2/20/A

Értelmezze az impulzusok jellemzőit! Csoportosítsa a jelformáló áramköröket, ismertesse felépítésüket és működésüket!

Rajzolja fel a nem szinuszos jelet előállító alapáramköröket és magyarázza el működésüket!

Impulzusok jellemzői:
Az impulzus olyan áram, vagy feszültség melynek értéke két nyugalmi állapot között ugrásszerűen változik.
Az elektronikus áramkörök állapotának bármilyen megváltozása berezgési és lecsengési folyamatokkal ját együtt, amelynek
hatása a jel időtartamához képest vagy elhanyagolható, vagy nem hanyagolható el. Ennek következtében a valóságban csak
bizonyos pontossági határok között léteznek szabályos impulzusalakok.

Általános impulzusalak jellemzésére használt paraméterek:

- impulzuamplitúdó
- impulzus periódusidő
- impulzus idő
- felfutási idő
- lefutási idő
- felfutási meredekség
- lefutási meredekség
- tetőesés
- tűllövés
- kitöltési tényező

Impulzusformáló áramkörök:
Lehetőség nyílik egy adott impulzus sorozat jelalakjának az átalakítására. Ez a feladat megoldható passzív vagy aktív
áramköri elemekből felépített négypólusok alkalmazásával.

Differenciáló négypólus:
A kondenzátor a töltőáram hatására elkezd tölteni az ellenálláson pedig csökken a feszültség. A kondenzátor töltési folyamata
exponenciális görbével írható le, az ellenálláson folyó áram exponenciális változású feszültséget hoz létre.
A négyszögimpulzus értéke t1=0 időpillanatban az U értékről 0V-ra változik, a kondenzátor kisül, de mivel ez a folyamat nem
olyan gyors, mint az impulzus változási sebessége, az impulzus lefutó éle megjelenik az ellenálláson. A kondenzátor
exponenciális kisülési folyamatának megfelelően az ellenálláson is változik a feszültség.

Integráló négypólus:
Feltételezzük, hogy a kezdeti időpillanatban a kondenzátor töltetlen. A négyszögimpulzus felfutó élének megjelenésekor a
kondenzátor rövidzárként viselkedik és kivezetésein 0V feszültség alakul ki. A kondenzátor fokozatosan feltöltődik, és rajta
közel U feszültség lesz mérhető.
A kondenzátor töltődésének, ill. az ellenálláson eső feszültség csökkenésének a sebességét az RC szorzat (az időállandó)
értéke határozza meg.

Diódás végáramkörök:
A diódás végáramkörök, olyan impulzusformáló négypólusok, amelyek az impulzusok amlitúdó-határolását valósítják meg.
Ezekben az áramkörökben a dióda kapcsolóelemként működik. A nyitó irányban előfeszített félvezető dióda úgy viselkedik,
mint egy kis érlékű ellenállás (rövidzárral helyettesíthető), a záró irányban előfeszített dióda pedig úgy viselkedik, mint egy
nagy értékű ellenállás (szakadással helyettesíthető).

Frekvenciafüggő kapcsolások:
Aluláteresztő szűrő:
Azt a frekvenciát, ahol XC=R, az aluláteresztő szűrő felső határfrekvenciájának nevezzük, mivel az ennél kisebb frekvenciájú
jeleket engedi át.

Felülátersztő szűrő:
A frekvenciát, Ahol XC=R a felüláteresztő szűrő alsó határfrekvenciájának nevezzük, mivel az ennél nagyobb frekvenciájú
jeleket engedi át.

Astabil multivibrátor:
Egyátmenetű tranzisztor (UJT):
Felépítése és működése:
Egyetlen PN átmenetet tartalmaz. Felépítés szempontjából egy N (vagy P) típusú, szennyezett félvezető-hasábból áll,
amelynek a két végére ohmos kontaktust készítenek, és ezeket a B 1, B2 kivezetéseket bázisoknak nevezik. Az N típusú
sziliciumkristályba erős P+ típusú szennyezést visznek be, amelyet ohmos csatlakozással látnak el, és E emitterkivezetésnek
neveznek.
A karakterisztika három tartományra bontható:
- Lezárási tartomány: A PN átmenet zárva marad, csak a dióda záró irányú árama folyik.
- Negatív ellenállású tartomány: A PN átmenet kinyit, és lyukakat injektál az N típusú kristályba, aminek
következtében az IE áram nő, és az RB1 ellenállás értéke lecsökken. Az UE1 leosztott feszültség ennek következtében
csökken és így a dióda nyitó irányú feszültsége nő. Ez egy lavinaszerűen önmagát erősítő folyamat, amely során a
vezetőképesség növekedése egy negatív ellenállású szakaszon történik.
- Telítési tartomány: A negatív ellenállású szakasz végén az emitteráram meredeken emelkedik, és az eszköz
védelme érdekében feltétlenül korlátozni kell.

Az egyátmenetű tranzisztor egy kétállapotú eszköz, vagyis két stabil állapottal rendelkezik:
- nagyellenállású állapot
- kisellenállású állapot
A két állapot közötti átmenet egyik irányban akkor következik be, ha az emitter feszültség túllépi az U p csúcsponti
feszültséget, a másik irányban pedig ha az emitter feszültség az U v völgyponti feszültség alá süllyed.

Alkalmazásai:
Az egyátmenetű tranzisztorok tulajdonságai igen előnyösen használhatók tirisztorok gyujtóegységeiben, oszcillátorokban,
időzítő áramkörökben, bistabil körökben, és különböző multivibrátorokban.

A kapcsolás működése:
Az UT tápfeszültség bekapcsolását követően az emitter átmenet záróirányú előfeszítést kap, és a C E kondenzátor az RE (soros)
ellenállásokon keresztül exponenciális jelleggel töltődik.
Abban a pillanatban, amikor a kondenzátor feszültsége eléri az U p csúcsponti feszültséget, az UJT E-B1 közötti ellenállása
(RB1) hirtelen több nagyságrenddel csökken, és a kondenzátor megfelelő időállandóval kisül az R B1, és R1 soros eredőjén.
A B1 kivezetésen ennek következtében nagy energiájú pozitív impulzus lép fel. Ugyanakkor a B 2 kivezetésen negatív
feszültségimpulzus keletkezik.
Ha a kondenzátor kisülése közben az emitter feszültség az U Emin érték alá csökken megszűnik az emitterátmenet vezetése, és
az UJT visszabillen a lezárási tartományba.