MAGHASADÁS (FISSZIÓ)

 1938, Otto Hahn, Fritz Strassmann, Lise Meitner

 nagy rendszámú elemek kisebb rendszámú elemekké + neutronokká esnek szét
 tapasztalat: uránt neutronokkal sugározták be ––> uránmagok 2 közepes tömegű magra váltak szét
 uránmagok sokféleképpen hasadhatnak
 leggyakrabb tömegarány: 2:3
 felszabaduló E: kb. 30pJ (1 uránmag hasadása)

235 236 139 94

U + n –––> U –––> Ba + Kr + 3 1n
––> ––> ––>

egyetlen a természetben, ami képes hasadványok neutronok

maghasadásra
 maghasadáskor felszabaduló E a hasadványok és neutronok mozgási energiájaként jelenik meg
 hasadási termékek: radioaktív izotópok, bomlásukkor plusz E szabadul fel
 önfenntartó folyamat
 gyors neutronok (lepattannak) ––> nagy mozgási E
 238U nem képes maghasadásra
 nehéz atommagokból E szabadul fel, ha könnyebb atommagokra esnek szét
 maghasadásra képesek, nincs a természetben, elő kell állítani: 239Pu, 241Pu, 233U

LÁNCREAKCIÓ:
 1939, Szilárd Leó
 láncreakció: önfenntartó folyamat, neutron-besugárzással magátalakulásokat hozhatunk létre,
amelyek hasításra képes neutronokat keltenek

SZABÁLYOZATLAN HASADÁSI LÁNCREAKCIÓ

Láncreakció megindulásának feltételei:

1. Hasadásonként átl. 1-nél több neutron szabaduljon fel
2. Ezekből átl. 1-nél több hozzon létre újabb maghasadást
 Ha teljesülnek, a hasadások száma gyorsan megnő
 Rövid időn belül nagy energia szabadul fel
 SZABÁLYOZOTT LÁNCREAKCIÓ
 megakadályozzuk az egyidejű hasadások számának túlzott növekedését, a folyamatot egyensúlyban
tartjuk
újabb hasadások száma
k sokszorozási tényező: k = ––––––––––––––––––––
elhasadt magok száma

k > 1: szuperkritikus állapot (atombomba, atomreaktor beindítása)

k = 1: kritikus állapot (atomreaktor normál üzemmódja)
k < 1: szubkritikus állapot (atomreaktor leállítása)

ATOMREAKTOR
 1942, Enrico Fermi, (Szilárd Leó, Wigner Jenő)
 szabályozórudak
 moderátor: neutronok lelassítására (grafit / víz)
 uránrudak
 termikus neutronok (végtermékek)

ATOMERŐMŰ, FELADATOK, MŰKÖDÉSE

 atomreaktor: hőtermelést az itt végbemenő (urán) atommaghasadás E-felszabadulása biztosítja
 primer kör: hűtő kör, atomreaktorban felszabadult hőt a hűtőközege szállítja a szekunder kör
gőzfejleszőjéhez
 hőleadás a hőcserélőben, csőrendszeren keresztül
 szekunder kör: gőzfejlesztőjében keletkezett nagynyomású gőz forgatja a turbinákat
 turbina: gőz mozgatja, mozgási energia
 generátor: mozgási E-t villamos/elektromos E-vé alakítja át
 transzformátor: a generátor villamos / elektromos energiáját juttatja el a (villamos) hálózatig
 harmadik kör: (Duna) vize hűti a turbinák gőzlecsapató kondenzátorait
 kondenzátor: feladata, hogy cseppfolyós állapotban kezdődjön újra a kör

ATOMERŐMŰ VS HŐERŐMŰ
 gazdaságosabb
- kevesebb alapanyagot használ fel (nem megújuló energiaforrás)
 környezetbarát
- nem bocsát ki CO2-t, O2-t nem fogyaszt, nem növeli az üvegházhatást / globális felmelegedést
 erőmű katasztrófák
- nagy mennyiségű radioaktív izotópot bocsát ki a légkörbe ––> veszélyes hulladék tárolása
 felépíteni költséges, leépíteni kevésbé