Balogh A.

: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 1

1. HEGESZTETT SZERKEZETEK ÁLTALÁNOS

ISMERETEI: ALAPFOGALMAK ÉS
RENDSZEREZÉS

A hegesztett szerkezetek tervezésének, gyártásának és üzem közbeni viselkedésének

szempontjából nélkülözhetetlen néhány alapfogalom tisztázása. A szerteágazó szerke-
zeti formák, a sokféle hegesztőeljárás és eljárásváltozat a téma rendkívüli gazdagságát
kínálja, emellett meg kell kűzdenünk azzal a ténnyel, hogy a hegesztés egész fogalmi
rendszere a lánghegesztésre és a bevontelektródás kézi ívhegesztésre alakult ki és sok
esetben az újabb eljárásokra és eljárásváltozatokra nehezen alkalmazható. A problémák
sűrűjében való eligazodásra némi reményt ad az egységesedő európai szabványosítási
folyamat, amelynek Magyarország is részese.

1.1. Szerkezet
A szerkezet legalább két elemből (alkatrészből) álló gyártmány. A konkrét szerkeze-
tekben (jármű, szerszámgép, tartóoszlop, stb.) az alkatrészek száma ennél jóval több, a
gyakorlatban nem ritka a néhány ezer, vagy tízezer elemből álló szerkezet sem. A szer-
kezeteket a következő fő jellemzői határozzák meg:
♦ az elemek anyaga,
♦ bonyolultsága,
♦ méretei,
♦ funkciója,
♦ mechanikai igénybevétele,
♦ egyéb üzemi körülményei.
A továbbiakban főleg olyan szerkezeteket tárgyalunk, amelyek részben, vagy teljes
egészében fémekből készülnek (fémszerkezetek). A szerkezeti elemek közötti kapcsola-
tot kötések valósítják meg.

1.2. Kötés
A legalább két szerkezeti elem között létesített teherviselő kapcsolatot kötésnek ne-
vezzük. A kötés erőzárással (csavarkötés), alakzárással (poligon- és bordáskötés) és
anyagzárással (hegesztett kötés) valósítható meg. A kötések külső és belső erőkre épül-
hetnek, ennek megfelelően oldható és oldhatatlan válfajuk létezik. Oldható kötések a
csavar, retesz, bordás és poligon kötések. Az oldhatatlan kötésre (hegesztett, forrasztott,
ragasztott, szegecselt kötés) az a jellemző, hogy a kapcsolat megszüntetése csak irre-
verzibilis módon oldható meg, vagyis a kötés megszüntetése az alkatrészeket és/vagy a
kapcsolatot teremtő anyagot maradandóan károsítja. A hegesztett kötés pl. csak szétvá-
gással, a forrasztott kötés a forraszanyag megolvasztásával bontható szét, a szegecskötés
oldásakor a szegecs semmisül meg.
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 2

1.3. Hegesztett kötés

Legalább két elem hegesztéses kapcsolatát hegesztett kötésnek nevezzük. A hegesz-
tett kötés a hegesztett szerkezet legkisebb építő része. Minden hegesztett szerkezet any-
nyi kötésre bontható, ahány varratot tartalmaz. A kötéseknek kétféle határa lehet: a
szerkezet belsejében levő kötést a szomszédos kötések irányában a két varrat közötti tá-
volság felező pontja határolja. A szerkezet szélén levő kötést egyik oldalról az alkatrész
vége határolja (1.1 ábra).

x x y y

1. kötés 2. kötés 3. kötés

1.1. ábra. A hegesztett szerkezet felosztása hegesztett kötésekre

A hegesztett kötés anyagzáró és oldhatatlan, mivel a hegesztés irreverzibilis folya-

mat. A hegesztés során az elemek között belső erőkkel hozunk létre kapcsolatot. Fémek
hegesztésekor az alapanyagra jellemző fémes kötés létesül.
Leggyakoribb esetekben a hegesztett kötés az 1.2. ábrának megfelelően két elemet és
közöttük egy, az előzőktől rendszerint eltérő összetételű és tulajdonságú harmadik
anyagot (varratot) tartalmaz, ami a hegesztő hozaganyag és az alapanyagok keveréke.

Varrat

Elem 2 Elem 2

1.2. ábra. A hegesztett kötés, mint a hegesztett szerkezet elemi része

Hegesztett kötés hozaganyag nélkül is létrehozható: ilyen például a vékonylemezek

közötti peremkötés, vagy ilyenek a sajtolóhegesztett kötések, mint az ellenállás-
pontkötés (1.3. ábra).
Hegesztett kötés varrat nélkül is készíthető: ha nincs hozaganyag és a hegesztendő
anyagok sem olvadnak meg, akkor varratról sem beszélhetünk. Ez a helyzet fordul elő a
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 3

szilárdfázisú hegesztéseknél (pl. dörzshegesztés, zömítő tompahegesztés, ultrahang-he-

gesztés).

Peremkötés Ellenálláspont-kötés

1.3. ábra. Hozaganyag nélkül készített hegesztett kötések

1.4. A hegesztett kötés részei

A hegesztett kötés az 1.2. ábrán látható módon legalább két alkatrészből és a közöt-
tük kapcsolatot teremtő varratból (vagy ha nincs varrat, akkor a kötésfelületből, ami az
általánosítás kedvéért nulla szélességű varratnak tekinthető) áll. A kötések mikroszer-
kezeti és roncsolásos anyagvizsgálata kiderítette, hogy a kép ennél árnyaltabb: a he-
gesztés során ugyanis az alapanyag varrattal határos része olyan szerkezeti változásokat
szenvedhet, aminek következtében jellemző tulajdonságai az alapanyagtól és a varrattól
is eltérhetnek. A varratmenti zóna összefoglaló neve a hőhatásövezet. A hőhatásövezet
helye a hegesztés közben mérhető maximális hőmérséklet alapján jelölhető ki:
100 ° C < Tmax < Tlikv (1)
A 100 °C az acélokra vonatkozó alsó határhőmérséklet, más alapanyagoknál ez az
érték ettől eltérő lehet. Az alsó határhőmérséklet azt a határt jelöli ki, amely alatt az
alapanyagban tulajdonságváltozást okozó mikroszerkezeti változás nem mehet végbe.
Az 1.4. ábra szerint tehát a hegesztett kötés a hő által nem befolyásolt alapanyagok-
ból (Aa1 és Aa2), a varratból (V) és az előbbiek között elhelyezkedő hőhatásövezetek-
ből (Hhö1 és Hhö2) áll.

Hhö1 Hhö2

Aa1 Hhö1 Aa2

Tmax = 100 oC

1.4. ábra. Hegesztett kötés részei

A hegesztett szerkezetek biztonságos üzemi viselkedése és terhelhetősége szempont-

jából a kötés mindhárom fő része azonos fontosságú, mivel a kötések általában a leg-
gyengébb helyükön károsodnak és mennek tönkre. Ebből a szempontból helytelennek
tekintendő az a nézet, amely csak a varrat hibátlanságára összpontosítja a figyelmet.
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 4

Szakszerűen kidolgozott és végrehajtott hegesztéstechnológia esetén a hegeszthetőségi

nehézségek zöme ugyanis a hőhatásövezetben várható.

1.5. A hegesztett kötések osztályozása

A hegesztett kötések többféle szempont alapján osztályozhatók. A csoportosítás leg-
fontosabb célja, hogy a közel azonos terhelhetőségű kötések egy közös csoportba ke-
rülhessenek.

1.5.1. Osztályozás a varrattípus szerint

A hegesztett kötésekben előforduló varratokat az MSZ ENV 1993 alapvetően az
alábbi öt kategóriába sorolja:
♦ tompavarrat,
♦ sarokvarrat,
♦ horonyvarrat,
♦ lyukperemvarrat,
♦ telivarrat.
Az egyes varrattípusok definíciója a számos átmeneti varratalak miatt körülményes,
ezért meghatározás helyett rajzos illusztrációt közlünk az 1.5. ábrán.

Tompavarrat Sarokvarrat Horonyvarrat

Lyuk- és horonyperemvarrat Telivarrat

1.5. ábra. A különböző varrattípusok vázlata

A tompavarratok (butt welds) egymás folytatását képező (egy síkban elhelyezkedő)

vagy egymással közel merőleges helyzetű elemek közötti, az anyagvastagság jelentős
részére vagy teljes egészére kiterjedő varratok, amelyek többnyire a lemezélek speciális
kialakításával (leélezéssel) készülnek. A vastagságirányú kiterjedés szerint teljes átolva-
dású és részleges átolvadású tompavarratok léteznek. A tompavarratok rendelkeznek a
legkiválóbb mechanikai jellemzőkkel, vagyis ez a komoly terhelésű szerkezetrészek pre-
ferált varrattípusa.
A sarokvarratok (fillet welds) egymásra lapoltan elhelyezett vagy merőlegeshez kö-
zeli helyzetű, merőlegesen vágott élű elemeket összekapcsoló varratok, ahol a varrat tér-
fogatának jelentős része az összekapcsolódó elemeken kívül helyezkedik el.
A horonyvarratok (flare groove welds) a részleges átolvadású tompavarratokra emlé-
keztetnek, azzal az eltéréssel, hogy amíg a tompavarratoknál a varrathorony valamilyen
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 5

vágó- vagy forgácsolóeljárással hozzák létre, addig a horonyvarratoknál a hornyok az

elemek alakjából és helyzetéből eredően természetesen jönnek létre.
A lyuk- és horonyperemvarratok olyan sarokvarratok, amelyek átlapolt helyzetű ele-
meket kötnek össze úgy, hogy egy kör alakú furat vagy egy hosszúkás horony belső ke-
rületén futnak végig.
A telivarratok olyan lyuk-, illetve horonyperemvarratok, amelyek a kör alakú vagy
elnyújtott üreget sugár-, illetve szélességirányban teljesen (vastagságirányban azonban
nem feltétlenül) kitöltik. Tipikus telivarrat a furatos ívponthegesztett varrat.
A horonyvarratok, lyukperemvarratok és telivarratok csak kisterhelésű elemek köté-
sére alkalmasak, alkalmazásuk csak alárendelt helyeken engedhető meg.

1.5.2. Osztályozás az elemek egymáshoz viszonyított helyzete szerint

A hegesztett kötések elemei egymáshoz viszonyítva a következő helyzeteket vehetik
fel (1.6. ábra):
♦ egysíkú (az MSZ ENV 1993 szerint: tompakötés)
♦ párhuzamos (az MSZ ENV 1993 szerint: átlapolt kötés),
♦ merőleges, (az MSZ ENV 1993 szerint: T kötés)
♦ általános vagy ferde helyzetű (az MSZ ENV 1993 szerint, kb. T kötés)
Hegesztett szerkezetek kialakításakor az egysíkú és a merőleges helyzeteket előnyben
kell részesíteni a további lehetőségekkel szemben, amelyek közül főleg a szegecs- és
csavarkötések korából megmaradt párhuzamos (átlapolt) helyzetet kell kerülni.

Egysíkú kötés Párhuzamos kötés

Merõleges kötés Ferde kötés

1.6. ábra. A hegesztett kötések osztályozása az elemek egymáshoz viszonyított helyzete

szerint

Az egysíkú és az átlapolt kötések összehasonlítása a 1.7. ábrán feltüntetett erővonal-

futás segítségével tehető meg. Ahol az erővonalok sűrűsödés és irányváltás nélkül ha-
ladnak, ott a feszültségeloszlás egyenletes, a repedésekért felelős feszültségcsúcsok nem
alakulnak ki (bemetszés→feszültségcsúcs→repedés).
A merőleges és ferde kötésekben az erővonalak irányt váltanak, ezért a feszültségel-
oszlás bennük a kritikus helyeken sohasem lehet egyenletes.
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 6

F
F F
F

Tompakötés Átlapolt kötés

1.7. ábra. Erővonalak az egysíkú és párhuzamos kötésekben

1.5.3. Osztályozás a varratok vastagságirányú felépítésének techni-

kája alapján
A leendő kötések hozzáférhetősége gyakorta kizárja, hogy kétoldali varratok készül-
hessenek, pedig minden tervezési folyamatban alapelv, hogy mindig a lehetséges legna-
gyobb szimmetriára kell törekedni. A szimmetriát jelen esetben a kétoldali, vastagság-
szimmetrikus varratok jelentik, amelyek a szerkezetek kívánatos varrattípusai.
A varratok az elkészítési hozzáférhetőség, a falvastagság és a kidolgozott technológia
szerint a következő típusúak lehetnek (1.8. ábra):
♦ egyoldali (single side) varrat
! gyökutánhegesztéssel,
! gyökutánhegesztés nélkül;
♦ kétoldali (double side) varrat.

Egyoldali varrat Kétoldali varrat

Gyökutánhegesztés nélkül

Gyökutánhegesztéssel

1.8. ábra. Az egy- és kétoldalról hegesztett varratok

Az egyoldali, gyökutánhegesztés nélküli varratok tervezését kerülni kell, mert a

gyökhiba valószínűsége ilyenkor a legnagyobb, és a varrat megfelelő minőségét költsé-
ges vizsgálatokkal kell bizonyítani. A gyökutánhegesztéssel a gyökhiba kiküszöbölhető,
de a hőbeviteli szimmetria csak a (közel) szimmetrikus kétoldali varratokkal érhető el.
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 7

1.5.4. Osztályozás a hegesztési helyszín szerint

A hegesztett szerkezetek varratainak zöme műhelyi (telephelyi) körülmények között
készül, ahol a feltételek (hőmérséklet, páratartalom, szél- és huzatmentesség, pozícioná-
lás) a hegesztés számára ideálisak. A helyszíni, ún. szerelő hegesztések esetén a körül-
mények jóval mostohábbak, aminek az eredménye csak rosszabb varratminőség lehet.
Ezért van szükség arra, hogy nagy terhelésű szerkezeteknél a szerelő hegesztések helyett
és/vagy mellett csavarkötéseket alkalmazzanak.

1.5.5. Osztályozás az elemszám szerint

A korábbi definíció szerint a hegesztett kötések leggyakrabban két elem kapcsolatát
valósítják meg. Jóval ritkábban, de előfordul, hogy az elemszám ennél nagyobb. Ennek
megfelelően a következő esetek lehetségesek:
♦ kételemű kötés,
♦ háromelemű kötés,
♦ háromnál több elemű kötés.
A felsorolásban szereplő esetekre a 1.9. ábra mutat szerkezeti megoldásokat. A tel-
jesség kedvéért megemlítjük, hogy a felrakóhegesztés egyelemű "kötésnek" tekinthető,
mivel itt az alapanyag (alaptest) száma egy.

Háromnál többelemû
Kételemû kötés kötés

Háromelemû kötés

Felrakóhegesztett kötés
Felrakott réteg
Alaptest

1.9. ábra. A kötések csoportosítása az elemszám alapján

1.5.6. Osztályozás az alapanyagok azonossága szerint

Egy hegesztett kötésben a két alapanyag lehet azonos kémiai összetételű, vagy külön-
böző. Ennek alapján a következő osztályozásra nyílik lehetőség:
♦ homogén kötések (a két anyag azonos),
♦ heterogén kötések (a két anyag különböző).
Az alapanyagok különbözősége elsősorban hegeszthetőségi nehézségeket okozhat, de
a tervezéskor a kötés üzemi viszonyait is gondosan mérlegelni kell, mivel a vegyipari,
gyógyszeripari, élelmiszeripari, stb. alkalmazásokban a mechanikai igénybevételen túl-
menően korrózió-, vagy diffúzió okozat tönkremenetel is előfordulhat.
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 8

1.6. A hegesztett szerkezetek összehasonlítása a többi szer-

kezettípussal
Bár a kovácshegesztés már az ókorban ismert volt, a hegesztett szerkezetek a
hegesztéstechnika és -technológia fejlődésével arányosan csak az elmúlt száz évben ter-
jedtek el. A hegesztett szerkezetek általános térnyerése az utóbbi évszázadban olyan in-
tenzitású volt, hogy ma már minden komolyabb szerkezet vegyes, vagy tiszta hegesztett
konstrukcióként valósul meg.
A hegesztett szerkezetek térhódítása műszaki (mérnöki) és közgazdasági előnyökön
alapszik.

1.6.1. A hegesztett szerkezetek mérnöki előnyei

A hegesztéstechnika és -technológia fejlődése révén ma már csaknem minden fém
vagy fémötvözet hegeszthetővé vált. A hegesztést bármely helyszínen (műhelycsarnok,
mező, tengerfenék) és a legkülönfélébb igényességgel (minőséggel) el lehet végezni. A
korszerűbb hegesztőgépek a legnagyobb reprodukálhatósági szinttel képesek hegeszteni
(célgépek, hegesztő automaták, robotok).
A hegesztett kötések mérnöki előnyei a következőkben összegezhetők:
1. A jól tervezett hegesztett kötések (pl. az egysíkú kötések) folyamatos és egyenle-
tes erővonal-átmenettel viszik át a terhelést az egyik elemből a másikba, ami a
szegecselt, vagy csavarozott kötésekről egyáltalán nem mondható el.
2. Nincs szükség furatok fúrására, amelyek megzavarják az erővonalak haladását, fe-
szültségcsúcsot okoznak, emellett még a hasznos keresztmetszetet is csökkentik.
3. A szegecs- és csavarkötésekre jellemző hevederek elhagyásával a szerkezeti fel-
építés egyszerűbbé válik, csökken az elemszám (1.10. ábra).

Heveder

Heveder

1.10. ábra. A szegecskötés és a hegesztett tompakötés összehasonlítása

4. A hegesztett szerkezetek nagy alakadási szabadságot adnak a tervezőnek, aki a bo-

nyolultabb felületeket több, egyszerűbb, jobban gyártható alkatrészből rakhat ösz-
sze. Jó példa erre a gép- és járművázak, a gömbtartályok és a hajótestek.
5. Az igénybevételi ábrák megszabta különleges alakok különböző vastagsági és ma-
gassági méretek, sőt acélminőségek megfelelő kombinációjaként állíthatók össze
ún. egyenszilárdságú szerkezetekké. Közismert pl., hogy a rácsos hídszerkezetek
ívelt oldalnézeti alakja az egyenletesen megoszló terhelés nyomatékábrájának
alakját utánozza.
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 9

6. A hegesztett kötések szükség esetén a többi kötéstípussal együttesen alkalmazha-

tók. Igen jó eredményeket sikerült elérni a hegesztet-csavarozott, a hegesztett-sze-
gecselt és a hegesztet-ragasztott kötéskombinációkkal.
7. A hegesztett szerkezetek a mechanikai (erő) és egyéb (vegyi, hőmérséklet, kopás,
sugárzás) igénybevételeket jól elviselik. A hőmérsékletet kiragadva a hegesztett
kötés a forrasztott és ragasztott kötéseknél sokszorta nagyobb hőhatás elviselésére
alkalmasak.
8. A hegesztett szerkezetek esetleges kivitelezési vagy üzemközben keletkezett hibái
hegesztéssel javíthatók. Ilyen esetekben a javítás a szerkezettől nem idegen kötési
móddal történik és a javításhoz nincs szükség különleges berendezésre vagy he-
gesztői szaktudásra.

1.6.2. A hegesztett szerkezetek gazdasági előnyei

A hegesztett szerkezetek gazdaságosságát a következő összetevők biztosítják:
♦ anyagtakarékos, mivel kevesebb alkatrészt igényel, nagyszilárdságú ötvözetek fel-
használását teszi lehetővé és kedvező geometriai alakok (pl. a hengereltnél na-
gyobb inerciájú, karcsú I tartók) elkészítését engedi meg,
♦ művelet-takarékos, mivel fúrási, dörzsölési műveleteket tesz feleslegessé és egy-
szerűbb illesztést igényel,
♦ kevesebb élőmunkára van szükség, ráadásul a hegesztő műveletek zöme gépesít-
hető, sőt robotizálható,
♦ alacsony gépköltséggel dolgozik és a szükséges készülékek hosszú életűek, gyor-
san megtérülnek,
♦ a selejtköltség a javíthatóság miatt igen alacsony.

1.6.3. A hegesztett szerkezetek hátrányai

A tárgyilagosság megkívánja, hogy a hegesztett szerkezetek néhány előnytelen tulaj-
donságára is felhívjuk a figyelmet, elsősorban abból a célból, hogy lehetőségünk legyen
a problémás helyzetek tudatos elkerülésére.
1. A hegesztett szerkezetek vályúhelyzettől eltérő pozíciójú varratai gyengébb minő-
ségűek és elkészítésük kevésbé termelékeny.
2. A hegesztéssel mindig együtt jár az alkatrészek méretváltozása és alakdeformá-
ciója.
3. Egyes anyagoknál a hegeszthetőségi problémák költséges műveletek beiktatását
igénylik ( pl.: előmelegítés, utólagos megeresztés).
4. A kötések nem oldhatók.
5. Kézi hegesztésnél a hegesztő szubjektív hibázási lehetőségével számolni kell.

1.7. Példák tipikus hegesztett szerkezetekre

A különböző iparágakban sok példát találhatunk jellegzetes hegesztett szerkezetekre.
Ezek közül néhány tipikust a következőkben ismertetünk.
Bányászat: aknatorony, szállítókas, tám, fejtőgépek vázai, fúrótorony, kötélpá-
lyatartó, önjáró biztosító, úszó sziget;
Kohászat: daru, konverter, üst, kemence, kohóváz, léghevítő, hengerállvány,
kovácsoló- és sajtológép, öntőgép;
Balogh A.: Hegesztett szerkezetek általános ismeretei: alapfogalmak és rendszerezés 01 / 10

Energiaipar: erőművi vázszerkezet, kazán, turbina, generátor, zsilip, bukókapu,

távvezeték tartóoszlop;
Vegyipar: vázszerkezet, csővezeték, bunker, tartály, szalaghíd, vegyipari készü-
lék, hőcserélő, nyomástartó edény;
Gépipar: daru, szállítóeszköz, gépszerkezet, gépállvány, gépváz, gépalap,
konvejorpálya, gépalkatrész;
Építőipar: híd, csarnokváz, építőgép, épületváz, daru;
Közlekedés: vasúti, szárazföldi, vízi és légi jármű;
Híradástechnika: rádió és televízió adótorony, telefonközpont, radarberendezés;
Hegesztőipar: hegesztő berendezés, manipulátor, készülék, forgató, robotpálya,
lángvágógépek, hegesztőanyaggyárak, kemencék, elszívók, asztalok,
állványok, szárítók, raktárak.