Maghasadás

A) A maghasadás folyamata
U-atommagok hasadásának jelensége  1938, Otto Hahn német tudós fedezte fel.
A fizikusok a radioaktív bomlási folyamatok megismerése után tudták, hogy az atommagban
nagy energia van összesűrítve.
Az U-magok hasadásának felfedezése előtt azonban ennek az energiának a felszabadítása csak
elméletileg volt lehetséges.
Hahn kísérleteinél
 csak 1-1 U-atommag hasadása ment végbe,
 az így felszabaduló energia gazdaságilag még nem volt jelentős.
A gazdaságosság eléréséhez
 meg kellett teremteni a szabályozott láncreakcióként végbemenő maghasadás
feltételeit, a láncreakció kordában tartását.  Megvalósítása: 1942, Enrico Fermi és
kutatócsoportja (Chicago).
 Ebben a csoportban vezető szerepe volt néhány magyar fizikusnak: Szilárd Leó,
Wigner Jenő, Teller Ede.

Maghasadás: az atommag két, közel azonos tömegszámú magra szakad.

A hasadási folyamat során

 az atommag gerjesztett állapotba jut (pl. neutron elnyelésekor)
 alakja folyamatos deformáción megy át, befűződik
 két részre hasad, közben neutronok is kilépnek
U esetén a hasadási gát kicsi (5,5 MeV), a neutron megkötésekor viszonylag nagy energia
235

szabadul fel (6,4 MeV), ezért hasításhoz már a lassú, ún. termikus neutron is elegendő.
U esetén a hasadási gát valamivel nagyobb (5,6 MeV), a neutron megkötésekor
238

felszabaduló energia kisebb (4,9 MeV), ezért ennél a magnál gyors, nagy mozgási energiájú
neutron tudja csak elindítani a hasadást.

1
A gyors neutronokat viszont a magok kis valószínűséggel képesek befogni, emiatt a
hasadás valószínűsége is kicsi. Ezért alkalmasabb a maghasadás megvalósítására a 235U,
mint a 238U, még akkor is, ha a természetes után mindössze 0,7 %-ban tartalmazza a „hasznos”
235
U-t, 99,3%-ban 238U-t.  A hasadóanyagok gyártásánál ezért az uránt dúsítani kell,
vagyis meg kell növelni a 235U-tartalmat 3-4 %-ra.

B) Láncreakció
A hasadási láncreakció létrehozását az teszi lehetővé, hogy
 a hasadás beindításához szükséges neutront egy másik hasadás szolgáltatja,
o hiszen a hasadások maguk is termelnek neutront.
o Ennek oka: a stabil atommagokban a rendszám növekedésével a neutron-
proton-arány nő.
 Hasadáskor a mag tömegszáma (a felére) csökken, ezért az arány 1,6-ről 1,3-re
változik  neutronok válnak feleslegessé a magban.
 Hasadási, más néven prompt neutronok lépnek ki a magból, hasadásonként 2 vagy
3 darab (átlagosan 2,4), attól függően, hogy milyen magok lesznek a hasadási
termékek.

Az elmondottak alapján a 235U-mag hasadási egyenlete:

235
92 U+n
0
 23692U  X + Y + 2,4 n0
A hasadáskor keletkező neutronok tehát
 gyors neutronok,
 az újabb hasításkor viszont lassú neutronokra van szükség, mivel ezek
befogásának jóval nagyobb a valószínűsége.
 Ezért a láncreakció fenntartásához az kell, hogy a termelődő neutronokat lelassítsák,
vagyis moderálják.
A fokozatosan lassuló neutronok azonban egyre nagyobb valószínűséggel vesznek részt
különféle magreakciókban, mai miatt számuk csökken.

2
Ilyen neutronveszteség következhet be
 a különféle szerkezeti elemek atommagjában való elnyelődés miatt
 vagy épp a 238U fogja be őket, de ez a neutronok kis energiája miatt nem hoz hasítást
 de a neutronok a reaktor falán ki is szökhetnek, ami szintén veszteséget okoz a
neutronszámban.

Tehát a maghasadás láncreakciójának lényege:

 neutronokkal olyan maghasadásokat hozunk létre, ahol újabb szabad neutronok is
keletkeznek  a folyamat önfenntartóvá válik
 a láncreakció beindulásának 2 feltétele
o átlagosan egynél több neutron szabaduljon fel hasadásonként
o ezekből átlagosan több, mint 1 hozzon létre hasadást
 ekkor egyidejűleg több hasadó mag lesz
 így hatalmas mennyiségű energia szabadul fel
 szabályozatlan láncreakció jön létre
 ha szabályozott láncreakciót akarunk, akkor a maghasadások számának nagymértékű
növekedését meg kell akadályozni

3
Sokszorozódási tényező
 a láncreakció folyamatának állapotát jellemzi
 jele: k
 megadja, hogy egy maghasadásra átlagosan hány újabb maghasadás jut
újabb hasadások száma
 kiszámítása: k = elhasadt magok száma

A „k” alapján kialakuló állapotok

—Ha k > 1, akkor a láncreakcióban részt vevő, egyidejűleg hasadó uránmagok száma
rohamosan növekszik. Ez a szuperkritikus állapot. Ez valósul meg a szabályozatlan,
megszaladó láncreakciónál az atombombában, illetve a szabályozott láncrekciónál az
atomreaktorok beindításánál.

—Ha k = 1, akkor a hasadó rendszer kritikus állapotban van. Ebben az esetben az

időegységre jutó maghasadások száma nem változik, vagyis a magenergia
felszabadulásának teljesítménye állandó. A szabályozott láncreakciónál az a feladat, hogy a
hasadó atommagok rendszerét folyamatosan kritikus állapotban tartsuk. Ez valósul meg az
atomreaktorokban normál üzemmód esetén.
—A láncreakció leállításánál pedig azt kell elérni, hogy k <1 legyen. Ekkor a hasadó magok
száma egyre csökken, majd zérust elérve a láncreakció megszűnik. Ez a szubkritikus
állapot, amely a reaktorok leállítása során valósul meg.

Reaktivitás (R)
 a sokszorozási tényezőből adható meg
 a kritikusságtól való eltérés számszerű jellemzését teszi lehetővé:

k−1
R=
k

4
C) Az atomreaktorok részei

1. Fűtőanyag (hasadóanyag)
 az esetek többségében 235U-ra dúsított urán
 ennél a fűtőanyagnál problémát jelent, hogy az urán dúsítása kis hatásfokú, nem
könnyű folyamat, és drága is
 fűtőanyagként használnak még 239Pu-ot és 233U-t, melyek szintén termikus neutronokra
hasadnak; ezeket az izotópokat tenyésző reaktorokban állítják elő magreakciókkal
238
U-ból, illetve 232Th-ból
2. Moderátor (neutronlassító)
 a neutronokat atom-atom közötti ütközéssel lassítják le
 ennek megfelelően a kis atomtömegű anyagok a megfelelőek, hiszen akkor
leghatékonyabb a lassítása, ha a neutron vele azonos tömegű atommal ütközik
 további követelmény a kis neutronbefogó képesség, a nagy sűrűség, a kémiai
stabilitás és az olcsóság
 ezeknek az elvárásoknak megfelel a közönséges víz, azonban a 1H a termikus
neutronokat nagy valószínűséggel befogja, emiatt nagyobb dúsítású uránt kell
fűtőanyagként használni
 szintén alkalmas moderátor a tiszta szén grafit alakban, viszont nagy atomtömege
miatt csak viszonylag vastag rétegben hatásos; ennek oka: a lassulási hossz a
grafitnál 50 cm, víznél csak 5 cm.
 lassulási hossz: az a hossz, melynek megtétele alatt a hasadásból származó neutron
termikus szintre lassul
3. Hűtőközeg
 a hasadásból felszabaduló hő elvezetésére és így a reaktor hűtésére szolgáló közeg
 legalkalmasabb erre a víz, nagy fajhője és viszonylag nagy sűrűsége miatt

5
  a víz fölötti nagy nyomással biztosítják, hogy a víz ne forrjon fel, hiszen a gőz
sokkal rosszabb hűtőközeg lenne
4. Szabályozó(rudak)
 a szabályozó anyaggal a neutronszámot és ezen keresztül a neutronsokszorozási
tényezőt lehet változtatni
 ez elsősorban a szekunder neutronok elnyelésével történhet, amihez jó neutronbefogó
atommagot alkalmaznak, pl.: bór, kadmium
 a legelterjedtebb megoldás: bóracélrudak beengedése a reaktortérbe a neutronszám
csökkentésekor, illetve azok kiemelése neutronszám növelésekor

D) Reaktortípusok
Reaktor: itt történik az atommagok hasadási energiájának felszabadítása.
1) A reaktorok funkciójuk alapján lehetnek: kutatóreaktorok, izotóptermelő reaktorok vagy
energiatermelő reaktorok.
A kutatóreaktorokban
 a termelődött neutronokat például anyagvizsgálatra (neutronaktivációs analízis)(rudak)
használják fel.
 Magyarországon a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) található dúsított
uránnal működő, vízhűtésű, 1 MW teljesítményű termikus reaktor.
 Emellett a BME-nek van hazánkban egy oktatásban és kutatásban használt
tanreaktora, ennek teljesítménye 0,1 MW.
A reaktorok nagy része energiatermelő, vagyis a hasadás során felszabadult hőt vízforralásra
használják fel, az így termelődött gőzzel pedig elektromos energiát állítanak elő. A világon
működő 440 reaktor kb. fele Európában található.
2) Az atomerőművek típus szerinti megoszlása
Nyomottvizes reaktor (PWR): 264
Vízforralós (BWR): 94
Nyomott nehézvizes: 43
Gázhűtéses: 18
Könnyűvizes, grafitmoderátoros: 11
Gyorsneutronos (FBR): 4

Nyomottvizes reaktorok
 Ezekben a moderátor és egyben hűtőközeg is a víz (közönséges víz).
 Az ilyen reaktoroknak két vízköre van, a primer kör moderál és hűt, de nem forr fel.
 Gőzzé a szekunder kör vize alakul, amelynek a hőcserélőn keresztül adja át a hőt a
felmelegedett primerköri víz.

6
 Ezzel azt érik el, hogy a turbinákat nem radioaktív gőz éri (a primer köri víz a
neutronsugárzás és a kijutó hasadási termékek miatt biztosan radioaktívvá válik).
 A primer kör vizét a 290-300°C hőmérséklet ellenére úgy tudják folyékony
állapotban tartani, hogy nagy nyomást (120-160 atm; 1 atm = 100 kPa) biztosítanak
felette.
 A szekunder köri víz fölött is magas, 70 atm nyomást tartanak, így a gőz magas
hőmérsékletű és nagy nyomású, ami az elektromos teljesítmény szempontjából fontos
tényező.

7
Vízforralós reaktorok
 Csak egy vízkörük van, ez a hűtővíz és a moderátor egyben.
 Ennek a víznek egy része gőzzé alakul, és meghajtja a turbinákat.
 A típusnak tehát az a hátránya, hogy radioaktív gőz jut a turbinákra, amit nagyon
tiszta víz alkalmazásával lehet kivédeni.

Mindkét típus nagy előnye, hogy a vizes moderálás miatt viszonylag kisméretűek a
reaktortartályok. Biztonsági szempontból fontos, hogy alulmoderált és felülmoderált
reaktorok egyaránt találhatók közöttük.
Az alulmoderált reaktoroknál túlhevülés esetén a reaktor magától leáll, tehát van egy
jelentős önszabályozó mechanizmusa.
 A leállás oka pl. a vízhűtéses, vízmoderátoros típusnál, hogy a víz felforr, a gőz
sűrűsége viszont jóval kisebb, mint a vízé, emiatt a moderálási képessége sokkal
rosszabb.
 Miután a neutronok így nem tudnak lelassulni, idővel a hasadások száma is
jelentősen csökken, majd leáll a reaktor.
A túlmoderált (felülmoderált) reaktoroknál túlmelegedés esetén sajnos nő a teljesítmény,
tehát ezeknél vész esetén nem leállás, hanem teljesítmény-növekedés lép fel.

8
  Ilyenek a grafitmoderátort és vízhűtést alkalmazó reaktorok, mint amilyenek pl. a
Csernobilban található blokkok voltak.
 A felülmoderáltságot az okozza, hogy a víz valamelyest nyeli a neutronokat, a grafit
viszont egyáltalán nem.
 Ha a túlmelegedés miatt elforr a víz, csökken a neutronelnyelés, viszont a neutronokat
a grafit továbbra is lassítja.
 A hasadások száma tehát a kisebb mértékű neutronelnyelés miatt nő.

Nyomott, nehézvizes reaktorok

 Előnyük, hogy a hűtő-és moderátorvíz nehézvíz, azaz magas a deutériumtartalma.
 A deutérium sokkal kevésbé nyeli el a neutront, mint az egyes tömegszámú
hidrogén, emiatt az uránt ezeknél a reaktoroknál kisebb mértékben kell dúsítani.
 Ide tartozik az ún. Candu típusú reaktor, mely név kanadai deutérium-urán reaktort
jelent. (Kanadában a legelterjedtebb, deutériumdús a víz, és közel természetes
izotópösszetételű az urán)

Tenyésztő – vagy szaporítóreaktorok

 Kifejlesztését az az igény hozta magával, hogy a kiégett fűtőelemekből kinyerjék a
még bennük rejlő energiát.
 A kiégett fűtőelemekben lévő 238U hasadásával ugyanis még kb. 100-szor annyi
energiát lehetne termelni, mint ameddig a fűtőelemekből addig kinyertek.
 A 238U azonban nem rendelkezik jó hasadási tulajdonságokkal, ezért a
tenyésztőreaktorokban a 238U-t sokkal jobban hasadó 239Pu-má alakítják.
 A tenyésztőreaktorok központi magjában erősen dúsított uránt és plutóniumot
tartalmazó fűtőanyagot helyeznek el, ezt pedig 238U-t tartalmazó köpennyel veszik
körül. A központi magban elsősorban hasadás megy végbe, az így termelődő
neutronok átalakítják a köpenyben lévő uránt:
238
U + n0 = 239U β 239Np β 239Pu
→ →

 Ezekben a berendezésekben nagyobb neutronhozam érhető el gyors neutronok

alkalmazásával, ezért nem építenek be moderátort a reaktorba.
 Ebből adódik, hogy nagy dúsítású fűtőanyagra van szükség, ami miatt nagyon drága
ez a technológia.
 Mivel a központi magban nagy a hőteljesítmény, erős hűtést igényel, amihez
folyékony nátriumot alkalmaznak.
o A nátrium azonban robbanásszerűen reagál a vízzel, emiatt a vizet és a
nátriumot el kell különíteni a reaktorban.  Két folyékony nátriumkört
alkalmaznak és csak ezt követi a vízkör.
o A nátrium jelentős felaktiválódása miatt az első nátriumkört vastag
sugárvédelmi fallal kell körbevenni.
 Ezek a reaktorok tehát a kiégett fűtőelemek további felhasználását teszik lehetővé. 
Jobb az energiakihasználás, és kevesebb radioaktív hulladék keletkezik.

9
  Az ilyen reaktor jövőbeli szerepét az is fokozza, hogy ebben a típusban a 232Th is jól
felhasználható. Neutronbefogással, majd azt követ béta-bomlással 233U-ná alakítható,
ami a 239Pu-hoz hasonlóan jó hasadási tulajdonságú.

E) A Paksi Atomerőmű
A magyar atomerőművek építésének történetében az első jelentős dátum 1966 volt, amikor
kormányközi megállapodás keretében megrendeltük két nyomottvizes, VVER-440 típusú
(vízmoderátorú-vízhűtésű-energiatermelő reaktor, 440 MW elektromos teljesítménnyel)
reaktorblokk leszállítását a Szovjetuniótól. A telephely kiválasztása sokrétű feladat volt, de
mindenféle szempontokat figyelembe véve a választás a Duna mellett, Budapesttől 120 km-re
délre fekvő városra, Paksra esett.
Az első blokkot Pakson 1982 decemberében helyezték üzembe. Ezt követték a további
blokkok (1984, 1986, 1987), és a négy blokk azóta folyamatosan üzemel.
A Paksi Atomerőmű felépítési sémája a következő:
 a reaktor aktív zónájában játszódik le a maghasadás folyamata, ahol (maximális
teljesítményű üzemelés esetén) 4·1019 hasadás történik másodpercenként
 a reaktortartályból kivezető primer körben áramlik a hűtőközeg egy
keringtetőszivattyú hatására
 a hűtőközeg közvetlen kapcsolatban van az ún. nyomástartóval
 a nyomástartó 125 atm állandó nyomást biztosít a primerkörben (1 atm = 100 kPa),
ennek köszönhetően a víz kb. 280 °C hőmérsékletig nem forr fel
 a gőzfejlesztőben a primerköri víz átadja energiája egy részét a szekunderköri
víznek, mely a magas hőmérséklet hatására gőzzé alakul
 ez a gőz hajtja a gőzturbinát, amely pedig hajtja a generátort
 a „fáradt” a kondenzátorban csapatják le, majd az így keletkezett vizet egy szivattyú
nyomja vissza a gőzfejlesztőbe
 a tercierkörben áramló víz a kondenzátor hűtésére szolgál, a Paksi Atomerőműnél a
tercier kör vizét a Duna biztosítja
 más erőműveknél ez a víz származhat hűtőtavakból is, illetve sok esetben nem is
vízkört, hanem hűtőtornyokat alkalmaznak a lecsapatott víz további hűtésére

10
11
Ebben a reaktortípusban 42 tonna dúsított, 3-4 %-ban 235U izotópot tartalmazó, UO2
fűtőanyag van. Egyébként ezek a dúsítási értékek a teljesítménynövelés és az üzemidő-
hosszabbítás érdekében változnak.
A tervezéskor fontos feladat volt annak a szem előtt tartása is, hogy az energiatermelésnek a
reaktortartály terében egyenletesnek kell lennie. Ezért háromféle dúsítású üzemanyagot
alkalmaznak, amelyek elhelyezkedése leegyszerűsítve a következő:
 a tartály közepén (ahol a neutronfluxus nagy) kis dúsítású,
 a tartály szélén (ahol kevés a neutron) nagy dúsítású üzemanyag van
 a köztes helyekre pedig közepes dúsításúak kerülnek.
A fűtőanyagot pasztillákká préselik, a pasztillák cirkóniumcsőben vannak elhelyezve,
melyeket hatszög alakú fűtőanyagkötegekbe rendeznek. Egy cső közel 200 db pasztillát, egy
köteg kb 120 fűtőanyagcsövet tartalmaz. Összesen 312 db fűtőanyagköteg, és emellett 37 db
szabályozórúd található egy reaktorban. A reaktortartály 11,8 m magas, 4,27 m átmérőjű
acéltartály 215 t tömeggel.

ÉRVEK ELLENÉRVEK
o kis mennyiségű üzemanyagból nagy o az atomerőműben képződő hulladék
mennyiségű energia nyerhető radioaktív, ami költséges kezelést,
o a fűtőelemek könnyen megfigyelést igényel  tárolásuk
beszerezhetőek, és tárolhatóak, nincs speciálisan
szükség vezetékre a szállításhoz
o nem bocsát ki szén-dioxidot o súlyos nukleáris baleset esetén a
o így nem járul hozzá a globális hatás katasztrofális lehet 
felmelegedéshez biztonságos?
o legolcsóbban tudnak áramot termelni o olcsón termel, de a megépítése
nagyon költséges
o az energiatermelés biztonságos, o az erőművek terjedése összefügghet
többen halnak meg szénbányászat és az atomfegyverek terjedésével, mivel
légszennyezés miatt, mint mindkettő urándúsítással jár
atomerőmű-baleset következtében
o folyamatosan, az igényekhez o nem megújuló, az uránérc lelőhelyek
igazodva tud termelni száma véges

12
 Uránkörforgalom

Az atomerőművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag dúsított UO2.

Az urán a természetben három izotóp keverékeként fordul elő: U (0,7%), 238U (99, 29%) és
235

a 239U(0,01%).
Az erőművekben a 235U izotópot tudják megfelelően hasznosítani. A gazdaságos
energiatermeléshez ezt az izotópot fel kell dúsítani az izotópkeverékben, majd ebből
fűtőanyag-tablettákat kell készíteni.
Legelső lépés: urán kitermelése.
 az urán uránércből vonható ki
 a legelterjedtebb uránérc az uránszurokérc, az UO2
 mivel az ércek urántartalma csak 0,1 %, sokat kell kibányászni  sok a meddő kőzet
 bányászokra vonatkozó veszélyek: radioaktív por, radon kijutása  tüdőbetegségek

Második lépés:
 a kitermelt alapanyagot feldolgozzák: összezúzzák, megdarálják, feltárják
 a folyamat végére kapják a „sárga kalácsot”, ami 70 % urántartalmú massza
 urán feltárása: kénsavval vagy lúggal
 ezekben az uránon kívül oldódik még a molibdén, vas, szelén, ólom  uránt ki kell
nyerni az oldatból
Harmadik lépés:
 a feltárás során nyert masszát feldúsítják a megfelelő 235U-tartalomra
 az izotópok kémiailag nem különböznek egymástól  vegyipari módszerekkel nem
választhatók szét
 emiatt a szétválasztáshoz a tömegkülönbségen alapuló fizikai módszerek
alkalmazhatók
 ehhez először az uránt fluor segítségével „elgázosítják”  UF6 (urán-hexafluorid)
 a keletkezett UF6 gázt több módszerrel is szét lehet választani: gázdiffúziós,
centrifugás, termodiffúziós módszer

Negyedik lépés:
 az UF6 gázból előállítják a fűtőanyaghoz szükséges UO2-t
 a fűtőanyagot 1 cm átmérőjű, 1,5 cm magas tablettákká (pasztilla) préselik, majd
1700 °C-ra hevítik  megfelelő szilárdság, sűrűség
 a tablettákat burkolócsövekbe töltik, melyek cirkóniumból készültek
 A burkolat megakadályozza a hasadványok kikerülését a hűtővízbe.
 a csöveket héliummal töltik meg a jobb hővezetés és hőleadás érdekében

13
  a tabletták felett a lezárt csőben mindig hagynak ún. hasadási gázteret a maghasadás
során keletkező gázok számára
 ezt a szerkezetet nevezik üzemanyagrúdnak (pálca)
 Mivel a több tízezer fűtőelempálca egyenkénti mozgatása, cseréje gyakorlatilag
megoldhatatlan lenne, a fűtőelemeket kötegekbe foglalják.
 A paksi VVER-440 típusú reaktorokban használt fűtőelemkötegek (kazetták)
hatszög keresztmetszetűek, és egyenként 126 fűtőelempálcát tartalmaznak.
 A fűtőelemkötegekből épül fel a reaktor aktív zónája, az a néhány köbméternyi
térrész, ahol a láncreakció zajlik

Következő „történés”:
 egy fűtőelem nagy dúsítású, friss üzemanyagként kerül be a reaktortartályba, majd 3
évet tölt ott
 egy évnyi hasadást követően a fűtőelem dúsítása (235U-tartalma) lecsökken, és épp
megfelelő lesz közepes dúsítású fűtőelemnek
 a közepes dúsítású fűtőelem egy újabb év alatt kis dúsításúvá alakul  alkalmas lesz
a reaktortartály közepére hasadóanyagként
 a harmadik év alatt a dúsítás 1 %-ra csökken  a fűtőanyag ekkor válik kiégetté,
vagyis ekkor nagyon kevés hasadás játszódna le benne  ki kell emelni a tartályból
 ennek megfelelően minden blokkban, minden évben egy hónapra leáll az
energiatermelés; ekkor történik meg a fűtőelemek átpakolása:
o kiemelik a kiégett fűtőelemeket
o átrendezik a fűtőelemeket a megfelelő helyre
o új fűtőanyagokat helyeznek a tartályba

Ezután:
 a kiégett fűtőelemeket a kiemelést követően öt évre pihentető medencébe helyezik
el, mely egy vízhűtéses medence a reaktortartály mellett
 a folyamatos vízhűtés azért kell, mert ekkor még jelentős a radioaktív hőtermelés
 öt év elteltével a hőtermelés jóval kisebb lesz (az aktivitás időbeli csökkenése miatt)
 ezt követően a kiégett fűtőelemeket fémtokba zárják  átmeneti tárolóba helyezik,
vagy reprocesszálják
 átmeneti tároló:
o természetes léghűtéses tároló
o atomerőmű telephelyén
o 50 évet tölt itt a kiégett fűtőelem
o innen mélységi tárolóba kerülhet (Boda, Dél-Mecsek)
 reprocesszálás
o újrafeldolgozás
o a kiégett fűtőelemekből 235U-t és Pu-t nyernek ki, melyekből újabb
fűtőelemeket hoznak létre
o ehhez el kell szállítani a kiégett fűtőelemeket

14