Graetz kapcsolás (híd kapcsolás)

Ebben a kapcsolásban nincs szükség arra, hogy a transzformátornak két

szekunder kivezetése legyen. A szekunder tekercs a híd egyik átlójára, míg a
fogyasztó a híd másik átlójára van kötve. Fontos a diódák helyes irányítottsága.

A váltakozó feszültség pozitív

félperiódusában a D1 és a D3 dióda
nyitófeszültséget kap és a
diódákon I1 áram folyik. A negatív
félperiódusban a D2 és a D4 diódák vezetnek és I2
áram folyik rajtuk. Az Rt ellenálláson a két áram
eredője, Iki folyik. A kimeneti feszültség
átlagértéke valamivel kisebb mint az előző
kétutas kapcsolás esetén, mivel ebben az esetben
félperiódusonként két diódán jön létre
feszültségesés. Ezt a kis különbséget
elhanyagolva a két kapcsolás összefüggései és
jelalakja megegyezik. Ez az egyenirányító is
pulzáló feszültséget ad, ami nem a legjobb a
fogyasztóknak. Egy kondenzátor szűrővel itt is
segítünk a dolgon.
Ezt a kondenzátort
pufferkondenzátornak is
nevezik. A pufferkondenzátor
kapacitásával arányosan nő a
búgófeszültség elnyomása is, emiatt
inkább nagy kapacitású
kondenzátorokat használnak
(4200mF-100000mF). Ezek tipikusan
elektrolit kondenzátorok. Ezek
polaritásfüggőek (ezt a tokozáson a
gyártók fel is tüntetik) és alacsony
feszültségűek (ált. 100V-alatt, az

1
igazán nagy kapacitások esetén 10 V alatt). Alkalmazásánál a megengedett
feszültségre és a polaritásra kell figyelni. Az elektrolit kondenzátorok a működés
alatt soha nem kerülhetnek fordított bekötésű állapotba, még rövid időre sem, mert
felrobbanhatnak!
A pufferkondenzátorok fedőlapjának fém borítása több helyen bemetszett,
hogy robbanáskor a forró elektrolit, fém- és műanyagdarabok felfelé szálljanak.
Ezért nem tanácsos egy rossznak vélt kapcsolást teljesen felülről, közelről
nézegetni.
Az egyenirányító diódáit úgy kell megválasztani, hogy inverz polarizáció
esetén ne kerüljön átütő üzemmódba.

Az egyenirányított áram effektív és középértéke

u(t )  U m sin(t )

A csúcsérték adott időközben (periodikus jelnél egy perióduson belül) a

váltakozó mennyiség a 0 V-os szinthez képest mérhető legnagyobb vagy legkisebb
értéke. Jele: Um

Az elektrolitikus (vagy egyszerű) középérték a jel egy periódusra

számított átlagértéke. Egy áram-jel elektrolitikus középértéke azt az egyenáramot
jelenti, amely a váltakozó árammal azonos mennyiségű töltést hordoz.
T
1
U e   u (t ) dt
T0

Az abszolút középérték a jel abszolút (kétutasan egyenirányított) értékének egy

periódusra vett átlagértéke.
T
1
T 0
U ak  u (t ) dt

Az effektív érték a jel négyzetének egy periódusra számított átlagának

négyzetgyöke. Az effektív érték a villamos áram (feszültség) hőtermelő hatását
jellemzi: az az egyenáram (feszültség), amely a váltakozó jellel azonos hőt termel.
T
1 2
T 0
U eff  u (t ) dt

2
 Kétoldalas egyenirányítátás

Um
U eff 
2
Im
I eff 
2
2U m
U sr 

2I m
I sr 
2

 sin(t )dt   U m cos   cos 0   U m  1  1 
1 1 1 2U m

U SR  U
  
m
0

Egyoldalas egyeniránytás

A P` az a
teljesímény ami egy
ellenálláson fejlődik
egy félperiódus alatt.
A P az a
teljesítmény ami egy
ellenálláson fejlődik
egy teljes periódus
alatt.
P
P`
2
`
I eff : a félperiódusú áram effektív értéke; I eff : az egészperiódusú áram effektív
értéke.
P ` R  I `2  R  I eff
`2
, P  R  I  R  I eff
2
 R  I eff
`2

1 2
RI eff  I `2 
1 2
I eff
2 2

1  Im 
2 Im Um
I `2
   
I m2

`
I eff  , ugyanígy: U `
eff 
22 2 2
eff
2 2 

Um Im
U  I 
Hasonlóan: sr
 és sr

3
Feladat: Adott egy egyoldalas egyenirányító, amelynek a transformátora a
szekunder oldalon 20V feszültséget mérünk. Rajzold le ezt az egyenirányítót és
számítsd ki a fogyasztón mérhető feszültség közép és effektív értékét.

A lüktető egyenfeszültség amplitúdója: U1m  U1  2  20V  1.41  28.2V

1 U 1m 28.2V
U Peff   U 1m  14.1V U Psr    8.98V
2  