Izotópok szerepe a környezettudományos kutatásokban

Nukleon, Izotóp:

Az atom atommagból és a körülötte található elektronokból épül fel.

Az atommag protonokból (p) és neutronokból (n) azaz, nukleonokból áll.

Semleges atomban a mag pozitív töltéseinek száma, azaz protonszám(rendszám) meghatározza az

atommagot körülvevő elektronok számát, ami elem kémiai tulajdonságait határozza meg

A protonok ( Z )és a neutronok ( N )száma együttesen az elem tömegszámát (A) adja meg: A=Z+N

Izotóp: Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atommagok.

A hidrogénnek három, a természetben is megtalálható izotópja ismert: Prócium: 1H (jelölése: H)

Deutérium: 2H (jelölése: D) Trícium: 3H (jelölése: T)

Radioaktív izotópok. Radioaktív bomlásnak nevezzük az instabil atommagok és hosszabb-rövidebb idő

elteltével alacsonyabb energiaszintű állapotba kerülnek. Ez több eltérő módon valósulhat meg.
A A −4 4 2+¿ 4 2+¿
 Alfa-sugárzás: Z X → Z−2 X + 2 He ¿ 2He ¿alfa-részecske könnyen elnyelődik (pár cm)
erős ionizáló hatású
226 218 4
pl. 88 Ra → 86 Rn + 2 He

 Béta-sugárzás:

Radioaktív atommag béta-bomlásakor keletkezik, nagy energiájú elektron vagy pozitron lép ki az
anyagból. Erősen ionizáló hatású, amikor áthalad egy anyagon, a részecske lelassul az
elektromágneses kölcsönhatás miatt és kibocsát egy fékező röntgensugarat.
A A −¿
1. Béta-(leggyakoribb) Z X → Z +1Y + e + ^ν ¿
az atommag egy neutronja protonná alakul elektron és egy antineutrinó kibocsátása mellett.

2. Béta+
A A +¿
Z X → Z−1Y +e + ν^ ¿
az atommag egy protonja neutronná alakul pozitron és egy neutrinó kibocsátása mellett.
A
A
Z X +e−¿→ Z −1 Y + ^ν ¿

3. elektronbefogás (EC)Az atommag a magot körülvevő elektronpályák egyikéről befog egy

elektront, majd az atommagban lévő egyik proton neutronná alakul át, miközben neutrinót
bocsát ki.

137 m 137
 Gamma-sugárzás: 56Ba → 56 Ba+ γ A gerjesztett állapotban lévő mag energiát ad le
fotonok formájában.
A gamma-sugárzás, Nagy áthatoló képesség ionizáló képessége azonban kicsi. A nagy energiájú
gamma-fotonoknak sejtkárosító hatása van.

Egy radioaktív izotóp bomlásánál az izotópok mennyiségét az alábbi egyenlet írja le:
−λt
N ( t )=N ( 0 ) e

hol N(t) az izotópok száma a t időpillanatban, N(0) pedig az N értéke t = 0 pillanatban, λ bomlási
állandó, a magra jellemző érték.

ln 2
T 1/ 2=
λ
Felezési idő: Az az idő, ami alatt a bizonyos mennyiségű anyag atomjainak száma radioaktív
bomlás során felére csökken

Stabil izotópok, amelyeknél nem figyeltek meg radioaktív bomlást. pl.13C stabil , míg 14C
(felezési idő ≈5700 év)

Egy izotóp kémiai tulajdonságaik megegyeznek, fizikai tulajdonságaikban azonban (tömeg, mágneses
momentum, forgatónyomaték és térfogat) eltérések mutatkoznak.

pl.D2O-H2O D2O erősebb a H kötése, D2O-nek nagyobb sűrűsége, magasabb Tolvadás és Tforrás

Izotópok alkalmazása

Az izotópok radioaktivitásának alkalmazása

241 4 2+¿
Alfa- sugárzó anyagok felhasználása: füstérzékelő: Am α- bomlása során a keletkező 2He ¿
ionizálja a levegőt az ionkamrában és ezáltal kis mértékű áram keletkezik. A füst részecskék
csökkentik ezt az áramot ezt érzékeli a füstérzékelő

Gamma- sugárzó anyagok felhasználása: élelmiszer iparban fertőtlenítés, tartósítás (baktériumok

elpusztítása, Trichinella spiralis parazita sertéshúsban), orvosi felhasználás, mint nyomjelző anyag
(99mTc), sugárterápiás alkalmazás ( 60Co),

kémiai, biológiai és farmakológiai reakciómechanizmusok, kinetikus hatások, egyensúlyi

folyamatok, metabolikus utak stb. vizsgálhatóak

137
Cs mesterséges izotóp az atomrobbanás során keletkezik. (1945 óta létezik) A geológia
kutatásokban talajerózió és ülepedés kormeghatározására alkalmazható.

Stabil izotópok alkalmazása

Arányuk természetes eltérése - multielemes mérési módszerrel (ujjlenyomat) kombinálva -hatékony

eszközként szolgálhat (élelmiszer, nyersanyag, takarmány stb.) minták eredetének meghatározására,
valamint élelmiszer-előállításhoz illegálisan felhasznált adalékanyagok felderítésére.
A stabil izotóp eltolódás a deltával fejezhető ki. (δ). Ami a választott standard mintához képesti izotóp
arány eltérés. Mértékegysége parts per thousand (‰)

δX = [(Rminta / Rstandard) – 1] × 103

R izotóp arányok a mintában és standardban

A magasabb δ érték az izotóp felhalmozódását, míg az alacsonyabb érték a csökkenését fejezi ki. A
stabil izotópok aránya egy választott standardhoz mérve jellemezhető. Standardok változatosak
vízminta (SMOW D ), fosszília (Pee Dee Belemnite 13C), meteor( δ34S )

Paleoklimatológia felhasználása:

A plankton a (12C-t preferálja a biokémiai folyamatok során) elpusztul, lesüllyed és a tenger alján
lerakódik. Olyan vizek esetén, amikor a fenti meleg vízréteg nem keveredik az alul lévő hidegebb
vízzel a 12C nem jut vissza a körforgásba. Régi korok tengeráramlatára lehet következtetni.

Jégminták 18O/16O arányából meghatározható az átlagos óceáni hőmérséklet 18O magasabb

hőmérsékleten párolog, mint a 16O. A jég 18O/16O aránya emelkedik, ha az átlaghőmérséklet
magasabb volt

Régészeti felhasználás:

Étrend meghatározása 12C/13C arányból megállapítható, hogy az adott ember vagy állat C3
fotoszintézis úton lezajló élelemforrást (gabona, rizs, gyümölcsök) vagy C4(kukorica, köles, cukornád)
fogyasztott. Ezenkívül kimutatható, hogy az élelmiszer tengeri, édesvízi vagy szárazföldi eredetű.

C3 mód esetén a CO2 fixáció esetén RUBISCO enzim aktivációs energiája kisebb a 12C-re-> Izotóp arány eltolódik.

A C4 mód esetén a fixáció nem így történik-> nincs eltolódás

Élő szervezetbe az oxigén táplálkozás útján jut be csontok folyamatosan cserélődnek, ellenben a
fog állandó, az 18O/16O aránya alapján földrajzi következtetést lehet levonni

Borok vízzel való hígítását 18O/16O izotópok arányának mérésével. A növényben végbemenő
transzportfolyamatok miatt az 18O/16O arány nagyobb a szőlőben a talajvízhez képest, valamint a
hozzáadott víz izotóparányához képest is. -> természetes izotóparány eltolódik, a hamisítás
87
Sr/86Sr izotópok aránya is segítségül szolgál a földrajzi eredet bizonyításában.

A stroncium izotópjainak aránya változik a természetben

(a 87Rb izotóp radioaktív bomlásának köszönhetően), de regionálisan állandóságot mutat.

Mézben mért 13C/12C arány kis mértékű változása, külső forrásból származó cukornak tulajdonítható.

Izotópok méréstechnikája
A stabilizotópok mérése tömegspektrometriával, is történhet mely egy elem különböző izotópjait a
tömeg és töltés alapján válogatja szét. Azonos töltésű és tömegű részecskék jutnak át.