Réteges tépődés

(Lamellar tearing)

A BP platformjánál a Forties olajmezőn, réteges tépődés következett be, amikor megpróbálták kijavítani a
gyök beolvadási hibát, egy rácsgerenda varratában.

A réteges tépődés a varrat alatt jelenhet meg, különösen hengerelt acéllemezek esetében, melyeknek rossz a
képlékenysége a lemezvastagság irányában. Ez a cikk a réteges tépődés jellegzetességeit, fő okait és a
megfelelő hegesztési technikát ismerteti, mellyel minimalizálhatjuk az előfordulás veszélyét.

Meghatározás
Vizuális megjelenés

A réteges tépődés fő jellegzetessége, hogy T-kötésnél és sarokkötésnél fordul elő az alapanyagban, általában
a beolvadási határral és az alapanyag felületével párhuzamosan (1. ábra). A repedés megjelenhet a varrat és
az alapanyag átmeneténél vagy a gyöknél, de mindig nagy igénybevétel hatására alakul ki.

1. ábra
Réteges tépődés T-kötésnél

A törés felülete

A törés felülete szálszerű, hosszú párhuzamos szakaszokkal, ami az alapanyag alacsony lemezvastagság
irányú képlékenységére utal (2. ábra).

www.weld-technology.com 1/6 2012. április 29.

 2. ábra
Réteges tépődés töretfelülete

Metallográfia

A réteges tépődés együtt jár nagy koncentrációjú, a lemez felületével párhuzamos, hosszúkás zárványokkal.
A tépődés lépcsőzetes megjelenésű.

Okok
Általánosan elfogadott, hogy a réteges tépődés kialakulásához a következő három tényező együttes
jelenlétére van szükség:
1. Keresztirányú terhelés – A varrat zsugorodása miatt fellépő feszültségnek a lemez kisebbik méretének
irányában kell hatnia, például a lemezvastagság irányába.
2. Varrat orientáció – A beolvadási határnak nagyjából párhuzamosnak kell lennie a zárványok síkjával.
3. Az anyag érzékenysége – Az alapanyag lemezvastagság irányú képlékenységének alacsonynak kell
lennie.

Így a réteges tépődés veszélye nagyobb lesz, ha a hegesztés hatására lemezvastagság irányú feszültség lép
fel.

A tényezők, melyeket figyelembe kell venni, hogy elkerüljük a réteges tépődést

Az alapanyag kiválasztása, a kötés megválasztása, a hegesztési eljárás, a hozaganyag, az előmelegítés és a
felület felhegesztése mind segít csökkenteni a réteges tépődés kialakulásának kockázatát.

www.weld-technology.com 2/6 2012. április 29.

Anyag
A tépődés csak hengerelt lemezeknél fordul elő, és nem kovácsolt, vagy öntött alkatrészeknél. Nincs olyan
acéltípus, amely különösen érzékeny a réteges tépődésre, de az olyan kis keresztirányú kontrakcióra képes
acélok, melyekben nagy koncentrációban van jelen hengerelt szulfid- vagy oxidzárvány, hajlamosabbak rá.
Általános szabály, hogy az olyan acélok, melyek kereszt irányú kontrakciója nagyobb mint 20%, alapvetően
ellenállnak a tépődésnek, míg ha ez az érték 10-15%, akkor az acélt csak gyengén korlátozott kötéseknél
lehet használni (3. ábra).

3. ábra
A keresztirányú kontrakció és a kéntartalom közötti összefüggés 12,5 – 50 mm vastagságú lemezek esetén

A réteges tépődés veszélye nagyobb a nagy szilárdságú acéloknál, különösen, ha a lemezvastagság nagyobb,
mint 25mm. Az alumíniummal kezelt, alacsony kéntartalmú (<0,005%) acélok tépődési veszélye alacsony.

Az acélgyártók vizsgálják a lemezek keresztirányú kontrakcióját, így tudnak olyan hengerelt lemezt
szállítani, amelynél garantálják, hogy a keresztirányú kontrakció nagyobb, mint 20%.

A kötés kialakítása
A réteges tépődés akkor következik be, ha a kötésben ébredő lemezvastagság irányú feszültség nagy, például
T-kötés, vagy sarokkötés esetén. A teljes beolvadású tompavarrat T- vagy keresztkötés esetén különösen
érzékeny a réteges tépődésre. A kereszt alakú szerkezetnél, ahol a tépődésre érzékeny lemez nem tud
meghajlani hegesztés közben, szintén nagy a tépődés veszélye.

Tompakötésnél, ahol a hegesztés során fellépő feszültség nem a lemezvastagság irányában hat, kicsi az esély
a réteges tépődésre.

Mivel a szögtorzulás növeli a feszültséget a varratgyöknél és a varrat és alapanyag közti átmenetnél, így
tépődés előfordulhat vastag kötések estén is, ha az alapanyag meghajlása erősen korlátozott.

A 4. ábra bemutat néhány példát, hogyan csökkenthetjük a réteges tépődés veszélyét, a hegesztett kötések
tervezésénél.

www.weld-technology.com 3/6 2012. április 29.

- Mivel a tépődés gyakrabban fordul elő teljes beolvadású T-kötés esetén, ezért ha lehetséges, használjunk
helyette két sarokvarratot (4.a ábra).
- A két oldalról hegesztett varrat kevésbé érzékeny a tépődésre, mint az egy oldalról hegesztett nagy
varrat, és a kiegyensúlyozott hegesztés csökkenti a fellépő feszültséget, ami csökkenteni fogja a tépődés
veszélyét, különösen a gyöknél (4.b ábra).
- A nagy, egy oldalról hegesztett sarokvarrat helyett, célszerű kisebb, két oldalról hegesztett sarokvarratot
használni (4.c ábra).
- A hegesztési kötés áttervezése úgy, hogy a beolvadási határ merőlegesebb legyen az érzékenyebb lemez
felületére, különösen hatékonyan csökkenti a tépődés veszélyét (4.c ábra).

4.a ábra

4.b ábra

4.c ábra

4.d ábra

www.weld-technology.com 4/6 2012. április 29.

Varratméret
Réteges tépődés nagyobb valószínűséggel fordul elő nagy varratoknál, rendszerint akkor, ha a sarok- vagy
T-kötés szárhossza nagyobb mint 20mm. Mivel a befogás hozzájárul a tépődés kialakulásához, a vékony
keresztmetszetű lemezeknél – amik kevésbé érzékenyek a tépődésre – erősen befogott, korlátozott esetben
szintén fennállhat a tépődés veszélye.

Hegesztési eljárás
Az elsődleges oka a réteges tépődésnek a nem megfelelő alapanyag és kötés megválasztás. A hegesztési
eljárás csak kis mértékben befolyásolja. Azonban célszerű nagyobb hőbevitelű eljárásokat használni, melyek
kisebb feszültséget eredményeznek a nagyobb hőhatásövezet révén, és ugyanakkor a beolvadás is mélyebb
lesz.
A varratfém hidrogén tartalma szintén növeli a veszélyt, ezért alacsony hidrogénbevitellel járó eljárást kell
használnunk, ha a lemez érzékeny a réteges tépődésre.

Hozaganyag
Ahol lehetséges, az alacsonyabb szilárdságú hozaganyag alkalmazása gyakran csökkenti a veszélyt azzal,
hogy a varratfém több feszültség elnyelésére lesz képes. Kisebb átmérőjű elektróda használatával, mellyel
kisebb szárhosszú varrat hegeszthető, megelőzhető a tépődés.
Kis hidrogéntartalmú hozaganyaggal csökkenthető a veszély, mivel kisebb lesz a varratfém diffúzióképes
hidrogéntartalma. A hozaganyagot ki kell szárítani, a gyártó utasítása alapján.

Előmelegítés
Az előmelegítés jó hatással van a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalmának csökkentésére. Azonban meg
kell jegyezni, hogy egy befogott kötés esetén, a túlzott előmelegítés kedvezőtlen hatást fejt ki azáltal, hogy
növeli a hűlés közben zsugorodó varrat, befogásból eredő feszültség mértékét.
Tehát az előmelegítést a hidrogéntartalom csökkentésére kell használni, de úgy, hogy ne növeljük vele a
varratfém zsugorodásának mértékét.

Felhegesztés
A tépődésre érzékeny lemez felhegesztése egy alacsony szilárdságú varratfémmel, széles körben elterjedt
eljárás. Ahogy az 5. ábra mutatja egy T-tompavarrat esetén, a lemez felületének hornyoltnak kell lennie, a
felhegesztett résznek túl kell érnie 15-25mm-rel mindkét varratátmeneten, és 5-10mm vastagságúnak kell
lennie.

5.a ábra
Általános felhegesztés az érzékeny lemez felületén
www.weld-technology.com 5/6 2012. április 29.
 5.b ábra
Helyszíni felhegesztés

A helyszíni felhegesztést, például amikor először egy kis szilárdságú varratfém réteget olvasztunk le az
érzékeny lemezre, mielőtt feltöltjük a kötést, szintén sikeresen alkalmazzák. Azonban mielőtt használnánk a
felhegesztési technikát, megelőző számítások szükségesek, hogy a teljes varrat szilárdsága elfogatható lesz e.

Az átvételre vonatkozó szabványok

A réteges tépődés hosszirányú hiba éles határokkal, mely nem fogadható el az MSZ EN ISO 5817 B, C és D
minőségi osztályai szerint.

Észlelés és javító intézkedés

A felületre nyitott réteges tépődés könnyen észlelhető szemrevételezéssel, penetrációs vagy mágnesezhető
poros repedésvizsgálattal. A belső repedések kimutatásához ultrahangos vizsgálat szükséges, de problémát
jelenthet a réteges tépődés megkülönböztetése a zárványsávoktól. A tépődés iránya rendszerint lehetetlenné
teszi kimutatását radiográfiai vizsgálattal.

Fordította: Gaál András IWE

Az eredeti angol nyelvű cikk letölthető innen:

http://www.twi.co.uk/services/technical-information/job-knowledge/job-knowledge-47-defects-lamellar-
tearing/

www.weld-technology.com 6/6 2012. április 29.