2/15/A

Értelmezze a visszacsatolás fogalmát, fajtáit. Csoportosítsa a negatív visszacsatolásokat és ismertesse az egyes típusok
hatását az erősítők jellemzőire és rajzoljon fel tipikus kapcsolási megoldásokat!

Az erősítők gyakran nem felelnek meg a velük szemben támasztott követelményeknek a gyakorlatban. Az erősítés változásai
túl nagyok, vagy nem érhető el elég nagy bemeneti ellenállás, vagy kimeneti ellenállás, egyszóval ezek a gyakorlatban nem
megengedhető tényezők. Ezen, rossz tulajdonságokat tudjuk orvosolni a megfelelő visszacsatolással.

A visszacsatolás elve
A visszacsatolás lényege, hogy az erősítő kimeneti jelének egy részét visszavezetjük a bemenetre egy visszacsatoló
négypólus segítségével. A bemeneti, és a kimeneti jelek fázishelyzetétől függően megkülönböztetünk negatív, és pozitív
visszacsatolást.
 Negatív visszacsatolás: a visszacsatolt jel fázisa ellentétes a bemenő jel fázisával.
 Pozitív visszacsatolás: a visszacsatolt jel fázisa megegyezik a bemenő jel fázisával.
Pozitív visszacsatolást általában nem alkalmaznak erősítőkben, mert gerjedést okozhat.

Visszacsatolt erősítő ábrája

I1 I2
Visszacsatolás nélküli
U1 Ube erősítő U2
Au
Uv

Visszacsatoló
négypólus
β

A visszacsatolt erősítő adatai

U2
A u=
 A visszacsatolás nélküli erősítő feszültségerősítése:
U be
U2
A uv =
 A visszacsatolt erősítő feszültségerősítése:
U1
Uv
β=
 Visszacsatolási tényező (általában, β≤1 ): U2
Uv
β∗Au =
 Hurokerősítés:
β∗Au Ez egyenlő egy másik képlettel: U be
A hurokerősítésnek lehet pozitív, vagy negatív előjele. Ez azon múlik, hogy a bemenő és a visszacsatolt jelek ellenkező, vagy
azonos fázisúak. Ennek függvényében beszélhetünk pozitív, vagy negatív visszacsatolásról.
Ha ismerjük a visszacsatolás nélküli erősítő Au erősítését és a visszacsatoló négypólus -ját, akkor meghatározható a
U2 Au
A uv = =
visszacsatolt erősítő erősítése.
U1 1−β∗A u

A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire (feszültségerősítés, zaj, torzítás)

1
Pozitív visszacsatolás esetén a feszültségerősítés, zaj, torzítás
1−β∗A u szorosa az eredeti értéknek.
1
Negatív visszacsatolás esetén a feszültségerősítés, zaj, torzítás
1+β∗A u szorosa az eredeti értéknek.
A negatív visszacsatolás tehát előnyösen alkalmazható erősítőkben. Az erősítéscsökkenés árán lényegesen jobb jellemzőket
érhetünk el. A pozitív visszacsatolás erősítésre nem alkalmas, mivel kedvezőtlenül befolyásolja az erősítő jellemzőit,
valamint nagy mértékű gerjedést okozhat.
A negatív visszacsatolás hatásai az erősítő kimeneti és bemeneti ellenállására
Megkülönböztetünk feszültség- és áram visszacsatolást, attól függően, hogy a visszacsatolt jel a kimeneti feszültséggel, vagy
a kimeneti árammal arányos. Továbbá beszélhetünk soros, vagy párhuzamos visszacsatolásról. Itt az dönt, hogy a
visszacsatolt jel sorosan, vagy párhuzamosan csatlakozik a bemeneti jelhez. Ebből a négy fajta lehetőségből a két
legfontosabb:
 Soros áram-visszacsatolás
 Párhuzamos feszültség-visszacsatolás
Negatív feszültség-visszacsatolás esetén, feltételezve, hogy R t csökken -ami azt eredményezi, hogy U2 és Uv is csökken- az
erősítés nő. Ha az erősítés nő, akkor a kimeneti ellenállás lecsökkent, tehát a negatív feszültség-visszacsatolás csökkenti a
kimeneti ellenállást.
I2
Feszültség-visszacsatolás:

Rki
Ube Rt r U2
Rbe
u

Uv

Áram-visszacsatolás:

Ube Rki Rt U2
Rbe
u

Uv

Negatív áram-visszacsatolás esetén feltételezve, hogy R t csökken, akkor U2 csökken és Uv nő. A negatív áram-visszacsatolás
miatt tehát az erősítés csökken, tehát a kimeneti ellenállás nő.

Ibe

Rki U2 Ube Rki U2

Ube Rbe Rbe
u u
Uv

Iv
 

SOROS VISSZACSATOLÁS PÁRHUZAMOS VISSZACSATOLÁS

A soros negatív visszacsatolás növeli az erősítő bemeneti ellenállását r bev=(1+*Au)*rbe.

r be
r bev =
A párhuzamos negatív visszacsatolás csökkenti az erősítő bemeneti ellenállását
1+ β∗Au
Az ideális erősítő bemeneti ellenállása végtelenül nagy, kimeneti ellenállása végtelenül kicsi, ezért a bemeneten soros
visszacsatolást, a kimeneten feszültség-visszacsatolást alkalmazunk.
Negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása
A legegyszerűbb negatív visszacsatolást egy egyfokozatú erősítő emitter ellenállásának segítségével valósíthatjuk meg.

Ez tehát egy soros negatív áram-visszacsatolást tartalmazó egyfokozatú erősítő. Az emitter ellenállás
tulajdonképpen a visszacsatoló ellenállás, melynek feszültségesése hozzáadódik a bemeneti jelhez és stabilizálja
a munkapontot.
A soros áram-visszacsatolásnál az áramerősítés független a visszacsatolástól, de a feszültségerősítés lecsökken.
A bemeneti ellenállást és a kimeneti ellenállást is növeli a visszacsatolás.

Ez az ábra egy párhuzamos negatív feszültség-visszacsatolást tartalmazó egyfokozatú erősítő. A visszacsatolás a

kollektor feszültséggel arányos és az Rv ellenálláson keresztül párhuzamosan csatlakozik a bemenethez. A
párhuzamos visszacsatolásnál a feszültségerősítés független a visszacsatolástól, az áramerősítés pedig lecsökken.
Ennél a visszacsatolási fajtánál a bemeneti ellenállás és a kimeneti ellenállás csökken
Természetesen a többfokozatú erősítőknél is alkalmazunk negatív visszacsatolást a munkapont stabilizálásának érdekében.
Erre két módszer lehetséges:
 Egyedi negatív visszacsatolású erősítőfokozatokat kapcsolunk egymás után.
 Több (legalább két) fokozatot átfogó negatív visszacsatolást alkalmazunk.
Ezt a két megoldást gyakran alkalmazzák együttesen, egy erősítőláncon belül. A negatív visszacsatolás egyetlen feltétele,
hogy az utolsó fokozat kimeneti feszültsége és az első fokozat bemenő feszültsége az emitterre visszacsatlakozó visszacsatoló
négypólus esetén azonos fázisban, a bázisra visszafutó visszacsatoló négypólus esetén viszont ellentétes fázisban legyen
egymással.

Ez egy soros negatív feszültség-visszacsatolást tartalmazó kétfokozatú erősítőkapcsolás. A visszacsatoló négypólus a C v, Rv,
RE1 elemekből áll, a visszacsatoló feszültséget az R v, RE1 feszosztó hozza létre, és az első fokozat emitter ellenállásán jön
létre. A visszacsatolás csak váltakozó áramú szempontból jön létre A C v egyenáramú leválasztó hatása miatt.
A visszacsatolás működése a kapcsolásban: ha nő a bemeneti feszültség, akkor nő a kimeneti feszültség is, amivel együtt nő a
visszacsatoló feszültség is. A visszacsatoló jel növekedése T1 tranzisztor vezérlő jelét csökkenti, tehát a bemeneti jel
növekedése ellen hat.
Ez egy soros negatív feszültség-visszacsatolást tartalmazó kétfokozatú erősítőkapcsolás. A visszacsatoló négypólus a C v, Rv,
RE1 elemekből áll, a visszacsatoló feszültséget az R v, RE1 feszosztó hozza létre, és az első fokozat emitter ellenállásán jön
létre. A visszacsatolás csak váltakozó áramú szempontból jön létre A C v egyenáramú leválasztó hatása miatt.