MECHANIKA I.

/Statika/
1. előadás

SZIE-YMMF

1. Bevezetés
épületek, építmények

fizikai hatások, köztük erőhatások

• részleges vagy teljes tönkremenetel

• használhatatlanná válás

anyagi kár, emberáldozat

1
Cél:
• elsőrendű feladatukat ellássák
(védelem a természeti hatások
ellen)
• erőhatásokat biztonsággal fizika
viseljék tudományos
módszereinek
• gazdaságosak legyenek
alkalmazása
Egyes szerk. elemek anyaga, mérete:
• tapasztalati úton (pl. válaszfal, padlóburk.)
• erőtani vizsgálattal: teherhordó vagy
tartószerkezetek

MECHANIKA
Testek anyagok
mozgásállapotával foglalkozik

KINEMATIKA DINAMIKA
A mozgások leírásával A mozgások okainak feltárása
foglalkozik

KINETIKA STATIKA
Mozgásban lévő Nyugalmi állapot
testek vizsgálata vizsgálata

MEREV TESTEK STATIKÁJA SZILÁRDSÁGTAN

Alakváltozás nincs: a test pontjainak Van alakváltozás: külső
egymástól mért távolsága állandó erőkből méret és
alakváltozások, feszültségek

2
1. Statikai alapfogalmak
2.1. Erő: azt a hatást, amely a test
mozgásállapotát (irány v. nagyság
szerint) megváltoztatja erőnek
nevezzük.
Erő jellemzői: • nagyság (N v. kN)
• hatásvonal
(támadásponton megy át)
• irány (értelem)
Erő ábrázolása: vektor (irányított szakasz)

1 N ≡ 1 kg tömegű testnek 1 m/s2 nagyságú

gyorsulását okozza.
Nehézségi erő (G): 1 kg tömegű testnek
g = 9,81 m/s2 gyorsulást ad.
Erő fajtái: • koncentrált (kis felületen hat)
latin nagybetű pl. F, G, R, A, B, C
• megoszló latin kisbetű pl. q, p, g
– vonal menti (gerenda)
– felületi (lemez)
– térbeli (súlyerő)

3
 Erő ábrázolása, megadása: vektor, koordináta-
F
0
1
x rendszer
x1

y2 F3
F2 φ

F1 = +5 kN x1= 4 m y1= 0 m φ1= 0

y F2 = -2 kN x2= 0 m y2= 6 m φ1= 90°
F3 = +4 kN x3= 8 m y3= 5 m φ1= 30°

Nézetrajz Vektorábra
M=1:100 F 10 mm ≡ 5 kN
F

2.2. Erőrendszer: két v. több erő együttese

• Síkbeli erőrendszer: közös sík
• Térbeli erőrendszer: nincs közös sík

2.3. Eredő erő: minden vonatkozásában

helyettesíti az erőrendszert
Helyettesítő erők: összetevők, komponensek
2.4. Erőösszetétel: erőrendszer helyettesítése
egyetlen erővel
2.5. Erőfelbontás: az erőt két v. több erővel
helyettesítjük
(erőösszetétellel ellentétes)

4
2.6. Egyensúly:
Ha valamely anyagi test mozgásállapota
a rá ható erőrendszer hatására nem
változik meg, akkor az erőrendszert
egyensúlyi erőrendszernek nevezzük.
(R = 0)
Ha nyugalomban lévő test a rá ható erők
hatására nyugalomban marad, a testre
működő erők rendszere egyensúlyi
erőrendszert alkot.

2.7. Egyenértékűség:
Két erőrendszert akkor mondunk
egyenértékűnek, ha ugyanazon anyagi
test mozgásállapota mindkettő hatására
ugyanúgy változik meg.
Másképp: két erőrendszer akkor
egyenértékű, ha mindkettő
egyensúlyozásához ugyanazt az
erőrendszert kell felhasználnunk.

5
2.8. Az erő vetülete: kezdő és végpontok
merőleges vetítése egy t tengelyre
t
Ft
Ft = F· cosα α = 0°
Ft = F
α = 90°
Ft = 0
α

Erő vetülete a gyakorlatban:

Fx = F· cosα
O x
Fy = F· sinα
Fy F
α
F F = Fx2 + Fy2
Fx
Fy Fy
α tgα =
Fx
Fx
y

2.9. Az erő nyomatéka: csavarkulcs, kormány

F MA = F· a előjel +

a [kNm, kNcm]

a=0
M= 0
A F=0
M= 0

Nyomatékok összegzése:
F1
n
MA = ∑ Fi ⋅ ai = F1 ⋅ a1 − F2 ⋅ a2 + F3 ⋅ a 3
F2 i =1
a1
a2
A előjelesen!!!
a3
F3

6
3. A statika alaptételei
Axióma:
• alapvető törvényszerűség (közvetlenül a
tapasztalatból)
• bizonyítani nem szükséges
• a belőlük levont következtetések a természet
törvényeivel nem ellenkeznek
• tovább nem egyszerűsíthetők

4 db!!!

3.1. Első axióma: (régóta ismert)

Merev testre ható két erő akkor és csak
akkor van egyensúlyban, ha hatásvonaluk
közös, nagyságuk azonos és irányuk
· 0
(értelmük) ellentétes. (F1, F2) =

F2
F2

F1
F1

Támadáspontnak nincs szerepe

7
3.2. Második axióma: (középkori
boltozatépítők is ismerték)
Három különböző hatásvonalon működő
erő akkor és csak akkor van egyensúlyban,
ha hatásvonalaik közös pontban metszik
egymást és vektoraikból zárt, nyílfolytonos
vektorháromszög szerkeszthető.
F1 · 0
(F1, F2, F3) =
F2
F1

F3 F2 F3

3.3. Harmadik axióma: (Pierre Varignon 1685)

Merev testre ható erőrendszer hatása nem
változik, ha az adott erőrendszerhez
egyensúlyban lévő erőket adunk hozzá
vagy az erőrendszerből ilyeneket
távolítunk el.

Következménye: merev testre ható erők

hatásvonaluk mentén bárhova
elcsúsztathatók (a támadáspont a
hatásvonalon bárhol felvehető).

8
 Bizonyítás:
F

A
=

A
F =
B
-F

3.4. Negyedik axióma: (Isaac Newton 1687)

Két merev test által egymásra kifejtett erők
mindig páronként fordulnak elő, közös
hatásvonalúak és ellentétes irányúak
(értelműek).
/hatás-ellenhatás, akció-reakció/

N=G

-N

9
4. Közös metszéspontú két erő
összetétele
4.1. Közös hatásvonalon működő két erő összetétele
50 kN 30 kN R = 20 kN

30 kN - 30 kN =

(1. és 3. axióma alapján)

4 kN 1 kN 3 kN
1 kN
= =
1 kN 1 kN
1 kN

4.2. Végesben metsződő hatásvonalú két erő

összetétele és egyensúlyozása egy erővel
0.) 1.) 2.)
F1 F1 F1
E
E
R
F2 F2 F2

F1 F2
E

E R

Eredő tehát: •nyílütközés

F1 F2 •átmegy a ket erő metszéspontján

R
•minden szempontból helyettesíti az
erőrendszert

10
 5. Síkbeli erőrendszer összetétele
Sokszor szükséges a sok erőből álló erőrendszert egyetlen
erővel (eredő) helyettesíteni.

5.1. Síkbeli erőrendszer összetétele szerkesztéssel

Lépésenként alkalmazzuk a két végesben metsződő erőre
F2
megismert módszert.
F1 F1
F3 R1-2
R
F2 R2-3
R1-2 R
R2-3 F4

Tanulság: első és utolsó összekötése

– erősokszög nyílütközéssel
F3 F4 – sorrend tetszőleges

Kötélsokszög szerkesztés (alternatív módszer)

Az „alapszerkesztés” csak akkor alkalmazható, ha az erők
metszéspontja a rajzlapra kerül („kifér”).
S5 S5
F2 F3
F1 S4 -S1
S1 S3
S2 F4

S1 R
F1 S1
S2 Ω Ω

. F2 S3
(S1, F1, F2, F3, F4) = S5
. R
S4 (S5, -S1) =
F3 .
S5 (-S1, F1, F2, F3, F4, -S1) =
R S5
F4

11
Ezek után a szerkesztés gyakorlati menete:

V
F2 F3
F1
IV F1 I
I III F4 Ω
II II
F2 III
R IV
F3
R

V
F4

Ω póluspont felvétele tetszőleges,

alkalmasan kell felvenni!

5.2. Síkbeli erőrendszer összetétele számítással

Két fontos tétel bizonyítása 2 erőre, majd általánosítás
több erőre.
5.2.1. Vetületi tételek
F1x F2x
0 x
F1 F2 F2y
F1
F1y R
Ry
y R
Rx

F2 I. F1x+F2x = Rx Rx = ∑Fix
II. -F1y+F2y = -Ry Ry = ∑Fiy

Az eredő vízszintes (függőleges) vetülete egyenlő az

összetevők vízszintes (függőleges) vetületeinek algebrai
(előjeles) összegével.

12
5.2.2. Nyomatéki tétel
F1 Szorozzuk meg az I.
F1y vetületi tételt yA-val!
Ry F1x R
0 x
F2x Rx F1x · yA + F2x · yA = Rx · yA
yA F2y F2
MAF1 + MAF2 = MAR
A

III. MAR = ∑MAFi

y

Az eredő nyomatéka a sík valamely pontjára egyenlő az

összetevők ugyanezen pontra felírt nyomatékainak
algebrai összegével.
Több erőt tartalmazó erőrendszer visszavezethető két-két
erő sorozatos összetételére (bizonyítottuk), így tételeink
általánosíthatók.

Köszönöm a figyelmet!

13