Fizikai alaptörvények

Félvezetők,
áramirányítók
Készítette:
Boros Ferenc
vasútszakmai oktató
•Egyes kémiai elemek (szilícium – Si, germánium –
Ge, szelén – Se, stb.) tiszta állapotban igen jó
szigetelők, de fémmel érintkezve átmeneti
ellenállásuk jelentősen lecsökken. E tulajdonságuk
alapján félvezetőként alkalmazhatók.
•A tiszta félvezető anyagokat tőlük eltérő külső
elektronrendszerű (eggyel több, vagy kevesebb
vegyérték-elektronnal rendelkező), kis mennyiségű
anyagokkal szennyezve olyan anyagokat nyerünk,
melyek csak az egyik irányú áramvezetésre
alkalmasak.
A félvezető anyagok szennyezése tehát kétféle
lehet:
•,,N''-típusú félvezető: olyan szennyező anyagot
tartalmaz, melynek atomjában a legkülső héjon
több elektron van, mely könnyen szabaddá
tehető, tehát az anyagban szabad negatív
töltések, elektronok lesznek.
•„P''-típusú félvezető: olyan szennyező anyagot
tartalmaz, amelynek atomjában a legkülső héjon
kevesebb elektron van. Itt tehát elektron-hiány
(„lyuk") keletkezik, az anyag pozitív, jellegű.
A félvezető eszköz tulajdonképpen az egymás mellé
elhelyezett P- és N-típusú réteg(ek) közötti
átmenet(ek).
Nem vezérelhető félvezető - a dióda
•Alapállapotban a ,,lyukak'' vonzzák az
elektronokat, melyek szabadon elmozdulva az
átmenet határán átlépnek és egy meghatározott
vastagságú ,,kiürített réteg" alakul ki.
•Ha a P-rétegre pozitív, míg az N-rétegre negatív
feszültséget kapcsolunk, akkor a feszültség
hatására az elektronok a pozitív pólus, míg a
„lyukak” a negatív töltés felé kezdenek áramlani.
•Az ilyen (nyitó) irányú feszültség hatására a
kiürített réteg elvékonyodik, az ellenállás
lecsökken és a kapcsoláson áram folyik.
Nem vezérelhető félvezető - a dióda
•Ha a P-rétegre negatív, az N-rétegre pedig pozitív
feszültséget kapcsolunk, akkor- a P-réteg lyukait a
negatív feszültség vonzza, az N-rétegre kapcsolt
pozitív feszültség pedig az elektronokat vonzza, a
kiürített réteg megvastagodik, az ellenállás
jelentősen megnő és a töltések nem tudnak
átjutni rajta. Ezt záró irányú feszültségnek
nevezzük.
•A PN-átmenet a félvezető dióda, mely a töltések
mozgását csak az egyik irányban teszi lehetővé. A
dióda tehát kétrétegű félvezető.
A dióda karakterisztikái
•Nyitóirányú karakterisztika: már kis nyitóirányú
feszültség esetén is az áram gyorsan emelkedik. A
karakterisztika egyik jellemző pontja az Uf nyitó
feszültség, amely 0,2-0,8 V. Párhuzamosan
kapcsolt diódák esetén a túlterhelés elkerülése
érdekében fontos a nyitófeszültségek azonossága,
ezért az így kapcsolt félvezetőket mérés alapján
összeválogatják.
A dióda karakterisztikái
•Záró irányú karakterisztika: záró irányú előfeszítés
esetén visszáram folyik, mely a nyitó irányúhoz
képest igen csekély (1-10 µA nagyságrendű -
szivárgó áram). Az általános célú diódákat csak a
megengedett maximális záró feszültségre (URmax)
szabad kapcsolni, mert további feszültségnövelés
hatására a záró irányú áram lavinaszerűen
növekedni kezd, mely a félvezető túlmelegedé-
séhez vezet és tönkreteszi a diódát (zárlatossá
válik, tehát mindkét irányban vezet). A maximális
záró feszültség értéke a típustól függően 10 V-
10 kV között lehet.
 Nem vezérelhető félvezető - a dióda
• A félvezetők számára a soros kapcsolás kedvezőtlen
igénybevételt jelent, mert a nyitás és a lezárás sohasem
ugyanabban a pillanatban történik. Az eltérő nyitási és
zárási időpillanatok miatt a később vezetni kezdő, illetve
korábban lezáró félvezetőkre jutó záró feszültség
meghaladhatja a megengedettet, mely a félvezető
tönkremeneteléhez vezet.
• Ennek megakadályozása érdekében egyrészt
karakterisztikáik alapján válogatják a félvezetőket,
másrészt ellenállásokból és kondenzátorokból „RC‚”
feszültségosztó láncot alkalmaznak, mely a diódákra jutó
feszültség egyenletes elosztását biztosítja.
 Nem vezérelhető félvezető - a dióda
•A mai korszerű félvezető-technika nagy záró
feszültségű és nyitóirányú áramú elemek
előállításával lehetővé tette, hogy ne kelljen
félvezetőket sorosan kapcsolni, ezért ez a
probléma csak a régebbi járműveknél jelentkezik
(431).
A diódák legfontosabb adatai:
Uf nyitófeszültség
Imax maximális nyitóirányú áram
Iv visszáram
URmax maximális zárófeszültség
Különleges dióda - Zener-dióda
•A diódák különleges változata. Viszonylag kis
letörési feszültség mellett a záró irányú áram
rohamosan növekszik. A dióda típusok
különböző letörési feszültséggel rendelkeznek.
•A Zener-diódákat általában feszültség-
stabilizálásra (állandó értékű feszültség
előállítására) használják.
 Vezérelhető félvezetők – tirisztor
A tirisztor négyrétegű, három PN-átmenetet
tartalmazó,vezérelhető félvezető. Az anódon és a
katódon kívül vezérlő elektródja is van („G'' -
Gate:kapu).
 Vezérelhető félvezetők – tirisztor
•Ha a tirisztor negatív záró feszültséget kap igen kis
értékű visszáram folyik rajta (µA nagyságrendű).
•Ha pozitív feszültség kerül az anódra, akkor zárt
állapotból a G vezérlő elektródra adott pozitív
feszültséggel vezető állapotba vezérelhető. A
vezérlő áram néhány 100 mA nagyságrendű. A
nyitás a vezérlőáram meghatározott értékénél
következik be.
 Vezérelhető félvezetők – tirisztor
•A tirisztor nemcsak a vezérlő elektródára adott
pozitív áram impulzussal gyújtható be, hanem
bekapcsol akkor is, ha a nyitóirányú feszültség
túllépi a tirisztorra jellemző billenő feszültség
értékét, vagy ha a pozitív feszültség igen
meredeken növekszik. Ez a bekapcsolás azonban a
félvezető meghibásodásához vezet, amelyet meg
kell akadályozni.
 Vezérelhető félvezetők – tirisztor
• A tirisztor kikapcsolásának feltétele, hogy az áram
meghatározott ideig a tartóáram alá csökkenjen. Ez az
időtartam jelentősen csökken, ha a tirisztor anódjára a
kikapcsolási folyamat közben negatív feszültséget adunk.
A tirisztor kikapcsolása eredményes- azaz a pozitív anód
feszültség visszatérésekor nem kapcsol be ismét
vezérlőjel nélkül, ha az áram nulla átmenete és a
visszatérő feszültség megjelenése között eltelt ”kíméleti
idő” nagyobb, mint a tirisztorra jellemző 10-200 µs-os
”szabaddá-válási idő''. Ha tehát áramköri sajátosság
folytán a tirisztor árama nem csökken a tartóáramnál
kisebb értékre, úgy külön oltóáramkörre van szükség.
GTO – vezérlő elektódján át kikapcsolható
tirisztor
• Négyrétegű, PNPN szerkezetű és a közönséges
tirisztorhoz hasonló felépítésű. A tirisztor szerkezetének
megfelelő kialakítása teszi lehetővé, hogy a kikapcsolás a
vezérlő elektródon keresztül is bekövetkezzen. A
kikapcsolás feltételeinek figyelembevételével a vezérlő
elektródot a katódfelületen úgy kell kialakítani
(célszerűen körkörös lemezek formájában), hogy az az
egész keresztmetszetben hatásos legyen.
• A kikapcsoláshoz szükséges vezérlőáram ellentétes
irányú az anódáramhoz képest és nagyságrendileg
hasonló értékű, míg időtartama a szabaddá válási idővel
azonos nagyságú.
GTO – vezérlő elektródján át kikapcsolható
tirisztor
•Nagy vezetési feszültségesés (tehát nagyobb
veszteség), nagy tartóáram jellemzi és a
gyújtóáramuk is nagyobb , mint a közönséges
tirisztoroké, ehhez járul még az igen nagy
kikapcsolási áramimpulzus.
•Előnye viszont, hogy nincs szükség az
egyenáramú körben bonyolult oltókörre.
 Triac
A tirisztor csak pozitív feszültség esetén gyújtható be, a
triac mindkét irányban. A triac begyújtása pozitív és
negatív feszültség esetén is pozitív vezérlőimpulzussal
lehetséges. Kisebb teljesítményű váltakozó áramú
szaggatókban alkalmazzák ellenpárhuzamosan kapcsolt
tirisztorok helyett, mert így az áramkör jelentősen
leegyszerűsödik.
 A tranzisztor - bipoláris tranzisztor
•Erősítő és kapcsoló elem.
•Felépítése NPN vagy PNP lehet a három váltakozó
vezetésű félvezető rétegsorrendje szerint.
•A tranzisztorok rétegeihez csatlakozó fémes
kivezetések a következők: kollektor (C), emitter
(E) és a középső pedig a bázis (B).
•A bázis és az emitter közé kapcsolt nyitóirányú
feszültséget változtatva a kollektor árama (Ic) is
megváltozik
 A tranzisztor - bipoláris tranzisztor
•Mivel az emitter oldali átmeneten a nyitóirányú
áram létrehozásához viszonylag kis (1 V-nál
kisebb) feszültség elegendő ezért kis
teljesítménnyel befolyásolható a sokszorta
nagyobb feszültségű kollektor oldali, az emitter
árammal közel azonos kollektor áram.
•A báziselektródon át csak az emitter és a
kollektoráram kis különbsége folyik.
•A tranzisztor az erősítő áramkörök eleme.
A tranzisztor - bipoláris tranzisztor
• A tranzisztort elektronikus (érintkező nélküli)
kapcsolóként is alkalmazzák. Ha a bázis-emitter
határrétegen elegendő nagy nyitófeszültség van, akkor a
tranzisztoron nagy áram alakul ki. Ha mindkét rétegre
záró feszültség kapcsolódik, akkor a tranzisztor
zártkapcsolóként viselkedik. A kapcsoló-üzemmód
sajátossága, hogy a lezárt állapotban levő tranzisztor
kollektor-maradékáramát a lehető legkisebb mértékűre
keli csökkenteni, mely a bázisra kapcsolt záró irányú
feszültséggel lehetséges.
• Maximális áramuk 300-400 A, a működési frekvencia max
4-5 kHz.
A térvezérlésű tranzisztor (FET)
•A bipoláris tranzisztor kollektoráramát egy
nyitóirányú PN átmenet fesztültségével és
áramával, tehát viszonylag nagy teljesítménnyel
lehet vezérelni, míg a térvezérlésű tranzisztorok
csatornaáramát vezérlő feszültséggel rendkívül
kis teljesítményfelvétel árán lehet vezérelni.
•Az oxidált szilíciumlemez felületi jelenségeit
felhasználva alakították ki a MOSFET-et
(fémoxidos félezetős térvezérlésű tranzisztor).
Ezek a félvezetők max. 50 kHz frekvenciáig kis
teljesítmények szabályozására alkalmasak (lehet
az áram nagy, de a feszültség kicsi és fordítva).
IGBT szigetelt elektródú bipoláris tranzisztor
A bipoláris tranzisztor és a MOSFET
kombinációjaként kialakult korszerű elem. 20 kHz
frekvenciáig viszonylag nagy teljesítmények
kapcsolására alkalmas kis vezérlőteljesítmény
mellett.
Az áramirányítók legfontosabb fajtái
Egyenirányítók:
a váltakozó feszültséget egyenfeszültséggé alakítják
át.
•Nem vezérelhető (diódás) egyenirányítók: a
kimeneten megjelenő egyenfeszültség nagysága
csak a bemeneti váltakozó feszültség nagyságától
függ.
•Vezérelhető egyenirányítók: a kimeneten
megjelenő egyenfeszültség középértéke nullától a
maximális értékig folyamatosan és elenyésző
veszteséggel szabályozható, változtatható.
Az áramirányítók legfontosabb fajtái
Váltóirányítók (inverterek):
az egyenfeszültséget váltakozó feszültséggé
alakítják át
•Hálózati kommutációjú inverterek: az átalakító
meglévő váltakozó áramú hálózathoz kapcsolódik,
tehát működési frekvenciáját a hálózat szabja
meg, mely nélkül nem is működik.
•Szabadonfutó inverterek: átalakító nem
csatlakozik meglévő váltakozó áramú hálózathoz,
ezért tetszőleges frekvencián működhet.
Az áramirányítók legfontosabb fajtái
Váltakozó áramú szaggatók:
A váltakozó feszültség nagyságának folyamatos
változtatása mozgó alkatrészek, érintkezők
felhasználása nélkül, vezérelhető félvezető
elemekkel.
Az áramirányítók legfontosabb fajtái
Egyenáramú áramú szaggatók (chopperek):
közel állandó feszültségű egyenáramú áram-
forrásból változó nagyságú egyenfeszültséget
igénylő berendezések, gépek táplálására.
Az egyenáram adott frekvenciájú, illetve
időtartamú be- és kikapcsolásával az időegység
alatt a terhelésre jutó egyenáram középértéke
folyamatosan változtatható, szabályozható.
Egyenirányító kapcsolások
Az egyenirányító kapcsolások jellemzésére,
csoportosítására a következő fő adatok szolgálnak:
•Ütemszám: az egyenirányított teljes
félperiódusoksok száma;
•Útszám: a transzformátorágban folyó áramok
irányának (irányainak) száma;
•Ud: kimenő egyenfeszültség;
•A kimeneti közepes- és csúcsáram értéke;
•Az egyenfeszültség váltakozó összetevője.
1 fázisú, 1 utas, 1 ütemű egyenirányító-
kapcsolás
• A transzformátor szekunder tekercsén megjelenő
váltakozó feszültséget a dióda egyenirányítja. A dióda
csak abban az esetben nyit, ha anódján pozitív
feszültség van a katódhoz képest, ellenkező esetben
lezár. A dióda tehát csak minden pozitív félhullám
esetén vezet.
• A kapcsolást a gyakorlatban igen ritkán alkalmazzák. A
transzformátor számára igen kellemetlen
üzemállapotot jelent, mivel csak az egyik
félperiódusban folyik rajta áram.
1 fázisú, 1 utas, 1 ütemű egyenirányító-
kapcsolás
 1 fázisú, 2 utas, 2 ütemű egyenirányító
kapcsolás, egyfázisú hídkapcsolás, Graetz
kapcsolású egyenirányító híd
• Pozitív félperiódus esetén a D1-D3 diódaágon folyik
áram, a negatívban a D2-D4 diódapár nyit. Az
egyenirányító tehát hasznosítja a váltakozó feszültség
mindkét félhullámát.
 Háromfázisú, vezéreletlen (diódás)
hídkapcsolású egyenirányító
• A háromfázisú hídkapcsolásban a fogyasztót két sorosan
kapcsolt diódáival mindig a vonalfeszültség táplálja, a
kapcsolás a három vonalfeszültség mindegyikének
mindkét félhullámát hasznosítja.
• A háromfázisú hídkapcsolásnál az egyenirányított
feszültség lüktetése - tehát annak váltakozó összetevője -
igen kicsi, az egyfázisú egyenirányító kimenő
egyenfeszültségének hullámossága 48 %, míg a
háromfázisúé csak 4,2 %. Induktív terhelés esetén ez az
érték tovább csökken. Ezért a háromfázisú hídkapcsolású
egyenirányító után - kellően induktív fogyasztó mellett –
gyakorlatilag nincs szükség külön simításra.
 Aszimmetrikus, féligvezérelt, egyfázisú,
hídkapcsolású tirisztoros egyenirányító
• Annyiban különbözik a Graetz-hídtól, hogy az egyik
ágában a diódák helyett tirisztorok vannak.
• Vezérlés: az α gyújtáskésleltetési szög beállításával,
illetve változtatásával a kimeneti egyenfeszültség és
áram folyamatosan szabályozható, az egyenirányító-híd
alkalmazható pl. egyenáramú motor fordulatszám-
szabályozására is.
 Aszimmetrikus, féligvezérelt, egyfázisú,
hídkapcsolású tirisztoros egyenirányító
• Az egyenirányító az általa táplált motor indítása idején,
amikor a gyújtáskésleltetési szög még nagy, rendkívül
nagy meddő áramot vesz fel a hálózatból.
• A meddőáramok csökkentése érdekében a gyakorlatban
a nagyobb teljesítményeknél két féligvezérelt
aszimmetrikus hidat kapcsolnak sorosan és ezeket követő
vezérléssel működtetik (közvetlenül az első híd teljes
kivezérlése előtt kezdik a második hidat nyitni, így a
teljesítmény két félre oszlik és a hálózatot kisebb meddő
áramok terhelik, méghozzá rövidebb ideig, valamint
részteljesítmények esetén is kisebb a berendezés
meddőáram igénye). A kapcsolás másik nagy hátránya
tehát még az így is magas meddőáram-felhasználás.
 Teljesen vezérelt egyfázisú egyenirányító-híd
• Ha a féligvezérelt egyenirányító-híd két diódáját
tirisztorokkal helyettesítjük, akkor az egyenirányító
teljesen vezérelhetővé tehető. A kapcsolás előnyös lehet
finomabb szabályozhatósága szempontjából.
 Teljesen vezérelt egyfázisú egyenirányító-híd
•Az áramirányító meghatározott gyújtáskésleltetési
szög felett váltóirányítóként - hálózati
kommutációjú inverterként működik, melynek
során, az egyenáramú oldalon termelt
feszültséget - a félvezetők által meghatározott,
változatlan áramirány mellett - a meglévő
váltakozó áramú hálózatba váltakozó feszültséggé
alakítva vissza tudja juttatni, alkalmas tehát a
yisszatápláló villamos fékezésre.
•Ilyenkor azonban - szintén nagy felharmonikus-
tartalom mellett - rendkívül rossz teljesítmény-
tényezővel dolgozik.
Középkivezetésű - takarék-kapcsolású - teljesen
vezérelt, egyfázisú egyenirányító híd
A meddő teljesítmény csökkentése érdekében takarék-
kapcsolású - teljesen vezérelt egyenirányító hidat
alkalmaznak. Az áramirányító működése olyan, mintha két
teljesen vezérelt hidat sorosan kapcsolnánk. Ezzel a
transzformátor közép-megcsapolásos módszerrel a
sorosan kapcsolt hidakhoz képest még három tirisztor is
megtakarítható.
Az egyenirányítók néhány kiegészítő eleme
Simító-fojtótekercs
A diódás egyenirányítók kimeneti feszültsége és
árama lüktető egyenfeszültség, ill. -áram. A
tirisztoros egyenirányítók egyenáramának és
feszültségének lüktetése még nagyobb mérvű
főként a nagy gyújtáskésleltetésű szögek
tartományában. Az ilyen lüktető egyenfeszültség
közvetlenül nem alkalmas sem motorok, sem pedig
egyéb áramirányítók táplálására, ezért azt simítani
kell.
Az egyenirányítók néhány kiegészítő eleme
Simító-fojtótekercs
A nagy induktivitású fojtótekercsek képesek arra,
hogy a lüktető egyenfeszültség hullámvölgyeiben a
rajtuk átfolyó áram által keltett mágneses terükben
tárolt energiát leadjak és így a hullámvölgyeket
kitöltsék és a lüktető egyenáramot a villamos
gépek, készülékek és egyéb áramirányítók számára
már elviselhető mennyiségű váltakozó áramú
összetevőt tartalmazó hullámos egyenárammá
alakítják. A diódás hidakhoz kisebb, a tirisztoros
egyenirányítókhoz nagyobb induktivitású
fojtótekercseket használnak.
Az egyenirányítók néhány kiegészítő eleme
Leválasztó fojtótekercsek
• A tirisztoros áramirányítók által termelt felharmonikusok
és egyéb zavaráramok és zavarfeszültségek átjutnak a
másik áramirányító tirisztoraihoz is és ott szándékolatlan
gyújtást okozhatnának, ezért a tirisztoros
áramirányítókat a váltakozó áramú oldalon célszerű
egymástól elválasztani. A fojtótekercsek alkalmasak arra,
hogy ezeket az áramtüskéket letompítsák és ne engedjék
ki a hálózatba.
• A leválasztó fojtótekercsek közvetlenül a tirisztoros
egyenirányítók elé, a váltakozó áramú oldalra helyezik el
az áramirányítóval sorosan kapcsolva.
Az egyenirányítók néhány kiegészítő eleme
Kommunikációs fojtótekercsek
Ha egy áramirányító ágat a nagy áramok miatt
párhuzamos ágakból kell kialakítani, akkor számolni kell
azzal, hogy kommutációkor a félvezetők vezetésbe
billenése sohasem egyszerre, ugyanabban az idő-
pillanatban történik. Ha a párhuzamos ágak közül az
egyikben előbb indul meg az áram akkor erre az áramágra
jut a nagyobb terhelőáram, mely rohamosan növekszik és
az itt lévő félvezetőket túlterhelheti.
Ennek megelőzésére mindegyik áramágba a félvezetőkkel
sorosan kommutációs fojtótekercseket építenek be, mely
induktivitása folytán késlelteti az áram növekedését.
 Váltakozó áramú szaggatók
A feszültség-stabilizátor (egy teljesen vezérelt váltakozó
áramú szaggató):
kettő darab, ellenpárhuzamos kapcsolású tirisztorból áll,
melyek a kimeneti váltakozó feszültség középértékét a
gyújtáskésleltetési szög változtatásával szabályozzák. A
feszültség-stabilizátor a segédüzemi egyenirányító része.
 Egyenáramú szaggatók
Az egyenáramú szaggatókat fő- és segédüzemi erőátviteli
célokra elsősorban korszerű egyenáramú és több
áramrendszerű (egyen- és váltakozó feszültségű hálózaton
egyaránt közlekedtethető) villamos vontatójárművekben
alkalmazzák.
A több áramrendszerű járművek is alapvetően az
egyenáramú táplálásra vannak megszerkesztve (3 kV, vagy
1,5 kV) és kiegészülnek még egy nagyfeszültségű (25 kV,
50 Hz, vagy 15 kV, 16 2/3 Hz), állandó áttételű
főtranszformátorral és a hozzá kapcsolódó diódás
egyenirányítóval, mely az egyenáramú rendszer névleges
tápfeszültségét állítja elő.
 Egyenáramú szaggatók
A szaggatók közvetlenül táplálják az egyenáramú vontató-
motorokat, illetve segédüzemi gépeket. Működésük
lényege, hogy a félvezetőket a szabályozás adott
alapfrekvenciával bekapcsolja, majd kioltja. A bekapcsolt
és kikapcsolt állapotok időtartama a kimeneti
egyenfeszültség középértékét - időbeli átlagát -
meghatározza, a kimeneti egyenáram és feszültség a
nulla és a maximális érték között folyamatosan és
gyakorlatilag veszteségmentesen változtatható.
Korszerű áramirányítók és áramirányítós
hajtások a vontatójárművekben
• Újabb fejlesztésű villamos (és dízel-villamos) vontató-
járművekbe GTO-k, vagy IGBT-k (korszerű, nagyteljesít-
ményű félvezetők) felhasználásával olyan fő- és
segédüzemi áramirányítókat fejlesztettek ki, amelyek
lehetővé teszik a közel egységnyi teljesítménytényezőjű
és felharmonikusokban rendkívül szegény (tehát közel
szinuszos) áramfelvételt a jármű minden üzem-
állapotában, beleértve a visszatápláló villamos fékezést
is. Hasonló paraméterű áramokat képesek a háromfázisú
aszinkron vontató- és segédüzemi motorokat tápláló
áramirányítók (inverterek) is előállítani. Így a motorok
finoman, rángató, lüktető nyomatékok nélkül indíthatók.
 Korszerű áramirányítók és áramirányítós
hajtások a vontatójárművekben
•Az ismertetett áramirányítók segítségével
egységes elven működő és közel egységes
kialakítású, különféle áramrendszerű villamos,
valamint dízel-villamos erőátvitelű mozdonyok
építhetők.
•A korszerű egyenáramú vontatójárműveknél
értelemszerűen elmarad az egyenáramú közbenső
kört előállító hálózati áramirányító, az aszinkron
vontatómotort ellátó motor-áramirányító
bemenetét közvetlenül a felsővezeték feszültsége
táplálja.
 Korszerű áramirányítók és áramirányítós
hajtások a vontatójárművekben
•A visszatápláló fékezés a váltakozó áramú
hálózaton korlátlanul alkalmazható, mert a
hálózat mindig felvevőképes.
•Korszerű dízel-villamos erőátvitelű mozdonyokban
az egyenáramú közbenső kört a dízelmotor által
hajtott háromfázisú szinkrongenerátorról vett és
háromfázisú diódás híddal egyenirányított
feszültség táplálja.