Dr.

Glöckner György: Digitális technika, digitális elektronika

1

ELEMI SORRENDI HÁLÓZATOK (flip-flopok)

A továbbiakban egyszerű sorrendi hálózatokat fogunk megismerni. Ezeknek jellemzői (és emiatt
nevezzük őket elemi sorrendi hálózatoknak), hogy
 csak egy kimeneti (Z) változó van
 csak egy állapotváltozó (Y) van
 a kimeneti változó azonos az állapotváltozóval (Y=Z) , vagyis az ú.n. Moore modell szerint
működnek.

1. S-R flip-flop
Az S-R flip flop (S-R tároló) jelképi jelölését és állapottábláját az 1.a. és 1.b. ábra mutatja.
Az S bemenet elnevezése az angol Set szó (beállít), míg az R bemeneté a Reset (visszaállít) szó
első betűjéből származik. Az állapottábla 4 oszlopból (4 lehetséges bemeneti kombinációból:
X1 - X4) és két sorból (2 előző állapot y=0 és y=1 esete) áll. Az állapottábla ciklikus kódolással
került peremezésre, ez segít majd a későbbiekben az összefüggések felállításához.
A táblázatból (állapottáblából) jól nyomon követhető a működés:
 S=1 R=0 esetén beírás történik, vagyis az új állapot (és így a kimeneti érték is) 1 lesz
 S=0 R=1 esetén visszaállítás (törlés) történik, vagyis az új állapot (és így a kimeneti érték is)
0 lesz.
 S=0 R=0 esetén nem történik változás az új állapot (és így az új kimeneti érték is) változatlan
marad (Y=y=Z)
 Az S=1 R=1 kombináció nem értelmezhető, mert ilyenkor a definíció szerint egyszerre
szeretnénk beírni és visszaállítani a flip-flopot. Így az állapottáblába se 1-es se 0 nem kerül,
hanem nem definiált állapot, melyet vízszintes vonallal jelölünk.
A működés állapotgráfos megvalósítását az 1.d. ábra mutatja

S SR (x1) (x2) (x3) (x4)

Y=Z
S-R flip-flop x
00 01 11 10
R y
(y1) 0 0 0 - 1
1.a. ábra
(y2) 1 1 0 - 1

1.b. ábra

S
00, 10 / 1
00, 01 / 0
0 0 - 1
10 / 1
0 1 y 1 0 - 1
01 / 0
R
1.d. ábra
f(S, R, y) = Y = S + R ⋅ y
1.c. ábra
 Dr. Glöckner György: Digitális technika, digitális elektronika
2

Felfoghatjuk úgy az állapottáblát, mint egy Karnaugh-táblát, melybe írt értékek a kimenetet adják
(mint definiáltuk) ez egyben az új állapotváltozóval egyezik. Az, hogy a peremezésben az előző
állapot is szerepel azt fogja jelenteni, hogy visszacsatolás is lesz az áramkörben (2.a. ábra). Ezt
vártuk: ez valósítja meg az információ tárolását. Így tekintsük az állapottábla alapján a
peremezéssel kiegészített 1.c. ábrát. A két (egy négyes és egy kettes) hurokkal tudjuk lefedni az
egyeseket. A lefedésbe felhasználhatjuk (fel is használtuk - bevontuk) a nem definiált tartalmú
cellákat is. Az összefüggés f(S, R, y) = Y = S + R ⋅ y , melynek megvalósítását a 2.b. ábra mutatja

S S
R Y=Z R Y=Z
f(S, R, y)
y y

2.a. ábra 2.b. ábra

Tehát az S-R flip-flopot elemi kombinációs hálózat visszacsatolásával valósítottuk meg.

A gyakorlatban sokszor előforduló igény a flip-flop negáltjának használata. A 3.a. ábra a 2.b.
ábrával azonos funkciójú, melyet rövid azonos átalakítás után nyerhetünk:
f(S,R, y) = Y = S + R ⋅ y = S + R ⋅ y = S ⋅ R ⋅ y
Ha nem vonjuk be az egyszerűsítésbe az 1.c. ábrán a nem definiált értékű cellákat, úgy
f(S,R, y) = Y = R ⋅ S + R ⋅ y összefüggést
kapunk, mely átalakítva:
f(S,R, y) = Y = R ⋅ S + R ⋅ y = R ⋅ (S + y) = R ⋅ (S + y) = R + (S + y)

Ez pedig lehetővé teszi a 3.b. ábra szerinti megvalósítást

S S
Y Y

Y
R R Y

3.a. ábra 3.b. ábra

2. J-K flip-flop
Az S-R flip-flop állapottáblájának nem definiált értékű celláit előidéző bementi kombináció az
SR=11 volt. Ehhez a kombinációhoz is lehet definiálni új állapotokat, és ezt teszi a J-K flip-flop.
A J bemenet az S bemenetnek, a K pedig az R-nek felel meg (4.a. ábra), de az inkriminált esetre
(SR=11) úgy határozzuk meg az új állapotot, hogy ilyenkor legyen az az előző állapot negáltja
(átváltás, billenés)! Az eszerint kitöltött állapottáblát a 4.b. ábra, az ebből kapott a Karnaugh-táblát
az 5.a. mutatja. Az Y-ra kapott összefüggés YJK = J ⋅ K + K ⋅ y + J ⋅ y .
 Dr. Glöckner György: Digitális technika, digitális elektronika
3
Az 5.b. ábrán pedig a J_K flip-flop állapotgráfja látható.
J
YJK = Z JK (x1) (x2) (x3) (x4)
K JK flip-flop x
00 01 11 10
y
(y1) 0 0 0 1 1
(y2) 1 1 0 0 1
4.a. ábra 4.b. ábra

J 00, 10 / 1
00, 01 / 0
0 0 1 1 10, 11 / 1
0 1
y 1 0 0 1 01 / 11 0

K YJK = J ⋅ K + K ⋅ y + J ⋅ y

5.a. ábra 5.b. ábra

3. D flip-flop
A D flip-flop egy egy-bemenetű tárolóelem (6.a. ábra). Állapottábláját a 6.b. ábra mutatja, a 6.c.
ábrán pedig az állapotgráfos megjelenítése látható.
1/1
0/0
D (x1) (x2) YD = D 1/1
x 0 1
0 1 0/0
y
1 6.c. ábra
(y ) 0 0 1
D YD = Z = D
(y2) 1 0 1 D flip-flop

6.b. ábra 6.a. ábra

A D flip-flopnál az elérni kívánt állapottal egyező értéket kell a bementre kapcsolni.

4. T flip-flop
Egy másik, gyakran használt tárolóelem a T flip-flop (7.a. ábra). Állapottábláját a 7.b.,
állapotgráfját a 7.c. ábra mutatja
T YT = Z
T flip-flop
7.a. ábra
 Dr. Glöckner György: Digitális technika, digitális elektronika
4

A T flip-flopnál ha nem kívánunk az állapotban változást elérni, úgy 0, ha változást kívánunk, úgy 1
értékű bemenetet kell használnunk.

T (x1) (x2) 0/1

x 0/0
0 1
y 1/1
1
(y ) 0 0 1 0 1
1/0
(y2) 1 1 0

YT = T ⋅ y + T ⋅ y = T ⊕ y
7.b. ábra 7.c. ábra

SZINKRONIZÁLÁS, ÓRAJEL, SZINKRON FLIP-FLOPOK

Az eddig bemutatott elemi sorrendi hálózatok aszinkron módon működtek. tekintsük most a 8. ábrát
C S S'
S S' 0 0 0
0 1 0
Y=Z 1 0 0
C C f(S, R, y)
1 1 1
R R'
8.a. ábra 8.b. ábra

A két bemenetet egy közös kapujellel "kapuzzuk", engedélyeztetjük. Az S bemenetre vonatkozóan

ezt a kapuzást a 8.b. ábra táblázata részletezi. Látható, hogy az ÉS kapu engedélyező funkciója
működik: C=0 esetén az ÉS kapu másik bemenetétől függetlenül 0 lesz a kimenet (S'), míg C=1
esetén a másik bemenet (S) "kijut" változtatás nélkül a kimenetre. Így a C vezérlő bemenettel
engedélyezni, tiltani tudjuk az érintett másik bemenetet (S ill. R). Ezen engedélyezés
tulajdonképpen szinkronizációt is jelenthet, hiszen csak e jel 1 szintjénél történhet bármi, ehhez kell
igazítani a változtatásokat. E szinkronizálást lehetővé tevő jelet órajelnek nevezzük. Az órajel
nélkül pedig hatást ki nem fejtő bemeneteket szinkron adat bemeneteknek.
A gyakorlatban ezen órajel általában egy impulzus (0⇒1⇒0 vagy 1⇒0⇒1) vagy pedig egy
aktív (le- vagy felfutó) él (9.a. ábra). Aktívnak azért nevezzük a jel adott szakaszát (le- vagy
felfutását), mert a változás csak az órajel ezen időpillanatában történhet. Ez azt jelenti, hogy például
egy, az órajel felfutó élére érzékeny flip-flopnál az órajel ezen állapotában "rögzülnek" a
bemenőjelek értékei, és ennek és az előírt működésnek megfelelően történhet változás.
J
YJK = Z
K
JK flip-flop
Cp

9.a. ábra 9.b. ábra

 Dr. Glöckner György: Digitális technika, digitális elektronika
5

Az említett módok bármelyikével megvalósított flip-flopot szinkron flip-flopnak nevezzük. A

jelképi ábrázolásnál mindössze annyi változás történik, hogy egy bemenettel ( C p - clock
pulse=óraimpulzus) több jelenik meg (ld. pl. a JK flip-flopra a 9.b. ábrán.
A 10. ábrán példát láthatunk egy szinkron (J-K) flip-flop működésére. Az órajelnél ( C p ) a
függőlegesen berajzolt felfelé mutató nyíl jelzi az aktív élet.

Cp

Y
ab c d e f
1 2 3 4 5 6 7 8 9
10. ábra
A 10. ábra történései a következők:
1. J=1, K=0: beírás 6. J=1, K=0: beírás
2. J=1, K=1: átváltás (billenés) 7. J=1, K=1: átváltás (billenés)
3. J=1, K=1: átváltás (billenés) 8. J=0, K=0: törlés (így nincs
4. J=0, K=1: törlés változás)
5. J=0, K=0: nincs változás
9. J=0, K=0: nincs változás
Hangsúlyozzuk, hogy a (normál) szinkron adatbemenetek csak akkor válthatnak ki kimeneti
(állapot) változást, ha az órajel aktív élekor még fennáll értékük és a működés állapottábla szerinti
módja változást diktál. Tehát hiába van a bemeneteken olyan kombináció, mely aszinkron esetben
változást hozna, ha nincs órajel, nincs változás sem (a, b, c, d, e, f). Emellett nincs akkor sem
változás, ha a bemeneti kombináció ezt diktálja (J=K=0).

SZINKRON TÁROLÓK ASZINKRON BEMENETEI

Gyakran előforduló megoldás szinkron flip-flopoknál, hogy a megismert szinkron adatbemenetek
mellett az órajeltől függetlenül, mindenkor hatásos bemeneteket is kialakítanak, ezeket aszinkron
bemeneteknek nevezzük. Ilyen tipikus bemenetek az aszinkron törlő (Clear=törlés) és beállító
(Preset= előre beállít) bemenetek. Tehát például egy aszinkron bemenetekkel ellátott szinkron JK
flip-flopnál a bemenetek:
J, K: szinkron adatbemenetek,
Cp : órajel (szinkronizáló) bemenet,
Pr, Cr: aszinkron beállító és törlő bemenetek.
 Dr. Glöckner György: Digitális technika, digitális elektronika
6

A bemenetek lehetnek ponált (normál) vagy negált bemenetek. Előbbi esetben hatásukat a jel 1
értékénél, míg negált esetben a jel 0 értékénél fejtik ki. Utóbbi esetben általában a jel
megnevezésénél felülvonással (pl. Cr )jelzik ezt a tulajdonságot.
 7
ÖSSZETETTEBB SORRENDI HÁLÓZATOK
a) Számlálók
Az összetettebb sorrendi hálózatok leggyakrabban használt eleme: a számlálók. A
számlálók az órajel bemenetre vezetett jelet számlálják és kimeneteiken (általában kódolt
formában) a számlált értéket mutatják. A 11. ábra például egy 4 kimenetű: 4-bites
számlálót mutat.
A
Cp B
4-bites
felfelé C
számláló
D

11. ábra
A számlálókat többféle szempontból csoportosíthatjuk. Lehetnek:
• Szinkron vagy aszinkron,
• Bináris vagy BCD
• Felfelé és lefelé számlálók
• Le és felfutó élre számlálók,
• Beállítható és törölhető számlálók
Az, hogy bináris vagy BCD egy számláló, azt jelenti, hogy minden lehetséges bináris
kombináció előfordulhat-e a számlálás során kimenetén, vagy pedig csak a decimális
számoknak megfelelő bináris kombinációk. Így egy n-bites bináris számláló 0 - (2n-1) közötti
számértékeket jelenít meg kimenetén, míg egy BCD (decimális) számláló 0- 9D közötti
értékeket.
A felfelé számláló számlálás során növeli kimenetén az értékeket, míg a lefelé számláló
csökkenti. Mivel a számlálók ciklikus (körbe) számlálók, ezért a felfelé számlálónál a
legnagyobb értéket követően ismét 0-ról, míg a lefelé számlálónál a legkisebb értéket
követően a legnagyobb értékről folytatódik a számlálás.
Az órajel hatásos állapota általában vagy a lefutó vagy a felfutó éle, ennek hatására történik a
számlálás (váltás) a kimeneten.

ASZINKRON MŰKÖDÉSŰ SZÁMLÁLÓK

Az aszinkron számlálás megértéséhez tekintsük a 12. ábra idődiagramját.

Sz

YD

YC

YB

YA

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 0

12. ábra
A számlálandó jel (Sz) lefutó élére történik a számlálás (ezt a lefutó élre rajzolt nyíllal is
demonstráljuk). Az ábra egy négybites bináris felfelé számláló idődiagramját mutatja.
 8
Az összetettebb sorrendi hálózatokat általában elemi sorrendi hálózatokra építve valósítjuk
meg. A 4 helyiérték számlálására 4 flip-flopot használunk. Legyen a választott flip-flop típus
lefutó élre érzékeny szinkron T flip-flop (13. ábra). Használjuk fel a T flip-flop vezérlésének
azt a lehetőségét, hogy ha a bemenete 1 és elkövetkezik az órajel aktív állapota, úgy átvált.
Ezért kössük a szinkron T flip-flopok bemenetét logikai 1 szintre. T flip-flop legyen az órajel
lefutó élére érzékeny.

T="1" Y T="1" Y T="1" Y T="1" Y

"D" "C" "B" "A"
Cp Y Cp Y Cp Y Cp Y

13. ábra

Próbáljuk megtervezni a 12. ábra idődiagramja szerint működő számlálót ezen T-flopokból.
Először ú.n. aszinkron (üzemmódú) számlálót tervezünk. Ekkor nincs az egyes fokozatoknak
(egyes helyiértékeknek) megfelelő flip-flopoknak közös órajelük, melyhez képest minden
flip-flop egyszerre működne.
Tehát tegyük fel a kérdést: mit kell a "D" jelű T flip-flop órabemenetére vezetni ahhoz, hogy
a kimenetén a 12. ábra YD jele jelenjen meg. Kezdetben (14. ábra) csak a számlálandó jel
(Sz) áll rendelkezésünkre, ebből tudjuk valamilyen módon a "D" jelű T flip-flophoz
szükséges órajelet származtatni. Látjuk, hogy az YD előállításához a bemenőjel minden
üteménél változás (billenés) szükséges (ezt a változási igényt az YD jel élére rajzolt karikával
is hangsúlyoztuk), méghozzá éppen az Sz jel lefutó élénél. Ha tehát

Sz

YD

14. ábra

A 14. ábrán karikát helyeztünk el az YD időfüggvény azon helyére, ahol ezen idődiagramban
változás történik, változtatás szükséges. Olyan órajelre van tehát szükség a "D" jelű T flip-
flop órajel bemenetére, mely ebben az időpillanatban éppen lefutó éllel rendelkezik. Hiszen
azzal, hogy a T flip-flip T bemenetét 1 értékre kötöttük, előkészítettük a változásra: csak az
órajel szükséges, és billen a flip-flop. Ilyen órajelként viszont éppen az Sz jel szolgálhat:
látható, hogy éppen ezen időpillanatokban fut le jele. Vagyis az egyetlen meglevő jelünk
alkalmas órajelként a "D" jelű T flip-flophoz (15. ábra).

T="1" YD
"D"
Sz Cp Y
15. ábra

A második helyiérték ("C" jelű T flip-flop valósítja majd meg) órajelének előállításához már
2 jel áll rendelkezésre: Sz és YD (16. ábra). Ismét karikákat helyeztünk az YC jel függőleges
szakaszaira, vagyis ahol az átmenet szükséges. Olyan jelre van szükségünk, melynek éppen itt
 9
van a lefutó éle. Nem kell sokáig „nézelődni”, látható, hogy a két rendelkezésre álló jel közül
az YD éppen alkalmas erre a funkcióra, vagyis ezt kell a "C" jelű T flip-flop Cp bemenetére
vezetni (17. ábra).

Sz

YD

YC

16. ábra

T="1" YD T="1" YC
"D" "C"
Sz Cp Y Cp Y
17. ábra

Hasonlóképpen haladhatunk tovább az utolsó két fokozatnál, vagyis az előző helyiérték

kimenete alkalmas a következő flip-flop órajeleként, így nyerhető végül a 18. ábra.

T="1" YD YC T="1" YB T="1" YA

T="1"
"D" "C" "B" "A"
Sz Cp Y Cp Y
Cp Y Cp Y

18. ábra

Az aszinkron működés megértéséhez "nagyítsuk ki" az egyik időpillanatot, legyen ez az az

időpont, amikor a legnagyobb értékről (15D) ismét a kiinduló értékre (0)vált a számláló
(19. ábra).

Sz

YD

YC

YB

YA

∆t1 ∆t2 ∆t3 ∆t4 19. ábra

Az ábrán szándékosan torz léptékben ábrázoltuk a gyakorlatban előforduló késleltetéseket. Az
• Sz jelhez képest ∆t1 gyel később jelenik meg az YD,
• az YD-hez (ez a második T flip-flop órajele) képest ∆t2 -vel később jelenik meg YC,
• az YC-hez (ez a harmadik T flip-flop órajele) képest ∆t3 -mal később jelenik meg YB,
• az YB-hez (ez a második T flip-flop órajele) képest ∆t4 -gyel később jelenik meg YA.
 10
Látható, hogy az egyes fokozatok egymáshoz képest és különböző késleltetéssel változnak
(ez ráadásul öregedés, gyártási szórás, melegedés, stb. okán esetenként és működés közben is
változhat). Itt nincs olyan jel, melyhez képest, időzítve egyszerre, együtt változnának. Tehát a
működés - annak ellenére, hogy szinkron elemi sorrendi hálózatokból építkeztünk - aszinkron.

SZINKRON MŰKÖDÉSŰ SZÁMLÁLÓK

A szinkron (működésű) számlálók minden bitje (helyiértéke, fokozata) azonos órajelhez
szinkronizálva üzemel. Tekintsük ehhez a 12. ábrával egyező 20. ábrát!

Sz

YD

YC

YB

YA

20. ábra

Az idődiagram egyezik az aszinkron számláló idődiagramjával, hiszen itt nem vázoltuk fel a
jelkésleltetéseket. A megvalósítás elemei is azonosak lesznek, vagyis lefutó aktív éllel
rendelkező órajelű szinkron T tárolókat használunk. Bekötésük azonban más lesz,
mindenekelőtt az órajelüket közösítjük, biztosítva a szinkron működést (21. ábra).
YD YC YB YA
TD TC TB TA
"D" "C" "B" "A"
YD YC YB YA
Cp Cp Cp Cp
Sz

21. ábra

A T bemeneteket egyelőre szabadon hagytuk, hiszen most velük és nem az órajellel tudunk /
fogunk operálni.
Tekintsük először a legkisebb helyiértéket, melynek idődiagramja megegyezik a 14. ábrán
látottal. Mivel az órajel most minden ütemben aktív, olyan bemenőjelet kell a TD-re adnunk,
mely
 az YD jel átváltásakor 1-es,
 de az órajel esetlegesen más olyan aktív helyén, ahol YD nem változik, ott 0.
Mivel azonban az YD jelnek az órajel minden aktív élénél (lefutó él) változnia kell, ezért a TD
bemenetre logikai 1-et kell kötni (22. ábra)!
YD
TD ="1"
"D"
YD
Cp
Sz
22. ábra
 11
A második legkisebb helyiértékű ("C" jelű) fokozat idődiagramjára (ld. 16. ábra) hasonló
gondolatmenettel tekintsünk: melyik jelet kell vezetnünk a TC bemenetre ahhoz, hogy az YC
kimenet az idődiagramnak megfelelően változzon? Ehhez olyan jelet kell találnunk
(egyenlőre csak az órajel és az YD ill. ezek kombinációja áll rendelkezésre), mely 1 értékű a
megadott helyeken, amikor az órajel aktív éle "eljön" és 0 minden olyan helyen, ahol az YC
jelben változás nincs előírva, de az órajelnek aktív állapota (éle) van. Rövid vizsgálódás után
ilyen jelnek találhatjuk az YD-t (23. ábra).

YD YC
TD ="1" TC
"D" "C"
YD YC
Cp Cp
Sz
23. ábra

A második legnagyobb helyiértékű fokozatnál ("B") is hasonló a feladat, hiszen olyan jelet
kell vezetnünk a TB-re, mely
 az YB átváltásainál, ahol egyébként az órajel is aktív éllel rendelkezik, ott 1 értékű,
 minden olyan esetben, ahol aktív az órajel, de az YB-nek nincsen átváltása, ott pedig 0.
Látható, hogy erre önmagában sem Sz, sem YD, sem pedig YC nem alkalmas. Ugyanis jel
YD, és YC is jóval több alkalommal lesz 1 értékű az órajel aktív élénél, mint kellene (tudni
illik például az előbbi jel - YD - kétszer olyan sűrűn). Rajzoljuk be azt a jelet, amelyre
szükségünk lenne (24. ábra F jel)!

Sz

YD

YC

YB

24. ábra

Ha nézzük a rendelkezésre álló jeleket (Sz, YD, YC ) és a szükséges jelet (F), rájöhetünk,
hogy utóbbi nem más, mint YD és YC ÉS kapcsolata: TB=F = YDYC ! Így adódik a
25. ábra, mely már 3 flip-flopot és így 3-bites számlálót tartalmaz.

YD TB YB
TD ="1" TC YC
"D" "C" "B"
YD YB
YC
Cp Cp Cp
Sz

25. ábra
 12

Hasonló gondolatmenettel élhetünk a legnagyobb helyiértékű bit (A) megvalósításánál.

Itt a TA-ra vezetendő jel
TA=YDYCYB=TBYB,

és így a végső megvalósítást a 26. ábra mutatja (külön idődiagramot nem rajazoltunk).

YD YA
TD ="1" TC YC TA
"D" "C" YB "A"
YD "B" YA
YC TB
Cp Cp Cp YB Cp
Sz

26. ábra

Még egyszer felhívjuk a figyelmet arra, hogy - ellentétben az aszinkron számlálótól, - a

szinkron számlálónál minden helyiérték (minden bit) közvetlen vezérlése (működtetése)
ugyanahhoz a jelhez, a szinkron jelhez (Sz) képest történik, lévén közös órajelük. Így az
aszinkron számlálónál látott több Δt-s késleltetések (Δt1+ Δt2, Δt1+ Δt2+ Δt3) nem
fordulhatnak elő.

A számlálók a gyakorlatban az órabemenet mellett általában aszinkron bemenetekkel is

rendelkeznek. A flip-flop-okhoz hasonlóan van aszinkron törlő (Clear) bemenetük és - az ú.n.
beírható számlálóknál - számlálási kezdőértéket is beírhatunk. Utóbbi esetben a számláló
további - a kimenet bitszámával egyező számú - adatbemenetekkel is rendelkezik és ezekre
adott (számláló) értéket lehet egy újabb aszinkron (beíró) bemenet (Load: betöltés)
aktivizálásával beírni (beállítani). Ezután a számlálás ezen (új kezdő-) értékről folytatódik.

b) Léptető (shift) regiszterek

Regiszternek a több flip-flopból felépített tárolót nevezzük.
A shift (léptető) regiszterek funkciójának megértéséhez tekintsük a 27.a. ábrán a
kapcsolási rajzot és a 27.b. ábrán az idődiagramot! A D tárolókból felépített áramkör
bemenetére vezetett Be jel a D-tárolók során késleltetve megy végig, az órajel hatására
minden egyes órajel ütemmel a bemenőjel értéke 1 tárolóval továbblép. Ezért nevezzük
léptető (shift) regiszternek (tárolónak). Megjegyzés: a Be bemenőjel és a végigléptetendő
jel csak jellegre egyezik meg, és az órajel frekvenciája legalább akkorának kell lennie,
hogy a Be jel megváltozása érvényre juthasson (értsd: minden változtatott állapotra az
órajelnek legalább 1 aktív állapota – éle – jusson).

YD YC YB YA
DD DC DB DA
Be "D" "C" "B" "A"
YD YC YB YA
Cp Cp Cp Cp
Sz

27.a. ábra
 13

Sz
Be

YD

YC

YB

YA

27.b. ábra

A léptető tárolóknak is több változata létezik. Így az ismertetett soros bemenetű regiszter
mellett létezik olyan változat, melynél az információ több biten párhuzamosan lép be és egy
soros kimeneten sorban egymás után lép ki egy órajel-bemenet megszabta ütemre. A soros és
párhuzamos lehetőség mind a bemeneten mind pedig a kimeneten 4-féle variációt jelent
(28.a. ábra) és ezek mindegyike megtalálható a gyakorlatban.

Párhuzamos be-Párhuzamos ki Soros be -Soros ki

Be
Be K

Ki

Soros be - Párhuzamos ki Párhuzamos be - Soros ki

Be
Be
K

28.a. ábra

A léptető regisztereknek is széles az alkalmazástechnikája. Létrehozhatnak például

késleltetéseket vele (hiszen a 27.a. ábra szerinti és a 27.b. ábra szerint működő áramkör
„ténykedése” úgy is felfogható, hogy az egymás utáni - YD, YC, YB, YA - kimeneteken a Be
jel késleltetve jelenik meg). A 28.a. ábrán bemutatott második változat például használható
karakter-orientált kijelzők vezérlő elektronikájában a karakterek egyes vonal-pontjainak
(28.b. ábra) kirajzolásánál. Ez esetben egy memóriában tároljuk a karakterek „képét” , vagyis
 14
hogy az adott karakter mely karaktervonalának mely pontjában milyen információ van.
Ez egyszínű (monokróm) kijelzésnél lehet „1” – „0” információ (értsd: a pont meg legyen
jelenítve vagy sötét maradjon) vagy színes kijelzésnél a szín, intenzitás, stb. egyéb
információkat is tartalmazó is. Az egyszerűség kedvéért képzeljük el az egyszínű kijelzést.
Ennek során, ahogy balról jobbra a megjelenítés elér egy karaktert, úgy az adott vonalsor
megfelelő információja (pl. az „A” betű 2. vonalánál: 00111100) levő adatbiteknek kell
sorban jönniük. Mivel a karakterek ezen információi memóriában tárolódnak (1 vonalsor – 8
bit = 1 bájt, összesen 15 vonalsor: 15 byte), így amikor az adott karakter egy vonalsorának
(ld. például a 2. vonalsort) információjára szükség van, úgy a memóriából kiolvasódik ez a
bájt (00111100=3CH) és párhuzamosan beíródik egy léptető regiszterbe. Amikor az említett
helyhez érünk a léptető regiszterből soros kimenetén sorban kiléptetődnek a bitek és
értéküknek megfelelően sötét marad (bit=”0”) vagy fehér színű lesz (bit=”1”) a kijelző.

28.b. ábra

Ez a karakteroientált (és nem grafikus) kijelzés zajlik számítógépek indulásakor is, amíg a
grafikus rendszer grafikus kijelzése „fel nem állt”.
Ugyancsak használhatjuk ú.n. hardveres álvéletlen generátor létrehozásához. Ennek elve az,
hogy egy hosszú láncú, soros bemenetű és soros kimenetű léptető regiszterben
visszacsatolásokat hozunk létre (ld. például 28.c. ábra) , melynek eredményeképpen a belépő
bitsortól lényegesen eltérő kimeneti bitsor állhat elő.

28.c. ábra

Azért nevezzük a kijövő bitsort álvéletlennek, mert elég hosszú sort és több visszacsatolást
használva csak nehezen fedhető fel a bemenő és kijövő kombináció közötti összefüggés
(amely persze megfejthető, ezért igazi ez nem véletlen bitsor létrehozás).
 15
BEMENETTEL NEM RENDELKEZŐ SZINKRON SORRENDI HÁLÓZAT
SZISZTEMATIKUS TERVEZÉSI MÓDSZERE
E megadott struktúrájú szinkron sorrendi hálózatnál nincs bemenőjel, az egyetlen kívülről
érkező jel az órajel. Az áramkör működését egy olyan táblázat írja le (ez tulajdonképpen egy
állapottábla), melynél minden lehetséges állapothoz meg van adva a következő állapot.
Ennek megértéséhez tervezzünk egy 4 bites szinkron decimális felfelé számlálót (ilyenhez
hasonlót már korábban is terveztünk, de ott intuitív úton történt mindez).
1. Írjuk fel azt a táblázatot, mely a lehetséges állapotokat és minden egyes állapothoz az azt
követő állapotot mutatja (29. ábra).

Yn Yn Yn Yn Yn + 1 Yn + 1 Yn + 1 Yn + 1
Decimális
érték
1 2 3 4 1 2 3 4

0 0 0 0 0 0 0 0 1

1 0 0 0 1 0 0 1 0

2 0 0 1 0 0 0 1 1

3 0 0 1 1 0 1 0 0

4 0 1 0 0 0 1 0 1

5 0 1 0 1 0 1 1 0

6 0 1 1 0 0 1 1 1

7 0 1 1 1 1 0 0 0

8 1 0 0 0 1 0 0 1

9 1 0 0 1 0 0 0 0

29. ábra
Az ábrán a 4 bit előző állapotát egy n-edik állapotot jelölő felső index-szel, míg a következő
állapotot az n+1-edik állapotot jelölő felső index-szel ábrázoltuk. Az alsó indexek a
helyiértékeket úgy jelölik, hogy az 1-es a legnagyobb és a 4-es a legkisebb helyiértékű bit.
2. Következő lépésként csoportosítsuk át az oszlopokat úgy, hogy az összetartozó bitek
előző és következő állapota kerüljön egymás mellé (30. ábra).

Yn Yn +1 Yn Yn +1 Yn Yn +1 Yn Yn +1
1 1 2 2 3 3 4 4
0 0 0 0 0 0 0 1
0 0 0 0 0 1 1 0
0 0 0 0 1 1 0 1
0 0 0 1 1 0 1 0
0 0 1 1 0 0 0 1
0 0 1 1 0 1 1 0
0 0 1 1 1 1 0 1
0 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 0 0 0 0 1
1 0 0 0 0 0 1 0

30. ábra
 16

3. Ahogy a korábbi számlálótervezéseknél is láttuk, 1-1 bit megvalósításához 1-1 flip-flopra

van szükség. Így harmadik lépésként válasszunk flip-flopot. Ez szabad döntés kérdése, ha
nincsenek egyéb szempontjaink (pl. hogy milyen flip-flop áll fizikailag rendelkezésre).
Jelen esetben válasszuk a JK flip-flopot!
4. Írjuk fel a JK flip-flop vezérlési tábláját, vagyis azt, hogy adott kimeneti (=állapot)
változáshoz milyen bemeneti kombináció (vezérélés) szükséges. Ezt mutatja a 31. ábra

Yn Yn +1 J K

0 0 0 -

0 1 1 -

1 0 - 1

1 1 - 0

31. ábra
A 32. ábra az összes megismert flip-flopra adja meg e vezérlési táblázatot.

Yn Yn +1 J K S R T D

0 0 0 - 0 - 0 0

0 1 1 - 1 0 1 1

1 0 - 1 0 1 1 0

1 1 - 0 - 0 0 1

32. ábra
5. Írjuk fel a 30. ábrán megszerkesztett csoportpárok mellé azon JK kombinációkat,
melyekkel az adott kimeneti (=állapot) változás elérhető (33.a-d. ábra).

Yn Yn +1 J1 K1
Yn Yn +1 J2 K2
1 1 2 2
0 0 0 - 0 0 0 -

0 0 0 - 0 0 0 -

0 0 0 - 0 0 0 -

0 0 0 - 0 1 1 -

0 0 0 - 1 1 - 0

0 0 0 - 1 1 - 0

0 0 0 - 1 1 - 0

0 1 1 - 1 0 - 1

1 1 - 0 0 0 0 -

1 0 - 1 0 0 0 -

33.a.-b. ábra
 17

Yn Yn +1 J3 K3 Yn Yn +1 J4 K4
3 3 4 4
0 0 0 - 0 1 1 -

0 1 1 - 1 0 - 1

1 1 - 0 0 1 1 -

1 0 - 1 1 0 - 1

0 0 0 - 0 1 1 -

0 1 1 - 1 0 - 1

1 1 - 0 0 1 1 -

1 0 - 1 1 0 - 1

0 0 0 - 0 1 1 -

0 0 0 - 1 0 - 1

33.c.-d. ábra

6. A kitöltött táblázatok után megrajzolhatjuk a Karnaugh-táblákat is mind a 8 változóra

(34.a.-h. ábra)

J1 Y3 J2 Y3

0 0 0 0 0 0 1 0
0 0 1 0 Y2 - - - - Y2
Y1 - - - - Y1 - - - -
- - - - 0 0 - -

Y4 Y4
J1 = Y2 Y3 Y4 J2 = Y3Y4

K1 Y3 K2 Y3

- - - - - - - -
- - - - Y2 0 0 1 0 Y2
Y1 - - - - Y1 - - - -
0 1 - - - - - -

Y4 Y4
K1 = Y4 K2 = Y3Y4
34.a. -d. ábra
 18

J3 Y3 J4 Y3

0 1 - - 1 - - 1
0 1 - - Y2 1 - - 1 Y2
Y1 - - - - Y1 - - - -
0 0 - - 1 - - -

Y4 Y4
J3 = Y 1 ⋅ Y4 J4 =1

K3 Y3 K4 Y3

- - 1 0 - 1 1 -
- - 1 0 Y2 - 1 1 - Y2
Y1 - - - - Y1 - - - -
- - - - - 1 - -

Y4 Y4
K3 = Y4 K4 = 1
34.e.-h. ábra

Az ábrákon a Karnaugh tábla alá beírtuk az egyszerűsített függvényértéket is.

7. Az utolsó fázis az áramkör megrajzolása. Ezt mutatja a 35. ábra.

Y4 Y 4 Y3 Y 3 Y2 Y 2 Y1 Y 1
Cp Cp
JK4 JK3 JK2 JK1

J4 K4 J3 K3 J2 K2 J1 K1
”1” ”1”
Cp

35. ábra
 19

ADOTT FLIP-FLOP HELYETTESÍTÉSE MÁSIK FLIP-FLOPPAL

Gyakran előforduló probléma az, hogy egy adott típusú flip-floppal szeretnénk megvalósítani
egy áramkört, de csak egy másik típusú flip-flop áll rendelkezésre. Megoldást tudunk itt is
találni a problémára. A módszer megértéséhez tekintsük a 36. ábrát.

rendelkezésre
megvalósítandó álló
flip-flop flip-flop Y
bemenőjelei
bemenőjelei RENDELKEZÉSRE
KOMBINÁCIÓS ÁLLÓ
HÁLÓZAT FLIP-FLOP

cP

megvalósult
flip-flop

36. ábra

A megoldás megértéséhez példaként állítsunk elő JK flip-flopból T flip-flopot! A megoldás

menete a következő:
1. Írjuk fel először mindkét flip-flop állapottábláját (37. a. és b.ábra).

JK (x1) (x2) (x3) (x4) T (x1) (x2)

x x
00 01 11 10 0 1
y y
(y1) 0 0 0 1 1 (y1) 0 0 1
(y2) 1 1 0 0 1 (y2) 1 1 0

megvalósítandó flip-flop
megvalósító flip-flop
37.a. ábra 37.b. ábra

2. Írjuk fel a megvalósító flip-flop vezérlési tábláját, vagyis nézzük meg azt, hogy hogyan
kell vezérelni (milyen bemeneteket kell kapcsolni rá) a megvalósító flip-flopot (milyen
bemeneti kombinációt kell kapcsolni rá) ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket
elérjük (38.a. ábra)
 20

JK
(x1) (x2)
Yn Yn +1 J K
x
0 0 0 - y
1
0 1 1 - (y ) 0
1 0 - 1
(y2) 1
1 1 - 0

a kombinációs hálózat függvényei

38.a. ábra
38.b. ábra
3. Hozzunk létre egy olyan táblázatot, mely a kombinációs hálózat bemeneteivel azonos
(38.b. ábra), kimenetei (a cellákba beírandó értékek) a kombinációs hálózat kimenetei és
egyben a megvalósító flip-flop bemenetei, és így a JK flip-flop vezérlései (JK) lesznek.
Írjuk be ide a megvalósító flip-flop (JK) azon bemeneti kombinációit, amelyekkel – adott
peremfeltételek (bemeneti kombináció és előző állapot-kombináció) mellett a
megvalósítandó flip-flop (T) előírt állapot-átmeneteit tudjuk létrehozni (39. ábra). Így
például a megvalósítandó flip-flop (T) bal felső cellájában új állapotként Y=0 van előírva
és (előző állapotnak is) y=0 van megadva.
Ez 0 ⇒ 0 állapotátmenetet jelent, melyhez a megvalósító flip-flop (JK) vezérlési
táblájában J=0, K=- van előírva. Tehát az első cellába ez kerül. A 37.b. ábra első
sorának 2. cellájában Y=1-es van, az előző állapot pedig y=0. Ez 0 ⇒ 1
állapotátmenetet jelent, melyhez a 38.a. ábrában J=1, K=- tartozik. És így tovább, végül
kitöltésre kerül a 39. ábra szerint a táblázat.

JK
(x1) (x2)
x
0 1
y
(y1) 0 0- 1-
(y2) 1 -0 -1
a kombinációs hálózat függvényei

39. ábra

4. Bontsuk szét a 39. ábra táblázatát két táblázatra és tekintsük őket Karnaugh-tábláknak
(40a. ábra és 40.b. ábra).
Ezután végezzük el az egyszerűsítéseket egyszerűsítő hurkokkal majd írjuk fel az
egyszerűsített függvényt J-re és K-ra. Ez alapján J=T és K=T, vagyis a kombinációs
hálózat egy rövidzár: mindössze össze kell kötnünk a JK tároló két bemenetét és akkor
T flip-flopot kapunk. Ha a JK tároló állapottábláját nézzük, könnyen ellenőrizhető a
megoldás helyessége. A megoldás jó, hiszen a táblázat 4 oszlopából csak a J=K=0 és
 21

J=K=1 oszlopokat kell néznünk. Itt pedig éppen a szükséges állapotokat mutatja
(41. ábra)

J K
1 2
T (x ) (x ) T (x1) (x2)
x x
0 1 0 1
y y
(y1) (y1)
0 0 1 0 - -
(y2) (y2)
1 - - 1 0 1
40.a. ábra 40.b. ábra

JK (x1) (x2) (x3) (x4) T=JK (x1) (x2)

x x
00 01 11 10 0 1
y y
(y1) 0 0 0 1 1 (y1) 0 0 1
(y2) 1 1 0 0 1 (y2) 1 1 0

41. ábra
 22

SZINKRON SORRENDI HÁLÓZAT TERVEZÉSE

1. Probléma definiálása, a feladat megfogalmazása

Legyen a feladat soros kivonó tervezése. Az áramkör két bemenetére sorban egymás után
jönnek a két n-bites szám bitjei (először a legkisebb bit, aztán az eggyel nagyobb
helyiértékű, stb., és végül a két legnagyobb helyiértékű bit és az áramkör minden
helyiértéknél - az előző helyiértékről esetlegesen keletkező áthozatot is figyelembe véve -
képzi a különbséget és a kimeneten az adott biten végrehajtott kivonás eredménye jelenik
meg minden ütemben. Ezt szemlélteti az 42. ábra.
U=0 1 0 1 1 1 0 1
Ui SOROS U-V=1 0 1 0 0 0 1 1
KIVONÓ D
Vi
V=1 0 1 1 1 0 1 0
42. ábra
2. Előzetes állapottábla
Számba kell vennünk, hogy mivel írhatjuk le egy kivonó áramkör állapotát, a rendszer
működését? Legyen ez vajon a kimenet (D: difference), vagy az előző helyiértékről jövő
áthozat (borrow: B), vagy pedig mindkettő (D, B)? Döntsünk a biztonság kedvéért az
utolsó javaslat mellett. Készítsük el ennek a segítségével a lehetséges állapotokat
tartalmazó táblázatot (43. ábra)

Lehetséges állapotok Adott helyen Adott helyiértéken számított

jele keletkezett áthozat (B) különbség (D: kimenet)

a 0 0

b 0 1

c 1 0

d 1 1

43. ábra

Ezt követően, ismerve az előírt működést, készítsük el az első változatú, ú.n. előzetes
állapottáblát (44. ábra), melybe a kimeneteket - az új állapot mellé - külön is beírtuk

Ui Vi 00 01 11 10
y
a a0 d1 a0 b1
b a0 d1 a0 b1
c d1 c0 d1 a0
44. ábra d d1 c0 d1 a0
 23

3. Redukált állapottábla

Ha megnézzük a 44. ábra táblázatát, akkor láthatjuk, hogy 2-2 egymást követő sora azonos.
Ez azt jelenti, hogy hiába különböztettünk meg 4 állapotot, abból 2-2 azonos. Hiszen azonos a
következő állapotuk minden bemenet esetén és azonos a létrejövő kimenet is. Ilyen esetben
összevonás lehetséges: a két sorból az egyiket elhagyhatjuk. Az összevonással legyen a 2
megmaradó változó:
a = b ≡ A
c = d ≡ B

Az így kiöltött táblázat (45. ábra) az egyszerűsített állapottábla

Ui Vi 00 01 11 10
y
A A0 B1 A0 A1
B B1 B0 B1 A0

45. ábra

Gondoljuk át, mit jelent az, hogy 2-2 állapotot összevontunk. Az a és b ill. a c és d állapotok
csak abban különböznek, hogy előbbieknél az előző helyiértéken kapott különbség (D) 0, míg
utóbbiaknál 1. Az összevonhatóság azt jelenti, hogy az áramkör működése szempontjából
nem kell figyelembe vennünk (az új állapot és az új eredmény szempontjából közömbös),
hogy az előző helyiértéken milyen eredmény keletkezett. Ez logikus is, hiszen amikor egy
többjegyű számot kivonunk egymásból, az adott helyiértéken történő kivonásnál nem számít,
milyen volt az előző helyiértéken az eredmény!

4. Állapot kódolása, kódolt állapottábla

Láthatjuk, hogy a 45. ábra táblázatában további összevonás már nem lehetséges. Így ez az
állapottábla véglegesnek tekintendő. Következő lépésként az eddigi betűjelek helyett, a fizikai
megvalósításhoz közelítve minden állapothoz 1-1 bináris kódot kell rendelnünk. Annyi bitre
van szükségünk, ahány bittel az összes állapothoz kódot tudunk rendelni. Ez n állapot esetén
log2(n) változót igényel. Tekintettel arra, hogy csak 2 egymástól különböző állapotot
kaptunk, így 1 változó elégséges. Rendeljük az egy bit 0 és 1 állapotát sorban A-hoz és B-
hez!
A : y=0
B : y=1
A kódolást elvégezvén, helyettesítsük be a 4. táblázatba a kódolt értékeket (46. ábra).
Megismételjük: a táblázat minden cellájában az első bit a áramkör létrejövő új állapotát, míg a
második bit az eredményül kapott kimenetet mutatja. E táblázat ketté választható. Az egyik
táblázat (47.a. ábra) az első biteket fogja tartalmazni, és ez lesz az "igazi" állapottábla, míg a
másik tábla (47.b. ábra) a második biteket tartalmazza és ez pedig a kimenet. Utóbbi olyan
értelemben is leválasztható, hogy az általa (e második táblázat által) meghatározott
összefüggés egy logikai függvény, mely a Moore modell szerint nem igényel állapottárolást.
Ezért a táblázat egy Karnaugh-táblának tekinthető és segítségével meghatározható a függvény
 24

Ui Vi 00 01 11 10
y
0 00 11 00 01
1 11 10 11 00

46. ábra

Y Z
Ui Vi Ui Vi
00 01 11 10 00 01 11 10
y y
0 0 1 0 0 0 0 1 0 1
1 1 1 1 0 1 1 0 1 0

47.a ábra 47.b. ábra

A 47.b. ábrát, mint Karnaugh-táblát a 48. ábrán az egyszerűsítéshez még egyszer

felrajzoltuk

Z
Ui

0 1 0 1
y 1 0 1 0

Vi
48. ábra

FZ = Ui ⋅ Vi ⋅ y + Ui ⋅ Vi ⋅ y + Ui ⋅ Vi ⋅ y + Ui ⋅ Vi ⋅ y = Ui ⊕ Vi ⊕ y

5. Vezérlési tábla
a) Flip-flop(ok) típusának választása

Az állapottábla megvalósításához állapottárolásra van szükségünk. Állapottárolást flip-floppal

oldjuk meg. Ahány állapotváltozó van, annyi flip-flopra van szükségünk.
Válasszunk például JK flip-flopot!

b) Vezérlési tábla
A 47.b. ábra táblázatát szem előtt tartva úgy kell kitöltenünk a 6.a. táblázatnak megfelelő
táblázatot, hogy az ott előírt állapotváltozásokat a választott flip-flopunk megoldja, vagyis e
táblázatba (vezérlési tábla) a választott flip-flop azon értékeit kell beírnunk, melynek hatására
flip-flop a 6.a. táblázat adott cellájában előírt állapotátmeneteket fogja elvégezni.
Ehhez először írjuk fel a JK flip-flop állapotátmenet tábláját általában (49. ábra).
 25

y Y J K
0 0 0 -
0 1 1 -
1 0 - 1
1 1 - 0
49. ábra
A JK flip-flop állapotátmenet táblája segítségével töltsük ki a 6.a. ábrának megfelelő ú.n.
vezérlési táblát (Ji Ki - 50. ábra)

Ji Ki

Ui Vi 00 01 11 10
y
0 0- 1- 0- 0-
1 -0 -0 -0 -1

50. ábra

A Ji Ki-ra vonatkozó táblát bontsuk két részre, egy táblázatot külön a Ji-nek, egyet pedig a
Ki-nek (51.a. és b. ábra).

Ji Ki
Ui Ui

0 1 0 0 - - - -

y - - - - 0 0 0 1 y

Vi Vi

Ji = Ui ⋅ Vi Ki = Ui ⋅ Vi
51.a. ábra 51.b. ábra

6. A megvalósítás:

A 51.a. és b. ábra eredményei és a FZ-re kapott összefüggés alapján megvalósított áramkört a

52. ábra mutatja.

52. ábra