapcsoló; 5 – merev tengelykapcsoló; 6 – csapágyház; 7 – tengelykapcsoló
burkolata; 8 – kettős működésű kétpofás fék; 9 - csapágyház
Greschik Gyula:
A teljes daru haladó és forgó mozgást végző

elemeinek az előírt Vd daruhaladási sebességre való
felgyorsításához szükséges nyomaték a
motortengelyen (lásd 3. 31. fejezet)
⎛ I ′ I ′′ ⎞ nπ
M di = ⎜ I + ∑ + ⎟ ( Nm ) .
⎝ η ′ η ′′ ⎠ 30ti
A haladó mozgást végző elemek motortengelyre
redukált tehetetlenségi nyomatékához (I'') képest a
motorforgórész, tengelykapcsoló, féktárcsa (I), a
fogaskerekek, futókerekek stb. (I') motortengelyre
redukált másodrendű nyomatéka lényegesen kisebb.
Futódaru-hídmozgatóműnél elegendő a zárójelben
levő első két tagot az utolsó tag 10-20%-ával
figyelembe venni, azaz
α J ′′ nπ
M di = , ahol α = 1,1…1, 2.
4.28. ábra. Daruhíd acélszerkezetének tömege η 30ti
közepes üzemre (II. üzemi csoport) A kiválasztott motor billenőnyomatékának
ismeretében a lehetséges legrövidebb indítási idő
csavarónyomaték nagysága a futómacska helyzetével számítható:
változik. A csavarónyomaték legnagyobb akkor lesz, α J ′′nπ
amikor a futómacska a hídon szélső állásban van. ti = (s ).
A közlőműtengely méretezéséhez mértékadó ( 0,8M b − M z ) 30η
nyomaték tehát az egyoldali maximális vontatási Az indítás végeredményben a darukezelő által a
ellenállásból számítandó: forgórészbe iktatott egyes ellenállásfokozatok
⎡G l − e⎤ kikapcsolási idejétől függ. A gyors kikapcsolás nagy
Z ′ = ⎢ h + ( Gm + Q ) w ( N ) . indítási áramfelvétel mellett, nagy nyomatékkal, rövid
l ⎥⎦
0
⎣ 2 idő alatt gyorsítja fel a darut. Lásd 3.47. ábrán a
Az egyenletes sebességű üzemre megállapított lépcsős bekapcsolási nyomatékvonalat.
motorteljesítmény Ph és a felvett bi% alapján a Közepes üzemű futódaruk esetén a gyakorlatban
motorkatalógusból a motor nagysága megállapítható. szokásos daruhaladási indítási idők a hídsebességtől
Az ilyen módon kiválasztott hídmozgató motort a függően:
daruhíd nagy tömege és a legnagyobb sebesség miatt
indításra ellenőrizni kell. vd = 0, 5 1, 0 1, 5 2, 0 (m/s)
A motor ellenőrzése indításra. Megállapítjuk az ti = 5 6 7 8 (s)
aszinkron motor legrövidebb indítási idejét (ti) Az
indítás ideje alatt a motor indítónyomatékát a Erősen igénybe vett darukra ajánlatos a daruüzem
billenőnyomaték 80%-ával vesszük figyelembe, Mi= idő-teljesítmény diagramját elkészíteni, és az egyes
=0, 8 Mb üzemszakaszokban leadott motorteljesítmények
A futódaru gyorsítására felhasználható nyomaték a négyzetes középértékének meghatározásával a motort
motortengelyen számítva melegedésre ellenőrizni. Szabadban működő daruk
Mdi = 0, 8Mb-Mz. esetén ezen ellenőrzésnél a szélnyomás okozta
Mz a vontatási ellenállás legyőzéséhez szükséges többletellenállást is figyelembe kell venni.
nyomaték. Hídmozgatómű fékjének méretezése. A hajtóerő
Ph ZD n megszűnése után az egyenletes sebességgel haladó
M z = 975 = ( Nm ) , i = ,
n 2iη nd futódaru egyes részeiben felhalmazott mozgási
energiát részben a gördülési és a súrlódási
ahol n a motorfordulatszám, nd a futókerék
ellenállások, az ezen felüli részt pedig a fék emészti
fordulatszáma.
fel a lassítás ideje alatt. A fékezéskor megengedhető
lassítás nagyságát a teherlengés és dinamikus erők
csökkentése érdekében af =~ 0,4... 0,7 m/s2 között
választjuk.
Greschik Gyula:
A féken kifejtendő féknyomaték (N• m)

⎡α a f 3 ⎤ Df 1
M f = ( Gd + Gm + Q ) ⎢ 10 − wö ⎥ .
⎣ g ⎦ 2 i
A fékezés ideje pedig
vh
tf = (s )
af
és a fékezés ideje alatt megtett út
vh
s= tf ( m).
2
A fut6daru szabad ki futási útját, amely alatt külön
fékezés nélkül a hajtóerő megszűnése után megtett út
értendő, a következőképpen számítjuk ki (a mozgási
energiát a haladási ellenállás emészti fel): A szabad
kifutáskor a lassítás
( Gd + Gm + Q ) wö g = wö g m/s 2
a0 =
( Gd + Gm + Q ) α103 α103
( ) 4.29. ábra. Daruhídhajtások elrendezési változatai
a) központi hajtású, a motor mellett zárt
a szabad kifutás ideje fogaskerékszekrény, a futókerék mellett nyitott
vh fogaskerékpár; b) központi hajtású, a motor mellett
t0 = (s) , egy zárt fogaskerékszekrény; e) központi hajtású, a
a0
hajtott futókerekek mellett egy-egy zárt
és a szabad kifutás útja
fogaskerékszekrény; d) egyedi hajtású, a hajtott
vh vh2α103 futókerék mellett elhelyezett zárt
s = t0 = .
2 2wö g fogaskerékszekrénnyel összeépített motor.
A hídmozgatómű fékjének kivitele a daruhaladás Blokkhajtás
sebességének lágy, tág határok közötti
szabályozhat6sága érdekében különleges kialakítású. ábrán). Hátránya, hogy egyenlőtlen terhelés esetén a
Nagy dinamikus erők fellépésének elkerülése motorok különböző fordulaton járnak.
érdekében a daruhíd kettős, ún. kombinált villamos Legegyszerűbb a független hajtás, ahol a kétoldali
lábfékkel van ellátva. Ez egyrészt végállásban, 1-1 hajtómotort csak a közös vezérlés kapcsolja
továbbá több daru esetén a megfelelő térköz össze. Nem nagy eltérés esetén a merev acél szerkezet
biztosítására, végül áramkimaradáskor kikapcsolja a biztosíthatja a kerekek együttfutását. A független
hajtást, és egyidejűleg a fék zár. Másrészt munka hajtás e hátrányának kiegyenlítésére villamos
közben a darukezelő a daruhíd, ill. a mozgásban levő szinkronizáló rendszereket alkalmaznak. Ilyen
daru lassulását szabályozhatja a lábpedál és a rendszerek:
hidraulikus erőátvitel útján (lásd 4.27. ábra 8 és 9) a villamos együttfutás, ahol a hajtómotorok
működtetett ugyanazzal a fékkel. villamos kapcsolása biztosítja a motorok
A villamos daruhídhajtások elrendezési változatait együttfutását, és
mutatja a 4.29. ábra. Az a) változat régebben a villamos tengely, amelynél a hajtómotorok
általánosan alkalmazott elrendezést ábrázol. A nyitott szinkronizálását a motorokkal tengelykapcsolatban
fogaskerékpár miatt ma már nem alkalmazzák. A b) levő külön motorok végzik.
és c) változat korszerűbb a zárt fogaskerékszekrények A villamos együttfutás hátránya, hogy a motorok
alkalmazása következtében. A kettő közül a b) szinkron fordulatának közelében a kiegyenlítő hatás
változat az előnyösebb (kivitelét lásd a 4.26. ábrán), megszűnik. Ezért csak ott alkalmazható, ahol a
egyrészt a közlőműtengely alacsonyabb fordulata motorok terhelése üzemszerűen nem változik
miatt, másrészt a dinamikus hatások (indítás, fékezés) lényegesen.
átvitelére rugalmasabb kapcsolatot eredményez a Villamos tengelyt ritkán alkalmaznak költséges
motor és a futókerekek között, így a megcsúszás volta miatt.
veszélyét csökkenti. A villamos szinkronizáló rendszerek további
A d) változat egyedi hajtás. Előnye a kedvezőbb hátránya, hogy ha a futókerék megcsúszása miatt
helykialakítás (blokkhajtás, kivitelét lásd a 4.32. ferde helyzetbe kerül a daruhíd, a szinkronhajtás ezt a
helyzetet igyekszik fenntartani.
Greschik Gyula:
időszakban a hajtott futókerekek megcsúszásának

4.32. A hajtott futókerekek vizsgálatánál döntő jelentőségű a motor által kifejtett
megcsúszása és indításra számításba vehető indítónyomaték
nagysága. Ennek alakulása a darukezelőtől függ. Ha
A futódaru indításakor a hajtott futókerekek túl hirtelen indít, a hajtott kerekek könnyen
megcsúszását el kell kerülni. A hajtott kerekek mind megcsúszhatnak. Számításainkban a daru üzeme
addig nem csúsznak meg, amíg a futókerekek és a sín alapján megkívánt időt becsüljük meg (ti), amely adat
között fellépő súrlódóerő, az adhéziós erő (Fa) meghatározza a figyelembe veendő gyorsulást, ill.
nagyobb mint a daru (vagy jármű) vontatásához gyorsítóerőt (Zi).
szükséges legnagyobb erő (Zö) (4.30. ábra), A haladó tömegek gyorsítására szükséges
vonóerőtöbblet
Zö <: Fa = S: Fhma.
G + Gm + Q 3 vh
Fa az adhéziós erő, a hajtott kerekek és a sín közötti Zi = h 10 ( N)
súrlódóerő (N), g ti
Fh. a hajtott kerekekre egyidejűleg ható legkisebb A szabadon futó futókerék felgyorsításához
kerékterhelések összege, szükséges gyorsító erő annak elenyésző kis értéke
ma a kerék és sín közötti súrlódási tényező, miatt elhanyagolható.
amelynek értékei
száraz sínre 0,15 … 0,2,
nedves sínre 0,1 … 0,12.
Mint a 4.30. ábrán látható, a daru hajtott

futókerekeinek F1 és F2 keréknyomásai a futómacska
állása szerint változnak, dc ezek összege, F1 +F2=G/2
állandó. Így az adhéziós erő
G
Fa = µa Fh = µa ( F1 + F2 ) = µa .
2
A daru mozgatásához szükséges vonóerő
legnagyobb értékét indításkor éri el. Szabadban
működő darunál még a szélnyomás (Zsz) is növeli a
vontatási erőt. így tehát
Zö = Z + Zi + Zsz (N),
ahol Z a daru állandó sebességű Üzemének
fenntartásához szükséges vonóerő, a 4.30. ábra
jelölései szerint
Z = (GIt+Gml+Q) wö = Gwö (N).
Pontosabban, a ténylegesen fellépő vontatási
ellenállás kisebb,
d
Z 0 = Z − Fh µ ,
D
mert a hajtott futókerekek kerületén ébredő adhéziós
erőnek valójában csak a nem hajtott futókerekek teljes
vontatási ellenállását (gördülési, súrlódási és
peremsúrlódási ellenállását) és a hajtott kerekek
gördülési és peremsúrlódási ellenállását kell
legyőznie. A hajtott kerekek csapágysúrlódása a
hajtómotor és a futókerék közötti szakaszon lép fel,
amely ellenállást a futókerék kerületén figyelembe
vett adhéziós erőnek nem kell már legyőznie, tehát e
csapágysúrlódás kivonható. Számításainknál e
körülményt az ellenállás csekélysége miatt 4.30. ábra. Hajtott futókerekek megcsúszásának
elhanyagoljuk. Az indítási vi73gálata
J7. táblázat
Közepes sebességű futódaruk sebességi adatai, keréknyomásai és méretei
Keréknyomás
Sebességek Méretek
Teher Feszt ok1
bírás áv L Emel Macs
Híd K1 K2 2.) 2.)
(kN) (m) és ka a b c d g h j k l m n o P
e f
m/min kN
10,5 65 46 264 2364 2850 938 4276 2338
50 16,5 8,6 32 80 73 54 1610 231 - - 60 - 264 650 950 2364 2000 2900 899 4308 2399

22,5 99 55 366 2466 3750 900 5086 2450
10,5 82 65 264 2364 2850 943 4426 2393
80 16,5 8,5 32 80 95 75 1610 231 - - 260 - 266 650 1000 2366 2000 3000 899 4468 2419
22,5 122 75 466 2566 3750 900 5100 2470
Greschik Gyula:
10,5 107 89 164 2264 3280 903 4666 2553
125 16,5 6,8 32 80 123 106 1757 250 - - 360 - 216 750 1150 2316 1900 3370 900 4770 2600
22,5 149 107 420 2520 3750 900 5150 2640
3.) 10,5 3.) 152 135 164 2264 3680 5080 2750
200/5 16,5 4,25/ 32 80 172 151 1863 250 670 430 550 600 320 850 1620 2420 1900 3850 900 5250 2840
0 22,5 8,6 191 167 524 2624 3930 5330 2880
1 A megadott értékek a legnagyobb keréknyomást

eredményező szélső horogálláshoz tartoznak.
2 Az üzemszerűen használható felső horogállás 200 mm-rel
lejjebb van.
3 A tőrt számlálója a főemelőműre, nevezője pedig a
segédemelőműre vonatkozik.
A daruk járdaszintje fölött min. 1800 mm szabadmagasság van
biztosítva.
A daru telepítési helyétől függő kezelőfülke, áramszedő tartó,
áramszedő kezelőállás távolságok
a megadotthoz képest eltérhetnek. A darusorozat csarnoki és
182. oldal
szabadtéri kivitelben készült.
Greschik Gyula:
4.31. ábra. Egy főtartós könnyű futódaru

1 - hídmozgatómű; 2 - úszókábel; 3 - függökapesol6; 4 - villamos emelődob
Így a vonóerő Az alaptípusnak nevezhető hárommotoros

G vh 3 futódaruból, a különféle felhasználási célnak
Z ö = Gwö + 10 ± Z sz < Fa ( N), megfelelően a legkülönbözőbb különleges futódaruk
g ti
készülnek, mint pl. a korábban ismertetett különleges
ahol a szélnyomás ellenszél vagy hátszél lehet. A futómacskák felhasználásával a két emelőműves és a
szélnyomás számítására vonatkozó előírások a 3.51. markolós futódaruk. Gépműhelyek, raktárak
fejezetben l11egtalálhatók. kiszolgálására, kisebb terhek (Q = 5 .. 50 kN)
Szabadban működő daruk hajtott futókerekeinek szállítására alkalmazzák a könnyű futódarukat,
megcsúszása terheletlen daru ellenszélben való ame1yeknek emelőszerkezete a villamos emelődob. A
indításakor következhet be. daruhíd kisebb terhelésre és fesztávolságra egy,
Amennyiben a hajtolt kerék megcsúszás ára lehet nagyobb fesztávolságra két főtartóval készül. Egy
számítani, akkor több futókereket kell hajtani. főtartós könnyű futódarut tüntet fel a 4.31. ábra. A
Általában hat futókerékig és kb. 2 mis sebességig két darut a hídról lelógó függőkapcsolókkal működtetik a
hajtott kerék elegendő. Ennél több futókerekű darunál kezelőszintről (műhelypadló). A futómacskához a
mindig meg kell vizsgálni, hogy elegendő-e a két villamos energiát a daruhíd hosszában kifeszített
kerék hajtása. huzalon csúszó sarukra függesztett úszókábelen
A futódaru egyes mozgási sebességeit a daruval vezetik.
végzendő munka szabja meg. Szerelő- vagy A hídmozgatóműveknél alkalmazzák az egy vagy
gépl11űhelyben dolgozó daruk közepes sebességgel két hajtott futókerék mellett elhelyezett, külön-külön
készülnek (emelés ve = 4 .. ,10 m/min, macskahaladás motorral hajtott hajtóegységet (4.32. ábra). A két
vm = 30 ... 35 m/min, hídhaladás vh = 80 ... 100 hajtóegység között sem mechanikus sem villamos
m/nin). Anyagszállításkor a nagyobb teljesítmény kapcsolat nincsen, csak a két motor vezérlése történik
elérésére nagyobb, ritkábban használt gépházi darunál egy közös kormányhengerrő1. A futókerékből,
kisebb mozgási sebességek használatosak. Általában hajtóműből,. fékből és hajtómotorból álló hajtóegység
a nagyobb teherbírású daruk nagyobb sebességgel könnyen szerelhető, meghibásodás esetén gyorsan
dolgoznak.: cserélhető, több darutípushoz felhasználható, s Így
Az 50 ... 200/50 kN teherbírású, közepes sebességű nagyobb sorozatban gyártható. Számítása a
futódaruk sebességi adatait, keréknyomásait és közlőműtengelyes hajtás ismertetésénél közölt módon
méreteit a 37. táblázat tartalmazza. végezhető, azonban gondosan vizsgálandók az
egyoldali
Greschik Gyula:
4.32. ábra Darufutókerék közvetlen hajtása

Greschik Gyula:
4.33. ábra. Függő futódaru
legnagyobb vontatási ellenállás, a hajtott kerekek daruhídra, s így az üzemen belüli szállítás kiterjedt
megcsúszási viszonyai. rendszere építhető ki.
A függő futódaru (4.33. ábra) 30 kN teherbírásig Gyakran alkalmazott különleges futódarutípus a
készül. A darupályák az épület tető- vagy kétmacskás futódaru nagy tömegű, terjedelmes terhek
födémszerkezetére vannak felfüggesztve, rendszerint (turbógenerátor, mozdony, vasúti kocsi) emelésére és
lengő kivitelű függesztő rudakkal. A futómacska és a. szállítására. Kohászati üzemekben számos különleges
függődaruhíd futóműve rendszerint egyforma futódarut alkalmaznak, mint pl. öntő, martinkemence
elemekből épül fel, és teherbírásuk szerint 4 vagy 8 berakó, mélykemence-, kokillalehúzó futódarukat. E
futókerékpárból áll. különleges daruk ismertetése e tárgy anyagát nem
Fő előnye, hogy a futómacska a daruhídról átfuthat képezi, csupán a futódaruk széles alkalmazási
egy csatlakozó függősínpályára vagy más függő- területére hívom fel a figyelmet.
Greschik Gyula:
4.4. BAKDARUK
Gyárudvaron vagy rakodótereken alkalmazzák• a

bakdarut (4.34. ábra). A térszinten elhelyezett
darupályán halad. Acélszerkezete portálszerűen van
kiképezve, és annak felső hídrészén halad a
futómacska. Épület mellett a félbakdarut alkalmazzák,
amikor az egyik darupályasín a falon helyezhető el, és
egy láb elmarad.
A helyi viszonyoknak megfelelően a bakdaru hídja
a darupályasín felett egyik (4.35. ábra) vagy mindkét
oldalon meghosszabbítható (konzolos bakdaru).
A bakdarun alkalmazott futómacska teljesen
egyezik a futódaru futómacskájával. 4.34. ábra. Bakdaru
4.35. ábra Konzolos bakdaru
A hajtóteljesítmény mindkét oldali lábhajtáshoz

4.41. Bakdaruk hídmozgatóműve Amax: Bmin vagy Amin: Bmax arányában oszlik el.
A futókerék méretezéséhez mértékadó maximális
Egyoldali konzolos bakdarunál (4.35. ábra) a két keréknyomás egyoldali két futókerék esetén (4.36.
lábra jutó terhelés a futómacska szélső állása esetén a ábra)
következőképpen számítható. A B
FA max = max + FszA , FB max = max + FszB ,
A macska a konzol végén Ha Gd a bakdaru 2 2
acélszerkezetének és darumozgatóművének tömege FszA, ill. FszB az üzemi szélnyomásból származó
(kN), keréknyomás többlet.
b l+a A bakdaru darumozgatóművének szerkezeti
Amax = Gd + ( Q + Gm ) , kialakítása régebbi megoldás szerint: a híd közepén
l l
elhelyezett motor, fogaskerékszekrény, vízszintes
l −b a
Bmax = Gd − ( Q + Gm ) . közlőműtengely, kúpkerékhajtások és függőleges
l l tengelyek útján hajtotta a bakdaru futókerekeit. E
A macska a B láb mellett áll: megoldás sok gépelemből állt, és költséges
b f karbantartást igényelt. Jelenleg két oldalon lábanként
Amin = Gd + ( Q + Gm ) , önálló, egymástól teljesen
l l
l −b l− f
Bmin = Gd + ( Q + Gm ) .
l l
Greschik Gyula:
4.36. ábra. Konzolos bakdaru acélszerkezetére ható, darupálya irány ú szélnyomásból származó futókerék-
terhelések
független hajtást alkalmaznak, a kerékszekrényeken ne borítsa. Amennyiben ennek lehetősége fennáll, az

vagy zsámolyokon (truck) elhelyezett motorokkal üzemen kívüli daru kikötéséről vagy sínfogó
(4.37. ábra). A motorok együttfutására általában alkalmazásáról gondoskodni kell.
villamos tengelyt nem alkalmaznak. Kisebb A szétnyomás nagysága a 3.51. fejezetben közöltek
támaszközű bakdaruknál az acélszerkezet merevsége alapján számítható.
biztosítja a két oldal együttfutását. Nagyobb támközű A 4.39. ábra egy főtartós bakdarut ábrázol,
bakdarukon és daruhidakon külön jelzőberendezést amelyen egy 800/250 kN teherbírás ú sarokmacskát
alkalmaznak a két sínen haladó futóművek esetleges (1) alkalmaztak. A konzolos bakdaru zavartalan
eltérésének jelzésére. Eltérést a hajtott kerékátmérők haladása érdekében az acél szerkezet statikailag
különbsége, a fékutak hosszkülönbsége stb. okozhat, határozott szerkezetű. A daruhídról a merev lábra a
amely a kétoldali hajtás megfelelő kézi vagy függőleges és vízszintes erők és az összes nyomaték
önműködő szabályozásával egyenlíthető ki. görgőskoszorún (2) adódik át. A daruhíd és az ingaláb
A bakdaru nem hajtott futókerekeinél, lábanként között gömbcsukló van beépítve, amely nyomatékot
két futókerék esetén, a 4.38. ábrán vázolt futóművet nem ad át, és egy pont körüli elmozdulást tesz
alkalmazzák. lehetővé. A daru haladó mozgása a lábak sínirányba
A daruhaladás hajtómotor nagysága egyébként való könnyű elfordulása következtében a futókerekek
ugyanúgy számítható, mint a futódarunál, azonban peremsúrlódását mérsékeli, és ezzel a daru vontatási
meg kell vizsgálni, hogy a motor kb. 150 N/m2-es ellenállását csökkenti. A daruhíd elfordulásának
szélnyomással szemben képes-e a darut elfogadható mértékét és irányát mérőszerkezet érzékeli, és arról
időn belül felgyorsítani. Az indítási idő a futódarunál jelzést ad a kezelőfülkébe.
megadottnál valamivel hosszabb lehet. Az egy tartón futó sarokmacska 800 és 250 kN-os
Nagy keréknyomás esetén lábanként egy futókerék emelőműve a futómacska konzolos részén van
helyett két (vagy négy) kereket alkalmaznak, amelyek elhelyezve. A függőleges erőket és azok
páronként egy-egy zsámolyba (truck) vannak külpontosságából származó vízszintes erőpárt két
beépítve. Ilyenkor külön meg kell vizsgálni, hogy sínen adja át a konzolos daruhídra. A két sín közül az
hány kereket kell hajtani, nehogy indításkor a hajtott egyik a szekrénytartó tetején van (3), és a
kerekek megcsússzanak. (Számítást lásd a 4.32. függőlegeshez képest 18° ferdeségű, a másik sín a
fejezetben.) E vizsgálatnál figyelembe kell venni, tartó alsó övére támaszkodik. Egy 50 kN-os teherbírás
hogy a szélnyomás nemcsak növeli a haladási ú segédmacska (4) a szekrénytartó aljáról konzolosan
ellenállást, hanem a hajtott kerekek keréknyomását kinyúló 1 gerenda pályán közlekedik.
csökkenti is. Két 800 kN-os, egy főtartós bakdarut tűkörkép
A bakdaru továbbá ellenőrizendő, hogy az üzemen szerint egymás mellé állítva és egyszerű módon
kívüli, lefékezett darut a szél el ne sodorja, vagy fel emelőgerendával öS'3zckapcsolva, együttesen 1400
kN-t emelhet.
Greschik Gyula:
4.37 ábra. Hajtott zsámoly

Greschik Gyula:
4.38. ábra. Bakdaruláb futóműve

Greschik Gyula:
4.39. ábra. Egy főtartós bakdarupár emelőgerendával (INTRANSZMAS-GANZ-MÁVAG)

1 - tartógerenda; 2 - merev láb; 3 - ingaláb; 4 - görgős koszorú; 5 - gömbcsukló; 6 - 80/25 Mp teherbírású futómacska (sarokmacska) kezelőfülkével; 7 -
emelőgerenda ; 8 - 50 kN teherbírású segédfutómacska; 9 - sínfogó; 10 - darupálya menti villamos vezeték; II - áramszedő
190. oldal
Greschik Gyula:
4.5. FORGÓDARUK
Ha a daru a terhet függó1eges irányú főmozgáson Az alsó és felső csapágyat terhelő vízszintes erő
kívül egy függőleges tengely körül körív mentén is Qa + Gd s
szállítja, forgódarunak nevezzük. A körív sugara a H= .
h
forgódaru kinyúlása. Míg a futódarut főleg zárt terek,
műhelyek kiszolgálására használják, addig a
forgódaru főleg• szabad téren nyer alkalmazást, pl.
rakodódaruk kikötőkben, gyárudvaron, vasúti
rakodókon stb.
A forgórész megtámasztása szerint
megkülönböztetünk oszlopos forgódarut (lásd 4.40.
ábrán forgó oszlopú, 4.44. ábrán álló oszlopú
forgódarut), tárcsás forgódarut (4.46. ábra), mely a
fordítókoronghoz hasonlóan egy királycsapágyban
vezetve a forgórész körsínre támaszkodik vagy
királycsap nélkül golyós- (vagy görgős-) koszorúhoz
(4.51. ábra) kapcsolódó forgódarut.
A forgódaruk nagyságára jellemző a teherbírás és
kinyúlás szorzata a Q. a tehernyomaték.
4.41. ábra. Egybeépített talp- és nyakcsapágy
Az alsó csapágy (4.41. ábra) egybeépített talp- és

nyakcsapágyként van kiképezve a függőlege, és
vízszintes irányít erők felvételére.
Felületi nyomás a talpon:
V
k= ,
π
(d 2
−d 2
0 )4
4.40. ábra. Forgó oszlopú forgódaru vázlata a csapágyperselyen:
H
k= .
4.51. Forgó oszlopú forgódaruk ld
kmeg = 8 ... 12 MPa A 50 csap és bronzpersely
A gém a forgó oszloppal össze van építve. Az anyagra.
oszlop felső és alsó vége csapágyakban van Gördülőcsapágyas talp- és nyakcsapágy a 4.42.
megtámasztva. Olyan helyeken, ahol a csapágyakat ábrán látható.
falon lehet elhelyezni, alkalmazzák a fali forgódarut A fali forgódarukat rendszerint kézzel forgatják.
(4.40. ábra). Mivel az épületfal nagyobb vízszintes Forgatáskor a csapágyakban fellépő súrlódási
irányít erő felvételére nem alkalmas, a fali forgódaru ellenállás legyőzéséhez szükséges nyomaték:
kb. 100 kN . m tehernyomatékig Q = 10 ... 30 kN d + d0 d
M f = µV + 2µ H ,
teberbírásra használatos. Gyakran kézi hajtással 4 2
készül. Az alsó csapágyat terhelő függőleges erő: a csap súrlódási tényezője m = 0,1.
V = Q+Gd.
Gd a daruforgórész önsúlya.
Greschik Gyula:
4.42. ábra. Gördülőcsapágyas talp- és nyakcsapágy
A kézi forgatást a horog vontatásával vagy a teher

tolásával végzik. A forgatási ellenállás a gémcsúcson:
Mf ⎡ d + d0 d⎤µ
F= = ⎢V + 2H ⎥ .
a ⎣ 4 2⎦ a
Öntödékben használják a változtatható kinyúlású
fali forgódarut (4.43. ábra), amelynél az emelőmű a
gémen haladó futómacskába van beépítve. Működési
területe a futómacska két véghelyzete közötti
távolsággal meghatározott körszegmens.
4. 43. ábra. Változtathat6 kinyúlású fali forg6daru

vázlata
Greschik Gyula:
4.52. Álló oszlopú forgódaruk
Míg a forgó osz1opú forgódaru a felső csapágy

megfogása miatt általában korlátozott forgású, addig
az álló oszlopú forgódaru akadály nélkül forgatható
(4.44. ábra). Az álló oszlop a lehorgonyzott
csillagban van megfogva. Az álló oszlopra a
forgórész felül egy talp- és nyakcsapággyal
kapcsolódik. Az álló oszlop hajlításának csökkentése
céljából a forgórészben ellen súlyt alkalmaznak.
Az álló oszlop nyomásra és hajlításra van igénybe
véve. A 4.44. ábra szerinti jelölésekkel a csapágyakat
terhelő erők
Qa + G f b − Ge e
V = Q + G f + Ge , H = ,
h
Gf a daru forgórészének súlya a rászerelt gépi
részekkel (emelőmű stb.), azonban ellensúly nélkül. 4.45. ábra. Az álló oszlop hajlítási igénybevétele
A legnagyobb nyomaték az álló oszlop alsó részén,
a nyakcsapágy és a befogás között ébred (4. 45. ábra): A fenti ellensúlynál tehát az oszlop legnagyobb
Mmax = Hh = Qa+Gfb-Gee, igénybevétele teherrel vagy terheletlenül
mely független az oszlop magasságától. ugyanakkora.
A legkisebb hajlítónyomaték elérésére az ellensúly Az oszlopot A 44 vagy A 50 acélanyagból
nagyságát olyan nagyra választják, hogy az kovácsolják és esztergálják. A kovácsolt oszlopot
ellensúlynyomaték a fél tehernyomatékot és a teljes gyártási okokból legfeljebb 300 mm átmérőig
forgórésznyomatékot egyensúlyozza ki. Azaz alkalmazzák, ellensúly nélkül 250 kN • m-ig,
Qa ellensúllyal 600 kN • m tehernyomatékig. Ennél
Ge e = + G f b. nagyobb tehernyomaték esetén az álló oszlopot
2 acéllemez tartóból vagy rácsos acélszerkezetből
így a legnagyobb nyomaték teljes terheléskor készítik.
Qa V M max V M
M max =
2
, σm = + = + max ≤ 140 ( N/mm 2 )
F K π π
és terheletlen darunál d2 d3
4 32
Qa
M max = − , Az oszlop rögzítésénél nem szabad alacsony
2 befogási magasságot alkalmazni, tekintettel az ebben
az esetben fellépő nagy befogási feszültségre (4.45.
ábra).
Hh
H0 = .
h0
A megengedhető felületi nyomás
pm = 80 MPa acél acélon.
A felső nyak- és talpcsapágy egy kereszttartóba
van beépítve, a csapágy kialakítása siklócsapágy
esetében hasonló a 4.42. ábra szerinti alsó
csapágyhoz. Nagyobb terhelésnél a felső csapágyat
golyós-, ill. gördülőcsapágyakkal képezik ki a 4.42.
4.44. ábra. Álló oszlopú forg6daru vázlata ábrán megadott gördülőcsapágy-elrendezéssel.
Az alsó csapágy az oszlop legnagyobb átmérőjű
helyén van elhelyezve, és a forgatási ellenállás
csökkentése érdekében a forgórész rendszerint
görgőkkel támaszkodik az oszlopra (4.45. ábra).
Greschik Gyula:
Egy görgőt terhelő erő

H
F1 = F2 = .
2 cos α
Az álló oszlopú forgódaru forgatásához szükséges
nyomaték számítása:
A forgatási ellenállás összetevődik a felső talp- és
nyakcsapágy, valamint az alsó görgős megtámasztás
súrlódási ellenállásaiból.
A felső csapágy súrlódási nyomatéka a 4.41. ábra
jelölései szerint
d + d0 d
M f 1 = µV + µH ,
4 2
ahol siklócsapágynál m = 0,1,
görgőscsapágynál m = 0,015.
Az alsó görgős megtámasztás súrlódási nyomatéka,
amely görgő- és csapsúrlódásból ered, a 4.45. ábra
szerint
H ⎡2 f d ⎤ D + d1 4. 46. ábra. Forgótárcsás daru vázlata
Mf2 = ⎢ +µ 2⎥ , 1 – perem nélküli futokerék; 2- királycsap; 3-
cos α ⎣ d1 d1 ⎦ 2
ellensúly
ahol f a gördülőellenállás karja.
A daru forgatásához szükséges nyomaték forgótárcsás darut úgy építik, hogy a forgórészre ható
Mf = Mf1 + Mf2. erők eredője teherrel vagy teher nélkül a futókerekek
Gépi hajtás esetén a forgatómotor teljesítményealátámasztási pontjai között maradjon.
M f nf A királycsap általában húzó igénybevételt nem kap,
Pf = ( kW ) . azonban biztonságból úgy képezik ki, hogy húzóerőt
9750η f
fel tudjon venni, és a daru esetleges túlterhelése
Mf a forgatási nyomaték kN•m-ben, és nf a esetén a forgódaru felborulását megakadályozza. A
daruforgatás percenként. királycsap e biztonsági szerepét a daru 50%-08
A szükséges áttétel pedig túlterhelésénél veszik figyelembe, azaz amikor 1,5Q-
nm val terhelt daru esetén a gémoldali kerekek
i= .
nf támaszpontjaira, ill. az 1 jelű (4. 46. ábra) borítóélre a
Nagyobb forgatási sebesség esetén ezenkívül gémoldali nyomaték éppen egyenlő az ellensúlyoldal
figyelembe kell venni a daru nagy tömege miatt nyomatékával. Ennél nagyobb túlterhelés esetén a
indításkor fellépő nagy gyorsítónyomatékot. királycsap húzóerőt kap, és megakadályozza a
forgórész lebillenését a körsínről.
Az I borító élre a nyomatékegyenlőség
4.53. Forgótárcsás daruk 1, 5Q (a-b) = Ga (b-s)+Ge (e+b).
A terheletlen daru súlyeredője pedig nem lehet a II

A forgótárcsás daru alátámasztására körsínen jelű borítóélen kívül
gördülő perem nélküli futókerekek (1) szolgálnak. A Gd (b+s) ~ Ge (a-b).
daru központos forgatását királycsap (2) biztosítja. A
daru főbb részei a gém és a gépház, belül elhelyezett Gd a daru forgórészének önsúlya Q teher és Ge
emelő- és forgatóművel, a királycsap, futókerekek és ellensúly nélkül.
az ellensúly (3), (4.46. ábra). E forgódarutípust A futókerekek és az alapépítmény lehető kedvező
rendszerint gépi hajtással kikötőkben, ipartelepeken igénybevétele céljából elérendő, hogy terhelt darunál
főleg rakodási munkákra használják. Teherbírása kb. a gémoldali futókerekek terhelése lehetőleg egyenlő
300 kN-ig és 5 GN• m tehernyomatékig szokásos. legyen a terheletlen daru ellensúlyoldali kerekeinek
terhelésével.
Greschik Gyula:
A terhelt darunál a gémoldali kerekekre jutó Ezen ellenállás legyőzéséhez szükséges forgató:.
keréknyomás PI II jelű alátámasztásra felírt nyomaték a királycsapra számítva
nyomatéki egyensúlyból számítva Ds
1 M f = ZRs , Rs = ,
FI = ⎡Q ( a + b ) + Gd ( s + b ) − Ge ( e − b ) ⎤⎦ . 2
2b ⎣ és az egyenletes sebességű Üzem fenntartásához
Hasonló az ellensúlyoldali kerekekre jutó szükséges motorteljesítmény
kerékterhelés M f nf Rs nf
1 Pfe = = ( Gd + Ge + Q ) µz ( kW ) .
FII = ⎡Gd ( b − s ) + Ge ( e + b ) ⎤⎦ , FI = FII 975η η 0,975
2b ⎣ nf a daruforgórész fordulatának száma percenként,
így h a daruforgatómű hatásfoka (motortói forgatási
Q ( a + b ) + Gd ( s + b ) − Ge ( e − b ) = fogaskoszorúig).
= Gd ( b − s ) + Ge ( e + b )
Az ily módon kiszámított, viszonylag kis
összevonva teljesítményű motor rendszerint hosszú idő alatt
Q ( a + b ) + Gd 2 s = 2Ge e. gyorsítaná fel a darut a teljes forgatási sebességre,
Gee-t az első egyen1etbe behelyezve, mert a forgódaruknál a súrlódási ellenállás viszonylag
Q kicsi a teher és a forgódaru tömegeinek
1,5Q ( a − b ) = Gd ( b − s ) + ( a + b ) + Gd s + Geb, felgyorsításához szükséges erőkhöz képest.
2 A forgódaru felgyorsításához szükséges
így a szükséges min. alátámasztási távolság gyorsítónyomaték
Qa Md = Iöe.
b= .
Gd + Ge + 2Q Iö a gyorsítandó tömegek tehetetlenségi nyomatéka
A futókerekek rendszerint kb. 50° középponti (kg• m2), e a szöggyorsulása (1/s2).
szögben vannak elhelyezve a körsínen, így az Ha t az indítás (felgyorsulás) ideje, amely általában
alkalmazandó körsínátmérő 5... 8 s-ra vehető, továbbá a gém súlyát Gm-mel és a
2Qa 1 Qa gém súlypontjának távolságát a forgási tengelytől m-
D= = 2, 2 .
Gd + Ge + 2Q cos 25° Gd + Ge + 2Q mel jelölve (m ≈ d/2), a különböző darurészsúlyokat
Ezzel az alkalmazandó körsínátmérő számítható, (ellensúly, emelőmű, forgóváz stb.) Gx-szel és ezek
mely a tehernyomaték és a teljes forgórész önsúlyától távolságát a forgási tengelytől ax-szel, a nehézségi
(Gd+Ge) függ. Mennél nagyobb a tehernyomaték, és gyorsulást g-vel jelölve,
103
mennél kisebb a forgórész önsúlya, annál nagyobb
átmérőjű körsínt kell alkalmazni.
Iö =
g
(
Qa 2 + Gm m 2 + Gx ax2 ∑
kgm 2 . ) ( )
A tervezés megkezdésekor a forgórész összsúlyát Mivel a zárójelben levő első két tag lényegesen
becsléssel állapítjuk meg, és a tárcsás forgódaru nagyobb, mint az utolsó tag, nem követünk el nagy
legfontosabb alapméretét, a körsínátmérőt a fenti hibát, ha ez utóbbit az első két tag bizonyos,
összefüggés szerint számítjuk. Az így megtervezett százalékaként vesszük figyelembe, általában 30%-kal,
daru alapján pontos súlyadatok számíthatók, s ezután
lehet az ellensúly helyét és súlyát véglegesen 103 ⎛ 2 a2 ⎞
I ö = 1,3 ⎜ Qa + Gm ⎟.
rögzíteni, ha szükséges, esetleg a felvett g ⎝ 4 ⎠
körsínátmérőt módosítani. A gém végének gyorsulása nem lehet több 0, 4... ..
. 0, 6 m/s2-nél. A gyorsítónyomaték pedig
4.54. A forgatómotor számítása 103 ⎛ G ⎞ nπ
M fd = 1,3 ⎜ Q + m ⎟ a2 f , '
g ⎝ 4 ⎠ 30li
Egyen1etes sebességnél a futókerék kerületére
számított gördülési és csapsúrlódási ellenállás
Z = Vw = ( Gd + Ge + Q ) w ( kN ) .
w a futókerék vontatási ellenállástényezője, Gd, Ge
és Q MN-ban megadva.
Greschik Gyula:
és a gyorsítási teljesítmény marad a körsínen, ezért a megengedhető

M id n f 3
10 ⎛ Gm ⎞ 2 n π 1
2 keréknyomást kisebbre vesszük, mint az egyenes
f
Pfd = = 1,3 ⎜Q + ⎟a , haladási irányú futókerekeknél. Elméletileg helyes
975η g ⎝ 4 ⎠ 30li 975η megoldás kúpos felületű futókerék lenne, azonban
n 2f ⎛ Gm ⎞ 2 igen kényes szerelése miatt a gyakorlatban általában
Pfd = 0,142 ⎜Q + ⎟a ( kW ) . nem alkalmazzák. A 4.49. ábra egy zsámolyba
η li ⎝ 4 ⎠ helyezett két forgatási futókereket ábrázol, melyet
A szükséges áttétel, ha a hajtómotor fordulatszáma nagy terhelések esetében alkalmaznak (egy daruba
nm és a forgódaru fordulatszáma nf: összesen 8 futókerék van beépítve).
nm A királycsap egy kiviteli alakja és beépítése a 4.50.
i= . ábrán látható. A királycsap (1) üreges tengelyként
nf
van kiképezve a kábel bevezetése céljából. A csap a
A rendszerint 750 ... 1000 motorfordulat és 1 ... 3 forgódaru alátámasztó szerkezetébe egy felső
daru fordulat mellett i = 300 ... 750. Így a pajzscsapággyal (2) és alsó anyával (3) van rögzítve.
forgatóműbe viszonylag nagy áttételt kell beépíteni. A forgórész vezetésére szolgáló csapágy (4)
Régebben előszeretettel csavarhajtást és nyitott kereszttartóba (5) van beépítve, amely a forgórész
homlokfogaskerék-párt építettek a forgatóműbe. A alapkeretéhez csuklósan (6) csatlakozik. A
körsín mellett elhelyezett pá1cás fogaskoszorú (4.47. kereszttartó elmozgását felfelé egy kétrészű gyűrű (7)
ábra) és a kis kerék között az áttétel. 16 között határolja, melyet a ráhúzott egyrészű gyűrű (8) tart
szokásos. A csavarhajtás lassú tengelyének együtt.
függőleges elrendezésével a forgatómű kis helyet A körsín, királycsapágy és futókerék helyett az utóbbi
foglal el, azonban a nagy áttétel következtében időben növekvő mértékben golyóskoszorút
sokszor az önzárás határán volt, és a daruforgatás alkalmaznak (4.51. ábra). A golyóskoszorú olyan
szabad kifutását veszélyeztette. A kemény és hirtelen kialakítású, hogy az axiális erőn kívül vízszintes
lefékezés megakadályozására a csavarkerék és a irányú er6t és nyomatékot is felvesz. A forgódaruknál
hajtótengely között súrlódó tengelykapcsolót építettek alkalmazott golyóskoszorú kétsoros kivitelben készül.
be. Az acélgyűrűk futófelülete edzett. Az axiálisan osztott
Az újabb kiviteleknél az összes áttétel gyűrűt a daru forgórészéhez rögzítik, a másik gyűrű
homlokfogaskerék-párokkal történik. A körsín mellett pedig külső vagy belső fogazással van ellátva, és
elhelyezett nyitott fogaskerékpár kivételével a illesztett csavarokkal a forgódaru állórészéhez van
fogaskerekek zárt szekrényben, olajfürdőben vannak erősítve.
(4.48. ábra), és a csúszókapcsoló elmarad. A fék a A golyóskoszorú alkalmazása a forgótárcsás
motor tengelykapcsolóján van elhelyezve. A forgódaru alátámasztására a körsínen futó kerekekkel
forgatásnál szükséges lágy fékezést vagy szemben lényegesen alacsonyabb szerkezeti
önműködően elektro-hidraulikus féklazító végzi, vagy magassággal, sokkal egyszerűbb, zárt szerkezettel
a kezelőfülkéből lábpedállal fékez a darukezelő. alakítható ki. A királycsapágy elmaradásával a gyűrű
A tárcsás forgódaru futókereke a szabványos belső tere az áramvezető gyűrűk elhelyezésére és a
darufutókerékhez hasonló kivitelű, csupán a két forgórészben való közlekedésre ad lehetőséget.
perem marad el, mert a kerék vezetését a királycsap Átmérője a kedvezőbb erőátadás miatt sokkal kisebb
biztosítja. A futókerék hengeres futófelületű vagy a körsínhez viszonyítva, így a teljes daru kialakítása is
enyhén domború. Méretezésnél figyelembe veendő, karcsúbb lehet. Teherbírása 5 MN terhelésig 8 MN• m
hogy a kerék gördülésekor a körsínen érintőirányban nyomaték felvételéig szokásos.
halad, és csak a királycsap vezetése következtében A forgótárcsás daru emelőműve a forgóváz
alapkeretén van elhelyezve, és a daru felhasználási
célja szerint horog- vagy markolócsörlő lehet. Az
emelőmű az eddig megismertekkel egyezik, csupán a
kötél vezetése eltérő, amennyiben itt a kötelet a
dobról a gémcsúcson elhelyezett kötélkorongra kell
vezetni, esetleg közbenső terelőkorongok
beépítésével.
4.47. ábra. Körsín pálcás fogaskoszorúval A forgótárcsás darut helyhez kötötten, önálló
emelőgépként ritkán alkalmazzák. Aljkocsira szerelve
vagy portálra építve igen gyakran alkalmazott daru.
Greschik Gyula:
4.48. ábra. Forgatási hajt6md (MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR)

Greschik Gyula:
4.49. ábra. Forgatási két futókerekes zsámoly
4.51. ábra. Golyóskoszorú metszete (Rothe Erde-

Schmiedag AG., Dortmund)
a) kétsoros. háromrészű golyóskoszorú külső
fogazással:
b) kétsoros háromrészű golyóskoszorú belső
fogazással
4.55. Aljkocsira szerelt forgótárcsás

daru
A tárcsás forgódaru aljkocsira építve sínpályán

mozgatható (4.52. ábra), ezzel munkaterülete a
vágány közepétől mindkét oldalon a gémkinyúlásnak
megfelelő széles területsávra terjed ki. Hajók, vasúti
kocsik be- és kirakodására használják.
4.50. ábra. Királycsap Az alj kocsi keréknyomásainak megállapítása
1 - királycsap; 2 - pajzscsapágy; 3 - anya; 4 - statikailag határozatlan feladat.
csapágy; 5 - kereszttartó; 6 - csap; 7 - kétrészű gyűrű; Közelítőleg számítható, ha az aljkocsit teljesen
8 - gyűrű merev szerkezetnek tekintjük, és feltételezzük, hogy a
négy alátámasztási pontja egy síkban marad. A
keréknyomás két részből tevődik össze, az aljkocsi és
a forgórész súlyából.
Az aljkocsi tömege Ga egyenletesen oszlik el a
négy kerékre
Ga
F′ = ( kN ) .
4
Greschik Gyula:
4.52. ábra. Aljkocsira szerelt forgótárcsás daru vázlata
A forgórész V eredője daruforgatáskor e sugarú és így tovább:

köríven mozog. A körsín az aljkocsin hosszirányban a V⎛ e cos α + t ⎞ ⎛ e sin α ⎞
középtől t távolságra van elhelyezve. A gémközép és F1′′ = ⎜1 − 2 ⎟ ⎜1 + 2 ⎟,
az aljkocsi hossztengelye által bezárt szöget α-val 4⎝ l ⎠⎝ s ⎠
jelöljük. V⎛ e cos α + t ⎞ ⎛ e sin α ⎞
A forgórész tömegéből az A, ill. B tengelyre jutó F1′′ = ⎜1 − 2 ⎟ ⎜1 − 2 ⎟,
4⎝ l ⎠⎝ s ⎠
terhelés:
l V⎛ e cos α + t ⎞⎛ e sin α ⎞
e cos α + t + F1′′ = ⎜1 + 2 ⎟⎜ 1 − 2 ⎟.
A =V 2 = V ⎛1 + 2 e cos α + t ⎞ , 4⎝ l ⎠⎝ s ⎠
⎜ ⎟ A forgórészből egy kerékre (pl. a 3 jelű kerékre)
l 2⎝ l ⎠
jutó legnagyobb kerékterhelést nem a kerék feletti
l
− t − e cos α gémállás, hanem az átlósan szemben fekvő (2 és 4
2 V⎛ e cos α + t ⎞
B =V = ⎜1 − 2 ⎟, jelű) kerekek összekötő vonalára (11-11-val jelölt
l 2⎝ l ⎠ vonalra) merőleges gémállás határozza meg. Ebben a
és a kerekekre jutó terhelések: gémállásban kell legnagyobbnak lenni a
s kerékterhelésnek, mert az h-h tengely körüli forgató
+ e sin α
2 A⎛ e cos α + t ⎞ nyomaték kiegyensúlyozásában csak két kerék, az 1
′′
F1 = A = ⎜1 + 2 ⎟, és 3 jelű vesz részt.
s 2⎝ l ⎠
Az alj kocsi futókerekeinek legnagyobb
az A tengelyterhelés értékét behelyettesítve:
kerékterhelése tehát
V⎛ e cos α + t ⎞⎛ e sin α ⎞
F1′′ = ⎜1 + 2 ⎟⎜ 1 + 2 ⎟,
F1max = F' + F”1max stb.
4⎝ l ⎠⎝ s ⎠ A forgógémes kocsidaru ellenállásának és
hajtómotor-teljesítményének számítása ugyanolyan
módon végezhető, mint a futómacskánál vagy a
daruhídhajtásnál láttuk.
Greschik Gyula:
A kerékterhelések egyenlőtlenül oszlanak el az

egyes kerekeken. Ellenőrizni kell, hogy a hajtott
kerekek legkisebb keréknyomásai esetén a kívánt
indítási idő alatt, az előírt sebességre, a kerekek
megcsúszása nélkül képes-e felgyorsulni a daru. Ez az
ellenőrzés különösen fontos nagyobb mozgási
sebesség esetén.
A forgógémes kocsidaru stabilitását az aljkocsival
együtt a sínpályára merőleges gémállás mellett meg
kell vizsgálni. Szükség esetén az aljkocsiban
ellensúlyt kell elhelyezni.
4.56. Billenőgémes daruk
Merev gémmel a forgódaru körív mentén emelheti 4.53. ábra. Billenőgémes forg6tárcsás daru vázlata
vagy rakhatja le a terhet. Amint ezen a vonalon kívül
kell dolgoznia, a forgódarut alátámasztó kocsit vagy Állandó üzemben teherrel és nagy mozgási
portált is el kell mozgatni. Ha a gémet csuklóban sebességgel végezhető gémbillentésre csak a
kötjük a forgódaruvázhoz, akkor a gém billentésévei a gémtömeget kiegyensúlyozó, és billentés közben
gémnyúlást változtathatjuk. A legkisebb és vízszintes tehermozgású billentőgém-rendszerek
legnagyobb kinyúlással határolt körgyűrű területének használhatók. Először a nagy értéket szállító hajók
tetszés szerinti helye elérhető csupán a gém kikötői állásidejének csökkentése érdekében, a gyors
billentésévei és a daru forgatásával. ki-, ill. berakodás elvégzésére készültek ilyen daruk.
A gém billentésének legegyszerűbb módja a 4.53. Egy hajó ki-, ill. berakodásához kétszer annyi
ábrán látható. A gém billentéséhez szükséges húzóerő billenőgémes, mint merev gémű daru használható.
az ábra jelölései szerint (Lásd a 4.54. és 4.55. ábrákat.)
1 A gémbillentés alatt vízszintes tehermozgást
Z = ⎡⎣Q ( a − c ) + Gm ( m − c ) + Ss − Tt ⎤⎦ , biztosító gémrendszerek a legkülönbözőbb elvek
z
szerint kerülnek kivitelre. Ezek közül néhány jól
Az erő az alsó gémállásban a legnagyobb.
bevált és hazánkban is alkalmazott típus a következő:
A gém billentése csavarorsóval vagy
Egygémes billenőgém-rendszert tüntet fel a 4.56.
kötélcsigasorral történik. A gémkinyúlás csökkentése
ábra. Ennél a típusnál a gémbillentés alatti vízszintes
nagy hajtóteljesítményt kíván, mert a gémbillentéskor
tehermozgást a gémcsúcs (1) és a forgóváz felett (2)
a gém önsúlyának emelésén kívül a terhet is emelni
beépített kötélkorongok között a teheremelő kötél
kell. A gémkinyúlás változtatásának ezt a módját
visszavezetésével alkotott kötélhurok biztosítja. A
azonban csak akkor alkalmazzák, ha ritkán kell
gém emelésekor a kötélhurok rövidüléséből
billenteni a gémet, vagy pedig terheletlen gém
felszabaduló kötélhossz a gémkötélkorong
billenthető.
emelkedését kiegyenlíti.
4.54. ábra. Hajórakodás merev gémű darukkal

Greschik Gyula:
4.55. ábra. Hajórakodás billenő gémű darukkal
csuklórendszer mozgatásakor görbe pályán mozog. A

karok hosszát és a csuklók helyét úgy választjuk meg,
hogy a gémgörgő a kívánt kinyúlás változtatási
hosszát közel egyenes pályán tegye meg. A
teheremelő kötél hossza a kinyúlás változtatása
közben nem változik, mert azt a csuklókon elhelyezett
terelőkorongokon át a rudak mentén vezetik. A
billenőgém tömegének kiegyenlítése az alsó gémmel
összekötött lengő ellensúllyal (5) történik.
A 4.58. ábra egy vonóköteles, kétgémes
billenőgém-rendszert tüntet fel. Ez az előbbi
kétgémes billenőgém-rendszernek olyan változata,
amelynél a vonókar (3) nem merev rúd, hanem kötél.
A csuklók úgy helyezhetők el, hogy a vonókar
minden állásban húzó igénybevételt kapjon. A horog
vízszintes mozgását a felső gémmel (1) egybeépített
kötélkorong megfelelő ívben (4) való kiképzése
biztosítja. A gém acélszerkezete tömegének
kiegyenlítése szögemelőre függesztett ellensúllyal.
történik.
Az egyes gémrendszerek billentése csavarorsóval,
fogasléccel, vagy forgattyús mechanizmussal kapcsolt
vonórúddal végezhető.
A billenőgémes daruk szerkezeti kialakításának
részletesebb ismertetése és méretezése túlmegy e
tárgy keretén, itt csupán néhány bevált
billenőgémrendszer elvi felépítésének ismertetésére
kerülhet sor, hogy annak alapján a daruk működése
megítélhető legyen. A billenőgémes forgódaruk
4.56. ábra. Egygémes billenőgém-rendszerű legnagyobb előnye, hogy a daru önsúlyának
portáldaru vázlata továbbítása nélkül, csak a gém billentésével és a
1 - gémcsúcs; 2 - forgó oszlop csúcsa; 3 - forgórész forgatásával a legnagyobb és legkisebb
gémellensúly kinyúlással meghatározott körgyűrű területének
bármely pontja elérhető. A gém kiegyensúlyozása
A gémtömeg kiegyenlítése gémellensúllyal (3) következtében a billentés nagy sebességgel történhet,
történik. ezáltal a daruval gazdaságosan nagy rakodási
A kétgémes billenőgém-rendszernél (4.57. ábra) a teljesítmény érhető el.
két karra, az alsó gémre (1) és a felső vonókarra (2) Hidraulikus hajtás alkalmazásakor megfelelő
támaszkodik a csúcs- vagy felső gém (3). A felső gém kapcsolással elérhető, hogy a teher kerületi sebessége
végén elhelyezett kötélkorong (4) a gémforgatás alatt minden gémhelyzetben azonos
Greschik Gyula:
maradjon. A gémbillentőművel lehet befolyásolni az

emelőművet annak elérése céljából, hogy a
gémkinyúlás a felemelt teher nagyságát korlátozza,
ugyanis az adott gémkinyúláshoz tartozó legnagyobb
megengedett tehernél nagyobb értéket az emelőmű
meg sem emel.
4.57. Különleges daruk
A különféle emelési, ill. szállítási feladatok

elvégzésére a szállítandó anyag és a helyszíni
adottság szerint az alaptípusoktól eltérően is
készülnek daruk. Néhány ilyen különleges darut
ismertetek, amelyek részleteikben az eddig ismertetett
emelőgépszerkezetekkel megegyeznek.
A rakodótéri daruk (4.59. ábra) rendszerint
anyagtároló helyek felett, ömlesztett anyagok
lerakására vagy átrakására szolgálnak.
Hídszerkezetük a bakdaruhoz hasonló, azonban
nagyobb, 30 ... 70 m fesztávolságú, rendszerint
mindkét oldalon konzolos kiképzésű, és az egyik
oldalon merev, a másik oldalon csuklós lábbal van
4.57. ábra. Kétgémes billenőgém-rendszerű alátámasztva.
portáldaru vázlata A nagy önsúlyból adódó nagy keréknyomások
1 - alsó gém; 2 - vonórúd: 3 - felső gém; 4 - miatt egy-egy oldalon csuklós zsámolyokba több (2,
kötélkorong; 5 - a billenőgémrendszer ellensúlya 4, 8) futókerék van beépítve. A híd főtartóin alulvagy
felülfutó macskát alkalmaznak. (Ábránk szerint a
hídon markolóval ellátott aljkocsira szerelt
forgótárcsás daru jár. Teherbírása 30 ... 300 kN-ig
szokásos.)
Az építőipari toronydarukra a kis teherbírás, nagy
emelési magasság, nagy gémkinyúlás és a könnyű és
gyors összeszerelhetőség a jellemző (4.60. ábra). A
billenthető gém legnagyobb kinyúlása 12 m 5 kN
terhelés mellett. Kisebb kinyúlás esetén - a daru
tehernyomatékának határán belül - nagyobb teher
(belső gémállásnál 10 kN) is emelhető. A billentés
alatt a teher vízszintes pályán mozog. A daru
önszerelő. Más munkahelyre való áttelepítés esetén az
egész szerkezet alá két kereket szerelnek, és
vontatóval továbbítják a 4.61. ábrán látható módon.
Az autódaru gumikerekes önjáró alvázra szerelt
gémes daru, amely üzemszerűen részt vehet a közúti
forgalomban. Hajtása lehet közvetlen vagy közvetett.
Közvetlen, ha a járműmotor mechanikus kapcsolattal
hajtja a darut. Közvetett, ha generátort vagy szivattyút
hajt, amely villamos, ill. folyadékenergiával látja el a
daru egyes motorjait. A terhet közvetlen hajtású
4.58. ábra. Vonóköteles, kétgémes daruval nehezebb pontosan elhelyezni. A gépkocsi
billenőgémrendszerű portáldaru vázlata hossztengelyére merőleges gémálláskor fellépő
1 - felső gém; 2 - alsó gém; 3 - vonókötél (gémtartó nagyobb billenőnyomaték esetén az alvázból
kötél); 4 - a felső gém kötélkorongként kiképzett íve kihajtható vagy kihúzható karok végein levő csavaros
vagy híd-
Greschik Gyula:
4.59. ábra. Rakodótéri daru
4.60. ábra. Építőipari toronydaru vázlata
4.61. ábra. Építőipari toronydaru szállítása

Greschik Gyula:
raulikus működtetésű támaszok a talajra támaszkodva Az egyik portálláb mellett az oldaltartón van
biztosítják a jármű állékonyságát, és tehermentesítik a elhelyezve az emelőgép vezetőfülkéje, alatta pedig a
futóművet (4.62. ábra). hajtómű. A hajtóenergiát belsőégésű motor
Az autódaru utazási sebessége 50 ... 40 km/h, szolgáltatja, az energiaátvitel hidraulikus.
ezáltal egyik munkahelyről rövid idő alatt helyezhető Úszódarukat kikötőkben darabáru és ömlesztett
át másik munkahelyre. anyagok átrakására, hajók szerelésére, javítására,
A 4.63. ábra hidrosztatikus hajtású autódarut elsüllyedt roncsok kiemelésére, hidak szerelésére
ábrázol. Az emelőművet löketsokszorozó csigasor, a használnak. A 4.65. ábra egy hazánkban tervezett és
billentést dugattyús munkahenger hajtja. A gyártott legnagyobb méretű darut, egy 1 MN
gémforgatás külső fogazásához kapcsolódó teherbírású, billenőgémes úszó forgódarut tüntet fel.
fogasléceket is munkahengerek mozgatják. Az elöl A daru az úszótest (ponton) előrészén van elhelyezve.
elhelyezett szivattyú olajáramát a kezelőfülkében levő A forgórész harangszerűen fogja körül a fedélzetre
irányváltó szelepek osztják szét az egyes épített nyolcszögletű gúlát, a forgódaru álló oszlopát.
munkahengerekhez. A forgórész borítónyomatékából eredő vízszintes erők
A 4.64. ábra egy fúvott gumiabroncs kerekeken átadása az álló oszlopra egyrészt a forgó torony alsó
önjáró bakdarut ábrázol, amely szintén nagyfokú részén beépített vízszintes síkú futókerekek, másrészt
mozgékonyságával és használhatóságával tűnik ki. A a gúla csúcsán elhelyezett csapágy útján történik. A
két főtartón egy-egy kötéllel mozgatott futómacska gúla csúcsán elhelyezett önbeálló (axiális) görgős-
jár. A két portált két oldaltartó köti össze.
4.62.: ábra. Aut6daru

Greschik Gyula:
4.63. ábra. Hidrosztatikus hajtású autódaru
csapágy egyben a forgórészből eredő függőleges erőt

is felveszi.
A kiegyensúlyozott billenőgém kinyúlásának
változtatásakor a teher közel vízszintes pályán mozog.
Mivel az úszódaru a tehernyomaték nagysága szerint
helyzetét változtatja (megdől), a billenőgém
szerkesztésénél és az ellensúlyok megállapításánál. e
körülményt figyelembe kell venni A megengedett
dőlés 5°. Az ábra jobb oldalán az úszódaru a
legnagyobb terhelésnek megfelelő maximális
kinyúlás mellett és legkisebb kinyúlású gémme1
terheletlenül is látható. A forgótorony gémme1
ellentétes oldalán van elhelyezve az emelővitlákat
tartalmazó gépház és a forgórészellensúly. A
forgórész forgatása a fix gúla alsó részén elhelyezett
pálcás fogaskoszorúba kapcsolódó, a forgótorony alsó
gyűrűjén elhelyezett hajtóműről hajtott kis
fogaskerékkel történik. A daru hajtására az
4.64. ábra. Gumikerekes bakdaru úszótestben elhelyezett diesel-elektromos gépcsoport
szolgáltat egyenáramú villamos energiát.
Greschik Gyula:
4.65. ábra. 1 MN teherbírású billenőgémes úszó forgódaru (KOGÉPTERV-GANZ HAJÓGYÁR)
4.6. FELVONÓK
A felvonó olyan kézi vagy gépi hajtású szállítógép, személyszállító felvonónál 8 mm, teherfelvonónál 6
amely függőleges pályán, két vagy több állomás mm. A járószéket és az ellensúlyt legalább két, a
között időszakosan vagy folyamatosan fel-le hajtótárcsás, gépi üzemű személyszállító felvonó járó
közlekedve (4.66. ábra), rögzített vezetősínek (1) székét legalább három, egymástól független elemre
között járószékben (2) vagy lapon (platón) szállít kell függeszteni.
személyeket vagy terhet. A hajtógép (3) terhelésének A függesztőelemet - a felvonószabályzat előírása
csökkentése céljából a járószék és a hasznos terhelés szerint - nyugvó terhelést véve alapul, csak húzásra
súlyának egy részét ellensúly (4) egyenlíti ki. Az kell méretezni. A hajtótárcsa, terelőkorong, kötéldob
ellensúly a felvonóberendezés egyik jellegzetes átmérőjének és a függesztőkötél átmérőjének
eleme. hányadosa nem lehet kisebb 40-nél (38. táb1.).
A felvonók létesítésének építészeti stb.
követelményeit az Építési és Városfejlesztési 38. táblázat
Minisztérium az MSZ 04. 11/1-4-76 szabványban Biztonsági tényezők a függesztőelem
szabályozza. méretezéséhez
A felvonógép elhelyezése szerint Függesztőelem Névleges Biztonsági tényező
megkü1önböztetünk felső, alsó és oldalgépes felvonót sebesség személy- teher-
(4.67. ábra). A leggazdaságosabb és így a m/s felvonó felvonó
legáltalánosabban elterjedt a felső gépes eIrendezés, Sodronykötél ≤0, 75 12 9
amelynél az épületszerkezetre átadódó terhelés az ≤1, 40 15 12
alsó gépeshez viszonyítva a felénél kevesebb. ≤4, 00 18 15
A felvonó járószékének és ellensúlyának Hevederes lánc 10 7
függesztésére keresztsodrású acélsodrony-kötelet
alkalmaznak. A legkisebb kötélátmérő
Greschik Gyula:
4.61. Felvonógép és ellensúly
A felvonógépeknek a függesztőelemmel való

kapcsolatuk szempontjából két csoportja ismeretes.
A dobos felvon6gép (4.68. ábra) esetén a járószék
és az ellensúly köteleinek vége a dobhoz van erősítve.
A dobhorony menetszáma függ az emelőmagasságtól
és a tartalék menetszámától.
A hajtótárcsás felvonógép (4.66. ábra) úgyszólván
teljesen kiszorította elődjét, a dobos felvonó gépet.
Járószékének és ellensúlyának kötelei közösek, így a
hajtótárcsa horonyszáma azonos a kötelek számával.
A hajtótárcsa különleges horonykiképzése (4.69.
ábra) folytán létrejövő nagyobb súrlódás
következtében a hajtótárcsa nagyobb erők átvitelére
képes. (Részletesebben lásd a 2.51. fejezetben.)
Az átvihető erő az elcsúszás határán
T1 = T2 e µα ,
T1 a nagyobb kötélterhelés,
T2 a kisebb kötélterhelés,
m a súrlódás látszólagos értéke,
a. a hajtótárcsán átfogott ív.
Félkör alakú horonyesetén
4
µ= µ0 ,
π
alámetszett horonyestén
β
1 − sin
µ=4 2 µ0 .
π − β − sin β
4.66. ábra. Felső gépházas felvonó elrendezési

vázlata 1 - vezetősín; 2 - járószék; 3 - hajtógép; 4 -
ellensúly
4.68. ábra. A kötelek elhelyezése a dobon
4.67. ábra. A felvonógép elhelyezése

a; felső gépes felvonó; b; alsó gépes felvonó; ej 4.69. ábra. A hajtótárcsa horonykiképzése
oldalgépes felvonó; 1 - gépház; 2 - hajtótárcsa; 3 - a; alámetszett horony; b; félkör alaklú horony; c; ék
terelőkorong; 4 - akna; 5 - járószék; 6 - ellensúly; 7 - alakú horony
kerékház
Greschik Gyula:
4.70. ábra. Az alámetszés szögének diagramja
m0 súrlódási tényező, amely acélsodrony kötél és Ge az ellensúly nagysága (kg),

Öv 25 öntöttvas hajtótárcsa között Gj a járószék tömege (kg),
nyugvó állapotban 0, 11-nek, Q a felvonó teherbírása (kg),
mozgó állapotban 0, 09-nek vehető; a a járószék lassulása (m/s~.
b a horonyalámetszés központi szöge (4.70. ábra), A zökkenésmentes, sima indítás és megállás

érdekében a gyorsulás és lassulás átlagos értéke az 1,
nagysága a 4.70. ábrán közölt diagramból állapítható
5 m/s2-et, legnagyobb értéke a 2 m/s2-et ne lépje túl.
meg. Az alámetszés szélessége u=d sin. b/2 A felvonó szabályzat előírása: az így kiszámított
T1/T2 viszonyszám alámetszett horonyesetén nem
A T1/T2 viszonyszámot az indításkor, ill. haladhatja meg a súrlódási tényezővel és az átfogási
fékezéskor fellépő tömegerők figyelembevételével szöggel meghatározott tényleges viszonyszám T’1/T’2
számított legkedvezőtlenebb erőviszonyok alapján éklakú horonyesetén a 80 %-át.
határozzuk meg.
Ez Ge =Gj+ Q/2 esetén általában akkor következik A legnagyobb felületi nyomás a hajtótárcsa és
be, ha az emelkedő üres járószék a legfelső állomáson acélsodrony kötél között
megállás előtt lassít hT
T1 Ge g + a pmax = max
.
= . dD
T2 G j g − a Gj + Q
Tmax = ,
n
Greschik Gyula:
félkör alakú horony horonytényezője

8
h= ,
π
alámetszett horony horonytényezője
β
8cos
h= 2 ,
π − β − sin β
Tmax az egy kötélre eső legnagyobb terhelés,
d a kötél átmérője,
D a hajtótárcsa átmérője,
n a függesztőkötelek száma,
b a horonyalámetszés központi szöge (lásd 4.70.
ábra).
Az alámetszett horony horonytényező-értékeit (h) 4.71. ábra. Az alámetszett horony horonytényezője
lásd a 4.71. ábrán közölt diagramban.
A felületi nyomás nem lehet nagyobb, mint 9 MPa,
s ezt még a menetsebesség és a bekapcsolási
időtartam növekedésével csökkenteni kell.
Az alámetszett horony felületi nyomásának
megengedhető értékeit lásd a 4.72. ábrán közölt
diagramban.
Az ellensúly a felvonógép tehermentesítésére
hivatott. Üzembiztonsági okokból az ellensúlynak is
vezetősínek között kell haladnia. Daruüzemben a
teher süllyesztésekor fékez, nem hajt. Felvonónál a
hasznos teher részben ki van egyenlítve, az üres
járószék süllyesztése motormunkával történik. A
rögzítőféknek mindkét forgásirányban kell fékeznie.
Az ellensúly nagysága a vezetéksúrlódás, a
függesztő kötél önsúlya és a tehetetlenségi erők
figyelem bevétele nélkül: * A nevezőben levő érték az óránkénti indítások
Ge = Gj + xQ. számát jelenti
4.72. ábra. Az alámetszett horony felületi
x≤0, 5 a kiegyensúlyozási tényező.
nyomásának megengedhető értékei
A teljes kiegyensúlyozást x=0, 5 értéknél érjük el,
mert így a dobon, ill. hajtótárcsán az elméleti kerületi
erő:
teljes terheléskor
Q Q
Fa = G j + Q − Ge = G j + Q − G j − = ,
2 2
ha a járószék üres
Q Q
F0 = G j − Ge = G j − G j − =− ,
2 2
azaz mindkét határesetben abszolút értékben azonos
nagyságú, tehát a felvonógép elméleti
emelőteljesítménye nem lépi túl a Q/2 teher
emeléséhez szükséges teljesítményt. Elméletileg
ekkor lesz a motor teljesítménye a legkisebb.
Nagyobb emelőmagasságú felvonók esetén (30 m
felett) azért, hogy a függesztőelem súlya a motor
szükséges teljesítményét ne növelje meg, 4.73. ábra. A függesztőkőtél kiegyenlítőkötelének
kiegyenlítőkötelet alkalmaznak (4.73. ábra). elrendezése
Greschik Gyula:
A függesztőelem mozgatására szolgáló felvonógép

elrendezése a 4.74. ábrán látható. A villamos motor
(]) csigahajtómű (2) útján hajtja a hajtótárcsát (5). A
kétpofás féket (3) fékmágnes (4) nyitja.
Áramkimaradás esetén kézikerékkel (6) mozgatható a
járószék. A le és fel forgásirányt jól láthatóan a
kézitárcsán vagy a hajtóművön kell feltüntetni.
Nagyobb teherbírású teherfelvonók vagy nagy
sebességű személyfelvonók pontosabb
szintbeállításához külön szintbeállító berendezés
szükséges. Ez többnyire a csigahajtómű
gyorstengelyével összekapcsolt második, kisebb
hajtómű és motor. A pontos szintbeállításhoz gyakran
használnak kétsebességű (pólusváltós) rövidrezárt
aszinkron motort (pl. 6/24 pólus).
Korszerű, nagy sebességű felvonókat a sima indítás
és fékezés érdekében egyenáramú motorral hajtanak.
A motor hajtómű nélkül közvetlenül forgatja a 4.74. ábra. Felvonógép
hajtótárcsát (4.75. ábra). 1 - motor; 2 - csigahajtómű 3-kétpofás fék 4-
Az egyenletes sebességű üzem fenntartásához fékmágnes; 5 - hajt6tárcsa; 6 – kézikerék
szükséges alapteljesítmény
Fk ve
Pa = ( kW ) ,
1000η g
Fk a legnagyobb kiegyensúlyozatlan terhelés a dob
vagy hajtótárcsa kerületén (N),
ve az emelési sebesség (m/s),
hg a felvonógép hatásfoka, azaz hh a hajtómű, hd a
hajtótárcsa (dob) hatásfoka.
Ha a hajtómű csigahajtómű, a felvonógép

hatásfokát döntően a csiga és a csigakerék
kapcsolatának hatásfoka szabja meg.
A szükséges motorteljesítmény pedig P=bPa, ahol b
a biztonsági tényező, amelynek nagysága a 4.76.
ábrán közölt diagramból vehető.
A tényleges kerületi erő (Fk) meghatározásához a
járószék, ill. az ellensúly oldalán keletkező
valamennyi veszteséget (aknavezeték, terelő
kötélkorong) figyelembe kell venni. A felmenő
oldalon a veszteségek a terhelést növelik, a lemenő
oldalon csökkentik.
Tapasztalat szerint a vezetéksúrlódás arányos a
terheléssel
(
A súrlódóerő S a = µva G j + Q . )
mva az aknavezeték veszteségtényezője, amivel úgy
számolhatunk, mint a súrlódási tényezővel. Az alaki
hasonlóság ellenére lényeges a különbség, mert nem a
pályára merőleges pályanyomásra vonatkozik, hanem
párhuzamos erők között fejez ki arányosságot.
A veszteségtényező nagyságrendje az aknavezeték
anyagától, a szerelés gondosságától és a karbantartás 4.75. ábra. Közvetlen hajtású felvonógép
jóságától függ.
Greschik Gyula:
Átlagosan választható:
csúszó gördülő
vezetésnél vezetésnél
járószéknél mva = 0, 05 … 0, 10 0, 01 … 0, 03
ellensúlynál mve = 0, 05 … 0, 15 0, 01 … 0, 03
A kötélerő megállapításakor nem a kötélvezetés

hatásfokával, hanem a veszteségtényezővel
számolunk m =1-h.
Így például egy alsó gépházas felvonónál a terhelt
járószék emelésekor, egyenletes sebességű üzemben a
hajtótárcsa, ill. dob kerületére számított erő a 4.77.
4.76. ábra. A hajtómotor biztonsági tényezője ábra je1ölésével:
Fk = T2 − T3 ,
T2 = ( G j + Q ) (1 + µva + µ1 ) ,
T3 = Ge (1 − µve − µ4 − µ3 − µ2 ) .
és a hajtómotor teljesítménye
b (T2 − T3 ) ve
P= ( kW ) .
1000η g
A felvonógép egyéb szerkezeti elemeinek (pl. fék,
hajtómű stb.) méretezése az eddig tanultak szerint
végezhető.
4.62. Biztonsági szerkezetek
A felvonók biztonságos üzeme érdekében a

hivatkozott szabályrendelet számos előírást tartalmaz.
Ilyen előírás pl., hogy a járószék önműködő
biztonsági fogókészülékkel kell felszerelni, amely egy
vagy két kötélág szakadása, vagy a kötélágak
egyenlőtlen nyú1ása esetében a lefelé haladó
4.77. ábra. Alsó gépházas felvonó kötélvezetése járószéket vezetősínjéhez teljes terheléssel vagy
terhelés nélkül is biztosan rögzíti a kormányáramkört
megszakítva, leállítja a hajtást.
Legfeljebb 1 kN teherbírású vagy 1 kN-nál
nagyobb teherbírású, de legfeljebb 0,9 m/s
menetsebességű felvonó járószékét merev (önzáró)
fogókészülékkel kell felszerelni. 1 kN-nál nagyobb
teherbírású és 0,9 m/s-nál nagyobb menetsebességű
felvonó járószékét fékező fogókészülékkel kell
felszerelni, amelyet lefelé menet a menetsebesség
túl1épése esetén a sebességhatároló működtet.
A merev fogókészülékek közül többnyire az ékes
fogókészüléket használják (4.78. ábra). Az önzárást
csak akkora m = tgr súrlódási tényező biztosíthatja,
4.78. ábra. Ékes fogókészülék amely elegendő, hogy az ék függőleges felületén
súrlódókapcsolatot létesíthessen. Ebben az esetben az
ékre nehezedő ékház az ék ferde lapján csúszhat el, és
Greschik Gyula:
ezzel a viszonylagos elmozdulással a fogókészülék túllépés kor már igen. 0, 6 m/s menetsebességig a
zárásához szükséges nyomóerőt szolgáltatja. sebességhatároló működésének megengedett felső
Az ábrába berajzolt erőjáték csak akkor jöhet létre, határa a menetsebesség 50%-os túllépése. A
ha a ferde csúszólap m' =tg r' súrlódási tényezője sebességhatárolót centrifugális erő működteti.
eléggé kicsi. A sebességhatároló beépítésének elvi vázlatát a
Az elcsúszás határán az ék a hajlású ferde lapjára 4.80. ábra mutatja. A járószék jobb oldali ékhúzó
karja (1) a felvonópálya mellett mozgó
nehezedő F' erő a r' félnyílású kúp palástjához sebességkorltozó végtelenített köteléhez (2)
illeszkedik, ami azt is jelenti, hogy a függőleges lap kapcsolódik. A felső kötélkorong centrifugális ingát
vízszintes normálisával a + r szöget zár be. (3) hajt. A megengedett sebesség túllépésekor az inga
Ha tehát azt kívánjuk, hogy az F' erő az éket a emelkedő hüvelyével mozgatott önzáró excenter (4) a
vezetősín felületén el ne csúsztathassa, akkor annak a sebességkorlátozó kötelét megállítja, és a lefelé
r' félnyílású súrlódási kúpon belül kell maradnia. Az haladó járószék és az álló kötél relatív elmozdulása
önzárás feltétele tehát r>(a+r'). felhúzza a fogóékeket (5). A járószék megáll, és a
függesztő kötelek (6) egy pillanatra meglazulnak, és
Nagy sebességű felvonókhoz ékes vagy más önzáró így a fej (7) elmozdul. A fej elmozdulás a egy
fogókészülék a nagy dinamikus hatások miatt nem érintkező (fejérintkező) oldásával megszakítja a
használható. Ilyenkor alkalmazzák a fékező kormányáramkört.
fogókészüléket, amely állandó vagy növekvő A szabályrendelet előírja, hogy mechanikusan
fékezőerővel működhet. A fékezésből eredő lassulás működtetett végkikapcsoló készülékkel kell minden
átlagos értéke a g-t, legnagyobb értéke pedig a 2, 5g-t gépi üzemű felvonót felszerelni úgy, hogy a
nem haladhatja meg (g=9,8l m/s2). Egy állandó vezérléstől teljesen függetlenül, a járószéknek a
fékezőerővel működő fékező fogókészüléket tüntet fel végállomásokon való legfeljebb 15 cm túlfutása után
a 4.79. ábra. A fékezőerő (S) a következő egyenletből a hajtóerőt kikapcsolja. Ezzel a vezérlés áramköre is
határozható meg: önműködően szakadjon meg. A végkikapcsolót
vs2 visszakapcsolni pedig csak kézi erővel lehessen.
Ss = Gs + m .
2 Fékező ütközőt kell beépíteni a felvonó
s a fékezés útja (m), rendeltetésétől függően általában 0,6 m/s
G a lefékezendő erő (N), menetsebesség felett a járószék, 1,2 m/s felett pedig
m a lefékezendő tömeg (kg), az ellensúly alá is, hogy a (legfeljebb a
vs a sebességhatároló által megszabott sebesség. sebességhatároló által megengedett sebességgel)
Sebességhatároló készülékkel kell felszerelni lefelé haladó járószéket, ellensúlyt megállítsa, ha a
minden gépi üzemű személyszállító felvonót úgy, végállásnak megfelelő helyzetüket túlhaladják. A
hogy fogókészüléket a süllyedő járószék fékező ütközők átlagos lassítása a g-t, legnagyobb
menetsebességének 15 %-os túllépésekor még ne lassítása a 2, 5g-t nem haladhatja meg 1, 2 m/s
működtesse, de 30 %-os
4.79. ábra. Fékező fogókészülék

Greschik Gyula:
Biztonsági mechanikai retesszel kell felszerelni

minden aknaajtót, hogy csak akkor lehessen kinyitni,
ha a járószék ott áll mögötte. Egy ilyen szerkezet elvi
működését mutatja a 4.81. ábra. Az (l) hüvely az
akna ajtajához, míg a (2) retesz az akna falához van
erősítve. A reteszt a járószék oldalán elhelyezett
kényszerpálya (3) működteti. Az aknaajtó elé érkező
járószék a reteszt oldja, majd továbbhaladva ismét
zárja. Újabban az aknaajtóreteszt a vezérlés
áramkörébe iktatott reteszérintkezővel kell ellátni,
hogy a járószék csak reteszelt aknaajtó esetén legyen
indítható.
További biztonsági előírások részletesen a
felvonószabályzatban találhatók meg.
4.63. A felvonó vezérlése
A felvonó vezérlése távirányítású. A 4.82. ábrán

egy háromfázisú, rövidrezárt forgórészű aszinkron
motor és fékmágnes működtetése látható. A vezérlő
áramkörnek a motort fel vagy le irányba kell
4.80. ábra. Sebességhatároló beépítési vázlata kapcsolnia, ugyanakkor be kell kapcsolnia a féklazító
1 - ékhúzó kar csuklója; 2 - sebességkorlátozó áramkörét is.
kötele; 3 - centrifugális inga; 4 - excenter; 5 - fogóék; A motoráram a hálózatból a főkapcsolón, a
6 - függesztőkötél; 7 - kötélbekötő fej biztosítókon, a végálláskapcsolón keresztül jut az
irányváltó kapcsolókhoz. A fel irányú kapcsolón a le
irányúhoz képest két fázis fel van cserélve. A motor
elé motorvédő automatát kapcsolnak, amely
fáziskiesés vagy hosszabb ideig tartó túlterhelés
esetén az áramot megszakítja. A világítás és a
vészcsengő vezetéke már a főkapcsoló előtt leágazik.
A vezérlő áramkör közös vezetékébe kapcsolják az
aknaajtó- és reteszérintkezőket, amelyek nyitott
aknaajtó és aknaajtóretesz esetén az áramkört
megszakítják, és megakadályozzák a felvonó üzemét.
A másik vezeték két ágra oszlik, és az irányváltó
4.81. ábra. Aknaajtóretesz működtetése kapcsolók mozgatómágneséhez kapcsolódik. A
1 - hüvely az aknaajtón; 2 - retesz az aknafalon; 3 - vezérlő áramkör vezetése olyan, hogy az egyik
járószék; 4 - kényszerpálya irányváltó működésekor a másik áramköre
megszakad, és így megakadályozza az egyik irányú
menetsebességig általában rugós, felette mozgás alatt a másik irányú kapcsolást.
folyadékütközőt alkalmaznak. A gépházból kijövő vezérlő, világítási és
A személyszállító felvonóknál a legtöbb baleset jelzőcsengőáramköröket a 4.83. ábra szerint az
abból származik, hogy az aknaajtók olyankor is úszókábel egyik vége az aknamagasság közepéhez, a
kinyithatók, ha a járószék nem áll mögötte. Ezért a másik a járószék aljához kapcsolja.
szabályrendelet előírja, hogy minden aknaajtót és A gyakrabban alkalmazott vezérlések az alábbiak:
személyszállítóban minden járószékajtót is a vezérlés A karos vezérlés vázlatát mutatja a 4.83. ábra. A
áramkörébe iktatott ajtóérintkezővel kell felszerelni, közös vezetéket a fel-le vezetékkel a karos
hogy a járószék csak akkor indulhasson, ha kapcsolóval (32) kapcsolhatjuk. A közös vezetékbe
valamennyi akna- és járószékajtó csukva van, és ha iktatják a fejérintkezőt (30) és a járószék
egy akna- vagy járószékajtó kinyílik, a járószék ajtóérintkezőjét (31) is. Az ábrán a vészcsengő
megálljon. nyomógombját (29), a járószék-világítás kapcsolóját
(27) és a világítást (28) is láthatjuk.
Greschik Gyula:
4.82. ábra. Felvonómotor vezérlése
4.83. ábra. Karos vezérlés 4.84. ábra. Tológombos 4.85. ábra. Egyetemes vezérlés
27 - járószék-világítás kapcsolója; 28 - vezérlés 35 - nyomógombok; 36 - emeleti jelfogók; 37
járószék. világítás; 29 - vészcsengő 33 - benyomott tológomb; - emeleti kapcsolók
nyomógombja; 34 - ütköző az aknában
30 - fejérintkező; 31 - járószékajtó elhelyezve
érintkezője; 32 - karos kapcsoló
A tológombos vezérlés (4.84. ábra) elvben A nyomógombos, egyetemes vezérléssel a felvonó

megegyezik a karos vezérléssel, a két áramkört bármelyik szintről bármelyik szintre és járószéken
azonban tológombok kapcsolják. A járószék oldalán kívül, az aknaajtóktól is irányítható. Elvi vázlatát a 4.
vízszintes vonal mentén elhelyezett tológombok 85. ábrán láthatjuk. A közös vezetékhez csatlakozó
közül egy a Ie irányt, a többi a fel irányt kapcsolja. egyszerű nyomógombok (35) ún. emeleti jelfogókon (3)
A kívánt emelet elérésekor a benyomott tológombot keresztül vezetik az áramot a fel vagy le irányú
(33) az aknában elhelyezett ütköző (34) nyomja vezetékhez. A jelfogó feszültség alatt önmagát az ún.
vissza. Az áramkör megszakad és a felvonó leáll. zárva tartó áramkörre kapcsolja, így az áramkör a
nyomógomb elenge-
Greschik Gyula:
Ikerfelvonónál a két veder ellenütemben mozog, és

egymást egyensúlyozza.
Alkalmazásának előnyei: Magas hőmérsékletű,
igen nagy darabos, koptató hatású anyagok (koksz,
salak, mészkő) jól szállíthatók, mert a szállított
anyaggal érintkező felület kicsi, és így a kopás is
kisebb mértékű.
Hátránya, hogy folyamatos működésű
4.86. ábra. Kényszerpálya az emeletkapcsoló szállítógépekkel csak kiegyenlítő tartályok
irányítására beiktatásával kapcsolható, ez pedig mind a veder
38 - a járószék oldalán elhelyezett kényszerpálya töltésénél, mind az ürítésénél nagy magasságot
igényel.
désekor is fennmarad. A fel vagy le irányt az ún. A billenővedres felvonót salakszállításra, kohóknál,
emeletkapcsolók állítják be úgy, hogy a járószék alatti kúpolóknál, betonkeverőknél az anyagok adagolására
emeletek kapcsolói a le irányt, a felette levők pedig a gyakran használják.
fel irányt kapcsolják (37). Az emeleten áthaladva, az
emelet áramköre megszakad. Az emeletkapcsolókat
az aknában helyezik el, és az irányítást a járószék
oldalán elhelyezett 4.86. ábra szerinti kényszerpálya
(38) végezheti el.
Az emeletkapcsolókat a gépházban elhelyezett és a
járószék mozgásával vezérelt emeletmásoló
szerkezetben is elhelyezhetik.
A magas lakóházakban, irodaépületekben és
szállodákban felszerelt felvonók és felvonócsoportok
bonyolult vezérlési rendszereinek ismertetése
meghaladja tanulmányaink kereteit.
Az önműködő és kívülről is irányítható
személyfelvonókban az ún. mozgópadló biztosítja azt,
hogy csak az üres járószék legyen kívülről
irányítható. A járószékben tartózkodó személy
ugyanis a rugósan alátámasztott járószékpadlóra lépve
megszakítja a külső áramköröket.
4.64. Billenővedres felvonó
Ömlesztett anyag emelésére vezetőkerekekkel

ellátott vedret használnak, amelyet acélszerkezetű,
függőleges vagy ferde pályán, acélsodrony kötéllel 4.87. ábra. Billenővedres felvonó
dobos emelőcsörlő vontat (4.87. ábra). Az anyaggal
telt veder a megfelelően kiképzett pálya felső végére
érve előrebillen, és tartalma kiömlik.
A veder (4. 88. ábra) szokásos befogadóképessége
0,5 … 2,5 m3 A billenővedres felvonók üzemi
sebessége 0,25 ... 0,7 m/s, a nagy teljesítményű és
emelési magasságú gépek ennél nagyobb sebességgel
is működtethetők. A kis teljesítményű felvonók
általában kiegyensúlyozatlan vederrel működnek.
Nagyobb teljesítőképességre a vedres felvonót
ikerelrendezésben építik.
4.88. ábra. Billenőveder
Greschik Gyula:
5. SZÁLLÍTÓGÉPEK
A szállítógépek az ömlesztett anyagot vagy az anyagot folytonosan továbbító szállítógépek

darabárut, vízszintes, lejtő-, emelkedő- vagy (görgősor, szállítócsiga, vibrációs szállítás).
függőleges irányban, általában folytonos A szállítógép, helyes kialakításához a szállítási
anyagáramban és állandó üzemben továbbítják. irány, távolság, mennyiség adatai mellett igen fontos
A szállítógépek szerkezeti kialakításuk szállítandó anyag jellemző tulajdonságainak ismerete
szempontjából két csoportba sorolhatók: (szemnagyság, súrlódási jellemzők stb.). Részletesen
a) vonóelemes szállítógépek (pl. hevederes, lásd a 1.2. fejezetben [47], [51], [56].
láncos)
b) vonóelem nélküli, helyben maradó
alátámasztáson
5.1. MÉRETEZÉSI ALAPÖSSZEFÜGGÉSEK
Ömlesztett anyagok adagokra bontott szállításakor

5.11. Szállítóképesség (serleges elevátor, billenővedres szállítógép stb.) a
szállítógépen adagokban elhelyezkedő anyag
A szállítógépek szállítóképességén az előírt folyóméterenkénti tömegét, az adagoknak a lánc
útvonalon az időegységben továbbított anyag mentén történő egyenletes elosztásával kapjuk meg
mennyiségét értjük. A szállítógép szállítóképességét (5.2. ábra).
t-ban Q (t/h), köbméterben V (m3/h) vagy
darabszámmal U (db/h) szokás megadni. Legyen
Megjegyzés: E tankönyv 1-4. fejezetében az emelőgépek V1 egy adag térfogata (m3),

terhelését Q-val jelöltem, az ben a szállítógépek (terhelését) Q1 egy adag tömege (kg),
szá1lítóképességét - a hazai és külföldi irodalomban általánosan a két adag egymástól való távolsága (m)
elterjedt gyakorlatnak megfelelően - ugyancsak Q-val jelölöm. A
két Q dimenziója eltérő! Az emelőgépek terhe Q (t), a
(a vedrek, serlegek osztása).
szál1ítógépek szállított mennyisége Q (t/h).
A folyóméterenkénti tömege
Ömlesztett anyag folytonos szállításakor a Q1 V1 ρ h
szállítógép (pl. szállítószalag) egy folyóméter hosszú
q= = ( kg/m ) .
a a
szakaszán (5.1. ábra) elhelyezkedő anyag tömege A szállítóképesség az alábbiak szerint írható:
q=Aρh (kg/m), ahol A (m2) az egyenletes anyagáram Q1 Vρ
keresztmetszete, és ρh (kg/m3) az anyag Q = 3, 6qv = 3, 6 v= 1 hv ( t/h ) .
halmazsűrűsége. a a
Ha a szállítógép szállítási sebessége v (m/s), akkor vagy pedig térfogategységben kifejezve,
V1
a szállító képessége
Q = 3600qv = 3600Aρhv (kg/h),
V = 3600
a
v ( m /h ) .
3
vagy
Q = 3,6qv = 3,6Aρhv (t/h). Darabáru szállítása esetén rendszerint az óránként
elszállítható darabszámmal fejezzük ki a
Ha pedig a folyamatosan szállító gép óránkénti szállítóképességet (5.3. ábra).
szállítóképességét térfogategységben kívánjuk
kifejezni,
V = 3600Av (m3/h).
Greschik Gyula:
A φ tényező a vízgépeknél használatos

volumetrikus hatásfokhoz hasonlítható, s mintegy a
szállítási folyamat hatásfokát fejezi ki.
5.12. Hajtóteljesítmény-szükséglet
5.1. ábra. Hevederen szállított ömlesztett anyag
A szállítógép a szállítási feladat végzése közben,
mialatt a szállítandó anyagot a feladási helyről a
rendeltetési helyre továbbítja, ellenállásokat győz le,
azaz munkát végez.
Függőleges szállítás esetén, mikor a nehézségi erő
ellenében kell az anyagot mozgatni, tehát az ellenállás
az anyag súlyával lesz egyenlő, az elméleti
munkateljesítmény a következő:
5.2. ábra. Adagokban szállított ömlesztett anyag Gv qHv
Pf = = ( kW ) .
1000 1000
H az emelési magasság (m),
G=qH (kg) a szállítógépen levő, a függőleges
irányban felfelé mozgatott anyag tömege,
v a szállítás sebessége (m/s).
5.3. ábra. Darabáru-szállítás Q

Mivel qv = ,, az előző egyenletbe
3, 6
Legyen behelyettesítve,
QH QH
Q1 a darabáruegység tömege (kg), Pf = = ( kW ) .
a a szállítóelemen elhelyezkedő darabok 3, 6*102 367
egymástól való távolsága (m), Vízszintes irányú szállítás esetén a számítás menete
t a darabok egymást követési ideje (s), hasonlóan alakul, ha a szállított anyag súlya helyett az
v a szállítóelem sebessége (m/s), egyenletbe a szállítási ellenállást helyettesítjük be.
A ω fajlagos ellenállástényező, amely a választott
a szállítógép típusától, méretétől és a szállítási
t= (s) , távolságtól is függ, az 1 kg továbbított anyagra
v vonatkozó ellenállást adja meg.
akkor az óránként szállítható áru darabszáma, a
Ha a szállítógépen levő anyag tömege
berendezés szállítóképessége
Q
U=
3600 3600
= ( db/h ) . G = qL = L ( kg ) ,
3, 6v
t a
Amennyiben a szállítóképességet súlyegységben akkor a vízszintes szállítási ellenállás
Q
kívánjuk kifejezni: Z = ωG = ω qL = ω L ( N ).
UQ1 Q 3, 6v
Q= = 3, 6 1 v ( t/h ) . A vízszintes szállítás munkateljesítménye pedig
1000 a
A megelőző egyenletek alapján számított értékeket Zv ωQL
elméleti szállítóképességnek nevezzük. A valóságos,
Pv = = ( kW ) ,
102 367
tényleges szállító képesség (Qt) az elméletinél tehát hasonló a függőleges szállítás
általában kisebb. A csökkenést különböző, a gép munkateljesítményére kapott egyenlethez, azzal a
szerkezetétől, működésétől, a szállított anyag különbséggel, hogy a H emelési magasság helyére ωL
tulajdonságaitól s egyéb, külső körülményektől függő érték kerül, ami mintegy a szállítógépre jellemző,
tényezők okozzák. egyenértékű magasságként fogható fel.
Qt = ϕ Q.
Greschik Gyula:
súlyát is mozgatni kell. Tehát a motornak az anyag

szállítási ellenállása mellett még a mozgórészek
ellenállását, a szállítógép ún. üresjárási ellenállását is
le kell győznie.
Itt említem meg, hogy a szállítógépek tényleges
hajtóteljesítmény-szükségletének számítására
általában kétféle számítási módot használnak. Az
energetikai számítási mód sajátossága, hogy a
szállítógép különféle szállítóellenállásait
5.4. ábra. Ferde irányú szállítás szétválasztja, s így különválasztva számítja az ezek
legyőzésére fordítandó munkateljesítményeket. Pl. a
Ferde (emelkedő vagy lejtő) irányú szállítás szállító szalagok esetében külön számítható ki a gép
munkateljesítményének számításánál (5.4. ábra) az üresjárási, azaz a heveder, a szalaggörgők és a dobok
anyag egy folyóméternyi szakaszának szállítási mozgásban tartásához szükséges P1 teljesítmény, az
ellenállása anyag vízszintes irányú továbbításához szükséges P2
ze = ω q cos δ + q sin δ ( kg/m ) . teljesítmény, az emelési munka P3 teljesítménye,
valamint az anyag szalagon való felgyorsítására és a
Az l hosszúságú szállítógépen levő anyag szállítási
szalagról lekotróekével vagy ledobókocsival történő
ellenállása
leválasztására fordítandó P4 teljesítmény. A
Z e = ω q cos δ * l + q sin δ * l ( kg/m ) . szállítógép összes munkateljesítmény-szükséglete e
mivel l cos δ = L, és l sin δ = H , részteljesítmények összegezéséből adódik:
a munkateljesítmény: Pa = P1 + P2 + P3 + P4 .
Z e v ω qvL qvH ωQL QH A másik számítási mód a szállítógép vonóelemének
Pe = = + = + ( kW ) , vonóerő-változását követi, s a vonóelemben ébredő
102 102 102 367 367
azaz ferde irányú szállítás esetén a munkateljesítmény legkisebb erő keletkezési helyéről kiindulva, a gépet a
két részből tevődik össze: egyik része a szállítási vonóelem haladási irányában körüljárja, és az ébredő
távolság vízszintes vetületére jutó szállítási ellenállás ellenállásokat pontról pontra összegezi. Ez esetben a
legyőzésére, másik része pedig az emelőmunka szállítógép munkateljesítményét a vonóelem hajtását
elvégzésére fordítódik. végző gépelemre (lánckerék, hevederdob stb.) felfutó
A szállítógépek hajtásához, üzemeltetéséhez és lefutó vonóelemágakban ébredő erők
szükséges hajtóteljesítmény megállapításakor az különbségéből lehet kiszámítani.
előbbihez hasonló számítási módot alkalmazunk. (Tn − Tv ) v kW .
Figyelembe kell venni azonban azt, hogy a szállított
P a = ( )
1000
anyag tömege mellett még a szállítógép szállító- és A különféle szállítógépek sajátosságai a számítás
vonóelemének, valamint az ezek hajtására és egyszerűsége, áttekinthetősége és kezelhetősége
terelésére szolgáló szerkezeti részeknek a súlyát, azaz érdekében hol az egyik, hol a másik eljárás
a gép mozgórészeinek ön- használatát teszik indokolttá.
5.2. HEVEDERES SZÁLLÍTÓSZALAGOK
A hevederes szállítószalag az ömlesztett és gumi, műanyag, acél vagy sodronyszövet lehet,

darabáruk továbbítására leggyakrabban alkalmazott eszerint különböztetjük meg a hevederes
szállítógép, használata az ipar minden ágában igen szállítószalag egyes típusait is. Ezek lehetnek gumi-
széles körben elterjedt. Általában vízszintes, enyhén vagy műanyag hevederes szállítószalagok,
lejtős vagy emelkedő irányú szállításra alkalmas. acélhevederes és sodronyhevederes szállítószalagok.
A szállító szalagok szállítóeleme és vonóeleme a Az egyes szállítóhevederek szerkezeti kialakítását,
heveder. A szállítóheveder anyaga textil, textilbetétes méretezését lásd a 2.3. fejezetben.
Greschik Gyula:
5.21. A szállítószalagok szerkezeti

kialakítása
A különféle típusú szállítószalagok működési elve,

felépítése és szerkezete nagyjából azonos (5.5. ábra), 5.5. ábra. Hevederes szállítószalag vázlata
kisebb különbségek csak egyes alkatrészek 1 - szállítóheveder; 2 - görgős alátámasztás; 3 -
kialakításában vannak, ezek is főleg a heveder hajtódob; 4 - feszítődob; 5 - terelődob; 6 - feladógarat
anyagának sajátosságai következtében. és terelőpalánk; 7 - ledobósurranó; 8 - feszítés
A szállítószalag hevederének mindkét ága
görgőkkel van alátámasztva, és a szállítószalag két hazánkban már közel 3 km hosszú (hejőcsabai
végén szalagdobokon van átvetve. A heveder hajtása kőbánya), külföldön pedig 10 km hosszú, egy
a dob útján, súrlódó kapcsolattal történik. egységből álló szállítószalagok is működnek.
A szállítószalag a feladósurrantó vagy egyéb Telepítésük szerint megkülönböztetünk üzemen
feladószerkezet segítségével a felső, szállítóágra belüli, üzemek közötti és távolsági szállítószalagokat.
helyezett ömlesztett anyagot vagy darabárut mozgása A szállítószalagok üzemi körülményeik és
közben magával viszi, s ha útközben valamilyen felhasználásuk szerint is csoportosíthatók.
lekotró- vagy leválasztó szerkezet a szalagról azt el Vannak állandó felépítésű, helyhez kötött
nem távolítja, a végdobnál az elvezető surrantóra szállítószalagok (5.6. ábra) vagy helyhez kötött
átadja. pályán mozgatható, ún. kocsizó szalagok. Ez utóbbi
A hevederes szállítószalagok főbb szerkezeti alkalmazása látható az 5.7. ábrán, ahol a felső
részei: a heveder, a szalaggörgők, a hajtó- és szalagon beérkező anyagot az alatta levő kocsizó
terelődobok, a hajtószerkezet, a feszítőszerkezet, a szalagra vezetve, annak mindkét irányban mozgatható
heveder- és dobtisztítók, az anyagfeladó szerkezetek, hevedere a beérkező anyagot bármelyik hombárba
a szállított anyagot leválasztó szerkezetek, a szállíthatja.
szalagváz. Az 5.8. ábra csővázas, könnyű kivitelű, rövid
A szalagok pályája vízszintes, ferde vagy ezek íves dobtávolságú hordozható szállítószalagot ábrázol.
szakaszokkal összekapcsolt kombinációja lehet. Rakodótereken alkalmazzák, a széles talpú vagy
Alaprajzban azonban csak egyenes vonal mentén gumikerekeken mozgatható szállítószalagot és
vezethető. A szalag legnagyobb lejtését a heveder külszíni fejtéseknél az áttelepíthető szállítószalagot.
anyaga, valamint a szállított anyag tulajdonságai A gumihevederes szállítószalag az ipar minden
szabják meg, ez általában δ = 10-20°. területén, a közlekedésben, kereskedelemben mind
A szállító szalagok hosszán (l) a végdobok nagyobb számban alkalmazott anyagmozgató gép.
távolsága értendő. Az l<20m dobtávolságú szalagokat Nagy fontosságára való tekintettel a Magyar
rövid, az 1=20..100m dobtávolságokat közepes Szabványügyi Hivatal Műszaki Irányelve (MI 8634-
hosszúságú, míg a 100m-nél hosszabb szalagokat 76) foglalkozik a tervezésével.
hosszú szállítószalagoknak nevezzük. A gumiheveder és egyéb szállítóhevederek
Minden igyekezet, amellyel a hevederek szerkezeti kialakítását, méretezését lásd a 2.3.
szakítóerejét kívánjuk növelni, egyúttal a szalagok fejezetben.
egy darabból megépíthető hosszának növekedését is
jelenti. Így
5.6. ábra. Állandó beépítésű szállítószalag

Greschik Gyula:
5.7. ábra. Sínen mozgatható szállítószalag
5.8. ábra. Hordozható szállítószalag
5.22. Szalaggörgők ezért a görgők gördűlőcsapágyazása általánosan

elterjedt.
A szállítószalag szállító és üres hevederágát A szállítószalagot alátámasztó szalaggörgők a
szalaggörgők támasztják alá. Ritkábban, főleg rövid gumihevedert sík vagy vályús alakban vezethetik
darabáruszalagoknál azonban előfordul, hogy a (5.9., 5.10. ábrák).
heveder fa vagy acéllemez alátámasztásokon csúszik. Egyenes alátámasztó görgőket darabárut szállító
A szalaggörgők a szállítószalag legnagyobb sík szalagoknál, kis teljesítőképességű ömlesztett
számban előforduló, s a heveder után legfontosabb anyagot szállító szalagoknál és kis sebességű
alkatrészei. Ezért nagy gondot kell fordítani helyes válogatószalagoknál alkalmaznak.
kialakításukra, gazdaságos gyártásukra. A heveder vályús alátámasztására szolgáló
A szalaggörgők viszonylag kis átmérője (D = 60 ... görgőcsoportok két, három vagy öt görgőből állnak.
... 250 mm) miatt a normális szalagsebességek esetén Nálunk általában a hármas görgőcsoport alkalmazása
fordulatszámuk aránylag nagy, n=300 ... 700 1/min, honosodott meg. Az országos szabvány 2-, 3- és 5-
görgős
Greschik Gyula:
5.9. ábra. A hevedert síkban vezető szalaggörgők
5.12. ábra. Középnehéz kivitelű szalaggörgő

csapágyazása
csoportokra vonatkozik (MSZ 13260-68, 13274-70).

A szélső görgők tengelyének vízszintessel bezárt
hajlásszöge a háromgörgős csoportoknál β=20° ... 45°
lehet. A heveder alsó (üres) ágát alátámasztó
görgőtám kivitele sík hevederhez egyenes (5.9. ábra),
vályús hevederhez egyenes (5.10/a ábra) vagy vályús
(5.l0/b ábra), amely kétgörgős.
A heveder és a rajta szállított anyag súlya a
görgőkre adódik át, így a heveder méretei és az anyag
halmazsűrűségének változása szerint az egyes görgők
5.10. ábra. A szállító hevederágat vályús alakban
terhelése is nagy eltérést mutat. Ezenkívül még a
vezető szalaggörgők
szállító szalag üzemviszonyai és a karbantartási
a) a heveder alsó ága sík; b) a heveder alsó ága
lehetőségek is befolyásolják a görgők szerkezeti
vályús alátámasztású
kialakítását. Poros, koptató anyagot (pl. ércet)
szállító, a szabadban működő szalagok görgőinek
csapágyait a megfelelő élettartam biztosítására a
szennyezés behatolását megakadályozó igen
gondosan kivitelezett tömítéssel kell ellátni.
Ugyanakkor könnyű darabárut szállító raktári
szalagok esetén a görgőcsapágyak tömítése
alárendeltebb jelentőségű.
A különböző üzemviszonyoknak és terheléseknek
megfelelően a gyakorlatban különböző szerkezeti
kialakítású görgőket használnak (5.11. és 5.12.
ábrák). A heveder vontatási ellenállásának
csökkentése érdekében, általában álló csapon, kis
tömegű és alacsony tömítési ellenállású, megmunkált
futófelületű görgőt alkalmaznak.
A vályús görgőcsoportok görgői szögacélból és
lemezből hegesztett bakokra, görgőtámokra vannak
5.11. ábra. Könnyű kivitelű szalaggörgő szerelve, és ezek támaszkodnak a szalagvázra. A
csapágyazása hevedert alátámasztó görgők osztását általában a
hevederszélesség és a szállított anyag halmazsűrűsége
szabja
Greschik Gyula:
meg. Közepes üzemviszonyok között dolgozó szalag élettartamának nagymértékű emelése. Ezenkívül
esetén, ha a szállított anyag halmazsűrűsége ρh < 1,2 csökken a szerkezet tömege és ezzel a beruházási
t/m3, a szállítóág görgőosztása 400 ... 650 mm költség. A nagyobb (45º-ig) vályú következtében a
hevederszélességig 1100 ... 1000 mm. B = 800 ... szállítási keresztmetszet növekszik. A füzérgörgők
1800 mm hevederszélesség között pedig 1000 ... mind a feladóhelyen, mind a szállítóág
800mm. alátámasztására előnyösen használhatók.
Nagyobb halmazsűrűségű anyag szállítása esetén a A feladógörgők (5.14. ábra) palástja rugalmas,
görgőosztás kb. 10%-kal csökkentendő. A görgők bordázott vagy tömlős gumiborítással van ellátva.
távolsága a feladás helyén 300...500mm. Általában a Feladatuk a feladási helyeken a nagy darabos anyag
nagyobb heveder-húzóerő helyén a görgőosztás rázúdulása folytán előálló hevederrongálódás
nagyobb lehet. csökkentése.
Az alsó ági szalaggörgők egyenesgörgők, Az önbeálló görgők és görgőcsoportok a heveder
szerkezetük és méretük is a felső görgőkhöz hasonló. terelését végzik (5.15. ábra). Az oldalra futó heveder
A görgőosztás 1,8 ... 3,0 m. a középső függőleges tengelyű csap körül
A nagy számban előforduló alátámasztó görgőkön elforgathatóan ágyazott görgőtámra erősített
kívül a heveder terelését és kímélését elősegítő irányítógörgőt elmozdítja, ezzel a görgőtám is kitér,
különleges feladatú görgőket is alkalmaznak. Ezek elfordul, és az ábrán szaggatott vonallal bejelölt
szerkezeti kialakítása általában a normálgörgőkével helyzetet foglalja el. Az alátámasztó görgők
azonos. tengelyvonala a heveder hossztengelyére nem
A füzérgörgő (5.13. ábra) esetében a merőleges, aminek következtében a forgásban levő
görgőrendszer egyes görgői csuklósan kapcsolódnak görgők a hevedert eredeti helyzetébe visszajuttatni
egymáshoz és a tartószerkezetre lengően vannak igyekeznek. Hasonló szerkezetű görgős
felfüggesztve. A füzérgörgőcsoport hajlékonysága a alátámasztások az alsó hevederágba is elhelyezhetők.
heveder hossz- és keresztirányában különösen nagy Az önbeálló görgőcsoportokat nagyobb
darabos anyag szállítása esetén előnyös, mivel e dobtávolságú szalagoknál a felső szállítóágon 15 ...
megoldás a hevedert és a görgők csapágyait védi. 25 m-enként építik be, az alsó ágban pedig kb. 10 m-
Anyagfeladási helyeken is a füzérgörgők enként.
előnyösebbek, a merev görgőbakokon elhelyezett A heveder egyenesbe vezetésének hatásos módja a
gumiburkolatú, merev görgőrendszerekkel szemben. vályús alátámasztásoknak a szállítás irányára való 1.
Ennek az elrendezésnek előnye a nagy rugalmasság, ..3°-os előredöntése. Az előredöntés növeli a szalag
amelynek következtében a dinamikus igénybevételek üresjárati ellenállását, és a heveder alsó borítórétegét
lényegesen csökkenthetők. Ezáltal elérhető a heveder is koptatja. Ezért 10 m-enként csak egy lőredöntött
és a csapágyak görgős alátámasztás beépítése ajánlatos.
5.13. ábra. Füzérgörgő-rendszer

1 - görgő; 2 - kettős heveder csukló; 3 - rugós felfüggesztés; 4 - tartószerkezet (szalag váz)
Greschik Gyula:
5.14. ábra. Gumibevonatú görgőrendszer

1 - gumival bevont hevederalátámasztó görgő
5.15. ábra. Önbeálló, hevederirányító görgőrendszer

1 - rögzített görgőtám; 2 - elforgatható görgőtám; 3 – irányítógörgő
Greschik Gyula:
egy hasznos αh és egy nyugvó αt szögre bontható

5.23. Hajtó- és feszítőszerkezetek (5.16. ábra). A hasznos átfogási szög határán belül
T2-ről T1-re növekszik a heveder-vonóerő. A vonóerő
A hajtószerkezet a szállító szalagok hevederének növekedésekor a heveder megnyúlik, így a dob és a
mozgatásához szükséges vonó erőt a heveder és a heveder között csúszás lép fel. Ezt a csúszást
hajtódob között fel1épő súrlódóerő útján adja át. A nevezzük kúszásnak. A hevederkúszás iránya a
feszítőszerkezet a súrlódóerő létesítéséhez szükséges hajtódob forgásértelmével ellentétes irányú. Ha a
hevederfeszítést szolgáltatja, ezenkívül a heveder-vonóerő T1-et elérte, további kúszás nem lép
szállítóheveder üzem közben jelentkező nyúlását fel, a hevederfeszültség és -hossz változatlan marad.
egyenlíti ki. Az átfogási szög megmaradó α t = α - α h részén a dob
A súrlódóhajtással kapcsolatos tudnivalókat lásd a csak a heveder terelését végzi.
2.51. fejezetben. Eszerint az átvihető súrlódási erő Ha a dobra felfutó hevederágban fellépő
határértéke (5.16. ábra) hevederhúzóerő T1 > T2eµα, akkor a szükséges
S = T2 ( e µα − 1) , hasznos átfogási szög nagyobb, mint a hajtás átfogási
szöge, és a dobon a heveder megcsúszik. A
a hajtódob palástján átadandó kerületi erő (Fk) megcsúszás következtében fellépő nagy
létesítéséhez a lefutó hevederágban megkívánt melegfejlődés a hevedert rövid idő alatt tönkreteszi.
Fk Ennek megakadályozására a hajtószerkezetet a
feszítőerő T2 = ,
( e − 1)
µα megcsúszással szemben megfelelő biztonsággal kell
méretezni. A gyakorlatban az előfeszítés (T2)
és a hajtódobra felfutó hevederágban a húzóerő számításakor az állandó sebességű, terhelt heveder
T1 = T2 + Fk lesz. üzemben tartásához szükséges vonóerőt 30 ... 40 %-
A hajtószerkezet típusára jellemző áthúzási tényező kal megnövelve vesszük figyelembe. Bár e 30 .. .40
T1 %-os feszítőerőnövelés csak az indítási időszakaszban
ψ= ≤ e µα
T2 és teljesen megrakott hevedernél szükséges, mégis a
A legnagyobb átviendő kerületi erő a szállítandó kisebb feszítés igényű, állandó (üzemi) sebességű
anyaggal megrakott vízszintes vagy emelkedő hevedert állandóan terheli. A heveder kímélése és
szállítószalag indításakor lép fel. A hevedernek a élettartamának növelése érdekében nagy
hajtódobon való megcsúszását megfelelő dobtávolságú és nagy terhelésű szállítószalagokhoz
hevederfeszítéssel meg kell akadályozni. A igyekeznek olyan szerkezeteket kialakítani, amelyek
legnagyobb kerületi erőt a µ súrlódási tényező és az α lehetővé teszik csak az indítási időszakban, és csak
átfogási szög határozza meg. A szállító szalag terhelt heveder esetén a heveder előfeszítésének
indítása után a szükséges kerületi erő csökken. Mivel növelését.
általában az előfeszítés (T2) változatlan marad (pl. A hajtások elhelyezhetők elöl, amikor a szállítás
súlyfeszítés), továbbá µ is ugyanazon üzemviszonyok irányába eső vég- vagy leadódob van hajtva, vagy
mellett változatlan, a kerületi erő csökkentésével a hátul. Az elöl elhelyezett hajtás előnyösebb, mivel
szükséges α átfogási szög csökken. A teljes átfogási ennél az elrendezésnél a heveder igénybevétele és a
szög a hajtószerkezettel adott, az a hajtódob és a feszítőerő kisebb, a terelő- és a feszítődob átmérője
terelődob elhelyezésétől függ. Az erőátadásban az α - csökkenthető (5.17/a ábra). Eltekintenek ettől az
nak csak egy része vesz részt. Az α átfogási szög elrendezéstől, ha kirakószalagot hajtanak meg, amikor
a kinyúló konzol végén a nagy tömegű hajtófej
elhelyezése a tartószerkezetre hátrányos lenne.
Ugyancsak kedvezőtlenül alakulnak a vonóerő
viszonyok megfordítható szállítási irányú
szállítószalag hajtása esetén (5.17/b ábra).
Az egydobos hajtás teljesítőképességének a
heveder vonóerején kívül az elérhető legnagyobb
átfogási szög és az üzemviszonyoknak megfelelő
súrlódási tényező (µ) szab határt. Az átfogási szög a
terelődob elhelyezésétől függ, α~250°-ig növelhető.
A hajtódob általában megmunkált, fémfelületű dob. A
súrlódási tényező növelése céljából a dob felületét
textillel vagy gumi-
5.16. ábra. A hajtódob és heveder kapcsolata
Greschik Gyula:
bevonattal szokták burkolni. A mérésekkel

meghatározott, kellő biztonságnak megfelelően
csökkentett súrlódási tényező irányértékeit a 39.
táblázat tartalmazza.
Rövid, kis szállító képességű és általában
vízszintes szállítószalagoknál a szalag ledobóvégénél
elhelyezett egy hajtódob rendszerint a heveder
mozgatásához elegendő vonóerőt képes átadni.
Nagyobb teljesítményű és vonóelem-terhelésű
szalagoknál azonban már a két vagy több hajtódob
alkalmazása kerül előtérbe.
Kétdobos hajtás esetén a hevederben fellépő
legnagyobb húzóerők számítása a 2.51. fejezetben
található. Ott megállapítottuk, hogy azonos súrlódási
tényező esetén az egyes hajtódobok átfogási
szögeinek összegével számítható a többdobos hajtásra
fel-, ill. lefutó hevederágban fellépő legnagyobb
húzóerő, ill. a hevederre átvihető legnagyobb kerületi
erő. Az 5.18. ábrán feltüntetett elrendezésű kétdobos
5.17. ábra. Megfordítható hajtásirányú hajtásnál
µ (α1 +α 2 )
szállítóheveder húzóerődiagramja T1 = T2 e , Tx = T2 e µα 2 .
a) fejhajtás; b) hátsó hajtás A megcsúszás határán a hevederre átvihető
legnagyobb kerületi erők, ill. a hajtónyomatékok
viszonya a két dobon
M 1 F1 T2 e ( e − 1)
µα 2 µα1
= = ;
M 2 F2 T2 ( e µα 2 − 1)
ha α1 = α 2 = α akkor
M 1 F1
= = e µα
M 2 F2
Eszerint az 1. hajtódobon a hevederre átadható
vonóerő eµα-szor nagyobb, mint a 2. dobon. A
kétdobos hajtás teljes átviteli képességének
kihasználására a dobokat hajtó motorokat és
hajtóműveket a hajtódobok eltérő átviteli képessége
alapján kell megválasztani
5.18. ábra. Kétdobos, hevederes hajtás
húzóerőviszonyai
39. táblázat
A m súrlódási tényező értékei a gumiheveder és hajtódob palástja között
m súrlódási tényező értéke, ha üzem közben a hajtódob felület
A hajtódob felültének anyaga
nedves v. poros kissé poros v. nyirkos száraz
Simára esztergált acél 0,1 -0,15 0,15-0,2 0,3
Alumínium 0,15-0,2 0,25-0,3 0,4
Fával bevont 0,1 -0,15 0,2 -0,25 0,35
Szövettel v. gumival bevont 0,15-0,2 0,2 -0,3 0,4
Hornyolt gumibevonatú 0,3-0,35 0,35-0,4 0,50
Több dobos hajtásban m ≤ 0,3 legyen!
Greschik Gyula:
5.19. ábra. Több dobos hevederhajtások
A heveder kúszása következtében a két hajtódob hajtódob tengelyére felfűzhető hajtóegység

fordulatszáma különböző. Ezért a hajtónyomatékok alkalmazása (5.21. ábra). A hajtómű a hajtómotorral
arányának megválasztása után meg kell határozni a együtt hegesztett alapkeretre van szerelve, és e
hevedernek a két dob közti szakaszán várható hajtóegység két csapágya a dobtengelyre és egy
nyúlását, ehhez gondosan számítani kell a keresztcsuklós tám útján az alapra támaszkodik.
dobátmérőket, vagy rugalmasan ki kell egyenlíteni A hajtódobok hegesztett kivitelben készülnek. A
hidraulikus tengelykapcsoló alkalmazásával. dob palástja 6 ... 12 mm vastag lemez, amelybe két
Kétdobos hajtásra az 5.18. ábra szerinti tiszta oldalon kör alakú tárcsák vannak hegesztve; ezek a
hevedervezetés a szokásos megoldás, α1 = 180 és α2 = tengelyre ékelt ágyakhoz csatlakoznak. A könnyű
210 átfogási szög alkalmazásával, amely µ=0,3 üzemviszonyok között működő, kis terhelésű
súrlódási tényezővel közelítőleg F1:F2=2:1 szalagoktól eltekintve, a dobtengely általában
kerületierő-, ill. teljesítményelosztást ad. Ily módon 3 gördülőcsapágyazású. A hajtódoboknál a vázon
db azonos teljesítményű hajtóegységet lehet beépíteni csapágyazott forgótengelyt, egyéb doboknál (terelő-
egy szállítószalag fejhajtásába. feszítő) inkább a kedvezőbb igénybevételű
A többmotoros szállítószalag-hajtások állótengelyt alkalmazzák a dobagyban belül
hajtódobelrendezésére néhány megoldást az 5.19. elhelyezett gördülőcsapágyakkal (5.22. ábra). A
ábra mutat. A hajtódobokat úgy kell elhelyezni, hogy hajtódobok palástját a heveder központos, helyes
azok a szállítóheveder futóoldalával érintkezzenek, és vezetése végett két szélen, a dobhossz ötödrészén 4º-
mennél kevesebb számú ellentétes irányú os kúpossággal leesztergálják (bombírozzák). Ennek
hevederhajlítás legyen. jelentős hatása csak rövid, sík szalaghevederre van. A
A gumihevederes szállítószalagok hajtószerkezete dob szélessége 100 mm-rel nagyobb a hevederénél.
a hajtódobból, a fordulatszám-csökkentő Kis motorteljesítményt igénylő szalagok hajtását,
fogaskerékhajtóműből és a vele kapcsolt általában 30 kW-ig, gyakran az ún. villamos
hajtómotorból, valamint az ezeket összekapcsoló hajtódobok végzik (5.23. ábra). A hajtómotor és a
gépelemekből áll. Egydobos hajtószerkezet szokásos fordulatszám-csökkentő fogaskerékpárok a
elrendezése és kialakítása az 5.20. ábrán látható. dobpaláston belül vannak elhelyezve, így a hajtás kis
Lényegesen kisebb helyszükségletű és korszerűbb helyszükségletű, beépítése pedig egyszerű. Hátránya,
hogy a motor hűlési viszonyai kedvezőtlenek, ezért
nagyobb teljesítmény esetén ritkán alkalmazzák.
Ferde szállítószalagokba, ahol fennáll a lehetősége
annak, hogy áramkimaradás esetén a szalagon levő
anyag a hevedert visszafelé mozgathatja, féket vagy
visszafutásgátló szerkezetet kell beépíteni.
Kétdobos, nagy szállítóképességű szállító szalag
hajtószerkezetét tünteti fel az 5.24. ábra. Külszíni
fejtéseknél alkalmazzák.
A feszítőszerkezetekben a szállítóheveder feszítését
a feszítődob csavarorsóval vagy feszítősúllyal történő
elmozdításával végezzük.
Csavarorsós feszítést annak korlátozott hossza és
5.20. ábra. Egydobos hajtás kúpkerekes hajtóművel nehéz szabályozhatósága miatt csak 50 m-nél
rövidebb
Greschik Gyula:
5.21. ábra. Felfűzhető hajtóegység (BÁNYÁSZATI TERVEZŐ INTÉZET)

1 - fogaskerék-hajtómű; 2 - rugalmas, dugós tengelykapcsoló; 3 - tengelykapcsoló védőburkolata; 4 -
villamos motor; 5 - alapkeret; 6 - keresztcsuklós tám
szalagoknál és általában a hajtódobbal ellentétes

visszaterelődoboknál építenek be a szállítószalagba
(lásd 2.53. fejezetet).
A súlyfeszítést hosszabb szalagoknál alkalmazzák.
Elvben leghelyesebb közvetlenül a hajtódob után, a
heveder laza ágában elhelyezni (lásd 2.53. fejezet
2.72. ábrát). Ez azonban a feszítődobon még két
további, a heveder szállítóoldalával érintkező
irányváltó dob alkalmazását kívánja meg, ami sem a
heveder többszöri hajlítgatása, sem a dobok felületén
elkerülhetetlenül jelentkező lerakódások
hevederrongáló hatása miatt nem előnyös. Ezért
inkább a heveder végdobbal történő feszítését
alkalmazzuk, feszítőkocsis kialakítással, ami ugyan
nagyobb feszítősúlyt kíván, de a hevederhajlítgatást
csökkenti (5.25. ábra).
Nagy teljesítményű, hosszú szalagok esetében
villamos hajtású kötélcsörlő mozgatja a feszítődobot
(5.26. ábra). A csörlő önműködő vezérlésű.
Indításkor a hevedert kb. 1,5-szeres üzemi
feszültségre előfeszíti, hogy az indítónyomaték a
dobról a hevederre átvihető legyen. Az üzemi
sebesség elérése után a mérsékeltebb heveder húzóerő
átviteléhez szükséges kisebb előfeszítésre a 5.22. ábra. Terelődob a dobagyban elhelyezett
feszítődobot a heveder és a gépi berendezés kímélése gördülőcsapággyal
érdekében visszaengedi.
Greschik Gyula:
5.23. ábra. Villamos hajtódob (BÁNYÁSZATI TERVEZŐ INTÉZET)

228. oldal
1 - dob; 2 - olajöntő; 3 - hajtómű; 4 - motor; 5 - csaptám

Greschik Gyula:
5.24. ábra. Hárommotoros, kétdobos hevederhajtás
5.25. ábra. Feszítőkocsis

súlyfeszítés
1 - feszítődob; 2 - feszítőkocsi; 3 -
feszítősúly
5.26. ábra. Hevederfeszítés köté1csörlővel

1 - hajtódob; 2 - feszítődob; 3 - feszítőkötél-csörlő
kötéldobja; 4 - villamos hajtású kötélcsörlő motorja
Greschik Gyula:
Az anyagfeladás együttes ellenállása

5.24. Anyagfeladó szerkezetek Qvn Q
Za = µ f N + K = µ f + ( v − v0 ) ( N ) .
3, 6 g 3, 6 g
Az anyagfeladó szerkezetek feladata a szállítandó ahol µf 3 heveder vontatási ellenállástényezője az
ömlesztett vagy darabárut a hevederre juttatni úgy, alátámasztó görgőkön.
hogy eközben az áru és a heveder rongálódása a
legkisebb legyen. Az anyagfeladás kialakítása akkor Példa. Egy gumihevederes szalag szállítóképessége Q = 300
helyes, ha az anyag végsebessége zérus a heveder (t/h). Az anyagfeladás a heveder haladási irányára merőleges,
sebességével irányra és nagyságra nézve megegyezik. tehát v0 = 0. Az anyag érkezési sebessége va = vn = 2,0 mis, és
ugyanennyi a szalagsebesség is: v=2,0 mis.
Az 5.27. ábra terelőtoldattal ellátott feladó
A vontatási ellenállástényező mf = 0,05.
surrantót ábrázol. Vizsgáljuk meg, hogy a Q (t/h)
Az anyagfeladás ellenállása
szállítóképességű szalagra va (m/s) sebességgel
Qva Q
érkező ömlesztett anyag milyen hatást fejt ki, míg a Za = µ f + =
heveder v (m/s) szállítósebességét fel nem veszi. 3, 6 g 3, 6 g
A szalagra érkező anyag tömege 300 * 2, 00 300 * 2, 0
= 0, 05 + = 17, 85 ( N ) .
qv ⎛ kgs ⎞
m= a ⎜ ⎟. 3, 6 * 9, 81 3, 6 * 9, 81
g ⎝ m ⎠
A va sebesség két komponensre, a heveder haladási A terelőpalánk és az ömlesztett anyag között ébredő súrlódási
irányára meró1eges vn és az azzal egyező v0 ellenállás kiszámítását lásd az 1.24. fejezet végén közölt példában
(18. o.).
sebességre bontható
va = v0 + vn.
A feladó surrantó elvileg helyes kialakítását az
Az anyagfeladási folyamat végén a merőleges
5.28. ábra szemlélteti. Az íves fenékrész a minél
sebesség komponense v’n = 0 lesz.
nagyobb szalagirányú sebesség elérését igyekszik
Az anyagfolyam másodpercenkénti
biztosítani. Az oldalt levő terelőpalánkok szerepe a
impulzusváltozásából a hevederre, illetve az
felgyorsulás közben ugráló, perdülő anyagszemcsék
alátámasztó görgőkre ható erő:
leesésének megakadályozása s az anyag hevederen
qva
N = mvn − mvn′ = vn ( N ) . való elrendezésének biztosítása. Hosszuk a
g szalagsebességtől függően 1,5 ... 3,0 m. Az oldalfalak
A szállító képesség értékének behelyettesítésével aljára a hevederhez kis hézaggal illeszkedő betét
Qvn nélküli gumicsíkok vannak utánállíthatóan felerősítve.
N= ( N). A feladott anyaggal való súrlódás csökkentése végett
3, 6 g az oldalfalak a szállítás irányában enyhén bővülnek.
Ez az erőhatás a hevedert és a görgőket apró A gyakorlatban a surrantó fenéklemezének íves
anyagok esetén időben egyenletes elosztásban, nagy kiképzése az anyagnak a nedvességtől és egyéb külső
d~rabos anyagoknál azonban egyenlőtlenül, tényezőktől függő és nagymértékben változó
ütésszerűen éri, és a hevedert nagyon kellemetlen súrlódási tényezője miatt nehézségekbe ütközik. A túl
nyíró és roncsoló igénybevételnek veti alá. Ezt lapos surrantó könnyen eldugul. Ezért, ha csak nem
kellemetlen, roncsoló hatást igyekeznék a rugalmas, kimondottan száraz, egynemű anyagról vagy
gumizott, légpárnás feladógörgők alkalmazásával darabáruról van szó, a fenéklemez vízszintessel bezárt
csökkenteni. szöge legalább 45 ... 55° legyen. Igen előnyös, ha
Miközben az anyag a hevederre merőleges irányú állítható szerkezetű, mert egy esetenként
sebességét elveszti, a heveder haladási irányában v’o legkedvezőbb hajlásszögre beállítható.
= v szalagsebességre gyorsul fel. Az impulzus Vegyes szemnagyságú anyagok esetén előnyös a
változtatásából eredő ellenállás surrantó fenekére a tömör fenéklemez helyett rosta
qv Q vagy rács elhelyezése. Ezen az apró szemcsék
K = mv − mv0 = ( v − v0 ) = ( v − v0 ) ( N ) . átesnek, és a szalag felületére a nagy darabok előtt
g 3, 6 g
Amíg az anyag fel nem gyorsul a szalagsebességre, érkeznek. A rostán át nem hulló nagyobb darabok
a heveder felületén visszamarad, ugrál, csúszik, ez a pedig a lejtőn végiggördülve, erre az apró
heveder felületét nagymértékben koptatja. szemcsékből képezett anyagágyra esnek, s így a
heveder felületével közvetlenül nem érintkezve, azt
nem koptatják (5.29. ábra).
Greschik Gyula:
5.27. ábra. Anyagfeladó surrantó
5.28. ábra. Íveit anyagfeladó surrantó
5.29. ábra. Anyagfeladó surrantó beépített rostával

Greschik Gyula:
5.30. ábra. Anyagfeladás feladószalaggal
A legtökéletesebb anyagfeladás a rövid feladó Az elválási pont dobtengely feletti magassága a

szalagok alkalmazásával érhető el (5.30. ábra). Ez kiindulási egyenletből számítható:
egy kis dobtávolságú, a főszalaggal azonos sebességű v2
szállítószalag. A feladószalag vastag borítógumival h = r cos α = .
készített kopás- és Ütésálló heveder. A g
szállítóheveder felett, azzal párhuzamosan van Ebből az egyenletből megállapítható, hogy adott
beépítve. Feladata az érkező anyag ütéseinek dobátmérő esetén az elválási pont magassága és ezzel
felfogása és lehetőleg a főszalag sebességévei a a röppálya kiindulási hajlásszöge a szalag
főszalagra való juttatása. sebességétől függ.
Több helyen történő anyagfeladás esetén Ha a szalag sebességét növeljük, akkor az elválási
leghelyesebb a terelőpalánkot a feladási helyek teljes pont (E) közeledik a dob tetőpontjához.
hosszában végigvezetni. v2
h = r , azaz = r,
g
5.25. Anyagleadó szerkezetek
így a tetőponti elválás határsebessége. v0 = rg .
Az anyaglevá1asztás legegyszerűbb módja az, Az anyag megcsúszásának helye - amely a heveder
hogyha a hevederrel továbbított anyag a szállítás kopása szempontjából jelentőséggel bír - előbb
irányába eső végdobl1ál távozik a hevederről. Ha az következik be, mint az elválás, mert a centrifugális
anyag leadása nemcsak a szalag végén, hanem közben erő fellépésével az anyag mozgását akadályozó
is szükséges, akkor beépített vagy mozgó ellenállás kisebb, mint a ρ0 dőlésű egyenes lejtő
anyagleválasztó szerkezetet alkalmazunk. esetén. Ugyan-
Az anyagleadásra is az a megoldás a legjobb,
amely a szállított anyag és a heveder legkisebb
rongálódásával bír.
Anyagleválasztás ledobódobbal. A hevederen
nyugvó anyag szemcséi a ledobódobra érkezve, a
körmozgás folytán fellépő centrifugális erőhatás
következtében a hevedertől elválnak, s a
szalagsebességgel azonos nagyságú u
kezdősebességgel parabola alakú röppályán folytatják
útjukat (5.31. ábra). A szemcse közelítően a körpálya
azon pontján válik el a hevedertől, ahol a fellépő
centrifugális erő az ún. pályanyomással, azaz a
súlyerőnek a centrifugális erő hatásvonalába eső
komponensével egyenlő:
5.31. ábra. Anyagleválás a végdobon
v2
m = = mg cos α ( N ).
r
Greschik Gyula:
akkor a nehézségi erő tangenciális összetevője szétterítése, keverése is megvalósítható.

változatlan marad, ami azt jelenti, hogy az egyenlőség A kocsi vázlatát az 5.32. ábra tünteti fel. A felfutó
már előbb bekövetkezett, ennek megfelelően az hevederág a szokásos vályús görgőcsoportokkal van
anyagszemcsének már ρ0-nál kisebb lejtőszögnél, alátámasztva annak elkerülése végett, hogy a heveder
azaz hamarabb meg kell csúsznia. A szalagsebesség emelkedési szöge az anyag visszacsúszása
növelésével a megcsúszási pont a tetőpont felé szempontjából megengedhető határérték fölé
vándorol. A tetőpont az egyetlen határhelyzet, ahol az emelkedjék. A kocsi mozgatása kézi erővel
elválást nem előzi meg csúszás. hajtókarral, külön motorral vagy a heveder útján
Az elválási hely pontos meghatározása jóval történhet. Ez utóbbi esetben a ledobókocsi alsó, a
bonyolultabb, mint az előző közelítő eljárásnál volt. heveder mozgása közben állandóan forgó irányváltó
Bővebben lásd [48]. dobjának tengelyére egy menetirányváltásra is
A dobról leváló anyag az elvezető surrantóba kerül, alkalmas hajtószerkezet van szerelve, amely a kocsi
amely azután rendeltetési helyére (anyagtárolóba, első vagy mindkét kerékpárjával kapcsolódik, és
további szállítógépre stb.) továbbítja. A surrantó azokat a kívánt irányban forgatja. A kocsi mozgási
alakját és méreteit a szerkesztéssel vagy számítással sebessége általában vk = 5...20 (m/min).
meghatározott röppálya figyelembevételével úgy kell A ledobókocsi alkalmazásával a hevederben
meghatározni, hogy a teljes mennyiséget az anyag többlet húzóerő lép fel. A húzóerő növekedését
minél kisebb mértékű ütközésével, zúzódásával okozza a két hevederdob csapsúrlódási és vonóelem-
vezesse le. Kerülni kell a röppályára merőleges hajlítási ellenállása, a szállított anyagnak a felső
falakat, részben mert a nagy sebességgel érkező szállítóág szintjéről a ledobódob magasságára való
nedves, tapadós anyagok ezekre felrakódnak, és a emelése, valamint a kocsi mozgása közben fellépő
szalaglefolyást elzárhatják, részben mert a felütődés vontatási ellenállás. Kézi vagy motoros hajtásnál ez
következtében a darabos anyag pattogzik, és utóbbi elesik.
ugyanakkor a surrantót is nagymértékben koptatja. A ledobókocsin elhelyezett hevederalátámasztó
Anyagledobás nemcsak a szalag végén, hanem a görgők és a szalagvázba beépített alátámasztó görgők
közbenső szakaszon is megvalósítható, ez esetben a között átlag 4...6 m-es szakaszon a heveder
ledobódob a szalag síkja fölé kiemelve, egy további alátámasztás nélkül marad. Ennek következtében a
irányváltó dobbal együtt kerül beépítésre. Ez a ledobó vályús alakját e szakaszon nem tudja megtartani, ezért
dob-pár lehet helyhez kötött vagy kocsira szerelt a szállítószalag maximális szállítóképessége
morgó szerkezet (5.32. ábra). A dobot olyan magasra legfeljebb 80%-ban használható ki.
kell elhelyezni, hogy a leválasztott anyagot elvezető A ledobókocsi a hevedert ellentétes irányban hajlít-
kétoldalas un. nadrágsurrantó a futószalag gató két dobjával a heveder élettartamát csökkenti.
vázszerkezete mellett akadálytalanul elférjen. A Helyette a hevedert jobban kímélő, kocsizó szalagos
kocsira szerelt ledobódob, az un. ledobó-kocsi jól anyageloszlást szívesebben alkalmazzák (5.7. ábra).
használható anyagtároló bunkerek töltésére, mert a Ennél az anyag a felső kocsizó vázra szerelt mindkét
kiszolgált szakasz tetszőleges pontján választja le a irányban működtethető mozgó szállítószalagra jut. A
hevederről az anyagot. A kocsi a szalag működésében kocsizó szalag a pályán hosszirányban tetszőlegesen
előre-hátra is mozoghat, így az egymás után érkező elmozdítható, és így a beérkező anyag a
különféle anyagok egyenletes tárolóhombárok tetszőleges pontjára juttatható.
5.32. ábra. Ledobókocsi

Greschik Gyula:
Anyagleválasztás lekotrólappal. A szalag közbenső

szakaszán az anyagleválasztás lekotrólappal,
úgynevezett ekével is megoldható. Darabáruk
szállításakor csak egyoldalas (5.33. ábra), ömlesztett
áruk esetén egy- vagy kétoldalas (5.34. ábra) ék alakú
lekotrólapok alkalmazhatók. Természetesen a vályús
hevedert a lekotrás helyén síkba kell teríteni, és
egyenes görgőkkel vagy sík felületű csúszólappal kell
alátámasztani. Kivitelét tekintve a lekotrólap lehet
kiemelhető, felbillenthető, áthelyezhető vagy
kerekekre szerelt mozgó szerkezet. Ez utóbbinál a
hevedert a szállító szalag síkjából annyira kell
kiemelni, hogy az egyenes görgők a szalag
alátámasztó görgői felett akadálytalanul
elhaladhassanak.
A lekotrólap alkalmazása főleg könnyű darabáruk
és nem koptató apró szemcsés anyagok leválasztá-
sára előnyös. Nagy darabos, koptató anyagok levá-
lasztása a hevedert nagymértékben rongálja. Az 5.33. ábra. Egyoldalas lekotró
egyoldalas eke a hevedert középhelyzetéből kitéríti.
Előnye, hogy kicsi a helyszükséglete, és igen
egyszerű, olcsó anyagleválasztó szerkezet.
Az egyoldalas lekotrólap sebességviszonyait és
erőjátékát az 5.35. ábra tünteti fel, ahol v a
szalagsebesség, ve a lekotort szemcse mozgási
sebessége a lekotrólap mentén, és vs a lekotort
szemcse sebessége a hevederen.
Miközben G tömegű anyagrészecske a hevederen
ab irányban mozog, három erő hat rá (5.36. ábra):
S1 = µG (N) a szemcse és a heveder közt ébredő
súrlódóerő,
U (N) a lekotrólapra merőleges nyomóerő,
S2 = µ1U (N) a lekotrólapon ébredő súrlódóerő.
Ezek az erők egyensúlyban vannak, tehát
U − S1 cos δ = U − µ G cos δ = 0,
S 2 − S1 sin δ = µ1U − µ G sin δ = 0.
U értékét az elsőből a második egyenlet be
behelyettesítve, µ1µ G cos δ − µ G sin δ = 0 , és ebből 5.34. ábra. Lekotróeke
µ1 = tgδ .
Mivel µ1=tgρ1, felírható még, hogy a lekotrólap
síkjának a szalaghaladás irányával bezárt szöge
α = 90° - (ε+δ) = 90° - (ε +ρ1),
ebből α + e = 90° - ρ1.
Mivel ε =0 esetén anyaglekotrás nem állhat elő,
mert a szemcsepálya egybeesnék a heveder haladási
irányával, ε értékének mindig nagyobbnak kell lennie,
mint zérus (ε>0). Ennek alapján az anyag
lekotrásának feltétele:
α -< 90° - ρ1 = 90° - arctg µ 1
Tehát a lekotrólap hajlásszögét az anyag és a 5.35. ábra. Az anyag sebessége lekotráskor
lekotrólap közti µ 1 súrlódási tényező határozza meg.
Greschik Gyula:
gyakorlati mértékegységben kifejezve, és az anyag

lekotrásakor fellépő, a szemcse átrendeződésével
kapcsolatos belső súrlódási munka miatt (f=1,2 ... 1,3)
helyesbítő tényező figyelembevételével
fkQB
P1 = ( kW ) ,
102*3, 6* 2
5.36. ábra. Az anyagra ható erők lekotráskor ahol
1 µ1 cos δ
k= +
cos (α + δ ) sin α
mivel d = r1,
1 µ1 cos ρ1
k= +
cos (α + ρ1 ) sin α
A hevederben ébredő vonóerő pedig
102 P1 fk µ QB
5.37. ábra. A hevederen és lekotrólapon fellépő
F1 = = ( N).
v 7, 2v
erők A hevedert oldalirányban elmozdító erő
Fc = S1 sin ε = µ G cos (α + ρ1 ) ( N).
Ennek csökkentése érdekében a szög értékét
ajánlatos növelni a megengedhető határig,
természetesen ez ugyanakkor a vonóerő növekedését
is eredményezi. Általában α := 30° .. .45° között
változik. Kétoldalas ekénél az oldalirányú erő
kiegyenlítődik, és ugyanakkor a
teljesítményszükséglet, tehát a lekotrás ellenállása is
csökken, mert az anyagot mindkét oldalon csak
5.38. ábra. Hevedertisztító gumilemez beépítése 2 B
* távolságra kell elmozdítani
A G tömegű testnek a szalagközépről történő
3 2
lekotorásához szükséges munka (5.37. ábra) Heveder- és dobtisztítók. A hevederen az anyag le-
adása, leválása után még a jól szállítható, nem
( ) ( )
W = S1 ab + S 2 ae ( J ) tapadós anyagok esetében is visszamaradnak apró
részecskék, amelyek azután az alsó ág görgőire és a
B 1
W = µG + szállító hevederrel érintkező dobok felületére
2 cos (α + δ ) tapadnak, azok felületét egyenetlenné teszik. Ez a
B 1 heveder nagymértékű elhasználódására,
+ µ1µ G cos δ (J ). rongálódására vezet. Ennek csökkentésére heveder- és
2 sin α dobtisztító szerkezeteket alkalmazunk.
A munka helyett teljesítményt kapunk, ha az anyag A hevedertisztító feladata a ledobódobnál
súlya helyett az időegység alatt mozgatott végbemenő anyagleválás után visszamaradó
mennyiséget (A) helyettesítjük be. szemcsék teljesebb lekotrása, eltávolítása. Jó
eredménnyel használható főleg szemcsés anyagok
Mivel esetében a betét nélküli gumilemez, amelyet
A = qv, utánállíthatóan rugóval vagy ellensúllyal (5.38. ábra)
Q szorítanak a hevederhez.
Q = 3, 6qv = 3, 6 A ( Mp/h ) , A = ,
3, 6
Q B⎡ 1 µ cos δ ⎤
P=µ ⎢ + 1 ⎥,
3, 6 2 ⎣ cos (α + δ ) sin α ⎦
Greschik Gyula:
A dobtísztítók feladata a dobpalástok tisztán

tartása. Erre a célra a dob felületével érintkező,
kopásálló acélból készült lekotrókéseket alkalmaznak,
amelyeket ugyancsak merev vagy ellensúlyos
megoldással lehet szerelni.
5.26. A szállítószalag szállítóképessége

5.39. ábra. Anyagkeresztmetszet síkhevederen
Q = 3,6qvc = 3,6Arhvc (t/h).
A a hevederre felrakható anyagkeresztmetszet
területe (m2),
ρh a szállított ömlesztett anyag halmazsűrűsége
(kg/m3),
v a heveder sebessége (m/s),
c a teljesítménycsökkentő tényező, amely az
anyagfeladás módjától és a szalag emelkedési
szögétől (δ) függ.
Sík szalagok esetén az anyagkeresztmetszet
területét (5.39. ábra) jó közelítéssel olyan
háromszöggel határozhatjuk meg, amelynek oldalai a 5.40. ábra. Anyagkeresztmetszet vályús hevederen
szalag síkjával α = φ / 2 szöget zárnak be. Itt φ a
mozgásban levő anyag belső súrlódási tényezőjének
b2 b2 − a 2
(µ') megfelelő rézsűszög. Mivel a szállított anyag a
görgőkön áthaladva ütődésnek, rázásnak van kitéve, a
Av = A1 + A2 = tgα +
4 4
( )
tgβ m 2 ,
leszóródás elkerülése érdekében óvatosságból ha b és α = mint előbb, β=20° és a=0,4•B, elvégezve a
számolunk α = φ / 2 értékkel. helyettesítést, B = 1000 (mm) széles vályús heveder
Az anyagkeresztmetszet területe esetén
2
b Av = 0,0987 ~ 2As. (m2)
4
( )
As = tgα m 2 , A vályús szalag anyagkeresztmetszete tehát
körülbelül kétszerese a sík szalagénak, ennek
0,9 B
ahol b= − 0, 05 ( m ) a hasznos következtében azonos hevedersebességnél a
1000 szállítóképessége is kétszer nagyobb. A β szög
hevederszélesség és α = φ / 2 értékeket növelésével (kb. 45°-ig) még tovább növelhető az
behelyettesítve, továbbá a leggyakrabban szállított anyagkeresztmetszet.
ömlesztett anyagok, szén, kő stb. rézsűszögének A c teljesítménycsökkentő tényező két tagból
φ=30° átlagértéket felvéve, B= 1000 (mm) széles sík tevődik össze:
heveder esetében c = c1 + c2,
As = 0,0485 (m2). c1 a szalag lejtésétől, illetve emelkedési szögétől
Vályús szalagokra hasonlóképpen végezzük a függő tényező, amelynek alkalmazása azért válik
számítást (5.40. ábra). szükségessé, mert a szalag síkjára merőleges
metszetben az anyag rézsűszöge kisebb, mint a
függőleges síkban, amelyre a vízszintes szalagoknál
az anyagkeresztmetszet területét kiszámítottuk.
c1 értékei
Szállítás szöge δ° 0 4 8 10 12 16 20 22 24
A feladás szöge <8° 0,96 0,95 0,91 0,85 0,81 0,78
A feladás szöge δ ° 1 0,99 0,97 0,95 0,93 0,88 0,81 0,76 0,72
Greschik Gyula:
c2 az anyagfeladás módjától függő tényező, a Osztályozatlan anyag szállítása esetén nem okoz
feladás egyenetlenségét és az időszakos túlterhelést még zavart, ha az anyagmennyiség 5 %-a nagyobb,
veszi figyelembe. Egyes adagológépek, pl. a lapátos B B
adagolók az anyagot nem folyamatosan bocsátják a méretű darabokból áll is.
3 4
szalagra, ezért a szalag teljesítőképességét ilyen
A hevederszélességet kell növelni még az esetben
esetekben úgy kell meghatározni, hogy a szalag
is, ha a vonóelem szilárdsági méretezésekor olyan
azokon a részeken se legyen túlterhelve, ahol az
nagy szakítóerejű heveder adódna ki, mely csak
adagok elhelyezkednek. Ebből az következik, hogy
nagyobb hevederszélességgel valósítható meg.
más helyeken a szalag nem lesz teljes mértékben
A szállítóheveder sebességét az előírt
kihasználva. Emiatt az átlagos szállítóképesség is
szállítóképességen kívül a szokásos sebességhatárok
csökken.
között főleg gazdaságossági szempontok határozzák
c2 értékei
meg. A sebesség növelésével nő a szállítóképesség, és
Kézi felrakás 0,5 ... 0,8
ugyanakkor azonos szállítóképességre vonatkoztatva
Gépi felrakás
csökken a beruházási összeg. A sebesség növelése
Átadó szalag 1,0
esetén a karbantartás munkája megnő, csökken az
Vibrációs adagoló 1,0
üzembiztonság és a heveder élettartama.
Láncos kaparó 1,0
A nagy sebesség választása ellen szólnak a
Lengő (tolattyús) adagoló 0,7 … 0,9
következő körülmények is:
Kaparókocsi 0,8 … 0,9
a) Az anyagfeladásnál a szállítandó anyagot a
Kotrógép (ciklusban) 0,7
heveder sebességre fel kell gyorsítani, közben az
anyag a hevederen csúszik mindaddig, amíg a
A szállítószalag hevederszélességét (B) a
heveder sebességét el nem éri. A kopás mértéke a
szalagsebesség szokásos értékeinek v= 1,0 ... 2,0 mis
sebességgel arányosan növekszik, koptató anyagok
figyelembevételével az előírt szállítóképesség szabja
szállítása és rövid szalagok esetén jelentős kopás
meg. Azonban az így kiadódó méretet a szállítandó
következhet be.
ömlesztett anyag szemnagysága szempontjából
b) A hevederen fekvő nagyobb darabok alatt a
ellenőrizni kell. A heveder szélességéhez mérten túl
heveder behajlik, s az alátámasztó görgőkön
nagy darabok könnyen leszóródnak, a surrantókon
áthaladva a pillanatnyilag ható függőleges irányú
beszorulnak, elakadnak.
gyorsítás következtében a hevederre ütést mér. Ez az
A heveder szélessége megfelel, ha osztályozott
erőhatás a szalagsebességgel s a heveder belógásával
anyagnál
növekszik. Gyors járású szalagok használatakor tehát
B > 5 ... 6ω (mm),
e tehetetlenség csökkentése érdekében kis belógású,
ahol ω (mm) az anyag szemnagysága.
túlfeszített hevedert kell alkalmazni.
40. táblázat
Ajánlott hevedersebességek (mis)
Heveder- Könnyű anyag nem Könnyű anyag* Nehéz anyag** nem Nehéz anyag**
szélesség koptató pl. (gabona, koptató koptató (föld, kavics koptató
apró szemű) (száraz homok) meddő) (érc, salak)
400 1 -2,5 1 1,25-2 1,25-2
500 1,6 -3,15 1,25-1,6 1,6 -2,5 1,25-2
650 1,6 -3,15 1,25-2,0 2,0 -3,15 1,6 -2,5
800 1,6 -4 1,6 -2,5 2,5 -4 1,6 -2,5
1000 1,6 -4 1,6 -4 2,5 -4 1,6 -2,5
1200 2,0 -4 2,0 -4 3,15-4 2,0 -2,5
1400 2,5 -4 2,0 -4 3,15-4 2,0 -2,5
1600 2,5 -5 2,0 -5 3,15-5 2,0 -2,5
1800 3,15-5 2,0 -5 3,15-5 2,0 -2,5
2000 3,15-5 2,0 -5 3,15-5 2,0 -2,5
Porszerű anyag szállításánál v =0,8 1,0 mis
Darabáru szállításánál v=0,2 0,8 mis
* A nagyobb érték hosszú szalagokra vonatkozik, kíméletes anyagfeladás esetére.
** A nagyobb érték csak akkor, ha a feladott anyag kis esési magassággal érkezik, vagy párnázott, kis
szemcséjű rétegre hull.
Greschik Gyula:
41. táblázat a görgőkön jelentkező kopás, a rövid szalagoktól

Különféle anyagokra megengedett legnagyobb eltekintve, nagyobb mértékű, a sebesség választásakor
lejtőszög ezt vesszük figyelembe. A hevedersebességek
Mozgó Legnagyob szokásos értékeit lásd a 40. táblázatban.
Anyag szalagon b Emelkedő szalagok legnagyobb sebességét az
fajtája Minőség előálló lejtőszög
rézsűszög anyag visszagurulásának és leszóródásának
(α°) δ° max megelőzése céljából a szalag hajlásszögévei
bauxit őrölt 20 20 arányosan 10 ... 12 %-kal kisebbre választják.
brikett kocka 15 12-14 A szállítószalagok legnagyobb emelkedési szöge.
tojás 10 10 Az emelkedő irányban vezetett szállítószalagoknál
burgonya 10-15 12
cement 10 20-22 rendszerint a legrövidebb távolságon minél nagyobb
cukorrépa - 14 szintkülönbséget igyekszünk elérni. Adott magasság
érc - 18-25 elérésére a meredekebb, tehát a rövidebb szalag a
föld laza, száraz 15 20 gazdaságosabb. A szalag emelkedési szöge
nedves 20 23
fűrészpor 12 25-27
növelésének azonban határt szab a szállított anyag
gabona 10 14-17 visszacsúszása, visszagördülése.
homok száraz 15 15-17 A megengedhető emelkedés az anyag
formázó 20 22-26 tulajdonságaitól (darabnagyság, súly, alak,
kavics homokos 15 15 szemcseösszetétel, a gumihevederhez való tapadást
kő fejtett 15 16
osztályozott 15-20 18 stb.), az anyagfeladás kialakításától és egyéb
koksz dara 15 20 tényezőktől függ. Általánosságban megállapítható,
márga 18 20 hogy apró szemcsés anyagok meredekebben
mészkő 15 20-23 szállíthatók, mint nagy darabos anyagok. A
mészpor 15 23
műtrágya granulált 12 15
folyamatos, egyenletes anyagfeladás is kedvező, mert
porított 12 20 a folyamatos anyagáramban az egyes szemcsék jól
salak kazán 15 18-22 megtámasztják egymást. Az egyes ömlesztett
kohó 15 17 anyagok állandó beépítésű szállító szalagon való
só osztályozott - 16 szállításakor megengedett legnagyobb lejtőszögeket
tört 12-15 19-20
sóder 15 12-20 lásd a 41. táblázatban.
szén barna, fejtett - -
osztályozott 15 17
lignit, fejtett 15 18
osztályozott 15 17
szuper- 5.27. A szállítószalag hajtóteljesítmény-
foszfát sima 15 20 szükséglete
granulált 12 15
vasérc osztályozott 15-20 17
tört 20 18 A szállítószalag működése közben a következő
por 15 22 ellenállások lépnek fel:
Z1 a pályaellenállás,
Az előbbi okból kifolyólag az anyag a hevederen Z2 a dobok csapsúrlódási és hevederhajlítási
egyenletesen szétterülni igyekszik. Mivel a rázás a ellenállása,
sebességgel növekszik, nagyobb sebességnél az anyag Z3 a terelőpalánk ellenállása,
a hevederről könnyebben leszóródhat. Z4 a dob- és hevedertisztítók ellenállása,
A legkisebb alkalmazható sebességet az határozza Z5 az áru feladásakor keletkező ellenállások,
meg, hogy a ledobásnál ne legyen, vagy minél kisebb Z6 a kisegítő berendezések ellenállása,
legyen az anyag csúszása a hevederen. Z7 emelkedő (lejtő) szalagokon a szállított anyag
Mint látjuk, a sebesség választásánál két ellentétes emeléséből eredő ellenállás,
szempont találkozik: a dobon jelentkező kopás a Z8 az előredöntött görgők ellenállása.
sebességnövelést, a görgőkön fellépő kopás pedig a
csökkentést indokolja. Végeredményben, mivel Ezen ellenállások figyelembevétele a
általában következőképpen történik:
A heveder vontatási ellenállása egyenes pályán
Z = ⎡⎣ µ f ( qg + qh + q ) + st ⎤⎦ l ( N),
Greschik Gyula:
ahol legkisebb igénybevétel helyéről kiindulva szakaszon-

µf a szalaggörgők ellenállástényezőjének a görgők ként megállapítjuk és összegezzük. A hajtódobról
kerületére redukált értéke, lefutó hevederben a hajtóerő átviteléhez szükséges elő
qg a heveder-alátámasztó görgők forgórészeinek feszítés nagyságát, a hevedertömeget, dobok, görgők
egy méterre eső súlya (N/m), tömegét kell előre felvenni, s majd később a számítás
qh a heveder folyómétersúlya (N/m), eredménye szerint helyesbíteni. Részletesebben
q a szállított anyag súlya (N/m), (terelő-, hajtódobok) lásd a 2.4. és 2.ben. Ez a
st a görgők tömítési ellenállása (N/m), számítási mód, bár elvileg helyes eljárás, amelynek
l a szállítás útja (m). alapján a húzóerő-diagram a heveder teljes hosszában
A szalaggörgők ellenállástényezője µf a µz pontosan megállapítható, azonban lassú és
vontatási ellenállástényező szerepét tölti be. Az körülményes. Ezért a gyakorlatban a szállítószalagok
eltérés az eddigiekkel szemben az, hogy a heveder vonóelem-igénybevételének és motorteljesítmény-
általában álló tengelyű görgőkön halad, tehát csak az szükségletének számítása egy egyszerűbb és
alátámasztó görgők forgó mozgást végző részének a gyorsabb, az ellenállásokat tapasztalati adatok alapján
tömegét kell figyelembe venni. A mf ellenállástényező összevontan figyelembe vevő, az MI 8634 sz.
tulajdonképpen négy részből tevődik össze: műszaki irányelvekben ajánlott számítási eljárást
a görgők csapsúrlódási ellenállása, alkalmazunk. Az egyszerűség kedvéért a doboknak a
a hevedernek a görgőkön áthaladásakor ébredő heveder hajtásából és a csapsúrlódásból keletkező
deformációs munkája, (Z2) ellenállását is pályaellenállásként vehetjük
a heveder gördülőellenállása a görgőkön, figyelembe. Egy hajtó- és egy végdobot, valamint két
a szállított anyag átrendezéséből adódó ellenállás. terelődobot alapul véve, ezeket egyenértékű
A mf tényező értéke kísérleti úton meghatározva, pályaszakasszal helyettesíthetjük. A dobok
ellenállását, a számítás egyszerűsítésére, a tényleges
gördülőcsapágyazású görgőknél µf = 0,018 ... 0,027
pályahossz szorzataként k szorzótényezővel vesszük
között adódik. Számításainkban µf = 0,023
figyelembe.
átlagértéket veszünk alapul. Jó beállítás, tiszta
A k szorzótényező értékei:
környezetben 0,018…0,020; rossz beállítás, szennyes
l (m) 3 5 8 12 20 32
környezetben 0,024…0,027 is vehető.
k 9 6,6 5,1 4,1 3,2 2,65
(Az előzőekben felírt képlet elvben nem helyes,
l (m) 50 80 125 200 300 500
mert a görgők forgórészeinek tömegét csak a
k 2,2 1,85 1,64 1,45 1,29 1,19
csapsúrlódási ellenállásnál kellene figyelembe venni,
a heveder gördülési és hajlítási ellenállásánál nem.
4-nél több (i számú) dob esetében a k tényezők
Tekintve, hogy µf értékét a mért ellenállásból a
k −1
mozgóelemek tömegére visszaszámítva határozzuk helyett a k ′ = i + 1 értékkel kell számolni.
meg, a hiba µf értékének csökkentése folytán 4
számszerűleg kiküszöbölődik.) A korszerű hevederes szállítóberendezésbe csak
A görgők forgórésztömegeit és a hevedertömegét állótengelyes, gördülőcsapágyas, súrlódás nélküli
előzetesen becsülve, vagy a görgők rajzáról vehetjük. tömítéssel ellátott görgőket építenek be. A tömítési
A szalaggörgők gördülőcsapágyainak tömítési ellenállást elhanyagolhatjuk, mert a tömítés befolyása
ellenállása a tömítés módjától és minőségétől függ. A a szükséges motor-hajtóteljesítményre nem jelentős.
különböző tömítések ellenállásainak a szalaggörgő Így általában kielégítő
kerületére redukált st értéke átlagos görgőszámnál a Z1 + Z 2 = kl µ f ( 2qh + q′g + q ) ( N ) értékkel
szalag egy méteres szakaszára vonatkoztatva,
mérések alapján: számolni, ahol q’g az 1 m szalagpályára eső felső és
egyszerű zsírhornyos tömítés alsó görgő forgórészének átlagsúlya (N/m) .
st = 1,5 N/m,
labirinttömítés st = 3,0 N/m, A hevederhez kapcsolódó kiegészítő berendezések
nemezgyűrűs tömítés és egyéb járulékos igénybevételek (pl. anyagfeladás, -
st = 4,0 N/m,
gyenge minőségű olajgyűrűs emelés, -leadás, tisztítás stb.) okozta vontatási
tömítés ellenállások az alábbiak szerint számíthatók:
st = 5,0 N/m.
A terelőpalánk ellenállása. A terelőpalánk nem ér
A szállító szalag vonóelemének ellenállásait s a a hevederhez, csak a szállított anyag és a palánk
vonóelemben ébredő húzóerőket az ismert módon, a között ébredő súrlódási ellenállással kell számolni:
Z 3 = l p µ p ρ h ka gh 2 ( N ).
Greschik Gyula:
lp a palánk hossza, F
µp a súrlódási tényező a szállított anyag és a palánk T0 = T2 = µα k ( N)
e −1
között,
lefutó ági húzóerőre van szükség.
ρh a szállított anyag halmazsűrűsége (kg/m3),
h a szállított anyag és a terelőpalánk érintkezési Fk = Z1 + Z 2 + Z 3 + Z 4 + Z 5 + Z 6 + Z 7 + Z8 .
felületének magassága (m), Másrészt meg kell akadályozni a heveder káros
ka Rankin-tényező (lásd 16. o.). mértékű belógását.
A felszerelt és megfeszített heveder a szalaggörgők
A hevedertisztítók ellenállása között belóg, a görgőn pedig ellentétes ívben hajlik
Z4 = p1l1µ1(N). meg. Ennek következtében a heveder kétirányú
p1 értéke beállítás szerint 2 ... 5 N/cm, hajlítgatásnak van alávetve, ami a heveder betétjeit és
l1 a hevedertisztító hossza (cm), a betétek közötti gumiréteget fárasztja, élettartamát
µ1 súrlódási tényező a heveder és a tisztító között, csökkenti. Ez a hatás annál kellemetlenebb, minél
értéke 0,6-0,8 lehet. kisebb a feszítés, azaz minél nagyobb a belógás.
A dobtisztítók ellenállását el lehet hanyagolni. Gyakorlati adatok szerint a heveder feszítésének
Feladási ellenállás. Az anyagfeladás helyén a olyan nagynak kell lennie, hogy az alsó visszatérő
szállítandó anyag felgyorsítására fordított munkából ágban a legkisebb feszültség helyén a belógás
eredő ellenállás: legfeljebb a görgőtávolság 2 ... 3 %-a legyen. A
(v − v ) belógás nagysága:
Z5 = Q 0
( N). qhta2
3, 6 a= ( m).
v a heveder sebessége (m/s), 8T
v0 az anyag szállításirányú sebessége a feladás ta a görgőtávolság az alsó (üres ági) hevederágban
helyén. (m),
qh a heveder tömege (kg/m),
A ledobókocsi ellenállása: T a hevederben ébredő húzóerő (N).
Teheremelés nélkül
B 400-500 650-1000 1200 1400 1600 Az előző egyenletből az üres hevederágban levő
(mm) legkisebb húzóerejű helyen súlyfeszítéssel
Z6 (N) 1000 2000 3000 4000 6000 qhta2
T0′′ = ( N ) . legyen.
Teheremelésből származó ellenállás: 8a
Z7 = ql sinδ = qH (N). Csavarfeszítésnél a fent megadott legkisebb
húzóerőket 20%-kal meg kell növelni.
Az előredöntött görgők ellenállása 3 görgős Végeredményben T0-ként számított két érték közül
alátámasztásokra: a nagyobbat kell alkalmazni.
A hevederben fellépő legnagyobb húzóerő a
Z8 = µ2 ( qh + q ) cos β3 *sin β 3 *U . leggyakrabban előforduló vízszintes vagy emelkedő
µ 2 a heveder és a görgő közötti súrlódás tényezője, szalagnál a szállítás irányában elöl elhelyezett
értéke 0,3 ... 0,6-ig terjed. β3 az előredöntés szöge, hajtódob esetén a hajtódobra felfutás helyén ébred. A
szokásosan 1 ... 3°. U az előredöntött görgők száma. heveder méreteinek és minőségének megválasztása
szempontjából a mértékadó maximális húzóerő:
A hevedert terhelő húzóerő kiszámítása. T1max = T2 + Fk (N),
ahol T2 erőt a szükséges legnagyobb értékkel kell
A gumiheveder szilárdsági méretezéséhez meg kell alapul venni. A gumiheveder a műszaki
határozni a hevederben fellépő legnagyobb húzóerőt. irányelvekben javasolt biztonsággal (β = 8)
Ennek meghatározásához szükséges előírni a szilárdságilag erre a legnagyobb erőre méretezendő
megengedhető legkisebb húzóerőt: (1. 2.32. fejezetet).
Tmin = T0. Az előbbi szakaszban leggyakrabban előforduló
A T0 meghatározásakor két feltételt kell kielégíteni: szalagelrendezéstől eltérő ferde elrendezésű
Biztosítani kell a hajtódobon átviendő kerületi erőt. szállítószalag hevederében a húzóerők változását,
Vízszintes vagy emelkedő szállítószalagnál a szállítás nagyságát a szállítási irány, valamint a hajtó- és
irányában elöl elhelyezett hajtódob esetén az Fk kerü feszítődob elhe-
leti erő átviteléhez
Greschik Gyula:
lyezése befolyásolja, és a hevederben fellépő Indításkor nem következik be a hajtódobon

húzóerők részletes elemzése útján állapítandó meg. megcsúszás, ha a hajtás lefutó ágán ébredő erő:
A feszítés útja. A gumiheveder maradó és rugalmas Fk mF a0 + mA a0 e µα
hosszváltozása következtében a feszítődob tengelye T 2 = µα
+ µα
.
állítható legyen. A feszítődob alapállása és külső e − 1 e − 1
szélső helyzete közti távolságot a feszítés útjának (lf) mF a felső ágban, mA az alsó hevederágban
nevezzük. fokozatosan mozgásba jövő szalagrészeknek
(heveder, alátámasztó görgők forgórésze, hajtó- és
l f = j l ( m). terelődobok forgórésze), valamint a szállítóágon
Szövetbetétes gumihevedernél j=0,15, szállított ömlesztett anyagnak a hajtódob kerületére
acélbetétes hevedernél j=0,07. redukált tömege.
l a végdobok távolsága (m). a0 az indításkor fellépő gyorsulás a hajtóegység
kialakításától függ. Pontosabb adatok hiányában
A feszítőberendezésnek biztosítania kell a rövidrezárt aszinkron motoros, merev
végtelenített heveder olyan mérvű lazítását, hogy a tengelykapcsolós hajtás esetén a0 = 0,7 ... 0,9 m/s2;
dobok kiszerelése a végtelenítés megbontása nélkül rövidrezárt aszinkron motoros, megcsúszó
lehetséges legyen. Ennek érdekében a feszítődobot tengelykapcsolós (pl. hidraulikus) hajtásnál a0 = 0,3 ...
2
alapállásból a feszítés irányával ellentétesen is 0,5 m/s , szabályozott (tirisztoros) hajtásnál a0 =
2
szükséges mozdítani, mégpedig általában a feszítődob 0,1...0,2 m/s gyorsulást kell figyelembe venni.
átmérőjének megfelelő hosszon.
A hajtómotor szükséges teljesítménye 5.28. A gumihevederes szállítószalag
Fk v alkalmazása
P= ( kW ) .
1000ηm
Az ηm hatásfok 0,8 ... 0,9 értékkel vehető A gumihevederes szállítószalag előnyei az
figyelembe. Több motoros hajtásnál a motorok egyszerű szerkezete, nagy szállítóképessége, amelyet
összteljesítményét ennél 10 ... 30%-kal nagyobbra a nagy sebességgel továbbítható folyamatos
ajánlatos választani. anyagáram tesz lehetővé, továbbá kis
A motort úgy kell megválasztani, hogy az az energiaszükséglete, zajtalan üzeme. A szállítótávolság
indításnál ne terhelje a hevedert rántásszerűen, hanem egy-két métertől több száz, esetleg több ezer méterig
lágy indítást tegyen lehetővé. Kisebb szalagokhoz, választható. A szállított anyag aránylag egyszerűen
amelyeknél a heveder húzóigénybevétel feladható. Az anyag szemnagysága és egyéb
szempontjából nincs kihasználva, rövidrezárt motor tulajdonságai viszonylag kevéssé befolyásolják
használható. Nagy teljesítményű szalagok esetén alkalmazási lehetőségét. A szállítószalagba az
rövidrezárt motor csak akkor engedhető meg, ha a áthaladó anyag mennyiségét mérő különböző
felgyorsulási időt hidraulikus vagy elektromágneses rendszerű szalagmérlegek, az anyagban levő
tengelykapcsoló alkalmazásával meg lehet növelni. vasdarabokat kiválasztó mágnesek vagy a vas és más
A fentiekben leírt számítások nem veszik fémek jelenlétét jelző szerkezetek könnyen
figyelembe az indításkor és a fékezéskor fellépő beépíthetők.
dinamikus többleterőt, a lengések hatását, illetve a Hátránya, hogy a lejtős szállítás emelkedési szöge
járulékos húzóerőt előidéző jelenségeket. Ezeket a az anyag visszagördülése miatt korlátozott, és így
méretezéskor biztonsági tényezővel veszik adott magasság eléréséhez aránylag nagy hosszúság
figyelembe. A szállítószalag üzembe helyezésekor szükséges. Az anyag visszagördülésének
terheletlen szalagot indítanak, és a terhelést a mozgó megakadályozása céljából a heveder szállítóoldalára
hevederre adják. Váratlan áramkimaradás vagy kiemelkedő bordát vagy lapot vulkanizálnak, és ezzel
vészleállítás esetén terhelt szalaggal is indulni kell. az emelkedési szög 45 ... 65°-ra növelhető (5.41.
Ilyenkor a heveder hajtódobon való megcsúszásának ábra). A közönséges heveder hő hatására érzékeny,
veszélye nagy. 60°C-nál melegebb anyag különleges, hőálló heveder
A hajtódobon a heveder megcsúszásának veszélye alkalmazását kívánja már meg. Poros és lisztszerű
indításkor azért nagyobb, mert a tömegerők a felfutó anyagok szállítása elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb
ági (T1) erőt megnövelik, a lefutó ági (T2) erőt pedig porzással, porképződéssel jár, különösen nagyobb
lecsökkentik. szállítási sebesség esetén.
Ugyancsak sok nehézséget okoz a nagyon nedves,
tapadós anyagok szállítása is, mert a hevederhez
Greschik Gyula:
Az acélhevederes szalagok is lehetnek sík vagy

vályús kivitelűek. A vályús szalag a gumihevederes
szalaghoz hasonlóan vályús alátámasztású görgőkön
futó sík vagy oldalperemekkel ellátott hevederrel
működhet.
A több részes, sík szalag alátámasztó görgőinek
átmérője: Dg=150 … 200mm, kialakításukat sík
szalag esetén az 5.42. ábra tünteti fel. Vályús
acélszalag önbeálló alátámasztó görgői terhelés
közben lehajló, s így magától vályúsodó, rugózó
acéllemezre külön-külön vannak felszerelve (5.43.
ábra). Rövid szalagoknál, különösen nem koptató,
ömlesztett áruk vagy darabáruk szállítása esetén
5.41. ábra. Gumibordás heveder hosszirányban elhelyezkedő keményfa lécekből
összeállított csúszó alátámasztással is gyakran
tapadnak, és a leadási helyeken csak nehezen találkozunk.
választhatók le. Az acélhevederes szállítószalag hajtó- és feszítő
A nagy darabos, nagy halmazsűrűségű anyagok a szerkezete, dob- és hevedertisztító berendezése
hevedert rövid idő alatt tönkreteszik, ezért szállítására nagyjából hasonló a gumihevederes szalagéhoz. A
más, kevésbé érzékeny szállítógépet kell alkalmazni, hajtódobokat a nagyobb súrlódóerő elérése céljából
vagy pedig - amennyiben a későbbiek folyamán a gyakran faköpennyel látják el. Kétdobos hajtást nem
feldolgozásra kerülő anyagot törni vagy őrölni kell - a alkalmaznak.
nagy darabos anyagot lehetőleg a feladás előtt kisebb, A csekély rugalmas nyúlás miatt a hevedert mindig
könnyebben szállítható szemnagyságúra kell aprítani. súllyal feszítjük. Az anyagfeladó surrantó
A gumihevederes szállítószalag igen gondos kialakításánál ügyelni kell arra, hogy nagy darabos,
karbantartást kíván, különösen a nagy értékű éles sarkú anyag közvetlenül a hevederre ne essék. Az
gumiheveder, amelynek sérüléseit a textilbetétek anyagleadás a már ismert módon a végdobnál vagy
védelme érdekében lehetőleg azonnal javítani kell. A sík szalag esetén tetszőleges közbenső helyen, lekotró
gumihevederes szállítószalag beszerzési költsége ekével végezhető el.
egyéb szállítógépekéhez viszonyítva magas. Az acélhevederes szállítószalag szállítóképessége
E hátrányok ellenére a gumihevederes és teljesítményszükséglete a gumihevederes szállító
szállítószalag értékes előnyei és sokoldalú szalagoknál közölt módon határozható meg. Az
használhatósága következtében jelenleg a acélhevederes szalagok előnyös tulajdonságai a nagy
leggyakrabban alkalmazott szállítógép. hőálló képesség, az ekével egyszerűen végezhető
közbenső leválasztás, a külső hatásokkal, koptatással,
rozsdásodással szembeni nagyfokú érzéketlenség, a
5.29. Acélhevederes szállítószalagok heveder könnyű tisztán tartása.
Hátránya a gumihevederes szalagokénál is
nagyobb helyszükséglete, az acélheveder
Szerkezetük és felépítésük a gumihevederes meglehetősen költséges
szállítószalagokéhoz hasonló. A gumihevedert
helyettesítő acélszalag, acélheveder főleg a koptató, a
meleg és a gumihevedertől károsodó anyagok, pl.
élelmiszerek szállítása esetén előnyös.
Darabáru és ömlesztett áru szállítására egyaránt
felhasználható.
A szállítószalag szállító- és vonóeleme a
szénacélból vagy rozsdamentes acélból hidegen
hengerelt 0,4 ... 1,6 mm vastag, legfeljebb B=800 mm
széles heveder. Mindkét acélminőség
szakítószilárdsága Rm = = 1100 ... 1200 NJmm2 (Lásd
2.33. fejezet.) 5.42. ábra. Acélhevedert síkban vezető alátámasztó
görgők
Greschik Gyula:
alkotó huzalok közti részeken víz és levegő könnyen

áthatolhat, ezért a sodronyhevedert az anyag
víztelenítésére, szárítására, hűtésére is igen előnyösen
lehet alkalmazni.
A sodronyhevederes szalagok szerkezeti kialakítása
a gumihevederes szalagokéhoz hasonló. A
hevederdobok átmérője D=400 ... 800mm, a görgőké
Dg= =100 ... 150 mm.
Az anyagfeladás és -levétel a gumihevederes
szállítószalagoknál ismertetett módon végezhető. A
heveder sebessége általában v=0,5 ... 1,0 mis.
A sodronyhevederes szállító szalag darabáruk és
ömlesztett darabos áruk szállítására egyaránt
alkalmas. Azonban a huzalok közti hézagnál kisebb
méretű darabos vagy poros anyagok az áthullás miatt
5.43. ábra. Acélhevedert vályús alakban vezető nem továbbíthatók vele. A szállítás iránya vízszintes
alátámasztó görgők vagy emelkedő lehet, nagyobb hajlásszögek esetén az
anyag visszacsúszását meggátoló elemeket erősítenek
volta. A beszerzési nehézségek miatt hazai a hevederre, így δ = 30 ... 45°-os emelkedés is
alkalmazása előnyös tulajdonságai ellenére is csak elérhető.
szórványos. A sodrony hevederes szalagokat általában csak
Sodronyhevederes szállítószalagok. Szállítóelemük különleges esetekben, gumihevederes
az acél-, vagy fémszálakból fonott szállítóheveder szállítószalagokkal le nem bonyolítható szállítás
(lásd 2.33. fejezet), amely a gumihevederhez oknál alkalmazzák. Így brikettgyárakban, sütödékben,
hasonlóan rugalmas, de ugyanakkor hőhatással és edzőkemencéknél, az élelmiszeriparban, hűtő-,
kopással szemben kevésbé érzékeny. A hevedert szárítóberendezéseknél stb.
5.3. SERLEGES ELEVÁTOROK
A serleges elevátorok poros, apró szemű és darabos

ömlesztett anyagok függőleges vagy 45°-nál
meredekebb, ferde irányú szállítására szolgálnak.
Szállítóelemeik a heveder-, vagy láncvonóelemre
mereven felerősített serlegek, amelyek az elevátor
alsó részén felmerített vagy a beléjük öntött
ömlesztett anyagot felemelik, és a felső, rendszerint
hajtó lánckeréken vagy dobon átfordulva az elvezető
surrantóba öntik (5.44. ábra).
5.31. Az anyag elhelyezkedése a

serlegben
A serlegben levő anyag kiürítése a felső dobon való

átfordulás közben fellépő centrifugális erő, valamint
az anyagra állandóan ható gravitáció együttes
hatására megy végbe.
Az egyenletes ω szögsebességgel vagy állandó n
fordulatszámmal forgó felső dobon átforduló
5.44. ábra. Serleges elevátor vázlata serlegben a középponttól r távolságra levő m tömegű
anyag-
Greschik Gyula:
részecskére C=mrω2 centrifugális és G=mg súlyerő elhelyezhető anyag mennyisége is

hat (5.45. ábra). E két erő R eredője a középpont Az anyagfelszín grafikus meghatározása
felett a távolságban levő A pontban metszi a gyakorlatilag elegendő pontossággal, egyszerűbben
függőleges szimmetriatengelyt. A vonalkázott elvégezhető, ha a logaritmikus spirális helyett olyan
hasonló háromszögek oldalarányai alapján az A pont körívvel számolunk, amelynek érintője egybeesik a
magassága kiszámítható. logaritmikus spirális könnyen megszerkeszthető
OA : BO = G : C. érintőjével, és sugara a λa = AP távolság, tehát a
serlegélnek a pólusponttól való távolsága (5.47.
Az OA = a és BO = r értékeket behelyettesítve, ábra).
G mg g A logaritmikus spirális meghatározza az adott
a=r =r = 2 (m). pólustávolságú és dobátmérőjű elevátor serlegeibe a
C mrω 2
ω
2π n különböző serlegállásoknál elhelyezhető
A fordulatszám értékét ω = 2 egyenletből anyagmennyiséget, illetve kijelöli az anyaggal
ω kitölthető serlegtérfogatot. Ezen anyaggal kitölthető
825 térfogatnak (V) a teljes serlegtérfogathoz való arányát
kifejezve, és behelyettesítve, a = 2 ( m ) .
n (V0) töltési tényezőnek nevezzük:
g V
Mivel értéke azonos fordulatszám esetén a Φ= .
ω2 V0
sebességtől függetlenül állandó, a körpályán mozgó A töltési tényező a serleg körmozgása folyamán
serlegben levő anyagszemcsékre ható eredő iránya a állandóan változik, eleinte a pólusnak a
serleg minden helyzetében az A ún. pólusponton serlegpályához viszonyított elhelyezkedése szerint
halad keresztül. Az OA=a távolság az n különböző mértékben növekszik, majd csökken.
fordulatszámmal működő elevátor pólusmagassága. Minthogy a centrifugális erő hatása csak a
Ha az anyag belső súrlódásától eltekintünk, akkor az körmozgás megkezdésének pillanatában jelentkezik, a
átforduló serlegben levő anyag felszíne a folyadékhoz serlegek töltési módszerétől függően meg van a
hasonlóan olyan köríven helyezkedik el, amelynek lehetőség arra, hogy az egyes serlegekben az egyenes
középpontja az A póluspontban van. A serleg pályán több anyag helyezkedjék el, mint amennyit a
helyzetétől függően a külső, illetve a belső serlegélen töltési tényező kezdő értéke megenged. Ilyenkor a
át meghúzott körív egyúttal a serlegben elhelyezhető fölös anyagmennyiség a centrifugális erő hatására a
anyagmennyiséget is meghatározza. Ez az körmozgás megkezdésekor a serleg külső száj élén át
anyagmennyiség, mint az 5.46. ábrán is kiszorul, és a serleget a körpálya érintőjébe eső vk =
megfigyelhető, a serleg előrehaladottabb helyzetében rkω sebességgel elhagyva, parabola alakú röppályán
csökken, ennek következtében a fölös halad tovább. Függőleges elevátornál a parabola
anyagmennyiség a serleg külső vagy belső élén egyenessé fajul, a kirepülő anyagrészecske
kiszorulva, távozni kényszerül. vk2
A valóságban azonban az ömlesztett anyag függőleges irányban h = magasságra emelkedik,
korántsem rendelkezik az ideális folyadékok 2g
tulajdonságaival, így az anyag belső súrlódásával majd lefelé haladva vagy a serlegbe, vagy a serleg
számolni kell. Ennek eredményeképpen az átforduló mellett az elevátor lábrészébe visszahull.
serlegben kialakuló anyagfelszín nem körív, hanem A serlegből vk kerületi sebességgel kivetődő
egy, az A póluspontból kiinduló és a serlegszáj élén anyagszemcsék kiindulási pontjuk érintőjének
áthaladó logaritmikus spirális lesz (5.46. ábra), megfelelően különböző parabolaíveket futnak be,
melynek egyenlete amelyeket számítással és szerkesztéssel is
ξ tgϕ ′
R = ce , meghatározhatunk. Az elevátor üzeme akkor
megfelelő, vagyis üzemi jellemzői (D, n, Ф) akkor
ahol R a rádiuszvektor; c a rajz léptékétől függő vannak helyesen választva, ha a dobon átforduló
állandó, e a természetes logaritmus alapszáma, ξ a serlegből minél kisebb az anyagvisszahullás, azaz a
középponti szög, φ' az anyag természetes rézsűszöge. szállított anyag lehetőleg teljes egészében az elvezető
A logaritmikus spirális bármely ponthoz húzott surrantóba jut.
érintője az ugyanazon pólusból húzott körívvel
állandó, jelen esetben az anyag természetes g gr 2
Mint Ismeretes, a pólusmagasság a = 2 = 2 ,
rézsűszögének megfelelő, φ' szöget zár be, ennek ω v
következményeképpen megnövekszik a serlegben. függőleges irányban v sebességgel felrepülő anyagi
Greschik Gyula:
v2
pont pályájának tetőpontja h0 = . Ezeket
2g
figyelembe véve, a legmagasabban fekvő röppálya
tetőpontjának (Ht) a dobközéppont feletti magassága
a
hmax = y0max = + h0 ( m).
2
A tetőpont vízszintes távolsága a dob függőleges
szimmetriatengelyétől, azaz a koordináta-rendszer
kezdőpontjától
v2 gr
x0 = r sin ξ 0 − sin ξ 0 2 = r sin ξ 0 − sin ξ 0 = 0,
g v
azaz a tetőpont a függőleges tengelyen van.
A legmagasabb röppálya kiindulási pontjának (Km)
magassága az abszcisszatengely felett
gr gr 2
5.45. ábra. A serlegben levő anyagra ható erők h = cos ξ 0 = r 2 = 2 = a.
v v
Mivel a Km pontból kiinduló parabola tetőpontja a
szimmetriatengelyen van, a röppálya a függőleges
tengelyre szimmetrikus lesz, azaz a lefelé hajló ága a
póluspont magasságában a serlegek külső
burkolókörét ismét érinti.
Az előző vizsgálat alapján megállapítható az is,
hogy minden olyan szemcse, amely a póluspont alatti
szakaszon, tehát Km pont előtt hagyja el a serleget,
visszaesik a serlegekbe vagy azok közé, illetve mellé,
s így az elvezető surrantóba nem juthat. A póluspont
felett kirepülő anyagi pont pályája viszont a serlegek
burkolókörétől távolodik, és ha a fejburkolatba nem
ütközik, ahonnan esetleg visszapattanhat, biztosan az
elvezető surrantóba érkezik.
Még az előző vizsgálatokból következik az is, hogy
5.46. ábra. Az anyag elhelyezkedése a serlegben a > rk, azaz a pólus a serlegek külső burkolókörénél
magasabban fekszik, akkor a külső serlegélen át
történő ún. centrifugális ürítés nem is jöhet létre, mert
a körmozgás megkezdésétől a dob tetőpontjáig a
töltési tényező állandóan növekszik, tehát a serlegből
az I. térnegyedben anyag kiszorulni nem fog. A
serlegnek a tetőponton való áthaladása közben
azonban a serlegben levő anyag a belső serlegél felé
mozdul el, s a kivetődő anyagrészek a vízszintestől
lefelé hajló parabola alakú röppályán folytatják
útjukat. Végül is a serleg elérkezik abba a β szöggel
meghatározott helyzetbe, amelyben az anyag a
szállító szalagok ledobódobjánál végbemenő
folyamathoz hasonlóan a serlegtől elválik, és a
serlegszájon át teljes egészében kirepül (5.48. ábra).
Az anyagleválás feltétele:
rbω 2 vb2
5.47. ábra, Az anyagfelszín közelítő meghatározása mrbω 2 = mg cos β , ebből cos β = = .
g grb
Greschik Gyula:
A dobon átforduló serleg egyenes hátoldala a

második térnegyedben a vízszintessel egyre
meredekebb szöget zár be, s így még az anyagleválás
előtt elérheti az anyag és a serlegfal közti nyugvó
súrlódási tényező határszögét, amikor is a serlegben
levő anyag a lejtős síkon a serlegszáj felé megcsúszik,
és a serleget elhagyja.
A serlegből kivetődő anyag különösen meredeken
kiinduló röppálya esetén, tehát kis sebességeknél
könnyen utolérheti a megelőző serleget, annak hátára
szóródik, vagy arról oldalra lepattogzik. Ezért a lassú
járású elevátorok helyes serlegelosztását a kirepülő
szemcséknek a megelőző serleghez viszonyított
relatív útja megszerkesztésével kell megállapítani,
illetve ellenőrizni (5.49. ábra). A szerkesztés során
5.48. ábra. A serleg gravitációs ürítése
először a leválási pontból kiinduló parabolaív, azaz a
szemcse abszolút útja rajzolandó fel, majd annak
minden egyes pontját akkora szöggel forgatjuk
visszafelé, mint amennyivel a dob időközben
előrehaladt, így kapjuk a relatív utat. A visszaforgatás
legegyszerűbben a kezdő érintő legördítésével
valósítható meg, mert a szemcse az érintő irányában a
dob kerületi sebességévei halad előre. Ha tehát ezen
az érintőn jelöljük a t1 és t2 idő alatt befutott s1 és s2
útszakaszt, akkor ezeket a kör kerületére a B ponttói
visszafelé felrakva, megkapjuk azokat a szögeket is,
amelyekkel a dob időközben elfordult. A parabolán
kijelölt 1 és 2 pontot, ezután a kezdő érintővel együtt
forgatjuk vissza oly módon, hogy relatív helyzetük
ehhez az érintőhöz változatlan maradjon. A
szerkesztéshez a ρ1 = B - 1 és ρ 2 = B - 2 távolságokat
használjuk fel, amelyek a visszaforgatáskor leírt 1-(1)
és 2-(2) körívekkel együtt egyértelműen
meghatározzák a relatív pálya (1) és (2) pontjait.
A centrifugálisan ürítő gyors járású elevátorok
röppályáinak szerkesztését a gravitációs
ürítésűekéhez hasonlóan végezzük azzal az eltéréssel,
5.49. ábra. A kirepülő szemcse relatív útjának hogy a serlegek külső burkolóköréhez tartozó kerületi
szerkesztése sebességet vesszük számításba (5.50. ábra). A Hk
2
A Ht leválási pont forgásközéppont feletti pont magassága h = vk , ennek alapján és a = g
magassága pedig:
k
g 2
ω
2
v behelyettesítése után
h = rb cos β = b
.
g rk2ω 2 rk2
hk = = , és ebből r = hk a .
g g a
A fenti egyenletbe a= .- értékét
A hk magasságra rajzolt körív kimetszi a
ω2
behelyettesítve, burkolókörből a G1 és G2 pontokat, amelyek a pólus
2 magasságába esnek. Minthogy a G1 pontból húzott
r
h = b , ebből rb = ah , érintő a Hk pontban metszi a függőleges tengelyt, az
a innen induló parabola tetőpontja a HkA távolság
azaz az rb sugár a pólusmagasság és az anyagleválási felezőjében lesz. A tetőpont magassága
pont h magasságának mértani középarányosa. h −a a+h a
hmax = a + k
= k
= + h0 ,
2 2 2
Greschik Gyula:
vk2
tartozó h0 = magasságba eső M0 és M tetőpont
2g
ismeretében könnyen megszerkeszthető.
Az elevátorfej burkolatát, az elvezető surrantó
helyét és távolságát a pályaívek külső burkológörbéje,
valamint a belső leválási ponthoz tartozó parabolaív
figyelembevételével kell kialakítani.
Mint előző vizsgálatainkból is kitűnik, a
serlegürítés lefolyására a póluspont helyzete döntő
kihatással van. Éppen ezért a serleges elevátorokat
ürítés szerint a pólusmagasságnak a serlegek külső,
illetve belső burkolóköréhez való viszonya alapján
osztályozzuk (5.51. ábra).
Centrifugális vagy külső ürítésű az elevátor, ha a
pólus a belső burkolókörön belül van (a<rb). Ennél a
serlegtöltési tényezőt a külső serlegélen át vezetett
logaritmikus spirális határozza meg. A töltési tényező
5.50. ábra. A centrifugális ürítés röppályáinak legkisebb a körmozgás megkezdésének pillanatában,
burkológörbéje majd a serleg elmozdulása következtében a póluspont
magasságáig fokozatosan növekszik, azután ismét
csökkenni kezd.
Gravitációs vagy belső ürítésű elevátorok pólusa a
serlegek külső burkolókörén kívül fekszik (a>rk)
Az anyag a serlegből a II. negyedben, a belső
szájélen át távozik, a töltési tényező a körmozgás
megkezdésekor a legkisebb, majd a tetőpontig
fokozatosan növekszik.
Vegyes ürítésű az elevátor, ha a pólus a serlegek
külső és belső burkolóköre közé esik (rk>a>rb) az
anyag mindkét serlegélen át szóródhat a serlegből. A
töltési tényező a körpálya elején a legkisebb, s a
pólusmagasságig növekszik, ezután az anyag egy
része a külső élen át kezd szóródni mindaddig, amíg a
serleg belső falától is le nem válik az anyag, amely
már egész tömegében a serlegszájon át kiesik.
5.51. ábra. Az anyag elhelyezkedése a centrifugális A serlegek töltése

és gravitációs ürítésű elevátorokon
Poros, apró szemű vagy közepes szemnagyságú,
ami egyezik a számítás útján kapott eredménnyel, könnyen ömleszthető, kevéssé abrazív anyagok
mivel serlegbe töltése oldalt nyitott vagy a serlegeknél jóval
v 2
2v 2
szélesebb, oldalról szabad hozzáömlést biztosító zárt
hk = k = 2h0 = h ( m ) . lábból merítéssel történik. Természetesen a serlegben
g 2g
levő anyagra az alsó dobon való átfordulás közben is
A tetszőleges Ф1 és Ф2 szögekhez tartozó 1 és 2 érvényesül a centrifugális erő hatása, minek
pontból kiinduló parabolák az ábrán vázolt módon következtében a serleg csak a töltési tényező által
szerkeszthetők meg. Az ábrából is jól látható, hogy a meghatározott mértékig töltődhet meg (5.52. ábra).
G1 ponthoz tartozó pályaív az első olyan, amely a Mivel azonos dobátmérők esetén a pólusmagasság
serlegek burkolókörét nem metszi, tehát a G1 pont megegyezik a felső dob pólusmagasságával, könnyen
után kirepülő anyag az elevátoraknába vissza nem belátható, hogy függőleges serlegpálya esetén az alsó
hullhat. dobot elhagyó és a felső dobra felfutó serleg töltési
A parabolaívek burkológörbéje ugyancsak tényezője éppen
parabola, amely a Ф0 = 0 kezdőszöghöz
Greschik Gyula:
pályán, a serlegnél keskenyebb surrantón keresztül

töltik (5.53. ábra). Az anyagleszóródás elkerülése
végett a surrantót úgy kell elhelyezni, hogy alatta
mindig legyen még egy-két üres serleg a serlegélek
áthaladásakor lepattanó szemcsék befogadására.
5.32. A serleges elevátorok szerkezeti

elemei
A gép üzemviszonyaitól és a szállított anyag

tulajdonságaitól függően az elevátorok vonóeleme
textilbetétes gumiheveder vagy lánc lehet.
l. Gumihevedert nagy szállítósebességű v = 1,0
5.52. ábra. A serleg töltése ...4,0 m/s, nagy szállítómagasságú, könnyen ömlő,
apró szemű és kis darabos anyagokat (pl. gabona,
azonos. Tehát ahhoz, hogy a serleg a töltési tényező liszt, magvak, szemcsés műtrágya, homok, szén stb.)
által meghatározott legnagyobb mértékig szállító függőleges elevátorokhoz alkalmaznak.
megtöltődjék, szükséges, hogy az anyagfelszín a Különösen előnyös a gumiheveder alkalmazása a
lábrészben az alsó dob tengelymagasságáig érjen. láncot erősen koptató poros anyagok (kokszpor,
Darabos, nehezen meríthető, koptató anyagokat ércpor) szállítása esetén. Nagy darabos, koptató
szállító serleges elevátor lábrészét az 5.44. ábrán anyagokat ferde gumihevederes elevátorral
vázolt módon alakítjuk ki. A hozzávezető surrantón át szállítanak.
csak annyi anyag jut a lábrészbe, amennyit a serlegek A hajtódobok átmérője az ürítési kötöttségek miatt
zavartalanul elszállíthatnak. Mivel a surrantó korlátlanul nem növelhető, a betétszámra
magasabban fekszik a dob középvonalánál, az anyag vonatkoztatott átmérőviszony ezért kisebb, mint a
a serlegekbe már az egyenes szakaszon való haladás szállítószalagoknál. Általában
közben érkezik. Az alsó lábrészbe csak az anyagnak Dh = 100 ... 125z (mm).
egy kis része jut, amely a serlegek mellett és között z a heveder betétszáma.
elkerülhetetlenül leszóródik. Ezt a serlegek A biztonsági tényező értéke azonban a függőleges
átfordulásuk közben maguk előtt kotorják mindaddig, irányú szállítás folytán előálló nagyobb igénybevétel,
míg valamelyik fel nem kanalazza. a serlegcsavarok gyengítése, a zárt házban hamarabb
A nagy darabos anyagokat szállító, folytonos előálló és nehezebben észrevehető sérülések miatt a
serlegelrendezésű ferde elevátorok serlegeit az betét számtól függően legalább s = 12 ... 14.
egyenes A heveder szükséges betétszámát a szilárdsági
szempontokon túlmenően a serlegcsavarfejek (5.54.
ábra) merev, átszakadásmentes beerősítésének
követelménye is befolyásolja. Ezért könnyű
anyagoknál 4, nehéz anyagoknál 5 betétnél kevesebb
nem alkalmazható.
A hevedervégek összeerősítésére, végtelenítésére
csavarokkal összefogott, kihajlított pántok szolgálnak
(5.55. ábra), vulkanizálást a feszítő út következtében
szükségessé váló gyakori rövidítések miatt nem
alkalmaznak.
2. Lánc vonóelemet általában kis és közepes
sebességű serleges elevátornál alkalmaznak. A
láncokat rendszerint két párhuzamos ágban a serleg
háta mögött vagy két oldalán vezetik. Az alkalmazott
láncok három csoportba sorolhatók:
Szemes láncok (rövid szemű hegesztett teherlánc,
5.53. ábra. Folytonos serlegelrendezésű ferde
lásd 2.21. fejezet) v= 1,5 m/s sebességig
elevátor anyagfeladása
alkalmazhatók,
Greschik Gyula:
hajtásuk súrlódókapcsolattal történik. Főleg vegyes

ürítésű, meleg és tapadós ömlesztett anyagokat
szállító elevátorok vonóeleme. A 7-9-11 szemből álló
lánc végeit a serlegfelerősítő kengyelek fogják össze.
Csuklós vonóláncokat nagy szállítóképességű ferde
elevátoroknál v = 0,3 - 0,5 m/s sebességgel
üzemeltetnek (lásd 2.22. fejezet).
5.54. ábra. Serlegcsavar gumihevederhez Acél- és temperöntésű láncok előnye a
kopásállóság, sebességük korlátozott (lásd 2.24.
fejezet).
A serlegek felerősítése serlegkengyellel (5.56.
ábra) vagy a megfelelően kiképzett lánctagokra
csavarozással történik.
A vonóelem feszítését az alsó. ún. feszítődobon
vagy lánckeréken súllyal vagy csavarorsóval
végezzük, a feszítés útja általában annyi, hogy
egyszeri átszereléssel a vonóelem legalább egy
serlegosztással legyen rövidíthető.
Az ömlesztett anyag szállítását serlegek végzik,
alakjukat és méreteiket a szállított áru tulajdonságai,
az elevátor töltési és ürítési viszonyai, valamint az
előírt szállítóképesség szabja meg. A serlegeket
általában acéllemezből hegesztik vagy sajtolják,
ritkábban szegecselik. Erősen koptató anyagokhoz
öntöttvas serlegeket is alkalmaznak. A falvastagság a
serleg köbtartalmától, valamint az anyag koptató
hatásától függően lisztszerű anyagoknál 1...2 mm,
apró szemű anyagoknál 3 ...4 mm, darabos, koptató
anyagoknál 5 ... 6 mm.
Az elevátorokhoz két jellegzetes serlegtípust
alkalmaznak. A könnyen ömlő anyag szállítására a
mély serlegeket használják. A serlegek köbtartalmát
az oldalfalak magasságáig számítjuk.
A hajtószerkezet általában gördülőcsapágyazású
5.55. ábra. Serlegfelerősítés (serlegcsavarral) és hajtótengelyre szerelt lánckerékből vagy dobból, az
hevedervég összeerősítése ezzel kapcsolt fordulatszám-csökkentő
1 - heveder; 2 - serleg; 3 - domború alátét; 4 - fogaskerékszekrényből és villamos motorból áll (5.57.
serlegcsavar ábra).
5.56. ábra. Serlegfelerősítés serlegkengyellel

a) egyláncos elevátornál; b) kétláncos elevátornál; 1 - szemes lánc; 2 - elevátorserleg ; 3 - serlegfelerősítő
kengyel
Greschik Gyula:
5.57. ábra. Elevátor hajtószerkezete
A hajtótengelyre visszafutásgátló szerkezetet kell 5.33. A serleges elevátor

felszerelni. szállítóképessége
A függőleges elevátorok rendszerint minden
oldalról teljesen zárt házban működnek, amely A folyamatos működésű. szállítógépek
egyúttal a gép tartószerkezetét is képezi. burkolás szállítóképességének alapösszefüggéséből kiindulva
célja egyrészt a nagy működési sebesség folytán (lásd 5.11. fejezet)
előálló porzás elzárása, másrészt a mozgó részek
V0
érintésmentes elhatárolása. A burkolat három részre: Q = 3, 6qv = 3, 6 ρ hϕ v ( t/h ) .
az elevátorfejre, az elevátorlábra, valamint a i
közbenső burkolatra osztható. V0 egy serleg térfogata (m3),
A burkolatot, a fejet és a lábrészt minél több helyen i a serlegtávolság (m),
nagyméretű és könnyen szerelhető, kezelő-, ellenőrző ρh az anyag halmazsűrűsége (kg/m3),
és tisztítónyílással kell ellátni. φ a serlegtöltési tényező,
A ferde elevátorok hajlásszöge általában δ =45 ... v a szállítósebesség (m/s).
... 80° között változik. Ennél meredekebb elrendezést, A φ serlegtöltési tényező értékét a serleg alakjának
különösen lassú járású elevátornál a serlegek és méretének ismeretében pontosan
ürítésekor jelentkező nehézségek miatt nem célszerű meghatározhatjuk. Előzetes számításhoz a 42. táblázat
alkalmazni. alapján választhatjuk meg, amely értéket később
szerkesztéssel ellenőriznünk kell.
42. táblázat
Serleges elevátorok ajánlott szállítósebessége, töltési tényezője és serlegtípusa
Szállítósebesség Töltési tényező
Anyag Serlegtípus
v (m/s) f
szénpor 1,0-1,25 0,5-0,75 mély
Liszt és por gabonaliszt
cement 1,5-1,75 0,7-0,8 mély
daraszén 1,8-2,0 0,7-0,85 mély
Apró szemcsés
gabona 1,5-4,0 0,65-0,9 mély
Kis darabos szén 1,4-1,8 0,6-0,8 mély
Közepes szemnagyságú szén 1,4-1,6 0,5-0,7 mély
egymáshoz
Nagy darabos kő 0,6-1,0 0,4-0,7
csatlakozó
Nedves, tapadó, összeálló nedves homok 1,2-1,3 0,6-0,7 lapos
Pép, folyadék víz, iszap 1,0-1,6 0,35-0,5 mély
Greschik Gyula:
A szállítás sebességét az ürítési feltételek szabják H a szállítási magasság (m),

meg, ezen felül azonban az áru és a vonóelem Zm a serlegek merítési ellenállása (N),
tulajdonságai korlátokat szabnak a sebesség T0 a heveder előfeszítése (N),
növelésének. S az alsó feszítődob ellenállása (N).
A táncos elevátorok legnagyobb sebessége
vmax = 1,4 ... 1,6 (m/s). Tekintettel arra, hogy a legtöbb e1evátortípusná]
A gumihevederes elevátoroké pedig mód adódik a serlegek teljes megtöltésére, illetve a
vmax = 3 ... 4 (m/s). töltési tényező által meghatározott mennyiségen felüli
Az elevátor vonóelemének egy méterére eső túltöltésre, a vonóelem igénybevételét biztonságból φ
serlegtérfogat: = 1 értékkel számítjuk.
V0 Q ⎛ m3 ⎞ A serlegek merítési, töltési ellenállása (Zm) a töltés
= ⎜ ⎟ . módjától, a serlegek éle és az elevátorláb fenéklemeze
i 3, 6 ρ nϕ v ⎝ m ⎠ közti hézagtól, a szállítási sebességtől és az anyag
Darabos anyag szállítása esetén a kiválasztott vagy tulajdonságától függ. Ha az anyag közvetlenül a
méretezett serleg száj nyílását az anyag szemcséinek serlegekbe szóródik, a töltési ellenállás a V0
akadálytalan befogadása szempontjából ellenőrizni sebességgel érkező szemcséknek a szállítási
kell. A szájnyílás legkisebb megfelelő mérete sebességre való felgyorsításához szükséges erővel
amin = kbwmax (mm). lesz egyenlő. Az adagolószerkezeteket, illetve az
amin a serleg szájnyílásának szélessége (mm), anyaghozzávezető surrantókat ezért úgy kell
wmax az anyag szemcséinek legnagyobb mérete. kialakítani, hogy az érkező anyagoknak a serlegek
haladási irányával ellentétes sebessége minél kisebb
A serlegszájnyílás-tényező (kb) értékei: legyen, hogy így rongálódása, az anyag aprózódása a
Legnagyobb méretű 10 25 50 75 100 serleghez való ütődéskor csökkenjen.
darabok előfordulása A szállítási irányban v1=0 sebességgel érkező
(%) anyag v szállítási sebességre való felgyorsításának
kb 2,0 2,5 3,2 4,0 4,8 erőszükséglete
Q
Z m = mv = v ( N).
3, 6 g
5.34. A serleges elevátor
hajtóteljesítmény-szükséglete Q ⎛ Ngs ⎞
m= ⎜ ⎟ a másodpercenkénti
3, 6 g ⎝ m ⎠
A serleges elevátor vonóelemében ébredő húzóerő anyagmennyiség.
a vonó elem mozgása közben fellépő ellenállások, A Q = 3,6qv egyenletből Q/3,6 = qv értékét
valamint a vonó- és szállítóelem tömegének behelyettesítve,
összegzése útján határozható meg. v2
Az általában szokásos felsődob-hajtás esetén a Z m = q = cm q ( N ) .
g
legnagyobb igénybevétel a felső dobra felfutás helyén
ébred: Az ellenállás arányos a sebesség négyzetével és az
anyag súlyával. A serleges elevátorok serlegeinek
T1 = ( qv + qs + q ) H + Z m + T0 + S ( N ) . töltésénél a gyorsításon felül még nagyfokú
T1 a vonóelem legnagyobb igénybevétele (N), kavaróellenállás is fellép. Ezeket együtt veszi
qv a vonóelem tömege (kg/m), figyelembe a cm merítési ellenállástényező, amelynek
qs =Gs/i a serlegek folyóméter tömege (kg/m), l értékeit néhány árufajtára kísérleti úton
Gs egy serleg tömege (kg), meghatározták (1. 43. táblázat).
i a serlegosztás (m),
q = V0/i a serlegekben levő anyag tömege (kg/m), 43. táblázat
V0 egy serleg térfogata (m3) f = 1 töltési tényező A merítési ellenállás cm értékei
esetén, Szállítási Gabona Daraszén Darabos Koksz
ρh az anyag halmazsűrűsége (kg/m ), 3 sebesség szén
v (m/s)
1,0 1,0-2,6 1,2-2,4 2,7-3,3 2,8-9,0
1,5 2,1-4,4 2,2-4,4 5,0-6,0 5,4-11,0
Greschik Gyula:
A kísérletek alapján az is megállapítható, hogy a A serleges elevátorok szokásos szállítóképessége

serlegek és a fenéklemez közti hézag megfelelő V=5 ... 200 m3/h, a szállítási magasság általában 25 ...
megválasztásával az ellenállás jelentékenyen 30 m-ig terjed, de szükség esetén a 40 ... 50 m-t is
csökkenthető. Irányelvként kimondható, hogy elérheti.
merítésnél a hézag legalább az anyag Az elevátorserlegek ürítési módjának
szemnagyságának ötszöröse legyen (pl. megválasztása az anyag tulajdonságaitól és részben a
gabonaelevátornál), zárt fenékrészből való kaparásnál helyi adottságoktól függ.
pedig kisebb, mint az anyag szemnagysága. Centrifugális ürítésű elevátorokat apró szemcsés,
A T0 feszítőerő nagyságát a serlegek és a vonóelem nem nagyon koptató anyagokhoz (pl. gabona, magvak
nyugodt járása, valamint súrlódóhajtásnál a kerületi stb.) alkalmazunk, a vonóelemük rendszerint
erő átadásához szükséges lefutó oldali húzóerő gumiheveder, elrendezésük általában függőleges.
biztosítása szabja meg. Előnyük a szállítóképességre vonatkoztatott kis
Az elevátor vonóeleme az előzőekben kiszámított tömegük, de némi hátrányt jelent a hajtófej nagy
T1 legnagyobb húzóerőre méretezendő. helyszükséglete.
A lefelé menő vonóelemágban a legnagyobb Vegyes ürítéssel apró szemcsés és darabos, nem
húzóerő a hajtódobtól való elválás helyén ébred, morzsolódó, valamint poros anyagok szállíthatók. A
nagysága serlegtöltési tényező általában nagyobb, mint
T2 = (qh+qs)H+T0 (N). centrifugális ürítés esetén, így a kisebb sebesség
Az elevátor hajtásához szükséges kerületi erő ellenére nem lesz lényegesen kedvezőtlenebb a
Fk = (1 +k)T1-T2 (N). szállító teljesítmény. A vonóelem heveder, lánc vagy
k a vonóelem hajlítási ellenállástényezője. kötél is lehet, a függőleges elevátorok között ez a
Az elevátor teljesítményszükséglete a hajtódob, ill. leginkább elterjedt típus.
lánckerék tengelyén: Gravitációs ürítésű elevátor nagy darabos, nehezen
Fk v szóródó, összeálló vagy morzsolódó ömlesztett
Pa = ( kW ) . anyagok, valamint finom, könnyű porok, púderek
1000
(mészkőpor, szénpor) szállítására, emelésére
Ferde elevátorok vonóerőszámítása hasonlóképpen
alkalmazható. Darabos anyagok továbbítására ferde,
végezhető, azonban gumihevedernél a szállítóág
1áncos vagy hevederes elevátorokat használunk, az
alátámasztó görgőinek, láncvonóelem alkalmazása
anyag feladása csaknem általánosan a serlegbe
esetén pedig mindkét ágon a futógörgőknek az
surrantással történik.
ellenállását is számításba kell venni. Ezzel szemben a
Általában a serleges elevátorok előnye a nagy
serlegek töltési ellenállása a kis szállítási sebesség
szállítóképesség és az erre vonatkoztatott viszonylag
következtében rendszerint elhanyagolható.
kis helyszükséglet, a pormentes üzem és
gumihevederes elevátorok esetén a zajtalan járás.
Hátrányként megemlíthető, hogy a nagy sebességű,
5.35. A serleges elevátorok alkalmazása
gyors járású elevátorok a darabos, törékeny anyagot
erősen törik, a zárt házban a vonóelem és a serlegek
A serleges elevátorokat poros, apró szemű és könnyen megsérülhetnek, a koptató anyagokat szállító
darabos ömlesztett anyagok folyamatos emelésére, elevátorok kopása, elhasználódása igen nagy mértékű.
szállítására az anyagmozgatás minden területén A ferde elevátorok és főleg a gumihevederes ferde
kiterjedten alkalmazzák. Kazán- és elevátorok hely szükséglete igen nagy a heveder
generátorházakban, osztályozóművekben szén, belógása miatt. Tapadós, ragadós anyagok a
tárházakban és malmokban gabona és liszt, az serlegekbe ragadnak, és az elevátor könnyen
építőanyag-iparban homok és kavics, mészkő, cement eltömődik.
stb. szállítását végzik serleges elevátorokkal. De Mindent egybevetve, a serleges elevátor nem a
megtalálhatók a vegyiparban, öntödékben legideálisabb szállítógép, ezért alkalmazását, főleg ha
ásványfeldolgozó üzemekben és egyéb helyeken, ahol az anyag kellemetlen tulajdonságú, és más típusú
nem túlságosan nagy darabos s nem összeálló, tapadó szállítógéppel a feladat üzembiztosabban megoldható,
anyagok emelése vagy ferde szállítása a feladat. kerülni kell.
Greschik Gyula:
5.4. LÁNCVONÓELEMES SZÁLLÍTÓGÉPEK
A láncvonóelemes szállítógépeken darabáruk és A függőkonvejorok szállítóelemei a szállításra

ömlesztett anyagok bármely irányban továbbíthatók. kerülő anyagok méretének és tömegének megfelelően
A szállító elemek egy vagy két végtelenített kialakított függesztékek (tálcák, horgok, ömlesztett
láncvonóelemhez kapcsolódnak. Szállítási sebességük áru esetén tartályok, edények stb.), amelyek az
a láncvonóelem alkalmazása miatt alacsony, általában idomacélokból összeszerelt, fej feletti magasságban
1 mis alatt van. Egyes típusait a szállítóelem elhelyezett pályán mozgó futóművekre vannak
kialakítása szerint különböztetjük meg. Ezek közül a szerelve. Az egyenlő távolságban elhelyezkedő
jellegzetesebb típusok a függőkonvejor, a görgős futóműveket lánc vagy sodronykötél
mozgóasztal, a csuklótagos szalag és a mozgólépcső. vonóelem kapcsolja össze (5.58. ábra), és vontatja a
síkban vagy térben vezetett zárt pályán (5.59. ábra).
A vonóelemet a pálya hosszától és a vonóerőtől függő
en egy vagy több helyen beépített lánckerekes vagy
hajtóláncos hajtószerkezet mozgatja.
5.41. Függőkonvejor Normálkialakítású konvejorok pályájának
legnagyobb hajlásszöge δ=35 .. .40° lehet, különleges
A láncvonóelemes szállítógépek közül a kialakítású vonólánccal és függesztékkel azonban
termelőüzemeken belüli anyagmozgatás függőleges irányú szállítás is megvalósítható.
szempontjából a legjelentősebb anyagmozgató gép a A függőkonvejorra a darabáru feladása és levétele
függőkonvejor. Mindenütt, ahol nagy mennyiségű kézi erővel vagy automatikusan végezhető. A
darabárut kell vízszintes, emelkedő vagy függőleges darabáru leadása mechanikusan működő
irányban egyenes vagy ívben vezetett útvonalon kikapcsolószerkezettel, a függeszték billentésévei
továbbítani, ez a géptípus a leggazdaságosabb. Több vagy apálya nyomvonalának megfelelő vezetésével
emelet kiszolgálására is alkalmas, így a gyártási (5.60. ábra) automatizálható.
folyamat által megkívánt sorrendben kapcsolhatók Nagy kiterjedésű függőkonvejor-hálózat esetén,
össze az egyes munkahelyek, üzemrészek, raktárak bonyolultabb anyagmozgatási feladatok gépesített,
stb. önműködő elvégzéséhez alkalmazzák a kétpályás
függőkonvejort. Lényegében két egymás felett
vezetett pályából áll (5.61. ábra).
5.58. ábra. Görgős futóművek összekapcsolása 5.59. ábra. Két függőkonvejor elrendezési vázlata
lánccal
Greschik Gyula:
5.42. A függőkonvejorok szerkezeti

elemei
A vonóelem lánc vagy acélsodrony kötél.

Elterjedtebb a lánc alkalmazása, mert a hajtása és a
futóműveknél a vonóelemhez való kapcsolása
egyszerűbben oldható meg.
A 2.2. fejezetben részletesen ismertetett láncok
közül a függőkonvejoroknál alkalmazott vonólánc-
típusok:
5.60. ábra. Darabáru önműködő levétele Szemes lánc (rövid vagy hosszú szemű) főleg
függőkonvejorról rövid, kis terhelésű konvejoroknál. Nagyfokú
hajlékonysága miatt térben futó pálya esetén is
A felső pályán (1) mozog a függőkonvejor vonólánca megfelel.
(2), amelynek futóművein függesztékek helyett Hevederes csuklós vonólánc, közepes
ütközőkarok (3) vannak. E karok mozgatják az alsó vonóelemterhelésnél és középnehéz
pályán (4) vezetett kocsikat (5), a kocsikhoz kapcsolt üzemviszonyokra.
függesztékeken (6) elhelyezett darabáruval. Az alsó Kardáncsuklós vonólánc, amely elsősorban a lánc
pályához váltókkal további pályák kapcsolódhatnak. térbeli vezetését és terelését teszi lehetővé.
Így az alsó pálya hajtott és nem hajtott szakaszokból Szétszedhető kovácsolt vagy sajtolt lánc. A kevés
áll. Ez utóbbiak az üres vagy darabáruval rakott alkatrész nagy üzembiztonságot és gyors szerelést
kocsik tárolására szolgálnak. A hajtott tesz lehetővé. Nagy vonóelem-terhelésre, nehéz
pályaszakaszon a vonólánc magával viszi a kocsikat üzemviszonyokra alkalmas.
mindaddig, amíg egy váltó útján az alsó útvonal a A futómű a görgőkből és a futóműházból áll. A
lánc nyomvonalától el nem tér. A kocsikat görgők általában gördülőcsapágyazásúak (5.62. ábra).
visszavezetve a hajtott szakaszra, azok ismét lánccal A görgőtestek kovácsolt vagy öntött kivitelűek, a
továbbíthatók. Ily módon az üzem egész területére kopás csökkentése és az élettartam növelése
kiterjedő alsó pályás hálózat felett több egymástól érdekében a futófelületet hőkezeléssel keményítik. Az
független vonólánc működhet, és egyidejűleg a 5.63. ábra lánc vonóelemhez kapcsolt I-acél pályán
darabáruk különböző rendeltetési helyű párhuzamos mozgó futóművet ábrázol.
szállítása előre meghatározott program szerint A pálya mint az 5.64. ábrán is látható, I-acélból,
önműködően is lebonyolítható. szögacélból vagy acéllemezből hajlítva készül.
Legegyszerűbb az I-szelvény, ennél azonban
nehézséget okoz a kis sugarú ívek hajlítása. A
szögacélokból összeállított pályaszelvény nagyobb
terheléseknél kedvező. A pálya 3 ... 6 m-enként van a
mennyezetre függesztve (5.65. ábra) vagy padlóra
állított oszlophoz, ill. bakhoz csavarozva (5.66a, ill. b
ábra). A lánchúzásból származó pályairányú erőket a
vízszintes síkú iránytöréseknél beépített bakok veszik
fel.
Lemezből hajlított pályaszelvények főleg a kis
terhelésű különleges vonóláncoknál szokásosak.
Felszerelésük, felfüggesztésük a ráhegesztett fülek
segítségével könnyen megoldható. A pálya sima külső
felülete könnyen tisztítható, és a berendezésnek
szemre is szép külsőt ad.
5.61. ábra. Kétpályás függőkonvejor szállítóelemei A normál vonóláncot alkalmazva, a függőleges
1 - felső pálya; 2 - vonólánc; 3 - tolókar; 4 - alsó síkú ívek szokásos sugara R=5 ... 7 m. Nagyobb
pálya; 5 - kocsi; 6 – függeszték szögelfordulást eredményező kardáncsuklós láncok
esetében R=2 … 3 m sugarú ívek is elérhetők.
A vonóelem terelését függőleges síkú
iránytörésekben a láncra szerelt futóművek végzik.
Greschik Gyula:
5.62. ábra. Futómű görgője 5.65. ábra. Függőkonvejor pályatartó függesztéke
5.63. ábra. Futómű 5.66. ábra. Pályatartó oszlop (a) és bak (b)
függőkonvejorhoz
5.64. ábra. Függőkonvejor pályaszelvényei

Greschik Gyula:
5.67. ábra. Vízszintes síkú terelő lánckerék
Vízszintes síkú iránytöréseknél 90 ... 180º-os ívekben

D=0,6-2,0 m átmérőjű terelőkerék alkalmazandó 5.68. ábra. Függőkonvejor hajt6szerkezete
(5.67. ábra). Az egymásra következő vízszintes és
függőleges síkú ívek közé, a lánc elcsavarodásának ben kisebb áttétel szükséges. A segédlánc a vonóerőt
elkerülése végett mindig egy, a futóművek osztásánál a vonóláncra az ábrán is látható kapcsolóelemek
hosszabb vízszintes, egyenes szakaszt kell beiktatni a segítségével adja át. Kapcsolódás és vonóerőátvitel
pályába. alatt a vonóelemet az ábrán felülnézetben feltüntetett
A hajtószerkezet általában a pálya legmagasabb terelőgörgősor támasztja meg, és megakadályozza a
vagy a vonóelem legnagyobb terhelésű pontjához lánc oldalirányú kitérését. Korszerű segédláncos
közel eső, 90º-os vagy annál nagyobb vízszintes síkú hajtásegység látható az 5.69. ábrán.
ívben van elhelyezve. A hajtószerkezet kialakítása a Hosszú, nagy terhelésű függőkonvejorok
vonóelem típusától is nagymértékben függ. A vonóelemének egy ponton való hajtása a nagy
vonólánc esetén leggyakrabban az 5.68. ábrán vázolt igénybevétel miatt nem gazdaságos. Ezért a pályát
elrendezést alkalmazzuk. A lánccal a függőleges két, esetleg több, közel azonos vonóerőt igénylő
tengelyű és a pályaív sugarától függő méretű szakaszra bontjuk, és minden szakasz végén egy-egy
fogaslánckerék kapcsolódik. hajtószerkezetet helyezünk el. Így kisebb méretű
A hajtószerkezet ívben való elhelyezése igen vonóelem is megfelel.
sokszor nehézségekbe ütközik, ilyen esetekben a A vonóelem feszítését általában egy 180°-os
segédláncos hajtószerkezet kerül beépítésre (2.70. körülfogású terelőkorong elmozdításával végezzük. A
ábra). Ennek előnye, hogy apálya bármely vízszintes feszítést lehetőleg a pálya olyan pontján kell
szakaszán beépíthető. A segédlánc hajtását elhelyezni, ahol a vonóelemben ébredő erő a
függőleges tengelyű, vízszintes síkú lánckerék végzi. legkisebb, tehát a hajtás után, ahhoz minél közelebb
Mivel a lánckerék átmérőjét a pályaívek itt nem vagy a pálya legalacsonyabb szinten fekvő szakaszán.
befolyásolják, az lényegesen kisebb és így könnyebb A feszítő lánckerék görgőkön mozgó vagy
lehet. A hajtómű súlya is csökken, mivel azonos vezetékben csúszó keretre van szerelve (5.70. ábra),
láncsebesség esetén a kisebb átmérőjű lánckerék melyet feszítősúllyal vagy
nagyobb fordulatszámmal foroghat, s ezért a hajtómű-
Greschik Gyula:
5.69. ábra. Függőkonvejor hajtásegységének jellegrajza (HAFE-KING)

1 - motor; 2 - hajtómű; 3 - nyomatékhatároló tengelykapcsoló; 4 - hajtó lánckerék; 5 - segédlánc; 6 -
konvejorlánc: 7 - fő tolóelem; 8 - vezető teherkocsi; 9 - összekötő rúd; 10 - hátsó teherkocsi; 11 - hegesztett
váz
csavarorsókkal mozdítanak el. Mivel a korong feletti

pályaív feszítéskor a kerettel együtt elmozdul, a
futóművek akadálytalan áthaladásának biztosítására a
korong előtt és után a pályába dilatációs szakasz
építendő be.
Láncvonóelem esetén elegendő, ha a lánckerékről
lefutó láncágban 500 ... 1000 N húzóerő ébred, ami
megakadályozza a láncnak a kerékfogakon való
átugrását, illetve a láncszemek esetleges
szétkapcsolódását.
A szállítóelemek, az ún. függesztékek kialakítása és
mérete a szá1lítandó darabáruhoz, valamint annak
felés leadási módjához igazodik. Kisebb súlyú
darabárukból egy függesztékre több darab is
helyezhető, erre a célra szolgálnak a több szintes és
kampós szá1lítóelemek, viszont nagyobb tömegű
vagy méretű áruk egyszerre több függesztékre és
futóműre is erősíthetők (5.71. ábra). 5.70. ábra. Vonóelem feszítőszerkezete
5.71. ábra. Nagyméretű darabáru felfüggesztése

Greschik Gyula:
Tm a vonó elem terhelése a szakasz elején (N),

5.43. A függőkonvejor szállítóképessége Lmn az m-n szakasz vízszintes vetületének hossza
és teljesítményszükséglete (m),
q az áru egy méterre eső tömege (kg/m),
q0 a vonóelern, a függeszték, azaz a konvejor
v
U = 3600 ( függeszték/h ) , mozgó részeinek 1 more eső tömege (kg/m),
i µz a futóművek vontatási ellenállástényezője, ha a
ahol v a vonóelem sebessége (m/s), csapágyazás:
i a függesztékek távolsága (m). gördülő 0,015 ... 0,025,
csúszó 0,03 ... 0,05 az üzem jellegétől függően,
A vonóelem sebességét a szállítóképességen kívül k a pályaívek ellenállástényezője, ha az eltérés
még egyéb technológiai tényezők (hűlési idő stb.) is szöge vízszintes síkban
befolyásolják, általában 0,05 ... 0,15 mis érték között
változik, legnagyobb megengedhető értéke vmax = terelőkoronggal 90° 1,03 … 1,06
0,25 ... 0,3 m/s. 180° 1,04 … 1,11 és
A függesztékek távolsága az áru méretétől függ, terelőgörgővel 45° 1,02 … 1,0
rendszerint i=0,8 ... 2,0 m. 90° 1,035 … 1,09
A hajtóteljesítmény-szükségletet a vonóerő 180° 1,05 … 1,12,
meghatározása útján nyerjük. A számítást
szakaszonként, a legkisebb láncerő helyéről ha az emelkedés szöge δ, függőleges síkban kettős ív
kiindulva, az egyes vonóelem-ellenállásokat között
összegezve végezzük. 20° 1,01 … 1,03
A gyakorlatban főleg előzetes számításokhoz 30° 1,015 … 1,04
egyszerűbb és gyorsabb eljárást alkalmaznak, 40° 1,02 … 1,05,
amelynél a pályaívek ellenállását egy, a az üzem jellegétől függően.
függőkonvejor üzemviszonyaitól és az ív A számítást szakaszonként, a legkisebb
kialakításától függő k tényezővel vesszük figyelembe. vonóelemterhelés helyéről kiindulva kell elvégezni. A
A függőkonvejor pályáját szakaszokra bontjuk, egy számításhoz az anyagelosztást, azaz a konvejor
pályaszakasz kezdőpontja mindig egy vízszintes terhelését a legkedvezőtlenebb eset alapján kell
szakasz eleje, végpontja pedig egy függőleges síkú figyelembe venni (pl. végig teljes terhelés vagy csak
kettős ív vagy egy vízszintes síkú ív vége (5.72. az emelkedő szakaszokon terhelés stb.).
ábra). A hajtó lánckerék kerületére vonatkoztatott
Az ábrán vázolt m-n szakasz végén a vonóelem vonóerő
igénybevétele (N):
(
F = 1, 05 T − T N .) ( )
Tn = k ⎡⎣Tm + µ z ( q + q0 ) Lmn ± ( q + q0 ) H mn ⎤⎦
k 1 2
T1 a vonóelemben a hajtás helyén ébredő erő, és T2

a hajtó lánckerékről lefutó ágban levő erő. A
vonóelemben esetleg más szakaszon fellépő Tmax
legnagyobb igénybevételre méretezendő.
A motorteljesítmény-szükséglet
Fk max vmax
Pa = ( kW ) .
1000ηm
vmax a függőkonvejor legnagyobb üzemi sebessége

(m/s),
Fkmax a legnagyobb sebességgel történő üzemelés
esetén szükséges vonóerő (N),
ηm a hajtószerkezet mechanikai hatásfoka, ami a
nagy áttétel miatt óvatosan választandó (ηm =0,6 ...
0,7).
5.72. ábra. ívben vezetett pályaszakaszok

Greschik Gyula:
Üzembiztos, esetleges meghibásodás esetén könnyen

5.44. A függőkonvejor alkalmazása és gyorsan javítható. A szállítási sebessége a
technológia kívánalmaihoz rugalmasan
A függőkonvejorok főleg darabáru, ritkábban alkalmazkodik, a mechanikus árukiszolgálás, főleg az
ömlesztett anyagok üzemek, üzemrészek közötti és áruátvétel több-kevesebb nehézséggel, de
raktári szállításnál, futószalagon történő szerelésnél, megoldható. Az áru több helyen való feladása vagy
folyamatos gyártásnál és anyagmozgatással levétele lehetséges.
egybekapcsolt technológiai műveleteknél (pl. Hátrányos tulajdonságként kell megemlíteni, hogy
galvanizálás, festés, hűtés, szárítás, öntés stb.) gyártása csak nagy sorozatban gazdaságos, tehát hazai
használatosak. gyártási viszonyaink mellett viszonylag drága. Az
A függőkonvejor a korszerű technológiával egyszerű vonóláncok alkalmazása esetén a függőleges
dolgozó üzemekben egyre jobban tért hódít, nem ritka síkú ívek sugara aránylag nagy.
az olyan gyár, amelyben 10 … 15 km összhosszúságú Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy a
konvejorpálya van működésben. Kisebb tömegű függőkonvejor a darabáruszállítás egyik legfontosabb
gépek (pl. hűtőszekrények, motorkerékpár, autó, folyamatos működésű szállítógépe. Jelentősége és
varrógép) szerelésénél a futószalag szerepét tölti be, elterjedtsége a fejlett iparú országokban legalább
máshol pedig a munkahelyek egyenletes és akkora, mint a gumihevederes szalagoké az ömlesztett
folyamatos anyagellátását végzi. Igen jól anyagok továbbítása területén.
alkalmazható a padlószinten elhelyezkedő
futószalagokhoz az alkatrészek, szerelési egységek 5.45. Mozgóasztalok
egyenletes és ütemes hozzászállítására. A
mennyezetre szerelt függőkonvejor az élő raktár A mozgóasztalok a folyamatos gyártás és szerelés
szerepét is betölti, előnyös tulajdonsága, hogy az jellegzetes szállítógépei, leggyakrabban
anyagot a beszállítás sorrendjében továbbítja a gépszereldékben, öntödékben alkalmazzák őket. A
következő művelethez, a technológiában előírt szállítóelem rend rendszerint egy futókeréken futó
műveletek közti pihentetési, tárolási időt biztosítja. asztal vagy kocsi, amelyen a gyártás vagy szerelés
A függőkonvejor előnye, hogy térben jól vezethető, történik. A szállítóelemet a láncvonóelem kapcsolja
több épületszint, emelet kiszolgálására is alkalmas, össze és vontatja az általában vízszintes síkú pályán.
így a technológia által megkívánt sorrendben képes Kisebb súlyú áruk feladása és levétele kézzel
összekapcsolni a munkahelyeket. Hossza szinte végezhető, nagyobb súlyú darabokat a mozgó asztalra
tetszés szerint növelhető a közbenső hajtások emelő- és rakodó szerkezettel helyezhetünk rá. Az
számának szaporításával. A konvejorpálya falra, anyag mozgatása, fel- és lerakása az asztalokra szerelt
oszlopra, mennyezetre erősíthető, így a munkahely görgők segítségével is megoldható, mert az általában
padlóján helyet nem foglal el, a gépek közti kicsi szállítósebesség lehetővé teszi az anyagnak az
közlekedést nem akadályozza, keresztutaknál, asztal mozgása közben való áttolását is.
átjáróknál a pálya megemelésével szabad átjárást tesz A vízszintes síkban zárt mozgóasztalok (5.73.
lehetővé. Tömege kicsi, szerkezete egyszerű, könnyen ábra) vonóeleme függőleges tengelyű
szerelhető, különlegesebb karbantartást nem igényel. terelőgörgőkkel van felszerelve,
5.73. ábra. Vízszintes síkban zárt mozgóasztal 1 - mozgóasztal; 2 - hajtómű; 3 – feszítőmű

Greschik Gyula:
5.74. ábra. Könnyű üzemű mozg6asztal

1 - vonólánc; 2 - futókerék; 3 - pályasín
ez vezeti a kocsikat a vízszintes síkú, esetleg enyhe vagy fokozat nélkül szabályozható hajtószerkezetet
emelkedésű vagy lejtésű pályán. A pályába az asztal alkalmazunk. Az asztallapok hossza 0,8 ... 2,5 m,
hosszától függően 3 ... 5 m sugarú, 180º-nál szélessége 0,5 ... 1,5 m. A kocsik távolsága az asztal
rendszerint nem nagyobb szögű íveket iktatunk be. hosszánál valamivel nagyobb, terhelhetőségük 5 ... 50
Az 5.74. ábra szerelési célra szolgáló könnyű kN-ig terjed.
üzemű, az 5.75. ábra pedig öntödei nehéz üzemű A vonóelemben ébredő húzóerőt a legkisebb
mozgóasztal keresztmetszetét mutatja be. igénybevételű helyről kiindulva, az ismert módon
A vonóelem mozgatását függőleges síkú, alulról számítjuk. Egyenes szakaszon a kocsik futógörgőinek
kapcsolódó segédlánc végzi, amely apálya valamely 2 ellenállását, ívekben ezenfelül a láncterelő görgők,
... 3 m hosszú egyenes szakaszán van elhelyezve. A valamint a kocsik alátámasztó forgózsámolyainak
hajtógépezet, a hajtólánc motorja és hajtóműve elfordulásából eredő ellenállást is számításba kell
rendszerint a padlószint alá van süllyesztve, ezzel még venni.
elérhető, hogy a mozgóasztal mindkét oldalán teljes A mozgóasztalokat főleg nagyobb tömegű
hosszában hozzáférhető, kiszolgálható, azaz szállítás darabáruk továbbítására alkalmazzuk. Előnye a nagy
közben a technológiai műveletek (szerelés, öntés) teherbíró képesség s a nagy szállítási hossz (50 ... 150
zavartalanul elvégezhetők. m). Hátránya, hogy szerkezete meglehetősen súlyos
A pálya a láncgörgők vezetésére szolgáló idom és költséges, ezenkívül, mivel a padlószinten van
vezetékből és a kocsikat alátámasztó kisvasúti sínből elhelyezve, az üzemen belüli közlekedést
áll. A lánc kopása folytán szükségessé váló vonóelem- nagymértékben akadályozza.
feszítést egyik 180°-os iránytörésű pályaszakasznak
csavarorsók útján való elmozdításával biztosítják. 5.46. Csuklótagos szállítószalagok
A mozgóasztalok szállítósebessége v = 1,0 ... 9,0
m/min között választható. Rendszerint több Ömlesztett és darabáruk szállítására egyaránt
sebességfokozatú alkalmasak. Szállítóelemeik az egy vagy két
párhuzamosan vezetett vonóláncra felerősített falapok
vagy acéllemezek, esetleg oldalfallal ellátott
szekrények, melyek egymáshoz szorosan csatlakozva,
mozgó felületet alkotnak és ezen az anyagot - a
hevederes szállítószalagokhoz hasonlóan - vízszintes,
emelkedő vagy íves szakaszokból álló pályán
továbbítják. A vonólánc idomacélokból összeállított
pályaszerkezeten gördül, hajtását, terelését
lánckerekek végzik. A csuklótagos, más néven
csuklóelemes szállítószalagok szerkezetét az 5.76.
ábra tünteti fel.
A csuklótagos szalag szerkezeti elemei

A vonóelem általában t = 100 ...400 mm osztású
5.75. ábra. Nehéz üzemű mozgóasztal futógörgős vonólánc. A szállítóelemek a
keresztmetszete lánchevederekre vagy a párhuzamosan haladó
láncokat összekötő
Greschik Gyula:
5.76. ábra. Csuklótagos szállítószalag
5.77. ábra. Csuklótagos szállítószalag

keresztmetszete 5.78. ábra. Szállítóelemek csatlakozásának
kialakítása
átmenő csapokra vannak erősítve, rendszerint
csavarozva (5.77. ábra). Kisebb méretű és terhelésű különösen emelkedő irányú szállítás esetén
elemek vontatását gyakran csak egy, középen haladó előnyösek, mert így az anyag visszacsúszás nélkül 40
vonólánc végzi. Ez esetben a támasztógörgők nem a ... 50º-os meredekséggel is könnyen továbbítható.
láncra, hanem a szállító elemekre vannak felszerelve. Oldalfal nélküli szállítóelemeket főleg kis
A szállítóelemek kialakítása és mérete a szállított szállítóképességű szalagoknál, valamint az anyag
anyag tulajdonságaihoz igazodik. Ömlesztett, főleg lekotróekével való közbenső leválasztása esetén
apró szemű és poros anyagok továbbítása esetén nagy alkalmazunk. Ez utóbbi esetben azonban csak sík,
gondot kell fordítani a szállító elemek közti egymáshoz csatlakozó felületű elemeket használunk.
anyagáthullás megakadályozására, ezért a csatlakozó Oldalfallal felszerelt elemeket főleg a ferde vagy
szállítóelemeket úgy kell kiképezni, hogy azok - nagy szállítótávolságú és teljesítőképességű tagos
megfelelően átlapolva - az egyenes pályán és a szalagokhoz alkalmazunk. Az anyag leadása ezeknél
lánckeréken való átforduláskor is hézag nélkül általában csak a hajtó lánckeréknél történhet. Az
záródjanak (5.78. ábra). oldalfalakat úgy kell kialakítani, hogy a zárás
A hullámos felületű és bemélyülő fenéklemezek átfordulás közben is fennálljon.
Greschik Gyula:
5.79. ábra. Szállítóelemek könnyű darabáru szállítására
Darabáru-szállításhoz a tárgyak tömegéhez mérten Az anyag keresztmetszete oldalfal nélküli elemek

könnyebb vagy nehezebb kivitelű keményfa lécekből, esetén háromszöggel határolt, amelynek oldalai a
pallókból, vagy acéllemezekből készített vízszintessel α = 0,6φ szöget zárnak be. Az anyag
szállítóelemeket erősítünk a láncokra, amelyek - szélessége b=0,85B (m).
mivel az elemek közti záródás itt nem lényeges - Oldalfallal felszerelt szállítóelemeknél az
rendszerint az elemek alatt vannak elhelyezve. anyagfeladó surrantó rendszerint olyan széles, hogy
A vonóelem hajtását lánckerékkel vagy motollával az anyag felszíne jó közelítéssel vízszintesre vehető
végezzük. A kis sebességek miatt a zárt (5.80. ábra). Ez esetben az anyag keresztmetszete
fogaskerékszekrényen kívül gyakran még egy nyitott A = bh' (m2),
fogaskerékpárt is alkalmazunk. ahol b (m) az oldalfalak közötti távolság, és h' (m) az
A vonóelem feszítése rendszerint a hajtással anyag rétegvastagsága, ez általában az
ellentétes végen, a láncoknál szokásos módon, oldalfalmagasság 2/3 ... 3/4 része (h'=0,65 ... 0,75h).
csavarorsókkal történik, rugó közbeiktatásával. A csuklóstagok szalagok szállítósebessége
A szalagváz idomacélokból, a futópálya kisvasúti nagymértékben függ a vonóláncok osztásától. A
sínből vagy laposacél kopósínnel ellátott szokásos szerkezeti kialakításoknál általában v=0,2 ...
idomacélokból van összeállítva (5.79. ábra). 0,4 m/s, de kis osztású hegesztett lánccal vontatott
A szállított anyag feladása és levétele. Az anyag szalagok a v=0,8 ... 1,0 mis sebességet is elérhetik.
feladását a hevederes szalagokhoz hasonlóan A sík felületű szalagok biztonsággal ajánlható
surrantóval végezzük. A szállítóelemek a nagy emelkedési szöge δ=14 ... 16°. A hullámos kialakítású
darabos anyagok felütközésekor ébredő dinamikus vagy keresztirányú visszafutásgátló lapokkal
hatásra, mivel arra méretezhetők, kevésbé felszerelt elemek azonban ennél jóval meredekebb
érzékenyek, mint a hevederek, így a csuklótagos emelkedéssel is üzemelhetnek.
szalagok bunkerek, anyagtárolók alóli kihordásra is
jól alkalmazhatók. A szalagon levő ömlesztett anyag A c teljesítménycsökkentő tényező értékei:
rendszerint a szállítás irányába eső szalagvégen levő Szállítóelemek
Szalagemelkedés
hajtó lánckeréknél válik le az elemekről. Sík, oldalfal oldalfallal oldalfal nélkül
nélküli vagy álló oldalfalas szállítóelemek esetén az 8 … 10° 1,0
ekével történő közbenső lekotrás lehetősége fennáll, 10 … 20° 0,95 0,9
ez azonban a koptató és nagy darabos anyagok 20° felett 0,80 0,7
esetében jelentős kopásra vezethet.
Az ismertetett szerkezetű csuklótagos szalagok A csuklótagos szalag vonóláncában a legkisebb erő
vonóeleme a pálya megfelelő kialakításával keletkezési helyétől kiindulva, a haladás irányában
függőleges síkú ívekben is vezethető. A vonóláncos haladva, a fellépő ellenállásokat összegezve, a
szalagokba ezen túlmenően még vízszintes síkban ív legnagyobb
is beiktatható, amelyben a terelés kis sugarú ívesetén
lánckerékkel, nagyobb sugárnál pálya ívvel
végezhető.
A csuklótagos szalag szállítóképessége ömlesztett
anyag szállításakor Q = 3,6Avrhc (t/h)
A az anyag keresztmetszete (m2),

v a lánc sebessége (m/s), 5.80. ábra. Ömlesztett anyag elhelyezkedése a
ρh a szállított anyag halmazsűrűsége (kg/m3), szállítóelemen
c a szállítás irányától függő teljesítménycsök-
kentő tényező.
Greschik Gyula:
láncerő megállapítható. A hajtókerékre felfutó lefutó

láncágban ébredő erők különbségéből pedig a
lánckerék (motolla) hajtásához szükséges teljesítmény
kiszámítható.
Álló oldalfallal ellátott csuklóelemes
szállítószalagok esetén a vontatási ellenálláshoz még
az anyag és az oldalfalak közti súrlódás ellenállása is
hozzáadódik. Számítását lásd az 1.24. fejezetben.
A csuklótagos szalag alkalmazása 5.81. ábra. Mozgólépcső elrendezésének vázlata

A csuklótagos szalagokat főleg a gumihevederrel
nem szállítható meleg, nagy darabos, éles sarkú, dig ferde elrendezésű, vízszintes kezdő és befejező
nagyon tapadó anyagok továbbítására alkalmazzák. szakasszal. A pálya legnagyobb hajlásszöge
Mint kihordó- és adagolószerkezet ércek, legfeljebb δ = 30° lehet. A mozgólépcső elrendezését
bányatermékek bunkerből történő kiszállítására, vázlatosan az 5.81. ábra mutatja.
adagolására is jól használható. Darabáru esetén főleg A szállítóelemek, a lépcsők két párhuzamosan futó,
nagyobb tömegű vagy térfogatú tárgyak görgős, hevederes lánc csapjaira csuklósán vannak
továbbítására, valamint a folyamatos gyártásnál és felszerelve (5.82. ábra).
szerelésnél állandóan vagy szakaszosan mozgó un. Minden lépcsőelem alján egy vezető görgőpár
futószalagként alkalmazható. Darabáru rakodására helyezkedik el, ezek futópályájának a
5...8 m hosszú, a csővázas gumihevederes vonóláncpályához való közelítésével érhető el, hogy a
szalagokhoz hasonló, könnyű, mozgatható egységek lépcsőelemek járólapja, melyen az utasok állnak, a
is készülnek. mozgólépcső ferde szakaszán is vízszintes marad. A
A csuklótagos szalagok szállítóképességének felső lépcsők szélessége egy vagy két személy szállításának
határa ömlesztett anyagok esetén Qmax = 1000...1500 megfelelően 1...1.5 m, egy lépcsőhossz 0,4...0,45 m.
t/h. A szokásos szállítási távolság felső határa Lmax = A mozgólépcső két oldalán biztonsági okokból, a
= 40...60 m. A szalagszélesség a szállítóképességtől lépcsővel azonos sebességgel és irányban mozgó
és az áru méreteitől függően B=400...2000 mm. gumikorlátot alkalmaznak. A mozgólépcső két
A csuklótagos szalagok előnyei: A szállított anyag végpontján a veszélytelen be-, ill. kiszállás érdekében
káros tulajdonságaival szemben nagyfokú a lépcsőelem járólapját bordázattal látják el (5.83.
érzéketlenség, a meredek szállítás lehetősége és a ábra). A bordák közötti hézagokba az álló
vonóelem túlterhelhetősége. A csuklótagos szalagok padlószintről fésűszerűen elhelyezett pálcák nyúlnak
megfelelő kialakítással mind függőleges, mind be, amelyeknek lejtősen kialakított (a) felső síkja a
vízszintes síkú, kis sugarú ívben vezethetők. A lépcsőn álló személyt vagy a lépcsőre helyezett
szállítóelemek nagy teherbírású összefüggő sík tárgyat a padlószintre vezeti.
felületet alkothatnak, ami szerelésnél és a lekotróeke A vonólánc hajtása és feszítése a csuklótagos
alkalmazása szempontjából előnyös. szalagokhoz, a gumikorlát mozgatása a
Hátrányai között meg kell említeni a viszonylag gumihevederes szalagokhoz hasonlóan történik.
kis szállítási sebességet, a nagy fajlagos tömeget, ami A mozgólépcső tervezését és üzemeltetését a
az energiaszükségletet, a vonóerőt és a beszerzési árat személyszállítást végző szállítógépekre vonatkozó
igen megnöveli. Hajtóenergia-szükséglete a felvonószabályrendelet előírásai alapján kell végezni.
gumihevederes szállítószalagénak 2...3-szorosa. A Ez előírja a szükséges biztonsági szerkezeteket,
vonóelemek – különösen poros, koptató anyagok amelyek a mozgólépcsőt azonnal megállítják, ha
szállítása esetén – gondos karbantartást igényelnek. A láncszakadás vagy a megengedettnél nagyobb
csuklóelemesszalag helyszükséglete nagy. láncnyúlás következik be, ha a sebesség
megnövekszik, vagy más egyéb rendellenesség lép
5.47. Mozgólépcső fel.
A mozgólépcső legnagyobb megengedett
A mozgólépcső a csuklótagos szállítószalagokhoz szállítósebessége vmax = 0,75 m/s. A szállítás iránya
hasonló szerkezetű, személyszállításra szolgáló, megfordítható, azaz a lépcső lefelé szállításra is
folyamatos működésű szállítógép. Mivel különböző alkalmas. Nagy személyforgalmat lebonyolító
magasságban levő szintek közti szállításra helyeken, áruházakban.
alkalmazzák, min-
Greschik Gyula:
földalatti vasútállomásokon stb. 4 ... 40 m mellé. Nagy és változó irányú forgalom esetén
szintkülönbség között alkalmazható. Egy lépcső célszerű legalább három lépcsőt egymás mellé
legnagyobb szállítóképessége 10 ... 13 ezer fő építeni, ezekből kettő szükség esetén a nagyobb
óránként. Nagyobb forgalom esetén több párhuzamos forgalom irányában járatható.
lépcsőt építenek egymás
5.82. ábra. Hevederes lánccal kapcsolódó lépcsőelemek
5.83. ábra. Mozgólépcső lépcsőeleme

1 - vonólánc; 2 - láncgörgő; 3 - vezetőgörgő; 4 - lépcsőkeret; 5 - járólap; 6 - fésű
Greschik Gyula:
5.5. AZ ANYAGOT HELYBEN MARADÓ ALÁTÁMASZTÁSON

TOVÁBBÍTÓ ESZKÖZÖK ÉS GÉPEK
A csúszdák, surrantók, valamint a nem hajtott Tájékoztatásul néhány anyagra a lejtőszög

görgősorok és a pneumatikus szállító csatornák a nagysága acéllemez csúszda esetén:
gravitációs szállítókhoz tartoznak. Bár a nehézségi Zsákolt áru 25 … 30°
erő csak a föld középpontja irányába hat, egy Gabona 30 … 35°
összetevője a szállítás irányába felhasználható. A Kavics 40 … 50°
gravitációs szállítóeszközöket egyszerű felépítésük, Nyers barnaszén 50 … 60°
kis előállítási és üzemköltségük következtében igen Lisztes anyagok 60 … 80°
gyakran alkalmazzák.
A csúszdákat derékszögű vagy lekerekített
keresztmetszettel készítik. Erősen koptató anyagok
5.51. Csúszdák szállításakor a csúszdát acél-, szürkeöntvény-, bazalt-
vagy kerámia lapokkal bélelik.
A gépi hajtás és mozgó elemek hiánya Poros anyagok szállításakor zárt, derékszögű vagy
következtében a csúszdák a legegyszerűbb kör keresztmetszetű csövet használnak.
szállítóeszközök. A csúszdára helyezett anyag a Anyagoknak nagyobb magasságról való
nehézségi erő hatására a lejtős pályán csúszik. leszállításakor alkalmazzák a spirá1csúszdát
~r1ódá~legyőzésére, továbbá a mozgó tömeg mozgási (csigacsúszdát), amelynél a csúszópályát
energiájának növelésére szükséges energiát a mozgó csavarvonalban helyezik el (5.85. ábra). Darab- és
szállítandó anyag csökkenő helyzeti energiája ömlesztett áru szállítására nyitott spirál-
szolgáltatja (5.84. ábra). A csúszda lejtőszögét úgy
kell megválasztani, hogy egyrészt a szállítandó anyag
lecsúszása biztosítva legyen, másrészt pedig el kell
kerülni az anyag sebességének egy megengedhető
érték fölé való növekedését.
Az előbbiek alapján
G ( v22 − v12 )
Gh = Gl µ cos δ + .
2g
G a szállított anyag tömege, 5.84. ábra. Szállítás csúszdán
l a csúszda hossza,
µ súrlódási tényez csúszópálya és a szállított
anyag között,
δ a csúszópálya lejtőszöge,
v1 a szállított anyag kezdősebessége,
v2 a szállított anyag végsebessége,
h a szállítás kezdő- és végpontjának
szintkülönbsége.
h
sin δ = behelyettesítésével
l
2 ghµ
tgδ = .
2 gh + v12 − v22
A lejtőszög meghatározásakor a kezdősebességből
kell kiindulni. Végsebességként 1,5 ... 2,0 m/s-nál
nagyobbat ne engedjünk meg.
Egyenletes sebesség fenntartásához (v1 = v2) a
5.85. ábra. Csigacsúszda
lejtőszögnek tg δ = µ-nek kell lennie.
Greschik Gyula:
és az oldalvezető lemezen (S2) növekszik. Ezen

erőhatások következtében csökken az anyag
sebessége. Ez csökkenti a centrifugális erőt is, aminek
eredményeként a szállított anyag a közép felé fog
eltolódni, és ekkor a nagyobb hajlásszögű lejtőn a
szállított anyag sebessége ismét növekszik a kisebb
alapkörsugár, a nagyobb lejtőszög és a csökkent
pályamozgás miatt. E folytonosan váltakozó sebesség
a spirálcsúszdán haladó anyag sebességét egy
középérték körül tartja. A csigacsúszdák általában
úgy vannak szerkesztve, hogy az azokon haladó
anyagok sebessége 1,0 ... 1,5 mis között legyen.
A csigacsúszdára helyezett anyag kezdősebessége
rendszerint alacsony; ez a szállítóképességet
5.86. ábra. Csigacsúszdára helyezett áru erőhatásai kedvezőtlenül befolyásolja. A feladóhely
csúszópályájának lejtőszögét növelve elérhető, hogy a
csúszdát oszloppal egybeépítve, poros anyagok szállított anyag rövidebb idő alatt érheti el a közepes
szállítására középoszlop nélkül egy-három menetű csúszósebességet.
csövet készítenek. A csúszdákat egyszerű felépítésük, alacsony
Spirálcsúszdában nagy magasságból is közel beruházási- és üzemi költségük, igénytelen karban
egyenletes sebességgel szállítható az anyag. Az tartásuk miatt széles területen alkalmazzák a
egyenletes sebességet az anyag sebességének és szállítógépek és tartályok anyagfeladására.
centrifugális erejének váltakozó hatása szabályozza Raktárakban az egyes emeletek között az áruk lefelé
(5.86. ábra). A csúszópálya hajlásszöge és a súrlódási szállítására használják.
tényező meghatároz egy anyagsebességet. Ezáltal a
szállított anyag súlypontja az alapkörsugár és
lejtőszög meghatározta csavarvonal mentén mozog. 5.52. Görgősorok
Ha pl. egy kisebb súrlódási tényező következtében a
sebesség megnövekszik, akkor megnövekszik a A görgősorok a csúszdák továbbfejlesztéseként
centrifugális erő is (C), ennek következtében az anyag tekinthetők. A csúszópálya és a szállított anyag között
kifelé tolódik. Ezen önműködő eltolódás fellépő súrlódás helyett a könnyen forgó görgők
következtében a szállított anyag nagyobb alkalmazásával csak gördülési ellenállás és csap
alapkörsugarú és alacsonyabb lejtőszögű súrlódás ébred. Ezáltal elesik a kényes darabáruknál
csavarvonalpályán fog mozogni. A lejtőszög hátrányos dörzsölés a vályún, és a gravitációs pálya
csökkenése és az ezzel arányban megnövekedett lejtőszöge kisebb lehet (5.87. ábra). Görgősoron csak
pályanyomás miatt a súrlódási erő a csúszópályán (S1) olyan
5.87. ábra. Vízszintes görgőpálya

Greschik Gyula:
5.88. ábra. Görgősori görgő
2 ... 2000 kg tömegű darabáru továbbítható, Ha a görgőpályán keresztül átjárást kell biztosítani,
amelynek legalább egy oldala sík. Nem sík felületű akkor az átjárás idejére felhajtható
öntvények, lágy göngyölegek és kisebb alkatrészek görgőpályaszakaszt iktatnak be (5.89. ábra). A
szállítólapra vagy ládába helyezve továbbíthatók. felhajtható szakaszt az emelés és süllyesztés
Az árufeladás vagy -levétel általában kézzel megkönnyítése érdekében ellensúllyal látják el.
történik, azonban mechanikusan is végezhető Amennyiben a gravitációs görgősor zárt körpályát
gumihevederes szállítószalag vagy elevátor útján. képez, akkor egy helyen emelőszerkezetet kell
A görgősorok szerkezeti kialakításuk és beiktatni, hogy a lejtős szakaszon elvesztett
működésük alapján két csoportra oszthatók: magasságot visszanyerjük. E célra rövid hevederes
a) nem hajtott, gravitációs vagy kézi továbbítású és vagy elemes szalag szolgálhat.
b) hajtott görgősorokra.
Nem hajtott görgősorok teheralátámasztó elemei a
szállító szalag görgőihez hasonló, de annál
egyszerűbb kialakítású, hengeres, egyenes, gördülő
csapágyazású görgők (5.88. ábra). A görgőpalást a
terheléstől függően 30 ... 150 mm átmérőjű, 2…8 mm
falvastagságú acélcső. A görgők hossza 200 … 1000
mm, a tárgy szélességénél 50 ... 100 mm-rel nagyobb.
A görgők osztását a szállítandó tárgy hossza szabja
meg. A tárgynak legkedvezőtlenebb esetében is
legalább két görgővel kell érintkeznie.
l l l
t g max ≤ , általában t g = ,
3 4 5
ahol l a tárgy hossza, tg a görgőosztás.
Az állandó beépítésű görgősor váza szögacélból,
nagyobb terhelés esetén V acélból készül, és
lehajlásra méretezendő. Hordozható, áthelyezhető
kivitelű görgősor vázát csőből vagy szögacélból
könnyű, állítható magasságú oszlopokkal készítik.
Ha a helyi viszonyok megkívánják, a görgőpályát
ívben is lehet vezetni (5.89. ábra). Ívekben a tárgy
zavartalan továbbítását kúpos görgőkkel biztosítják.
A pályaív sugara lehetőleg a görgőhossz 3 … 4-
szerese legyen.
Görgőpályák vízszintes síkban való keresztezése
esetén a keresztezési helyen fordítókorongot
szerelnek fel néhány görgővel. A fordítókorong
átállítása kézzel történik.
5.89. ábra. A görgős szállítópálya elemei
1 - fordítókorong; 2 - íves pályaszakasz; 3 -
felhajtható görgős szállítópálya-szakasz
Greschik Gyula:
ráfutó darabáru a görgő tömegét felgyorsítja,

egyidejűleg részben csúszik és részben gördül a
lejtőn. A teher és görgő között a súrlódási tényezőt
állandónak kell tekinteni, ezért a görgő kerületén a
sebesség egyenletesen nő (5.91. ábra). Az árunak a
csúszási periódus alatt megtett útja vt1, ezalatt a
felgyorsuló görgő kerületén levő pontok
vt1
2
utat futnak be.
Az 5.91. ábra diagramján az elsőt az OABC
téglalap területe, a másodikat pedig az OBC
háromszög területe ábrázolja. A teher csúszásának
5.90. ábra. Görgőtárcsás szállítópálya útja a görgőn szintén vt1/2
Ily módon egy görgőnek v kerületi sebességre való
Kis tömegű, de nagy méretű tárgyak (karton felgyorsításakor a darabáru által végzett teljes munka
dobozok stb.) továbbítására a görgőtárcsás pályákat (W) két részből tevődik össze, mégpedig a
alkalmazzák. A teher alátámasztására görgők helyett csúszósúrlódási erő munkájából és a görgő
tárcsás görgőket építenek be. A görgők 50 ... 60 mm forgótömegének gyorsítására fordított munkából; úgy
átmérőjűek, és két vagy több sorban vannak a vázat vehetjük, hogy a darabáru végzett munkája a görgő
összekötő tengelyekre szerelve (5.90. ábra). forgótömegének gyorsítására fordított munkának
A nem hajtott görgősor támaszgörgőin kétszerese (2 W).
tehermozgatás alkalmával a következő ellenállások A gyorsításra fordított munka egy görgőre
lépnek fel: Gv 2
a teher gördülési ellenállása a görgőkön, W =K ,
veszteség a csapágyakban, 2
a teher csúszósúrlódása a görgőkön, ahol a K < 1 tényező figyelembe veszi, hogy a
a görgők tömegének gyorsítása. görgő forgótömege nem a görgő palástján
helyezkedik el; K=0,8 ... 0,9.
A gördülési ellenállás nagysága a darabáru Az áru súrlódása és a görgők gyorsítása miatt
vízszintes irányú mozgatásakor: fellépő ellenállás pedig
2f 2Wn Gv 2
Z1 = Q1 . Z3 = =K ( kg ) .
D L b
Q1 szállítandó darabáru tömege (kg), n a görgők száma a görgőpályán (db),
f a gördülési ellenállás karja a darabáru és a görgő L a görgős pálya hossza –L/n = b (m).
között (cm), Így a Q1 súlyú darabáru vízszintes görgősoron való
D a görgő átmérője (cm). mozgatásakor fellépő összes ellenállás
Z = Z1 + Z 2 + Z 3 =
A csapsúrlódási ellenállás
2f ⎛ Gl ⎞ d Gv 2
⎡ Gl ⎤ d = Q1 + ⎜ Q1 + ⎟ µ + K ,
Z 2 = ⎢Q1 + ⎥ µ . D ⎝ b ⎠D b
⎣ b ⎦D
l a darabáru hossza a szállítás irányában mérve (m),
b a görgők osztása (m),
d a görgőtengely átmérője (cm),
µ a csapsúrlódás tényezője.
Az 5.91. ábra diagramja a görgő kerületi

sebességét az idő függvényében mutatja. A t1
időszakasz végén a görgő kerületi sebessége eléri
gyakorlatilag a darabáru haladási v sebességét. Ez idő 5.91. ábra. A görgő kerületi sebességének
alatt az álló görgőre diagramja
Greschik Gyula:
egyszerűsége, üzembiztonsága, könnyű

átszerelhetősége és a gépi hajtás elmaradása miatt. A
gravitációs görgőpályákon, különösen folyamatos
gyártású gépműhelyekben, a darabokat géptől gépre,
géptől szerelőcsoportokhoz és raktárra szállítják. Az
átszerelhető kivitelű görgősorok könnyen és gyorsan
5.92. ábra. Hevederrel hajtott görgősor 1 - heveder; átalakíthatók a technológia és ezzel együtt a szállítási
2- görgő; 3 - továbbított tárgy utak átállításakor. Igen elterjedtek csomagoló és
raktárbeli műveleteknél is.
és az ellenállástényező Hajtott görgő sorokkal leginkább kohászati
Z 2f ⎛ Gl ⎞ d KGv 2 üzemekben izzó anyagokat (buga, öntecs) és
ω= = + ⎜1 + ⎟ µ+ . hengerelt árukat továbbítanak.
Q1 D ⎝ bQ1 ⎠ D bQ1
Hátrányuk, hogy az üzemi közlekedési utakat
Lejtős görgőpályán az anyag állandó sebességű keresztezik. Átjáróhelyeken kiemelhető szakaszok
mozgásához szükséges hajlásszög tangense egyenlő kerülnek ugyan beépítésre, azonban ezek a
az ellenállástényezővel: folyamatos szállítást akadályozzák. Nagy távolságú,
tgδ = ω tisztán gravitációs szállítás a szükséges
Mennél kisebb a görgő forgórészének a tömege, és magasságkülönbségek miatt nehezen valósítható meg.
minél nagyobb a görgő átmérője, a görgőosztás és a
teher Q1 tömege, annál kisebb lesz a görgőpálya
hajlásszöge. A sebesség növekedésévei a ω ellenállási 5.53. Rédlerek
tényező és a szükséges δ hajlásszög növekszik.
Hajtott görgősorokat darabáru emelkedő vagy
A rédlert apró szemű és poros ömlesztett anyagok
nagy távolságú vízszintes szállítására alkalmaznak.
vízszintes, ferde és függőleges irányú szállítására
Az áru továbbítása az alátámasztógörgők hajtásával
alkalmazzák. A rédler vonó- és szállító eleme a
történik. Könnyű típusokon a görgőt kötél vagy lánc
teljesen zárt vályúban mozgó, különféle alakú
hozza mozgásba, vagy a görgőket alul elhelyezett és
továbbítókarokkal ellátott lánc, amely a szállítandó
hozzájuk szorított gumiheveder forgatja (5.92. ábra).
anyagba belemerül, és azzal együttmozgó egységet
A nehezebb, hengerdékben alkalmazott görgősorokat
alkot (5.93. ábra). Az anyagtovábbítás azon alapul,
a görgők tengelyére ékelt kúpfogaskerekekkel hajtják,
hogy a szállítandó ömlesztett anyagnak a vályú oldal-
de mindjobban elterjed a görgők egyedi, a görgők
és fenéklemezéhez való súrlódása kisebb, mint a
mellett vagy belsejében elhelyezett villamos motorral
vonóláncnak az anyagban való elmozdulásakor
való hajtása is.
fellépő ellenállás. Gyakorlatilag az anyag a lánchoz
A görgősorok alkalmazása. A görgősorokat
képest mindig hátramarad.
darabáruk továbbítására használják. Előnyük az
A rédler elrendezését és szállítási irányát tekintve
egyszerű szerkezet, kis súly, zajtalan működés és kis
vízszintes, ferde, függőleges vagy ezek tetszés
helyszükséglet. A gravitációs görgősort igen
szerinti kombinációja lehet (5.94. ábra). Az
elterjedten alkalmazzák
irányeltéréseket lánckerekekkel vagy 2 ... 5 m sugarú
íves vezetékkel valósítják meg. Az irány törések
számát a vonóerőszükséglet nagymértékű növekedése
miatt nem cél-
5.93. ábra. Vízszintes rédler

Greschik Gyula:
5.94. ábra. Függőleges rédler

Greschik Gyula:
fel, és amíg az ébredő nyíróerők az anyag belső

nyírószilárdságát túl nem lépik.)
Az anyagtest oldalán ébredő nyomás legnagyobb
értéke a z-z síkban
⎛ ϕ⎞
p1 = h1 ρ h gka = h1 ρ h gtg 2 ⎜ 45° − ⎟ ( Pa ) (1)
⎝ 2⎠
⎛ ϕ⎞
ka = tg 2 ⎜ 45° − ⎟ a már ismert oldalnyomás-
⎝ 2⎠
tényező,
5.95. ábra. Vízszintes rédler szállítólánc-eleme ρh az ömlesztett anyag halmazsűrűsége (kg/m3),
φ az ömlesztett anyag belső súrlódási szöge (µ0 =tg
szerű emelni, ezért inkább több önálló rédlert φ).
kapcsolunk egymáshoz. Az i vonszolóosztásnak megfelelő hosszon ébredő
Az anyagfeladást igen egyszerűen, a zárt vályú oldalerő
fedelén levő nyíláson keresztül végezzük. h
h12
Adagolására szükség nincs, mert a rédler önmagát Ei = i px dx = ρ h gka i ( N ) . (2)
∫
adagolja, azaz a feladó surrantóból annyi anyagot 0
2
szállít el, amennyit teljes egészében továbbítani képes Ha az anyag és a fal közti súrlódási tényező µ v az
(5.94. ábra). Az anyagleadás hasonlóképpen osztásnyi falhosszon fellépő súrlódási erő
egyszerű, a vályú fenekén vagy oldalán levő nyíláson h12
át történik, több helyen is megvalósítható, ez esetben S i0 = µ E
v i = µ v ρ h gka i ( N ) . (3)
a kiömlőnyílásokat tolózárral, fogasléccel mozgatható 2
elzárólemezzel kell nyitni, illetve zárni. Az Si0 erő a z-z sík fölött h1/3. magasságban ébred,
ennek következtében a z-z síkban az anyagtestre a
A szállítható anyagréteg-magasság meghatározása 2Si0 nagyságú nyíróerőn kívül még
h1 h13
Az 5.95. ábra egy vízszintes rédler vonóelemét, az
M = 2 Si 0 = ρ h g µv ika ( Nm ) . (4)
3 3
5.96. ábra pedig ugyanezen vonóelem esetén a hajlítónyomaték is hat.
vályúban levő anyagtestre ható erők eloszlását tünteti Az 5.97. ábra a vályú hosszmetszetében, a z-z sík
fel. Amint az ábrából is látni, a továbbítókarok és a magasságában a függőleges irányú feszültségeloszlást
kétoldalt levő láncok egy h2 magasságú mozgó szemlélteti. A teljes keresztmetszetben a h1
rekeszsort képeznek. A rekeszekben levő anyagra magasságú anyag súlyából
nehezedik felülről a h1 magasságú anyagréteg,
amelynek oldala a vályúfalon súrlódik. Az
p1 = h1 ρ h g ( N/m )
2
anyagszállítás feltétele, hogy az oldalfalakon fellépő nyomófeszültség ébred, ehhez adódik

súrlódóerők kisebbek legyenek, mint a h2 magasságú M 6M 2h13 ρ h g µv ka
z-z síkban ébredő nyíróerők, és ezenkívül a z-z sík ±σ a = = 2 =
K bi bi
( N/m 2 ) (5)
alatt az ömlesztett anyagban szakadás ne legyen. (Az
ömlesztett anyag tömör testnek tekinthető mindaddig, hajlításból eredő nyomó-, illetve húzófeszültség.
amíg húzóerő nem lép Minthogy a vizsgálat elején már lerögzítettük, hogy
5.96. ábra. A vízszintes rédler vályújában levő anyagra ható erők

Greschik Gyula:
bi
ezt -vel szorozva és utána rendezve, kapjuk:
h1 ρ h g
2µv µ ka h12 + µv ka ih2 − µ bi = 0. (9)
Ebből
1 ⎛ 8ibµ 2 + i 2 ka µv ⎞
h1 = ⎜ − i ⎟ ( m). (10)
4µ ⎜⎝ ka µv ⎟
⎠
Vizsgálatunkat kiterjeszthetjük abba az irányba is,
hogy felvett hl anyagréteg-magasság esetén milyen
továbbító kar-osztás alkalmazása szükséges. A (9)
egyenletből i értékét kifejezve, kapjuk, hogy
5.97. ábra. Feszültségeloszlás a z-z síkban 2µ h12 ka µv
imin = (m).
bµ − h1ka µv
az anyagban húzás nem ébredhet, Ez a legkisebb osztás, amellyel a h magasságú
-σa<p1 anyagáram továbbítható. Ha ugyanis i értéke
Ellenkező esetben, ha -σa<p1 a vonszoló háta növekszik, K keresztmetszeti tényező értéke is nő, és
mögötti A pontban húzófeszültség ébred, amit az ennek következtében σa csökken, ami τmin növekedését
anyag nem képes felvenni, és ezzel az egyenletes jelenti. A továbbítókarok osztása azonban korlátlanul
szállítás megszűnik. nem növelhető, határt szab az ún. passzív falnyomás,
A következőkben vizsgáljuk meg, hogy az anyag amelynek értékét túllépve, a továbbított anyagban
belső nyírószilárdsága milyen nagyságú Si0 erő elcsúszás következik be, és ennek következtében a kar
átvitelét engedi meg, illetve ehhez milyen előtt levő prizma alakú anyagtest kiemelkedik, a
anyagréteg-magasság (h1) tartozik. Vizsgálatunk felette levő anyagot is megemeli és hátracsúsztatja
során az anyagot tekintsük jól ömleszthetőnek, azaz a (5.98. ábra).
kezdő nyírószilárdsága τ0 = 0. Ez esetben a csúsztató Az elcsúszási sík hajlásszögének tangense
feszültség nem más, mint a nyomófeszültség és a ⎛ ϕ⎞
belső súrlódási tényező szorzata: τ = pµ. tgε = tg 2 ⎜ 45° + ⎟ = kε ,
Az anyagtest z-z síkjában a legkisebb nyíró
⎝ 2⎠
szilárdság az A pontban van, ennek nagysága:
Az elcsúszó prizma alakú test hossza
τ min = pmin µ = ( p1 − σ a ) µ = ( ρ h gh1 − σ a ) µ ( N/m 2 ) . e = h1 tgε = h1ke.
(6) A prizma alakú test kiemelkedése akkor következik
Az oldalfalsúrlódás (Si0) folytán fellépő nyíróerő a be, ha a megcsúszási síkra ható vízszintes erő
z-z síkban egyenletes eloszlású, és nagyobb, mint az ugyanezen síkra ható függőleges
2Si 0 h12 µv ρ h gka erő, S>F. Határesetben S=F; a legnagyobb
τs =
bi
=
b
( N/m 2 ) (7) megengedhető továbbítókar-távolságot ezen
feltételből lehet meghatározni.
csúsztató-feszültséget ébreszt. Ennek kisebbnek kell
A vízszintes rédler vonóláncainál a továbbító karok
lennie, mint az A pontban levő legkisebb nyíró
osztása általában a vályúszélesség függvényében
szilárdság, azaz
növekszik,
τ s > τ min
Az adott méretű (b, h2, i) rédleren szállítandó m
belső súrlódási tényezőjű ömlesztett anyag
megengedhető h1 rétegmagasságát a τs=τmin
feltételből határozzuk meg:
Az (5), (6) és (7) egyenletek behelyettesítésével
h12 µv ρ h gka 2h3 ρ g µ k
− ρ h gh1µ = 1 h v a µ , (8)
b bi
5.98. ábra. A továbbítókar előtti anyagra ható erők
Greschik Gyula:
kikapcsolódását vagy a lánckerék fogaira a lánc

felfutását megakadályozza. A túlzott előfeszítés,
különösen a ferde vagy függőleges rédler ívben
mozgó láncánál a vonóerő-szükségletet feleslegesen
növeli.
Kiegészítő felszerelések még a kiömlőnyílás
elzárószerkezete, a lánctisztító kefék és lekotrólapok,
rétegszabályozók stb.
A rédler szállítóképessége
5.99. ábra. Villás lánc Q = 3,6Acrhv (t/h).
A a vályúban levő anyagkeresztmetszet (m2),
b
i= + 40 ( mm ) , c a rédler típusától és a szállított anyag jellemzőitől
2 függő teljesítménycsökkentő tényező,
b a vályú szélessége (mm). ρh a szállított anyag térfogatának tömege (kg/m3),
v a szállítólánc sebessége,
A rédler szerkezeti elemei vmax=0,5 ... 0,7 m/s.
A szállítólánc a vonóelemből és a ráerősített Vízszintes rédlernél az anyagkeresztmetszet

továbbítókarokból áll. Acélöntésből vagy jó A=bh (m2) általában h/b = 0,6 ... 0,8;
minőségű, kopásálló acélból, kovácsolással készül. A cv = c1c2c3,
nem acélöntésű láncok hevedere A 60, a lánccsapok ahol c1 =0,9 ... 0,95 a szállítólánc térfogatának
anyaga A 70 vagy ezzel azonos minőségű acél. megfelelő fajlagos keresztmetszet-csökkenés,
Leggyakrabban a jellegzetes villás kiképzésű c2 az anyagvisszamaradás tényezője, amely h/b
lánctagokat alkalmazzák (5.99. ábra). A kis méretű, értékétől függ.
rövidebb rédlerek szállítólánca egy, a hosszabb, Szemcsés anyagoknál h/b=0,6 esetén c2=0,95,
nagyobb teljesítményű rédlereké két, egymással h/b=0,8 esetében pedig c2=0,85. Poros, száraz,
párhuzamosan futó láncágból áll (5.95. ábra). könnyen ömlő anyagoknál c2=0,5 ... 0,6 körül is
A lánccsapok nincsenek kenve, a csapnyomás a vehető.
mozgó felületeken a p=20 ... 30 MPa értéket is c3 az emelkedő irányú szállítás csökkentő
elérheti. tényezője, amely a szállítószalaghoz hasonlóan a
A rédlervályú könnyen szerelhető kivitelben, 3 ... 6 rédler hajlásszögétől függően változik, δ=0 ... 15°
mm vastag acéllemezből 2 .. .4 m hosszú között c3 =0,94.
szakaszokban készül. Koptató anyagot szállító Függőleges rédlernél az anyagkeresztmetszet
rédlernél a vonólánc laposacél vagy szögacél síneken azonos a vályúkeresztmetszettel, azaz A =ab (m2), és
csúszik (5.94. ábra). A vályú keresztmetszeti méretét a/b= =0,6 ... 0,8 között változik.
általában a rédler megkívánt szállítóképessége szabja cf =c1c5,
meg, de az anyag szemnagyságára is figyelemmel kell ahol c5 a c2-höz hasonló anyagvisszamaradási
lenni. A vályúfedél vékonyabb acéllemez, amelyre tényező, szemcsés, darabos anyagoknál c5 = 0,45 ...
több helyen jól zárható ellenőrzőnyílások 0,50. Számításainkhoz cf értéket jó közelítéssel
készítendők. szemcsés, darabos anyagoknál 0,8, poros anyagoknál
A hajtás a gép szállítási irányára eső végén van 0,5 értékre vehetjük fel.
elhelyezve. A láncot hat- vagy nyolcoldalas A vályú szélességi méretét a szállítóképességen
motollakerék hajtja, ennek a lánccal érintkező elemeit kívül a szállítandó ömlesztett anyag szemnagysága is
jó minőségi anyagból, könnyen cserélhetőre készítik. megszabja,
A hajtótengely sikló- vagy gördülőcsapágyazású, a bmin = 5ω.
csapágykarok a vályúhoz csatlakozó, de annál
vastagabb lemezből, merevebbre készített A rédler teljesítményszükséglete
hajtófejvázra támaszkodnak.
A feszítőszerkezet a hajtással ellentétes végen A rédler szá1lítóláncában ébredő vonóerőt az egyes
helyezkedik el. A csavarorsós feszítés előfeszítésének pályaszakaszok ellenállásainak a láncjárás irányában
mértéke csak akkora, hogy a láncszemek való összegezésével nyerjük.
Greschik Gyula:
A vízszint es üres ág ellenállása acélból, a vályút pedig üveg- vagy bazaltbéléssel

Z vü = µa q0 Lx ( N ). készítik. Nagy darabos, igen koptató, ragadós és
nyomásra összeálló anyagok szállítására rédler nem
A vízszintes szállítóág ellenállása alkalmazható.
Z va = ( µv q + µv ka K ′2 ρ h g + q0 µd ) Lx ( N ) . Hazánkban a rédlereket nem régen és egyelőre
A függőleges szállítóág ellenállása főleg szénszállításra használják. Szénosztályozókban,
kisebb erőművekben és kazánházakban a pormentes
Z fa = ( q + q0 ) H x + S fa ( N ). szállítási lehetőség, a kis helyszükséglet, az igen
Az előző képletekben kedvező telepítési és pályavezetési lehetőségek
µa a lánc és a vezetősín közti súrlódási tényező, indokolják beépítését. További előnye még, hogy
µv. az anyag és a vályú fala és fenéklemeze közti magas, 400 ... 500 ºC hőmérsékletű anyagok
súrlódási tényező, továbbítására is alkalmas, a szállítási sebesség
q a szállított anyag tömege (kg/m), változtatásával a szállított mennyiség is arányosan
q0 a szállítólánc tömege (kg/m), szabályozható. A szállítási irány változtatható, a két
h' a rétegmagasság, a fal súrlódás Si0 számításánál ágon egyidejűleg kétirányú szállítás is lebonyolítható,
figyelembe veendő magasság (a lánctípustól függően az anyag egyidejűleg több helyen is feladható. A
változik: rédlerek szerkezete igen egyszerű, könnyen
⎛ ϕ⎞ szerelhető, tömeggyártás esetén előállítása
ka = tg 2 ⎜ 45° − ⎟ , gazdaságos.
⎝ 2⎠
Hátrányaik között elsősorban a nagymértékű kopás
Lx, Hx a kérdéses szakasz hossza, illetve magassága és a szállított anyag tulajdonságai iránti nagyfokú
(m), és érzékenység említendő meg.
Sfa a függőleges szállító ágban fellépő falsúrlódás
(N),
S fa = µv Kp f H x = 2 µv ( a + b ) p f H x ( N), 5.54. Szállítócsigák
ahol K=2(a+b) a csatorna (vályú)
keresztmetszetének kerülete (m), A szállítócsiga rég ismert működési elve, az anyag
pf a vályú falára ható nyomás (N/m2). A hajtómotor fel- és leadásának kedvező lehetőségei, valamint
teljesítményszükséglete: mozgó alkatrészeinek kis száma következtében az
( T1 − T2 ) v egyik legegyszerűbb szállítógépnek tekinthető.
Pa = 1,1 ( kW ) . A csiga szállítóeleme s egyben egyetlen mozgó
1000η
alkatrésze a csavarmenetszerűen kiképzett
szárnyakkal ellátott csigatengely, amely forgása
T1 (N) a hajtókerékre felfutó és T2 (N) a lefutó közben az U alakú csigavályúba juttatott ömlesztett
láncágban ébredő erő. anyagot a kiömlőnyílás felé továbbítja (5.100. ábra).
A rédlerek szokásos szállítóképessége Q = 2 ... 500 A szállítócsiga működésének feltétele, hogy a
t/h, a szállítási hossz eléri az 50 ... 60 m-t, az emelési szállított ömlesztett anyag és a csigavályú között a
magasság a 25 ... 30 m-t. A szállítási sebesség súrlódási tényező nagyobb legyen, mint az anyag és a
általában v=0,2 ... 0,3 m/s, de ez nagyobb csigaszárnyak közötti súrlódási tényező. Fenti feltétel
szállítóképesség elérése végett 0,4 ... 1,5 m/s értékig szerencsére, száraz, nem tapadós anyagoknál
nehézség nélkül növelhető. A vályúszélesség határai általában fennáll, mivel a csigavályú és az anyag
100 ... 1000 mm. közötti nyugvó súrlódási tényező rendszerint
nagyobb, mint a csigaszárny és az anyag közötti
A rédlerek alkalmazása mozgó súrlódás tényezője.
Tapadós, összeálló anyagok továbbítása ugyanezen
A rédlerekkel főleg lisztszerű, apró darabos, száraz, okból nehézségbe ütközik, mivel az anyag ráragad a
nem összeálló és nem tapadó ömlesztett anyagok (pl. csigaszárnyakra, és azokkal együtt körbeforog az
szén, gabona, liszt, maláta, vegyszerek stb.) előrehaladás helyett.
szállíthatók. Kemény, koptató anyagok szállítása A szállítandó anyag a vályúfedél tetszőleges helyén
eredményesen megvalósítható, ha a szerkezet vágott nyíláson keresztül juttatható a szállítócsigába.
kopásának elviselhető határon belül való tartása Az anyag súlyánál fogva a vályú fenekén helyezkedik
céljából a vonóelemet és annak vezetékét kopásálló el, s a csigamenetek által továbbított anyag a vályú
alján levő nyíláson keresztül bárhol lebocsátható.
Greschik Gyula:
5.100. ábra. Szállítócsiga vázlata
A szállítócsiga szerkezeti elemei szállítására öntöttvasból készített csigaszárnyakat

alkalmaznak.
A csigatengely a csigaszárnyak felvételére és A csigavályúba benyúló függesztőcsapágyak a
forgatására szolgál. A tengely, amely általában szállított anyaggal érintkeznek, annak pora a
acélcsőből készül, 2…3m hosszú perselyekbe behatol, s így igen erős kopás következik
tengelyszakaszokból tevődik össze. A be. Ezért ezeket a csapágyakat perselyeik gyakori
tengelyszakaszok összekapcsolását úgy képezik ki, cseréje miatt könnyen szerelhetőre kell készíteni.
hogy az egyúttal a tengely megtámasztását végző Ezenkívül gondoskodni kell a tengely függőleges
függesztőcsapágyak csapjául is szolgáljon (5.101. irányú beállítási lehetőségéről is. Az 5.101. ábrán egy
ábra). hengereltacélból készített Öv perselyű
A csigaszárnyak (5.102. ábra) általában 4 ... 10 függesztőcsapágy látható.
mm vastag acéllemezből kivágva és melegen sajtolva A függesztőcsapágyak csak radiális erők
készülnek. Az egymással összehegesztett szárnyakat a felvételére alkalmasak, a vályú egyik végén az
tengelyre vagy felhegesztik, vagy a könnyebb csere anyagtovábbítás reakciójaként jelentkező
érdekében a tengelybe csavarozott szárnyrögzítőre tengelyirányú húzó- vagy nyomóerő felvételére egy
erősítik. Erősen koptató, abrazív és meleg anyagok talpcsapágyat vagy egy
5.101. ábra. Függesztett csapágy

Greschik Gyula:
elzárószerkezetet kell a kiömlőcsonkokba beépíteni.

Ha a szállított anyag hőmérséklete 200°C-nál
magasabb, vagy az anyag különösen abrazív, a
csigavályú öntöttvasból készül.
A vályúfedél rövidebb, könnyen kezelhető, 1 ...
1,5 m hosszú darabokból áll. A csatlakozó és
felfekvő felületeken a kiporzás megakadályozása
céljából nemezcsíkokat erősítenek fel. A fedeleket
könnyen nyitható fülek szorítják a vályúperemekhez.
A szállítócsiga szállítóképessége
A szállítócsiga szállítóképességét a szállítócsiga

névleges átmérője (D), a csigaszárnyak
menetemelkedése (s) és a csigavályú töltési foka
(Ф), valamint a csigatengely fordulatszáma (n)
határozzák meg (5.104. ábra).
A szállítócsiga D névleges átmérőjén a
csigameneteket (csigaszárnyakat vagy lapátokat)
burkoló henger átmérőjét értjük. A csigavályú
keresztmetszeti mérete a névleges átmérőnél
általában 5 ... 10 mm-rel nagyobb.
5.102. ábra. Csigaszárnyfajták A csiga névleges átmérője (D) és a szállított
a) csigalemez; b) csigaszalag; c) csigalapát anyag maximális szemnagysága (ωmax) között az
alábbi összefüggéseket kell betartani:
osztályozott anyagoknál D = 8 … 10 ωmax,
osztályozatlan anyagoknál D = 4 … 6 ωmax
A csiga menetemelkedése (s) a szállított anyag

tulajdonságaitól függ. Leggyakrabban s = 0,8D
(mm). Könnyen ömleszthető anyagok esetén
(gabona) s=D a menetemelkedés, viszont
nehezebben ömleszthető anyagok vagy ferde
szállítás esetén, különösen a kisebb átmérőjű
csigánál s=0,6 ... 0,65D.
A csigavályú töltési tényezőjén (Ф) az egységnyi
5.103. ábra. Szállítócsiga főcsapágya hosszúságú vályúszakaszban levő anyag
térfogatának a D névleges átmérőjű, egységnyi
axiális erők felvételére is alkalmas ún. főcsapágyat kell hosszúságú burkolóhenger térfogatához való arányát
beépíteni. Az 5.103. ábra a főcsapágy kialakítását q 4
mutatja a csatlakozó tengelydarabbal együtt. értjük: Φ = .
A végcsapágy a vályúnak a főcsapággyal ellentétes
ρ h D 2
π
végén nyer elhelyezést. Igen sokszor a végcsapágy Szállítás közben a csigaszárnyak előtt az anyag
szerepét egy a vályún belül elhelyezett torlódik, ezért a vályú egyes keresztmetszeteiben az
függesztőcsapágy tölti be (5.100. ábra).
A csigavályú 3 … 6 mm vastag acéllemezből U ala-
kúra hajlított, 2 3 m hosszú szakaszokból áll. A vá-
lyúszakaszokat szögacél peremekkel csavarozzák
egymáshoz. A beömlőnyílásokat, a fedeleket és a
függesztőcsapágyakat a vályú két oldalán végigfutó, a
vályú saját anyagából kihajlított vagy ráhegesztett
szögacél peremre szerelik fel.
5.104. ábra. Az anyag elhelyezkedése a
Ha a szállító csigán több kiömlőnyílás van, akkor a
csigavályúban
szállítás irányában az utolsó nyílás kivételével
Greschik Gyula:
anyaggal kitöltött felület állandóan változik. A és a v értékeinek behelyettesítése után

Különösen a csigatengely egyes szakaszainak D 2π sn
csatlakozásánál nagy az anyagtorlódás, mert a lenyúló Q = 3600Φ ρ h = 47,1Φρ h snD 2 ( t/h ) .
függesztőcsapágyak miatt a menetek folytonossága itt 4 60
megszakad. A következő tengelyszakasz csiga Ha s=0,8 D a menetemelkedés értéke, Q=
szárnyai csak akkor szállítják tovább az anyagot, ha =37,65ФρhnD3.
az az előző szakasz végén már annyira feltorlódott,
hogy az anyaghalmaz a menetekig ér. Ha a csiga nagy Lapátos és különleges csigamenetekkel ellátott
töltési tényezővel dolgozik, akkor fennáll a veszélye szállítócsigák szállítóképessége nem összeálló
annak, hogy az anyag a függőcsapágyat is körülveszi anyagok szállítása esetén közelítően a fenti
és a persely és csap közé is behatol. Ezért ennek képletekkel számítható.
megelőzése céljából a töltési tényező:
koptató és nagy A szállítócsiga hajtóteljesítmény-szükséglete
halmazsűrűségű (érc,
mészkőpor stb.), valamint A szállítócsiga működése közben az anyag
összetapadó anyagoknál F = 0,15 ... 0,2,továbbítás során az alábbi ellenállások lépnek fel:
közepes halmazsűrűségű (szén, a) Súrlódás az anyag és a csigavályú között.
cukor stb.) anyagoknál F = 0,2 ... 0,3, b) Súrlódás az anyag és a csigaszárny között.
könnyű, nem koptató (liszt, c) Az anyag mozgása következtében jelentkező
gabona stb.) anyagoknál F = 0,3 ... 0,4. belső ellenállás (kavarás), valamint a vályú fala és a
csigaszárny közé kerülő anyagszemcsék
Emelkedő irányban szállító csiga töltési tényezője morzsolódásával, összeroppantásával kapcsolatos
Ф' a vízszintessel bezárt hajlásszög δ függvényében ellenállás.
az alábbiak szerint csökkentendő: d) A csigatengely csapágyainak csapsúrlódása,
ill. gördülő- és tömítési ellenállása.
⎛ δ ⎞
Φ′ = Φ ⎜ 1 − ⎟. e) A kiömlő- és beömlőnyílás oknál jelentkező
⎝ 45° ⎠ járulékos ellenállások.
A csigatengely fordulatszámát a csigaszárnyak
kerületén jelentkező nagymértékű kopás korlátozza. A felsorolt ellenállások közül a), b) és d) pont
Ezenkívül a nagy kerületi sebesség miatt az anyag alattiak pontosan számíthatók, a c) és e) alattiak
belső mozgása, kavarása, poros anyagok esetében azonban csak tapasztalati adatok alapján becsülhetők.
pedig a porzás is megnövekszik. Tapasztalati adatok Az anyag és a vályú fala között fellépő súrlódás
alapján a csigatengely legnagyobb megengedett (5.104. ábra)
fordulatszámát az alábbi összefüggés adja meg: Q 60
K
S a = µ Lqg = µ L * g ( N),
nmax =
D
( min −1 ) . 3, 6 ns
ahol m. a vályú és az anyag közti súrlódási tényező.
D a csiga névleges átmérője (m), Ez az Sa erő terheli üzem közben tengelyirányban a
K a szállított anyagtól függő állandó. szállítócsiga főcsapágyát.
Könnyű, nem koptató anyag esetén K=60. Az anyag továbbításához szükséges
Nehéz, nem koptató anyag esetén K=45. forgatónyomaték (5.105. ábra)
Nehéz, koptató anyag esetén K=30.
ck Fs d1 ck Sa tg (α + ρ ) d1
Ms = = ( N*m ) .
A teliszárnyas szállítócsiga szállítóképessége 2 2
Q = 3600vq = 3600AvrhF (t/h).
d1 a vályúban levő anyagkeresztmetszet
A a csigavályúban levő anyag átlagos
súlypontjának megfelelő átmérő (m),
keresztmetszete;
ck biztonsági tényező, amely a c) pont alatti belső
D 2π ellenállásokra való tekintettel 1,1 ... 2,0 értékek
A=Φ ,
4 között az anyagminőség szerint változik,
sn ρ' = arc tgµ', vagyis az anyag és a csigaszárny közti
v a szállítás sebessége, v = ( m/s ) . súrlódási szög,
60
ρh az ömlesztett anyag halmazsűrűsége (t/m3).
Greschik Gyula:
Amint látható az anyagtovábbítás

teljesítményszükséglete a szállítóképességgel és a
szállítási hosszal arányosan változik. A kl tényező
értéke, amint a 44. táblázatból is kitűnik, az
anyagjellemzőktől függ.
A csigacsapágy ellenállása a szállítás közben
ébredő tengelyirányú erővel arányos. A tengelyirányú
erőből adódó ellenállás legyőzésére fordítandó
teljesítményszükséglet:
d2 QL π d 2
P2′ = µt S aω , P2 = µt µ * ( kW ) .
2 367 s
A szállítócsiga csapágyainak radiális terhelése a
csigatengely súlyából adódik. A csapágyellenállás
teljesítményszükséglete:
d dπ n
5.105. ábra. Az anyag továbbításakor fellépő erők P3′ = µ f G = µ f q0 L .
2 60
α a csiga szárny menetemelkedési szöge d1 A lehetséges összevonásokat elvégezve,
dn
átmérőn mérve, tgα =
s ⎛ s
; α = arctg ⎜
⎞ P3 = µ f q0 L ( kW ) .
⎟. 1950
d1π ⎝ d1π ⎠ d a függesztőcsapágy csapátmérője (m),
Sa, ρ' és α értékének helyettesítése után q0 a csigatengely egységhossznyi hosszúságú
Q 60 d szakaszának tömege (kg/m),
M s = ck µ Lg * tg (α + ρ ′ ) 1 ( N*m ) . µf = 0,2 ... 0,3 a függesztőcsapágy csapsúrlódási
3, 6 ns 2
tényezője.
A csigatengely fordulatszámának megfelelő
2π n
ω= szögsebességnél a teljesítmény A szállítócsiga zárt kiömlőnyílásai felett elhaladó
60 anyag továbbítási ellenállása megnő, mivel nem a
Q 60 d 2π n vályú fenekén, hanem a kiömlőnyílásban
P1 = M sω = ck µ Lg * tg (α + ρ ′ ) 1 , felgyülemlett anyagrétegen súrlódik. Ezért ilyen
3, 6 ns 2 60
esetekben a teljesítményszükséglet számításakor ezt a
QL tg (α + ρ ′ ) járulékos ellenállást is figyelembe kell venni (P4):
P1 = ck µ * g.
3, 6 tg (α ) Pa = P1 +P2+P3+P4
tg (α + ρ ′ ) A szállító csigák alkalmazása

Bevezetve k1 = ck µ jelölést,
tg (α )
A szállítócsigákat főleg száraz, nem tapadó, apró
QL
P1 = k1 ( kW ) . szemű és poros anyagok (szénpor, cement mészkőpor,
367 gabona, pernye, cukor, őrlemények stb.) vízszintes és
44. táblázat
ck és k1 tényező értékei különféle anyagoknál
Anyag neme ck ρ ρ h (t/m3) tg (α + ρ ′ ) k1
tg (α )
Gabona 1,1 20 0,6-0,9 2,35 0,94
Szén (dió) 1,3 25 0,7-0,9 2,8 1,7
Koksz 1,6 30 0,45-0,6 3,2 3,0
Homok 1,8 30 1,2-1,8 3,2 3,3
Mészkő 1,6 30 1,4-2,0 3,2 3,0
Érc 2,0 30 1,7-3,5 3,2 3,7
Kohósalak 1,6 35 1,2-2,0 3,9 4,3
Kősó 1,6 35 1,2-2,0 3,9 4,3
Greschik Gyula:
emelkedő irányú szállítására alkalmazzák. Rövid gyorsításához szükséges erő kisebb a súrlódási erőnél,
szállítási távolságra és kis szállító teljesítményre azaz
gazdaságos az alkalmazásuk. G
Szállító csigát használunk akkor is, ha a szállítással F= a < µG = S .
g
egyidejűleg az anyagot még más technológiai
folyamatnak is alá kell vetni (pl. hűtés, keverés, Határesetben
nedvesítés, adagolás stb.). G
a = µG,
A szállítócsiga hátránya, hogy a csigamenetek és a g
vályú fala közé beszoruló szemcséket szétroppantja, amelyből a=µg a határgyorsulás.
szétmorzsolja. Az anyag továbbítása közben az Amint a > µg, az anyag a csatornában meg fog
anyagszemcsék között nagymértékű átrendeződés, csúszni. Ha a csatornának sinusos lefolyású lengést
kavarás következik be, ami az anyag súrlódása adunk, akkor az anyag félperiódusonként váltakozva
következtében megnöveli a gép energiafogyasztását. egyenlő utakat fog a csatornán csúszva ide-oda
Abrazív, koptató anyagok szállítása esetén jelentős megtenni. Végeredményben ezek eredője mind a
mértékű a kopás a csigaszárnyakon és a csigavályú csatornához viszonyítva, mind a térben zérus lesz.
fenekén. A szállítandó anyag közé kerülő nagy Ha ebbe a lengő rendszerbe valamilyen
darabokra érzékeny, mert azok a tengely felfüggesztő aszimmetriát viszünk be, akkor elérhetjük, hogy a
csapágyainál könnyen torlódást, fennakadást csatornában csúszkáló anyag az egyik irányban
idézhetnek elő. A nagy fajlagos energiafogyasztás hosszabb utat tegyen meg, mint a másik irányban. Így
miatt nagy távolságú és nagy teljesítményű szállításra az anyag az egyik irányban egy bizonyos eredő
alkalmazása nem gazdaságos. sebességgel haladni fog.
A szállítócsigák szállítási hossza 2 és 40 m között Az aszimmetriát a gyakorlatban két, lényegében
változik, szállítóképessége általában 5 ... 50 m3/h eltérő módon szokás előállítani:
között szokásos. 1. a súrlódási erőt tesszük aszimmetrikussá,
A szállítócsiga nemcsak vízszintes, hanem ferde, 2. a lengőmozgást tesszük aszimmetrikussá.
emelkedő irányú szállításra is alkalmas, azonban a Az első esetben lengővályúnak, a második esetben
szokványos kialakítású csigák szállító teljesítménye rázócsatornának nevezzük a szállítóvályút.
20 ... 25°-os emelkedésnél már oly számottevően
csökken (40 ... 50%), hogy alkalmazásuk ennél
meredekebb szállításra nem célszerű. 5.56. Lengővályú
A lengővályú mozgástörvényei
5.55. Lengő szállítógépek
A szállítandó anyag alátámasztására vagy vályú,
Anyagtovábbító erőként a súrlódási erőt is fel lehet vagy zárt cső szolgál. A ferde rugókra támaszkodó
használni. Ha vízszintes csatornába anyagot vályú vízszintes irányú lengőmozgását l/r≈∞
ömlesztünk és a csatornát ide-oda lengetjük, akkor a rúdarányú hajtómű gerjeszti. A rugók ferde
csatornában levő anyag is ide-oda fog lengeni. elrendezése miatt a vályúnak függőleges irányban is
Az anyag mozgatását a súrlódási erő idézi elő. ki kell mozdulnia. Ha a vályút alátámasztó rugó
A súrlódási erő nagysága középállásának a függőlegessel bezárt szöge α, akkor
S=µG, a vályú függőleges irányú kilengése r tgα,
µ a súrlódási tényező a vályú és az ömlesztett feltételezve, hogy a rugó hosszához viszonyítva kis
anyag között, elmozdulásról van szó. Ebben az esetben ugyanis a
G az ömlesztett anyag tömege. lap minden pontja oly rövid körívet ír le, hogy az a
Az anyag gyorsításához szükséges erő vízszintessel szöget bezáró érintővel helyettesíthető
G (5.106. ábra). A vályú vízszintes irányú gyorsulása a t
F= a.
g idő függvényében:
g a nehézségi gyorsulás (m/s2), ax = rω 2 cos ϕ = rω 2 cos ωt ( m/s ) .
2
a a vályú gyorsulása (m/s2). r a forgattyúsugár (m),

ω forgattyútengely szögsebessége (s-1),
Az anyag a csatornával mindaddig együtt fog φ a forgattyúállás szöge, φ = ωt.
mozogni, amíg az anyag
Greschik Gyula:
5.106. ábra. Lengővályú vázlata
A vályú függőleges irányú gyorsulása pedig Ha a forgattyútengely fordulatszáma fenti felső

a y = ax tgα = rω cos ϕ tgα ( m/s ) .
2 2 határértéknél kisebb, akkor a pályanyomás
mindvégig pozitív marad. Ez a pályanyomás
A G tömegű test ennélfogva változó N (N) erővel S=µN
(pályanyomással) nehezedik a vályúra (5.107. ábra): nagyságú súrlódási erőt ébreszt. Mindaddig, amíg a
N = G ± K = m ( g ± a y ) = m ( g ± rω 2 cos ϕ tgα ) . felületek között elmozdulás nincsen, a µ0 nyugvó
súrlódási tényezővel, ellenkező esetben µ 0>µ mozgó
A legnagyobb pályanyomást adó gyorsulást φ = 0
súrlódási tényezővel számolunk.
forgattyúállással a külső A holtpontban kapjuk.
A forgattyú szögsebességének van egy alsó
A legkisebb pályanyomást φ = π forgattyúállás adja.
határértéke. Ugyanis a vályú lengőmozgásával az
Ha azt kívánjuk, hogy az anyag a vályúról ne
anyagot csak akkor lehet előrevinni, ha a két elem
emelkedjék fel, ennek feltétele, hogy Nmin ≥ 0 legyen,
(vályú és anyag között viszonylagos elmozdulás
amely meghatározza ωo értékét. Határesetben
van, különben az anyag) a vályúhoz tapad, és nem
Nmin = m(g-rω2tgα) = 0,
halad előre. E határeset felett kell lennie a forgattyú
amiből
szögsebességének.
g A viszonylagos nyugalom határesetének feltétele
ω0 = ,
r tgα az, hogy a pályanyomás legkisebb értékével átvihető
gyorsulás éppen egyenlő legyen a lengővályú
és az ehhez tartozó fordulatszám
vízszintes irányú (holtponti) gyorsulásával, azaz
n0 =
60 g
= 30
1
( min ) .
−1
S0 = m ( g − rω 2 tgα ) µ0 = mrω 2 ,
2π r tgα r tgα
g µ0 = rω 2 (1 + µ0 tgα ) ,
µ0 g
ωmin =
r (1 + µ0 tgα )
( min ) ,
−1
a legkisebb fordulatszám pedig

60 µ0 g
nmin = ≅
2π r (1 + µ0 tgα )
µ0
≅ 30
r (1 + µ0 tgα )
( min ) ,
−1
tehát, ha azt kívánjuk, hogy a lengővályúról ne eme

1kedjék fel az anyag, és szállítási sebesség is
legyen, akkor a forgattyú szögsebességének (ω) a
5.107. ábra. A szállított anyag pályanyomásának két határérték között kell lennie.
diagramja
Greschik Gyula:
A lengő vályú szállítóképessége
Az anyag szállításakor az anyag és vályú sebesség

viszonyait az 5.108. ábra mutatja, amelyben a vályú
sebessége vx, az anyag sebessége v=f(φ). A gyorsulás
mindaddig pozitív, amíg az anyag sebessége a vályú
sebességét el nem éri, vagyis v < vx, ahol vx = v0 sinφ
= rω sinφ.
Amint v=vx (legnagyobb anyag sebesség) a
gyorsulás előjelet cserél, ami mindenesetre a holtpont
előtt fog bekövetkezni. Innen az anyag mozgása
lassuló lesz a holtpont közelébe eső forgattyúállásig,
amelynél a v=f(φ) görbe a vx=f(φ) görbét újból metszi 5.108. ábra. Az anyag és a vályú sebességének
(legkisebb anyagsebesség). A sraffozott terület az diagramja
anyag útját mutatja, amelynél a + jel a szállítás
irányába, a - jel a hátramenetben értendő, vk pedig a A lengővályú teljesítményszükséglete
közepes szállítósebességet tünteti fel.
A szállított anyag útját és közepes sebességét A szükséges hajtóteljesítmény nagyságát
analitikai úton közelítőleg az alábbiak szerint lényegében a következő ellenállások határozzák meg:
számíthatjuk: 1. a szállított anyag súrlódása,
Az anyag útja egy kettős löket alatt [50] 2. a vályú periodikus gyorsítására fordított
s = (π 2+4)λr = 13,8 λr (m), munka. A súrlódási erő munkája az erő-út diagram
ahol λ = µ tg α. területéből közvetlenül számítható. A súrlódási erő
Az előrehaladás közepes sebessége pedig változása a lengővályú kimozdulásának
sn függvényében (5.109. ábra) látható. A változó
vk = ≅ 0, 23λ rn = 2, 2λ rω ( m/s ) . pályanyomás diagramja (forgattyús hajtóművel) a
60
Fenti összefüggések a forgattyús hajtómű alsó és vályúra átvitt kimozdulás függvényében ferde
felső határérték közé eső ω0>ω>ωmin üzemi ⎛l ⎞
egyenes ⎜ ≅ ∞ ⎟
szögsebességére érvényesek. Figyelembe kell venni ⎝r ⎠
továbbá, hogy a fenti meggondolások csak kis Az S súrlódási erő nagyságát a pályanyomás,
rétegvastagságra vonatkoznak, és az áru minősége irányát pedig az anyag vályúhoz viszonyított
szerint változó µ érték, amely ugyanazon anyag sebessége határozza meg. A súrlódási erő holtponti
esetén is különböző értékű lehet, igen eltérő értéke
eredményt ad.
⎛ rω 2 tgα ⎞
⎟ ( N ).
A lengővályú szállítóképességét az anyag S = G µ ⎜1 ±
sebessége és folyóméterenkénti tömege szabja meg. ⎝ g ⎠
Q = 3, 6bh ρ h c1vk ( t/h ) . A súrlódási erő az egyetlen erő, amely az anyagot a
b a vályú szélessége (m), vályúhoz kapcsolja, tehát az anyag továbbításából
h az anyag rétegmagassága (m), amely a
szemnagyságtól függően változik:
poros, lisztszerű anyagok
esetén h = 0,02 ... 0,03 m
kis darabos anyagok esetén h = 0,03 ... 0,05 m
darabos anyagok esetén h = 0,05 ... 0,07 m
c1 = 0,8 ... 0,9 anyagvisszamaradási tényező.

A visszamaradás mértéke a rétegmagassággal
növekszik.
5.109. ábra. A súrlódási erő változása lengővályú

kimozdulásának függvényében
Greschik Gyula:
származó minden ellenállást ez a súrlódási erő visz át A lengővályú motorteljesítmény-szükséglete pedig

a vályúra és ezúton a hajtóműre. 1
Egy kettős löket alatt végzett súrlódási munka Pm = ( Ps + Pd′ ) ( kW ) ,
ηm
nagyságát az S erő diagramjának területe adja meg:
II I ahol ηm a hajtómű hatásfoka.
∫
W1 = S dx + S dx,
I II
∫ Vízszintes elrendezés helyett a lengővályú lejtős
elhelyezése változatlan motorteljesítmény mellett a
I és II a vályú két holtponti állását jelöli. szállítóképesség jelentős növekedésévei, illetve
A súrlódási munkaterület nem pozitív a löket felfelé szállítás esetén annak csökkentésével jár.
végéig, hanem már a holtpontok közelében negatív Az eddig közöltek az n0>n>nmin határok közötti
lesz (5.109. ábra). Az X1 és X2 pont azonban forgattyústengely-fordulatszámra érvényesek.
rendszerint oly közel esik a holtpontokhoz, hogy ezt a
területcsonkítást kis elhanyagolással figyelmen kívül Vibrációs szállítócsövek
hagyhatjuk. Így a kettős löket alatt végzett munkát a
közepes súrlódási erő és az út szorzatából (trapéz Folyamatos anyagszállításra mind gyakrabban
területe) számíthatjuk: alkalmazzák a vibrációs vályúkat és csöveket,
W1 ≅ G µ 4r ( J ) amelyek egyszerűségükkel és gazdaságos üzemükkel
tűnnek ki. E gépeknél az anyag továbbítási módja
A súrlódási munka elvégzéséhez szükséges lényegében egyezik a lengővályúéval, azonban a
hajtóteljesítmény pedig löketszám n>n0, az anyag sÚrlódókapcsolata a
W1n G µ 4rn vályúval ütemesen megszakad. A szállított anyag a
Ps = = ( kW ) . vályút alátámasztó rugók helyzete által megszabott, a
60*102 6120
A lengővályú periodikus gyorsítására fordítandó rugók középhelyzetére merőleges irányban kiindulva,
munka átszámításánál a szállított anyag tömegének a vályútói elválik, és parabola alakú röppályát ír le
gyorsítására fordított munkával már nem kell (5.110. ábra). A vályúra visszahulló anyag ismét
foglalkoznunk, mert ezt a súrlódási erőknek kell felgyorsulva, az előbbi utat írja le, és ezáltal a
elvégezniük. A súrlódási erők munkáját már előbb szállítóvályú egyenirányító hatása jelentékenyen
számításba vettük. megnő. Mivel a löketszám percenként 1000 ... 3000, a
A vályú G0 tömegét minden löket első felében álló löket útja pedig 1...2 mm vagy annak csak törtrésze,
helyzetből vo=rω sebességre kell felgyorsítani. A ezért a röppálya igen rövid, alig látható. Az anyag a
gyorsítómunka vályúval alig érintkezik, súrlódás nélkül, szinte
lebegve halad. Az ily módon működő szállítóvályúkat
G0 v02
Wd = 2 * ( J ). gyors járású lengővályúknak vagy mikrodobásos
g 2 szállítóvályúknak is nevezik.
2π rn A magas periódusszámmal fellépő tömegerők
v0 = helyettesítéssel a vályú tömegének következményeként erős rázás keletkezik,
60
gyorsításához szükséges hajtóteljesítmény rezonanciajelenségek léphetnek fel, a lengő tömegek
közös súlypontja megmaradásának elve alapján nagy
Wd n G0 r 2 n3
Pd = = ( kW ) . erők keletkezhetnek, és lökésszerű terhelést adnak át
60*102 5, 44*106 az alapra. A költséges alépítmény elkerülésére
A löket második részében (lassító szakaszban) a
gyorsítómunka egy része visszatérül (ideális gép
esetén teljes egészében visszatérülne). A valóságban
azonban a csapok súrlódása, a rugók rugalmatlan
deformációs munkája és egyéb ellenállások miatt csak
részben térül vissza. A rugókon megtámasztott vályú
5.110. ábra. Gyors járású lengővályú
csillapított lengőrendszerének energiahatásfokát ηg =
0,7 ... 0,8-nak véve, a gyorsítómunka 1-ηg= 0,2 ... 0,3
utánpótlásáról kell gondoskodni. Ennek
figyelembevételével írható:
1 −ηg
Pd′ = 6
G0 r 2 n3 ( kW ) .
5, 44*10
5.111. ábra. Lendítőtömeges gerjesztésű lengőcső
Greschik Gyula:
5.112. ábra. Gyors járású kéttömegű lengővályú
a gyors járású lengővályút (M1) nagy tömegű Ez a gyorsítóerő a motor egész tömegét a tengely
alapkereten (M2) helyezik el, amely rugók útján fordulatszámának ütemében gyorsítja. A motor M
támaszkodik az alépítményre (5.111. ábra). tömegű állórészeihez az m tömegű forgórészt is hozzá
Igen nyugodt üzemű és gazdaságos berendezést kell számítani, így
mutat az 5.112. ábrán vázolt vibrációs szállítóvályú. Cx m
A lengésgerjesztő a vályút a támrugók középállására ax = =
M +m M +m
eω 2 cos ωt ( m/s ) ,
2
merőlegesen, az anyag kidobásának irányában

ha ebbe az
mozgatja. A vályú (M1) és az alapkeret (M2) tömege
m
kéttömegű lengőrendszert képez. A vályút az r= e (m)
alapkerettel összekötő két munkarugó - amelyet M +m
akkumuláló rugóknak is neveznek - a mozgási energia egyenértékű forgattyús sugarat helyettesítjük, akkor a
egy részét felhalmozza, majd visszaadja a lel1gőmozgás gyorsulása időbeli változásának ismert
lengőrendszerbe. A lengő tömegek közös súlypontjára egyenletét kapjuk:
vonatkozó elv alapján az M1 és M2 tömegek útja ax = rω 2 cos ωt ,
tömegeikkel fordítottan arányos. Lehetőleg nagy M2 így a külpontosan ékelt lendítőtömeg lengéstani
tömegeket alkalmaznak, hogy ily módon az M2 szempontból az r sugarú forgattyús hajtóművel
tömegű alapkeret csak kis elmozdulást végezzen, és helyettesíthető.
így az alátámasztó rugók összenyomása kismértékű A periodikusan változó Cx gyorsítóerő szerepét
erőváltozást fog okozni. még jobban kidomborítja az 5.114. ábrán vázolt
ikerelrendezésű gerjesztő, amelynek két egyenlő m/2
Lengésgerjesztők részre osztott tömege
A lengővályúk működtetésére, a lengőmozgás
fenntartására az alábbi lengésgerjesztők
használatosak:
A forgattyús hajtómű a tengely fordulatszámával
megszabott ütemű lengőmozgást kényszeríti a
szállítóvályúra. A végtelen hosszú hajtórúdra
érvényes mozgástörvényeket a gyakorlat jó
eredménnyel alkalmazza akkor is, ha a hajtórúd a
forgattyúsugár hússzorosánál nem kisebb, azaz
l 5.113. ábra. Forgótömegű gerjesztő
≥ 20.
r
Forgó tömegű gerjesztő. A gyors járású
lengővályúk, vibrációs szál1ítóvályúk lengőmozgását
a villamos hajtómotor tengelyére külpontosan
(excentrikusan) ékelt lendítőtömegek súlypontjában
ébredő centrifugális erő útján biztosítják (5.113.
ábra).
Ha m a motor ω szögsebességével forgó, e
külpontossággal elhelyezett tömege, és a motort nem
horgonyozzuk le, hanem az alapozással együtt pl.
vízszintes x irányban kimozdulhat, akkor a C
centtrifugális erőnek x irányú Cx összetevője (mint
ütemesen változó gyorsítóerő) lengőmozgást gerjeszt 5.114. ábra. lkerelrendezésű forgótömegű gerjesztő
a gép tömegében. Cx = meω2cos ωt (N).
Greschik Gyula:
fogaskerékpárral kapcsolt forgástengelyek körül

ellentétes irányban kering. A keringő tömegpár közös
Sm súlypontja az M tömegű állórészhez képest e
kilengésű, w szögsebességű lengőmozgást végez.
Mágneses lengésgerjesztő. Lengések gerjesztésére
alkalmasak a váltakozó árammal vagy lüktető
egyenárammal gerjesztett mágnesek is. Ezek
lökethossza kicsi (0,6 ... 0,2 mm), és löketszáma nagy
(általában n = 3000 min-1). Előnyük, hogy szerkezetük
egyszerű, és forgó alkatrészük nincs, hátrányuk a
zajos működés, valamint a mágneses és a gerjesztő
tömeg nagyságának korlátozott volta.
A szállítóvályúk működtetésére az utóbbi időben az
egyszerűbb szerkezetű mágneses és motoros
gerjesztőket alkalmazzák, amelyek mindjobban
kiszorítják a kényes üzemű és bonyolultabb
szerkezetű forgattyús hajtóműveket. 5.116. ábra. A rázócsatorna és a szállított anyag
gyorsulási és sebességi diagramja
5.57. Rázócsatorna
elegendő a rázócsatornák előbb leírt üzemi
feltételének biztosítására.
A rázócsatorna üzeme a lengővályúétól abban
A rázócsatorna mozgástörvényeit az idő
különbözik, hogy itt a szállítandó anyagot a pályára
(szögelfordulás) függvényében felrajzolt (5.116.
merőleges irányban nem gyorsítjuk, tehát állandó
ábra) gyorsulási, és sebességi diagramjából
pályanyomással számolhatunk, N=const (5.115.
állapíthatjuk meg. A gyorsulási diagramba a szállított
ábra).
anyagra átvihető µ0g, ill. µg határgyorsulások értékét
A vályú lengőmozgását tesszük aszimmetrikussá
is bejelöltük.
oly módon, hogy az egyik irányban, a szállítás
A gyorsító löket alatt az ax gyorsulás a
irányában a gyorsulás nem haladja meg a µ0g
szállítóképesség fokozása érdekében ne legyen sokkal
határgyorsulás értékét, míg ellenkező irányban, a
kisebb a µ0g határgyorsulásnál. Az anyag a vályú
lassító löket alatt ezt túllépi, és a szállítandó anyag a
sebességével v=vx halad az 1 pontig, mert csak itt éri
benne ébredő tömegerő hatására előrecsúszik. Tehát a
el a vályú lassulása az ax= µ0g határértékét. Az 1 és 2
gyorsító löket alatt mérsékelt gyorsulással,
pont között az anyag sebességét a mozgó súrlódás
viszonylagos elmozdulás nélkül előrevitt anyag a
tényezőjével számított µg negatív gyorsulás
gyorsan lefékezett lassító löket alatt a vályún
egyenletesen lassítja.
megcsúszik, s tehetetlenségénél fogva útját a szállítás
Az anyag útját és középsebességét a sebességi
irányában folytatja.
diagramból planimetrálással lehet meghatározni.
A lengőmozgás torzítására alkalmazott gépelemek
A szükséges motornagyság közelítő értékét a
alakja igen változatos. A gyakorlatban jó
diagram felrajzolása nélkül is ki lehet számítani a
eredménnyel használják az l=3r ... 3,5r arányban
következő elhanyagolásokkal:
rövidített hajtórudas forgattyús hajtóművet, mert a
a) Feltételezzük, hogy a lassító löket hossza
gyorsulás két holtponti maximuma közötti arány,
másfélszer akkora, mint a forgattyús hajtómű lökete,
r azaz S=Gµ súrlódási erő egy fordulat alatt becsülhető
1+
aII l ≅ 1,8...2 munkája
=
aI 1 − r Ws = G µ•3r (J)
l
5.115. ábra. Rázócsatorna

Greschik Gyula:
(kisebb, mint a lengővályúnál, mert az anyag csak a vályúfenékbe rostákat, szitákat beépítve,
lassító löket alatt csúszik). anyagtovábbítással egyidejűleg az anyag
b) Feltételezzük, hogy a gyorsító löket alatt az osztályozását is végzik.
anyagot a vályú maximális sebességére kell SzálIítóképességük 5 ... 100 t/h között szokásos. A
felgyorsítani, vmax ~rω. lengővályú és a rázócsatorna szállítóképessége
c) Feltételezzük, hogy a vályú tömegének nagymértékben és széles határok között változhat a
felgyorsítására fordított munka mindkét löketnél szállításra kerülő anyag tulajdonságaitól függően.
ugyanakkora (a lengővályúnál alkalmazott Hosszuk általában: lengővályúké 20 ... 40m,
jelölésekkel) rázócsatornáké 30 ... 100m. Az anyag mozgási
sebessége 0,1...0,2 m/s. A vályúszélesség 200 ... 800
( rω )
2
Wd = G + 2 (1 − η g ) G0 ( J). mm.
2g A lengő szállítógépek előnye az egyszerűség, a kis
Ezenfelül a görgőkkel alátámasztott G + Go súly helyszükséglet, igen alacsony szerkezeti magasság. A
gördülőellenállásának munkáját is számításba kell kopásnak kitett vályú vagy cső egyszerű kialakítású
venni, amelynek nagysága egy fordulat alatt és könnyen cserélhető. Karbantartási és üzemeltetési
Wz = (G+G0) µz 4r (J). költsége alacsony.
Ezzel a szükséges motorteljesítmény Hátránya a zajos üzem, alátámasztó szerkezete az
(Ws + Wd + Wz ) n épületre rezgéseket ad át, szállítóképessége a
P= ( kW ) . szállítandó anyag súrlódási tényezőjétől
60*102*η m nagymértékben függ.
A lengővályúkat igen. elterjedten alkalmazzák a
A lengővályúk és rázócsatornák alkalmazása cement- és mészüzemekben, ércelőkészítőkben,
cukorgyárakban; a rázóvályúkat főleg szénbányákban.
A lengővályúkat és rázócsatornákat nem tapadó, A vibrációs szállítócsövek alkalmazási köre napról
poros, apró szemcsés és kis darabos, koptató vagy napra bővül, általában üzemen belüli
meleg anyagok kis és közepes távolságú, főleg anyagmozgatásnál, elsősorban vegyi üzemekben
vízszintes, ritkábban 5 ... 10° emelkedő, vagy lejtő terjed. A poros, mérgező, meleg vagy
irányú szállítására alka1mazzák. Szállításon kívül gyúlékonyanyagoknak zárt csőben való szállítása az
ömlesztett anyag adagolására is használhatók. A üzemen belüli munkakörülményeket előnyösen
befolyásolja.
5.6. AZ ANYAGOT ÁRAMLÓ KÖZEGBEN SZÁLLÍTÓ

BERENDEZÉSEK
Áramló gáz, levegő vagy folyadék (víz) kisebb

szemcséjű vagy poranyagokat magával tud ragadni. 5.61. Pneumatikus szállítóberendezések
Ezt a jelenséget használják, ill. alka1mazzák A gázáramú szállításnak két változata alakult ki:
anyagszállításra. Elsősorban tárházakban gabonát, szállítás híg áramban, ez a tulajdonképpeni
malmokban, vegyi üzemekben őrleményeket, pneumatikus szállítás és szállítás sűrű áramban, ún.
ezenkívül hőerőművekben szénport, salakot, pernyét fluidizációs szállítás.
szállítanak ilyen módon. Az ilyen berendezések A pneumatikus szállítás legjellemzőbb mérőszáma
növekvő terjedését indokolja a kis he1yszükség1etük, Qa
csekély beruházási költségük és üzembiztonságuk. a keverési arany (anyagkoncentráció) µ = , az
Ezzen szemben hátrányuk a mechanikai elven Qg
működő szállítóberendezésekhez viszonyított nagy anyag- mennyiség és a gáz tömegének aránya. Híg
energiafogyasztásuk. Üzemük mégis gazdaságos áramban történő szállítás esetén az anyagkoncentráció
lehet, mert a szállítással egyidejűleg az anyag (µ) szokásos értéke:
felvételére is alkalmazható (szívó üzemű), gyakran az porelszívás 0,05 .. 0,5,
anyag tisztítását (gabona), portalanítását, szári tását, malmi őrlemények 0,05 … 3,
hűtését is elvégzik. E szállítási mód a technológiai gabona, szemes anyag 2,0 … 10,
folyamatokkal is könnyen összekapcsolható. pernye, cement 10,0 .. 50.
Greschik Gyula:
A szállított anyag legfontosabb jellemzője a függőleges, egyenes és íves szakaszok üresjárási és

fajsúlya, γa (kg/m3) (nem halmazsűrűség!) és a anyagszállítási többletnyomásesése szakaszonként
lebegési sebessége, ω0 (m/s). számítható, és megállapítható a teljes nyomásesés.
Az anyag lebegési sebessége számítható, vagy A pneumatikus szállítóberendezést működtető
kísérleti úton pontosan meghatározható. légszállító gép (ventillátor, fúvó vagy kompresszor)
Meghatározásakor függőleges csőben létesített hajtásához szükséges teljesítmény, ha a gép által
felszálló, változtatható sebességű levegő- (gáz-) előállítandó nyomáskülönbség ∆p~ 10 kPa:
áramlásba helyezzük a vizsgálandó szilárd Vg ∆p
anyagrészecskéket. A levegő sebességének bizonyos Pa = .
értékénél az aerodinamikai erő egyensúlyba kerül a 1000ηl
nehézségi erővel, és a részecske a csővezetékben Vg a gáztérfogat másodpercenként (m3/s),
lebegni kezd. Ezt a levegősebességet nevezzük ηl a légszállító gép hatásfoka.
lebegési sebességnek (ω0). Ha a nyomáskülönbség meghaladja a ∆p> 10 kPa-t,
A szállított anyag sebessége, az anyagsebesség va a légszállító gép teljesítménye izotermikus sűrítés
(m/s) átlagérték, mindig kisebb a szállító gáz p1
sebességénél, vg-nél, va<vg. Különbségük ω (m/s) a
p1Vg1 ln
p2
relatív sebesség. ω = va-vg (m/s). esetén: Pa = ( kW ) .
Ez a relatív sebesség szolgáltatja az anyag 1000ηl
szállításához szükséges hajtóerőt, ω>0. p1 a kezdőnyomás (Pa),
Az anyag lebegési sebessége alapján következtetni P2 a végnyomás,
lehet a szállításhoz szükséges minimális Vgl a szállítógáz mennyisége (m3/s) p1 nyomáson.
gázsebességre. Ez függ a szállított anyagtól, az Politropikus sűrítés esetén
anyagmennyiségtől, a csővezeték helyzetétől, ⎡ n −1
⎤
n ⎛ ⎞
p n
alakjától és a szállító gáz állapotjellemzőitől. Néhány p1vg1 ⎢ * ⎜ 2 ⎟ − 1⎥
ömlesztett anyag pneumatikus szállításához ⎢ n − 1 ⎝ p1 ⎠ ⎥
alkalmazott minimális gázsebesség: ⎢
⎣ ⎦⎥
Pa = ( kW ) ,
búza vgmin = 25 … 35 (m/s), 1000ηl
pernye vgmin = 20 … 30 (mis), ahol n a politropikus állapotváltozás kitevője.
liszt vgmin = 15 … 25 (m/s). Tájékozásul gabonaszállítás fajlagos energia-
A csúszás vagy szlip, az anyagáram viszonylagos fogyasztása pl.:
visszamaradása a légáramhoz képest: Qa=20t/h szállítóteljesítmény mellett 50m
ω vg − va va távolságra 1,3kW/t, 100m-re 1,7kW/t; ha Qa=50t/h,
s= = = 1− .
vg vg vg 50m-re 1,1 kW/t, 100m-re 1,5 kW/t.
Működési módja szerint a pneumatikus szállítás
A szlip miatt a szállítócsövet egyidejűleg kitöltő
lehet szívó-, nyomó- vagy vegyes üzemű.
keverék tömegaránya nagyobb az adagolási keverési
Szívóüzemű berendezésnél (5.117. ábra) a
aránynál. Ha a szállítócső 1 m-ére eső anyagtömeg
kompresszor (5) a zárt csőrendszerben vákuumot
Qa Qg létesít. A két szívócső (2) végén a különlegesen
qa = , é a gáztömeg q g = -, akkor a keverék
va vg kialakított szívófejen (1) át a vákuum hatására
tömegaránya beáramló levegő magával ragadja az
anyagszemcséket. A levegő-anyag keverék a
qa Qa vg Qa µ szívócsövön a (3) leválasztótartályba (ciklon) jut, ahol
m= = = = .
qg va Qg Qg (1 − s ) 1 − s a durvább szemcsék kicsapódnak. A finomabb
A híg gázáramban történő szállításkor a szállított szemcséket vagy port tartalmazó levegő a finom
anyag keresztmetszet-szűkítése a csőben oly porleválasztón (4) megy keresztül, ahonnan a
kismértékű, hogy az elhanyagolható. megszűrt levegő a kompresszor nyomóágán (6) a
Anyagszállítás csak a csőben létrejövő nyomásesés szabadba jut. Szállítóteljesítménye 30 ... 250 t/h.
∆p árán lehetséges. Az anyagszállítás közben Szállítási távolság ~200 m.
jelentkező nyomásesés A szívóüzemű berendezés előnye, hogy több
∆p = ∆p0 + ∆pa (Pa). helyről lehet egy helyre szállítani. A csőrendszer
∆p0 az üresjárási nyomásesés, tömítési hibái esetén nem porzik. Beszerzési költsége
∆pa az anyagszállítás miatt fellépő többletnyomás. alacsony. Hátránya viszont, hogy a csővezeték hibái
A szállítócső vezetésétől függően vízszintes, nehezen találhatók meg, és csak kisebb távolságra
alkalmazható.
Greschik Gyula:
5.117. ábra. Szívóüzemű pneumatikus szállítóberendezés vázlata

1 - szívófej; 2 - szívócső; 3 - anyagleválasztó (ciklon); 4 - porleválasztó; 5 - kompresszor; 6 - nyomócső
5.118. ábra. Nyomóüzemű pneumatikus szállítóberendezés vázlata

1 - kompresszor; 2 - nyomócső; 3 - szállítandó anyag tartálya cellás adagolóval; 4 - anyagelválasztó
(ciklon); 5 - porszűrő
5.119. ábra. Vegyes üzemű pneumatikus szállítóberendezés vázlata

1 - szívófej; 2 - szállítócső; 3 - anyagelválasztó tartály (ciklon); 4 - szívócső; 5 - kompresszor; 6 -
nyomócső; 7 - adagoló; 8 - szállítócső; 9 - anyagleválasztó; 10 - porleválasztó; 11 - szúrt levegő
A nyom6üzemű berendezésnél (5.118. ábra) a szükséges. Hátránya viszont: a berendezés kopásai

kompresszor (l) nyomóágába (2) a szállítandó erősebbek, csőtömítetlenség esetén a berendezés
anyagot cellás adagolóval (3) ellátott feladószerkezet porzik, és nagyobb beruházási költséget igényel.
juttatja. A levegő-anyag keverék a szállítócsövön a A vegyes üzemű rendszer a szívó- és nyomóüzemű
kívánt helyre vezethető, ahol ciklonba kerülve, a rendszer előnyeit egyesíti. Akkor alkalmazzák,
durvább anyag kiválik, a még poros levegő amikor több helyről nagyobb távolságra kell
csővezetéken a finom leválasztóba és utána a szállítani. Elvi vázlatát lásd az 5.119. ábrán. A
szabadba kerül. levegő, ill. keverék útja: szívófej (l), szállítócső (2),
A nyomóüzemű pneumatikus szállító berendezést leválasztótartály (3), szívócső (4), kompresszor (5),
nagyobb szállítási távolságok (1000 m) esetében nyomócső (6), feladószerkezet (7), szállítócső (8),
alkalmazzák. A berendezéssel egy helyről több helyre anyagleválasztó ciklon (9), porleválasztó ciklon (10)
lehet szállítani. Előnye, hogy energiaszükséglete és a tiszta levegőt szabadba vezető cső (11).
kisebb, mint a szívóüzemű berendezésé, nagyobb Zárt rendszerű berendezést alkalmaznak a mérgező
anyagsűrűséggel dolgozik. Kisebb csőátmérő
Greschik Gyula:
5.121. ábra. Szállítócsigás adagoló (Fuller-csiga)

288. oldal
1 - szállítócsiga; 2 - anyagfeladó tölcsér; 3 _ keverőtér; 4 - zárólap; 5 - szállítólevegő csővezetéke; 6 -levegő-anyag keverék

Greschik Gyula:
poranyagok szállítására vagy gáz szállítóközeg

használatakor. A ventillátor a már anyagot szállított
gázt vagy levegőt csövön visszajuttatja az adagolási
helyre, s így sem a gáz, sem a por nem jut a szabadba.
A berendezések zavartalan működésének
alapfeltétele a szállítandó anyag feladására és
leválasztására szolgáló szerkezetek megfelelő
kialakítása.
Az anyag feladására szívóüzemű berendezésekhez
a szívófejet alkalmazzák (5.120. ábra). A szívófej a
hajlékony szívócső végére van erősítve. A szívófejet
az ömlesztett anyagba süllyesztve, a megszívott
levegő részben az anyaggal, részben a szívócsövet
körülvevő csőgyűrűn, szabályozható nyíláson
keresztül áramlik be. Az anyagon beáramló levegő
magával ragadja a szállítandó szemes anyagot. A
szabályozható nyílás a megfelelő keverési arány
beállítására szolgál.
Szállítócsigás adagoló (Fuller-csiga, 5.121. ábra)
poranyagot (cement, pernye) adagol tartályból nagy 5.122. ábra. Cellás adagoló
nyomású szállítócsőbe. A haladás irányában csökkenő
menetemelkedésű szállítócsiga (1) az anyagot a
tartályból (2) keverőtérbe (3) továbbítja. A csiga
szállítás közben tömöríti is az anyagot oly mértékben,
hogy a nagy nyomású levegő nem juthat a tartályba.
Ha a csiga nem szállít anyagot, egy súlyterhelésű
zárólap (4) akadályozza meg a nagy nyomású levegő
beáramlását a tartályba. A szállító levegő az 5 csövön
érkezik. A keverék a 6 nyíláson távozik, ill. jut az ide
csatlakozó szállítócsőbe.
Cellás adagoló közepes nyomású berendezéseknél
gyakran kerül alkalmazásra (5.122. ábra). Ezek
5.123. ábra. Ciklon
megfelelő megmunkálással légelzáróvá tehetők, ha a

nyomáskülönbség nem haladja meg a ∆p = 50 kPa.
Fordulatszáma 20 ... 60 min-1.
Anyagleválasztás. Az anyag-gáz keverékből az
anyag leválasztására leggyakrabban a ciklont
használják (5.123. ábra). Az érintőirányban érkező
anyaggáz keverék sebessége a keresztmetszet
növekedése miatt hirtelen lecsökken, a nagyobb
fajsúlyú anyagrészecskék a falhoz sodródnak,
sebességüket vesztik, és a leválasztó alsó részébe
hullanak. A ciklon alsó nyílását cellás adagoló
légmentesen zárja le, és egyben lehetővé teszi az
5.120. ábra. Szívófej anyag kiadagolását is. A szállító gáz a ciklon felső
1 - szállítandó ömlesztett anyag; 2 - levegő; 3 - részén függőleges csővezetéken távozik.
hajlékony szívócső; 4 - levegő-anyag keverék
Greschik Gyula:
A leválasztóból kikerülő levegő még finom port és

könnyű anyagrészecskéket tartalmaz, az ezektől való
megtisztítására további, ún. porleválasztó ciklont
vagy textilanyagból készült tömlőszűrőt használnak.
A tömlőszűrők viszonylag rövid idő alatt eltömődnek,
ezeket mechanikus rázással tisztítják.
5.62. Léglazítós szálIítócsatornák
Porszerű, finom szemcsés (cement, nyersliszt,

szénpor stb.) ömlesztett anyag fluidizált állapotban
közel vízszintes lejtőn való szállítására alkalmas a
léglazítós (aerációs) csatorna (5.124. ábra). Az
ömlesztett anyag fluidizált állapotba úgy kerül, hogy
a csatornában elhelyezkedett anyagréteg alá levegőt 5.125. ábra. Léglazítós szállítócsatorna
fújunk. A levegőbefúvás és az anyagszállítás keresztmetszete
különlegesen kialakított szállítócsatornában megy 1 - keramikus lap; 2 - a csatorna felső része; 3 - a
végbe. Ezt a csatornát középen egy porózus csatorna alsó része
(pórusátmérő 40 ... 60 µm) légáteresztő keramikus lap
(1) - vagy helyette alkalmazható textilanyag - két 45. táblázat
részre osztja (5.125. ábra). A csatorna felső részében Aerációs szállítócsatornák energiaszükséglete
(2) a porózus lapon helyezkedik el az ömlesztett Cementszállítási Energiaszükséglet
Csatorna
anyag, amelyet az alsó részbe (3) fúvott levegő a szélesség teljesítmény (kW)
porózus lapon áthaladva, lazít. A lemezcsatornának (m3/h) 4%-os 15 m 25 m 45 m
(mm)
lejtése van (4 ... 6%), az így kialakított lejtőn lejtésnél csatornahossznál
folytonos áramban folyik le a fluidizált anyag, a 125 20 0,63 1,0 1,36
levegő pedig a csatorna tetejére szerelt szűrővásznon 250 40 1,74 1,6 2,2
keresztül a szabadba távozik. 400 80 1,1 2,2 2,9
A léglazítós szállító csatornákat tetszőleges 500 120 1,3 2,6 4,0
hosszúságúra lehet készíteni. 50 ... 200 m-ig
szokásos. A szállított anyag rétegmagassága 5 ... 6
cm, áramlási sebessége va= 1 mis. Az aerációs Cementszállítás esetén a levegőfelhasználás ~1,5
3 2
szállítócsatornák energiaszükségletéről a 45. táblázat m /min/m a porózus lap felületére vonatkoztatva, a
adatai adnak tájékoztatást szükséges levegő túlnyomás 300 ... 500 mm
vízoszlopnyomás.
5.124. ábra. Léglazítós szállítócsatorna vázlata

Greschik Gyula:
Anyag feladása és levétele több helyen is

lehetséges. A csatornába elágazások is iktathatók, és
ívben is vezethetők.
Előnye az egyszerű szerkezet, alacsony
teljesítményszükséglet, teljesen zárt kivitel.
Hátrányaként kell megemlíteni a szállítható
anyagféleségek korlátozottságát.
5.127. ábra. Nyitott hidraulikus szállítócsatorna
5.63. Hidraulikus szállítóberendezések Például 0,5 ... 15 mm szemcseméret esetén v=1,6 ...
4,0 m/s. A szállításhoz szükséges keverési arány
Hidraulikus szállítás esetén a szállítandó szemcsés, Vf
darabos anyagot vízáramban továbbítják. A keverék µ= = 2… 5.
zárt csővezetékben vagy nyitott csatornában Va
szállítható. Vf a szállító folyadék térfogata (m3/s),
Zárt hidraulikus szállítóberendezés vázlata látható Va a szállított anyagtérfogat (m3/s), amely a tömör,
az 5.126. ábrán. A szivattyú (1) nagy nyomású vizet nem pedig az ömlesztett anyagtérfogatot jelenti.
szállít az injektorba (2), ahol a szállítandó anyag A keverék mennyisége
adagolása (3) után a keverék a szállítócsövön (4), Vkev = Va+Vf = Va(1+µ) = Qa(1+ µ)γa (m3/s),
majd a szivattyún (5) át - amely ismét felkavarja a és a szükséges csőátmérő
hosszú, egyenes csővezetékben a szállított anyag-víz 4Vkev
keveréket - végül a hányóra (6) jut. A szilárd anyag D= (m).
halomban marad, a víz pedig a derítőbe (7) kerül, πv
ahonnan szűrőfejen (8) át csővezetékbe, majd egy 1 m3 föld 1 km vízszintes távolságra szállításához 2
biztonsági visszacsapó szelepen (9) át ismét a ... 2,5 kWh energia szükséges.
szivattyúba jut. Nyitott hidraulikus szállítócsatorna egy megoldása
A hidraulikus szállítás jellemző adatai: látható az 5.127. ábrán (Noppen-vályú). A szállítandó
anyagtól függő lejtésben elhelyezett vályúban vezetik
Qa az anyagszállítási képesség (t/h) vagy (kg/s), d a
szemcseátmérő, az anyag-víz keveréket. Helyenként a szállítás
γa az anyag testsűrűsége. irányába nagy nyomású víz belövellésével biztosítják
A gömbnek tekinthető anyagszemcse esési a lerakódásmentes anyagszál1ítást.
sebessége A hidraulikus szállítóberendezéseket a különféle
iparágakban használják, főleg kazánházakban salak,
4 γa −γ f g
ω= * * * d ( m/s ) . pernye elszállítására, bányászatban kitermelt üregek
3 γf Ce tömedékelésére és nagy méretű földmunkák
γf a folyadék fajlagos sűrűsége- (kg/m ),3 gépesítésére. A hidraulikus szállítás előnye a nagy
Ce a szemcse ellenállás-tényezője. szállítóképessége és nagy szállítási távolsága (10 km-
A lerakódásmentes szállítást biztosító ig), viszonylag egyszerű szerkezete és szerelése.
keveréksebesség Hátránya a fagyveszély, a vízben szállítható anyagok
v = (3 … 4)ω (m/s). korlátozott száma és a nagy vízfelhasználás.
5.126. ábra. Zárt hidraulikus szállítóberendezés vázlata

1- szivattyú; 2 - injektor; 3 - a szállítandó anyag tartálya; 4 - szállítócső; 5 - továbbítószivattyú; 6 - hányó; 7 -
derítő; 8 - szűrő; 9 - visszacsapó szelep
Greschik Gyula:
6. RAKODÓGÉPEK
Anyagok továbbítása az anyag tárolóhelyétől a Egyesek az anyagfelvétel és -leadás elvégzésére is

felhasználás helyére három műveletből tevődik össze. alkalmasak (pl. markolós daru, elevátor, szívóüzemű
1. A feladás helyén tárolt anyagot az pneumatikus szállítóberendezés). A legtöbb esetben
anyagmozgató gépre kell helyezni (felrakni). azonban az 1. és 3. alatti műveletek, az anyagleadás
2. Az anyagot a rendeltetési helyre kell és -felrakás (rakodás) gépesített elvégzésére
szállítani. rakodógépet kell alkalmazni.
3. A rendeltetési helyen a szállított anyagot az A rakodógépek általában önjáró, különlegesen
anyagmozgató gépről le kell rakni (kirakodás, ürítés). kialakított anyagmozgató gépek, amelyek néha
Az eddig ismertetett anyagmozgató gépek általában szállítást is végeznek (pl. emelőtargonca). A
a 2. műveletet, tehát a szállítást végzik. Néhány rakodásra kerülő anyag szerint megkülönböztetünk
szállítógép az anyagleadást is elvégzi (pl. darabáru- és ömlesztettanyag-rakodó gépet.
szállítószalag, lengővályú).
6.1. A DARABÁRU-RAKODÁS GÉPEI
A darabáruk sokfélesége, azok alakja, nagysága, áruk sérülését és az anyagmozgatás

anyaga, mérete és súlya szerint eltérő darabjai miatt a balesetveszélyességét.
gépesített rakodása sokáig megoldatlan volt. Az Az egységrakomány-képzés eszközei:
egységrakományok kialakításának bevezetése adott A rakodólap (6.1. ábra) könnyű, rendszerint fából
lehetőséget a darabáruk gazdaságos gépi rakodására. készül. A sík rakodólap egy vagy két síklap, alacsony
oszlopokkal összekötve oly módon, hogy
emelővillával mind a négy oldalról kezelhető.
6.11. Az egységrakomány kialakítása Szabványos méretét az MSZ 9710-78 kötelezően írja
elő (800x 1200 mm). E rakodólap típus teherbírása 10
A darabáruknak nagyobb szállítási egységekké kN (a mozgatóeszköz villáján), ill. 40 kN
való összefoglalása révén előálló meghatározott (halmazban). Az emelővilla bevezetésére szolgáló
méretű és súlyú rakományt egységrakománynak nyílás magassága 100 mm. Rakodólap, fogalom
nevezik. Az egységrakomány méretét a meghatározások MSZ 13 670-75.
szállítóeszközök rakfelületének legjobb kihasználása Oldalfalas rakodólapok fedéllel vagy anélkül
alapján határozták meg. Az egységrakomány készülnek. A felépítmény legalább három függőleges
képzésére általában rakodólapot, különféle alátéteket, falból áll. A falak tömörek vagy rudakból, ill.
tárolóládákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a huzalrácsból
rajtuk elhelyezett darabárunak kézi vagy gépi
eszközökkel történő mozgatását.
A darabáruk egységrakományként való összefogása
lehetővé teszi az egyes darabáruk ismételt
kézbevétele nélkül azok rakodását, szállítását és
tárolását. Továbbá mód nyílik nemcsak egy
termelőüzemen belüli gazdaságos anyagmozgatásra,
hanem üzemek közötti, sőt a termelőüzemekből a
fogyasztóig terjedő összefüggő szállítási lánc
kialakítására. Az egységrakományban végzett
rakodás, szállítás csökkenti a darab-
6.1. ábra. Szabványos fa rakodólap
Greschik Gyula:
(6.2. ábra) kiképzettek lehetnek. A falak kiképzése 2. Közepes szállítótartályok, amelyek névleges
olyan, hogy haImazba rakás esetén a rakományt nem befogadóképessége 3 ... 10 m3 térfogatú. Hazánkban
terheli a felső rétegben elhelyezett rakomány súlya. nem terjedt el a használata.
Az egységládák a termelőüzemen belüli 3. Transzkonténerek, amelyek névleges
anyagmozgatásban kerülnek alkalmazásra. Mérete a befogadóképessége 10 ... 60 m3, keresztmetszetük
nyers anyagok, szerelési anyagok méretétől függ, négyzet 8/X8' (2435X2435mm2), és hosszuk 2 ...
azonban úgy kell meghatározni, hogy a szabványos 12m-ig szokásos. A transzkonténer olyan önhordó,
rakodólap rakfelületét gazdaságosan használják ki alumíniumból vagy acélból készült láda, amelynek
(6.3. ábra). sarkain kapcsolószemek vannak, és kapcsolóelemmel
A szállító tartály az előző egységrakományképző a ládák egymáshoz, vagonhoz, hajóhoz,
eszközök továbbfejlesztésének eredménye. Inkább az rakodógépekhez kapcsolhatók (6.5. ábra). A
üzemen kívüli, a termelőüzem és a fogyasztó közötti konténerekben a darabáruk elzárhatók, szükség esetén
szállítás eszköze. Célja, hogy a benne tárolt árut belsejük klimatizálható.
megvédje minden külső behatástól, és lehetővé tegye Jelenleg az országok közötti szállításokhoz a 200
az esetleges többszöri átrakást, szállítást, tárolást a kN-os transzkonténereket alkaImazzák a
rakomány megbontása nélkül. leggyakrabban. Hazánkban a Magyar Hajó- és
A szállítótartályok befogadóképességük szerint Darugyár 1968-ban megkezdte - külföldi licenc
lehetnek: alapján - a 20'-as 200 kN brutto súlyú
]. Kis szállítótartályok, amelyek névleges transzkonténerek gyártását (6.5. ábra). Ajtajai
3
befogadóképessége 1...3 m közé esik (6.4. ábra). kétszárnyúak, az ajtónyílás majdnem a teljes
Zárt kivitelű, egyik hosszanti fala leszerelhető, fedele keresztmetszetét szabadon hagyja a be- és
részben felemelhető. Futókerékkel van ellátva, kirakodáshoz. Villás targoncával, daruval emelhető.
vontatható, emelővillával vagy daruval emelhető.
Hazánkban a MÁV vezette be.
6.4. ábra. Szállító tartály
6.2. ábra. Huzalrács oldalfal ú rakodólap
6.5. ábra. Transzkonténer (MAGYAR HAJÓ- ÉS

6.3. ábra. Egységláda DARUGYÁR)
Greschik Gyula:
Hat konténer egymásra rakható, ami a tárolótér felvételére, ill. lerakására különleges géptípust
kihasználása szempontjából nagy előnyt jelent. A alakítottak ki, az ún. emelőtargoncákat, amelyek
sarokvasalásai lehetővé teszik, két 20'-as konténer alkalmasak arra, hogy a rakományt a padlóról vagy a
összekapcsolását 40'-as konténerré. egységrakományok talajról felvegyék, szállítsák és szükség esetén több
felvételére, ill. lerakás ára különleges géptípust méter magas halmazba helyezzék.
alakítottak ki, az ún. emelőtargoncákat, amelyek Az alaptípus (6.6. ábra) jellegzetessége, hog ya
alkalmasak arra, hogy a szállított teher súlypontja a rakodás teljes tartama
alatt kívül esik a targonca alátámasztási pontjain. Az
6.12. A darabáru-rakodás gépei emelőoszlop előre-hátra billenthető, ami a
rakodólapok felvételét és lehelyezését megkönnyíti.
Darabáruk egyedi rakodása a horogüzemű daruk A targoncavezető a targoncán kiképezett ülésen ül,
bármelyikével vagy a horogba akasztható gyorsmegfogó és az irányítást kormánykerékkel végzi.
szerkezettel (pl. ollósfogóval vagy emelőmágnessel) A nagy emelésű, villamos hajtású emelőtargonca
rövid idő alatt elvégezhető. két fő szerkezeti része az emelőmű és a
Nagyobb számú darabáru rakodásakor célszerű kocsiszerkezet.
egységrakományt kialakítani. A rakodólapon képezett Az emelőmű hidraulikus működtetésű. Az
egységrakományok emelővilla (1) a vezetőkerettel (2) a mozgó
emelőkereten (3) fel vagy le tud gördülni. A mozgó
emelőkeret az álló oszlopon (4), amely szükség
esetén billenthető, csúszik fel vagy le. A mozgó
emelőkeretet hidraulikus munkahenger emeli vagy
süllyeszti. A mozgó emelőkeret felső kereszttartóján
egy-egy lánckerék van, melyek a mozgó kerettel
együtt mozognak. E lánckerekeken átvetett
hevederes láncok alsó végei az álló oszlop alsó
kereszttartójához, felső végei az emelővilla
vezetőkeretéhez kapcsolódnak. Így amikor a
hidraulikus munkahenger a mozgó emelőkeretet, ill .
lánckerekeket felfelé tolja, a hevederes lánc álló
oszlophoz rögzített ága hosszabbodik, az emelővilla
keretéhez kapcsolódó ága rövidül, és az emelővilla
emelkedik. Süllyesztéskor a mozgások ellenkező
irányúak.
A nagy emelésű targonca emeIési magassága 1,5
... 4 m. Háromrészes teleszkópos oszloppal az
emelési magasság lényegesen növelhető, ugyanakkor
a kis szerkezeti magassága (az álló keret magassága)
lehetővé teszi a használatát alacsony helyiségben is.
A hidraulikus hajtószerkezet a függőleges
emelőmozgáson kívül még két mozgást tud végezni.
Az egyik az álló oszlop billen tése egy alsó csukló
körül. A billentést az oszlop két oldalán elhelyezett
hidraulikus munkahengerek végzik. A másik
mozgással az emelővilla vezetőkeretére felszerelhető
egyes, cserélhető fogókészülékeket hidraulikus
munkahengerek útján működtethetik.
Az emelőtargoncák feladata elsősorban a
rakodólapokon elhelyezett anyagok felvétele,
szállítása, lerakása. Az emelőtargoncák szerkezete
előnyös feltételeket teremtett arra, hogy emelővilla
6.6. ábra. Nagy emelésű, villamos hajtású helyett egyéb különleges tehermegfogó
emelőtargonca (20 kN) szerkezetekkel felszerelve is használhatók legyenek.
1 - emelővilla; 2 - vezetőkeret; 3 - mozgó emelőkeret; E szerkezetek könnyen, gyorsan felszerelhetők, és
4 - álló oszlop ezekkel az emelővillás targoncák alkalmazási
Greschik Gyula:
6.7. ábra. Kiegészítő tehermegfogó szerkezetek emelőtargoncához

a) darugém, horoggal emelhető terhek részére; b) oldalfogó, bálák, ládák felvételére; c) papírtekercsek,
hordók felvételére és fordítására alkalmas fogó; d) ömlesztett anyagok felvételére szolgáló billenőedény
területe nagymértékben bővül. Néhány, gyakrabban igénye nehézkessé teszi az üzemet. Haladási
használt tehermegfogó készülék a 6.7. ábrán látható, sebessége 7 ... 14 km/h.
ezek: horoggal emelhető terhek részére darugém; A belsőégésű motoros targoncák nagyobb
bálák, ládák felvételére oldalfogó; papírtekercsek, sebességükkel és durva üzemi viszonyok közötti
hordók felvételére és fordítására alkalmas fogó-, és alkalmazhatóságukkal tűnnek ki. Hátrányuk viszont
ömlesztett anyagok felvételére szolgáló billenőedény. az üzemeltetésükkel együtt járó zaj és a
Az emelőtargonca hidraulikus berendezéseinek kipufogógázok. Haladási sebességük 10 ... 30 km/h
kapcsolási vázlata a 6.8. ábrán látható. között szokásos. A nagy emelésű emelőtargoncák
Az emelőtargoncák kocsiszerkezetei csak a hajtás teherbírása 5 … 400 kN.
módjában különböznek egymástól. Az emelőtargonca Az alaptípusként ismertetett emelőtargoncának az
hajtása lehet villamos vagy belsőégésű motoros. utóbbi években több továbbfejlesztett változata került
A villamos motoros hajtást a könnyű üzemű zárt használatba. Egyik irányzat célja a közlekedési utak
helyen dolgozó targoncáknál alkalmazzák. Üzemben alapterületének csökkentése. Ennek érdekében
tartási költségük kisebb, élettartamuk nagyobb, mint a rövidebb és fordulékonyabb kocsiszerkezetet
belsőégésű motorosoké, viszont az akkumulátor- alakítottak ki.
telepek energia utánpótlására szolgáló töltőállomások Rövidebbé vált a kocsi a vezetőállásos
üzemeltetése és a jó útburkolat iránti emelőtargoncánál,
Greschik Gyula:
6.8. ábra. Az emelőtargonca hidraulikus berendezéseinek kapcsolási vázlata

1 - olajtartály; 2 - szivattyú; 3 - villamos motor; 4 - biztosítószelep; 5 - szűrő a visszaömlő ágban; 6 -
szeleptömb; 7 - fojtó-visszacsapó szelepek; 8 - emelőhenger; 9 – billentőhengerek; 10 - kettős golyós
visszacsapó szelep; 11 - körfolyam-biztosító szelep; 12 - mennyiségosztó szelep;
13 - fogókészülék munkahengerei; 14 - nyitható visszacsapó szelep; 15 - nyomócsövek; 16 - visszaömlő cső
ezzel kisebb lett a fordulási sugár, és könnyebb a teher súlypontja a targonca alátámasztási pontjain
targoncavezető fel- és leszállása. A gyalogvezérlésű kívül esik. Szállításkor viszont az emelőoszlop
emelőtargoncánál a targoncavezető a targonca mellett behúzásával a teher súlypontja a targonca
vagy mögött haladva, egy vezérlőrúd elfordításával alátámasztási pontjain belül van. Ennek
kormányozza és vezérli a targonca mozgását (6.9. eredményeként az emelőtargonca rövidebb (a villák,
ábra). ill. a teher hosszával) és könnyebb lesz (a nagyobb
A fordulékonyság növelésére a szokásos keréktáv következtében a külön ellensúly elmarad).
négykerekű emelőtargoncákat 12 kN terhelésig Hosszú anyagok (tartók, rönkök, csövek stb.)
háromkerekes kivitelben is gyártják. A háromkerekes mozgatása az eddig ismertetett emelővillás
targoncáknak kisebb a fordulási sugaruk, és targoncákkal meglehetősen nehézkes, és a továbbítás
gyakorlatilag helyben meg tudnak fordulni. is széles közlekedési utakat igényel. Az ilyen terhek
Az emelőtargonca alaptípusának további szállítására az alábbi különleges targoncatípusokat
korszerűsített változatai: használják.
A to1óoszlopos emelőtargonca (6.10. ábra). A A tolóoszlopos oldalvillás targoncánál (6.11. ábra)
billenthető emelőoszlop a kocsi haladási irányában az emelőoszlop a négykerekű kocsin oldalirányban
előretolható. A terhet ugyanolyan módon veszi fel és eltolhatóan van elhelyezve. A két kitámasztórúd
teszi le, mint az alaptípusú emelőtargonca, ekkor a hidraulikus úton végzett leengedése után az
oldalirányban
Greschik Gyula:
6.11. ábra. Tolóoszlopos, oldalvillás targonca
kitolt emelőoszlop emelővillája a terhet fel tudja

emelni és a kocsi rakfelületére helyezni. Teherbírása
20 ... 60 kN.
A portál-emelőtargonca (6.12. ábra) kötegbe
rakott hosszú áruk (fűrészelt áru, hengerelt tartók stb.
szállítására alkalmas. A teher felvételekor a
6.9. ábra. Gyalogvezérlésű emelőtargonca portáltargonca nyitott megfog szerkezettel az alátéten
elhelyezett rakomány fölé áll, ezután a fogószerkezet
pofáit addig közelíti egymáshoz, amíg a perem az
alátét alá nem kerül, majd a rakományt felemelve, azt
a kívánt helyre szállítja és lerakja. Teherbírása 20 ...
400 kN.
Az üzemen belüli anyagmozgatás
racionalizálásánál a gépi hajtású emelőtargoncák
mellett is nélkülözhetetlenek az emelőtargoncák
legegyszerűbb és legolcsóbb változatai, az alacsony
emelési magasságú kézi emelőtargoncák (6.13. ábra).
Ezekkel gyártó üzemekben, raktárakban kisebb
darabok vagy egységrakományok rövid távolságra
gazdaságosan mozgathatók (pl. szomszédos gépek
között). A nagy értékű gépi hajtású emelőtargoncák
mellett azok kihasználtságát növelni lehet azáltal,
hogy a rövid úton végezhető rakodást és szállítást
kézi emelőtargoncával bonyolítják le.
A kézi emelőtargoncák emelővilla-ágának végein
kis átmérőjű támasztógörgők vannak. Az emelővilla
ágai nem szabadon lebegve hatolnak be a rakodólap
alá, hanem a kis átmérőjű villagörgőkre támaszkodva.
Zavartalanul csak ott használhatók, ahol a
rakodólapok alsó felületének olyan nyílásai vannak,
amelyeken keresztül a villagörgők a padlón
gördíthetők.
6.10. ábra. Tolóoszlopos emelőtargonca A kétágú villa a rakománnyal együtt hidraulikus
úton, a vonórúd szivattyúzó mozgatásával, nagy
áttétellel emelhető fel kb. 100 mm-rel. Ez elegendő a
rakodólapok olyan mérvű felemelésére, hogy azok
továbbít-
Greschik Gyula:
6.12. ábra. Portál-emel6targonca
gépekkel, az ún. raktári felrakó gépekkel történik

[MSZ 6716]. Természetesen az egy-egy raktárban
tárolt, rendszerint igen sokfajta árut csak akkor lehet
egyöntetűen kezelni, ha azok azonos méretűek,
például rakodólapokon kialakított
egységrakományok.
Eleinte a futódaru és a villás emelőtargonca
szerkezeti elemeiből kialakult, darupályán vagy függő
sínpályán futó rakodódaru vagy rakodó futómacska
szolgált a rakodás elvégzésére. E daru futómacskája
egy oszlopra elforgathatóan van felszerelve, amely
oszlop függőlegesen mozgó emelővillás kocsit vezet
(6.14. ábra). A felrakódaru pályája lehet az
állványokon elhelyezett is (6.15. ábra). A raktári
állványok magassága az alkalmazásra kerülő villás
rakodógéptől függ. Szinten járó villás
emelőtargoncával vagy raktár padlószintről kezelt
felrakódaruval kb. 5 m magasságig lehet rakodást
végezni.
Különleges kialakítású - a tetőszerkezetig felnyúló
6.13. ábra. Kézi emel6targonca hidraulikus és azt is hordozó magas állvánnyal - az ún.
emel6szerkezettel magasraktár. A magasraktári felrakógép kezelése az
emelővilla mögött elhelyezett és azzal együtt mozgó
hatók legyenek. A vízszintes irányú mozgatást kezelőfülkéből történik. A nagyobb polctávolságok
lehetővé tevő kerekek közül két nagyobb átmérőjű a miatt a felrakógép mozgási sebességei nagyobbak, az
vonórúd alatt és kettő a villa végei alatt helyezkedik emelési sebesség 20 ... 25 m/min, a vízszintes irányú
el. haladási sebesség, tekintettel a nagy raktárak hosszú
A rakomány továbbításakor annak súlypontja a folyosóira, 50 ... 100 m/min. A polchoz való pontos
kerekek által képezett négyszögön belül helyezkedik beállás érdekében két sebességű hajtást alkalmaznak;
el. A rendeltetési helyre érve, a munkahengerből az a polchoz közeledve, lényegesen kisebb, finom
olaj szelepen át történő kieresztésével a rakomány sebességre lehet a mozgást átkapcsolni mind a
lehelyezhető. Teherbírásuk 20 kN-ig terjed. függőleges, mind a vízszintes irányú mozgatás esetén.
Nagy forgalmú darabáruraktárak gazdaságos A magasraktárakban alkalmazott, alul két sínen futó,
üzeme csak nagyfokú gépesítéssel, az ún. gépesített felül egy sínnel vezetett (vagy fordított elrendezéssel)
magasraktárakkal valósítható meg. Az ilyen karcsú, két merev oszlopú raktári felrakógéppel 25 m
raktárakban a különféle tárolt áruknak mind az magas raktártér is kiszolgálható (6.16. ábra). Ez
állványokon való elhelyezése, mind az onnan való utóbbi három ábra szemléletesen mutatja a fejlődési
kihozatala erre a célra szerkesztett különleges irányt a növekvő
Greschik Gyula:
raktártérfogat kihasználása érdekében. A raktári

felrakógépek automatikus vezérléssel is elláthatók, a
kijelölt állványrekeszt a legrövidebb úton
önműködően érik el, és berakodnak, vagy kiürítik azt.
Előfordul, hogy egyes raktárakban, mint pl. tartalék
alkatrész-, előkészítő-, elosztó raktárban a
6.
raktárállványokon elhelyezett egységek helyett
14. ábra. Darupályán futó rakodódaru
azoknak csak egy része, vagy néhány darab kivétele
szükséges. E művelet a komissiózás, azaz egy
rendelés vagy küldemény összeállításához több kis
tételbőI álló áruk összegyűjtése.
A komissiózás célszerű elvégzésére komissiózó
gépet használnak, amelynek kezelője egy üres
gyűjtőládát a gép emelővilIájára vagy asztalára
helyezve, az egyes tételek tárolópolcait felkeresi. A
6.15. ábra. Állványon futó felrakógép kívánt tételeket a tárolópoIcon levő rakodólapról
kézzel a gyűjtőládába áthelyezi. A kézi rakodás
megkönnyítésére az asztal magassága állítható ..
A legrégebben tárolt áru legkorábbi kiadásának
(first in-first out) igénye előtérbe hozta az áramló
raktározást. Az áramló tárolás a darabáruraktárban
görgős tárolóállványok alkalmazásával valósítható
meg (6.17. ábra). A tárolórekesz padlója 2° ... 5°
lejtésű görgő- vagy tárcsapálya. A görgőpályán
elhelyezett rakodólap vagy tartály a gravitáció
hatására a feladási oldaltól a kivételi oldal felé gördül
a lejtőn addig, amíg az előtte álló rakodólapba vagy a
pályát határoló reteszbe nem ütközik.
6.16. ábra. Padlószinten járó, felül vezetett Az áramló tárolás előnye:
magasraktári felrakógép 1. Az árufeladás mindig ugyanazon a helyen
történik. Innen a tárolt áru önműködően halad a
felhasználási oldal felé.
2. Mindig a legrégibb áru kerül felhasználásra.
3. A raktárállomány könnyen ellenőrizhető.
Hátránya: a görgők miatt sokkal költségesebb az
egyszerű állványhoz képest.
Az áramló tárolás lehetőséget ad a nyilvántartás
gépesítésére, sőt a raktárüzem teljes automatizálására,
az áru átvételétől az áru kiadásáig.
A nagy tömegű és méretű transzkonténerek
mozgatására, rakodására nagy teherbírású, különleges
kialakítású anyagmozgató gépek kerülnek
alkalmazásra.
Feladatuk szerint két csoportba sorolhatók:
1. Konténerrakodás hajó, vasút, közút és
tárolótér között.
2. Konténer tárolásával kapcsolatos rakodások. Az
.17. ábra. Görgős tárolóállvány vázlata 1. alatti rakodásra általában konzolos bakdarut
A metszet: rakod61ap alátámasztása cs6görgővel alkalmaznak, a hajó fölé kinyúló konzollal.
B metszet: rakod61ap alátámasztása tárcsás görgővel Teherbírásuk 300 .. .400 kN.
A daru elvi felépítése hasonló az ismert bakdaru
vagy rakodóhíd felépítéséhez. Lényeges eltérés a
futómacska emelőszerkezetében van. A több dobos e
Greschik Gyula:
6.18. ábra. Félautomata konténeremelő keret (MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR)

Greschik Gyula:
emelőmű egy különleges emelőkeretet (spreader) A kiköt6 területén belüli konténer-szállítás és -

mozgat, amely a különböző méretű rakodás gépesítése igen fontos része a
transzkonténerhosszakhoz illeszthető (6.18. ábra). A konténerszállítás folyamatának. Az itt alkalmazott
keret sarkaiban ágyazott 4 db kalapácsfejű csavar rakodógépek igen változatos kialakításúak, általában
formájú forgózár a konténerláda sarkain levő kötetlen pályás úton mozgathatók, és túlnyomóan
emelőszembe (lásd 6.5. ábrán) kapcsolódik, és a hidraulikus működtetésűek. Az eddigiekben e
forgózár hossztengelye körüli forgó mozgással tankönyvben ismertetett rakodógépek közül a
rögzítődik. Vezetékek könnyítik meg az emelőkeret transzkonténerek mozgatására használatos géptípusok
pontos felhelyezését a konténerre. Az emelőkeret a 6.12. ábrán bemutatott portáleme16targonca, a 4.64.
sarkain levő kapcsolóelemek rákapcsolása lehet kézi ábra szerinti gumikerekes bakdaru, konténer-
vagy gépi megoldású. Az emelőkeret lehetővé teszi a emel6kerettel kiegészítve.
konténerek gyors és biztonságos megfogását.
6.2. ÖMLESZTETT ANYAGOK RAKODÁSÁNAK GÉPEI
Az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló gépek a A serleges rakodógépek főbb műszaki jellemz6i:
beépített szállítógép üzemét61 függ6en folyamatos
vagy szakaszos üzemű rakodógépekre oszthatók. rakodási teljesítmény 30 ... 120 mS/h
Közös jellemvonásuk, hogy kis szintkülönbségek az anyag max. szemnagysága 40 ... 60 mm,
mellett végzik a rakodási munkát. a szállítószalag szokásos hossza 4 ... l0m.
A marójejes rakodógépnél (6.20. ábra) az anyag

6.21. Folyamatos üzemű rakodógépek felvételét a marófej végzi. A rakodógép hossztengelye
irányában elhelyezett cs6 (1) végén kanalak (2)
A serleges rakodógép (6.19. ábra) olyan folytonos vannak. A kanalak a cs6 tengelye körül forognak. Az
üzemű rakodógép, amelynél az ömlesztett anyag anyagba merítve megtelnek, és a cs6 fels6 részén levő
felvételét serleges elevátor végzi. A serleges elevátor nyíláson át a cs6 belsejében elhelyezett
(1) ferde elrendezésű (kb. 60°), gravitációs ürítésű. A szállítószalagra (3) ürítik tartalmukat. A
serlegek jó töltési fokának elérése végett az elevátor szállítószalagról egy rakodószalagra (4) kerül az
alsó tengelyének kétoldali meghosszabbításában egy- anyag. A második szalag vízszintes és függőleges
egy 2 ... 3 menetű szállítócsigát (2) alkalmaznak. tengely körül emelhető és elforgatható. Így a
Ezek a csigák az elevátor serlegei által elszállított szállítójárműre irányítható, és az anyag a gépből
anyag helyébe új anyagot• terelnek. Az elevátor a kirakható.
szállítócsigával együtt egy egységet képez, és a gép A rakodást végző szerkezeti részek lánctalpas
alvázára támaszkodik. Szállításkor az elevátort aljkocsin függőleges tengely körül forgatható vázon
hidraulikus munkahengerek (3) emelik fel. vannak elhelyezve. A lánctalpas futómű az egész gép
Az elevátor által felemelt anyagnak a helyzetváltozását teszi lehetővé. A gép egyes
szállítójárműhez való továbbítását rendszerint mozgatóműveit villamos motorok hajtják. A gép
gumihevederes szállítószalag végzi (4). A kezel6je a gép oldalán elhelyezett kezel6fülkéből
kihordószalagot függ6leges tengely körül a leadási működteti a rakodógépet.
helyhez lehet forgatni és hidraulikus (5) vagy A marófejes rakodógép f6bb műszaki adatai: a
mechanikus működtetésű emel6vel a szállító jármű rakodási teljesítmény 30 ... 90 m3/h között szokásos,
magasságához lehet beállítani. az anyag max. szemnagysága 120 mm.
Az elevátor és a kihordó szállítószalag a
kocsiszerkezeten helyezkedik el. Ezen van még a
hajtómotor és a vezetőülés is. A rakodógép hajtására
általában Diesel-motoros áramfejleszt6t alkalmaznak.
A kocsiszerkezet lehet lánctalpas vagy gumikerekes.
Greschik Gyula:
6.19. ábra. Serleges rakodógép

1 - serleges ferde elevátor; 2 - szállítócsiga; 3 - hidraulikus munkahenger; 4 - gumihevederes szállítószalag;
5 - rakodószalag felfüggesztése
Greschik Gyula:
6.20. ábra. Marófejes rakodógép

303. oldal
1 - csőváz; 2 - kanál; 3 - gumihevederes szállítószalag; 4 - rakodószalag

Greschik Gyula:
6.21. ábra. Harácsolókarú rakodógép

Greschik Gyula:
A harácsolókarú rakodógép (6.21. ábra) az

anyagfelvételt ún. harácsolószerkezettel végzi. A
harácsolószerkezet az anyagot két vagy több,
felváltva az anyagba hatoló acél kar segítségével
továbbítja a szállítógépre. A harácsolószerkezet karja
az emberi kéz gyűjtő mozgásait utánozza. A
harácsolórakodónál a harácsolókarokat egy-egy 6.22. ábra. Géplapát
forgótárcsa kerületén levő és a harácsolókar középső
részéhez kapcsolódó hajtócsap mozgatja. A kar
harácsoló mozgását a felső végéhez csuklósan
kapcsolódó lengőkar biztosítja. A harácsolószerkezet
ferde lemezen helyezkedik el. A ferde lemezt a gép az
anyagba tolja, majd a harácsolószerkezet a felvett
anyagot a lemezen a szállítógépbe tereli. A
szállítógép lehet gumihevederes szállítószalag vagy
kaparószalag.
A 6.21. ábrán bemutatott rakodógép anyagszállító
gépe egy kaparószalag. Ez acéllemez vályú, amelynek
közepén végtelen lánc mozog. A láncra, a haladási
irányra merőlegesen kaparó karokat erősítenek,
amelyek az anyagot a harácsolószerkezettől a vályú
ledobóvégéig továbbítják.
A harácsolókarú rakodógép alj kocsija a folytonos
üzemű rakodógépeknél általában alkalmazott 6.23. ábra. Lapát egy villamos vezérlésű géplapát-
lánctalpas vagy gumikerekes kocsi. A berendezéshez
harácsolószerkezet emelését, süllyesztését, az
anyagtovábbító szerkezet emelését, süllyesztését és lapát anyagot mozgat. Ha a kezelő a lapátot hátrafelé
forgatását hidraulikus munkahengerekkel végzik. viszi, akkor a tengelykapcsolót előzőleg oldja. így a
E rakodógép eredetileg a bányabeli fejtési rakodás kezelő a vonókötelet a szabadon futó dobról le tudja
eszköze volt, innen ered az alacsony szerkezeti gombolyítani. A szabadon futó dob megszaladását
magassága. Szabadtéri tárolókon szén felszedésére is egy beállítható fék akadályozza meg, így a vonókötél
használják. Hazánkban gyártják. meglazulása elkerülhető.
Rakodási teljesítménye kb. 50 ... 60 m3/h. A géplapátot a tengelykapcsoló működtetésével
lehet vezérelni. Kétféle rendszer alakult ki, a
6.22. Szakaszos üzemű rakodógépek villamos, és a mechanikus vezérlési rendszer. A
korszerű géplapátok villamos vezérlésűek, ezeknél
mágneses tengelykapcsolót alkalmaznak. Vezérléskor
Az ömlesztett anyagok szakaszos üzemű a kezelő a géplapát fogantyúján levő nyomógombos
rakodógépei általában tárolótéren vagy a kitermelés kapcsolóval zárja vagy nyitja az elektromágnes
helyén halomban álló, ömlesztett anyagok áramkörét. A kapcsolótól a csörlőn levő mágneses
szállítóeszközre vagy szállítógépre való felrakását tengelykapcsolóhoz a működtető áramot a vonókötél
végzik, kiküszöbölve a fárasztó kézi rakodást. belsejébe helyezett két hajlékony vörösréz éren
A legegyszerűbb rakodógép a géplapát, főleg vezetik.
vasúti kocsiban érkező ömlesztett anyag kirakásához A lapát (6.23. ábra) acéllemezből hegesztett,
használják (6.22. ábra). Fő részei: a kötélcsörlő és a amelyhez alul szemeslánc-bekötéssel kapcsolódik a
lapát. Működésekor a kézzel vezetett lapát (tolólap) a vonókötél. Két fogantyúval irányítja a kezelő a
csörlő irányába tud anyagot mozgatni. A kötélcsörlő lapátot. Villamos vezérlés esetén a jobb oldali
fő része a vonókötél felcsévélésére szolgáló dob, fogantyÚ1l van a csörlőt működtető kapcsoló.
amely 30 ...40 m sodronykötél felvételére alkalmas. Különféle anyagokhoz az anyag szemnagyságától
A hajtómotor fogaskerekes hajtómű közvetítésével vagy egyéb tulajdonságaitól függően különböző alakú
hajtja a dobot. A dob és a hajtómű között oldható lapátot célszerű használni a legnagyobb lapátolási
tengelykapcsoló van. Ez a tengelykapcsoló bekapcsolt teljesítmény eléréséhez.
állapotban van, ha a csörlő felcsévéli a kötelet, ill. a
Greschik Gyula:
A géplapát csör1őit csőből készült szánkószerű szál1ítójárműhöz halad, és a lapátot megbillentve,

alvázra vagy gumikerekes szállítókocsira szerelik. A annak tartalmát a járműbe üríti.
csörlőket üzemeltetés előtt rögzíteni kell, hogy a A forgórakodók a homlokrakodóktól csak annyiban
vonókötél helyükről el ne mozdítsa őket. különböznek, hogy a lapát a mozgatószerkezetével
A géplapátok főbb műszaki adatai: együtt még függőleges tengely körül is, a haladási
rakodási teljesítmény kb. l0m3/h, iránytól jobbra és balra kb. 900-kal el tud fordulni.
(10 m szállítási út esetén) Ezért az aljkocsi kevesebb mozgással tudja a rakodást
vonóerő tartós terhelésnél 2 … 5 kN elvégezni.
kötélsebesség 0,6 … 0,8 mis, A fej feletti rakodó lapátja pedig függőleges síkban
kötélhossz 30 … 45 m, mozog, az alj kocsi előtt veszi fel az anyagot, és a
motorteljesítmény 1,5 … 5,0 kW, rakodógép felett átemelve, annak túlsó oldalán tudja a
tömeg 150 … 500 kg. lapát tartalmát a szállítójárműbe üríteni. Így a fej
felett rakodó gép a homlokrakodónál kevesebb, a
A géplapátok használata legjobban a finom forgórakodóval kb. azonos aljkocsimozgás mellett
szemcsés és törésre nem kényes anyagoknál (homok, tudja a rakodási munkát elvégezni. Az aljkocsi
kazánszén, kavics, gabona, műtrágya stb.) vált be; de gumikerekes vagy lánctalpas lehet.
használják nagyobb szemnagyságú anyagoknál (pl. A korszerű lapátos rakodógépek lapátmozgató
brikett, burgonya, cukorrépa stb.) is. szerkezete hidraulikus működtetésű, síkbeli csuklós
A lapátos rakodógépeket ömlesztett anyagok rúdszerkezet.
szállítóeszközre (gépkocsi, vagon stb.) vagy A rakodási munkához a szállítási feladat
szállítógépre való rakodására használják. Részei a nagyságától és a rakodott anyag minőségétől függően
rakodólapát a mozgató szerkezettel és az aljkocsi, könnyű, középnehéz és nehéz lapátos rakodógépeket
amely a rakodás alatt helyzetváltoztatásokat tesz használnak.
lehetővé. A lapátos rakodógépeket a lapát mozgási A középnehéz rakodógépek jellemző műszaki
lehetőségei szerint csoportosíthatjuk: homlok-, forgó- adatai:
és fej felett rakodókra. a lapát űrtartalma 0,8 ... 1,5m3
A homlokrakodók rakodó lapátja a kocsiszerkezet max. szállítási sebesség 20 .:.60 km/h
előtt függőleges síkban tud mozogni (6.24. ábra). vágóerő 50 … 88 kN,
Először a talajszintig leeresztett lapáttal halad az emelőképesség 45 … 80 kN,
anyagba, és megtölti á lapátot. Majd a lapátmozgató ürítési magasság 1800 … 3500 mm,
szerkezet kiemeli a lapátot az anyagból és felső motorteljesítmény 60 … 130 kW
helyzetbe emeli. Utána felemelt lapáttal a
A kanalas kotrót (exkavátor) elsősorban
földmunkák végzésére, továbbá bányászatban érc és
szén kitermelésére és rakodására használják (6.25.
ábra). Már a múlt században is alkalmazták. Azóta
fokozatosan fejlesztették ki e géptípust a mai
formájára. Különféle kiegészítő felszereléssel
sokoldalúan felhasználható. Gyakrabban használt
kiegészítő részei a hegybontó kanál, vonóköteles
kotróláda, daruhorog, kétkötélrendszerű markoló stb.
A felsorolt kiegészítő szerszámok rakodási munkák
elvégzésére is alkalmasak. Leggyakrabban használt
rakodó szerszám a hegybontó kanál.
A kanál hegesztett, amelyre mangánacél
tépőfogakat szegecseléssel vagy csavarozással
erősítenek fel. A kanál alját nyitható fenékajtó zárja
el. A kanál ürítésekor a fenékajtót a kezelő nyitja. A
kanál a kanálszárra mereven van rögzítve.
Munka közben a kanállal három mozgást kell
6.24. ábra. A homlokrakodó rakodási műveletei végezni (6.26. ábra): billenés a gémen levő
a) a lapát megtöltése; b) a telt lapát kiemelése; e) a billentőhüvely forgáspontja körül, a kanál szár ki- és
lapát kiürítése betolása
Greschik Gyula:
6.25. ábra. Kanalas kotró (exkavátor)
(5) kapcsolódik. A fogaskerekeket a gépi

berendezésről hajtólánccal (6) lehet forgatni. A forgó
fogaskerék a forgásiránytól függően a fogaslécet a
kanálszárral, ill. kanállal kitolja vagy visszahúzza a
billentőhüvelybe. A fenékajtó kötéllel nyitható (7).
Tehát ennél a rendszernél két kötél, egy kanálbillentő
és egy fenéknyitó kötél szükséges a kanál
mozgatásához.
A kanalas kotró gépi berendezése a forgó alvázon
levő gépházban van elhelyezve. A hajtóenergiát
általában Diesel-motor szolgáltatja.
6.26. ábra. Fogasléces kanálmozgató szerkezet A munkavégző szerszámokat rendszerint kötelek
vázlata működtetik, ezért a hajtómotor, fogaskerekes
1 - kanál; 2 – billentőkötél; 3 - kanálzár fordulatszám-csökkentő hajtóműveken át, a
fogasléccel; 4 - billentőhüvely; 5 - fogaskerék; 6 - különböző kötelek felcsévélésére alkalmas csörlőket
hajt61ánc; 7 - fenéknyit6 kötél hajt. A csörlők és hajtóművek között beépített súrlódó
tengelykapcsolókkal lehet a szükség szerinti csörlőt
a gémen levő billenőhüvelyben és a fenékajtó működésbe hozni.
mozgatása. Az előzőekben ismertetett mozgásokon kívül a
A kanál billentését (1) a szájnyílás felső részéhez rakodás célszerű elvégzéséhez a kiegészítő
kapcsolódó billentőkötél (2) végzi. Ez a kötél berendezéseket mozgató gépi részeket a forgó
szolgáltatja egyébként az anyag felvételekor a alvázzal együtt függőleges tengely körül is kell
kanálnak az anyagba hatolásához szükséges vágóerőt. forgatni. Ezt a forgó mozgást a királycsappal
A kanál ki és betolásának működtetésére kétféle központosan vezetett kúpos görgőkre, ill. körsínre
módszer szokásos: a fogasléces vagy a vonóköteles. támaszkodva a forgatómű biztosítja, hasonlóan a
Fogasléces mozgatás esetén a kanál szár (3) alsó tárcsás forgódaru forgáshajtásához. Újabban a
részére fogaslécet szerelnek, amelyhez a királycsap és a görgők helyett az exkavátoroknál is
billentőhüvely (4) forgástengelyén levő fogaskerék kettős golyóskoszorút alkalmaznak (1. 4.54. fejezet).
Greschik Gyula:
Az aljkocsi általában lánctalpas, ritkábban

gumikerekes [utóművű, az utóbbit csak kisebb
exkavátor oknál alkalmazzák.
A kezelő a [orgóvázon elhelyezett kezelőfülkéből
mechanikus, hidraulikus vagy pneumatikus
vezér1őszerkezetek útján működteti az egyes
mozgásokat.
Gyakrabban alkalmazott kanalas kotrók néhány
jellemző műszaki adata:
a kanál űrtartalma 0,25 .. ,2,0 m3,
kanál kinyúlás 450-os

gémállásnál 5,0 ... 12,0 m, 6.27. ábra. Exkavátorok rakodási teljesítményének
tájékoztató értékei a) hegybontó kanalas üzemben; b)
emelési sebesség 0,4 ... 0,5 m/s, markolóüzemben;
1 -laza talajban; 2 - közepes talajban; 3 - nehéz
haladási sebesség 0,3 ... 0,9 m/s, talajban; 4 - sziklás, köves talajban
motorteljesítmény 30 ... 150 kW, Az exkavátorok teljesítőképességéről a 6.27. ábrán

közölt diagramok adnak tájékoztatást. Az aj alatti
talajnyomás a lánctalpon 60 ... 120 kPa, diagramok hegybontó kanalas üzemben, a b J alattiak
markolóüzemben, 1. laza, 2. közepes, 3. nehéz
tömeg 100 ... 800 kN. talajban, 4. sziklában, kőben elvégezhető közepes
teljesítményeket ábrázolnak.

Greschik Gyula - Anyagmozgató Gépek

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Greschik Gyula - Anyagmozgató Gépek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Greschik Gyula:

Anyagmozgató gépek 21. oldal

2. AZ ANYAGMOZGATÓ GÉPEK ELEMEI

2.1. ábra. A kötélverőgép vázlata

Az egyszer sodort kötél abban különbözik a

2.5. ábra. Zárt kötél

és egymás mellett való jó illeszkedésük biztosítja, a

a daru teherbírásának teljes kihasználásával, nagy 3. táblázat

A daru megnevezése és szerkezettel, 186 huzalból (MSZ 15828).

9 0,40 30,6 0,29 4850

14 0,63 69 0,65 II 000

7. táblázat méretezzük, és a szabványban előírt korong-, ill.

teher 5 %-át meg nem haladó tömegű horogszerkezetet. 9. táblázat

8. táblázat A nem forgásmentes, Rm = 1570 N/mm²

Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

186 szál huzalból

246 szál huzalból

216 szál huzalból

amikor a kötél az ékhatás következtében még

A kötél vége vagy kötélhez, vagy

2.10. ábra. Kötélszív

2.14. ábra. Szorítókengyel

2.15. ábra. Szorítókengyellel rögzített kötélhurok

való bekötését mutatja. A kötél végét a kúpos

A kenderkötelek gyengébb mechanikai

érzékeny. Rendszerint 3 pászmából fonjak (2.16. A kenderkötelet átnedvesedés elleni védelem

A láncok csuklósan egymás után kapcsolódó

Hátránya a viszonylag nagy tömege, érzékenysége

hüvely között ébredhet. A lánchüvelyre kívülről

2.20. ábra. Peremes-futógörgős hevederes

beépítésre. Gépi hajtásnál minimálisan 5-szörös a

2.25. ábra. Kardáncsuklós vonólánc

2.24. Szétszedhető vonóláncok

elfordulás ellen rögzítik, a másik végét pedig

2.30. ábra. Csuklós acé1csapos lánc

2.28. ábra. Temperöntésű csuklós lánc Kovácsolt (sajtolt) vonólánc. A kovácsolt

2.31. ábra. Kovácsolt vonólánc

terhelhetőségét korlátozza. A sajtolt és kovácsolt

A hevederek legáltalánosabb alkalmazási területe valamint a dobokkal és görgőkkel való súrlódása

Gumihevedernek nevezünk minden, a

Szakadási nyúlása 630 5 4 3

A hevedernyúlás értékei: A terelődobok min. átmérője pamutbetétes

növelése, vagy a hevederhajtás megváltoztatásával

amelyeket a súrlódóhajtás esetén szükséges nagy

2.4. A HAJLÉKONY VONÓELEM VEZETÉSÉNEK

A vonóelem általában egyenes és íves Anyaggal terhelt vonóelem ellenállása

2.41. Egyenes pályán mozgó vonóelem

Kaparó és csúsztató rendszerű szállítógépeknél, ahol szembeállítani a tiszta, pormentes darabáruraktárban

A vonóelem irányváltoztatása kötélkorongok,

A kötélkorong átmérőjét a kötél méretezésekor Legegyszerűbb a 2.44/a ábra szerinti horony,

2.44. ábra. Szemes lánc terelőkorongjának

2.45. ábra. Lánckerék csapos lánchoz

2.42. ábra. Hegesztett 2.43. ábra.

2.46. ábra. Motolla

munka nem térül vissza teljes egészében. Hasonlóan

2.48. ábra. Láncterelés vázlata

A µl súrlódási tényezőt igen óvatosan annak

bevezetett munkához való viszonyával.

2.50. ábra. Tehersüllyesztés álló koronggal

korongra felfutó kötélágat feszítő erő kisebb mint a

A kötél vezetés hatásfoka pedig:

Csapágy Hordkötélágak száma (z)

hordkötélágak számára (z=2-6). Iker-kötélcsigasorok

2.44. Az íves pályaszakaszok ellenállása

Fm = c1 c2 F0 = 0, 85 1, 00 172 = 1 18300 1