Indukciós alapjelenségek:

 Ha egy tekercset mágneses mezőben mozgatunk, akkor a két kivezetése között feszültség
indukálódik. Egy zárt áramkör esetén az indukált feszültség indukált áramot hoz létre. A
jelenséget elektromágneses indukciónak nevezzük.
 Feszültség keletkezik a tekercsben akkor is, ha mágnes helyett elektromágnest mozgatunk a tekercs
közelében, vagy változtatjuk az elektromágnesen áthaladó áram erősségét.
 Az indukált feszültség nagysága függ:
 a tekercs menetszámától;
 a mozgás sebességétől;
 a mágneses mező erősségétől.
 Lenz – törvénye: az indukált áram iránya mindig olyan, hogy a mágnes mozgását akadályozni
igyekszik.
 Váltakozó feszültséget generátorral állítunk elő, amely az indukció elvén működik. Az elektromos
áram előállításához munkát kell végeznünk! A generátor forgórésze egy sokmenetű, vasmagos
elektromágnes, állórészében indukálódik a feszültség.

A váltakozó áram:
 A tekercsben ellentétes irányú áram jön létre a mágnesrúd közelítésekor, mint távolításakor. A mágnes
forgatásával váltakozó áramot tudunk létrehozni.
 Az olyan áramot melynek erőssége, és iránya is periodikusan változik, váltakozó áramnak
nevezzük. (periodikus latin szó, jelentése: szabályos, szakaszonként ismétlődő.)
 Az elektromos áramot előállító erőművekben alkalmazott generátorok forgórészét valamilyen külső
erővel forgatják meg. (pl. víz-, gőz-, vagy gázturbina).
 A lakásokban használt áram váltakozó áram, ahol a fogyasztókon az elektronok váltakozva haladnak
0,01 másodpercig az egyik, 0,01 másodpercig a másik irányba. Ez a váltakozás a magyarországi
hálózatban 50 – szer ismétlődik meg másodpercenként, a hálózati áram tehát 50 periódusú,
frekvenciája (f) 50 Hz (Hertz).
 A hálózati feszültség effektív értéke 230V (Ez az elektromos áram hőhatásán alapuló átlagérték!)

A transzformátor:

 A transzformátor indukció elvén működő, feszültség átalakítására szolgáló eszköz.

 Működésének elve: az elektromágneses indukció (nyugalmi indukció).
 A transzformátorral a feszültséget csökkenteni, vagy növelni tudjuk, miközben az áramerőség a
két tekercsen ellenkezőleg változik.
 A transzformátor részeinek elnevezése:
 primer tekercs: az a tekercs, amelyikbe a váltakozó áramot vezetjük;
  primer menetszám: a primer tekercs meneteinek a száma, jele: Np;
 primer feszültség: a primer tekercsre kapcsolt feszültség értéke, jele: Up (primer latin szó,
jelentése: első)
 szekunder tekercs: az a tekercs, amelyikben a feszültség indukálódik;
 szekunder menetszám: a szekunder tekercs meneteinek a száma, jele: Nsz;
 szekunder feszültség: a szekunder tekercsen mért feszültség értéke, jele: Usz (a szekund latin
szó, jelentése: második).
 Transzformátor egyenlet: ahány szorosa a szekunder tekercs menetszáma a primer tekercs
menetszámának, annyiszorosa a szekunder feszültség a primer feszültségnek.
𝑵𝒔𝒛 𝑼𝒔𝒛
=
𝑵𝒑 𝑼𝒑
 Energia viszonyok: Pp = Psz → a primer és szekunder tekercs teljesítménye ideális esetben
(veszteség < 3 %) mindkét oldalon mindig ugyanakkora lesz.
 Ha a Nsz > Np, akkor a feszültség „feltranszformálódik”.
 Ha a Nsz < Np, akkor a feszültség „letranszformálódik”.
 Egyenfeszültséget transzformálni nem lehet!