9 771588 877001 19009

a tartalomból
VILLANYSZERELÕK LAPJA Minden szakmának megvannak a visszatérő témái, melyhez olykor
ELEKTROMOSIPARI
ÉS ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI félve nyúl a szerkesztő, mondván, nem is olyan régen volt szó róla.
SZAKLAP Viszont az élet mindig azt igazolja, hogy egy-egy problémáról nem lehet
ISSN 1588-8770
eleget beszélni. Ezt támasztja alá a villámvédelem témában íródott cik-
A lap alapítója és kiadója künk is, hiszen gyakran esik szó a Villanyszerelôk Lapjában e területrôl, így
M-12/B Kft. gondolhatnánk, hogy a szakemberek már jól ismerik a vonatkozó követel-
A szerkesztõség címe ményeket, ezért indokolatlan újabb és újabb cikket írni a témában. Végül
1033 Bp. Vörösvári út 103.
is a villámvédelem létesítése nem igazán bonyolult dolog, nem kell külön-
Tel.: 450-0868, fax: 236-0899 leges képességekkel rendelkezni, hogy elfogadható eredmény szülessen.
Internetcím: www.villanylap.hu
Hirdetésfelvétel: 06 (20) 337-1306
A kivitelezés, amely kapcsán kénytelenek voltunk elgondolkodni a fentie-
ken, egy közönséges vasbeton pillérvázas csarnok építése volt, norma
Fõszerkesztõ
szerinti villámvédelemmel. Cikkünkben górcsô alá vesszük a fellelt problé-
Fülöp Miklós
fulop@villanylap.hu
mákat – amolyan hibajegyzéket készítve–, amelyek a megfelelô anyagki-
írás és -rendelés ellenére, a nem megfelelô módon való felhasználás és
Marketingvezetõ
beépítés miatt keletkeztek. A hibák feltárása és ismertetése után megvizs-
Zámbó Ildikó
ildiko.zambo@villanylap.hu
gáljuk azok következményeit is: sejthetô, hogy a kijavítási munkák elvégzé-
se okozott némi bosszúságot az építkezés résztvevôinek.
Tervezõszerkesztõ
Nagyon ritka, talán nincs is olyan épületet, amely a gondos tervezés, ter-
Mátis Bálint
matis@vgf.hu
vellenôrzés és kivitelezés ellenére minden elemében hibátlanul készült
volna el. A hibák súlyosságának értékelése állandó velejárója az építési
Kapcsolattartó
folyamatnak. Ezekben a döntési helyzetekben nagyon nem mindegy,
Bagoly Hajnalka hogy milyen a hibák súlya és azok száma. A tárgyalt esetben ezek a már
hajni@vgf.hu
nem elfogadható kategóriába tartoztak, okuljunk belôlük.
Lapigazgató
Gimesi Kriszta A szeptemberi számunk olvasásához
kriszta@vgf.hu
kellemes kikapcsolódást kíván a szerkesztőség.
Kiadóvezetõ
Szilágyi László
szilagyi.laszlo@mernokmedia.hu villámvédelem 2
Korrektor
Itt tartunk? Egy építkezés tapasztalatai
Malinoczki Jutka robbanásvédelem 6
Netadmin Amit a robbanásveszélyes porokról tudni érdemes

16
Papp Tibor
netadmin@vgf.hu ezt láttam 12
E havi lapszámunk szerzõi: hírek, újdonságok 14
Balogh Zoltán
dr. Dobos István zöld oldal 16
dr. Papp Gábor Az ingyenes töltés kora lejárt
Hárfás Zsolt
Kozma László
Kruppa Attila áttekintő táblázat 20
Lantos Tivadar 1-fázisú, 16 A-es, C karakterisztikájú, 6 kA
Parádi Ervin
Porempovics József
zárlati szilárdságú kismegszakítók

24
Szijártó Gábor
áttekintő alapján 22
Nyomás Kismegszakító: megbízható, olcsó védelem
PAUKER Nyomdaipari Kft.
Felelõs vezetõ: eszközeink 24
Varga Szilárd kereskedelmi ig.
Világításvezérlés KNX-szel
Terjeszti a kiadó a Magyar Posta Zrt.
Üzleti és Logisztikai Központja energetika 27
közremûködésével. Elõfizethetõ
közvetlenül a szerkesztõségben.
Klímavédelem atomerômûvek nélkül?
A lapban megjelent hirdetések
tartalmáért szerkesztõségünk vezérléstechnika 30
nem vállalja a felelõsséget.
Relés ötletek és trükkök
lapterjesztési problémák miatt éjjel-nappal
hívható (üzenetrögzítõ) telefonszám energiaellátás 35
Gázmotoros erômûvek VIII.: Modulvezérlô-szekrény tervezése
06 (1) 450-0868
Terjesztõpartnereknek szakmakörnyezet 38

38
szakkereskedéseket keresünk!
A cégautóadóra vonatkozó fontosabb szabályok
06 (1) 236-0898

facebook.com/villanyszereloklapja 2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

1
 villámvédelem
író: Kruppa Attila
Itt tartunk?
Egy építkezés tapasztalatai
Régóta foglalkozom villámvédelemmel, és gyakran azt gondolom,
hogy a szakemberek már jól ismerik a vonatkozó követelményeket,
ezért indokolatlan újabb és újabb cikket írni a témában.
Végül is – legyünk õszinték – a villámvédelem létesítése
nem igazán bonyolult dolog, és nem kell ahhoz különleges
képességekkel rendelkezni, hogy elfogadható eredmény szülessen.
Úgy tûnik, tévedtem.
2 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.
Néhány szó az elõzményekrõl
A munka, melynek kapcsán kénytelen vol-
tam elgondolkodni a bevezetõben említett
hozzáállásomról, egy közönséges vasbeton
pillérvázas csarnok építése, természetesen
norma szerinti villámvédelemmel – a pon-
tos adatok lényegtelenek mondandóm
szempontjából. Ahogy az ilyenkor elvárha-
tó, készült egy villámvédelmi terv, amely
kellõ részletességgel tartalmazta a keretföl-
delõre és a (vasbeton pillérekben elhelye-
zett) levezetõkre vonatkozó információkat,
azt is hangsúlyozva, hogy a villámvédelmi
rendszer eltakarásra kerülõ részeit eltakarás
elõtt felül kell vizsgáltatni arra jogosult felül-
vizsgálóval. Eddig tehát rendben volt a
dolog. A problémák a kivitelezés során
kezdtek el jelentkezni: jóllehet az anyagki-
írás – és annak alapján az anyagrendelés is
– megfelelõ volt, a helyszíni szemléken
nyilvánvalóvá vált, hogy az anyagok fel-
használása nem a megfelelõ formában
történt.
„Rövid” hibajegyzék
A munka kapcsán az alábbiakkal szembe-
sültem.
A földelõháló fektetési
mélysége nem megfelelõ
A terv – helyesen – a földelõvezetõnek az
elegyengetett talajfelszínhez képest leg-
alább 0,3 m mélységben történõ fektetését
írta elõ. Ehhez képest a földelõvezetõ elhe-
lyezése az elegyengetett talaj felszínén tör-
tént, amire aztán (a padló rétegrend része-
ként, a hõszigetelés érdekében) üveghab
réteg lett terítve (1. kép). Talán mondanom
sem kell, hogy az üveghab vezetõképessége
„nem túl jó”, ezért a földelõrendszer szem-
pontjából ideális beágyazó közegnek nem
tekinthetõ. Ezen a helyzeten az sem változ-
tat sokat, hogy a földelõvezetõ az üveghab/
talaj rétegek határán fekszik, amely a feltöl-
tés tömörítését követõen ki tudja, hogyan
veszi majd körül a földelõvezetõt (ideális

körülményt biztosítva az elektrokémiai kor-
róziónak is).
A földelõháló kötéseinek
anyaga, szerkezeti kialakítása
nem volt megfelelõ
A földelõvezetõ anyaga a terveknek megfe-
lelõ saválló acél volt, de a kötésekhez, toldá-
sokhoz tûzihorganyzott kapcsok kerültek fel-
használásra. A saválló acél használata föl-
delõháló kialakítására teljesen indokolt, de
ennek nyilván csak akkor van értelme, ha a
kötési helyek ellenálló képessége a korrózió-
val szemben hasonló.
A tûzihorganyzott kapcsokra ez a feltétel
természetesen nem teljesül. Ráadásul a kap-
csok különbözõ átmérõjû, egész pontosan
16-os és 10 átmérõjû huzalok összekötésé-
hez készültek, nem pedig azonos, 10-es
átmérõjû huzalokhoz. Emiatt a huzalok
összekötése nem volt megfelelõ (a 10-es
huzal a meghúzott csavarok mellett is kotyo-
gott a kapcsokban), és így a fémes folytonos-
ság sem volt megbízható (2. kép).
A vasbeton pillérekben
kialakított levezetõk kötései
nem voltak megfelelõek
A vasbeton pillérek gyártójának figyelme
elõzetesen fel lett hívva arra, hogy – amint
azt egyébként, külön figyelmeztetés nélkül is
tudnia kellene – a levezetõ kötéseinek kiala-
kításakor a tervekben foglaltaknak megfe-
lelõen járjon el, és ne feledkezzen meg a
részleges felülvizsgálat elvégzésérõl. Ehhez
képest (a munkák folyamán bekért fotódoku-
mentáció alapján) a megbízó által kért négy-
csavaros kötõelemek használata helyett több
helyen egycsavaros kötés került beépítésre,
illetve a négycsavaros kötõelem nem min-
den csavarja volt megfelelõen meghúzva.
Nem megfelelõ részleges
felülvizsgálat
A hiányosságok és a kijavításra történõ figyel-
meztetések (és azok tapasztalható figyelmen
kívül hagyása) miatt bekért, villámvédelmi
felülvizsgáló által készített részleges felülvizs-
gálati dokumentáció sem szöveges formá-
ban, sem fotókkal nem támasztotta alá a
vasbeton pillérek villámvédelmi célú felhasz-
nálhatóságát. A dokumentációban megadott
átmeneti ellenállásértékek (melyek a felül-
vizsgáló elképzelése által a megfelelõséget
voltak hivatottak alátámasztani) 0,28 és 0,39
ohm közöttiek voltak.
Az MSZ EN 62305-3 4.3. pontja a vas-
beton szerkezetek folytonosságának igazolá-
sával kapcsolatban – most hagyjuk, hogy
okkal vagy ok nélkül – 0,2 ohm határértéket
2. kép: Az egyik pillér csatla-
kozásánál kilátszó csatlakozóka-
pocs. A színén látszik, hogy anyaga
(horganyzott acél) nem azonos
a földelõvezetõével (saválló acél).
Ennél is nagyobb gond, hogy
mérete nem a huzalokhoz
illeszkedik, és így nem biztosít meg-
felelõ folytonosságot.
említ. Ezért (csupán a mért értékre támasz-
kodva!) annak kijelentése, hogy az elkészült
pillérek villámvédelmi célra megfelelõek,
árulkodik némi „nagyvonalúságról”.
Ez a felsorolás rövidnek tûnhet, de ha
figyelembe vesszük, hogy egy éppen csak,
hogy elkezdõdött építkezésen máris ennyi
hibát találhatunk, az elgondolkodtató. Az
elmúlt bõ 20 évben, mióta behatóbban fog-
lalkozom villámvédelemmel, láttam jó
néhány projektet. Tisztában vagyok vele,
hogy a hibák mindannyiunk munkájának
velejárói, akár hanyagságunk vagy figyelmet-
lenségünk, akár a körülmények szerencsétlen
összjátéka révén. Mégis, nem emlékszem,
hogy a hibák ilyen jellegû halmozódásával
valaha találkoztam volna. Ez az eset azért is
mellbevágó számomra, mert 2006 óta szak-
cikkektõl, tankönyveken át a Tûzvédelmi
Mûszaki Irányelvekig sok olyan írás született,
amelyek részletesen tárgyalják a témát, és
amelyek elkészítésében én is közremûköd-
tem. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a
helyszíni szemle során a teljes kudarc érzése
kerített hatalmába.
1
1. kép:
A fotó felsõ részén jól látszik
– a hõszigetelés céljából –
az egyengetett talajra terített
habüveg. A még szabadon
maradt részek pedig
egyértelmûen mutatják,
hogy itt bizony nem lett a terven
megkövetelt mélységbe
beásva a földelõvezetõ.
2
Persze korai lenne ebbõl az egyetlen esetbõl
azt a következtetést levonni, hogy manapság
mindenütt így mennek a dolgok. Már csak
azért is, mert bár számos építkezés menetérõl
rendelkezem különbözõ mélységû informá-
cióval, arra azért nem venném a bátorságot,
hogy ezt általános érvénnyel kijelentsem. Az
mindenesetre intõ jel, hogy az utóbbi idõben
egyre gyakrabban találkozom a technológiai
fegyelem romlásával. Ez akkor is elgondol-
kodtató lenne, ha – mint ebben a konkrét
esetben – a villámvédelmet továbbra is a
„hagyományos” anyagok használata jellemez-
né, de az elszigetelt villámvédelem térnyerése
miatt (melynek létesítése jóval nagyobb tech-
nológiai fegyelmet kíván) mindenképp oda
kell erre figyelnünk. Akárhogy is van, talán
érdemes felelevenítenünk ismereteinket a vil-
lámvédelem létesítésének szabályairól – ami a
földelõt és a részleges felülvizsgálatot illeti, a
vonatkozó követelményrendszert lentebb,
illetve a cikkhez kapcsolódó keretes írásban
igyekszem néhány gondolattal megvilágítni. A
konkrét esetet zárjuk is le azzal, hogy a hibák
tettenérésének milyen következményei voltak:
2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
3

villámvédelem
Itt tartunk? Egy építkezés tapasztalatai
• Fel kellett tárni a lefektetett földelõhálót. Ez
gyakorlatilag az építkezés teljes területére
vonatkozóan a már elterített és tömörített
habüveg réteg felbontását jelentette.
• A földelõháló fektetéséhez ki kellett ásni a
szükséges mélységû árkot, ügyelve arra, hogy
az árokból kiemelt talaj ne keveredjen a hab-
üveggel.
• A földelõhálót át kellett helyezni a földárok-
ba, ezzel egyidejûleg a kötéseket ki kellett
cserélni.
• Az árkot vissza kellett tölteni, ügyelve arra,
hogy a földelõvezetõt beágyazó talaj ne keve-
redjen a habüveggel.
• A habüveg réteg visszahordását követõen
gondoskodni kellett a megfelelõ tömörítésrõl.
Gondolom, sejthetõ, hogy a felsorolt munkák
elvégzése okozott némi bosszúságot az építke-
zés résztvevõinek.
Elmélet és gyakorlat
Amikor a mûszaki ellenõr vagy más szóvá teszi
a fenti problémákat, a kivitelezõ leggyakoribb
kifogása az szokott lenni, hogy sietni kellett,
mert jött a beton, a daru, az esõ, a hó vagy
bármi, és így nem volt idõ a megfelelõ kivitele-
zésre, felülvizsgálatra. Én is tisztában vagyok
azokkal a nehézségekkel, amelyek különösen a
földelõrendszer kiépítését kísérik: a munkálato-
kat helyben és idõben is csak szakaszosan, az
alapozást és a tereprendezést végzõ többi
szakvállalkozóval folyamatosan egyeztetve
lehet végezni. Tapasztalatom szerint, ha vona-
kodva is, de saját jól felfogott érdekükben (mert
legközelebb velük is fordulhat elõ hasonló) a
különbözõ szakvállalkozók általában tudomá-
sul veszik az együttmûködés kényszerét. Emiatt
– bár egy építkezésen mindig vannak olyan
helyek, ahol a körülmények szerencsétlen
összjátéka miatt sérül a kivitelezési sorrend, és
ez ellehetetlenítheti a tervezett megoldások
szabályos alkalmazását – összességében elfo-
gadható eredmény szokott születni. Az, hogy a
kapkodás miatt egy néhány ezer négyzetméte-
res csarnok alapterületének 10-15%-án a talaj
felszínére kerül a földelõháló, elõfordul.
Véleményem szerint ez nem jelent érdemi
problémát a földelõ hosszú távon is megbízha-
tó mûködése szempontjából. De az gyanús, ha
a kapkodásra hivatkoznak ott, ahol ötezer
négyzetméteren a teljes földelõháló a talajfel-
színre lett terítve. Feltételezve persze, hogy a
tervek szakszerûen készültek – mert azért elõ-
fordul, hogy már a terv is rossz…
4 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.
Nem láttam még olyan épületet, amely – gon-
dos tervezés, tervellenõrzés, kooperáció stb.
ellenére – minden porcikájában hibátlanul
készült volna. Ez villámvédelemre éppúgy igaz,
mint más területekre, különösképp a tûzvéde-
lemre. (Azért ezt említem, mert ez a másik
olyan terület, amelyet van szerencsém köze-
lebbrõl ismerni, és ahol a villámokhoz hasonló
valószínûségi jellemzõkkel leírható jelenség
ellen kell védelmet biztosítani.) Következésképp
a hibák súlyosságának értékelése, és ennek
eredményeképp annak eldöntése, hogy „még
belefér”, vagy valamilyen intézkedés szükséges,
állandó velejárója az építési folyamatnak.
Ezekben a döntési helyzetekben nagyon nem
mindegy, hogy milyen a hibák súlya, számossá-
ga. Lehet arról vitatkozni, hogy hol a határ a
még elfogadható és a már nem elfogadható
között, de az ebben az írásban kitárgyalt eset
egyértelmûen az utóbbi kategóriába tartozott.
A földelõháló kialakítása
A villámvédelmi földelõ kialakítását – leegy-
szerûsítve – három alapkövetelmény határoz-
za meg. Az egyik, hogy biztosítsa a villámáram
földbe juttatását, a másik, hogy járuljon hozzá
az építmény potenciálkiegyenlítéséhez, a har-
madik pedig, hogy az elsõ két követelmény-
nek hosszú idõn át képes legyen megfelelni.
Ami az elsõ követelményt illeti, az nem
jelent különösebb kihívást, ezért nem véletlen,
hogy az MSZ EN 62305 villámvédelmi szab-
vány a földelõ szétterjedési ellenállására nem
is ad határértéket, csak méretkövetelményt.
(Sokan félreértik a 10 ohmot, amely azonban
csak mint javasolt érték jelenik meg, és amely-
nek elérése esetén nem kell a méretkövetel-
ményt teljesíteni.) Ha csak ezt a követelményt
nézzük, akkor érthetetlennek tûnhet, hogy az
elõbb említett esetben miért problémáztam
azon, hogy a földelõvezetõ nem a jól vezetõ
talajba, hanem a jól vezetõ talaj és a rosszul
vezetõ habüveg határára lett fektetve. A
magyarázat azzal függ össze, hogy a földelõ-
nek általában nemcsak villámvédelmi célokat
kell ellátnia, hanem szerepet kap az áramütés
elleni védelemben és a technikai-üzemi földe-
lésben is (mert a technika jelen állása szerint
közösített földelõrendszer kialakítása javasolt).
Jóllehet a földelõ szétterjedési ellenállására e
feladatok révén sem adható meg minden
esetben határérték, az egyértelmû, hogy a
„minél kisebb, annál jobb” elvet kell alkalmaz-
ni, és ez a jól vezetõ közegbe – esetünkben a
a részleges
felülvizsgál
Azt hinné az ember, hogy az „új” villám- vizs
védelmi szabvány által 2006-ban beve- pót
zetett, az Országos Tûzvédelmi kép
Szabályzatban 2011 óta elõírt és a sza
Felülvizsgálati TvMI-ben 2015 óta részle- kor
tesen is kifejtett részleges felülvizsgálat Me
szükségessége és tartalma 2019-re vég- ha
képp a helyére került. De ne higgyük. Ig
A részleges felülvizsgálat elvégzését foly
– tapasztalatom szerint – szinte telje
mindig mérési értékekkel próbálják 0,0
„hitelt érdemlõen” alátámasztani, holott ak
a részleges felülvizsgálat idején sze
az esetek döntõ többségében nincs felté
értelme a mérésnek. köz
átm
Csak hogy frissítsük emlékeinket, a részleges két
felülvizsgálat arról szól, hogy mielõtt bete- len
metnénk vagy bebetonoznánk, vagy más se
módon eltakarnánk a villámvédelmi rendszer A
részeit, jön egy hozzáértõ felülvizsgáló, aki rés
megállapítja, hogy a beépített anyagok mére- me
te, anyagminõsége, valamint a beépítés sza
módja megfelel a villámvédelmi szabványnak iga
és a terveknek. Ez a vizsgálat céljának meg- rag
felelõen egy szemrevételezéses (ho
talajba – ágyazást feltételezi. Villámvédelmi
szempontból a második, potenciálkiegyenlítés-
re vonatkozó követelmény teljesítése sokkal
lényegesebb, mert döntõen befolyásolja, hogy
villámcsapás esetén mekkora kiegyenlítõ ára-
mok jelennek majd meg az építmény belsõ
vezetõképes rendszerein, ezek révén pedig
milyen valószínûséggel alakulnak ki másodla-
gos kisülések. Elektronikus rendszereket tartal-
mazó építményekben a potenciálkiegyenlítés
minõsége üzemviteli szempontból is kritikus
lehet, mert hatással van a fémvezetõs adatát-
viteli és kommunikációs rendszerek mûködé-
sére. Önmagában a jó potenciálkiegyenlítés-
hez persze nem feltétlenül szükséges a vezetõk
talajba fektetése, de bárhova kerülnek is a
vezetõk, és akár tisztán villámvédelmi, akár
közösített földelõrõl beszélünk, a vezetõk
kötéseinek megfelelõ kialakítása elengedhetet-
len. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a
talajba (vagy betonba) ágyazott vezetõk köté-
sei az építési folyamat során jelentõs mechani-
kai igénybevételnek (munkagépek forgalma az
építési területen – lásd a 3. képet –, a talaj
vagy a beton tömörítése) lehetnek kitéve, ezért
akkor is a masszívabb, négycsavaros kötések
használata javasolt, ha a szabvány alapján
elfogadhatóak az egycsavaros kötések is. Ami
a megfelelõ méretû kötések alkalmazásának és
a csavarok meghúzásának szükségességét ille-
ti, a magyarázat bizonyára fölösleges…
A földelõhálóval szemben támasztott har-
madik követelmény szempontjából a korró-
ges
gálatról
m- vizsgálat, amelyet az esetek többségében nem lehet, sõt egész egyszerûen értelmetlen méréssel
ve- pótolni! Mert mit mér a felülvizsgáló ott, ahol a tervezett földelõhálónak csupán egy kis része
mi képezi a felülvizsgálat tárgyát? (Egy nagyobb építési területen a földelõháló kiépítése és betemetése
sa szakaszosan történik. Mert hogyan méri ki, hogy a lefektetett földelõvezetõ rendelkezik-e a megfelelõ
le- korrózióvédelemmel, és hogy a vezetõk keresztmetszete megfelel-e a szabványban leírtaknak?
lat Mert hogyan mutatja a mérés, hogy a fektetési mélység megfelelõ-e? És mert mit fog mondani,
ég- ha a mérésnél kiderül, hogy a mért érték nem megfelelõ?
ük. Igen, a szabvány a mérés lehetõségét is megemlíti – elsõsorban vasbeton szerkezeti elemek
sét folytonosságának igazolására –, 0,2 ohm határértékkel. Ez a határérték szakszerû kivitelezéssel bõven
nte teljesíthetõ: a 10-es acélhuzal átmeneti ellenállása a szokásos méretû pillérek esetében mindössze
ák 0,02-0,03 ohm, ezért önmagában nem fenyegeti a követelmény teljesíthetõségét. A kritikus tényezõt
ott a kötési-toldási helyek jelentik, ahol a folytonosságot az egymáshoz szorított felületek biztosítják. Ebbõl a
én szempontból kulcsfontosságú, hogy az érintkezõ felület milyen állapotú. A szokásos (terepi, ipari) környezeti
cs feltételek mellett a beépítésre kerülõ horganyzott anyagok felülete fémtisztának ugyan nem nevezhetõ, de
ek. közel áll ahhoz, így – a kötési helyek viszonylag nagy érintkezési felületét is figyelembe véve – a kötések
átmeneti ellenállása hasonló a huzaléhoz. Tekintve, hogy egy szakszerûen kialakított pilléren legfeljebb
ges két kötési hely (két földelõ fixpont csatlakozása) van, a mért átmeneti ellenállásnak jóval 0,1 ohm alatt illene
te- lennie. Ha tehát mindenképpen ragaszkodunk a méréshez, a határérték feletti eredményekrõl már csak ezért
más se jelentsük ki, hogy „megfelelõek”…
zer A levezetõként használt pillérekrõl szólva nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a villámáram nagy
aki részét, szélsõségesen kedvezõtlen esetben csaknem 100%-át vezethetik, és a levezetõ kialakítása nem
re- megfelelõ, akkor a pillér sérülése sem zárható ki – nagyon nem mindegy tehát, hogy a levezetõ kivitelezése
tés szakszerûen történik-e. Ennek pusztán méréssel történõ igazolása szakszerûnek tûnhet, de sajnos erre is
nak igaz, hogy önmagában a mérési eredmény nem tartalmaz kellõ mélységû elég információt. Ezért kell
eg- ragaszkodni ilyenkor is a fotókkal dokumentált szemrevételezéshez, a mérést pedig csak azt kiegészítõleg
es (hogy ne mondjuk: a szabvány kissé értelmetlen, de „betû szerinti” betartásához) alkalmazni.

3. kép:
Munkagép által okozott
igénybevétel. A kép felsõ
részén látható gubanc annak
következménye, hogy elmarkolták
a lefektetett földelõhálót.
Négy csavar ide, négy csavar oda,
vajon milyen állapotban lehet
a földelõháló, ha kötései a 3. fotón
látható módon készültek?

zió, azon belül is elsõsorban az elektrokémiai
korrózió hatását kell vizsgálnunk. Ez akkor a
legkisebb, ha a vezetõk teljes terjedelmükben
homogén közegbe vannak ágyazva. A vezetõk
különbözõ kémhatású közegekkel érintkezõ
felületén eltérõ az elektrokémiai potenciál, és
így lényegében galvánelem képzõdik, amely a
vezetõk felületérõl fémionok elvándorlását,
azaz a vezetõk korrózióját váltja ki. Sajátossága
ennek a folyamatnak, hogy az elektrokémiai
korrózió mértéke a földelõháló különbözõ
részein (a beágyazó közegtõl és egyéb
tényezõktõl függõen) nagyon eltérõ lehet, ami
a vezetõk folytonosságának lokális megszûné-
sét eredményezheti. Ezért is helytelen az a
gyakorlat, hogy a földelõhálót az egyengetett
talaj felületén alakítják ki, mondván, „arra még
jön a feltöltés, úgyhogy a végleges felszínhez
képest meglesz a földelõ mélysége”. Az eltérõ
anyagminõségû rétegek határán elhelyezett
földelõvezetõt az elektrokémiai korrózió biztos,
hogy jobban igénybe veszi, mintha egyik vagy
másik rétegbe ágyaztuk volna, és ez aligha
kedvez az idõtállóságnak.
Sajnos mind a három, itt említett szempont
(ellenállás, potenciálkiegyenlítés, korrózióvé-
delem) hasonlít abban, hogy a megfelelõséget
nem lehetséges egzakt kritériumhoz kötni, és
ez általában kellemetlen vitákhoz vezet.
Esetünkben azonban a terv egyértelmûen
rögzítette az elvárt kialakítási jellemzõket, attól
a kivitelezõ nem térhetett volna el. Ha pedig
eltért, azt a részleges felülvizsgálat során fel
kellett volna tárni…
 robbanásvédelem
író: Parádi Ervin
okl. bányagépész és bányavillamossági mérnök,
okl. munka- és tûzvédelmi mérnök, munka-, tûzvédelmi és igazságügyi szakértõ

Robbanásbiztonság-technika VII.
Amit tudni érdemes a

robbanásveszél
porokról Bizonyos feltételek teljesülése mellett minden éghetõ anyag pora
robbanásveszélyes. Egyre több az olyan technológia, ahol az
alapanyagok por formájában fordulnak elõ, így a porrobbanásveszélyes
technológiák száma is ugrásszerûen nõ. A tapasztalatok ennek ellenére
lesújtóak. Meg merem kockáztatni, hogy hazánkban a porrobbanás
veszélyével érintett területek 70-80%-a semmilyen robbanásvédelemmel
nem rendelkezik, sõt még azt sem tudják, hogy az üzemeltetett
technológiák porrobbanásveszélyesek.
Azok a területek, ahol a fent említett porok
jelen vannak, potenciálisan robbanásveszé-
lyes tereknek minõsülnek, így az MSZ EN
60079-10-2:2015 szabvány alapján kell az
adott terület térségbesorolását (zónabesoro-
lását) elvégezni. Ez a szabvány jelenleg csak
angol nyelven érhetõ el. Szomorú tény, hogy
a porrobbanással foglalkozó, hazánkban
megjelent szabványok közül még egy sem
került magyar nyelven kiadásra.

Porrobbanás kialakulásának
feltételei
A porrobbanás kialakulásához hét feltételnek
kell egyszerre teljesülnie. Ahhoz, hogy az
éghetõ por porrobbanást tudjon elõidézni,
jelen kell lennie:
• éghetõ anyagnak,
• oxidáló anyagnak
(pl. levegõben levõ oxigén),
• gyújtóforrásnak
(mely elegendõ energiát hordoz ahhoz,
hogy a porfelhõ begyulladjon),
• a légtérben a porszemcséknek lebegõ
állapotban kell lenniük (diszpergált),
• a por koncentrációjának
AÉH–FÉH között kell lennie,
• a porfelhõnek zárt térben vagy félig
zárt térben kell kialakulnia,
• 0,5 mm-nél kisebb szemcseméret
szükséges.
A hazai és a nemzetközi irodalom jelentõs
része csak öt feltételt említ, de üde foltként,

6 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

 1
azért néhány esetben megjelennek olyan
anyagok is, ahol hét feltételrõl beszélnek.
Mondanom sem kell, hogy ha valamelyik
feltétel nincs meg, akkor a porrobbanás nem
porrobbanás A porrobbanások mechanizmusa.
A másodlagos porrobbanás általában sokkal rombolóbb
következik be, így a porrobbanás elleni véde- hatású, mint az elsődleges robbanás.
kezést is ez alapján kell kialakítani.
A porrobbanásveszélyes zónatérképeken

a.
alapvetõ hiba szokott lenni, hogy szabadtéren porfelhő keletkezik
egy siló környezetében, ahol esetleg kiporzás
robbanási hullám
is van, Zóna 21 és/vagy Zóna 22 térfogatokat
jelölnek ki. Szabadtéren (mivel nem zárt vagy
félig zárt tér) nincs porrobbanásveszély, így e

élyes
por felhalmozódása

az elsődleges robbanás porfelhője

b.
begyújtja a porfelhőt

térfogatok besorolása robbanásveszélyes tér-

fogatba nélkülözi a szakmai hozzáértést,
éghető por robbanása
ráadásul jelentõs többletköltséget eredmé- a. elsődleges robbanás
nyez amellett, hogy a biztonságra semmilyen b. másodlagos robbanás
hatással sincs. Annak, hogy nyitott téren nincs
meg a porrobbanáshoz szükséges feltétel- 2
rendszer, az az alapja, hogy szabad téren
porok esetén még sehol nem történt robba-
nás (heves égés azonban igen).
A porrobbanást ugyanúgy, mint a gázok,
gõzök és ködök esetén a következõ gyújtófor-
rások idézhetik elõ az MSZ EN 1127-
1:2012 szabvány szerint:
• forró felületek,
• lángok és forró gázok,
• mechanikai eredetû szikrák,
• villamos gyártmányok,
• villamos kóboráramok, katódos 2. kép:
Porcukorgyár
korrózióvédelem, robbanása
• sztatikus elektromosság,
• villámcsapás,
• rádiófrekvenciás elektromágneses rozóak a por fizikai és kémia tulajdonságai, a porszemcsék eloszlásával hozható össze-
hullámok, elektromágneses hullámok, valamint az a környezet, ahol a porfelhõ függésbe.
• ionizáló sugárzás, kialakul, az a légtér, amelyben a por diszper-
• ultrahang, gálódott, a porfelhõ kialakult. A porrobbanás A szemcseméret és
• adiabatikus kompresszió, bekövetkeztének legfontosabb meghatározó a szemcseméret-eloszlás
• exoterm reakció, porok gyulladása. elemei a por tulajdonságai, úgymint: A finomabb szemcsék nagyobb fajlagos felü-
lettel rendelkeznek, ezáltal a robbanási veszé-
Porrobbanás bekövetkezését Porok összetétele lyük is nagyobb. Könnyebben diszpergálód-
befolyásoló tényezõk és a Néhány por (pl. a szénpor) nem homogén nak, jobban keverednek a levegõvel.
megelõzésére tett intézkedések (a nem homogén kifejezés ebben az esetben
A porrobbanás bekövetkezésének kockázata azt jelenti, hogy a szénpor egyes szemcséi- A por koncentrációja
több tényezõtõl függ. Alapvetõen meghatá- nek kémiai összetétele nagyban eltérhet A lebegõ porkoncentrációt g/m3-ben mérjük.
egymástól), ezáltal robbanási tulajdonságai is A porfelhõ porkoncentrációja általában nem

2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

7
 robbanásvédelem ezt láttam hírek zöld oldal áttekintõ táblázat áttekintõ alapján eszközeink ene

Amit a robbanásveszélyes porokról tudni érdemes

A nedvességtartalom
A nedvességtartalom növekedésével (a ned-

porrobbanás vesített felület növekedése miatt) a porrobba-

nás kialakulásának valószínûsége csökken.

terjedése
a) Gyúlékony gáz/gõz jelenléte a porfelhõben
(hibrid robbanásveszélyes térfogatok): A hib-
rid keverékeknél a robbanás hatásfoka
A porrobbanás láncreakció jelentõsen növekedik. A hibrid keverék abban
szerűen terjed tovább, ha van leülepedett por.
az esetben is robbanásveszélyes légkört alkot-
hat, ha a különbözõ robbanásveszélyes össze-
tevõk koncentrációja nem haladja meg az alsó
éghetõségi határkoncentrációt. A robbanás-
biztonság-technikában a porok robbanásve-
szélyének csökkentését megelõzési és védelmi
módszerek alkalmazásával érik el. A meg-
elõzési módszerekkel biztosítják, hogy ne tud-
jon kialakulni robbanásveszélyes térfogat, a
védelmi módszerekkel pedig minimalizálják az
esetlegesen kialakult robbanásveszélyes térfo-
gat begyújtását.

A porrobbanás veszélyének
csökkentési módszerei:
b) éghetõ anyag cseréje nem gyúlékonyra,
ha a technológia engedi (veszélyest a veszély-
3 telenre),
c) a porlerakódással érintett területek minima-
a robbanási tulajdonságokat lizálása,
befolyásoló d) magasabb nedvességtartalmú porok haszná-

tényezők
lata,
e) a portároló terek inertizálása,
f) megfelelõ robbanásbiztos berendezések
alkalmazása, idõszakos karbantartása és felül-
a) Az oxigénkoncentráció növekedése növeli a porrobbanás sebességét, ezáltal nõ vizsgálata,
a robbanási végnyomás (pmax), a robbanási nyomásemelkedés g) a robbanásveszélyes por elõállítási vagy
maximális értéke ([dp/dt]max), valamint a Kst explóziós együttható is.
felhasználási technológiája jól lehatárolt vagy
b) Kialakulhat porrobbanás abban az esetben, ha oxigén, illetve levegõ helyett más elszigetelt legyen,
oxidáló hatású gázban lebeg az éghetõ por: klór, fluor keveréke fémporral, mûanyag porral. h) veszélyes terek – az esetlegesen elõforduló
c) Hosszú állási, raktározási idõ alatt a por felülete gázadszorpció, oxidáció és egyéb robbanás miatt – a tervezõ által javasolt
hatások miatt megváltozik, így a por veszélyesebbé válhat, a porrobbanás hevesebb lehet. helyen történõ kialakítása (dominóhatás csök-
kentése, járulékos veszélyek csökkentése),
i) nyitott vagy majdnem félig zárt terek alkal-
homogén. A porszemcsék a nehézségi erõ tékben csökken. Ekkor a porszemcsék száma mazásával. A megelõzés és a megfelelõ védel-
hatására (Stokes-szabály) állandó sebességgel és az összes porszemcsefelület nagysága csak mi rendszerek kiválasztása elengedhetetlen a
ülepednek, bár a szabály finom szemcsékre kis mértékben változik, mert a durva szemcsék robbanásveszélyes porok technológiáinak ter-
pontatlan, hiszen az esés sebességét a lég- száma és fajlagos felületük a finomakhoz vezésekor, kivitelezésekor, üzemeltetésekor.
áramlat is befolyásolja. Bizonyos légáramlási viszonyítva igen csekély. Alsó éghetõségi
sebesség felett az ülepedés teljességgel lehe- határérték (AÉH) a poroknál általában 20–60 Porrobbanást jellemzõ adatok
tetlenné válik. Ha a porfelhõ görbült pályán g/m3 koncentráció érték között található. Felsõ Porkoncentráció
mozog, por válik ki belõle, pl. porleválasztó éghetõségi határérték (FÉH): általában 2–6 A porrobbanási jellemzõket anyagi tulajdonsá-
ciklonokban. kg/m3, az e feletti porkoncentrációt már nem gán (éghetõ anyag) kívül elsõsorban a lebegõ
A nehéz, nagy porszemek gyorsabban üle- lehet begyújtani. A robbanóképes porkon- porkoncentráció szabja meg az égést tápláló
pednek ki a porfelhõbõl, emiatt a porkoncent- centráció az AÉH és FÉH közötti tartomány- gázban, hasonló módon az éghetõ gáz/gõz
ráció a kiülepedés elsõ szakaszában nagymér- ban található. koncentrációjához.

8 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.


ink energetika vezérléstechnika
Gyulladási hõmérséklet
Azt a legkisebb hõmérsékletet, amelyen a por és
levegõ keveréke lebegõ állapotban meggyullad,
a lebegõ por gyulladáspontjának vagy gyulladá-
si hõmérsékletének nevezzük (MIT). A por-le-
vegõ keverék gyulladási hõmérséklete 300 és
600 °C között van, csak kevés anyag pora
gyullad meg 300 °C alatt. A kis tömegû porfel-
hõ gyulladáspontja nagyobb, mint a nagy
tömegû lebegõ porfelhõé, mert ez utóbbiban a
szomszédos porszemcsékrõl visszaverõdõ hõ-
energia is hozzájárul a gyulladási hõmérséklet
eléréséhez. A meggyulladó porszemek melegí-
tik egymást, kis porfelhõben ez a melegítõ hatás
értelemszerûen kisebb. A porfelhõ ugyanúgy
gyújtható meg, mint a gáz/gõz + levegõ keve-
réke, az egész porfelhõ felmelegítésével vagy
olyan gyújtóforrással, amely csak a porfelhõ egy
részét melegíti fel a gyulladási hõmérsékletig.
Minimális gyújtási energia
Az éghetõ, robbanóképes porok jellemzõje a
lebegő por gyulladási
hőmérsékletének meghatározása
MIT
Az ipari technológiákat forró felületek jellemzik, mint például mûködõ kemencék, égõk,
szárítók felületei, ezenkívül a túlmelegedett csapágyak és egyéb nem villamos berende-
zések mechanikai hibái során, lokálisan forró felületek alakulhatnak ki. Ezek kiváltó okai
különbözõek lehetnek, így gyújtóforrásként jelennek meg a robbanásveszélyes területen.
A különbözõ helyeken leülepedett porok külsõ zavaró hatásra lebegõ állapotba kerülhetnek.
Robbanásveszély szempontjából a lebegõ állapot a legveszélyesebb, mivel ebben az
állapotban forró felülettel érintkezve elsõdleges robbanás következhet be. Éppen ezért a potenciá-
lis robbanásveszély megítélése szempontjából a porok gyulladási hõmérsékletének meghatározá-
sa alapkövetelmény. A porok gyulladási hõmérséklete egy felmelegített felületnek azzal a legki-
sebb hõmérsékletével jellemezhetõ, mely a por és a levegõ gyulladásra leghajlamosabb keveré-
kében, meghatározott vizsgálati körülmények között gyulladást okoz.
minimális gyújtási energia (MIE). A minimális Szemcseátmérõ
gyújtási energia porok esetén, annak a villa- A szemcseátmérõ csökkenésével fokozatosan
mos szikrának az energiája, amely megfelelõ csökken a gyulladáspont. A szemcsefinomság
feltételek teljesülése esetében, a kritikus kon- fokozásával a por veszélyesebbé válik, mivel
centrációjú keveréket még meggyújtja. nõ a környezõ levegõvel és a többi szemcsével
érintkezõ felület nagysága. A porrobbanás
Nedvességtartalom hevessége függ a zárt térben kialakult maximá-
A nedvességtartalom növeli a gyulladáspontot, lis robbanási gáznyomástól (pmax), a robbanási
mivel a nedvesített felület csökkenti a szemcsék nyomásemelkedés maximális sebességétõl (dp/
közötti súrlódási energiát, illetve a felület hõmér- dt)max, valamint a Kst explóziós együtthatótól. A
sékletét. Az a nedvesség, amelyet a por normá- porrobbanás hevessége a szemcsefinomság
lis körülmények között a levegõbõl felvesz, kb. csökkenésével növekszik, de csak egy határig.
80 °C-kal növeli a gyulladáspontot. Nagyon A maximális robbanási gáznyomás (égéster-
fontos, hogy a nedvesítés inertizálja a port. mék) (pmax) hozzávetõleg 100 µm szemcseát-
 robbanásvédelem ezt láttam hírek zöld oldal áttekintõ táblázat áttekintõ alapján eszközeink
Amit a robbanásveszélyes porokról tudni érdemes
mérõig nõ, ennél finomabb porban a pmax már
nem változik.
Mérési tapasztalatok szerint 20-30 µm szem-
cseátmérõnél válik állandóvá a robbanási nyo-
másemelkedés maximális értéke ([dp/dt]max ).
A különbözõ robbanóképes porok vizsgála-
tai során megállapították, hogy 400-500 µm
feletti szemcseátmérõjû gyúlékony porfelhõ
már nem robbantható fel (ezért ez az egyik
feltétele a porrobbanásnak).
Porok fajlagos felülete
A finom poroknak mind a felületi energiája,
mind pedig a felületi aktivitása igen nagy. Ilyen
porokra jellemzõ az öngyulladási hajlam (piro-
fóros tulajdonság), mivel ezek az igen nagy faj-
lagos felületû porok, gyors felületi oxidációjuk
következtében olyan mértékben felmeleged-
nek, ami számos fémpor esetén öngyulladás-
hoz vezet. A porok fajlagos felületén az egység-
nyi tömegû anyag szabad felületét értjük [m2/
kg]. A legfinomabb porok esetében a fajlagos
felület elérheti a 100 m2/gr nagyságrendet is.
Porfelhõ + gáz/gõz/köd +
levegõ keverék (hibrid)
robbanása
Azokat a porokat, melyek éghetõ gázt, gõzt
vagy folyadékot tartalmaznak, hibridpornak
nevezik. A hibridporfelhõ meggyújtásához
sokkal kisebb energia szükséges, mint a tiszta
porfelhõ meggyújtásához. A durva szemcséjû
porfelhõ, amely még nagy energiájú szikrával
vagy más hõforrással sem gyújtható be, 1-2
tf% oldószergõz jelenlétében robbanásveszé-
lyes hibridzónává válik.
A hibridporfelhõ alsó robbanási határa is
kisebb, mint a megfelelõ tiszta porfelhõé.
Amennyiben a hibridpor 0,2 tömegszáza-
léknál kevesebb éghetõ anyagot tartalmaz, az
porrobbanáskor úgy viselkedik, mintha tiszta
por lenne. A kis hevességgel robbanó gáz (pl.
metán) sokkal erõteljesebben növeli a hibrid-
por veszélyes tulajdonságait, mint a nagy
hevességgel robbanó gáz/gõz (pl. hidrogén).
Ennek magyarázata az, hogy a gyors gázrob-
banás véget ér még mielõtt a porfelhõ robba-
nása elkezdõdne.
Elsõdleges és másodlagos
porrobbanás
A porrobbanások különösen pusztító hatást
tudnak kifejteni. A porrobbanások két lépes-
10 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.
ben zajlanak. Azokat a porrobbanásokat,
melyek zárt rendszerben alakulnak ki, és kiala-
kulása gyújtóforrásra vezethetõ vissza, elsõd-
leges robbanásnak nevezzük. Az elsõdleges
porrobbanás a robbanás helyén felkavarja a
korábban lerakódott portömeget, amely rob-
banóképes koncentrációjú porfelhõvé alakul.
Ez a porfelhõ a légteret teljesen vagy részben
kitölti.
Az elsõdleges robbanásból származó izzó
porszemek és egyéb égési maradványok a
felkavart porfelhõ gyújtóforrásaivá válnak, s
így másodlagos robbanás következik be (1. és
3. ábra). A folyamat révén a porrobbanás
jelentõs távolságra juthat el attól a helytõl, ahol
egyébként az elsõdleges robbanás keletkezett.
A nagy kiterjedésû zárt terekben bekövetkezõ
robbanások másik jellemzõje, hogy a robba-
nás pusztító ereje a kiindulási ponttól távolod-
va egyre jobban nõ. Jól megfigyelhetõ ez a
jelenség szénporrobbanás-veszélyes bányák
esetében.
A másodlagos porrobbanás következmé-
nyei, dominóhatást elõidézve, katasztrofálisak
lehetnek. A porrobbanások nemcsak ott for-
dulhatnak elõ, ahol a port elõállítják, hanem a
végfelhasználóknál is.
A leülepedett por nagyon kevés helyet fog-
lal el, pl. 1 mm-es porréteg, amelynek sûrûsé-
ge 500 kg/m3, ha felkeveredik, akkor a kelet-
kezõ 5 m magas porfelhõ koncentrációja
elérheti a 100 g/m3-t.
Porvizsgálatok
A robbanásbiztonság-technikai zónák minõ-
ségének meghatározásához robbanásveszé-
lyes porok esetén az alábbi adatok megha-
tározása szükséges:
1. a robbanásveszélyes por fajlagos
ellenállására,
2. a leülepedett állapotra vonatkoztatott Amennyiben porokkal foglalkozunk, elsõ
izzási (gyulladási) hõmérséklete
(Layer Ignition Temperature = LIT),
3. a lebegõ állapotra vonatkoztatott
gyulladási hõmérséklet (Minimum Ignition
Temperature = MIT),
A porok robbanástechnikai tulajdonságai-
nak jellemzésére a fentieken kívül a követ-
kezõ paraméterek szolgálnak (normál lég-
körre vonatkoztatott):
4. az öngyulladási hõmérséklet
(Autoignition Temperature = AIT),
ene
5. a hõhatásnak kitett porokból képzõdõ
svélgázok gyulladási hõmérséklete,
6. a minimális gyulladási energia
(Minimum Ignition Energy = MIE),
7. a maximális robbanási túlnyomás (pmax),
8. maximális nyomásnövekedési sebesség
([dp/dt]max),
9. explóziós együttható (Kst),
10. alsó éghetõségi határkoncentráció
(AÉH; (LFL)),
11. felsõ éghetõségi határkoncentráció
(FÉH; (UFL)) és
12. nitrogénnel/szén-dioxiddal inertizált
légkörre vonatkoztatott oxigén
határkoncentráció (LOC).
A 4–12. pontokban felsorolt tulajdonságok,
a robbanások hatásainak vizsgálatához szüksé-
gesek, vagyis technológiai tervezési, üzemelte-
tési, katasztrófavédelmi szempontokból érde-
kesek. Amennyiben a robbanásveszélyes por-
ral foglalkozó jogi személy ebbõl fakadóan a
katasztrófavédelmi törvény hatálya alá esik,
úgy a robbanás hatásainak vizsgálatához szük-
ségesek ezek az adatok is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a felsõ
éghetõségi határkoncentráció és az inertizált
légkörre vonatkozó oxigén határkoncentráció
meghatározása csak speciális esetekben indo-
kolt (pl. inertizálás mértékének meghatározá-
sánál a LOC).
A továbbiakban csak a robbanásvédelem
szempontjából fontos 1–3. pontokban felso-
rolt tulajdonságokkal foglalkozunk.
Azért, hogy a porok veszélyességével tisztá-
ban legyünk, a porok 1–3. pontban felsorolt
tulajdonságainak meghatározása alapkövetel-
mény, hiszen csak ezek birtokában lehet
meghatározni a robbanásveszélyes térfogatok
porcsoportját és a zónában megengedett leg-
magasabb felületi határhõmérsékletet.
lépésként el kell végezni a porok robbantó-
kamrás vizsgálatait. Ha a por nem robbanás-
veszélyes (sok esetben ez vizsgálat nélkül is
eldönthetõ: mészkõpor, dolomitpor, gránitpor
stb.), úgy ezt a vizsgálatot kis költséggel meg-
oldhatjuk, és van egy papírunk arról, hogy a
por, amivel foglalkozunk vagy foglalkozni
fogunk nem robbanásveszélyes. A legtöbb
esetben azonban a por robbanásveszélyes
lesz, és így a vizsgálatokat tovább kell folytatni
(MIT, LIT, vezetõképesség stb.). Tervezés
szempontjából robbanásveszélyes porok ese-
ink energetika vezérléstechnika energiaellátás

tén nagyon fontos adat a MIE = minimális gyújtási energia értéke,

mivel ennek nagysága alapvetõen befolyásolja a védekezést és annak
költségét is.

Leülepedett por izzási hõmérsékletének (LIT)

meghatározása
Természetes sajátosságukból következõen a porok, a különféle ter-
melési rendszerekben leggyakrabban leülepedett állapotban fordul-
nak elõ, ezáltal rontják a technikai eszközök szabad légtérrel kialaku-
ló hõtranszport folyamatait (hõszigetelõ hatásúak), melynek követ-
kezményeként a termelõberendezések felmelegednek.
A berendezések felmelegedésének következménye, hogy:
• meghibásodásaik valószínûségét növeli,
vagyis üzembiztonságuk nem lesz megfelelõ, valamint
• burkolataikon a hõmérséklet növekedésével a por
izzásba jöhet vagy meggyulladhat.
Izzási hõmérsékletnek nevezik azt a legalacsonyabb hõmérsékletet,
amelynél az 5 mm vastag rétegben lerakódott éghetõ por:
• lángjelenség nélkül izzani kezd, illetve lángra kap, vagy
• felsõ határoló felülete eléri a +450 °C-os hõmérsékletet, vagy
• felsõ határoló felületének hõmérséklete l egalább 250 °C-kal
meghaladja a vizsgálókészülékét.
A fenti esetekben, ha a reakció nem vezet izzáshoz vagy lángolás-
hoz, akkor a gyulladás nem tekinthetõ megtörténtnek. Számtalan por,
mielõtt izzásba jöhetne, megolvad (festékporok, porcukor, mûanyag
porok stb.), így ebben az esetben LIT-értékrõl nem beszélhetünk.
A vizsgálati módszerrel meghatározott legkisebb gyulladási hõmér-
séklet értékei a vizsgálatok során alkalmazott rétegvastagságok esetén
érvényesek. Amennyiben a lerakódott porréteg vastagsága jelentõs,
úgy a berendezések felületén megengedett maximális felületi hõmér-
sékletet a szabványban meghatározott táblázat szerint korrigálni kell.
A legnagyobb megengedett porréteg vastagságokat a robbanásbiz-
tonság-technikai zónatérképeken fel kell tüntetni. Ez a legtöbb eset-
ben nem szokott a térképeken szerepelni, ebben az esetben az 5 mm
leülepedett porréteg vastagság a mértékadó a felülvizsgálatok során.
A megengedett legnagyobb porréteg vastagság értékét az üzemel-
tetõvel egyeztetni kell, és annak eredményét a takarítási tervekben
kell maradéktalanul betartani/betartatni.
Amennyiben a robbanásbiztos kivitelû berendezés idõszakos felül-
vizsgálatánál a készülékre rakódott por vastagsága meghaladja a
zónatérképen feltüntetett értéket, úgy a berendezést tovább üzemel-
tetni nem lehet, a felülvizsgálat végeredménye nem megfelelõ minõ-
sítésû.

A por vezetõképességének a meghatározása

A porrobbanás veszélyes zónák minõségének meghatározásához
elengedhetetlen a porok vezetõképességének a meghatározása. Attól
függõen, hogy a porok fajlagos ellenállás értéke 1000 Ωm alatt vagy
felett van, úgy kell meghatározni a porcsoportot. E vizsgálat elvégzé-
sére hazánkban mint szolgáltatást végzõ vállalkozás, tudomásom
szerint, csak egy cég képes.
A porrobbanással érintett térfogatok zónáinak meghatározása
korábban már ismertetésre került.
 hírek, újdonságok, továb
Több mint egy UPS – Keor MOD
A Legrand bemutatta legújabb háromfázisú szünetmentes áramforrását,
amely 600 kW-ig újra definiálja a moduláris UPS-ek koncepcióját. A Keor
MOD teljesítménymodulok „System On Chip” vezérlési technológiával ren-
delkeznek, amely a hagyományos (DSP alapú) technológiával ellentétben
kétmagos ARM A9 processzort, nagy teljesítményû FPGA-t tartalmaz egyet-
len egységen belül.
Ez a technológiai választás lenyûgözõ elõnyöket kínál a feldolgozási teljesít-
mény, a sebesség és a sokoldalúság szempontjából, amiknek köszönhetõen a
teljesítménymodul online hatékonysága elérheti a 96,8%-ot 20–50% kiterhe-
lés között.
A Keor MOD bevezette a Szerkezetszintû Energiaelosztási Rendszert, ami
megszünteti a szünetmentes áramforráson belüli összes csatlakozókábelt és
azok által elõidézhetõ kockázati tényezõket (kötések lazulása, túlmelegedés
stb.). A Keor MOD teljesítménymodul ezáltal a piacon elérhetõ legkisebb
méretû 25 kW teljesítményû háromfázisú egység, amely egyedülállóan
magas teljesítménysûrûséggel rendelkezik (1136 W / dm3), lehetõvé téve,
hogy kevesebb mint 1 m2-en akár 250 kW teljesítményt védjen.

Mini lakatfogós, 4–20 mA DC kimenetű

mérőátalakító 400 A AC áram mérésére
Itt a sosem volt lehetõség arra, hogy 5–400 A tartományban igen kis méretû,
egyszerûen feltehetõ és levehetõ mérõátalakítóval monitorozzunk egy akár
40 mm átmérõjû vezetõben, kábelben folyó áramot, méghozzá – a 4–20 mA
DC kimenetet tekintve – 1%-os pontossággal! A Rogowski-szenzortól, s így a
mérendõ áramvezetõtõl is, az átalakító elektronika méteres távolságban
helyezhetõ el, így az esetleges zavartatás mértéke minimalizálható. A 10–30
V DC tápellátás biztosítása mellett az eszköz mûszaki egységjelkimenete digi-
tális kijelzõre, adatgyûjtõre vagy akár multiméterre is csatlakoztatható. A
Chauvin-Arnoux termékérõl a C+D Automatika Kft. munkatársai tudnak
bõvebb tájékoztatást adni.

XXII. Villanyszerelő Konferencia

Az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetségének szervezésében 2019. október 15-én, kedden ismét megrendezésre kerül a villamos
szakma egyik megkerülhetetlen eseménye, a Villanyszerelõ Konferencia, amelynek fõ témája az MSZ 447:2019 szabvány lesz.
Az eseménynek a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont (1097 Budapest Könyves Kálmán krt. 12–14.) ad otthont.

14 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

ábbképzések
Sylvania: emeld ki a pillanatot!
A díjnyertes Beacon Muse spotlámpa termékcsalád legújabb tagja a
Beacon Muse X, amely továbbfejlesztett optikai kontrollal és kiemel-
kedô színvisszaadással büszkélkedhet. A legmodernebb LED-
technológia és a legtökéletesebb lencsék ötvözésével lett maximáli-
san rugalmasan állítható spot világítótest, mely remek választás mind
kiemelô világításra, mind üzletvilágításra. Az egyedi, soft-touch gyûrû
lehetôvé teszi a felhasználó számára a sugárzási szög manuális beál-
lítását a széles sugárzási szögektôl (flood – 52/72˚) a keskeny sugár-
zási szögekig (spot – 8/10˚) további lencsék vagy reflektorok hasz-
nálata nélkül. A lámpatestek fényforrása egy speciális LED-chip,
amely kimagasló CRI98 színvisszaadással rendelkezik, lenyûgözôen
élénk színeket biztosítva a TM-30 mind a 99 színmintája esetében.
A Beacon Muse X egy irányított fényû LED-es világítótest, amelyet
a kompakt, minimalista dizájn tesz még tökéletesebbé. A termékcsa-
lád 3000, 3500 és 4000 K változatokban is elérhetô. A lámpatesten
lévô potenciométerrel szabályozható (egyedileg DALI, illetve veze-
ték nélküli Casambi dimmelés igényelhetô).

InfoShow 2019/2020 Ajánlatkészítés néhány kattintással

Folytatódik a villanyszerelõknek szóló országjáró szakmai konfe- Megjelent a Schneider Electric Szerelvénykiválasztó, amivel bárhonnan,
renciasorozat, amelynek új évada az új Országos Tûzvédelmi bármikor, percek alatt elkészítheti ajánlatát villamos szerelvényekre. A kife-
Szabályzatot állítja fókuszba, a villamos eredetû tûzkárok meg- jezetten villanyszerelõk és ajánlatkidolgozók számára készült alkalmazásban
elõzése és csökkentése érdekében. A független szakemberek és megtalálhatók a hazai Schneider Electric szerelvénycsaládok széles válasz-
céges elõadók az új OTSZ elõírásainak bemutatásán túl, az ehhez téka pontos rendelési számokkal és aktuális termékárakkal. További infor-
kapcsolható új technológiák, új szabványok szerinti szerelési meg- mációk: www.szerelvénykivalaszto.hu
oldásokról szóló elõadásokkal segítik a naprakész tudás megszerzé-
sét. A résztvevõk a szakmai párbeszéd részeseként elsõ kézbõl Megjelent a TRACON 2019–2020-as
értesülhetnek az aktuális szabályozásokról, legújabb technikai,
technológiai megoldásokról, trendekrõl.
termékkatalógusa
A közelmúltban jelent meg a TRACON termékkatalógusa, letisztult felépí-
időpontok és helyszínek tésû, számos újdonságot tartalmazó kiadvány 547 oldalas terjedelemben, A5
méretû, nyomtatott és pdf-formátumban egyaránt elérhetõ az érdeklõdõk
2019. október 1. Miskolc 2020. február 4. Szeged számára. Az elektronikus változat a tartalomjegyzékben korábban is alkalma-
2019. október 22. Veszprém 2020. február 18. Pécs zott belsõ linkekkel segíti a gyors célba érést a kiadványban. A katalógus elsõ
2019. november 5. Gyõr 2020, március 3. Kecskemét oldala rövid áttekintést nyújt az újdonságokról, termékbõvítésekrõl. A kataló-
2019. november 19. Debrecen 2020. március 17. Zalaegerszeg gust egy közel 40 oldalas „Függelék/Melléklet” címû fejezet zárja a forgalma-
2019. december 3. Budapest zott villamossági termékekre vonatkozó fontos, kiegészítõ tartalmakkal.

2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

15
 zöld oldal
író: Kozma László villamosmérnök
Honnan indultunk?
Korábban már említettük, Magyarország elsõ
nyilvános töltõállomását az Elmû adta át
Budapesten a Váci úti székháza elõtt. A
dátum 2010 szeptembere volt – tehát a
hazai töltõállomások történelme alig 10 éves.
Ez a bizonyos tekintetben nem túl hosszú idõ
elegendõ volt ahhoz, hogy manapság már
kb. 1000 db nyilvános töltõállomásról beszél-
hessünk 507 magyarországi helyszínen. A
2010-ben telepített Elmû-töltõ hosszú évekig

Elektromosautó-töltõállomások

Az ingyenes tölté
kora lejárt
2019 végéhez közeledve érdemes megnézni, hogy alakul az egyetlen nyilvános töltõállomás volt Ma-
a magyarországi elektromosautó-töltõállomások helyzete, gyarországon. Nem hiába, hiszen tölthetõ,
tisztán elektromos vagy hibrid autók sem
amely egyértelmûen befolyásolja a hazai alternatív mobilitás jövõjét. voltak az utakon, tehát nyilvánvalóan töltõál-
lomásokra sem volt szükség. Aztán vett egy
Arról megoszlanak a vélemények, hogy az mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás kérdése. fordulatot a piac: egyre több autógyártó
elektromos autók követelik-e ki a töltõállomá- Választ adni erre talán nem is lehet, mi sem jelentetett meg alternatív hajtással rendelkezõ
sokat, vagy a töltõállomások megléte lendíti-e próbálkozunk vele, viszont a töltõállomások típusokat, amelyeket az emberek elkezdtek
fel az elektromos autók számát. Ez tipikusan a aktuális hazai helyzetérõl be tudunk számolni. vásárolni, ezért megjelent az igény az utcai és
autóutak melletti töltõállomások iránt.

Tyúk vagy a tojás?

Sokat segített és segít most is a technológiai
váltáson az a tény, hogy az Európai Unió,
illetve Magyarország kormánya is beállt a
változás mögé. Az EU rendelkezett az alter-
natív üzemanyagok infrastruktúrájáról 2014
októberében (2014/94/EU), majd ez alapján
megszületett a kormányhatározattal elfoga-
dott Jedlik Ányos Terv 2015 júliusában
(1487/2015) és az elektromobilitás elterjesz-
tését szolgáló kormányhatározat 2016 febru-
árjában (1027/2016). Ezek a rendelkezések
„csak” általánosságban segítettek, bár a Jedlik
Ányos Terv sok konkrétumot is tartalmazott,
viszont az alternatív autók elterjedésében
hangsúlyos lépés volt a zöld rendszámról
szóló 2015. júniusi NFM rendelet, amely
módosította a közúti jármûvek forgalomba
helyezésének szabályait. Azóta lehetséges
zöld rendszámot viselni azokon a gépjármû-

16 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

 1
1 1. kép:
NKM Mobiliti
AC és DC töltõi.
veken, amelyek megfelelnek bizonyos feltéte-
leknek. A rendelet megjelenése óta rohamo- 2. kép:
san emelkedett a zöld rendszámos, így az Az IONIaTY 350 kW-os
alternatív meghajtású gépjármûvek száma, nagy teljesítményû villámtöltõi
az M7-es autópályán.
amely mára meghaladja a 13 000 db-ot (egé-
szen pontosan 13 562 db, 2019. július
31-én). A szám egyébként némileg maga- 2
sabb, mert a taxikra sárga rendszámot kell
feltenni, de ez jelentõsen nem befolyásolja a
végeredményt. Ennek a gépjármûparknak
kicsivel kevesebb mint
fele tisztán elektromos
autó (5939 db), a
nagyobb része hibrid

ltés
jármû (7622 db). A szá-
molásból hiányzik egy
jármû, 1 db 5Z kategóriá-
jú, úgynevezett egyéb
nulla emissziós autó,
amely feltehetõleg egy
Toyota Mirai hidrogén-
hajtású autó lehet.
Budapest és vidék ará-
3. kép:
nya kiegyensúlyozott, a
Az E.ON energiavállalat DC töltõje
zöld rendszámos autók Nyíregyházán a Törzs utcai Aldi parkolóban.
fele budapesti (6819 A két cég még 2018-ban kötött megállapodást
db), míg a másik fele arról, hogy 123 magyarországi
vidéken fut. Aldi parkolóban lesz e-töltõpont.
Ez a zöld rendszámos
darabszám tavaly ilyenkor, 2018. július 31-én 3
még csak alig 7000-re rúgott, miközben
2017. december 31-én még csak 4543 db

volt. Egy 2016. júniusi Lepsényi István inter-
júból kiderül, hogy akkortájt kb. 600 zöld
rendszámos autót tartottak nyilván, míg 2016
legvégén 1524-et. A nyilvántartás 2016.
januártól, 303 db-ról indult, jól látható tehát
az erõteljes és gyors felfutás.
A zöld rendszámok tömeges és rohamos
elterjedésében sokat segített, hogy a legutóbbi
parlamenti választások után az új kormányzat
megkönnyítette és felgyorsította az állami
támogatás kiutalását a tisztán elektromos
autót vásárlóknak, így ez megdobta az arányt
is, és eltolta fele-fele arányban az értékesítést.
A kezdeti idõszakban a hibridautók dominál-
tak legalább 2/3-os arányban a zöld rendszá-
mosok között, és jelentõs volt a budapesti
túlsúly is.
Miért kell ilyen sokat beszélni
a gépjármûparkról, és hogy
áll a hazai töltõállomás-hálózat?
Nagy kérdés tehát, hogy az alternatív autók
száma követeli-e ki a töltõállomások terjedé-
sét, vagy az egyre több töltõállomás sarkallja a
vásárlókat arra, hogy váltsanak a belsõ égésû
technológiáról. Ha a választ nem is adhatjuk
meg, az biztos, hogy a kettõ kéz a kézben jár
és egymást támogatja, segíti. Ami tény, a
fizettetés
az elektromosautó-töltés után
A töltõállomásokon való töltés tulajdonképpen egészen 2018. augusztus 1-jéig ingyenesek
voltak, eltekintve néhány helyszíntõl (hotelek, parkolóházak). 2017 közepén megjelent a
rendelet (170/2017.) a fizettetés lehetõségeirõl. Szerencsére a szakpolitika egy nagyon
részletes és sok mindenre kiterjedõ rendelkezést hozott, így lehet fizettetni kWh, idõ vagy
bármilyen más (pl. parkolóhely-foglalás) átlátható és összehasonlítható alapon. Továbbá
lehetõség van türelmi idõket meghatározni, és ezen túl foglalási díjat vagy töltés nélküli
helyfoglalást is megfizettetni. A MOL volt az elsõ hálózatot üzemeltetõ cég, amely a jelenleg
elérhetõ 11 db töltõállomásán elkezdett pénzt kérni a töltés ellenszolgáltatásért. A cég egy
nagyon egyszerû módszert választott és tart fenn azóta is: 1 db AC töltés 1990 Ft, 1 db DC
töltés pedig 2990 Ft, függetlenül a fogyasztástól vagy az idõtartamtól. Ez a bejelentés elindí-
totta a „lavinát”, azóta több töltõállomásüzemeltetõ-hálózat is bevezette a díjakat. A jelenlegi
világpiaci áramárakból kiindulva 1-2 liter benzin vagy dízel üzemanyagnak megfelelõ költségért lehet
manapság 100 km-t megtenni egy elektromos autóval. Ez az összeg természetesen autótól, vezetési
stílustól, bekapcsolt fogyasztóktól, idõjárási körülményektõl és a vételezés helyszínétõl is függ, de
nagy átlagban kijelenthetjük, hogy átlagosan 15 kWh „üzemanyagot” használ el egy mai elektromos
autó 100 km úton. Ha otthoni áramdíjjal számolunk, akkor bátran vehetünk 40 Ft-os átlagos kWh díjat
(az energiaár kissé eltér az egyes szolgáltatói területeken a törvény értelmében), tehát 600 Ft-ba kerül
100 km. Ha magasabb fogyasztású autót veszünk, vagy a körülmények miatt magasabb a fogyasz-
tás (fûtés, hûtés), akkor is 20-25 kWh fogyasztást vehetünk 100 km-en, ez pedig 1000 Ft költséget ad
ki. Természetesen egy töltõállomáson ettõl lehetnek magasabb költségek, hiszen a töltõállomást tele-
píteni kell, fenn kell tartani, fizettetõ rendszert kell üzemeltetni, vevõszolgálatot mûködtetni…
töltõállomások telepítéséhez szükség van az ció próbálja meg követni és nyilvántartani a
autók elterjedésére, mert a jelentõs beruhá- magyarországi és külföldi töltõállomások szá-
zásnak meg kell valahogy térülnie, ezt pedig a mának, helyszínének és paramétereinek ala-
fizetõképes kereslet fogja megteremteni. kulását. Léteznek gyûjtõoldalak, amelyek álta-
Több weboldal, illetve okostelefonos appliká- lános adatokat tartalmaznak, és léteznek

2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

17
 Utcai töltõállomások díjai
Mint láttuk, az elsõ hálózat a MOL volt, ahol
fix 2000 vagy 3000 Ft egy teljes töltés. Ha ezt
zöld oldal a töltést egy TESLA veszi fel szinte teljesen
lemerült állapotban, és betöltésre kerül 80
kWh mennyiség DC töltésen, akkor ezért az
összegért 20 kWh fogyasztás mellett is leg-
Az ingyenes töltés kora lejárt alább 400 km utat kapunk, amely 750 Ft-ot
jelent 100 km-re vetítve. Egy 30 kWh kapaci-
tású Nissan teljes feltöltése AC teljesítményen
2000 Ft-tal és 200 km hatótávval számolva
1000 Ft-os 100 km díjat hoz ki. Ezek a díjak

2019
augusztus magyarországi
elektromosautó-töltőállomáshálózat
és töltési helyszínek

cégekhez tartozó, azok töltõit felsoroló alkal-

mazások – néhány a teljesség igénye nélkül:
www.openchargemap.com, www.plugsha-
re.com, www.hu.chargemap.com, www.e-
mobi.hu (e-mobi Kft. honlapja, illetve az
e-mobi applikáció), www.ionity.eu (IONITY
európai töltõhálózat és a hozzá tartozó appli-
káció), www.mobiliti.hu (NKM Mobiliti cég
töltõhálózata, ismerõs még a Töltõpont alkal-
mazásról is), www.e-autozas.hu (Elmû-
Émász cég töltõhálózata, ismerõs még az
eCharge alkalmazásról is). Az ALDI áruházak
pedig az E-ON áramszolgáltatóval együttmû-
ködve fog telepíteni 123 magyarországi áru-
háznál töltõállomásokat – sajnos ezekrõl
egyelõre nincs pontos és naprakész online miszeráruházak töltõállomás-telepítéseit. 2017 vetekszenek az otthoni töltés áraival. A követ-
nyilvántartás. Ha a legnépszerûbb, leginkább júliusában 332 töltõ volt 178 helyszínen, ami kezõ lépést a Lukoil benzinkúthálózat tette, bár
naprakész és szerkesztett weboldalt és alkal- az év végére 343 töltõre és 183 helyszínre ennek a cégnek nem túl sok töltõje van még (2
mazást keressük, akkor érdemes az openchar- változott. Sajnos a nyilvántartás itt kicsit meg- db), ugyanakkor az is igaz, hogy kellõen jó
gemap oldalt figyelni. 2013-ban még nem szakad és már csak 2 archív adat található stratégiai helyszíneken (az M3-as autópályán
szerepelt magyarországi töltõállomás ezen a meg: 2018 júliusában már 501, majd 2019 Gödöllõ és Miskolc közelében). A fizetés
weboldalon. Az országok szerinti bontás 2014 júniusában 923 töltõt mutat. 2019. január óta érhetõ el, 100 Ft/perc ala-
júniusában indult, 2015 áprilisában jelent meg A cikk írásának pillanatában 983 töltõállo- pon, de lehet választani 1100 Ft-ért kWh-t és
az elsõ magyarországi összesítés, ami akkor 25 más van a nyilvántartásban, összesen 507 vegyes díjszabást is 360 Ft/perc+40 Ft/kWh
töltõállomást mutatott az adatbázis 23 helyszí- helyszínen. A töltõállomás-telepítés felpörgé- alapon. A cég döntése értelmében maximum
nen. Ez a szám júliusra felkúszott 114 töltõ- sének sokat segített az a tény, hogy megalakí- 30 percig lehet tölteni, utána át kell adni a töltõt
állomásra 58 helyszínen. 2016 elején 150 totta a kormány az e-Mobi Kft.-t, amely az egy másik autósnak, vagy újra kell indítani a
töltõállomást és 85 helyszínt jelzett, míg az év állami töltõállomás-hálózat kiépítését tûzte ki saját töltést. Ennek a megfizetendõ fix díjak
végére 203 állomást és 120 helyszínt mutatott. célul (más, egyéb tevékenységek mellett). miatt van jelentõsége. Az ár meglehetõsen
2016 februárjába jelent meg a településrende- Tehát 2018-ban annyi töltõ települt, mint borsos, hiszen a legnépszerûbb autók manap-
zési kormányrendelet módosítása (10/2016.), amennyi korábban összesen, majd 2019-ben ság 7, de legfeljebb 11 kW teljesítményt tud-
amely kötelezi a bevásárlóhelyszínek parkolói- ez megismétlõdött, tehát az utóbbi két évben nak felvenni 1 óra alatt. Ez azt jelenti, hogy
nak töltõállomással való felszerelését, ez fel- duplázódott a nyilvános töltõállomások száma percalapon akár 6000 Ft-ba is kerülhet keve-
gyorsította a plázák, bevásárlóközpontok, élel- Magyarországon. sebb mint 100 km. Ha 1100 Ft-ért vesszük a

18 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

kWh-t, akkor még ennél is magasabb díjak
jönnek ki. Tavasszal bevezette a fizetõs e-tan-
kolást az NKM is. A társaság nagyon sok DC
villámtöltõt, de AC nagy teljesítményû 22
kW-os töltõket is üzemeltet, ezek közül sok a
Decathlon áruházak parkolóiban található. A
díj egységesen 50 Ft/perc, a több mint 50
állomással rendelkezõ hálózaton. Tehát egy
óránként 11 kW teljesítményt felvenni képes
autóba másfél óra alatt lehet kb. 100 km utat
tölteni, így az 4500 Ft-ba kerül AC töltés ese-
tén. DC villámtöltéssel egy 30-40 kWh akku-
mulátorkapacitás 80%-a feltölthetõ 30 perc
alatt, amely azt jelenti, hogy kb. 200 km tölt-
hetõ be 30 perc alatt ezzel a módszer, amely
elég baráti, 1500 Ft-os díj mellett 750 Ft/100
km költséget jelenthet. Végül az Elmû sem
halogatta tovább a fizetõs töltés bevezetését. A
tesztüzemben 10 Ft/kWh volt a díj, ami meg-
lehetõsen jutányos ár a többnyire 22 kW telje-
sítményû állomásokon. A tesztidõszakot
követõen a díj most már 99 Ft/kWh, amely
meglehetõsen magas ár az otthoni 40-45
Ft-hoz képest, de nem teljesen elrugaszkodott
összeg. Így 100 km utat kaphatunk 1500-2000
Ft összegért, ami még mindig alacsonyabb,
mint a belsõ égésû autók töltése, akár lehet
annak kétharmada vagy fele is. A cég nagyjából
90 nyilvános utcai töltõvel rendelkezõ hálózata
országos, bár meglehetõsen rossz elosztású
(Budapest, Szeged és Miskolc környéke).
Az IONITY töltõhálózat is megérkezett
hazánkba, amelyet a nagy német autógyártók
(BMW csoport, Daimler AG, Volkswagen
csoport és a Ford) alapították annak érdeké-
ben, hogy nagy teljesítményû villámtöltõrend-
szer épülhessen ki, amely lefedi az európai
autópályák útvonalhálózatát. Hazánkban 2
helyszínen érhetõk el jelenleg ilyen töltõk, az
M1-en a bábolnai Shell és az M7-en a kajászói
OMV benzinkúton, ahol az arra képes autókat
akár 350 kW teljesítménnyel is fel lehet majd
tölteni. A töltés ára 8 euró, míg idehaza 2500
Ft-ba kerül függetlenül az idõtartam vagy az
összes fogyasztás értékétõl.
Sajnos a fizettetésben vannak azért vadhaj-
tások is. Láthattuk, hogy a Lukoil díjszabása
inkább elriasztó, mint vonzó, persze végszük-
ség esetén igénybe lehet venni. Mindaddig,
amíg a térségben nem lesz több töltõállomás,
addig tartható az ottani magas ár, de sokáig
biztosan nem. Talán azért lehetséges ez, mert
a töltõállomást egy benzinkút üzemelteti,
amelynek bevétele még inkább az üzemanyag-
ból származik és nem az elektromos töltések-
bõl. A másik véglet az otthoni töltés, amely 6
literes dízelfogyasztás (talán legalacsonyabb
belsõ égésû fogyasztás) és 380 Ft-os ár mellett
számolva 2300 Ft/100 km díjra jön ki. Ehhez
képest a 700-1000 Ft/100 km meglehetõsen
olcsónak számít.
Valakinek fizetnie kell
Paradox módon elmondható, hogy az ingyenes
töltés hátráltatja a töltõhálózat fejlõdését és így
az elektromobilitás terjedését. Az ok egyszerû,
senki sem hajlandó ingyenesen biztosítani olyan
szolgáltatást, amely nagy beruházás és karban-
tartás igényû, még az államok és a kormányok is
csak ideig-óráig képesek és hajlandók ennek az
állapotnak a fenntartására. Mint az a tényada-
tokon is látszik, a fizettetés bevezetése (és per-
sze más tényezõk is) jelentõsen megemelték az
elektromosautó-töltõállomosok elérhetõségét és
darabszámát.
2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
19
Áttekintő táblázat
A feltüntetett adatok a gyártók, illetve
forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak.
Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

Gyártó ABB Daniella Kereskedelmi Kft. EATON ETI Elektroelement d.o.o. Hager Legr

Forgalmazó ABB Kft. Daniella Kereskedelmi Eaton Industries Kft. ETI HU Kft. Hager Kft. Legr
Kft.

Típus S201-C16 Stilo kismegszakító PL6-C16/1 (286533) ETIMAT6 C16A 1p MC116A RX3
1C 16A 6kA STI561 6kA kismegszakító C16

Származási ország Németország Kína Szerbia Lengyelország Franciaország Leng

Típusvizsgálatot VDE, KEMA, n. a. ÖVE, VDE, EAC Austrian Institute of DEKRA, Germanischer IMQ S
végzõ labor TÜVRheinland Technology GmbH Lioyd

Névleges feszültség 230/400 V AC 230/400 V AC 230 V AC/48 V DC 230/400 V AC, 230 V AC; 24 V/48 V DC 1P: 2
max. 60 V DC és 4P

Névleges 6 kA 6 kA 6 kA 6 kA 6 kA 6 kA
kapcsolási képesség,
(MSZ EN 60898-1
szerint)

Veszteségi teljesítmény 2,5 W n. a. 2,2 W 2,3 W 2,6 W 2,2 W

névleges áramon

Visszajelzés az érintkezõk igen, elõlapon (piros/zöld igen igen igen, ablak piros-zöld nem igen
valós helyzetérõl érintkezõnként) helyzetjelzõvel

Mech. élettartam 20 000 ≥20 000 ≥20 000 20 000 20 000 20 00

Leválasztóképesség, igen (IEC 60898-1 szerint) n. a. 4 kV van, jelölve 4 kV 500 V

nyitott fõérintkezõk között a készülék oldalán

3
Szelektivitási osztály 3 3 3 3 2

Üzemi hõmérséklet-tart. –25...+55 °C –5...+40 °C –25...+55 °C –40...+70 °C –25...+60 °C –25...

Csatlakozó csavarok max. 2,8 Nm (Pozidriv 2) 2,5 Nm 2–2,4 Nm 3 Nm 2,4 Nm 3 Nm

meghúzási nyomatéka

Sorolósín-csatlakozás fent/lent fent csapos, lent fent/lent fent/lent fent/lent fent fo

csapos vagy villás fogas

A sorozat további 1P, 2P, 3P, 4P, 1P+N, 2P, 3P 1P+N, 2P, 3P, 3P+N, 4P 1P+N, 2P, 3P, 3P+N 1P+N, 2P, 3P, 3P+N, 4P 2P, 3P
elérhetõ póluszámai 3P+N

A sorozat névleges 0,5–63 A 6–63 A 0,16–63 A 0,5–63 A 0,5–63 A 6–63

áramtartománya

Segédérintkezõ igen igen igen igen igen nem

felszerelésének lehetõsége

Munkaáramú kioldó igen igen igen igen igen nem

felszerelésének lehetõsége

Bekötési lehetõségek Kettõs bekötés (felsõ alul/felül max. 25 mm² alul/felül max. 25 mm² 1...25 mm² felül kalickás, alul BiCon
vagy alsó) 0,75…35 mm² kalickás Bi-Connect
merev kettõs bekötés (fel-
sõ vagy alsó)
0,75…25 mm², flexibilis

Nettó listaár 1672 Ft 460 Ft 1173 Ft 746 Ft 1349 Ft 678 F

Megjegyzés S 200 S sorozat rugós 1B, 1C, 3C: 6–63A-ig, További jelleggörbék a A készülékcsalád IP20-as 2P sorbakötésével 125 V TX3 é
bekötéssel. 2C: 6–16A-ig, sorozatban: B, D. További B, C karakterisztika DC-ig használható. ahol
3B: 6–32 A-ig, kiegészítõk: kioldásjelzõ 6–32 A-ig. érintk
érintkezõ, feszültség- moto
csökkenési kioldó, kie- Cikk
gészítõ kapocs (35 mm²).

s
 1-fázisú, 16 A-es, C karakterisztikájú, 6 kA zárlati szilárdságú

kismegszakítók
Legrand NOARK Schneider Electric Schrack Technik GmbH SIEMENS Tracon Budapest Kft.

Legrand Zrt. EXPLEO Kft. Schneider Electric Schrack Technik Kft. SIEMENS Zrt. Tracon Budapest Kft.
Hungária Villamossági Zrt.

RX3 kismegszakító 1P Ex9BN 1P C16 iK60N - A9K24116 AM617116-- 5SL6116-7 TDZ-1C-16

C16 6000A BIC

Lengyelország Kína Bulgária, Thaiföld Ausztria Törökország Kína

IMQ Spa. ESC Electrotechnical SGS, IRAM, Intertek, Semko, VDE CEBEC, VDE Intertek Testing Service
Testing Institute VDE, LCIE, IMQ, AENOR

1P: 230 V AC, 2P, 3P 230/400 V, 50 Hz 230/400 V 230/400 – 240/415 V AC 440 V AC/60 V DC 230/400 V AC
és 4P 400 V AC +-10%

6 kA 6 kA 6 kA 6 kA 6 kA 6 kA

2,2 W 1,8 W/pólus 2,5 W 4 W 1,8 W 2,5 W

igen igen igen igen nem igen

20 000 20 000 20 000 >20 000 10 000 20 000

500 V 6 kV 6 kA 2 kV n. a. 4 kV

2 3 3 3 3 3

–25...+70 °C –30...+70 °C –25...+60 °C –5...+40 °C –25...+45 °C –25...+55 °C

3 Nm 3,5 Nm 2–3,5 Nm 2,5 Nm 2,5–3 Nm 2,4 Nm

fent fogas, lent sorolható alul és felül is alul vagy felül fent/lent fent/lent fent/lent
fogas vagy villás

2P, 3P, 4P 1P, 1P+N, 2P, 3P, 3P+N, 4P 1P, 2P, 3P 1P+N, 2P, 3P, 3P+N 1P, 1P+N, 2P, 3P, 3P+N, 4P 1P, 2P, 3P, 4P

6–63 A 1–63 A 1–63 A 2–63 A 0,3–63 A 1–63 A

nem igen, max. 3 egység igen igen igen igen

nem igen, max. 2 db igen igen nem igen

BiConnect alul és felül max. 35 mm² egy bekötési lehetõség 1...25 mm² 0,75...25 mm² alul/felül
sorolósínnel max. 2 mm alul és felül
vastagságig

678 Ft 888 Ft 1230 Ft 931 Ft 1069 Ft 575 Ft

TX3 és DX3 sorozatban is, V

A termékcsalád 4,5 kA, 6 kA, Nagy jelölõcímke-felület, AMPARO termékcsalád: Halogén- és szilikonmentes. B, C, D karakterisztika.
ahol már léteznek segéd- illetve 10 kA zárlati megsza- dupla alsó/felsõ DIN-sínre kismegszakítók, vezeték-
érintkezõk és távkioldók, kítóképességû, 1–63 A név- rögzítõ retesz, mely hátul- védõ és hibaáramkapcso-
motoros hajtások is. leges áramú, B, C és D ka- ról elérhetõ, így bármikor lók, idõ- és felügyeleti
Cikkszám: 419202. rakterisztikájú készülékek- kiszedhetõ egy db kismeg- relék, jelzõlámpák.
bõl áll. 5 év garancia. szakító is a gyûjtõsín le-
vétele nélkül, reteszelési
lehetõség, bevizsgálás
MSZ-EN 60898. Power Tag
kompatibilis.
 áttekntő alapján
író: Lantos Tivadar
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon
forgalomba hozott összes kismegszakító
megfelel a vonatkozó szabványi elõírások-
nak, és a megfelelõ minõsítésekkel is rendel-
keznek, ezért tekintsük ezt egy közös kiindu-
lási alapnak.
A villanyszerelõ mester által létrehozott
elosztó berendezés minõsége, megbízható-
sága egy összetett követelményrendszer
Kismegszakító
Zárlat- és túlterhelés védelmének egyik legjobb és legelterjedtebb
eszköze a kisfeszültségû hálózaton a kismegszakító.
A háztartási fogyasztásmérõknél a vételezés korlátozására is használják
ezeket a berendezéseket. Összehasonlító táblázatunkban a
kismegszakítókat vesszük szemügyre, olyan szempontok alapján,
amelyek segítik a szakembereknek a kiválasztást.
felépítés
1. érintkezők
2. zárlati kioldó
gerjesztőtekercse
3. a kiütőszeg
4. ívterelő érintkező
5. oltókamra
6. deion-lemezek
7. túlterhelés-kioldó (ikerfém)
22 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.
eredõje. A háztartásokban talán a leggyak-
rabban használt kismegszakítókat, az 1 fázisú,
16 A-es, C jelleggörbéjû, 6 kA zárlati szilárd-
ságú (EN/IEC 60898 szabvány szerint,
lakossági felhasználásra) vesszük górcsõ alá.
Rögtön tisztázzuk is, mit jelent a jelleggörbe,
amelyet karakterisztikának is hív a szakma.
Kioldási karakterisztikájuk szerint a kismeg-
szakítókat három fõ csoportba soroljuk,
megbízható, olcsó védele
melyeket B, C, D jelleggörbével írnak le.
Léteznek még K és Z típusok is, bár ezekre
kicsi az igény. A táblázatban szereplõ „C”
jelölésû, lassúbb kioldású kismegszakítók
fõként általános bekapcsolási áramfelvételû
elektromos készülékek vezetékvédelmére
alkalmazzák. A B jelleggörbével rendelkezõ
kismegszakítókat fõként vezeték- és kábelvé-
delemre alkalmazzák lakóépületeknél (világí-
tási és dugaszoló aljzat áramkörök), míg a D
jelleggörbéjûeket igen nagy bekapcsolási
áramfelvételû berendezések kábel- és veze-
tékvédelmére (hegesztõ-transzformátorok,
motorok stb.).
Nagyobb
zárlati áramok
A kismegszakítók nagy elõnye, ha hálózati
hiba esetén leold, azonnal visszakapcsolha-
tó. Sõt, ha a zárlat tartós, ezt is képes jelezni,
az olvadóbiztosítók erre nem képesek. A
be- és kikapcsolt állapot könnyen felismer-
hetõ, a készülék mûködtetése, ellenõrzése
sem kívánja meg a szakértelmet. A kismeg-
szakító ún. szabadkioldású, ami azt jelenti,
hogy hiba esetén a készülék kapcsolókarját
BE állásban tartva is önmûködõen kikapcsol.
A háztartások növekvõ energiaigénye
következtében a hálózatokon átmenõ telje-
sítmény is nagyobb lett, és a nagyobb átvi-
võ-teljesítményû hálózaton a zárlati áram is
nagyobb. A régi gyártású kismegszakítók
zárlati kikapcsoló képessége 1000 A-nél
kisebb, ez a régebbi berendezések céljára
megfelelt. A korszerû kismegszakítók kikap-
csoló képessége ennél nagyobb, legalább
1500 A, azonban a fejlõdés iránya arra
mutat, hogy 5000 A, 10 000 A, sõt 50 000

A kikapcsoló képességû kismegszakítók is
szükségesek. A nagyobb kikapcsoló képesség
azért is elõnyös, mert olyan helyeken is foko-
zott biztonságot ad, ahol a zárlati teljesítmény
nagyobb.
Kikapcsoló képesség
A kismegszakítók egyik legfontosabb jellem-
zõje a kikapcsoló képesség, melynek elsõsor-
ban a készülék mérete szab
tó
határt. A feladat megoldása
érdekében a korszerû kismeg-
szakítókat ma már igen gyors
mûködésû áramkorlátozó ívoltó
rendszerrel és mechanizmussal
készítik. A gyors mûködés, illet-
ve az áramkorlátozó hatás
eredményeként a készülék ter-
mikus és dinamikus igénybevé-
védelem tele zárlatok esetén viszonylag
kisebb, és e megoldás lehetõvé
teszi azt, hogy a kis méret elle-
nére akár 50 000 A zárlati kikapcsoló képes-
ség is elérhetõ. Ismeretes, hogy az áramkorlá-
tozó megszakítók mûködésekor a zárlati áram
a csúcsértéket nem éri el, mert az érintkezõk
gyors nyitása következtében az érintkezõk
közötti ívfeszültség-növekedés nagyobb, mint
a hálózat feszültsége. Az áramkorlátozó kis-
megszakítók mûködésekor felszabaduló
hõmennyiség a hagyományos ívoltású kis-
megszakítók kikapcsolásakor keletkezõ
hõmennyiségnek csak kis részét teszik ki. Az
áramkorlátozó gyors mûködése teszi lehetõvé
azt, hogy a viszonylag kis méretû kismegszakí-
tó igen nagy zárlati teljesítmények kikapcsolá-
sára alkalmas.
A kismegszakítók értékelésekor a kapcsoló
képességen kívül a zárlati kikapcsoláskor a
megszakítón átfolyó zárlati áram Joule-értékét
is számításba kell venni (Joule-integrál). Ez a
kismegszakító zárlati kikapcsolásakor a zárlati
áramkörben folyó áram négyzetének idõ
szerinti integrálja a kismegszakító teljes mûkö-
dési idejére.
Az iparban is
Ipari berendezésekben is gyakori, hogy nagy-
számú leágazás védelmére kismegszakítót
használnak. A kismegszakítók tömeges felhasz-
nálása vezetett arra, hogy a kismegszakítók
szélességét csökkenteni kellett, hogy lehetõleg
sok kismegszakító egymás mellett elhelyezhetõ
legyen. A korszerû kismegszakítók 17,5 mm
szélesek. A kismegszakítók szavatolt mechani-
kai élettartama általában 10 000 kapcsolás. A
szabvány ennél kisebb mechanikai élettarta-
mot is megenged, azonban a gyártók a ver-
senyképesség fokozása érdekében ennél
nagyobb kapcsolási számot is szavatolnak. A
A kismegszakító olyan mechanikus
kapcsolókészülék, amely alkalmas
üzemszerû áramköri viszonyok
mellett az áram bekapcsolására,
vezetésére és kikapcsolására,
ezenkívül az üzemszerûtôl eltérô,
meghatározott áramköri viszonyok
(mint pl. zárlatok) esetén az áram
bekapcsolására, meghatározott ideig
való vezetésére és annak önmûködô
megszakítására.
kiválasztás
A kisfeszültségû megszakítók kiválasztásakor a kapcsolókészülékek kiválasztásának
általános elõírásait kell figyelembe venni. Így többek között meg kell határozni és ellenõrizni
kell a megszakító villamos, mechanikai jellemzõit, beépítési és környezeti feltételeit a
mûködtetésre, vezérlésre és hajtásra vonatkozó, valamint a védelmekkel kapcsolatos
követelményeket. Ezen utóbbi követelmény teljesítéséhez – általános rendeltetésû megszakítóknál –
annak ellenõrzése is hozzátartozik, hogy a hálózatban több (sorosan beiktatott) megszakító
szelektíven mûködik-e, tehát hogy a túlterheléshez, illetve zárlathoz legközelebbi kapcsol-e le
egyedül. Ehhez a megszakítók kioldóinak karakterisztikáit is egyeztetni kell.
A túlterhelési kioldók szelektív védelmi mûködésének feltétele, hogy azok jellegsávjai
vagy jelleggörbéi (megfelelõ biztonsággal) ne kerüljenek egymással fedésbe.
háztartásokban használt kismegszakítók üzemé- mágneses gyorskioldón a fõérintkezõ árama
ben a nagy mechanikai élettartamnak nincs folyik át. A zárlati áram keletkezésének pillana-
különösebb jelentõsége, de olyan berendezé- tától a fõérintkezõk nyitásáig a mûködési idõ
sekben, ahol kismegszakítókat üzemszerû be- 0,5–3 ms. Az áramkorlátozó kismegszakítók
és kikapcsolásra is használják, ott ez meghatáro- gyorskioldója ún. ütõmágnes, amely a kioldás-
zó szempont. sal egyidejûleg a fõérintkezõkre közvetlenül
dinamikus ütõhatást ad. A gyors mûködés
Mûködése elõnye az, hogy a megszakító kikapcsolása
A kismegszakító felépítését bemutató képen alatt keletkezõ Joule-hõ kicsi, és a készülék
megfigyelhetõ, hogy az áramútban lévõ mág- kisebb névleges áramerõsségû olvadóbiztosí-
neses kioldó egy szolenoid típusú váltakozó tóval kapcsolható sorba, és kisebb keresztmet-
áramú mágnes, amelynek mozgó része behú- szetû vezetékek védelmére alkalmas.
záskor a megszakító rugóerõ tárolós hajtásá- A kismegszakítók kilincsszerkezetét úgy
nak kioldó kengyelére hat. Ugyanerre hat az készítik, hogy a hõkioldó és gyorskioldó egy-
ikerfémes kioldó, közvetlenül fûtött ikerfémé- mástól független mûködésû legyen, és a
nek szabadon elhajló vége által is. A kismeg- kikapcsolás idejét a két kioldó esetleges egy-
szakítók túláramvédelmi kioldóinak nemcsak másra hatása sem befolyásolhatja. A hõkioldó
felépítése, hanem mûködése is azonos más és a mágneses gyorskioldó kölcsönös védõha-
megszakítók túláramvédelmi kioldóegységé- tást nyújt. A gyorskioldó gyors mûködésével
vel, csak azok nem állíthatók. A kismegszakító- zárlatkor megvédi a hõkioldót a termikus és
kat különbözõ védelmi feladatok ellátására dinamikus igénybevételtõl. A hõkioldó viszont
készítik, karakterisztikájuktól függõen. a mágneses gyorskioldót a túlmelegedéstõl
A mágneses gyorskioldó késleltetés nélkül védi meg, a gyorskioldó megszólalási áramá-
old ki. Mûködése független a hõkioldótól. A nál kisebb áramerõsségeken.
2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
23
 eszközeink
író: Balogh Zoltán villamosmérnök
Világításvezérlés
KNX-szel
A KNX-es világításvezérlés a klasszikus elvek és a gyorsan fejlõdõ
technológia meg-megújuló egyvelege. A jelen cikkben összefoglaljuk, hol
tart ma az épületfunkciók ezen szegmense. Mit érdemes tudni a mai
modern fényforrásokról? Hogyan reagáltak a gyártók a félvezetõ alapú,
LED-fényforrások elterjedésére? Milyen kihívást jelent a fényerõszabályzók
(dimmerek) számára egy LED-es fényforrás szabályozása?
Milyen sajátos megoldásokat kínál egy KNX-rendszer egyéb
világításvezérlési rendszerekhez vagy akár a hagyományos
villanyszereléshez képest? Többek között ezekre a kérdésekre keressük
a választ cikkünkben.
24 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.
Az utóbbi 10 évben nagyot fordult a világ a
fényforrások tekintetében. Ez részben az
energiamegtakarítást szorgalmazó szabályo-
zások életbe lépésének, illetve a LED-
technológia fejlesztésének köszönhetõ.
Az energiamegtakarítás természetes igé-
nye hívta életre – többek között – az MSZ
EN 15232-es szabványt, amely leírja, hogy
miként növeli egy épület energiahatékony-
ságát az épületautomatizálás. A szabvány
részletesen kitér arra, hogy milyen automa-
tikafunkciókat kell beépíteni ahhoz, hogy
egy épület (középület vagy
családi ház) energetikai
besorolását magasabb foko-
zatba lehessen emelni, és
hogy ez százalékos mérték-
ben mekkora hatékonyság-
növelést fog eredményezni.
Gyakorlatilag ugyancsak
energetikai megfontolások
miatt merült fel a félvezetõk
alkalmazása a világítástech-
nikában, hiszen a néhány
wattot fogyasztó LED-ek fejlesztése azzal a
reménnyel kecsegtetett a 2000-es évek ele-
jén, hogy a jövõ fényforrásával van dolgunk.
Azóta megvalósult a LED-ek piaci térhódí-
tása – nézzük, milyen eredménnyel.
Üzembe helyezõi gyakorlatom során
tapasztaltam valamikor 2010 környékén,
hogy kifejezetten világításvezérlésre terve-
zett rádióvezérlésû kapcsoló aktorunk
néhány hónap mûködés után „beégett relé”
jelenségét produkálta. Nem értettem, mi
lehet a probléma, hiszen a terhelés mind-
össze 10 db GU10-es LED-fényforrás volt
(30 W terhelés egy névlegesen 6 A terhel-
hetõségû relén). Sorra jöttek az ezekhez
hasonló tapasztalatok. Legtöbbször az tör-
tént, hogy a LED-szalagos rejtett világítások
a bekapcsolás pillanatában leverték a B
karakterisztikájú kisautomatát. Villanyszerelõ
kollégák annak idején egy C karakterisztikájú
kismegszakítóval oldották meg a problémát.
A helyzet akkor vált bonyolultabbá, ami-
kor a LED-fényforrások fényerõszabályzá-
sának igénye merült fel. A tapasztalat az
volt, hogy korábban 300-400 W egységtel-
jesítményû dimmerekre LED-bõl maximum
40-70 W teljesítményt lehetett kötni.
Továbbá a leszabályzott LED-ek fényára-
ma nem volt stabil, a fényforrás vibrált.
Szükség volt néhány évre ahhoz, hogy a
kapcsológyártók és dimmerfejlesztõk meg-
adják a megfelelõ választ a kérdésekre.
Aki a szakmában járatos, tudja, hogy a
bekapcsoláskor egy hideg izzószálon akár a
névleges áram tízszerese is átfolyhat, ez
okozza az izzók kiégését bekapcsoláskor. Azt
viszont kevesebben tudják, hogy egy LED-
fényforrás a kapacitív karakterisztikája miatt
ugyancsak néhány µs ideig a névleges áram
több mint 1000-szeresét veszi fel. Többek
között ez a bekapcsolási túláram okozza a
LED-ek vezérlésének nehézségét.
A piacon több különbözõ stratégia létezik a
LED-ek bekapcsolási áramának korlátozására.
Volfrám-elõkapcsolást
végzõ segédkontaktus
Az egyik megoldás két érintkezõt alkalmaz. A
két érintkezõ közül az egyik gyorsabban záró-
dik, így ez vezeti le a bekapcsolási áramot
annak érdekében, hogy ezt elviselje, volfrám-
ból készítik, és egy nagy ohmikus ellenállás
közbeiktatásával korlátozza a bekapcsolási
áramot. Mire a tranziens lezajlik, záródik a
másik érintkezõ is, aminek az anyaga ezüst-
ón-oxid (AgSnO2), és így közel nulla ellenál-
lású kontaktust biztosít a névleges áram
vezetéséhez.
Fázis-null-átmenet kapcsolás
Egy másik alkalmazott megoldás, amit klasszi-
kus C-terhelések bekapcsolására már régóta
használnak. A készülék egy belsõ logikája
kiszámolja a szinuszhullám nullaátmenetét,
amikor minimális az átfolyó áram, és úgy
vezérli a relét, hogy az ebben az idõpontban
zárjon, így növeli meg a készülék az élettarta-
mát. Ma már közismert, hogy a piacon fény-
forrástól függetlenül négy eljárás terjedt el
fényerõ-szabályozásra:
• fázishasítás
• 1–10 V
• DALI
• DMX
Az eljárások mûszaki ismertetésétõl most
eltekintünk, ugyanis számtalan leírás található
ezekkel kapcsolatban a VL korábbi számai-
ban, fókuszáljunk az alkalmazási sajátossá-
gokra.
Intelligens világításvezérlési
megoldások
Egy, a gyakorlatban jól mûködõ megoldás
csak részben köszönhetõ egyik vagy másik
készülék mûszaki újításainak vagy akár kom-
munikációs képességeinek. A kielégítõ megol-
dáshoz a tervezõk, beszállítók, kivitelezõk
körültekintõ együttmûködése kell, figyelembe
véve a megrendelõ igényeit is.
Családi házak esetében egy „pofonegy-
szerû” és költséghatékony megoldás az egyik
leghasznosabb funkció. Hagyományos vil-
lanyszereléssel készült lakóházak esetében
sokan küzdenek az „égve maradt a lámpa”
szituációval. Viszont több mint két évtizedes
KNX üzembe helyezõi gyakorlatom alatt
kialakult egy eljárás, ami természetszerûleg
megoldja ezt a problémát is.
Mindent KI: Egy funkció, amit, ha jól alkalma-
zunk, nagyban megkönnyíti a világítási rend-
szerünk hétköznapi használatát. A mai modern
családi házakban a legtöbb helyiségben több
világítási kört alkalmaznak (pl. akár egy mosdó-
ban is lehet egy mennyezetvilágítás, egy tükör-
világítás és egy lábazatvilágítás). Mindegyik
körnek megvan a maga funkciója. A mennye-
zetkör egy általános megvilágítást ad, ezt hasz-
náljuk például takarításhoz. A tükörvilágítás az
elõtte álló ember arcát hivatott megvilágítani, a
lábazati világítás pedig éjszakai használat ese-
tén ad megfelelõ fényt. Gyakorlati tapasztalat,
hogy napi notórius használat esetén, ha több
mint három kapcsoló közül kell kiválasztani az
élethelyzetnek megfelelõt, akkor egy idõ után a
lakók mellõzik a több lehetõség használatát, így
viszont feleslegessé válik azok beépítése. Ha
túl sok lámpalehetõség van, akkor – tudat alatt
– úgy döntünk, inkább nem is élünk azok
lehetõségével, mert a fel- és lekapcsoláshoz is
keresgélni kell a kapcsolók között. Viszont egy
olyan rendszer esetében, ahol a kapcsolók
(kezelõfelületek, taszterek) programozhatók,
javasolt egy olyan gomb felprogramozása, ami
az adott helyiség összes lámpáját lekapcsolja.
Ha ezeket a gombokat úgy választjuk meg
szobánként, hogy azok mindig egy kézre esõ
helyen legyenek, akkor a lakók egy megszokha-
tó lekapcsolási lehetõséget kapnak. Maga a
mozdulat fog beidegzõdni, így a funkcióhasz-
nálat automatikussá válik, és a világítás a lakók
számára kényelmes lesz.
Ha a lakás közlekedõ útvonalaira tervezzük
ezeket a „Szoba KI”, „Földszint KI”, „Mindent
KI” gombokat, akkor a bekapcsolva felejtett
lámpák száma is drasztikusan redukálódni fog.
Ezen a rövid példán keresztül azt szerettem
volna bemutatni, hogy egy intelligens funkció
nem feltétlenül egy „smart kütyü” megvásárlá-
sával – plug and play –, installálásával valósít-
ható meg, hanem a klasszikus automatikaele-
mek tudatos betervezésével és kiépítésével.
Ebben a munkában a leendõ lakónak pedig
kulcsszerepe van.
A következõ világítási funkciók
megvalósítása jelenthet még a gyakorlatban
könnyebbséget a lakóknak.
• Világítási képek segítségével egy nagy tér
– nappali, konyha, étkezõ – könnyûszerrel
átalakítható tévénézéshez vagy mozizáshoz
alkalmas sötét szobává. Gondoljuk itt arra,
hogy nappalinkat a nagy üvegfelületek által
gyakorlatilag a kert részévé tudjuk tenni, viszont
így a tükrözõdõ felületek miatt nem lesz ideális
tévénézéshez. Az árnyékolók és motoros füg-
gönyök segítségével ezen pillanatok alatt
tudunk változtatni.
• Mellékhelyiségbe, illetve közlekedõbe tele-
pített jelenlét-érzékelõ (nem mozgásérzékelõ)
komfortossá teszi ezen helyiségek használatát.
 hatást gyakorolva az illetéktelen betolakodóra.
Amint a sziréna alaphelyzetbe állt, a világítások
is lekapcsolnak néhány perc késleltetéssel.
eszközeink energetika vezérléstechnika • Egy külön világítási képet érdemes a ven-
dégvárásra kialakítani. A tulajdonosok szívesen
megmutatják családi házuk szebbik arcát,
vagyis egy körbevezetés erejéig minden repre-
Világításvezérlés KNX-szel zentatív terület kaphat egy dekoratív megvilágí-
tást. Ezt az üzemállapotot értelemszerûen a
hétköznapokban nem használják, így a vendé-
gek távozásával mindent egy gombnyomásra
illik visszaállítani alaphelyzetbe.
• Óvatosan kell bánni a családi házba telepí-
tett színes LED-ekkel, ugyanis könnyû giccses,
bazári hangulatot teremteni. Viszont, ha figye-
lünk arra, hogy a szokásos RGB színek mellett
a fényforrásunk rendelkezzen egy meleg fehér
sávval is, már megvan a lehetõség arra, hogy
kellemes pasztellszíneket keverjünk ki, ezzel
egy természetesebb hatást elérve. Ehhez a
funkcióhoz akár DALI vagy DMX drivereket
használhatunk. Az egyes színcsatornákat vilá-
gítási képekbe mentjük el.
• Végezetül, de nem utolsósorban vegyünk
egy irodai alkalmazást. Amíg családi házaknál
elsõsorban a komfortosság elérése a vezérelv,
addig egy munkahelyen a munkáltató szem-
pontjából a költséghatékony üzemeltetés.
Az alkalmazottak elmerülve a napi teendõk-
ben, nem rosszindulatból ugyan, de nem
figyelnek sem a világítás, sem a hûtés/fûtés
hatékony üzemeltetésére – ez az épületauto-
matika feladata.
Munkafelületekre vonatkozó szabványi
1. kép: elõírás, hogy 500 lux megvilágítást kell biztosí-
A Dali elõtéttel rendelkezõ tani a munkafelületen. Amennyiben az iroda
lámpatestek KNX-rendszerbe rendelkezik megfelelõ méretû ablakokkal,
1 integrálására alkalmas eszköz. akkor a természetes megvilágítás ezt az 500
luxot képes biztosítani. Az automatika feladata
tehát, ha érzékeli, hogy a
2. kép: Korábban a
színpadtechnikában
munkafelület megfelelõen
alkalmazott DMB-rendszer meg van világítva, vissza-
mára már a LED-ek szabályozza a mesterséges
szabályzásához is elterjedt. fényforrásokat. Ezt a funk-
3. kép: A 230 V-os ciót hívják állandó fényerõ-
fényforrások vezérléséhez re szabályzásnak. Érdekes
univerzális dimmereket módon energiatakaréko-
használhatunk, melyek sabb megoldást ad az ún.
akár felfutó, akár lefutó
félautomata üzemmód,
élre képesek szabályozni.
2 3 amikor a bekapcsolás és
fényerõszabályzás nem a
Gyakorlatban kialakított megoldás, hogy példá- 15%-on kapcsolnak be, de igény esetén a lám- jelenlét-érzékelõ hatására indul automatikusan,
ul éjfél után a jelenlét-érzékelõk a lámpákat a pák 100%-ra szabályozhatóak. hanem a dolgozó gombnyomásának hatására.
maximális fényerõ helyett csak annak 20%-án • Magyarországi gyakorlat szerint egy családi Ez azért van így, mert az emberi érzékszervek
kapcsolják be. ház vagyonvédelmi rendszere nem része a alkalmazkodnak a külsõ körülményekhez, így a
• Ahhoz, hogy egy nappaliban a mennyezet- világításvezérlésnek, viszont minden további dolgozó személy szubjektív igénye késõbb
be süllyesztett spotok homogén fényt eredmé- nélkül jelzéseket adhat át az épületautomatiká- jelentkezik, mint a fénymérõ egzakt mérése
nyezzenek, kellõ sûrûséggel szükséges azok nak. Egy nagyon hasznos és hamar megszok- alapján elõálló elméleti bekapcsolási igény.
telepítése. Viszont az így beépített fényteljesít- ható funkció, ha a riasztórendszer élesítése
mény inkább egy orvosi mûtõ igényeihez iga- egyúttal a világításokat is lekapcsolja. Amint látható, nem magától értetõdõ, hogy
zodik, mintsem egy hangulatos nappaliéhoz. A • Riasztóval való kapcsolatnak egy másik hasz- mikor kapunk egy jó, precízen mûködõ, intel-
megoldás a dimmerek bekapcsolási fényerõs- nos alkalmazása, ha a sziréna megszólalása ligens épületautomatika funkciót. Minden
ségének beállítása. Vagyis minden bekap- esetén nemcsak a villogó jelez, hanem minden tudatos tervezés, kivitelezés és beállítás ered-
csoláskor ezek a lámpák a kívánt értéken pl. közösségi tér világítása is felkapcsol, így nagyobb ménye.

26 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

 ezt láttam hírek zöld oldal áttekintõ táblázat áttekintõ alapján energetika

író: Hárfás Zsolt

energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök

Klímavédelem
atomerőművek
nélkül? Az OECD égisze alatt mûködõ Nemzetközi Energia Ügynökég vagy a kiöregedés miatt – ki fog esni a termelés-
atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya bõl. Megfelelõ politikai és szakmai döntések
nélkül a fejlett gazdaságok 2025-ig elveszíthetik
felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerõmûvek üzemidõ- a nukleáris kapacitásaik 25 százalékát, 2040-re
hosszabbításának elmaradása miatt világszerte meredeken csökkenhet pedig akár a kétharmadát is (3. ábra).
a beépített nukleáris kapacitás, ez pedig veszélybe sodorhatja a globális Elgondolkoztató az is, hogy az elmúlt 20
évben ugyan nagyon látványos lendületet vet-
ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését. tek a nap- és szélerõmûvi fejlesztések, ám
ennek ellenére tavaly a tiszta energia részará-
A tanulmány rámutat arra, hogy az atom- Ugyanakkor a következõ években és évtizedek- nya a globális termelésbõl csupán 36 százalé-
erõmûvek nagyon fontos szerepet játszanak az ben a jelenleg üzemelõ 452 blokk közül nagyon kot tett ki. Ugyanannyit, mint 1998-ban. Ennek
alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos- sok – különbözõ okokból kifolyólag: politikai oka a nukleáris kapacitások csökkenése volt,
energia-rendszerekben. A vízenergia után döntések, szigorodó biztonsági követelmények amelynek ellensúlyozásához a megújulós beru-
ugyanis az atomenergia a második legnagyobb
alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramterme-
lési mód. Tavaly a világ atomerõmûveiben
megtermelt villamos energia mennyisége 2724
TWh volt, ami a globális termelés 10 százalé-
kát tette ki. Az atomerõmûvekben termelt
mennyiség Magyarország éves áramfogyasztá-
sának hatvanszorosa!
A globálisan üzemelõ atomerõmûvek átlagos
életkora ma 35 év. Az Európai Unió és az
Amerikai Egyesült Államok rendelkezik a legna-
gyobb üzemelõ atomerõmû-flottával, ezek átla-
gos életkora az Unióban 34, az USA-ban 39 év.

1. ábra: Tavaly a világ atomerõmûveiben

megtermelt villamos energia mennyisége
a globális termelés 10 százalékát tette ki.
1

2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

27
 energetika vezérléstechnika energiaellátás szakmakörnyezet villámvédelem robbanásvédelem e

Klímavédelem atomerõmûvek néllkül?

házásoknak az ötszörösére kellene növeked-

nie, ugyanakkor ez rendkívül drága lenne, tár- 2
sadalmi ellenállásba ütközne, valamint további
jelentõs költségnövekedést okoznának a szük-
séges hálózatfejlesztések is.
Lényeges szempont az is, hogy az atom-
erõmûvek üzemidõ-hosszabbítása fajlagosan
jóval olcsóbb, mint egy-egy új nap- vagy szél-
erõmûvi beruházás. Ugyanakkor elsõrendû,
hogy ebben az esetben jelentõs beruházásokra
és az egyes kulcskomponensek cseréjére vagy
felújítására van szükség az erõmûvek biztonsá-
gos üzemeltetése érdekében. Éppen ezért az
üzemidõ-hosszabbításoknak köszönhetõen
elkerülhetõvé válik a megújuló energiaforrások
túlzott és költséges fejlesztése. Ugyanakkor
önmagában ez sem elegendõ, hiszen új atom-
erõmûvek építése nélkül esélytelen növelni a
tisztább áramtermelést, a globális klímavédelmi
célok elérését.

Az atomerõmûveknek
köszönhetõen növekszik
az ellátásbiztonság
Az atomenergia nemcsak klímabarát, hanem
megbízható, mert segít megõrizni a villamos-
energia-hálózatok stabilitását. Az idõjárásfüggõ
megújulók részaránya egyre nõ, ezért a rend-
szerben feltétlenül szükség van olyan, folyama-
tos termelésre képes erõmûvekre, amelyek
képesek kiküszöbölni e nap- és szélerõmûvek
termelésének napi, illetve szezonálisan is hekti-
kus ingadozását.
A fejlett gazdaságokban 1971 és 2018
között az atomerõmûvek 76 000 TWh klíma-
barát villamos energiát termeltek, ami közel
tízszer nagyobb érték, mint a nap- és szél-
erõmûvek összes termelése. A globális nukleá-
ris alapú villamosenergia-termelés révén
ebben az idõszakban 63 gigatonna szén-
dioxid-kibocsátás volt elkerülhetõ, e nélkül a
világ villamosenergia-termelésébõl származó
szén-dioxid-kibocsátása majdnem 20 százalék-
kal lett volna magasabb. Ez a tény is egyértel-
mûen bizonyítja, hogy az atomenergia a klíma-
védelem egyik alapvetõ pillére.
Atomerõmûvek nélkül tovább növekedne a
súlyos klímavédelmi következményekkel járó
szén-dioxid-kibocsátás.
Példa erre Németország, ahol az atom-
erõmûvek folyamatos leállítása és a nap- és
szélerõmûvek nagyarányú fejlesztése azt ered-
ményezte, hogy a németek egyelõre nem tudják
sem nélkülözni, sem a megfelelõ ütemben leál-
lítani a szénerõmûveiket, miközben egyre
nagyobb szerep hárul az ottani gázerõmûvekre.
Már most látszik, hogy a még mindig rendkívül
magas fosszilis részarány miatt Németországban
nem valósul meg a 2020-ra kitûzött 40 százalé-
kos kibocsátáscsökkentési célkitûzés.
Egyre többen látják a német
energiapolitika súlyos
következményeit
Nemrég csaknem 100 lengyel környezetvédõ
és tudós nyílt levelet írt a németországi vezetõk-
nek és a lakosságnak, arra kérve az országot,
hogy a klímavédelem fontosságára való tekintet-
tel vizsgálják felül az atomerõmûvek bezárására
vonatkozó döntésüket. Emellett pedig a vészha-
rangot ugyanakkor már Németországban is

3. ábra: A globális atomerõmû-flotta

átlagos életkora. Forrás: IEA
3

28 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

 rekordmagas
kibocsátás
édelem ezt láttam hírek zöld oldal

Az IEA tanulmánya rámutat arra a sajnálatos tényre is, hogy az új atomerõmûvek üzembe
lépésének és a megújuló energiaforrások gyors növekedésének ellenére a tavalyi évben
az energetikához köthetõ szén-dioxid-kibocsátás rekord magasra emelkedett, miután a
globális villamosenergia-igények növekedése meghaladta az alacsony szén-dioxid-kibo-
csátású áramtermelés növekedését. Mindezekre tekintettel a szervezet arra is rámutat, hogy ha
2040-ig a globális villamosenergia-termelés 85 százalékát tiszta forrásból kívánjuk kielégíteni, akkor
ahhoz a globális atomerõmûvek termelését a jelenlegi szinthez képest 80 százalékkal kell növelni.

2. ábra: Németország
egyik legbefolyásosabb és
legolvasottabb lapja,
a Der Spiegel hosszabb
lélegzetvételû cikkben elemezte
a német energiapolitika
kihívásait – már a magazin
borítója is beszédes.
elkezdték kongatni. Az ország egyik legbefolyá-
sosabb és legolvasottabb lapja, a Der Spiegel
május elején egy hosszabb lélegzetvételû cikk-
ben elemezte a német energiapolitika kihívásait.
Már a magazin borítója is elgondolkodtató:
törött szélturbinák, összeomló villamosener-
gia-hálózat (2. ábra). A cikk ironikus hangvétel-
lel mutatja be, hogy miközben a nap- és szél-
erõmûvek kiugró villamosenergia-termelésû
napjairól ódákat zengenek, addig más napok
valósága piszkosszürkére festi az összképet.
Ezeken a napokon a szükséges áram döntõ
része a szén elégetésébõl származik. A felmé-
rések azt mutatják, hogy az energiaforradalom
ötlete mára jelentõs frusztrációt okozott a
németeknél.
Az állampolgárok ma már drágának, kaoti-
kusnak és tisztességtelennek látják az ered-
ményt. A nap- és szélerõmûvek fejlesztésével a
szénerõmûvek kivonása nem halad. Az irány-
vonalat, a döntéseket megalapozó és meghozó
szervezetek mûködése kaotikus. A különféle
lobbiérdekek miatt nincs például önálló
Energiaügyi Minisztérium.
A Spiegel szerzõi keményen fogalmaznak:
Németország súlyos hibát követett el, amikor 8
évvel ezelõtt döntést hozott az atomerõmûvek
bezárásáról úgy, hogy közben nem foglalkozott
a szénerõmûvekkel. Miközben a napelempar-
kok és a szélerõmûvek gomba módra szapo-
rodtak, a szénerõmûvek továbbra is prosperál-
nak. A 2020-as években a leálló atomerõmû-
vek és a növekvõ fogyasztás miatt jelentõs
kapacitáshiány léphet fel, és kérdéses, hogy ez
miként kerülhetõ el. Több mint tíz évvel ezelõtt
a német szövetségi kormány úgy döntött, hogy
gyorsan felépíti a szükséges átviteli vezetékeket
körülbelül 7700 kilométer hosszban, hogy a
tengeri szélerõmûvekben termelt energiát a déli
felhasználókhoz vezessék. Ebbõl 950 kilomé-
tert építettek meg eddig, 2017-ben országszerte
pedig mindössze 30 kilométer létesült. Nem
utolsósorban azért, mert senki sem szeretne a
nagyfeszültségû vezetékek alatt élni. Berlinben
azzal gúnyolódnak, hogy még egy csiga is meg-
tesz 30 kilométert évente…
Növekednek a költségek
A szakmai szervezet tanulmánya arra is rámu-
tat, hogy a széles körben már elterjedt üzem-
idõ-hosszabbítások és/vagy új atomerõmûvi
beruházások nélkül a fejlett gazdaságokban a
villamosenergia-ellátás költségei évente átlago-
san közel 80 milliárd (23 200 milliárd forint)
dollárral lennének magasabbak. Ezeket a költ-
ségeket pedig szintén a fogyasztóknak kellene
kifizetnie.
A Nemzetközi Energia Ügynökség tanulmá-
nyának legfontosabb üzenete: az atomenergiát
valós, szakmai alapon kell értékelni a globális
ellátásbiztonsági, versenyképességi és különö-
sen a klímavédelmi célok elérésének érdeké-
ben. Ugyanis az atomerõmûvek nélkül a célok
teljesítése egyszerûen nem lehetséges.
 vezérléstechnika energiaellátás szakmakörnyezet villámvédelem robbanásvédelem ezt láttam

író: Porempovics József

automatizálási mérnök-mérnöktanár

Relés ötletek
és trükkök Lassan talán már megszokottá válik, hogy egy-egy témakört több ható egyszerû kapcsolás, nem más, mint egy
cikken keresztül járunk körbe. Bizonyára észrevehetõ, hogy gyakori multifunkciós idõrelé alapkapcsolása vezérlõ-
bemenetrõl történõ funkció indításával és
az olyan téma, mely több oldalról is megközelíthetõ, leállításával. A funkció mûködési folyamatánál
és nem fér be egy cikk terjedelmi kereteibe. fogva egyetlen gomb elegendõ. Az alapmûkö-
dést lásd a 2. ábrán.
Az 1. ábra második kapcsolási rajzán látha-
Így van ez most is, amikor újonnan induló szültség lekapcsolásával (ezzel szinte bármi tó megoldásban a START gombbal elindított
minisorozatunkkal kicsit visszatérünk az „érde- kikapcsolható – azért csak bármi, mert vannak idõzítési folyamatot a tápfeszültség útjába
kes kapcsolások” jellegû ötletezéshez. olyan idõrelék, melyek a tápfeszültség lekap- bekötött nyitó (NC) nyomógomb állítja meg a
Megpróbálunk törekedni a kapcsolástechnikai csolása után is idõzítenek). A legtöbb funkció- tápfeszültség egy rövid idejû leválasztásával. A
megoldások egyszerûségére, ugyanis külön- ban a vezérlõbemenet újraaktiválása ugyan tápleválasztás miatt ez a kapcsolás elsõsorban
bözõ funkcionális relékkel lesz dolgunk, módosíthatja a folyamatot, de ez ugyanarról a a vezérlõbemenetrõl indítható funkciókhoz
melyekbõl egy adott megoldáshoz túl sokat bemenetrõl történik, és egyáltalán nem biztos, használható. Elõnye viszont, hogy nemcsak a
felhasználva már az észszerûség határait hogy a folyamat, vagy az idõzítés megállítását rajzon szereplõ speciális idõzített impulzusre-
súrolnánk a relés kontra PLC-s vezérlések célozza. Ipari felhasználásoknál gyakori igény, lé funkció folyamata állítható le vele, hanem
nem létezõ versenyében (értelmetlen össze- hogy pl. a gépet kezelõ személyzet számára a gyakorlatilag minden vezérlõbemenetrõl indít-
hasonlítás lenne). A cikksorozat elsõ részében gép kezelõszervei egyértelmû funkciókkal ren- ható funkció. Az NC nyomógomb lenyomá-
néhány egyszerûbb, de annál érdekesebb delkezzenek. A külön START és STOP sára, majd elengedésére természetesen a
START/STOP kapcsolási ötletet, kisebb trük- gomb éppen ilyen fontos funkció (ne téves�- tápfeszültségrõl induló funkciók is aktiválha-
köt mutatunk be, fõként idõrelék indításával és szük össze a vész STOP gombbal). A követ- tók, figyelembe véve, hogy ezek bekapcsolás-
leállításával kapcsolatban. kezõkben erre mutatunk be példákat, olyan ra, azaz az NC-s nyomógomb felengedésére
A hagyományosnak mondható egy- és mul- idõrelékkel és funkciókkal, melyek alapból újra el fognak indulni – a megoldás ezért nem
tifunkciós idõreléknél az idõzítési folyamatot a nem így mûködnek, nem rendelkeznek alkalmas ehhez a feladathoz, mert nem leállít-
beállított funkciótól függõen két módon indít- külön-külön START/STOP vezérlõ bemene- ja, hanem újraindítja a funkciót.
hatjuk el: a tápfeszültség bekapcsolásával vagy tekkel. Az 1. ábra harmadik rajzán két záró nyo-
a „START” bemenetre adott vezérlõjellel mógombot használunk, így nemcsak az idõre-
(illetve egyes típusoknál mindkettõre elindul/ Idõrelé idõzített impulzusrelé lé indítása, hanem leállítása is NO típusú
újraindul a folyamat). Az elindított idõzítési funkcióval nyomógombbal történik. A vezérlõbemenet-
folyamat a legtöbb funkcióban nem állítható Avagy „a szórakozott háziasszony kamravilágí- rõl történõ nyomógombos leállítás csak ebben
meg az idõzítés alatt, legfeljebb csak a tápfe- tás kapcsolója”. Az 1. ábra elsõ részletén lát- a funkcióban mûködõképes, hiszen nem

30 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

zt láttam hírek zöld oldal áttekintõ táblázat áttekintõ alapján eszközeink energetika

1
az egygombos vezérlésű alapkapcsolás kétféle
átalakítása külön START és külön STOP
gombos vezérlésre: „NC” nyomógombos táp
megszakítással vagy a vezérlőbemenetről

teszünk mást, mint két nyomógombot kötünk lehetõséget ad saját kimeneti kontaktusain ben a „STOP” gomb feszültség hiányában
ugyanarra a bemenetre, melyek közül az keresztül. Ha alapállapotban van az idõrelé, mûködésképtelen. Ha elindult a folyamat, és
képes vezérlõjelet kapcsolni a bemenetre, akkor a saját 16-os nyugalmi kontaktus kime- meghúzott a relé, akkor a „STOP” gomb lesz
amelyiknek az idõrelé aktuális állapota éppen nete ad fázist a „START” gombnak, miköz- mûködõképes a 18-as kimentrõl kapott

2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

31
 vezérléstechnika energiaellátás szakmakörnyezet villámvédelem robbanásvédelem ezt láttam

Relés ötletek és trükkök

feszültséggel, mely egyúttal a kapcsolt kime-

nete is az idõrelének. A megoldás csupán a
két gomb megkülönböztetését célozza, magát

öntartó relé
az egy bemenetrõl történõ mûködést az idõ-
relé funkciójának folyamata biztosítja.
Az idõrelé alapmûködése, egyúttal a két
nyomógombos vezérlés folyamata a 2. ábra
diagramján is követhetõ.
alapkapcsolás felhasználása időrelék külön START és külön
STOP nyomógombos vezérléséhez. Az első két kapcsolásban
START/STOP variációk
nincs szükség külön segédrelére, mert maga az időrelé kimeneti
tápra induló idõrelé funkciókhoz
kontaktusa adja az öntartás feszültségét.
Az idõrelék tápfeszültség bekapcsolásra indít-
ható funkciói a tápfeszültség NC nyomógom-
bos megszakításával – ahogy az elõzõekben is
említettük – csupán újraindítható a funkció,
hiszen a nyomógomb elengedésekor ismét
rákapcsolódik a tápfeszültség, melyre elindul
a folyamat.
Kapcsolót használva természetesen leállít-
ható (és indítható), de most nem ez a feladat.
A külön nyomógombos START/STOP
vezérlés egyik lehetséges megoldásának alap-
ja a jól ismert öntartó relés kapcsolás. A 3.
ábrán erre mutatunk be néhány lehetõséget.
A „START” nyomógomb mindegyik áram-
körben záró (NO) típusú, a „STOP” nyomó-
gomb pedig nyitó (NC) típusú – ahogy ennek
egy „rendes” öntartó kapcsolásban lennie kell.
A 3. ábra elsõ két kapcsolása csak a multi-
funkciós idõrelé tápfeszültségre induló elen-
gedéskésleltetõ funkciójában használható,
mivel mindkettõnél maga az idõrelé gondos-
kodik az öntartásról. A két áramkör között
csupán annyi a különbség, hogy az elsõnél
maga a kimeneti kontaktus adja az öntartó
jelet is, így az itt kapcsolt feszültségnek meg
kell egyeznie a következõ, vezérelt áramkör
feszültségével. A második áramkörben több
váltóérintkezõs idõrelét használunk, ezért ban a többérintkezõs reléknél is) figyelembe A 3. ábra elsõ két áramkörénél tehát az
különválasztható az öntartó áramkör és a kell venni a gyártói adatokat, melyekben álta- idõrelé nyugalmi állapotában a „STOP”
vezérelt készülékek áramköre. Megjegyzendõ, lában egyértelmûen jelzik, hogy alkalmasak-e gomb nem kap mûködési lehetõséget, mivel a
hogy a többérintkezõs idõreléknél (és általá- pl. három fázis kapcsolására! 15 – 18 (35 – 38) kontaktusok nyitottak. A

2. ábra: Az 1. ábra idõrelé funkciójának

mûködési diagramja, melyet kettõs
funkciója miatt (impulzusrelé és
elengedéskésleltetõ idõrelé) „a szórakozott
háziasszony kamravilágítás kapcsolója”
elnevezéssel is szoktunk emlegetni.

32 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

zt láttam hírek zöld oldal áttekintõ táblázat áttekintõ alapján eszközeink

Figyelem! A cikkekben bemutatott megoldások elvi kapcsolási rajzokkal vannak illusztrálva, melyekben
a többszöri ellenõrzés vagy mûhely körülmények közötti teszt ellenére is lehetnek hibák.
Adott feladatra való alkalmasságuk ellenõrzése, esetleges módosítása a telepítõ feladata és felelõssége!
A szerzõ és a kiadó nem vállal felelõsséget a bemutatott elvi megoldások felhasználásából eredõ károkkal
és egyéb problémákkal kapcsolatban.

torna pedig egy normál BE/KI állapotjelet biz-

3 tosít további felhasználásra. Azzal, hogy nem
az idõrelé kontaktusára van bízva az öntartás
kapcsolása, elérhetõ, hogy nemcsak az elenge-
déskésleltetõ funkcióban használható a megol-
dás, hanem tulajdonképpen bármelyik tápfe-
szültségre indítható funkcióra.
Egyes funkcióknál hátrány lehet, hogy újra-
indításhoz szükség van egy „STOP” gomb-
nyomásra, de pl. meghúzáskésleltetõ funkció-
ban egyébként se lenne logikus egy automati-
kus STOP funkció. A kapcsolás használható
még olyan „S” vezérlõbemenetrõl indítható
funkciókhoz is, ahol a funkció a vezérlõjel fel-
futó élére indul és a vezérlõfeszültség folyama-
tos jelenléte a bemeneten nem befolyásolja a
mûködést. Ekkor természetesen az „A1” pont
fix tápfeszültséget kap, és a 14-es kimenet az
„S” sorkapocshoz csatlakozik.

„START” gombok közvetlenül a vezérlõfe-
szültséget kapcsolják, így megnyomva azt,
elindul az elengedéskésleltetõ funkció, a kime-
neti relé meghúz és zárja a 15 – 18 (35 – 38)
érintkezõket. A zárt (NC) „STOP” gombon
keresztül öntartásba kapcsol az idõrelé, ezért
ekkor már felengedhetõ a „START” gomb. Az
elengedéskésleltetés letelte után bont a 15 –
18 (35 – 38) kontaktus, ezzel az idõrelé tápel-
látása is megszûnik, leállnak a folyamatok.
A 3. ábra utolsó áramkörében egy segéd-
relével kiegészített kapcsolás látható. A három
váltóérintkezõs segédrelé egyik csatornája az
öntartást kapcsolja, a második csatorna az
idõrelé tápfeszültségét adja, a harmadik csa-
Hosszú/rövid gombnyomás
megkülönböztetése
Az úgynevezett „intelligens” rendszerek jel-
lemzõje, hogy pl. egy fali vezérlõvel több, akár
egymástól eltérõ funkciót is lehet kezelni.
Ennek egyik alapmûködése, amikor a rendszer
megkülönbözteti a hosszú és rövid gombnyo-
másokat, vagy lehet pl. számlálni is a megnyo-
másokat.
Hogy mit jelent a hosszú és mit a rövid
gombnyomás, az rendszerfüggõ vagy beállít-
ható idõzítésû, de logikusnak az az idõzítés
tûnik, melynél a kb. 1-2 másodperces impul-
zusjellegû lenyomom-felengedem mûködtetés
jelenti a rövid gombnyomást, és az ennél
hosszabb (kb. >1,5-3 mp) jelenti a hosszú
lenyomást. Ez a praktikusnak mondható meg-
oldás nem csak az „okos házak” kiváltsága,
hiszen relékkel is viszonylag könnyen megold-
ható. Az eddigi START/STOP vezérlést foly-
tatva egy ilyen, de akár kis átalakítással más
alkalmazásban – nem csak idõreléknél – is jól
használható kapcsolást mutatunk be a 4.
ábrán.
A kapcsolásban a rövid és hosszú gombnyo-
mások megkülönböztetését az „R1” idõrelé
végzi el, míg az „R2” egy multifunkciós idõre-
léként az idõzített kimenetet szolgáltatja. Az
„R1” egy kétcsatornás úgynevezett sorrendi
(szekvenciális) meghúzáskésleltetõ idõrelé,
mûködése az 5. ábra elsõ diagramján látható.
Az „R1” alapmûködése szerint tehát a tápfe-
szültség bekapcsolásra mindkét, egyébként
 vezérléstechnika energiaellátás szakmakörnyezet villámvédelem robbanásvédelem

Relés ötletek és trükkök

4. ábra: Hosszú és rövid gombnyomást

megkülönböztetõ kapcsolási megoldás,
ahol a hosszú gombnyomás indítja
az idõrelé funkcióját, rövid gombnyomásra
csupán egy külön kimeneti jelet kapunk
az idõrelé elindítása nélkül.

A kapcsolás mûködését az 5. ábra második

diagramja szemlélteti. A START gombot
megnyomva, majd „t1” idõnél hamarabb fel-
engedve leválasztjuk a tápfeszültséget az idõ-
relékrõl, így az idõzítések sem folytatódnak.

t
Látható, hogy nem történt semmi más azon-
kívül, hogy a rövid gombnyomás impulzus
kimenetére kapcsoltunk egy „gombnyomás-
nyi” jelet, melyet felhasználhatunk egy követ-
kezõ fokozat vezérléséhez.
Ha hosszan, azaz „t1” idõnél hosszabb
ideig tartjuk nyomva a START gombot, és
ezzel tápfeszültséget kapcsolunk mindkét idõ-
relére, akkor elindulnak az idõzítések. A „t1”
idõ letelte után meghúz az „R1” elsõ csator-
nájának reléje és a 15 – 18, valamint az NC-s
STOP gomb kontaktusain keresztül öntar-
tó tápfeszültséget kapnak az idõrelék, így a
START nyomógomb felengedhetõ lesz.
Ugyanekkor „R1” kettes csatornájának
4 25 – 26 nyugalmi kontaktusán keresztül indí-
tójelet kap az „R2” idõrelé vezérlõ bemenete,
melynek hatására elkezdõdik az „R2” idõrelén
5 beállított funkció. Szükség esetén a 26-os
5. ábrák: A 2. ábra sorrendi
sorkapocsról levehetõ egy t2-t1 idõtartamú, a
idõreléjének és idõzített kapcsolásának
mûködési diagramjai. hosszú gombnyomást jelzõ impulzus (opcio-
nális – barna színû szaggatott vezeték) – figye-
lem, ez nem folytonos jel. A „t2” késleltetés
után a 28-as sorkapcson megjelenik a fázisfe-
szültség, mely felhasználható pl. a folyamat
futásának jelzésére. A mûködés a STOP
gomb megnyomásával bármikor megszakítha-
tó anélkül, hogy újraindulna a rendszer,
hiszen a STOP gomb mindkét idõrelé tápfe-
szültségét lekapcsolja, és az öntartást biztosító
18-as sorkapcson se lesz feszültség, miután a
relé elengedett.

külön beállítható meghúzáskésleltetés vissza- tési idõk, úgy húznak meg sorban a kimeneti Folytatjuk…
számlálása elindul, mely alatt a relék nyugalmi relék (hosszabb sorrendi kapcsoláshoz láncba A cikksorozat következõ részében további
állapotban vannak. Ahogy letelnek a késlelte- is köthetõk). relés ötletekkel jelentkezünk.

34 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.

 eszközeink energetika energiaellátás
író: Szijártó Gábor
okleveles villamosmérnök
Gázmotoros erőművek VIII.
Modulvezérlő-
szekrény
tervezése
A cikksorozatunk elõzõ részeiben a generátormegszakító és
a motorvezérlõ-szekrénnyel foglalkoztunk, míg jelen cikkünkben
a gázmotoros kiserõmû egységet vezérlõ szekrény
tervezésének lépéseit mutatjuk be.
Modulvezérlõ-szekrény
A modulvezérlõ-szekrény valós idejû, moduláris lyamatot, a segédüzemi berendezéseket), vala-
ipari vezérlõrendszer, amely kezeli az egység és mint az összes vezérlési funkciót. A modulvezér-
motoroldali folyamatvezérlést (az indítás elõké- lõ-szekrény jellemzõen a kapcsolóhelyiségben
szítését, az indítást, a leállítást, a hûtés utáni fo- vagy a vezérlõteremben található (1. ábra).
A modulvezérlõ-szekrény fõbb részei:
• szinkronizációért felelõs eszköz,
• hálózati felügyeleti eszköz,
• védelmi eszköz
(pl. differenciálvédelem, túláramvédelem),
• gázérzékelõk központi eszköze,
• kommunikációs eszköz
(pl. Modbus, Profibus stb.),
• sorkapocssáv,
1. ábra: A modulvezérlõ-szekrény
valós idejû, moduláris ipari
vezérlõrendszer, amely kezeli az egység
és motoroldali folyamatvezérlést,
valamint az összes vezérlési funkciót.
1 szükséges, így például 4–20 mA az egyenér-
• kábelcsatorna,
• vezetékezés,
• szervizdugalj,
• készülékek (kismegszakítók, olvadó-
biztosítók, mágneskapcsolók, relék),
• PLC (tápegység, kommunikáció
és vezérlõkártyák),
• vészleállítógomb,
• hûtés (ventilátor vagy klíma),
• szekrény további részei
(pl. keret, ajtók stb.),
• földelés.
A modulvezérlõ-szerkényhez
tartoznak az alábbi segédüzemi részek:
• melegvíz-szivattyú,
• keverékhûtõvíz-szivattyú,
• füstgáz bypass szelep,
• friss és fáradtolaj-szivattyú,
• konténer esetén motor- és vezérlõterem
általános és biztonsági világítás,
• motorvezérlõ-szekrény energiaellátása,
• hûtõventilátorok,
• kipufogógáz-csappantyú (csak akkor alkal-
mazható, ha a kipufogógáznál van bypass
ág, az alap a be- és kikapcsolásvezérlés),
• motortér-szellõztetés
(pl. frekvenciaváltóval),
• mérések (friss és fáradt olaj szintje, visszatérõ
víz hõmérséklete, generátor hatásos teljesítmé-
nye, külsõ teljesítmény beállítási értéke – pl.
4–20 mA=702–1403 kW), teremhõmérsék-
let, hûtõventilátor-hõmérséklet, meleg-
víz-áramlás, melegvíz-nyomás, hõmérséklet),
• beavatkozók (be- és kimenõ levegõ zsalu,
vészhûtés indítása és leállítása, hûtõvízszabály-
zó szelep – pl. visszatérõ 0–10 V DC=0–
100% –, frekvenciaváltós levegõszellõztetés,
kipufogógáz-szelepek nyitása és zárása.
Minden gázmotoros kiserõmû generátorve-
zérlését automatikus teljesítményszabályzóval
látják el. A kívánt teljesítménybeállítási érték a
HMI-on (angol mozaikszó: Human Machine
Interface) keresztül adható meg.
Miután beállították a teljesítményt, amely
általában teljes terhelés, a vezérlés fenntartja a
választott értéket. Emellett a fogyasztótól vagy
vevõtõl érkezõ beállítási érték analóg 4–20 mA
jelen keresztül változtathatja a beállított teljesít-
ményt. A teljesítmény megfelelõ skálázása
2019. 9. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
35
 energiaellátás szakmakörnyezet villámvédelem robbanásvédelem ezt láttam hírek zöld oldal

Gázmotoros erõmûvek VIII. - Modulvezérlõ-szekrény tervezése

tékû az összteljesítmény 50–100% közötti

értékeivel. Amennyiben kommunikációs felü-
leten érkezik a parancs, a kommunikációs

hálózati kódok világsze

nyilvántartási számot egy 16 bites egész szám-
mal (integer) adják meg, így például 1 egység
egyenértékû 1 kW teljesítménnyel.
Mielõtt rátérnénk a gázmotoros kiserõmû
különbözõ üzemmódjaira, vegyük át a háló-
zatra csatlakozás feltételeit és az ún. hálózati
kódokat. A hálózatra csatlakozásnak, avagy
a szinkronizációnak tökéletesnek kell lennie
annak érdekében, hogy a tranziens és nemkí-
vánatos jelenségek a minimumra csökkenje-
nek.

A szinkronizálás kritériumai
a következõk:
• ugyanaz a fázissorrend,
• feszültségek frekvenciája azonosak
legyenek,
• feszültségértékek ugyanakkorák legyenek,
• a feszültségek fázisszöge azonos legyen.

Hálózati kód
A hálózati kód (angolul: grid code) határozza
meg azokat a paramétereket, melyeknek a
villamosenergiatermelõ-egységeknek meg kell statikus grid kód
felelniük annak érdekében, hogy a villamos
dinamikus grid kód
hálózat üzemeltethetõ legyen.
A hálózatra csatlakozás feltételei a legtöbb nincs grid kód
országban, így Magyarországon is, szabályoz- GRID kód speciális változat
va vannak. A hálózati kód országonként válto-
zik, ami még a rendszer-üzemeltetõk között is
eltérõ lehet (2. ábra). Azonban a különbözõ az ENTSO-e Európában. Alapvetõen meg- kódot. A hálózati kódok új követelményeinek
hálózati kódok harmonizációját tervezik, mint különböztetünk statikus és dinamikus hálózati fõbb hajtóerõi a megújuló energiaforrások. Az
energiatermelés során fellépõ ingadozások
3 azt eredményezik, hogy a villamos rendszer
kevésbé stabil lehet.
A decentralizált rendszerben hosszabb
áthidalási idõ szükséges a feszültségváltozások
esetén.
3. ábra: Statikus
A régi, MSZ 60034-1 és
3 szabvány és az új, hálózati kód
MSZ EN 60038 szerinti A statikus hálózati kód meghatározza a feszült-
hálózati kód. ség, frekvencia és teljesítménytényezõ-tarto-
RÉGI mányokat, melyeken belül kell a gázmotoros
MSZ EN 60034-1 kiserõmûvet folyamatosan üzemeltetni. A
és 3 szabvány szerint különféle hálózati üzemeltetõk között nagyon
ÚJ sok különbség van, az új üzemeltetési tarto-
MSZ EN 60038 mány ötvözi ezeket a követelményeket. Ez azt
szabvány szerint jelenti, hogy a frekvencia új üzemeltetési tarto-
mánya a névleges érték 94 és 106%, míg

36 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.


zöld oldal áttekintõ táblázat áttekintõ alapján
gszerte
2 tást, bár alkalmazási területként az elosztóháló-
feszültség esetén 90 és 110% közötti. A 3. ábra
egy tipikus példát mutat be.
Dinamikus hálózati kód
Az új hálózati követelmények szerint a gázmo-
toros kiserõmûveknek meghatározott ideig
tovább kell mûködniük annak ellenére, hogy a
hálózati feszültség egy adott százalékra változik.
Szerte a világon sokféle profil létezik az alkalma-
zandó hálózati kódtól függõen. Franciaország-
ban például a gázmotoros kiserõmûveket folya-
matosan üzemeltetni szükséges 150 ms idõtar-
tamig, még akkor is, ha a feszültségesés a névle-
ges érték 5%-a. A rövid idejû megszakítást vagy
df/dt védelmi funkciókat már nem alkalmazzák.
Ha a gázmotoros kiserõmûnek hálózaton kell
maradnia a feszültségesés ellenére is, akkor
erõhatások érik a generátort és a hajtómûvet.
Számos lépést eszközölnek, hogy a gázmotoros
kiserõmû ellenálljon az ilyen eseményeknek.
1. táblázat
A franciaországi hálózati kód követelményeinek
áttekintése a feszültség- és frekvencia-
tartományokhoz. A védelmi készülék paramétereit
ezen követelmények szerint kell beállítani
a tűrés figyelembevételével.
Feszültség- Min. üzemeltetési
tartomány idõtartam
1,05…1,1 U 20 perc
0,95…1,05 U foly. üzemeltetés
0,9…0,95 U 20 perc
Frekvencia- Min. üzemeltetési
tartomány idõtartam
51,5…52 Hz 20 másodperc
51…51,5 Hz 15 perc
50,5…51 Hz 60 perc
49,5…50,5 Hz foly. üzemeltetés
49…49,5 Hz 5 óra
47,5…49 Hz 3 perc
47…47,5 Hz 20 másodperc
2. táblázat
Jellemzõ MSZ EN MSZ EN
50160 610002-2
Hálózati ±1% 49,5 –
frekvencia 50,5 Hz 2%
Tápfeszültség ±10% ±10%
Franciaország hálózati kód követelményeit az 1.
táblázat foglalja össze, a védelmi készülék para-
métereit ezen követelmények szerint kell beállíta-
ni. Magyarországon az MSZ 447:2019
Kisfeszültségû, közcélú elosztóhálózatra való
csatlakoztatás szabvány ad még további útmuta-
zatról ellátott vagy ellátandó felhasználási helyek
(pl. lakóépület, irodaépület, üzletház, szolgáltató-
ház, kereskedelmi felhasználók, garázs, ingatlan
stb.) csatlakozó berendezéseinek és felhasználói
vezetékhálózatának az általános biztonsági elõírá-
sokon túlmenõ azon mûszaki feltételeit írja elõ,
amelyek teljesítéséhez köti a villamosenergia-tör-
vény az ellátási kötelezettséget. A gázmotoros
kiserõmû villamosenergia-termelõ berendezés
így az elosztóhálózatra táplál fel. A másik mérték-
adó szabvány az MSZ EN 50160:2011 A köz-
célú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos
energia feszültségjellemzõi. Ezenkívül az MSZ
EN 61000 EMC szabványsorozat foglalkozik a
hálózat minõségi jellemzõivel (2. táblázat).
A szabványok meghatározzák az idõtartamo-
kat, mérési módszereket, azonban ehelyütt
ezeket nem részletezzük. A következõ részben
bemutatásra kerülnek a különbözõ üzemmó-
dok, illetve a modulvezérlõ-szekrény tervezésé-
nek ismertetésével folytatjuk.
 szakmakörnyezet villámvédelem robbanásvédelem ezt láttam hírek zöld oldal áttekintõ táblázat á

író: dr. Papp Gábor adótanácsadó

dr. Dobos István ügyvéd meg a személygépkocsi fogalmát; e szerint a
személygépkocsi az olyan négy, illetve három
gumiabroncs kerékkel felszerelt gépjármû,
amely a vezetõvel együtt legfeljebb nyolc fel-
nõtt személy szállítására alkalmas. E tekintet-
ben fontos még azt is kiemelni, hogy személy-
gépkocsinak minõsül a benzin-, dízel-, elektro-
mos vagy a gázüzemû gépjármû is. Személy-

A cégautóadó vonatkozó fontosab

Számtalan cég életében merül fel, hogy a mûködése érdekében gépkocsinak minõsül továbbá az a vegyes
cégautót vásárol, azonban a cégautó megvásárlása használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó meg-
engedett együttes tömegû olyan gépjármû
elõtt fontos végiggondolni azt is, hogy e vonatkozásban mekkora (nagy rakodóterû személygépkocsi), amelynek
adóvonzat fog felmerülni a társaság mûködése során. A cégautóadóra rakodótere gyárilag kialakítva kettõnél több utas
vonatkozó szabályokat a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen
oldható ülésrögzítése révén a felhasználás
(továbbiakban: Gjt.) határozza meg. A cégautóadó vonatkozásában
szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható
legelõször azt érdemes tisztázni, hogy mely gépjármûvek után kell a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az
megfizetni a cégautóadót. esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordít-
hatatlan mûszaki átalakítással került sor.
Mely gépjármûvek után
kell cégautóadót fizetni? Mikortól kell megfizetni
A cégautóadó tárgya – fõszabály szerint – az után költséget, ráfordítást, illetve tételes költ- a cégautóadót?
a személygépkocsi, mely valamely cég tulajdo- ségelszámolással költséget, értékcsökkenési Jelentõs kérdés, hogy mikor keletkezik az
nában áll; ezen szabály alól kivételt képez leírást nem számoltak el, akkor azon jármû adókötelezettség. Erre a választ a Gjt. 17/C.
azon cég tulajdonában lévõ személygépkocsi, nem tárgya a cégautóadónak, vagyis nem kell §-ának (1) bekezdése határozza meg. E sze-
mely környezetkímélõ gépjármûnek minõsül. utána a cégautóadót megfizetni. rint a cég vagy általa pénzügyi lízingbe vett,
A fentiek alapján, vagyis, ha a személygép- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi hatósági nyilvántartásban szereplõ személy-
kocsi magánszemély tulajdonában áll, és az- CXVII. törvény 3. §-ának 45. pontja határozza gépkocsi esetében az adókötelezettség a tulaj-

akinek fizetni kell gép

Az adó alanya – fõszabályként – a személygépkocsi telje
hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa,
vagyis azon személy, aki a személygépkocsi 0–5
forgalmi engedélyében tulajdonosként szerepel.
Abban az esetben, ha több tulajdonosa van a 51–
személygépkocsinak, akkor azok tulajdoni hányadaik 91–
arányában kötelesek megfizetni a cégautóadót. 120

38 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.


táblázat áttekintõ alapján
A építõipari vállalkozók munkavégzésnek a szakmai felkészültség,
a megfelelõ munkaeszköz megválasztása vagy a hatályos jogszabályok ismerete
egyformán fontos velejárói. A vállalkozásvezetéssel járó teendõk sokszor a
szakmai kihívásoknál is nehezebb akadályokat gördítenek egy villanyszerelõ elé,
ezeknek a feladatoknak a megoldásában kívánnak segítséget nyújtani cikksorozatunk
szerzõi, Papp Gábor adótanácsadó (Legitstart Consulting)
és dr. Dobos István ügyvéd (doboslegal.eu).

donszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követõ
hónap elsõ napján keletkezik.
A fentiek alapján tehát az is megállapítható,
hogy a pénzügyi lízing esetében is keletkezik
cégautóadó-fizetési kötelezettség a lízingbe
vevõ részérõl.
Amennyiben a költséget (üzemanyagkölt-
ség, javítás, karbantartás költsége stb.) a sze-
járhat a cég életében, így megéri alaposan
utánaszámolni – akár szakember igénybevéte-
lével is –, hogy megéri-e vállalni az adóterhet.
Mikor nem kell megfizetni
a cégautóadót?
Kiemelendõ, hogy a kisadózó vállalkozások
tételes adóját (kata) választó egyéni vállalkozó,
továbbá a fizetõvendéglátó tevékenységére

dóra
tosabb szabályok
mélygépkocsi után nem a személygépkocsi
magánszemély tulajdonosa (pénzügyi lízingbe
vevõje) számolja el, és a tulajdonos a személy-
gépkocsit ellenérték fejében cégnek engedi át,
akkor az adókötelezettség a személygépkocsi
használatra való átengedését követõ hónap
elsõ napján keletkezik; abban az esetben, ha a
személygépkocsi használatának átengedése
ingyenesen vagy magánszemély részére ellen-
érték fejében történik, akkor az adókötelezett-
ség annak a hónapnak az elsõ napján keletke-
zik, amelyet megelõzõ hónapban a költség
elszámolása megtörtént.
Az adó nagysága
Az adó havi mértékét a törvény a személygép-
kocsi teljesítménye (kW) és környezetvédelmi
besorolása alapján az 1. táblázatban láthatók
szerint állapítja meg. A táblázatból kitûnik, hogy
egy cégautó rendkívül komoly adóterheléssel
tételes átalányadózást alkalmazó magánsze-
mély személygépkocsijára nem keletkezik
cégautóadó-fizetési kötelezettség.
A kifizetõ (pl. munkáltató) által a magánsze-
mély tulajdonában levõ személygépkocsi hiva-
talos használatára tekintettel kifizetett és sze-
mélyi jellegû egyéb ráfordításként elszámolt
költségtérítés sem a kifizetõnél, sem a magán-
személynél nem keletkeztet cégautóadó-fize-
tési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánsze-
mély nem számol el tételesen személygépjár-
mû-használattal kapcsolatos költséget.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem adó-
köteles az a magánszemély tulajdonában álló
személygépkocsi, amelynek használatával
összefüggésben a használó (pl.: munkavállaló)
a költségei (üzemanyag) ellentételezésére költ-
ségtérítésre jogosult, így nem keletkezik cégautó
adó-fizetési kötelezettség akkor, amikor költség-
térítés címén (ideértve például a saját gépjár-
mûvel történõ munkába járás költségtérítését is)
a munkában töltött napokra, vagy a hazauta-
zásra a munkahely és a lakóhely között közfor-
galmi úton mért oda-vissza távolság figyelem-
bevételével kilométerenként legfeljebb 15
forintot kap a magánszemély. Abban az eset-
ben, ha a magánszemély 15 forintot meghala-
dó költségtérítést kap, akkor a meghaladó rész
munkaviszonyból származó jövedelemnek
minõsül, amellyel szemben költség nem szá-
molható el, így többletköltség-térítéssel kapcso-
latosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem
keletkezik.

környezetvédelmi
osztály jelzése
gépjármû hajtómotorjának 0–4 osztály- 6–10 osztályjel- 5, 14–15 osztály-
teljesítménye (kW) jelzések esetén zések esetén jelzések esetén

0–50 16 500 Ft 8800 Ft 7700 Ft

51–90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91–120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft
A július–augusztusi lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „Veled horgászik!”
A szerencsés nyertesek: Boczkó Rudolf (Zalaegerszeg); Mezôfi Attila (Budapest); Koltai István (Berhida); Szûcs István (Újszász); Mikszáth Kálmán (Budaörs).
A megfejtôk nyereményét – az 5 db, H 16-500 hôlégfúvót – a Metabo Kft. ajánlotta fel.
Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2019. október 2. Beküldési cím: Villanyszerelôk Lapja, M-12/B. Kft., 1033 Budapest, Vörösvári út 103.;
E-mail: hajni@vgf.hu; fax: 06-1/236-0899. A nyereményjátékban kizárólag érvényes elôfizetéssel rendelkezô olvasóink vehetnek részt.

40 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 9.