1.

Emelőgép fogalma:

Szakaszos üzemű, gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami
közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből
az érkezési helyére továbbítja.

2. Emelőgépek csoportosítása és jellemzői:

 Emelőgépek csoportosítása:
o Az emelőgépeket csoportosíthatjuk mozgási viszonyaik, hajtásuk és az alkalmazott
tehermegfogó eszközök szerint.
 Emelőgépek csoportosítása mozgási viszonyaik szerint:
o Csak függőleges emeléseket végző emelő-berendezések, emelőművek. Ilyenek
például a csavarorsós emelők, a fogas rudas, fogasléces emelők, stb.
o Azokat a berendezéseket melyek az emelésen túl képesek egy további egyenes vagy
görbe vízszintes pálya mentén haladó mozgást végezni, futómacskáknak nevezzük
o Azokat a berendezéseket, melyek az emelésen túl képesek két további egymástól
eltérő irányú vízszintes pálya mentén haladó mozgást végezni daruknak nevezzük.
 Emelőgépek csoportosítása meghajtásuk szerint:
o Kézi meghajtás. Ilyenek az egyszerű csavarorsós emelők, vagy például a kézi hajtású
csavarkerekes, vagy csigakerekes láncos emelők, melyekkel azért több tonna tömegű
terhek is emelhetők.
o A gépi hajtású emelőgépek melyek lehetnek:
 belsőégésű motoros,
 villamosmotoros
 hidraulikus
 pneumatikus hajtások.
 Emelőgépek csoportosítása az alkalmazott teher megfogó eszközök szerint:
o Az emelőgépek, de elsősorban a daruk az alkalmazott anyagmegfogó eszközeik szerint
is csoportosíthatók.
o Ezek alapján a következő darucsoportosítás lehetséges: Horogüzemű daru, markolós
daru, mágneses daru, emelőgerendás daru, toronydaru, konténer daru.

3. Emelőgépekkel végezhető munkák

 Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni.
 Az emelőgépek teher és személy vagy mindkettő emelésére vannak gyártva.
 A mozgásviszonyok is meghatározzák az emelőgépekkel elvégezhető munkákat.
o E szerint lehetnek:
 Csak függőleges emeléseket végző emelő-berendezések, emelőművek.
Ilyenek például a csavarorsós emelők, a fogas rudas, fogasléces emelők, stb.
o Azokat a berendezéseket melyek az emelésen túl képesek egy további egyenes vagy
görbe vízszintes pálya mentén haladó mozgást végezni, futómacskáknak nevezzük
 Azokat a berendezéseket, melyek az emelésen túl képesek két további egymástól eltérő
irányú vízszintes pálya mentén haladó mozgást végezni daruknak nevezzük.

4. Horgok horogszerkezetek anyaga, előállítási technológiája

o A horgokat acélból, kovácsolással készítik.
o Egyágú horog:
 o A horog egyenszilárdságú síkgörbe statikailag határozott tartó. Kovácsolással készült.
Alakja a szilárdsági megfontolásokon túl a legjobb anyagkihasználás szem előtt
tartásával alakult ki. Munkabiztonsági szempontból csak a kiakadás gátlóval ellátott
horgok használhatók.

o Kétágú horog:
o A teher szimmetrikus felfüggesztése következtében a kétágú horog igénybevétele
kedvezőbb. Méretezése az egyágú horoghoz hasonlóan történhet.

o Zárt kengyel:
o Igen nagy terhek felfüggesztésére használják. Kisebb súlyú, mint az azonos
teherbírású nyitott horog. Használata nehézkesebb, mert a kötöző kötelet át kell
fűzni, míg a nyitott horogba könnyen beakasztható.

o Kiakadás gátló működése és felszerelésük:

o Ha a daru üzemeltetése olyan, hogy horogból kiakadhat a teherfelvevő vagy a
felfüggesztő eszköz, a horgot az ezeknek az eszközöknek a kiesését megakadályozó
kiakadás-gátló szerkezettel kell felszerelni.
 Kiakadás gátlóval ellátott horog

Egy horogba egyidejűleg csak annyi kötélhurkot, gyűrűt stb. szabad beakasztani, hogy azok a

horog öblébe jól befeküdjenek.

5. Emelőhorgok biztonságtechnológiai követelményei:

o Az emelőhorgok kovácsolt, sajtolt vagy lemezes kivitelűek. A kovácsolt és a sajtolt horgok elő
gyártmányát kovácsolás, illetve sajtolás után normalizálni kell
o A kovácsolt és a sajtolt horog esetében sem gyártáskor, sem a hibák kijavításakor nem
engedhető meg hegesztés vagy felrakó eljárás alkalmazása.
o A lemezes horog acéllemezeit szegecseléssel kell összeerősíteni. Az acéllemezek helyenként
hegeszthetők.
o A daruhorognak szabadon kell forognia terhelés alatt is. A 3 tonnánál nagyobb teherbírás
esetén a horog felfüggesztése gördülő csapágyazású legyen. Ezek a követelmények nem
vonatkoznak azoknak a különleges daruknak a horgaira, amelyek horogforgása nem
engedhető meg.
o A kovácsolt és a sajtolt horog esetében a horoganya, lemezes horog esetében pedig a villa
rögzítése zárja ki a meglazulás lehetőségét. Ennek érdekében biztosítóreteszt kell alkalmazni.

6.,7. Hogyan történhet személyek emelése emelőgéppel? Milyen követelmények vonatkoznak ez

esetben a gépre? Használható-e saját készítésű személyemelő kosár erre a célra? Milyen
munkavédelmi előírások vonatkoznak a személy-emelésre?

 Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata előírja, hogy "emelő berendezéssel személyeket

emelni csak erre a célra tervezett és az akkreditált vizsgáló laboratórium által jóváhagyott
kiegészítő berendezéssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelő berendezéssel
szabad".
 Emelt személyekkel haladni szigorúan tilos.
 A személyemelő-berendezést úgy kell megválasztani, hogy használatakor:
o 1) a megfelelő berendezéssel kiküszöböljük a az emelőkosár vagy az emelő állvány
leesésének veszélyét;
o 2) megakadályozzuk az emelőkosárban levő személyek megsérülését, beszorulását;
valamint
o 3) biztosítsuk a berendezés meghibásodása, vagy más ok miatt az emelőkosárban
vagy az emelőállványon maradt személyek biztonságát és kimenekítését. Az
emelőkosárban levő személynek esés gátló felszerelést kell használnia.
 A leesés elleni védelem méretezett 1 méter magas, kétsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb
osztásközű, lábdeszkával ellátott korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó
megoldással biztosítható. Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően
 biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági heveder, illetve zuhanás
gátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a
teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja.
 Ha a személyemelő rendeltetés szerűen nem alkalmas a munkavégzésre a kis- és a
nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében, a biztonsági övezeten belül tilos az
emelőgéppel a személyemelés.
 Személyemelővel tilos a gyártó által megengedett mértéken túli teher üzemszerű emelése.
 A magasba emelt személytartót szerkezethez, épülethez rögzíteni, kikötni tilos.
 Az emlőgépnek nem állandó tartozékát képező személytartót (pl. gémszerkezetre függesztett
személytartó) csak erre felkészült és kijelölt személyek szerelhetnek fel.
 Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépőt, egyéb magasító, szélesítő járdát,
segédeszközt felszerelni.
 A személytartó veszélyes térbe kerülését vagy az emelő berendezés telepítésével vagy a
veszélyforrás megszüntetésével kell megelőzni.
 Ha a személyemelő kialakítása lehetővé teszi a személytartó leszerelést, a leszerelés után az
emelőgépet vissza kell állítani teheremelő üzemmódba.
 Ha az emelőgép – meghibásodás, üzemzavar esetére – nem rendelkezik saját vészüzemi
berendezéssel a személytartó biztonságos helyzetbe hozására (pl. segédenergiával vagy kézi
erővel, gravitációval leengedés), egyéni mentő (önmentő) készüléket kell alkalmazni.
 Önmentő készülék alkalmazása esetén csak olyan személyeket szabad a személytartóval
felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani.
 Ha személytartóban többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentő
készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, egymás után bármely helyzetből leereszkedni.
 Ezek az önmentők alulról vagy felülről újra felhúzhatóak legyenek.
 A mentő (önmentő) eszközöket a személytartóban a megfelelően jelzett teherviselő
pontokhoz kell erősíteni.
 Az önmentést időszakonként gyakoroltatni kell.
 Az emelőkosár: akkreditált laboratórium által jóváhagyott, személyek emelésére tervezett,
kiegészítő felszereléssel ellátott segédeszköz.

8. Irányító személy karjelzései:

9. Villamos vezeték szabályai, biztosítása:

 Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe

telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki
megoldással kell kizárni.
 A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki
kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség
nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell.
 Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg a táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket.
 Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket
feszültséget mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell
határolni (pl. deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági
távolságokat kell biztosítani:
 Feszültség Biztonsági távolság (m)

(a) (b)

1000V-ig 2 1

1 kV-110 kV 6 3

110 kV-220 kV 7 4

220 kV-400 kV 8 5

 A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta

mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell.
 Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem
feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló
nem forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti
vízszintes távolság kisebb, mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz
felett kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell:
o hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani
o hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell
jelölni (pl. karók, jelzőszalag);
o hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher
vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat;
o a jelzőőr tartózkodási helyét.
 A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.
 Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép
kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a
biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.
 Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a
feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő:
 o Adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a
veszélyhelyzetre;
o kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést
a vezeték feszültségmentesítésére;
o csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy
egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a
talajjal.
 Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni.
 A gyengeáramú - távközlési, adatátviteli - vezetékeket az emelőgéppel úgy kell
megközelíteni és a közelében munkát végezni, hogy a vezeték az ütközés miatt ne
károsodjon.

10.,11. Milyen teendői vannak az emelőgép kezelőnek a munka megkezdése előtt a

munkaterülettel kapcsolatban? ; Teher helyes mozgatása

 Teher helyes mozgatása

o Az emelőgépet csak a használati utasításban leírt módon szabad üzembe helyezni.
o Minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni kell az emelőgép
hatókörzetében tartózkodókat.
o Az emelőgép kezelője felelős a kötöző által alkalmazott teherfelvevő eszköz helyes
megválasztásáért, a függesztés helyes módjáért, a kötöző munkájáért, amennyire azt
munkahelyéről megítélheti.
o Az emelést illetve szállítást csak akkor kezdheti meg, ha a felerősítés biztonságos és az
emelés senkit sem veszélyeztet.
o A terhet úgy kell először megmozdítani, hogy az éppen csak megmozduljon eredeti
helyéről, majd a mozgást meg kell állítani.
o Akkor lehet folytatni a mozgatást, ha az emelőgép fékje rendben van és a teher további
mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti.
o Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó
személyek el nem hagyták.
o Az irányítótól kapott jelzés végrehajtását meg kell tagadni, ha ellentétes a szabályzattal,
vagy a használati utasítással, illetve megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt
okozhat.
o A megemelt terhet csak olyan útvonalon és magasságban szállíthatja, hogy ne
veszélyeztesse az élet- és vagyonbiztonságot.
o Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni.
o Ha olyan hibát észlel, ami veszélyezteti az emelőgép vagy a körülötte dolgozók
biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani.
o Üzemeltetés befejezésekor a terhet és a teherfelvevő eszközt le kell tenni, a géppel
beállni a kezelési utasítás szerinti helyre, motort leállítani, szélterhelés miatti elmozdulás
ellen biztosítani, illetéktelen üzembe helyezést megakadályozni.
 A teher helyének előkészítése
o Meg kell vizsgálnunk a következőket:
 Letehetjük-e a terhet arra helyre?
 Megfelelő-e a stabilitása, teherbírása?
 Van-e elegendő hely a megközelítésre, lehelyezésre?
 Szükség esetén alátétfákat is alkalmazhatunk, melyre rátehetjük azokat az árukat,
melyek nincsenek raklapra téve.

Ha kiékelés szükséges elő kell készítenünk az ékeket, rögzítő elemeket.

Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai:

 Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi

tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a
tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell tarolni.
 A rakodási helyet előre ki kell jelölni
 Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának a
lehetőségét.
 Elcsúszás, elmozdulás elborulás ellen biztosítanunk kell a rakatot.
 Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést.
 Meg kell akadályozni az ömlesztett anyag szétterülését.
 Sérült anyagot, göngyöleget a rakatban elhe1yezni nem szabad, tarolásukról külön kell
gondoskodni.
 Olyan anyagokat, amelyekből hegyes, éles részek (pl.: szegek) állnak ki, tarolás előtt ezektől
mentesíteni kell, vagy veszélymentes tarolási módot kell biztosítani.
 Közlekedő útra, kijárat, vészkijárat, elektromos kapcsolószekrény elé még ideiglenesen sem
pakolunk semmit.
 A rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodhat senki.
 Szabadban való tárolás esetén az anyagokat óvni kell az időjárási viszontagságoktól.
 Fűrészáru (palló, deszka, léc, stb.) rakatokban történő tárolásnál az egyes sarokban csak azonos
vastagságú anyagok lehetnek. A rakatok szélessége a rakatmagasság 0,6 - szeresénél kevesebb
nem lehet. Szükség esetén alkalmazzunk alátétfákat, párnafákat.

Tiltott teher lehelyezési helyek:

 Terhet még ideiglenesen is tilos letenni: tűzcsap, tűzoltó készülék elé, vészkijárat elé, közlekedési
útvonalra, főkapcsoló, kapcsolószekrény elé, kijárat, bejárat lépcső elé, aknafedőre, nem
megfelelő teherbírású, stabilitású helyre, olyan helyre, ahol eltakarja a munkavédelmi jelzéseket,
feliratokat.

Közlekedési útvonalak kijelölése:

 A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből

fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük
csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
 A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek
biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
 Az olyan munka- és tároló helyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg
rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell
jelölni, vagy el kell választani egymástól.
 Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok
számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.
 A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk,
méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és
biztonságos elhagyását.
 Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy
vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.
 A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók, a kapuk, a gyalogjárdák, a folyosók és a lépcsők
között elégséges szabad helyet kell biztosítani.
 A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelően kell
kialakítani, ha nincs eltérő rendelkezés.
 A közlekedési útvonalakat fel kell festeni folyamatos sárga vagy fehér vastag vonallal jelezve a
gyalogos esetleg kerékpáros közlekedést.

12. Beszéljen az emelőgép naplóról! Ki jogosult bejegyzéseket tenni az emelőgép naplóba? Milyen
bejegyzések kerülhetnek ezen dokumentációba? Mondja el, mi a különbség az emelőgép napló és a
gépkönyv között!

 Emelőgép napló formátuma, tartalma:

o A naplóban szerepelnie kell, a gép azonosításához szükséges adatoknak, (üzemeltető,
típus, gyári szám, stb.),
o a műszakos vizsgálatoknak, (műszakkezdés, átadás, átvétel, műszak vége),
o javításoknak, egyéb ellenőrző felülvizsgálatoknak. (vizsgálatot végző személy, vezető,
ellenőrző, javító személy)
 A munkaeszköz fajtájától függően egyéb bejegyzések is bekerülhetnek a naplóba, pl.:
üzemóra (vagy egyéb számláló adata), javított/cserélt alkatrész, utántöltött folyadék
megnevezése (pl.: xy motorolaj),
 Az emelőgép naplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél, (gépnél) kell elhelyezni.
 A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
 Be kell írni:
o Dátum (esetleg műszak), üzemóra állás, a műszakos vizsgálat eredményét
(műszakkezdés, átadás, átvétel, műszak vége), az esetleges hibákat, aláírás az
ellenőrző személy részéről.

 Bejegyzésre jogosultak köre:

o Vizsgázott gépkezelő, aki megbízással is rendelkezik a gép kezelésére.
o Emelőgép-ügyintéző, ellenőrzésre jogosult személyek, szakszerviz,
karbantartó, gépvizsgálatot végző személy.
 Gépkönyv: A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű
üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában
az üzemeltető köteles biztosítani.

10. Ismertesse az emelőgépeken műszak megkezdése előtt a gépkezelő által elvégzendő

teendőket! Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gép kezelőjének a műszakos

vizsgálatot követően?
  Szemrevételezéses vizsgálat: A műszakos vizsgálat során elsősorban a következő szerkezeti
egységeket kell vizsgálni:
 védőburkolatok megléte, rögzítettsége
 táblák, biztonsági jelölések megléte
 kerekek felerősítése, kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület, stb.)
 fékfolyadék és fékhengerek állapota
 teherfelvevő eszköz, kanál, stb.
 az egész emelő és mozgató szerkezetben az ékek, reteszek, csavarok, csavaranyák
csapszegek és ezek biztosítása
 acélszerkezeti részek állapota (pl.: nincs-e feltűnő alakváltozás)
 görgők, csúszófelületek holtjátéka, biztosítása
 kenőszelencék, kenőhelyek kenőanyaggal való ellátottsága
 hidraulikus berendezések működőképessége (olajszint, rángásmentes működés,
olajszivárgás, hidraulika csövek, teherfelvevő meghibásodás elleni védelme, stb.)
 motor és akkumulátor tisztasága, szellőzése
 egyéb védő és kiegészítő berendezések
 biztonsági kapcsolók működését (áramtalanító kapcsoló, kulcsos kapcsoló, vészkapcsoló)
 Működési vizsgálat:
 az üzemi és a rögzítő fék működőképessége, hatásossága,
 a kormányszerkezet működőképessége,
 a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20°),
 a kezelőelemek, a működtető karok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás,
 holtjátékok, érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve
a fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat),
 A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése,
az emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek,
egyenletes, rángatás mentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz,
valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása;
 csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és
ellenőrizhetősége,
 a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, műszerek működése,
állapota, egyéb védő- és kiegészítő berendezések.
 biztonsági kapcsolók működését, áramtalanító kapcsoló, kulcsos kapcsoló,
vészkapcsoló.
 Emelőgép napló vezetése: Az emelőgép naplót naprakészen kell vezetni és a berendezésnél
(gépnél) kell elhelyezni.
o A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
o Be kell írni:
 dátum (esetleg műszak)
 üzemóra állás
 a műszakos vizsgálat eredményét, műszakkezdés, átadás-átvétel, műszak
vége
 az esetleges hibákat; aláírás az ellenőrző személy részéről.

13. Ismertesse a munkagépekben használt folyadékokat! Hogyan történik a folyadék-

szintek ellenőrzése?

 Motorolaj jellemzői:
o Olajok típusai:
 ásványi olaj alapú,
 növényi olaj alapú,
  szintetikus olajak,
 fél szintetikus
o Fokozatok szerint:
 Egyfokozatú (NYÁRI - SAE 40 - SAE 50; TÉLI- - SAE 0W, - SAE 5W)
 Többfokozatú (pl.: SAE 10W40)
 Viszkozitás:
o A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való
elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás.
o A viszkozitás függ a hőmérséklettől.
o A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken.
o A változásmértéke az olaj nagyon fontos minőségi tulajdonsága.
o Azt az olajat tekintjük értékesebbnek, melynek kevésbé változik a viszkozitása a
hőmérséklet-változás hatására.
 Hidraulika olaj típusai:
o ásványi olaj alapú,
o szintetikus olajak
 A hidraulika olaj (munkafolyadék) kiválasztása viszkozitási osztály és teljesítményszint alapján
történik. Ezeket az előírásokat nemzetközi (ISO) és nemzeti (DIN, AFNOR, stb.) szabványok
adják meg.
 A teljesítményszint a hidraulika olaj (munkafolyadék) egyik legfontosabb alkalmazástechnikai
értéke, magába foglalja az olaj adalékolásából adódó tulajdonságokat, így meghatározza a
hidraulika olaj alkalmazhatóságának határait.
 A teljesítményszint szerintiosztályozás a nemzetközi gyakorlatban az ISO előírásai szerint
szokásos.
 A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítmény szerinti besorolása alapján a nyomóközegeket
felosztják, gyúlékony és nem gyúlékony, illetve környezetbarát típusokra.
 A hagyományos ásványolaj alapú hidraulika olaj a gyúlékony, és a speciális, pl.: bányászatban
alkalmazotthidraulika olaj (munkafolyadék) a nem gyúlékony típusúak közé tartoznak.
 Hidraulika olajok teljesítményszint szerinti osztályozása:
o HH HH Adalékolatlan ásványolaj finomítvány
o HL HL Oxidáció, korrózió gátló adalékot tartalmazó termékek
o HR - Emelt viszkozitási indexű HL termékek
o HM HLP Kopásgátló, oxidáció- és korrózió gátló tulajdonságú termékek
o HV HVLP Emelt viszkozitási indexű HM termékek
 Fékfolyadék tulajdonságai:
o A korszerű fékberendezésekben a főfékhengerben előállított nyomás közvetítésére a
féknyergek és a fék munkahengerek felé szintetikus fékfolyadékokat alkalmaznak.
o A fékfolyadék állapota ezért az egész fékberendezés működését meghatározza.
o Amikor fékfolyadékokról beszélünk, a fékolaj megnevezés megtévesztő lehet, mert
alegcsekélyebb motorolaj szennyeződés is tönkreteheti a fékberendezés
gumialkatrészeit.
o A fékfolyadékok minőségét a következő fizikai és kémiai tulajdonságokkal tudjuk
leírni:
 Forráspont magas legyen
 vegyi semlegesség,
 vízzel való összeférhetőség,
 ne okozzon gumiduzzadást,
 egymással való keverhetőség
 kenési képesség.
 Akkumulátorban lévő elektrolit összetétele, jellemzői:
 o Az akkumulátorok legismertebb típusai: Savas ólomakkumulátor
o Elektrolitja hígított kénsav. Ezt a típust alkalmazzák gépkocsik indító áramforrásaként.
Az akkumulátorokban az elektrolit üzemkész állapotban 1,28 kg/dm3-es (33%-os
töménységű) kénsav. A kisülés folyamán a savat alkotó ionok kiülnek a lemezekre és a
sav töménysége felhígul, töltés során sűrűsödik. Ebből következik, hogy a lemerült
akkumulátor hajlamos amegfagyásra (hígabb elektrolit), főleg ilyen hidegben, mint
most van (mínusz 10 - 20 fok).
o Párolgásra a desztillált víz hajlamos nyári melegben illetve elbomlik a töltés során,
tehát az elektrolit víz része fogy, ez igaz, de attól még a savas utántöltés - a kellő
biztonsági szabályokbetartásával - lehetséges, mivel a sűrűség a töltöttség
függvényében is változik.
o Töményebbet nem javallott, mivel ha túltöményítjük az elektrolitot, a lemezeken
jelentkező erőteljes sav kőképződés akár cellazárlathoz is vezethet, ami az
akkumulátor tönkremenetelét jelenti. Az utántöltés desztillált (ioncserélt) vízzel
történik.
 Folyadékszintek ellenőrzése: nívópálcás, kémlelő ablakos, csöves stb.

14. Szivattyúk fajtái, felépítésük, működésük.

 Feladata: a rendszer működtetéséhez szükséges folyadékmennyiség szállítása megfelelő

nyomáson.
 A hidraulikában a térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúkat alkalmaznak főleg.
 Szivattyú: egy energia-átalakító, mechanikus energiát hidrosztatikus vagy hidromechanikus
energiává alakítja át.

Külső fogazású fogaskerekes

15. Szűrők és feladataik:

A folyadékból a szennyező anyagot eltávolítják, tárolják és a folyamatos folyadékáramlást biztosítják

- huzalszövet szűrő

- műanyag szálas szűrő

- fém szálas szűrő

 Hidraulika folyadék szűrése:
o A hidraulikus berendezés beépített szűrőinek a jó működés és az elemek élettartama
szempontjából van nagy jelentősége.
o A munkafolyadék szennyeződése az alábbiakból tevődik össze:
 Az üzembe helyezéskor keletkező szennyeződés: fémrészecskék, öntőhomok, por,
hegesztési cseppek, festék, piszok tömítésdarabkák, szennyezett folyadék (már így
szállított).
 Üzemelés közbeni szennyeződés: kopás, szenny behatolása a tömítéseken és a
tartálylevegőző nyílásán keresztül, a folyadék utántöltésekor vagy cseréjekor,
valamelyik elem cseréjekor, tömlőcseréknél.
o A szűrő feladata az, hogy ezeket a szennyeződéseket egy elviselhető értékre csökkentse,
hogy ezáltal az elemeket a túlságosan nagymértékű kopástól védje.
o A szűrésnek a szükségletnek megfelelő finomságúnak kell lennie, és a szűrés hatását egy
szennyeződésjelzőn ellenőrizni lehessen.
o A berendezés üzembe helyezése előtt gyakran egy olcsó szűrőn öblítik át a rendszert.
o A szűrő kiválasztása és elrendezése főleg az alkalmazott hidraulikaelemek szennyeződés
érzékenységének feleljen meg.
o A szennyeződéseket μm-ben mérik, és ennek megfelelően adják meg a szűrő finomságát.
 Visszafolyó ági szűrés
o A visszafolyó ági szűrőket közvetlenül a tartályba építik, a visszafolyó ági
teljesítményszűrőket a visszafolyó vezetékbe építik be.
o A szűrőháznak és a szűrőelemnek olyan kivitelűnek kell lennie, hogy a nagyobb szelepek
ütésszerű nyitásakor fellépő nyomáscsúcsoknak ellenálljanak. A teljes visszafolyó
olajmennyiségnek át kell haladnia a szűrőn. Ha ezek a visszafolyó részáramok nincsenek
egy közös gyűjtővezetékbe vezetve, akkor a részáramhoz is lehet szűrőt alkalmazni
(mellékáramban).
o A visszafolyó ági szűrés olcsóbb, mint a nagynyomású szűrés.
o Fontos jellemző értékek:
 Üzemi nyomás: építési mód függvénye max. 30 bar
 Térfogatáram: 1300 l/min (a szűrő a tartályba építve) 3900 l/min (nagy álló
helyzetű szűrők csővezetékbe építve)
 Szűrési finomság: 10 - 25 μm
 Megengedett nyomáskülönbség Δp: a szűrő elem építési módja szerint kb. 70 bar.
 Szívóági szűrő
o Ez a szűrő a szivattyú szívóvezetékében van elhelyezve; ezáltal a munkafolyadék a
tartályból, a szűrőn keresztül folyik.
o Csak szűrt folyadék kerül a berendezésbe.
o Fontos jellemző adatok:
 Szűrőfinomság: 60-100 μm
 Ezt a szűrőt főleg olyan berendezésekben alkalmazzák, amelyeknél a tartályban
nem szavatolható a munkafolyadék szükséges tisztasága. Ez a szűrő csupán a
szivattyút védi.
 Ezek a szűrők csekély szűrőhatást mutatnak, mert még 0,06-0,1 mm-es
részecskék is átjuthatnak rajtuk. Továbbá megnehezítik a szivattyú szívómunkáját
a magasabb nyomásesés, vagy a szűrő megnövekedett szennyezettségi foka miatt.

 Nyomóági szűrő
 o A nyomóági szűrőt egy hidraulikus berendezés nyomóvezetékébe építik be a
szennyeződés-érzékeny hidraulikus elemek előtt, pl. a szivattyú nyomócsatlakozásánál,
szelepek vagy áramlásszabályozók előtt.
o Mivel ez a szűrő a maximális üzemi nyomást felveszi, ennek megfelelően stabilnak kell
lennie. Tartalmaznia kell eltömődés jelzőt.
o Fontos jellemző adatok:
 Üzemi nyomás: max 420 bar
 Folyadékáram: max 330 l/min
 Szűrési finomság: 3 - 5 μm
 Megengedett nyomáskülönbség Δp: max. 200 bar a szűrőelem építési módja
szerint.

16. Beszéljen a hidraulikus rendszerben található irányító elemekről! Mutassa be

ezek rajzi jelölését!

 Útmeghatározó elemek
 Az útváltó, vezérlő szelep
o Feladata: a folyadék áram irányának szabályozása, azaz a folyadék merre, melyik
térrészbe, munkahengerbe stb. áramoljon (vagyis a gép milyen mozgást végezzen).

17. Beszéljen a hidraulikus rendszer végrehajtó elemeiről! Mutassa be ezek rajzi

jelölését!

 Munkahengerek: A hidraulikus hengerek a hidraulikus energiát mechanikai energiává alakítják

át, egyenes vonalú mozgás formájában.
 A munkahengerek lehetnek egyszeres vagy kettős működésűek.
o Egyszeres működésű henger: Az egyszeres működésű hengernek egy
csatlakozónyílása van, azaz csak az egyik munkatérre hathat a folyadék nyomása.
o A visszafutást ezeknél a hengereknél külső erő vagy rugó hozza létre.
o Kettős működésű henger: A kettős működésű hengereknek két csatlakozónyílása van.
Ezeken keresztül történik a hengertér elárasztása a nyomófolyadékkal.

18. Ismertesse a villamosság biztonságtechnikájának szabályait! Milyen érintés-

védelmi módokat ismer.

 Érintésvédelem
o Közvetlen érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyekkel
megelőzhető a személyek vagy állatok érintkezése a villamos berendezések aktív
részeivel
o Közvetett (véletlen) érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek és módszereknek
azösszessége, amelyekkel a villamos gépek és berendezések feszültség alatt nem álló,
de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének az érintéséből
származó veszélyek elháríthatók
 Földelés: ha a gép teste a földdel közvetlenül is össze van kötve, ez az összekötés a földelés.
o A földelés két részből áll: az F földelőből és a V földelővezetőből.
o A földelő a talajjal közvetlen kapcsolatban lévő vezető.
o A földelő hálózat a különálló földelőket és a talajban más célból elhelyezett
fémrészeket a talajszint alatt vagy felett egymással vezetővel összekötött egységes
rendszer.
 Védővezetős érintésvédelmi módok
o A védővezetős érintésvédelemhez a villamos szerkezet testét közvetlenül
földeltvédővezetővel kell összekötni.
o Ennek több lehetősége van:
 Nullázás esetén a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van,
és ez csatlakozik a szerkezetek testére A közvetlenül földelt üzemi vezető a
többfázisú rendszerekben általában a nulla vezető, innen a nullázás
elnevezés.
 Az áram-védőkapcsolás a nullázás vagy védőföldelés esetén alkalmazott
kikapcsoló szerv, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó
pillanatnyi váltakozó áram előjellel figyelembe vett összegének a nagyságára
működik. Hatásosságának feltétele, hogy a védett fogyasztót nagyon rövid
(0,2 s) időn belül kapcsolja le az öt tápláló hálózatról, ha a testen létrejövő
érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket.
 Az áram-védőkapcsolás alapvető követelménye, hogy a védett test földelve
legyen. Az áramvédő kapcsolók, működőképességét havonta ellenőrizni kell!
 Egyen potenciálra hozás (EPI során a testek és más vezető nem villamos
szerkezeteket kötjük össze, hogy azok azonos (vagy közel azonos) potenciálra
kerüljenek.
 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok:
o A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó
áramot a veszélytelen érték alá korlátozó módszerek Az ilyen érintésvédelemmel
ellátott villamos szerkezetek testét nem kell védővezetővel összekötni.
o Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása esetén villamos gépeket és készülékeket
kizárólag törpefeszültségű rendszerekkel tápláljuk, így testzárlat esetén sem léphet fel
a megengedettnél nagyobb érintési vagy lépésfeszültség.
o Törpefeszültségű az a berendezés, amelynek névleges feszültsége 50 V-nál nem
nagyobb.
o Egyenfeszültség esetén a kisebb élettani veszélyesség miatt e feszültség 120 V lehet.
 Villamos szerkezetek elszigetelése:
o A védőelválasztás azt jelenti, hogy a védendő gépet vagy készüléket nem közvetlenül
a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk
o A szekunder áramkört földelni vagy bármilyen fémszerkezethez kötni tilos!
19. Ismertesse a kézi anyagmozgatási módokat és az arra vonatkozó biztonság technikai
előírásokat! Mondja el a segédeszközzel történő anyagmozgatás biztonságtechnikáját! Milyen
védőfelszereléseket kell alkalmazni?

o Kézi anyagmozgatás módjai:

o Egyedül végzett anyagmozgatás:
 A művelet részei: a teher megfogása, felemelése, elszállítása, lerakása.
 A teher emelését guggolva kezdjük, majd kiegyenesedve szállítjuk a megjelölt
helyre, ahol körültekintően rakjuk le.
o Csoportosan végzett anyagmozgatás:
 Bármilyen tárgyak kettő vagy több dolgozó által együttesen végzett szállítása.
 A szállítást végző dolgozók közül egy fő irányítót kell kijelölni. Az irányító
feladata a munka megkezdése előtt a dolgozó társait tájékoztatni a végzendő
munkáról, a helyes fogásokról és a vezény szavakról. Más személy vezényszót
nem adhat. Nagy súlyú, hosszú tárgyak szállításánál a lerakás helyét elő kell
készíteni. Törekedni kell, hogy összeszokott, begyakorolt csoportok végezzék a
csoportos szállítást.
o Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás normaelőírásai:
 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet sík talajon, maximum
90 métertávolságra.
 10%-os emelkedő esetén legfeljebb 50 kg-ot, maximum 30 méter távolságra.
 18 éven felüli nők legfeljebb 20 kg-ot, maximum 60 méter távolságra.
o Segédeszközzel történő anyagmozgatás biztonságtechnikája:
o Kézi anyagmozgatás segédeszközei: kézi horgok, forgószerkezetek, kézi tapadó
korongok,görgők, emelőrudak.
o Kézi szállítóeszközök: egykerekű targoncák (talicskák), kétkerekű targoncák,
kézikocsik.
o A segédeszközök biztosítása a munkáltató feladata. Használatukról, kezelésükről a
dolgozókat ki kell oktatni. Szakszerű tárolásukról a munkáltatónak kell gondoskodni.
o Kézi anyagmozgatás biztonságtechnikája:
o A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetősége.
o Ilyenek lehetnek: fogantyúk, fülek, alátétek.
o Egyszerűbb segédeszközök: kézi horgok, fogószerkezetek, tapadó korongok,
emelőrudak, korcsolyák, kenderkötél, létra.
o Kézi szállítóeszközök: egy vagy kétkerekű talicskák, kézi targonca, zsák targonca,
speciális targonca, kézi kocsik, kisemelésű kézi targonca.
o Anyagmozgatás védőfelszerelései:
o Azoknál az anyagmozgatási munkáknál, illetve eszközöknél, ahol a kézsérülés veszélye
fennállhat, gondoskodni kell a kéz védelméről. Egészségre ártalmas, porzó anyagok
göngyölegeinek kibontási és ürítési módját úgy kell kialakítani vagy megszervezni,
hogy az a dolgozók egészségét ne veszélyeztesse.
o Porzó anyagok szállításánál a porzást, a zártrendszerekből a por- és gázkiáramlást meg
kell akadályozni.
o Maró, mérgező anyagok szállítása csak zárt, nyílásával, fölfelé fordított, törés ellen
védett edényben történhet. Az ilyen edények nyílását üres állapotban is zárva kell
tartani.
o Leggyakrabban alkalmazott egyéni védőeszközök: fejvédő sisak, védőkesztyű,
acélbetétes lábbeli, indokolt esetbenvédőruha.

20. Darabáruk rögzítése.

– Zsugorfóliázás

– Nyújthatófóliázás

A két rögzítési mód működési elve azonos, ezért lehetséges a közös áttekintésük. Mind a két estben a
rögzítés eszköze, egy rakományburkolási feladatokat is ellátó, különleges műanyag fólia.

A rögzítő erőt a fóliában fellépő feszültség szolgáltatja.

o A zsugorfólia gyártása során a termékben un. orientációval feszültséget hoznak létre, melyet
szabályozott hűtéssel "befagyasztanak". A fólia felhasználásakor ez a feszültség szabadul felaz
ismételt felmelegítéssel.
o Nyújtható fólia alkalmazása esetén egy nagy rugalmas nyúlással rendelkező vékony fóliát
használunk. A rögzítő erőt létrehozó feszültséget, a fólia felhasználása során, nyújtással hozzuk
létre.

Mivel, a felhasználás jellegéből adódóan, a rakományt a rakodólaphoz nem, vagy csak igen korlátozott
mértékben tudjuk hozzá fóliázni, ezért a rakodólapon való elcsúszást ezekkel a módszerekkel csak erős
korlátok között lehet biztosítani.

Különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes zsugorfólia méret kiválasztására és mind a két
módszer estén a helyes rögzítési technológia betartására.

A zsugorodás mértékének a növekedésével a zsugorfeszültség csökken, ezért a zsugorsapka a rakatnál

nem lehet sokkal nagyobb.

A terméket a rakodólapra rányúlva kell fóliázni (a rakományhoz hozzá kell fóliázni) és a nyújtható fóliát
a rakodólap övezetében alkalmazott több réteggel meg kell erősíteni.

Mind a két megoldás kielégítő a rakatok szétrázódása és felborulása ellen.

Kiegészítő eszközként egyre gyakoribb a csúszásgátló lapok alkalmazása, tekintettel arra, hogy nem
megfelelő rögzítési eredmény esetén nincs is más útja a javításnak.

Gyengébb csomagolási szilárdságú, érzékenyebb árudarabok fóliázásakor az élekbe nyomódás elleni

védelmére papír élvédőt lehet használni. Mivel a fólia által átadott erő gyakorlatilag egyenletesen
megoszló, így az élvédővel szembeni szilárdsági elvárások a pántszalaghoz képest sokkal
alacsonyabbak lehetnek.

Darabárúk egymáshoz történő rögzítésének módjai:

– Súrlódást / tapadást növelő csúszásgátló anyagok használata:

– Árurétegek különleges anyaggal történő ragasztása.

Mind a két megoldás az előzőekben ismertetett rögzítési módok kiegészítőjeként alkalmazható a

rakatot összetartó súrlódási erőt befolyásoló súrlódási tényező növelésére.

A két megoldás működési elve hasonló. Egy olyan közbülső anyag / felület felhasználásán alapszik,
melynek a közrefogó rétegekhez nagyobb a tapadása, mint a két rétegnek egymáshoz. Csúszásgátló
lap esetében ez az anyag egy hordozóra - rendszerint papírra – van felhordva. Ragasztás esetén
közvetlenül a termékre, vagy annak a csomagolására kerül. A csúszásgátló lap rakatképzéskor kézzel
berakható, bontáskor pedig eltávolítható. A közvetlenül felhordott anyag maradéka ezzel szemben a
felületen marad.
21. Mondja el a teherkötözésre vonatkozó szabályokat!

Teher rögzítésének, megkötözésének szabályai:

o Csak megfelelően rögzített terhet szabad megemelni.

o A terhet pántolással, fóliázással rögzíthetjük a raklaphoz.
o Terhet lejtőn lefelé való mozgatása esetén mindig háttal visszük, teljesen magunkra döntve.
o A terhet minden esetben úgy vesszük fel a villára, hogy az a lehető leg közelebb legyen a villa
tövéhez és az oszlopot a teljesen hátra felé döntjük meg.
o Szükség esetén rögzíthetjük is a terhet az emelővillára. Pl.:pántolással.
o Egyes adapterek alkalmazásakor használhatunk függesztő, kötöző eszközöket (pl:lánc,
acélsodrony kötél, stb.). Ilyen adapter például a darugémek, melyeket a villa helyére
szerelhetünk fel.

24. A teherkötöző feladatai

Teherkötöző: Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban:

kötöző).

A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet

esetén - amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható – az emelőgép kezelője egyben a kötöző.

Teherkötözésre és irányításra vonatkozó előírások:

A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos

felerősítése, rögzítése és - amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett - az emelőgép
kezelő irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint.

A kötöző, illetőleg az irányító a teher kötözésekor és az oldásakor, valamint az emelőgép kezelő

irányítása, továbbá az emelőgép minden mozgása során helyzetét úgy válassza meg, hogy a terhet
állandóan figyelemmel tudja kísérni, illetőleg kapcsolatban (jelzés vagy beszéd) legyen a kezelővel.

A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy:

- azokon van-e egyedi jel;

- a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e;

- alkalmas-e teher emelésére;

- nem sérült, nem deformálódott.

A terhek biztonságos felerősítése, rögzítése

o Ha a teher emelés közben elbillenhet vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevő eszközt vagy
rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem
szorítja is. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek
közé idegen anyagot tenni.
o A teherfelvevő eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne tudjon
elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher
tömegközéppontja fölött legyen.
o A teherfüggesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépő megtöréstől megfelelő
megoldással (pl. kötélvédő saru alkalmazásával) védeni kell.
 o Az irányító az emelőgép-kezelőt az emelés és szállítás műveletei alatt egyértelmű jelzésekkel
köteles tájékoztatni és irányítani, a vonatkozó jogszabály szerint. A karjelzés helyettesíthető
megfelelő és megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelező visszajelzéssel.

25. Horog meghibásodásai:

o öböl kikopik, a falvastagság lecsökken (terhelhetőség csökken)

o anyagfáradás miatt horog szétnyílik
o horoganya meglazul, vagy a biztosítása megsérül, ezáltal lecsavarodik,
o kötélkorong meglazul, vagy megsérül.
o kötélkorong-tengely elkopik, vagy a csavaranya fellazul,
o kiakadás-gátló rugója eltörik, vagy a lemez megsérül.