Az egyszerű áramkör felépítése

Egy áramkörben töltéshordozók haladnak egy zárt hurokban, vagy zárt körben. Az

áramkör az alábbi részekre bontható:

 Feszültséggenerátor
 Ellenállás (fogyasztó)
 Vezető

A töltéshordozók áramlása hozza létre az áramot. Az áram jele I, mértékegysége

Amper [A].
Ahhoz, hogy az áram létrejöhessen, valamilyen energiaforrásra van szükség. Ezt egy
elektromos erő szolgáltatja, melyet feszültségnek hívunk. A feszültség jele
U, mértékegysége Volt [V].
Amennyiben a feszültséggenerátor által gerjesztett feszültség mértékét ismerjük,
akkor egyetlen egyéb tényező van, ami figyelembe kell vennünk az áramerősség
számításakor, és ez pedig az ellenállás mértéke (eredő ellenállás). Az ellenállás
annak a mértéke, hogy az adott áramkörben található elem milyen mértékben
akadályozza a töltéshordozók áramlását. Az ellenállás jele R, mértékegysége Ohm
[V].
Felmerül bennünk a teljesen jogos kérdés: a vezetőnek mégis milyen szerepe van
abban, hogy mekkora lesz az áramerősség? A vezető ellenállása is befolyásolja
az áramkörben megjelenő áram erősségét, az iskolai példákban ezt általában
elhanyagoljuk, vagy pedig az áramkörben jelzett ellenállás értéke jelzi ezt az értéket.
Ha a hétköznapi életben szeretnénk egy példát látni, akkor nincs más dolgunk, mint
hogy egy zseblámpaizzót különböző feszültségű elemekhez kapcsoljunk.
Amennyiben az elem feszültsége nagyobb, a zseblámpa erősebb fénnyel világít.

Ohm törvénye
Ohm törvénye kimondja, hogy a vezetőn keresztül folyó áram mértéke egyenesen
arányos a feszültséggel, és fordítottan arányos a vezető ellenállásával.
Az arányossági tényező maga az ellenállás, melyet hasonlíthatnánk a
közegellenálláshoz is. Minél nagyobb az ellenállás, annál kisebb lesz a létrejövő
áramerősség, és minél kisebb az ellenállás, annál nagyobb lesz a keletkező áram,
hiszen a töltéshordozók mozgása kevésbé akadályozott. Másképp megfogalmazva:
egy fogyasztó két kivezetése közt mérhető feszültség és a fogyasztón áthaladó
áram erőssége között egyenes arányosság van.
Mindez talán kissé elvonatkoztatottnak tűnhet elsőre. Akkor hasonlítsuk az egyszerű
áramkört egy csőrendszerhez. Amennyiben a csőben nagyobb a nyomás, vagy
nagyobb a cső keresztmetszete, több víz fog azon átfolyni egységnyi idő alatt.
Ugyanígy szemléltethetünk egy áramkört is: a cső keresztmetszete szemlélteti az
ellenállást, a víz nyomása szemléleti a feszültséget, míg a létrejövő áramot
szemlélteti a cső keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége.
Mindezek után – az ismert jelöléseket használva – öntsük képlet formájába Ohm
törvényét:

Amennyiben szeretnénk, megteremthetjük a megfelelő mértékegységek közti

összefüggést is:

A képletek átrendezésével megkaphatjuk a másik két mennyiséggel kifejezve az

áramerősséget és a feszültséget is:

Nagyon sokszor szokták a diákok összekeverni a képletben szereplő elemeket.

Ehhez szeretnénk az alábbi kis szemléltető ábrát bemutatni, melyet háromszög-
módszerként is ismerünk. A háromszög belsejét osszuk három részre az alábbi
módon a felső részbe mindképp az U kerüljön, az alsó két részbe pedig az I és R
tetszőleges sorrendben. A háromszög felső részében található mennyiség
kifejezhető az alatta levő két mennyiség szorzatával. A háromszög alsó szintjein
levő elemek pedig úgy, hogy a felső elemet osztjuk az alul található másik elemmel,
tehát, például R = U / I mindezek alapján.

Grafikus ábrázolás
Ábrázoljuk egy adott áramkörben keletkező áramerősséget a feszültség
függvényében, ha az ellenállás mértékék változtatjuk. Az alábbi grafikont fogjuk
kapni, rendre R1, R2, R3, stb… ellenállások függvényében:
Minél nagyobb volt az ellenállás mértéke, annál kevésbé volt az egyenes meredek.
Minden esetben egyenest kaptunk, ha az ábrázolást adott ellenállás mellett
elvégeztük. Ennek az az oka, hogy a feszültség és áramerősség között egyenes
arányosság áll fent, az arányossági tényező pedig maga az ellenállás.

Hogyan számíthatjuk ki párhuzamos és soros

ellenállások eredőjét?
Az áramkörben természetesen jelenhetnek meg soros és párhuzamos
ellenállások is. Mégis hogyan kell az áramkörben keletkező áramerősséget
kiszámolni, ha több ellenállás is megfigyelhető az áramkörben?
Sorba kapcsolt ellenállások eredője az egyes ellenállások mértékének az összege.

Ez esetben az egyes ellenállásokon eső feszültségek összege a tápfeszültséggel

egyezik meg.
Párhuzamos kapcsolás esetén az erdő ellenállás reciproka egyenlő az egyes
ellenállások reciprokösszegével.

Párhuzamos kapcsolás esetén minden egyes ellenálláson azonos feszültség esik.

Hogyan számíthatjuk ki egy fémes vezeték ellenállását?

A mérések igazolták, hogy egy fémes vezeték ellenállása függ annak
  keresztmetszetétől
 hosszától
 annak fajlagos ellenállásától

A fajlagos ellenállás (ϱ) egy, az anyagra jellemző arányossági tényező. A vezető

ellenállása egyenesen arányos a vezető hosszával és fajlagos ellenállásával, és
fordítottan arányos a vezető keresztmetszetével.

A fajlagos ellenállás SI mértékegysége:

A fajlagos ellenállásból nagyon könnyen származtatható a fajlagos vezetőképesség,

hiszen a fajlagos vezetőképesség a fajlagos ellenállás reciproka.

Hogyan számítható egy vezeték ellenállása a

hőmérséklet függvényében?
A vezető fajlagos ellenállása természetesen függ a hőmérséklettől is. A hőmérséklet
növekedésével a fajlagos ellenállás mértéke is nő, az alábbi összefüggés érvényes:

A képletben

A való életben hol jelenik meg Ohm törvénye?

A saját háztartásodban biztos, hogy rengeteg olyan készülék és kütyü található,
amely rendelkezik LED izzóval. Az autóelektronikában is számtalan olyan alkatrész
figyelhető meg, ahol a LED világítás megjelenik.
A mérnökökre pedig hatalmas felelősség hárul, amikor ezeket a LED áramköröket
megtervezik. Amennyiben túl kicsi a LED fogyasztón eső áram, akkor az nem fog
világítani, vagy pedig nagyon halványan. Abban az esetben, ha túl erős az
áramerősség, akkor az izzó akár tönkre is mehet. Tehát, pontosan be kell lőnünk az
áramerősség mértékét A LED igényeinek megfelelően. Az áramerősség mértékét az
úgynevezett előtét ellenállással lehet szabályozni, de vigyázzunk a számításkor!
Hiszen a LED-nek és a vezetéknek, valamint a generátornak is van ellenállása a
valóságban, ezeket is figyelembe kell vennünk.

Hogyan mérhetjük meg egy ellenállás mértékét?

A fizika érettségin, valamint a témazáró dolgozatban is nagyon gyakran jön elő az
úgynevezett Wheatstone-mérőhíd. Ez arra használható, hogy az egy ellenállás
nagyságát meghatározzuk.

Gyakorló feladatok
Mindig a gyakorlat teszi a mestert. Ha szeretnéd megérteni Ohm törvényét, akkor
íme, lássunk néhány gyakorló feladatot!

I. feladat
Egy tűzhely ellenállása 16 Ω. A rákapcsolt áramforrás feszültsége 9V. Mekkora az
átfolyó áram erőssége?

Megoldás. 
Használjuk az alábbi, jól ismert képletet!

II. feladat
Az R = 80 Ω ellenállású fogyasztót U = 230V feszültségre kapcsoljuk. Mekkora a rajta
áthaladó áram?

Megoldás. 
Használjuk az alábbi, jól ismert képletet!

III. feladat
A mérési eredmények szerint a vezetőn áthaladó áramerősség mérték 3A, miközben
a vezető végei közt mérhető feszültség 10V. Mekkora a vezető elektromos
ellenállása?
Megoldás. 
Használjuk Ohm törvényét! A képlet szerint

IV. feladat
Mekkora töltésmennyiség halad át a vezető keresztmetszetén 1 óra alatt, ha az
áramerősség I = 5mA?

Megoldás. 
Használjuk ki azt a tényt, hogy a vezetőn áthaladó töltésmennyiség mindig
egyenesen arányos az idővel, valamint az áram nagyságával. Mindebből következik –
az egyenes arányosságot feltételezve – hogy Q = 18C mennyiségű töltés halad át a
vezetőn ezen idő alatt.

V. feladat
A mérési eredmények szerint az egyszerű áramkörben a fogyasztón eső feszültség
20V, míg a vezeték ellenállása . Mekkora a fogyasztón átfolyó áramerősség mértéke?

Megoldás.
Használjuk az alábbi képletet!

Egy kis érdekesség

Ahogy ezt már sokszor megszokhattuk a fizikában – de ez általában ugyanígy igaz a
különféle tudományágakra is – sokszor találkozni furcsa, ismeretlen nevekkel, mikor
egy tételt, vagy egy méretékegységet nevezünk el.
Amikor az egyszerű áramkör fogalmával ismerkedünk, akkor három új nevet
hallottunk. A Volt [V] a feszültség mértékegysége, az Amper [A] az áramerősségé,
míg Ohm [Ω] az ellenállásé. Természetesen mindhárom fogalom mértékegységét
valódi személyekről nevezték el.
André-Marie Ampére a XIX. század első felében az árammál átjárt vezetők
tulajdonságait vizsgálta, valamint ezek mágnenes kölcsönhatásait.
Alessandro Volta dolgozta ki annak idején az elektromos áram elméletét, egy időben
tevékenykedett Ampéreval.
Georg Simon Ohm volt az a személy, aki megalkotta Ohm törvényét: azt a
törvényszerűséget, amely egyértelmű összefüggést teremt az egyszerű áramkörben
megtalálható feszültség, áramerősség és eredő ellenállás között.
Természetesen mindhármuk munkássága az elektrosztatika témaköréhez
kapcsolódik.

Összefoglalás
Habár talán elsőre nem így gondolnánk, Ohm törvénye a középiskolai, valamint
általános iskolás tananyagnak egyik azon része. melyet sok évvel később sem
szabad elfelejtenünk, még akkor sem, ha már felálltunk az iskolapadból. Hiszen az
elektromos berendezések – tervezésüket tekintve - melyeket használunk a
hétköznapjainkban, mind-mind Ohm törvényét veszik figyelembe, mikor az
áramerősség nagyságát határozzák meg. Ma már szinte el sem lehetne képzelni az
életünket azon törvényszerűség nélkül, melyet egy zseniális német mérnök alkotott
meg másfél évszázaddal ez előtt.