Áramerősség:

Töltés és áramerősség összefüggése:

Az áramerősséget megkapjuk, ha vesszük a vezetőn átfolyó töltésnek, és a hozzá szükséges időnek a
hányadosát:

𝑄
I= Q a töltésmennyiség, a mértékegysége coulomb, amit nagy C betűvel rövidítünk.
𝑡
𝐶
Ezért az áramerősség mértékegysége coulomb/másodperc , amit így írunk: 𝑠 = A (az így kapott új
mértékegység neve amper)
Tehát az áramerősség azt mutatja meg, hogy egységnyi idő alatt mennyi töltés halad át a vezeték
keresztmetszetén.
1A áramerősség azt jelenti, hogy 1 másodperc alatt 1C töltés jut át a vezető keresztmetszetén.

Számoljunk is az ebből felírt arányossági összefüggéssel:

1. Mekkora az áram erőssége, ha a vezetőn 7 másodperc alatt 21 C töltés áramlik át?
Q = 21 C
t = 7s
𝑄 21𝐶
I= = = 3A
𝑡 7𝑠
2. Mennyi az átáramlott töltés mennyisége, ha a villanybojler fűtőszálán 20 percig 7amperes áram
folyik?

I=7A
t = 20 min = 20 ∙ 60s = 1200s

Q = I ∙ t = 7A ∙ 1200s = 8400 C

Feszültség:

Az elektromos mező hatására a vezetőben töltések mozgásba jönnek Az elektromos mező

munkavégző képességét a feszültséggel jellemezzük. A feszültség megmutatja, hogy egységnyi
töltést a mező mekkora munkával mozgat a vezető egyik pontjából a másikba. A feszültséget tehát
megkapjuk, ha a munkát elosztjuk a töltésmennyiséggel.

𝑊 𝐽
U= , ahol W a munka, és Q a töltésmennyiség. A feszültség mértékegysége = V (Voltnak
𝑄 𝐶
ejtjük, és az olasz Alessandro Volta nevű fizikusról kapta a nevét)

Mintapélda:

Egy áramforrás elektromos mezője 100 J munkát végez, miközben 25 C töltést áramoltat át egy
fogyasztón. Mekkora az áramforrás feszültsége?

W = 100 W
Q = 25C
𝑄 100𝐽
U= = = 4V Tehát az áramforrás feszültsége 4V.
𝑡 25𝐶
Ampermérő műszer használatának szabályai:

 Az ampermérő mindig a rajta átfolyó áramerősséget méri.

 Az ampermérőt mindig azzal a fogyasztóval kell sorba kötni, amelyen átfolyó áramerősséget akarjuk
meghatározni.

 A mutató mögötti skáláról olvasható le az áram erőssége. A legnagyobb skálaértékhez tartozó

áramerősség a műszer méréshatára. A mért értéket evvel arányosan olvassuk le.

 A műszert mindig nagyobb méréshatárra kell kapcsolni, mint a várható áramerősség.

 Az ampermérőt nem szabad fogyasztó nélkül az áramkörbe kapcsolni.

Példa a leolvasásra, ha a műszer méréshatára 200 mA (200 milliamper).

Mivel 5 nagy osztásrész van, ezért egy beosztás értéke:

200 : 5 = 40 mA

Mivel a mutató a 2,7 -nél áll, ennek értéke:

2,7 ∙ 40 mA = 108 mA

Voltmérő műszer használatának szabályai:

 A voltmérőt mindig az áramkör azon két pontja közé kapcsoljuk, amely között a feszültséget meg
akarjuk mérni.

 A voltmérőt mindig a fogyasztóval párhuzamosan kell kapcsolni.

 A mutató mögötti skáláról olvasható le a mért feszültség. A legnagyobb skálaértékhez tartozó

feszültség a műszer méréshatára. A mért értéket evvel arányosan olvassuk le.

 A műszert mindig nagyobb méréshatárra kell kapcsolni, mint a várható feszültség.

Példa leolvasásra, ha a műszer méréshatára 25V (25volt)

Mivel 5 nagy osztásrész van, ezért egy beosztás értéke:

25 : 5 = 5 V

Mivel a mutató a 1,7 -nél áll, ennek értéke:

1,7 ∙ 5 V = 8,5 V
Vezetők ellenállása:
A vezető ellenállásának nagysága függ:
 a vezető anyagától
 a vezető hosszától evvel egyenesen arányos (R ~ l)
1
 A vezető keresztmetszetétől evvel fordítottan arányos (R ~ )
𝐴

Ezekből felírtuk a teljes összefüggést:

𝒍
R=ρ ∙ (görög ró betű)
𝑨

ρ a vezető anyagától függő arányossági tényező, amelyet fajlagos ellenállásnak nevezünk.

A fajlagos ellenállás megmutatja, hogy egy adott anyagú 1 méter hosszú és 1 mm2 keresztmetszetű
vezetőnek mekkora az ellenállása.

𝛺∙𝑚𝑚2
mértékegysége:
𝑚

Néhány anyag fajlagos ellenállása:

2
Anyag neve: ρ ( 𝛺∙𝑚𝑚
𝑚
)
réz 0,017
alumínium 0,027
ezüst 0,016
vas 0,100

Példa számolásra:

1. Mekkora egy 25 m hosszú, 2 mm2 keresztmetszetű alumínium vezeték ellenállása?

Megoldás:
l = 25 m
A= 2 mm2
2
ρ = 0,027 𝛺∙𝑚𝑚
𝑚

𝑙 25
R=ρ ∙ = 0,027 ∙ = 0,3375 𝜴
𝐴 2

2. Hogyan változik egy vezetékdarab ellenállása, ha először kettévágjuk, majd a két darabot
összesodorjuk?

Válasz:
A hosszúsággal egyenesen arányos az ellenállás, ha kettévágtuk, akkor az egyes darabok ellenállása
fele lesz az eredetinek. Ha összesodorjuk, akkor az új darab keresztmetszete kétszer olyan széles,
mint az eredeti vezetéké. Mivel az ellenállás a keresztmetszettel fordítottan arányos, ezért az új
1 1 1
darab ellenállása isméét fele lesz az előzőnek. ∙ =
2 2 4
Tehát a negyedére csökken az ellenállás.