Zsaluzas Vasalas

Zsaluzó, vasalási munka
1
ZSALUZÓ, VASALÁSI MUNKA
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET
Generálkivitelezéssel foglalkozó cégük megbízást kapot egy családi ház építésére. Az

alapozási munkákat már elvégezték.
A lábazat vasbetonból készül. Feladatuk a lábazati zsaluzat elkészítése, illetve a vasalás

összeszerelése, zsaluzatba helyezése, majd a betonozási munkák elvégzése.
A megfelelő szilárdság elérése után, a zsaluzat eltávolítása.
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
1. ZSALUZÁS
A beton és vasbeton építés egyik legfontosabb segédeszköze, építési segédszerkezete a
zsaluzat.
A zsaluzat készítésének célja, hogy az esztétikai, erőtani és technológiai szempontok

figyelembevételével a tervezett szerkezet geometriáját megadja biztosítva, hogy a kezdetben
képlékeny beton tervezett formájában megszilárduljon.
A képlékeny betonnal közvetlenül érintkező zsaluhéj nemcsak a szerkezet geometriáját

határozza meg, hanem lehetőséget teremt a beton felületének mélységben történő
tagolására is, így a zsaluzat a közvetlen esztétikai, építészeti eszköztárnak is része lett.
A vasbetonépítés három munkafolyamata közül - zsaluzás, vasszerelés, betonozás - a

zsaluzás, állványozás igényli a legnagyobb munkaráfordítást.
Zsaluzatok:
A zsaluzatok alapvető feladata a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása, a

forma és a méreték - mérettűrési határok közötti - megtartása a betonozás ideje alatt, és a
beton kellő mértékű megszilárdulásának időtartamára.
A kellő mértéket az úgynevezett "zöldszilárdság" éri el, amely az adott körülmények közötti
kizsaluzhatósághoz elegendő (a szerkezet már képes megtartani saját önsúlyát, de még nem
terhelhető).
2
Zsaluzatokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények:
- forma és mérettartás, vagyis a kellő merevség

- szilárdság és a helyzeti állékonyság
- technológiailag helyes - például szétosztályozódás-mentes - bebetonozhatóság
- könnyű és roncsolás mentes - úgy a kizsaluzandó szerkezetek, mint a zsaluzóelemek
tekintetében - kizsaluzhatóság
- lehetőség szerinti többszöri felhasználhatóság, tipizálhatóság
Zsaluzatok elemei:
- Zsaluhéj: a beton felülettel érintkezik és megadja annak formáját/alakját

- Merevítő bordák: a zsaluhéjat fogják össze
- Kaloda: a zsaluzat mérettartását biztosítják
- Átkötések
A zsaluzatot érő erőhatások:
- friss beton súlya és/vagy hidrosztatikai nyomása

- munkások és munkaeszközök dinamikus hatása
- tömörítésből adódó dinamikus hatások
A helyesen kialakított és méretezett zsaluzat és támasztó állványzata (-i) a rájuk ható

terheket biztonságosan és káros alakváltozások nélkül képesek elviselni.
1.HAGYOMÁNYOS SZERKEZETEK ZSALUZATAI

Az egyedi jellegű beton és vasbeton szerkezetek hagyományos építésénél leggyakrabban a
fát alkalmazzák. A felhasznált fa - legtöbbször fenyő fűrészáru - legalább II. osztályú
legyen.
Hagyományos zsaluzatok elemei:
Fából készült zsaluhéjak:
- A fából készült zsaluhéjak általában többször felhasználhatóak, visszanyerhetők.

- Zsaluhéjként leggyakrabban 24 mm vastag gyalulatlan ("szőrös") deszkát használnak.
- A deszka lehetőleg 12 cm-nél szélesebb ne legyen, mert a nedvesség hatására
vetemedik és ismételt felhasználásra alkalmatlanná válik.
- A deszkából készült zsaluhéj - elemek között 2 mm hézagot szükséges hagyni, mert
a fa a nedvesség hatására a térfogatát növeli.
- A zsaluhéj simaságát fokozni lehet gyalulással, fémlemez, műanyaglemez borítással
vagy rétegelt lemez felhasználásával.
- A gyalult zsaluzati deszkaelemeket szükség esetén hornyos-eresztékes kapcsolattal
és a széleken hidegen alakított fémszegéllyel készítik.
3
- Korszerű anyagfelhasználás jellemzi a műfa zsaluhéjakat, (például a hazai BUFA

rétegelt lemez belső rétegei cserfából, a külsők bükkfából állnak, rétegszáma 14-17,
ragasztó alapanyaga vízben oldhatatlan műgyanta, táblamérete 125x300 cm, vágási
felületét a beépítés előtt vízálló gyantával kell bevonni).
- A fa zsaluhéjakat a betonozás előtt be kell nedvesíteni, vagy zsaluleválasztó
bevonattal szükséges ellátni.
Pillérek zsaluzata
A négy- vagy sokszög keresztmetszettel készülő pillérek
- kisméretűek (45 cm-nél kisebb), vagy

- középméretűek (60 cm körüli), vagy
- nagyméretűek (60 cm-nél lényegesen nagyobb) lehetnek.
A pillérek zsaluzatát, a betonnal érintkező zsaluhéját - a befoglaló és betoldó táblákat - az

ácstelepen előregyártják úgy, hogy a deszka-sorozat elemeit hevederekkel fogják össze kb.
50 cm-ként, ezekre a hevederekre ülnek fel a pillér geometriáját adó, a beton hidrosztatikai
nyomását és a tömörítésből adódó dinamikus erőket felvevő, a pillér méretére jellemző
kalodák.
4
1. ábra Hagyományos pillérzsaluzatok 1
1 Forrás: sze.hu/~nemethgy/zsaluzatok
5
A kaloda helyzetét tekintve lehet:
- talpkaloda
- közbülső kaloda
A talpkaloda általában erősebb anyagból - pallóból, gerendából készül és a feladata, hogy a

pillér helyét pontosan, elmozdulás mentesen rögzítse. A közbülső kalodákat 50-60 cm, alul
30-40 cm, a felül pedig 60-80 cm távolságban kell elhelyezni.
A kisméretű pillér kalodája négy darab 10 cm széles, egymásra szegezett deszkából-, a

középméretű kaloda két darab zárléc két deszka fogópár szegezéssel kialakított
kapcsolatával, míg a nagyméretű pillérek kalodája 10/10-es fűrészelt fából , csavarozott
kötéssel készülhet.
A pillérek kalodáit fémből is készíthetjük, például lapos-, vagy szögacél szelvények

felhasználásával. Rendszerint több méretre való beállítást biztosító furat-, nyílássorokkal és
ékes, vagy tüskés (áttolóvasas) rögzítésekkel.
Oszlopok zsaluzata
A kör keresztmetszetű oszlopok zsaluhéját - a köralakot jól közelítő sokszögben

összerakott lécekből, a - kör mintaíveként is funkcionáló - kalodákat ívesen kivágott és két
rétegben egymásra szegezett deszkaelemekből állítják össze.
A körülményesen készíthető íves kalodák között 3,5 mm átmérőjű lágyvas-huzalkötés

helyettesítheti a merevítést.
Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,

szelvények felhasználásával vagy többrétegű impregnált papírcsövekből is készíthetők
oszlopzsaluzatok.
6
2. ábra Oszlopkaloda 2
7
Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,

szelvények felhasználásával vagy többrétegű impregnált papírcsövekből is készíthetők
oszlopzsaluzatok.
Lemezek zsaluzata és állványzata
A vasbeton lemezek zsaluhéját általában gyalulatlan, 12 cm- t nem meghaladó szélességű,

24 mm vastag deszkákból készítik, amelyeket vízszintesen két irányban gyámolítani kell,
függőlegesen pedig alá kell támasztani.
8
3. ábra Alulbordás födém zsaluzata 3
9
Lemezzsaluzatok vízszintes gyámolítása:
A zsaluhéjat szokásos esetekben a deszkázatra merőlegesen beépített, élére állított deszka-

vagy pallóbordázattal gyámolítják, amelynek 60 cm-es alátámasztási távolsága, 24 mm
vastag. A deszkázatot figyelembe véve biztosítja, hogy a zsaluzaton és a kész szerkezeten
túlzott mértékű behajlás ne jöjjön létre.
A bordázatot - gondosabb kivitel esetén - a bordázatra merőleges gerenda-sorral fogjuk

alá, ahol a gerendák egymástól való távolsága 10 cm vastag lemezvastagságig 1,5 m; 15 cm
lemezvastagságig pedig 1,00 méter. A bordákat a gerendákhoz pedig ferdén bevert
szegekkel rögzítik.
Lemezzsaluzatok függőleges alátámasztása, gyámolítása:
A gerendázatot és/vagy a bordázatot függőleges tengelyű hengeres oszlopokkal (gömbfa

dúcokkal) kell alátámasztani. Az oszlop és a gerenda kapcsolatát, az együttdolgozást, a
gerenda "lekötését" a mindkét elemre rászegezett hevederdeszka biztosítja. Az oszlop alsó
végét teherelosztó pallóra vagy gerendára ültetik, oszlopemelő - leeresztő kéményfa ékpár
közbeiktatásával.
10
4. ábra Felülbordás födém zsaluzata 4
11
A teherelosztó és az oszloptalp közé kettős ék kerül, amelynek feladata a pontos

magasságba állítás, a szükség szerinti túlemelés és az állvány szabályszerű leeresztése,
amelyet a beállítás után szegezéssel kell a teherelosztó alátétpallóhoz rögzíteni.
Az alátámasztó oszlopok átmérője a várható terheléstől függ:
- 4 méter magasságig d= 10-12cm

- 4 méter felett d= 12-15cm
A gerendázatot gyámolítani kell:
- 10 cm lemezvastagságig 2,00 méterenként

- 15 cm lemezvastagságig 1,5 m-enként
Lemezek zsaluzatainak készítésekor az épületgépészeti vezetékek terv szerinti áttörési

helyeit egy-egy fa vagy műanyag doboz betét segítségével hagyják ki.
A vezetékek nyomvonalán háromszögletű lécet szegeznek a zsaluhéjra vagy műanyag

gégecsöveket építenek be a vezetékek számára.
Gerendák zsaluzata
A zsaluzandó gerenda lehet:
- kisméretű (24/40 cm-nél) kisebb

- középméretű (40/60 cm körüli)
- nagyméretű (40/60 cm-nél nagyobb)
A zsaluhéj minden esetben oldalzsaluzatból és fenékzsaluzatból áll, amelyeket úgy kell

összeépíteni, hogy kizsaluzáskor az oldalzsaluzat elsőként eltávolítható és a feltárult beton
ellenőrzése lehetséges legyen.
Az oldalzsaluzat deszka tábláit 60-80 cm osztásban deszka hevederekkel fogják össze. A

fenékzsaluzatot kisméretű gerenda esetén 24 mm vastag deszkából, közép- és nagyméretű
gerenda esetén pallóból, 48 mm vastagsággal készítik, amelyeket deszkahevederekkel
fognak össze.
A fenék és oldalzsaluzati táblákat az ácstelepen előregyártják, majd a kész táblákat a

helyszínre szállítják az oszlopokkal alátámasztott fejpallókra, fejgerendákra ültetik fel.
A gerendazsaluzat vízszintes elmozdulásának megakadályozására, valamint a zsalutáblák

beállítására, rögzítésére, a fejpallókra, fejgerendákra kétoldalt futódeszkákat szegeznek fel.
Az oldalzsaluzat befelé dőlését távtartó betétlécekkel vagy hevederekkel, a friss beton

hidrosztatikai nyomásából előálló kifele dőlést pedig d= 2,8 mm lágyhuzal összekötéssel és
az oldaltáblák ferde megtámasztásával lehet megakadályozni.
12
Kisméretű gerenda zsaluzata:
A kisméretű gerenda fenékzsaluzatát elegendő egy sorban állított oszlopokkal gyámolítani,

amelyekre 55-60o-ban dőlő karpántokkal biztosított fejpallót erősítenek. A fejpallók, ezzel
együtt az oszlopok egymástól való is távolsága 60-80 cm. A gerenda zsaluzati tábláinak
helyét két oldalt levő futódeszkák határozzák meg.
Középméretű gerenda zsaluzata:
A középméretű gerenda fenékzsaluzata 48mm vastagságú palló. A fejpallón a gerenda

helyét futódeszkák rögzítik. Az oldalzsaluzatot kidőlés ellen ferde kitámasztókkal
biztosítják, amelyek alsó végeit a 60-80 cm-enkénti sorolásban fekvő fejpallókhoz, felső
végeiket pedig az oldalzsaluzatot összefogó hevederekhez szegezik.
Nagyméretű gerenda zsaluzata:
A nagyméretű gerendák zsaluzatát és állványzatát minden esetben méretezni kell.
Szerkezeti sajátossága, hogy a zsaluzat a munkaszinttel kiegészítve készül. A fenékzsaluzat

mindig pallóból van. Az oldalzsaluzatot a gerenda magasságától függő méretű és osztású
zárléc hevederekkel fogják össze és támasztják meg.
A nagyméretű gerendazsaluzat hordására közbülső alátámasztást nem igénylő aláfeszített

tartót is használhatunk, ha a zsaluzat alatti munkaterületre feltétlenül szükség van. Az
aláfeszített tartót a várható lehajlás figyelembevételével - célszerűen a fenékzsaluzat alatti
kettős ékek segítségével - túl lehet emelni.
Gerenda és lemez összeépítése:
A lemezzsaluzat bordázatát a gerenda oldalzsaluzatára erősített esetleg ferde

kitámasztással is gyámolított, vízszintes helyzetű (futó-) deszkára vagy zárlécre is
felültethetik, így biztosítva lemez és gerenda monolitikus egységét, egyidejű
betonozhatóságát.
13
5. ábra Kiváltó gerenda zsaluzata 5
14
7. ábra Erkély és párkányzsaluzatok 6
15
Alaptestek zsaluzása
Alapzsaluzásra akkor van szükség, ha az alapárok szélessége nagyobb az alaptest tervezett

szélességénél. Az alap zsaluzata általában hagyományos, egyedi zsaluzással készül.
A zsaluzatok készítésének legelterjedtebb módszerei:
1. Általában 7,5x7,5 cm-es hevederekből elkészítik a zsaluzat kereteit, azokat egymástól

kb. 60 cm-re felállítják és a belső oldalukat bedeszkázzák. A kész zsaluzatba belső
távtartóként minden keretnél egy-egy, (nagyobb mélységnél két-két) ideiglenes belső
deszkadúcot szorítanak szegezés nélkül. Ezeket a betonozás alkalmával fokozatosan
távolítják el.
2. Az alapfal zsaluzatához előre gyártják a zsalutáblákat. Ezeket ideiglenesen
megtámasztják, felső szélüket hosszirányban zárlécekkel fogják össze, felállítják és
helyzetüket ferde és vízszintes deszkatámaszokkal biztosítják. A merevítésnél a
zárléceket és a hevederdeszkákat is meg kell támasztani. A belső távolság megtartására
az oldaldeszkázatok felső élére összefogó deszkákat helyeznek. A deszkázatok közé
minden hevedernél ideiglenes belső deszkadúcokat szorítanak. Ezeket a betonozás
alkalmával eltávolítják.
A zsaluzatok alaktartását a hevedereknél átfűzött, összesodort 3,1 mm átmérőjű lágyhuzal

átkötésekkel is erősítik.
Az alapzsaluzatok készítésekor a zsaluzatot magasabbra készítik az alaptest tervezett

magasságánál. A zsaluzat összeállítása után vízmérték segítségével felrajzolják az alaptest
tervezett magasságát a zsaluzat belső oldalára, majd 1-1,5 méterenként szegezéssel jelölik.
Ezekhez a szegekhez igazodnak a betonozás és simítás során.
16
8. ábra Sávalap zsaluzata 7
17
Nagy falterhek esetén az alapot kiszélesítik, hogy a terhelés nagyobb felületen adódjon át a
teherbíró talajrétegnek.
18
A kiszélesítés történhet:
- ferdén
beton alapoknál általában 45o
vasbeton alapnál 30o
- lépcsőzetesen
egy lépcsőmagasság ~ 25‐40 cm
19
9. ábra Pont/Pilléralap zsaluzata 8
20
10. ábra Lábazat zsaluzata 9
Falak zsaluzata
A zsaluzás megkezdése előtt az építendő fal alapjának teherbírónak/terhelhetőnek kell

lennie. Ha emeleti szinten készül a betonfal, az alatta lévő falaknak és födémnek is
terhelhetőnek kell lennie.
A zsaluzandó fal alsó csatlakozó síkja maximum 1 cm-el térhet el a tervezett síktól!
A vasbeton falakhoz vízszintes deszkázattal készítik a zsaluzatot. Ezeket 60 cm-ként

függőleges helyzetű megtámasztott pallókkal merevítik. A pallókat ~1,5-2 m-enként
vízszintes páros deszkabordákkal kapcsolják össze. A páros deszkabordákat anyás
csavarokkal rögzítik, melyek betonba kerülő szárát olajos papírral burkolják, hogy később
könnyen eltávolítható legyen.
A zsaluzatot csak az egyik oldalon készítik el véglegesen, a másik oldalon csak a vasszerelés
befejezése után, esetleg a betonozással együtt felfelé haladva zsaluzzák be.
Ha a fal zsaluzatát mindkét oldalán betonozás előtt készítik, akkor az alsó részen 2 m-
enként 20x30 cm-es tisztító nyílásokat, 2 m magasságban pedig bedobó nyílásokat kell
kialakítani, illetve ezeket fedéssel ellátni.
9 Forrás: megepitem.hu
21
10. ábra Falzsaluzat 10
22
Koszorúzsaluzás
A koszorúzsaluzás előtt a koszorú síkjáig el kell készülniük a felmenő falaknak, a födém

gerendáinak és béléselemeinek terv szerinti magasságban való elhelyezésének. A felmenő
falak (3 m-es léccel mérve) síkja a vízszintes síktól maximum 0,5 centimétert térhet el.
A koszorú zsaluzata csak oldallapokból áll, amelyeket a falakra kampós-szeggel erősítenek

fel. Vasbeton lemezfödém esetén, ha a koszorú magasabb, mint a födém felső síkja, a külső
zsaluzaton kívül a födém felé eső oldalon is fel kell állítani a zsalutáblát.
11. ábra Koszorúzsaluzat 11
11 Forrás: epit.ewk.hu
23
A zsaluzás munkafolyamatai
A zsaluzási munkák a zsaluzat előkészítésének (gyártásának, szerelésének), a

bezsaluzásnak, a kizsaluzásnak, valamint zsaluzat megtisztításának, kisebb javításainak
munkafolyamataiból állnak.
A zsaluzatok előkészítése az ács- és zsaluzótelepen megy végbe, ahol a zsaluzó és

állványanyagok méret és minőség szerint elkülönített tárolásának, az anyagok munkapadon
- kézi-gépi szerszámokkal végzett - leszabásának, a zsalutáblák összeállításának, az alá-
és megtámasztó, gyámolító állványelemek leszabásának, összeállításának és a félkész
anyagok tárolásának részfolyamatai zajlanak.
A tulajdonképpeni bezsaluzás, állványozás a helyszínen történik.
A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatot a szennyeződésektől (forgács, falevelek, hó, dér)

meg kell tisztítani.
A zsaluhéjat a könnyebb kizsaluzhatóság és a megszilárduló beton felületének megóvása

érdekében be kell nedvesíteni vagy felületét vegyszerrel kell kezelni. Ha nem, akkor a
nehézkes kizsaluzáskor a betonsarkok letöredezhetnek és a zsaluzati anyag is tönkremehet.
Célszerű vezetési - szervezési megoldás, ha a zsaluzók tudják, hogy a későbbi kizsaluzást is

nekik kell elvégezni.
24
2.VASALÁSI MUNKA
Beton-, vasbeton munkákhoz szükséges anyagok:
- acélbetétek
- lágyvashuzalok
- cement
- adalékanyag
- adalékszer
Betonacélok fajtái, szilárdítása
A betonacélok előkészítésének, megmunkálásának és szerelésének szerepe a vasbeton

szabadalmaztatásával került előtérbe. A betonminőség javulásával fontossá váltak az acél
minőség javításának lehetőségei is.
Az építőiparban általánosan melegen hengerelt betonacélokat használnak.
A gyakran alkalmazott bordás kialakítás célja az acél jobb tapadásának biztosítása a

betonhoz. A bordázott betonacél tapadása 1,6-szorosa a sima felületű betonacélnak. Az
eltérő bordázatok a betonacél minőségének megfelelően változnak.
A betonacélok fajtái:
- csavarható bordázott
- nyílbordázott
- csavarbordázott
25
12. ábra Betonacélok típusai 12
A betonacélok szilárdságát hideg megmunkálásokkal is lehet növelni.

A betonacélok hideg megmunkálása:

- a betonacélok húzásával
- a betonacélok megnyújtásával
- a betonacélok hideg hengerlésével
- a betonacélok csavarásával is végezhető
26

Betonacél húzása
A húzási műveletnél a megszilárdítandó betonacélt egy kúposan szűkülő gyűrűn húzzák

keresztül.
A betonacél megnyújtása
A betonacélt a szilárdságnövelés érdekében meghatározott hosszúsággal mechanikus vagy

hidraulikus feszítőpadon megnyújtják.
A betonacél hideg hengerlése
A húzástól csupán annyiban különbözik, hogy a húzógyűrű helyett profilozó szerszámon

vezetik keresztül a megmunkálni kívánt betonacélt.
A betonacél csavarása
A szerkezetépítés céljára gyártott betonacélok minőségében mutatkozó jelentős szórás

célszerűen a betonacélok csavarással történő megszilárdításával csökkenthető.
A feszítő huzalok
A dróthúzás módszerével készülnek a feszítő huzalok, ugyanakkor a húzást megelőzően a

jobb alakíthatóság és a nagyobb szilárdság érdekében hőkezelik, patentírozzák is azokat.

A betonacélok szállítása
A betonacélokat az átmérőtől függően szállíthatják:
- szálakban /d= 8 mm/

- tekercsben /d= 6-7 mm; 8mm/
- szálakból álló kötegekben /d=32 mm/
Az anyagok tárolási előírásai
Az anyagokat előírásainak megfelelő helyen kell tárolni. A vasszerkezeteket (betonacél

szálak), depóban kell elhelyezni, külön kötegelve (átmérőtől függően). A cementet,
amennyiben zsákos kiszerelésű száraz és nedvességtől védett helyen kell elhelyezni/tárolni.
A betonozáshoz szükséges szerszámokat és gépeket óvni kell a természeti viszonyoktól
(eső, pára, napsütés)
A betonacélok tárolása:
A betonacélokat minőség, átmérő és hossz szerint rendezve, függőleges oszlopokkal

elválasztva, alátétgerendákon tárolják. Központi betonacél feldolgozó telepeken a
feldolgozásra váró anyagokat célszerű fedett szín(-ek)ben tárolni.
27
Betonacél megmunkálás gépei
Acélbetétek egyengetéséhez legalább 4m hosszú munkapadot kell használni. A munkapad

elhelyezésénél biztosítani kell a kellő szél-és oldaltávolságot, amely mellett a munka
biztonságos elvégezhető. Motorikusan hajtott gépi egyengető berendezés használata esetén
az egyengető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az egyengetési terület hosszúsága a
leghosszabb huzal +5m legyen. A jó megközelítést mindkét oldaláról biztosítani kell. A
felhasznált egyengető-, vágó – és hajlító gépet a gépkönyvben foglaltaknak megfelelően kell
felállítani, működtetésüket biztosítani! (gépek felállításának, működtetésének szabályai
(gépkönyv)
13. ábra Betonacél hajlító gép 13
13 Forrás: gepnet.hu
28
14. ábra Kézi betonacél hajlító gép 14
- Vágógépet vízszintes alapra kell helyezni, elmozdulás ellen ki kell ékelni. A gép előtt a kés
oldalán tartózkodni tilos! Hajlító tárcsába acélszálakat csak a tárcsa nyugalmi állapotában
szabad behelyezni. A hajlítandó szálakat a hajlító tüskéktől, görgős tárcsáktól legalább
40cm távolságra szabad kézzel megfogni!
15. ábra Betonacél vágó gépek 15
14 Forrás: ramirent.co.hu
15 Forrás: argep.hu
29
16. ábra Betonacél vágó és hajlító berendezés 16
Betonacél váz szerelésének szabályai
Váz szerelését csak akkor szabad megkezdeni, ha a munkahelytől 5m-es körzetben

elektromos vezeték nincs, vagy azt feszültség-mentesítették és ennek elvégzését a
munkavégzés irányítója ellenőrizte.
A betonacélok alakító megmunkálása
A betonacélok alakító megmunkálásának körébe tartozik:
- egyengetés
- vágás
- hajlítás
- toldás
- (vas-) szerelés
16 Forrás:cylex-tudakozó.hu
30
Betonacélok egyengetése
A betonacélok egyengetésére azért van szükség, mert a 6-8 mm-es betonacélokat

tekercsben szállítják, a 14,00 méternél hosszabb szálakat az átmérő 100-szorosával képzett
ívben 180°-ban ("hajtű alakban") meghajlítva szállítják, szállítás, tárolás közben a betonacél
deformálódhatnak.
A csörlővel történő egyengetés során, a tekercsben érkezett betonacélt, csörlő segítségével

egyenesre feszítik úgy, hogy a csévékben levő acélszálakat - az átmérőjüktől függően akár
6-8 db-ot is - befogják egy közös fejbe, majd a gépi csörlők működtetésével végighúzzák
egy feszítőpályán. Majd az előírt hosszúság elérése után, ollóval levágják a csévékről a
szálakat és a pálya túloldali befogó lemezébe rögzítik, ezután a mindkét végükön befogott
szálakat a gépi csörlővel addig húzzák, amíg a folyás észlelhetővé nem válik. Az így kezelt,
kiszerelt szálak tökéletesen egyenesek lesznek.
Görgős betonacél egyengető használatával az egyengetésre váró betonacél szálakat olyan

állítható görgőpárok között vezetik, amelyek közül az egyik görgősor a vízszintes, a másik a
függőleges síkban levő egyenetlenségeket szűnteti meg. Az ilyen gépek teljesítménye 600
m/ óra is lehet.
A rotációs egyengető gép automatizált vágóberendezéssel van egybeépítve ( a vágási

pontosság + 2 cm 10 m vágási hosszak esetén), az egyengetést pedig a körforgó keretben
elhelyezett keményfém húzóbetétek végzik.
Vastagabb szálakat kalapálással, egyengető rúddal is egyengethetnek, de az erőteljes

mechanikai hatásokat kerülni kell. Az egyengetéskor az acélszálat felmelegíteni nem szabad.
Az egyengetett acélszálakat meg kell tisztítani a szennyeződésektől - a sártól, zsírtól,

olajoktól, festéktől a leveles rozsdától. A kissé bemaródott vörösrozsdát nem kell károsnak
tekinteni, sőt az a tapadást, együttdolgozást elősegítheti.
A betonacélok vágása
A kiegyengetett betonacél szálakat tervezett méretre kell levágni, vékonyabb szálakat - kis
mennyiség esetén - kézi ollóval, hidegvágóval vastag szálakat vágógéppel.
A vágás szervezésénél ügyelni kell arra, hogy a levágandó vasak minősége és átmérője a
tervezettel megegyezzék, a tervek felülvizsgálatával ellenőrzött vashosszak adják ki a hajtott
vasak összhosszait, a hajtási ráhagyásokat is figyelembe véve, hulladék ne ,vagy csak
minimális mértékben maradjon vissza.
A vágógépek ollószárait mechanikus vagy hidraulikus mozgatással működtethetik, például

egy ÉPGÉP típusú betonacél vágó mechanikus ollóval 45 mm átmérőjű elemeket is
darabolhat, vagy vékonyabb szálakból egyszerre több darabot vághat. (Teljesítménye 10
tonna/ó)
31
Betonacél hajlítás
A méretre vágott betonacélt tervezett alakra hajlítását kézi erővel vagy géppel végezhetjük.
(Ma már általános gyakorlat a gépi hajlítás.)
- Kézi hajlítás
A betonacél kézi hajlításához 90 cm magas pallóból alakított munkapad, továbbá hajlító

(villás-) kulcs és acéltüskék szükségesek, amelyeken a hajlítandó acél megtámaszkodik, ám
ezzel a módszerrel csak vékony acélbetétek hajlíthatók, a vastag acélbetétek hajtására
acéllemezre szerelt tüskés hajlító kulcs kell.
- Géppel végzett hajlítás
Az igen nehéz fizikai munkák közé sorolt kézi erővel hajlítás helyett az ember kímélésére
alkalmazzák a villanymotor hajtotta hajlító gépeket, amelyek asztalszerűen kialakított felső
lapján egy- vagy két furatokkal ellátott korong és a korong (-ok) mindkét oldalán
lyuksorozatos, fix léc található. A korong és a fixléc furataiba tüskék helyezhetők el, úgy,
hogy a lécfuratokba a támasztótüskék, az elfordítható korongba a hajlító tüskék kerülnek. (A
tüskék átmérője a betonacél átmérőjétő1 és az ún. hajlítási sugártól függ). A megtámasztó
és hajlító tüskék közé helyezett acélszálat a villanymotor hajtotta körtárcsa a kívánt alakra
hajtja. A vékonyabb acélszálakból - bilinccsel összefogva - egyszerre 4-6 db-ot is
hajtanak.A korszerű hajlító gépek automata vezérlőművel felszereltek és változatos
programokat valósítanak meg.
Oszlopok spirál kengyelezését, a kör alakú kengyelekhez hasonlóan gépi úton, vagy
állványra felszerelt és méretnek megfelelő dobra csévéléssel állítják elő.
Acélbetétek toldása
Az acélbetétek toldását a vonatkozó (vasbeton szerkesztési ) szabályok szerint, illetve a

tervezett módon kell eszközölni. Az általában alkalmazott, a tervezett toldási hosszaknak
megfelelő mértékű átfedéssel kialakított toldások esetén az acélbetéteket nem szabad
összekötözni, mert az acélbetéteket a beton nem képes körülvenni, így nem látja el
feladatát.
Hegesztési eljárásokkal csak hegeszthető acélok toldhatók, mégpedig ív vagy ellenállás

hegesztéssel, ugyanakkor a nagyszilárdságú acélszálakat, amelyeknek a szilárdságát
hidegmegmunkálással növelték, hegesztéssel toldani nem szabad.
A hegesztéses toldások átfedéssel, hevederekkel, vagy tompa ütköztetéssel készíthetők.
A leolvasztó tompahegesztéskor jellegzetes végátmérő-növekedés, dudor képződik.
Hegeszthető acélok közül a B.38.24, B.45.30 és B.50.36. ívhegesztéssel is, míg a B.60.40-
es betonacél csak tompa ellenállás-hegesztéssel toldható.
32
17. ábra Betonacél toldóelem 17
Kötőelemes toldások
A menetbordás betonacélokat az európai gyakorlatban már régóta gyártják, felhasználják

például a sík- és térzsaluzatok távolságtartóinál, ahol a menetbordára illeszkedő szárnyas
csavarokkal feszítetik össze a zsaluhéjakat.
A 12-40 mm-es átmérővel hazánkban is gyártott menetbordás acélok toldását belső menetű
csőhüvelyek felhasználásával is meg lehet oldani.
Betonacélok teherviselő, sajtolt csőhüvelyes toldására a hazai fejlesztésű BÁCSBIND eljárás is

alkalmazható, amely 12-40 mm átmérőig használható. Toldási hossza 6-10 d között van, a
toldott rudakat határfeszültségig terhelve, azok egymástól legfeljebb 0,1 mm-t
mozdulhatnak el. A felhasznált csőhüvelyek keresztmetszete - belső átmérője - 1-2 mm-rel
meghaladja az összekapcsolandó rudak átmérőjét és bennük a hidegalakítás (sajtolás)
hatására hajszálrepedések nem keletkezhetnek. Az alkalmazandó hüvely tényleges
hosszúságát és a sajtolási sávok számát erőtani számításokkal kell megtervezni. A műveletet
üzemi és építéshelyi alkalmazásra egyaránt alkalmas (például SALVI 59. N típusú,1500 kN
préserejű) sajtológéppel végzik.
Az eljárással a menetbordás betonacélokon kívül összekapcsolhatók sima betonacélok és

pászmák is, valamint egy menetes végű és egy rovátkolt acél, vagy betonacélok átfedéssel is,
sőt egyik oldalról két a másik oldalról egy kapcsolódó betonacél, akár oldhatatlan akár
- bordázott acélok esetében - oldható kötésekkel.
A toldási módszer előnye, hogy üzemben és az építési helyszínén egyaránt alkalmazható,

időjárásra érzéketlen, élőmunka igénye a hegesztésnek csak 1/5-e, használata néhány óra
alatt betanítható.
17 Forrás: bau-haus.hu
33
Vasszerelés
A méretre vágott és a terv szerint hajtott acélbetéteket legcélszerűbb szerelőállványokon, a

vastelepen összeszerelni és a zsaluzatba a készre szerelt vasalást, armatúrát elhelyezni, ha
az összeszerelt armatúra súlya, méretei és vasalási rendszere ezt lehetővé teszik
A fenti, célszerű módszer alkalmazása többtámaszú gerendáknál és a hagyományos

lemezvasalásnál, keretszerkezeteknél egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges, ezért
ilyen esetekben a nehezebben kezelhető acélbetéteket, aramatúra egységeket a
szerelőállványon előszerelik és zsaluzatba elhelyezik, majd a csatlakozó acélbetéteket a
zsaluzaton/-ban szerelik hozzájuk.
A helyszíni és az előreszerelések során egyaránt az acélbetéteket 1 mm vastag lágyhuzallal

("kötöző dróttal") kötözik egymáshoz, úgy, hogy azok ne csússzanak szét és a tervezett
helyükön maradjanak. A kötözést rendszerint laposfogóval végzik, ám a termelékenység
fokozása érdekében ún. automatikus kötöző eszközöket is használhatnak, vagyis az előre
gyártott füles kötöző huzalt a pergőszáras fúrók működésével azonos rendszerű kampós
kötözővel tekerik rá az összekapcsolandó acélbetétekre.
Pillérek és oszlopok vasszerelése
A pillérek és oszlopok armatúráit is zömmel a vasszerelő telepen előre összeszerelik és

készen juttatják a zsaluzatokba. A szerelést szerelőállványon végzik úgy, hogy két hossz-
acélbetétet két bakra fektetnek és ráhúzzák a kengyeleket. A kiosztott kengyelek helyét
krétával megjelölik a hosszbetéten, majd a kengyeleket e helyeken hozzákötik a
hosszbetétekhez, ezután a további hossz-acélbetéteket szerelik az armatúrába.
Daruzott építkezéseken nagysúlyú armatúrákat is előre szerelnek, egyébként azonban csak

az emelhetőség határáig szerelik előre az szerkezeteket.
Gerendák vasszerelése
A szokásos méretű gerendák acélbetéteinek összeszerelése a szerelővasak és a kengyelek

szerelőállványon (fa vagy vas bakokon) való elhelyezésével és a kengyel - kiosztásával
kezdődik.
A kengyelek kötözése után az alsó egyenes és felhajlított fő acélbetétek beszerelése

következik, míg a nagyméretű-, többtámaszú gerendákat a zsaluzatban (az alátámasztott
fenékzsaluzaton) szerelik.
34
18. ábra Betonacél armatúra 18
19. ábra Lábazat zsalu, vasalással 19
35
20. ábra Kibetonozott lábazat 20
36
Lemezek vasszerelése
Á hagyományos lemezszerelés teljes egészében a zsaluzaton folyik, ahol az egyenes és a

"kígyózó" (felvezetett) fő acélbetétek kiosztása és az elosztó acélbetétekkel való
összekötözésük történik, illetve rögzítik az armatúra helyét, helyzetét is.
A lemezvasalás korszerűsített megoldását többek között a hegesztett hálók alkalmazása

jelenti, amelyeket ponthegesztésre alkalmas, kis széntartalmú acélokból hálóhegesztő
automatákkal, ponthegesztésekkel készítenek.
A hegesztett hálók automata gépekkel akár 6000 x 2400 mm nagyságban és sokféle

acélbetét átmérő és kiosztási kombinációban gyárhatók.
A hálók mellett hegesztéssel két- vagy többsoros (többrétegű vasalatok távtartására

szolgáló) létrák, sík- és térrácsok, komplett (például koszorú) vasalatok, valamint
(cölöpfejek, alaptestek vasalására való) kosarak is előregyárthatók.
A betonacélok helyzetrögzítése, távolságtartása és a betontakarás biztosítása
A kötözésen túlmenően az acélszálaknak a szerkezetben tervezett helyükön tartására

gyakran távolságtartók beiktatására is szükség lehet, például a két sorban tervezett fő
acélbetétek közé f 20-as tüskét kell elhelyezni.
A zsaluhéj közelében levő acélbetétekre a megfelelő betontakarás biztosítása érdekében

távolságtartó, térközbiztosító elemeket erősítenek fel.
Ma már általánosan ismeretek, használatosak a műanyag távolságtartó korongok és

térközbiztosítók. Ugyanakkor az acélbetétek takarásának, egymástól való távolságuknak és
helyzetük biztosításának módjai, eszközei lehetnek még kerámia (vagy finombeton) elemek
lemez acélbetéteinek betontakarásához, felhasított, "rápattintható" műanyag korong takarás
- és távolságtartók, acél távolságtartó tüskék, lemezek felső vasalását tartó ("letaposástól"
óvó) hajlított betonacél "lovasok" idomtestes födémek felső acélbetéteinek betonacélból
hajlított helyzetrögzítője.
37
18. ábra Távtartók 21
19. ábra Betonacél távtartó 22
A legegyszerűbb, legolcsóbb, de kevésbé megbízható megoldás, ha a betonozás közben az

acélbetéteket megemeljük, hogy kellő mennyiségű beton follyon alájuk, ugyanakkor kerülni
kell a szerves anyagú (fa, műfa) duzzadó, korhadó anyagú betétek és a felületen később
korrodáló, rozsdásodó betonacél darabok ("dornik") takarásbiztosítóként való használatát,
különösen szerkezeti és/vagy látszó (vakolatlan) betonok esetében
Betonacél-telepek kialakítása
A betonacél megmunkáló telepek térbeli elrendezése követi a munkafolyamatok időbeli

sorrendjét, vagyis az anyagok minőség, átmérő és hosszúság szerinti tárolásának, majd az
egyengetés, a darabolás, a hajlítás, a szerelés és a kész vasalatok- armatúrák - tárolásának
helyszínei kapcsolódnak egymáshoz.
A vastelepek kialakítását döntően jellemzi még a műveletek gépesíthetősége és a lefedhető

(esetleg zárt) munkahelyek, munkaterületek aránya.
Egyszerű, iparosított betonacél-telep alapegységei:
- anyagfogadó hely
- anyagtároló
- daraboló
- vágott anyagtároló
- hajlító
21 Forrás: pfeifer-garant.hu
22 Forrás: extruder.hu
38
- hajlított acélbetétek tárolási helye
- szerelési helyszín
- félkész és kész szerelékek tároló területe
- az elszállítás útvonala
Ma már egyes cégek komplex betonacél megmunkáló gépláncokat is gyártanak és

forgalmaznak, ahol az acélszálakat átmérő, hossz és minőség szerint acélkalodák között a
szabadban tárolják. A tárolótér és az acélmegmunkáló és szerelő zárt épületei között
- a tárolás és a megmunkálás hossztengelyében fekvő - sínpályán mozgó automatikus

mérő- és vágóberendezés működik, úgy, hogy a vágó - mérő gépen elhelyezett csörlő a
tárolóból a egy görgősoros padra húzza a kiválasztott acélszálat, ahol az előzetesen
beállított végállás-kapcsolóhoz ütköző betonacélt egy olló méretre vágja, ezután a görgősor
a betonacélt a kapun keresztül a hajlító gépre juttatja. A hajlítások elvégzése után a
görgősor a konduktorra - ami egy hidraulikával térben mozgatható szerelő állvány - vagy a
szerelőpadra szállítja, ahol az armatúrákat összeszerelik.
(Hazánkban ilyen üzem először a paksi erőmű építkezésén üzemelt.)
A vasszerelés kivitelezési hibái
- Ha csavart (nem hegeszthető) betonacélokat felmelegítenek, vagy hegesztenek, a

hegesztés helyén az anyag kilágyul, szilárdsága lecsökken.
- Ha a hajlított acélbetéteket nem az acél átmérőjének és az acél minőségének
megfelelő átmérőjű tüske mellett hajlítják, az vagy azonnal eltörik vagy a hajlított
szakasz rideggé válik, húzott homorú görbülettel építik be, így a kiegyenesedni
törekvő acélbetét lerepeszti a betontakarást.
- Az acélbetétek egymáshoz való erősítése - kötözése - laza vagy elégtelen, úgy azok
a betonozáskor a terv szerinti helyükről elmozdulnak.
- Az acélbetétek átfogásos toldását huzalkötözéssel rögzítik egymáshoz, ezzel az
egymáshoz érő acélbetéteket a beton nem veszi mindenhol körül, így az acél és a
beton tapadása, együttdolgozása nem megfelelő.
- Szennyezetten beépített betonacél és a beton közötti tapadás, betonozás után nem
jön létre.
- A betonacélok előkészítésével és a vasszereléssel kapcsolatos biztonságtechnikai
előírások
- A betonacél egyengető helyek szélessége a szállítási hossz fele, de legalább 4,00
méter legyen.
- A gépi egyengető berendezést mindkét oldalról megközelíthetően kell elhelyezni, úgy
hogy a munkaoldalon nagyobb hely maradjon.
39
- 750 N/mm2 szakítószilárdságú betonacélok feldolgozása előtt a biztonságos

munkavégzés lehetőségét hajlító próbával ellenőrizni kell. Ha a hajlító próba során az
anyag elpattan, a szállítmányt nem szabad feldolgozni.
- Vágóollóval legfeljebb 12 mm átmérőjű betonacél vágható.
- Betonacélokat felmelegítéssel hajlítani nem szabad.
- Az összeszerelési hely szélessége legyen nagyobb a leghosszabb acélbetét
kétszeresénél.
- Szerelést csak akkor szabad végezni, ha 5 méteres körzetben elektromos
szabadvezeték nincs, vagy a meglevőket tartósan feszültség- mentesítették.
- Szereléskor úgy kell kötözni, hogy a kötöző huzalok végződései a vasszerelésből ne
álljanak ki.
- Az oszlopok, pillérek vasszerelését felállítás után legalább két, egymásra merőleges
irányban kell kikötni.
- Az összeszerelt, kész armatúrákat legfeljebb 1,50 m magasságig szabad a tároló-
helyen egymásra rakni.
- Dúcolt munkaárokba az acélbetéteket csak a dúcolás megbontása nélkül szabad
leereszteni.
- Betonozási munka elvégzéshez leesés és megcsúszás ellen kialakított munkaterületet
kell létesíteni. Itt biztosítani kell, hogy a munkát végző részére megfelelő mozgástér
álljon rendelkezésre. Ennek a minimális szélessége 80cm.
- A betonozási munkák céljára kialakított betonozó állványzat készítésére, az
állványokra meghatározott előírások vonatkoznak.
A betonozás előtt a vasszerelést, az állványokat, a zsaluzatot, esetleg a beton minőségét a

munka irányítójának meg kell vizsgálni és csak ezután adhat engedélyt a betonozás
megkezdésére.
40
20. ábra Lábazat vasalás a zsaluzatban 23
41
21. ábra Lábazat zsaluzata 24
Betonozás gépei, eszközei
Keverés gépei, elhelyezésének, működtetésének biztonsági berendezései, előírásai:
- A betonkeverő gépet úgy kell elhelyezni, hogy az biztonságosan megközelíthető

legyen. A keverendő és kész anyag-, illetve elszállítására megfelelő méretű és
biztonságosan kialakított szállítási út álljon rendelkezésre! Ha a betonkeverő, gép
emelvényen, állványon áll, az ürítéshez csúszdát kell építeni. Folyamatos
működtetésű betonkeverő gép vagy gépek anyagellátását gépesíteni kell. Az
etetőputtony hatósugarában tartózkodni tilos!
- A betonszivattyúval történő bedolgozás esetén a szivattyút és a szállító járművet a
betonozás helyétől olyan távolságra kell leállítni, hogy a rézsü vagy az ideiglenes
építmény ne legyen túlterhelve. A betonszivattyús járművet az üzemeltetés ideje alatt
ki kell támasztani úgy, hogy megfelelő nagyságú felületen tudjon felfeküdni a
kitalpaló támasz.
- A puttony alatti terület megközelítését korláttal kell megakadályozni.
- A betonkeverőt úgy kell elhelyezni, hogy a gép vészleállítását biztosító és ezt „ki”
kapcsoló, a kezelő állásból elérhető legyen.
- A felülnyitott kényszerkeverő gépeket el kell keríteni, vagy személyek akaratlan
beesését, benyúlását kizáró felső rácsozattal kell ellátni.
42
- A betonkeverő gép, keverő tartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a
gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, az indító berendezést „ a gépet
elindítani tilos” táblával ellátták. A gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll
fenn olyan veszély, amely a keverő dob akaratlan elmozdulása, vagy egyéb okok
miatt a tisztítást végző személyt veszélyeztetné. (Zárt rendszerű keverés esetén a
záró fedelek kinyitása automatikusan leállítja a gépet.) A csöveknek jól kell
záródniuk.
- A betonszivattyú flexibilis kiömlő csövét nem szabad megtörni és úgy kell
megtartani, hogy a nyomásból adódó erőhatások ne eredményezhessenek
ellenőrizetlen mozgást. A csőrendszerben bekövetkezett dugulást tilos
nyomásnöveléssel megszűntetni a nyomás alatti vezetéket megbontani.
- A munka befejezése utáni betonszivattyú és csővezeték átfújáskor, illetve
tisztításakor senki sem tartózkodhat a cső kiömlő végénél, ekkor a cső végét
rögzíteni kell.
A betonozási helyszín előkészítése
A kivitelezőnek a betonozás megkezdése előtt ellenőriznie kell a zsaluzatot, vasbeton

esetén a statikus tervezőtől engedélyt kell kérni a további munka folytatására. A vizsgálatok
eredményét és a betonozási munkák megkezdésére adott engedélyt az építési naplóban
rögzíteni kell.
A zsaluzat, "zsaluüregek", betonozandó felületek előkészítése:
A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatok belső felületét és az acélbetéteket minden

idegen anyagtól, szennyeződéstől gondosan meg kell tisztítani (nagyméretű, magas
szerkezeteknél tisztítónyílásokon át), majd a tiszta zsaluzatot vízzel jól meg kell locsolni
vagy speciális zsaluleválasztó anyaggal (agyagszusz-penzió, H2 panel olaj, Partikon, Szilor
EBG, Sitardol K,) bevonni.
Zsaluleválasztó olajak:
Főleg (bérelt) zsaluzati rendszerek esetén alkalmaznak egyre többen "kizsaluzást", azaz
zsaluzat bontást segítő ún. zsaluleválasztó olajat. Ezek az olajak vegyi és fizikai úton
gátolják a beton tapadását a zsaluzathoz. Ami a zsaluzatbontásnál előny, az a betonacél
esetében kifejezetten káros. Ha a zsaluleválasztó olaj a betonacélra is rákerül, akkor az
rontja a betonacél és a beton közti tapadást, így a kizsaluzás során kiemelten körültekintően
kell eljárni, mert egy kis figyelmetlenségnek is statikai szempontból súlyos következményei
lehetnek.
43
A betonkeverék zsaluzatba, (zsaluüregbe,) helyezése :
Bedolgozás
A megkevert betont a hőmérsékleti viszonyoktól és a beton összetételétől függően a keverés
befejezésétől számított 0,5-2 órán belül be kell dolgozni, ha a keverés után ez idő alatt
mégsem dolgozták be a betont és annak konzisztenciája megváltozott, akkor - újabb
vízmennyiség hozzáadása nélkül - a bedolgozás előtt át kell keverni.
(Azt a betonkeveréket, amelynek konzisztenciája az átkeverés után sem megfelelő, az

eredeti célra felhasználni nem szabad!)
A betonkeverék elhelyezésének általános szabályai közül kiemelendő, hogy a betonkeveréket

lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba ürítsük, ha ez nem lehetséges, így a melléhelyezett
acéllemezre kell a betonkeveréket rakni. A betonkeverék zsaluzatba ürítésekor ügyeljünk,
hogy az szét ne osztályozódjék, ezért a betonkeverék megengedhető legnagyobb ejtési
magassága 1,50 m lehet, nagyobb magasság esetén ormánycső, betonozó duda - vagy a
már ismert szakaszos zsaluzás-betonozás, betonozó nyílások, zsebek - használata válik
szükségessé.
Az ormánycső és a betonozó duda (lefelé kúposan szűkülő cső) alkalmazásakor, a

szétosztályozódás elkerülése érdekében a betonkeverék a csövet teljes hosszában töltse ki.
(Az ormánycsövet ne függőlegesen, hanem kissé ferdén elfektetve vezessük a betonozó hely
fölé!)
Szétosztályozódott vagy módosult konzisztenciájú betont nem szabad a zsaluzatba

helyezni!
A betonkeverék elhelyezése közben kerüljük a felső vasbetétek betonnal való szennyezését,

ugyanis a később beépített betonréteg és az acélbetétek tapadását kedvezőtlenül
befolyásolja, ezért a mégis szennyezett acélbetétekről a betonnal való elfedés előtt a
rászáradt cement gélt el kell távolítani. A zsaluzatok és az azt alátámasztó állványzatok
állapotát a betonozás ideje alatt folyamatosan ellenőrizzük! A zsaluzatba juttatott
betonkeveréket - a tömörítés előtt - rendszerint lapáttal, kőműves kanállal egyengetjük el.
A betonkeverék zsaluzatba juttatásának módját befolyásolja:
- a szerkezet helyzete
- a szerkezet alakja
- a szerkezet terjedelme
- a vasalás kialakítása, sűrűsége
- a betonkeverék összetétele, és konzisztenciája
44
Természetesen a betonozás végrehajtására meghatározó módon (vissza-) hatnak a

választott, alkalmazott építésmód jellemzői (szerkezetalakítás, zsaluzási technika,) is.
Szerkezetfüggő, fontos betonozási szempont, hogy a nagy kiterjedésű szerkezetet egyszerre
több ponton is lehet betonozni, ám igényes esetekben előre megtervezett módon kell eljárni.
Ferde helyzetű szerkezetek betonozását alulról kell kezdeni. Íves és héjszerkezeteket a
szerkezet alakjának megfelelően, szimmetrikus terhelést biztosítva két- vagy több oldalról
kell betonozni. Meredek felületeken a betonréteg megcsúszását szakaszosan készített
"kontra" zsaluzással kialakított kettős zsaluhéjakkal előzhetjük meg, ha a szerkezet méretei,
vastagsága miatt a betonkeveréket vízszintes rétegekben kell a zsaluzatba elhelyezni.
Egy-egy réteg vastagsága ne haladja meg a 30 cm-t.
Pillérek betonozásánál közbülső bedobó nyílásokon, betonozó zsebeken át juttassuk be a

betonkeveréket.
Nagyobb magasságú beton és vasbetonfalak betonozását szakaszosan is végezhetjük. (A

zsaluzat egyik oldalát elkészítjük teljes magasságban, a másik oldalát csak 1,0-1,5 méterig.
Az első szakasz betonozása után a zsaluzatot további 1,0-1,2 méterrel magasítjuk, majd
újra betonozunk.).
Kizsaluzás
Beton és vasbeton szerkezetek kizsaluzása és állványzatának bontása csak akkor kezdhető

meg, ha a beton kellő szilárdságú, amit a betonnal azonos körülmények között tárolt és
kezelt próbakockák vizsgálatával kell igazolni, ha kétség fér a beton megfelelő kötéséhez,
szilárdulásához (például ha a környezeti középhőmérséklet + 5 °C-nál kisebb).
Kötésgyorsító vagy szilárdulás-gyorsító adalékszerrel késztett, vagy a hő érlelt (gőzölt

beton, meleg beton) betonok kizsaluzási és kiállványozási időpontjáról is csak az azonos
módon kezelt próbakockák szilárdsági vizsgálatának eredménye alapján lehet dönteni.
A kizsaluzás megkezdésének időpontját és helyét az építési naplóban rögzíteni kell.

Műveleteit mindenkor a baleset megelőzés és a szerkezet erőjátékának figyelembevételével
kell végezni.
Minden észlelt hibát, illetve rendellenes jelenséget a műszaki ellenőrnek és a statikus

tervezőnek meg kell vizsgálnia, és a keletkezett és/ vagy láthatóvá vált hibákat csak az
építtető műszaki ellenőrének naplóbejegyzése után szabad javítani.
Aggasztó jelenségek észlelése esetén a zsaluzat elbontását azonnal abba kell hagyni és a
szerkezetet tovább terhelni tilos!
45
TANULÁSIRÁNYÍTÓ
1. Oktatójával és tanulótársaival beszéljék meg az olvasottakat!
2. Tekintsék át a zsaluzási munkákhoz szükséges eszközöket és anyagokat! Térjenek ki a

különböző szerszámokra, gépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokra!
3. Tekintsék át a vasalási munkákhoz szükséges eszközöket és anyagokat! Térjenek ki a

különböző szerszámokra, gépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokra!
4. Összegezzék a betonacél telepek részeit, kialakítását, a szerelés technológiai sorrendjét!
5. A mellékelt ábra alapján készítsék el a vasbeton pillér zsaluzatát! Ezt megelőzően

táblázatban összegezzék a szükséges anyagok mennyiségét és méreteit!
46
47
48
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK
1. feladat
Írja le, mi a zsaluzatok feladata, célja!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
2. feladat
Mikor kezdhető el a kizsaluzás?
_________________________________________________________________________________________
3. feladat
Sorolja fel a zsaluzatok elemeit!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
4. feladat
Írja le vázlatosan a vasszerelés folyamatát!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
49
5. feladat
Írjon le néhány vasalás előkészítésre és szerelésre vonatkozó biztonsági előírást!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
50
MEGOLDÁSOK
1. feladat
A zsaluzatok alapvető feladata a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása, a forma és a méreték -
mérettűrési határok közötti - megtartása a betonozás ideje alatt, és a beton kellő mértékű megszilárdulásának
időtartamára.
2. feladat
A kellő mértéket az úgynevezett "zöldszilárdság" éri el, amely az adott körülmények közötti kizsaluzhatósághoz
elegendő (a szerkezet már képes megtartani saját önsúlyát, de még nem terhelhető).
3. feladat
A zsaluzatok fentieknek megfelelően rendszerint a betonfelülettel érintkező, formát/ mintát adó zsaluhéjakból,
valamint az ezeket merevítő egy-, vagy kétirányú bordákból, összefogó kalodákból, továbbá a függőleges
zsaluhéjak összekötését (összefeszítését - távtartását) biztosító átkötésekből áll.
51
4. feladat
A méretre vágott és a terv szerint hajtott acélbetéteket legcélszerűbb szerelőállványokon, a vastelepen
összeszerelni és a zsaluzatba a készre szerelt vasalást, armatúrát elhelyezni. Ha az összeszerelt armatúra súlya,
méretei és vasalási rendszere ezt lehetővé teszik A fenti, célszerű módszer alkalmazása többtámaszú gerendáknál
és a hagyományos lemezvasalásnál, keretszerkezeteknél egyáltalán nem vagy csak részben lehetséges, ezért
ilyen esetekben a nehezebben kezelhető acélbetéteket, aramatúra egységeket a szerelőállványon előszerelik és
zsaluzatba elhelyezik, majd a csatlakozó acélbetéteket a zsaluzaton/-ban szerelik hozzájuk. A helyszíni és az
előreszerelések során egyaránt az acélbetéteket 1 mm vastag lágyhuzallal ("kötöző dróttal") kötözik egymáshoz,
úgy, hogy azok ne csússzanak szét és a tervezett helyükön maradjanak. A kötözést rendszerint laposfogóval
végzik, ám a termelékenység fokozása érdekében ún. automatikus kötöző eszközöket is használhatnak, vagyis az
előre gyártott füles kötöző huzalt a pergőszáras fúrók működésével azonos rendszerű kampós kötözővel tekerik
rá az összekapcsolandó acélbetétekre.
5. feladat
A betonacél egyengető helyek szélessége a szállítási hossz fele, de legalább 4,00 méter legyen.A gépi egyengető
berendezést mindkét oldalról megközelíthetően kell elhelyezni, úgy hogy a munkaoldalon nagyobb hely
maradjon.750 N/mm2 szakítószilárdságú betonacélok feldolgozása előtt a biztonságos munkavégzés lehetőségét
hajlitópróbával ellenőrizni kell. Ha a hajlitópróba során az anyag elpattan, a szállítmányt nem szabad
feldolgozni. Vágóollóval legfeljebb 12 mm átmérőjű betonacél vágható. Betonacélokat felmelegítéssel hajlítani
nem szabad. Az összeszerelési hely szélessége legyen nagyobb a leghosszabb acélbetét kétszeresénél. Szerelést
csak akkor szabad végezni, ha 5 méteres körzetben elektromos szabadvezeték nincs, vagy a meglevőket tartósan
feszültség- mentesítették. Szereléskor úgy kell kötözni, hogy a kötöző huzalok végződései a vasszerelésből ne
álljanak ki. Az oszlopok, pillérek vasszerelését felállítás után legalább két, egymásra merőleges irányban kell
kikötni. Az összeszerelt, kész armatúrákat legfeljebb 1,50 m magasságig szabad a tároló-helyen egymásra rakni.
Dúcolt munkaárokba az acélbetéteket csak a dúcolás megbontása nélkül szabad leereszteni.
52
IRODALOMJEGYZÉK
FELHASZNÁLT IRODALOM
Teveli Mihály: Zsaluzás és állványzatok: Cser kiadó
Szerényi Attila: Hagyományos és rendszerzsaluzatok készítése : Szega Books Kft.
sze.hu/~nemethgy/zsaluzatok
epitoanyag.net.hu
epito.bme.hu/hsz/oktatas/feltoltesek/zsaluzatok
AJÁNLOTT IRODALOM
Szerényi Attila: Hagyományos és rendszerzsaluzatok készítése : Szega Books Kft.
Szerényi István-Szerényi Attila-Gazsó Anikó:Kőműves szakmai ismeretek II.:Szega Books Kft.
Bársony István: Gyakorlati munkafüzet kőműveseknek : Szega Books Kft.
53
54
55

Zsaluzas Vasalas

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Zsaluzas Vasalas

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Zsaluzó, vasalási munka

ZSALUZÓ, VASALÁSI MUNKA

Generálkivitelezéssel foglalkozó cégük megbízást kapot egy családi ház építésére. Az

A lábazat vasbetonból készül. Feladatuk a lábazati zsaluzat elkészítése, illetve a vasalás

A megfelelő szilárdság elérése után, a zsaluzat eltávolítása.

A zsaluzat készítésének célja, hogy az esztétikai, erőtani és technológiai szempontok

A képlékeny betonnal közvetlenül érintkező zsaluhéj nemcsak a szerkezet geometriáját

A vasbetonépítés három munkafolyamata közül - zsaluzás, vasszerelés, betonozás - a

A zsaluzatok alapvető feladata a szerkezet terv szerinti méreteinek, alakjának megadása, a

Zsaluzatokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények:

- forma és mérettartás, vagyis a kellő merevség

- Zsaluhéj: a beton felülettel érintkezik és megadja annak formáját/alakját

A zsaluzatot érő erőhatások:

- friss beton súlya és/vagy hidrosztatikai nyomása

A helyesen kialakított és méretezett zsaluzat és támasztó állványzata (-i) a rájuk ható

1.HAGYOMÁNYOS SZERKEZETEK ZSALUZATAI

Hagyományos zsaluzatok elemei:

Fából készült zsaluhéjak:

- A fából készült zsaluhéjak általában többször felhasználhatóak, visszanyerhetők.

- Korszerű anyagfelhasználás jellemzi a műfa zsaluhéjakat, (például a hazai BUFA

A négy- vagy sokszög keresztmetszettel készülő pillérek

- kisméretűek (45 cm-nél kisebb), vagy

A pillérek zsaluzatát, a betonnal érintkező zsaluhéját - a befoglaló és betoldó táblákat - az

1. ábra Hagyományos pillérzsaluzatok 1

A kaloda helyzetét tekintve lehet:

A talpkaloda általában erősebb anyagból - pallóból, gerendából készül és a feladata, hogy a

A kisméretű pillér kalodája négy darab 10 cm széles, egymásra szegezett deszkából-, a

A pillérek kalodáit fémből is készíthetjük, például lapos-, vagy szögacél szelvények

A kör keresztmetszetű oszlopok zsaluhéját - a köralakot jól közelítő sokszögben

A körülményesen készíthető íves kalodák között 3,5 mm átmérőjű lágyvas-huzalkötés

Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,

Rúdsajtolású speciális, könnyen oldható kapcsolóelemekkel összeszorított könnyűfém,

Lemezek zsaluzata és állványzata

A vasbeton lemezek zsaluhéját általában gyalulatlan, 12 cm- t nem meghaladó szélességű,

3. ábra Alulbordás födém zsaluzata 3

Lemezzsaluzatok vízszintes gyámolítása:

A zsaluhéjat szokásos esetekben a deszkázatra merőlegesen beépített, élére állított deszka-

A bordázatot - gondosabb kivitel esetén - a bordázatra merőleges gerenda-sorral fogjuk

Lemezzsaluzatok függőleges alátámasztása, gyámolítása:

A gerendázatot és/vagy a bordázatot függőleges tengelyű hengeres oszlopokkal (gömbfa

4. ábra Felülbordás födém zsaluzata 4

A teherelosztó és az oszloptalp közé kettős ék kerül, amelynek feladata a pontos

Az alátámasztó oszlopok átmérője a várható terheléstől függ:

- 4 méter magasságig d= 10-12cm

A gerendázatot gyámolítani kell:

- 10 cm lemezvastagságig 2,00 méterenként

Lemezek zsaluzatainak készítésekor az épületgépészeti vezetékek terv szerinti áttörési

A vezetékek nyomvonalán háromszögletű lécet szegeznek a zsaluhéjra vagy műanyag

A zsaluzandó gerenda lehet:

- kisméretű (24/40 cm-nél) kisebb

A zsaluhéj minden esetben oldalzsaluzatból és fenékzsaluzatból áll, amelyeket úgy kell

Az oldalzsaluzat deszka tábláit 60-80 cm osztásban deszka hevederekkel fogják össze. A

A fenék és oldalzsaluzati táblákat az ácstelepen előregyártják, majd a kész táblákat a

A gerendazsaluzat vízszintes elmozdulásának megakadályozására, valamint a zsalutáblák

Az oldalzsaluzat befelé dőlését távtartó betétlécekkel vagy hevederekkel, a friss beton

Kisméretű gerenda zsaluzata:

A kisméretű gerenda fenékzsaluzatát elegendő egy sorban állított oszlopokkal gyámolítani,

Középméretű gerenda zsaluzata:

A középméretű gerenda fenékzsaluzata 48mm vastagságú palló. A fejpallón a gerenda

Nagyméretű gerenda zsaluzata:

A nagyméretű gerendák zsaluzatát és állványzatát minden esetben méretezni kell.

Szerkezeti sajátossága, hogy a zsaluzat a munkaszinttel kiegészítve készül. A fenékzsaluzat

A nagyméretű gerendazsaluzat hordására közbülső alátámasztást nem igénylő aláfeszített