Atomszerkezet (alap elmélet) 1

9.1. Atomszerkezet
 Az atom kémiai szempontból a legkisebb önálló, semleges részecske.
Sokáig úgy gondolták, hogy az atom tovább nem osztható (a nevét is ezért kapta: a
görög atomosz szó jelentése oszthatatlan). Ma azonban már tudjuk, hogy az atom
még kisebb, úgynevezett elemi részecskékből, protonokból, neutronokból és
elektronokból épül fel.
 Az atomot elemi részecskék építik fel:
 az atommagban található protonok és neutronok,
 az atommag körül, az elektronburokban található elektronok.

Az elemi részecskék valódi tömege valódi töltés valódi tömeg

és valódi töltése nagyon kicsi érték proton +1,60 ・10–19 C 1,672 ・ 10–27 kg
(ezeket az értékeket megtanulni neutron 0C 1,674 ・ 10–27 kg
–19
nem kell): elektron –1,60 ・10 C 9,11 ・ 10–31 kg
A kémiában igen ritkán használjuk ezeket az értékeket, helyettük inkább relatív
(viszonyított) mennyiségeket használunk. Ezeket a relatív értékeket úgy alakították
ki, hogy az egyik részecske töltését, illetve tömegét vették alapul: ez lett az egy
egység, és ehhez viszonyították a többi részecske töltését, illetve tömegét.
A töltésnél:
 a táblázatban látható, hogy a proton és elektron töltésének abszolút értéke
megegyezik  ez lett az egység,
töltésük előjele viszont különbözik: a proton pozitív, az elektron negatív töltésű 
ezért a proton relatív töltése +1, az elektron relatív töltése pedig -1;
 a neutron semleges részecske, az ő töltésének relatív értéke 0.
A tömeg esetében:
 a proton tömegét vették egy egységnek, így a proton relatív tömege 1;
 látható, hogy a proton és a neutron tömege csak igen kis mértékben tér el
egymástól, majdnem megegyezik, ezért a neutron relatív tömegét is 1-nek
vesszük;
 az elektron tömege jóval kisebb a másik két elemi részecske tömegénél, az
elektron relatív tömegét 1/1840-nek vesszük
Az elemi részecskék tulajdonságai:
az elemi részecskék
az atom
relatív relatív
részei neve jelölése
töltése tömege
proton p (p+) +1 1
atommag 0
neutron n (n ) 0 1
–
elektronfelhő elektron e (e ) –1 1/1840

Maga az atom is egy rendkívül kicsi részecske (mérete 10 -10 m-es nagyságrendű), az
atommag átmérője még ennél is jóval kisebb (10-15 m nagyságrendű), csupán
százezred része az atoménak (ha a hidrogénatomot focipálya méretűre nagyítanánk,
az atommag a közepén borsó nagyságú lenne).
Ebből következik, hogy az atommagban jóval szorosabban helyezkednek el a
protonok és neutronok, az elektronfelhőben az elektronok.
Az atommagban szorsan egymás mellett elhelyezkedő protonokat és neutronokat
nagyon erős, kis hatótávolságú, töltéstől független vonzóerő, úgynevezett magerő
tartja össze. Ennek a magerőnek sokkal erősebb a vonzó hatása, mint amilyen erős
az azonos töltésű protonok közötti taszítóerő.
Atomszerkezet (alap elmélet) 2
AZ ELEMI RÉSZECSKÉK SZÁMA AZ ATOMBAN:
 Az atom minőségét a protonok száma határozza meg  vagyis az, hogy egy adott
atom melyik elem atomja, protonjainak számától függ.
Az elem azonos protonszámú atomok halmaza.
Pl. azok az atomok, amelyek 1 protont tartalmaznak, hidrogénatomok, amelyek 6
protont, azok szénatomok, amelyek 17 protont, azok klóratomok.

 Az atomban található protonok száma a rendszám.

Így pl. a hidrogén rendszáma 1, a széné 6, a klóré pedig 17.

 Az atom semleges, mert benne a protonok és az elektronok száma egyenlő

(így a + és – töltések kiegyenlítik egymást).
Pl. ha tudjuk, hogy
 a hidrogénatomokban 1 proton található, akkor az atom semlegessége miatt azt
is tudjuk, hogy az elektronjainak száma is 1,
 a szén atomjaiban 6 proton van, az elektronok száma is 6,
 a klór atomjaiban 17 proton van, 17 az elektronok száma is.

Mivel a protonok és neutronok tömege mellett az elektronok tömege

elhanyagolhatóan kicsi, az atom tömegét lényegében csak a protonok és neutronok
tömege határozza meg. Ebből következik az is, hogy az atom tömege az
atommagban összpontosul.

 Tömegszám: az atomban található protonok és a neutronok számának

összege.
Pl.
 ha egy hidrogén atommagjában van 1 proton, de nem tartalmaz neutront, akkor
az atom tömegszáma 1
 annak a szénatomnak, amelyik 6 protont és 6 neutront tartalmaz, a tömegszáma
12
 annak a klóratomnak, amelyik 17 protont és 18 neutront tartalmaz, a
tömegszáma 35.
 A protonok és a neutronok száma az atomokban lehet egyenlő, de lehet eltérő is.
Egyetlen elemnél. a hidrogénnél fordul elő, hogy az atommagban a proton mellett
nem található neutron.
A kisebb atomokban számuk sokszor azonos, vagy a neutronok száma kicsivel
több a protonszámnál (lásd az előző példákat).
A nagyobb atomoknál a neutronszám általában jóval több a protonok számánál 
pl. az urán rendszáma 92, vagyis az uránatomok 92 protont tartalmaznak; a 238-as
tömegszámú uránatomban a neutronok száma: 238 – 92 = 146.

 Vegyjelet használunk az atomok és elemek jelölésére.

Pl. a hidrogén vegyjele H, a széné C, a klóré Cl.
Atomszerkezet (alap elmélet) 3

 A vegyjellel együtt megadhatjuk a

rendszámot és a tömegszámot is a
következő módon:
A gyakori félreértések elkerülése végett
tisztázandó, hogy a periódusos rendszerben egyáltalán nem biztos, hogy a rendszám a vegyjel
bal alsó sarkában van (meg kell nézni a külön kiemelt cellánál, hogy hol milyen adatot
tüntetett fel a periódusos rendszer szerkesztője)! Ezt a jelölést a periódusos rendszeren kívül
használjuk.
1. Feladat: Hány proton, neutron és elektron található a példaként megadott Br-
atomban?
Próbáld megoldani, és csak utána görgess lefelé a válaszhoz!

 a rendszám 35 ez megegyezik a protonszámmal, vagyis az is 35

 az atom semleges, mivel benne a protonok és elektronok száma azonos, így az
elektronszám is 35
 a rendszám a protonok és neutronok számának összege  tehát ha a
tömegszámból: a 80-ból kivonjuk a protonok számát (vagyis a rendszámot): a 35-
öt, akkor megkapjuk a neutronok számát, ami 45

Felmerülhet a kérdés, hogy egy adott elemet teljesen azonos atomok építenek fel,
vagy különbözhetnek egymástól egy elem atomjai?
 Korábban láttuk, hogy azt, hogy egy atom melyik elem atomja, a protonszám
határozza meg, ezért biztos, hogy egy adott elem minden atomjában azonos a
protonok száma.
 Mivel az atom semleges, a protonszámmal meg kell hogy egyezzen az elektronok
száma is. Vagyis egy adott elem minden atomjában biztosan azonos a protonok
és az elektronok száma is.
 A neutronok száma viszont lehet különböző  egy elem ilyen, különböző
neutronszámú atomjait izotópoknak nevezzük.
Atomszerkezet (alap elmélet) 4
Néhány példa:
protonszám neutronszám elektronszám rendszám tömegszám jelölés
1
1 0 1 1 1 1H

hidrogén 1 1 1 1 2 2
1 H
3
1 2 1 1 3 1 H
12
6 6 6 6 12 6 C
szén 14
6 8 6 6 14 6 C
35
17 18 17 17 35 17 Cl
klór 36
17 19 17 17 36 17 Cl
A táblázatban az első három atom mindegyike hidrogénatom, hiszen 1 protont
tartalmaznak. Neutronszámuk, és így tömegszámuk viszont eltérő, ezért ezek a
hidrogénatomok egymás izotópjai.
Ehhez hasonlóan a következő két szénatom is egymás izotópjai, valamint az utolsó
két klóratom is egymás izotópjai.
A hidrogén esetében a három izotóp külön nevet is kapot: ha meg akarjuk őket
egymástól különböztetni (ez inkább a radiokémiára, magfizikára jellemző, nem az
általános kémiára), az 1-es tömegszámú neve prócium, a 2-es tömegszámúé
deutérium, a 3-as tömegszámúé pedig trícium.

 Izotópok: azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atomok.

Más megfogalmazásokat is lehet használni:
 az izotópok azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok,
 az izotópok egy elem eltérő tömegszámú atomjai.
Az izotópok kémiai tulajdonságai azonosak, fizikai tulajdonságai kis mértékben
eltérőek.

2. Feladat: Hány proton, neutron és elektron található a kálium 39-es, és a 40-es

tömegszámú izotópjában? A kálium rendszáma 19.
Próbáld megoldani, és csak utána görgess!

 a kálium rendszáma 19, mivel atomjaiban 19 proton található

 a protonok és elektronok száma megegyezik, ezért 19 elektron van az atomokban
 a neutronszámot megkaphatjuk, ha a tömegszámból kivonjuk a protonszámot
(vagyis a rendszámot), így a 39-es tömegszámú izotóp 39 – 19 = 20 neutront, a
40-es tömegszámú izotóp pedig
40 – 19 = 21 neutront tartalmaz
Atomszerkezet (alap elmélet) 5
 Az izotópok között vannak olyanok, amelyek radioaktívak, mivel atommagjuk
nem stabil. Ezek külső hatás nélkül elbomlanak, és bomlásuk közben radioaktív
sugárzást bocsátanak ki  eközben átalakulnak egy másik elem atommagjává.
A radioaktív sugárzás lehet -, -, illetve -sugárzás:
 -sugárzás: az atommagból 2 proton és 2 neutron, vagyis egy hélium atommag lép ki 
a keletkező elem rendszáma kettővel, tömegszáma néggyel kisebb, mint a kiindulási
atomé. Elektromos térben az -sugarak a negatív pólus felé hajlanak.
Áthatolóképességük csekély (pl. néhány cm-es levegőrétegen áthaladnak, de egy
viszonylag vékony szilárd anyagon, pl. egy papírlapon nem hatolnak át)
 -sugárzás: a mag egy neutronja átalakul protonná és elektronná, az így keletkező
elektron kilép az atomból  a kiindulásihoz képest eggyel nagyobb rendszámú elem
képződik. A -sugarak a pozitív pólus felé hajlanak el. Levegőben néhány métert
haladhatnak, vékony fémlemezen azonban már nem tudnak áthatolni.
 A -sugárzás önállóan nem lép fel, az - és a -sugárzás kísérője: nagy energiájú
elektromágneses sugárzás; elektromos erőtérben nem térül el. Áthatolóképessége a
legnagyobb: több cm vastag nehézfémen, pl. ólomlemezen is áthatol.
Ezekről részletesebben fogtok majd tanulni fizikából.

 A radioaktivitás alkalmazása
Radioaktív izotópokat használnak pl.:
 a gyógyászatban rákos sejtek elpusztítására, élettani folyamatok nyomon
követésére
(pl. a testbe juttatott radioaktív izotópok a gyors anyagcseréjű daganatos
sejtekben felgyülemlenek, így ezek kimutathatók  izotópdiagnosztika)
 műszaki életben pl. csőrendszerek hibáinak kimutatására
 régészetben kormeghatározásra (C14-es, illetve K-Ar módszer)

 Relatív atomtömeg: viszonyszám, ami megmutatja, hogy az adott atom hányszor

nagyobb tömegű a 12C-izotóp tömegének 1/12 részénél. Mivel relatív mennyiség,
mértékegysége nincs.
Korábban már láttuk, hogy a relatív mennyiségek meghatározásához ki kell
választani egy viszonyítási pontot, azt hogy mi legyen az egység. A tudósok a relatív
tömegek meghatározásához a 12-es szénizotópot választották, abban állapodtak
meg, hogy a 12C tömegének 1/12 része legyen az egységnyi tömeg, amihez minden
atom tömegét viszonyítják.

3. Feladat: Keresd ki a periódusos rendszerből a bróm (Br), a hidrogén (H), a szén

(C) és a klór (Cl) relatív atomtömegét!
Csak akkor görgess az ellenőrzéshez, ha megvannak az adatok!

Br: 79,9 H: 1,01 C: 12,01 Cl: 35,5

Atomszerkezet (alap elmélet) 6

Elektronszerkezet
Az atomban az elektronok az atommag körül mozognak. Elhelyezkedésük,
mozgásuk meghatározott rend szerint történik.
Az atomban lévő (negatív töltésű) elektronok egymást taszítják, az atommagban lévő
(pozitív töltésű) protonok viszont vonzzák őket  ez a vonzás tartja az atomban az
elektronokat (erősebb kapcsolatot jelent az elektronok közötti taszításnál).
Az elektronok az atomban különböző térrészeket foglalhatnak el – ezeket a
térrészeket nevezzük héjaknak.
A különböző héjakon lévő elektronoknak különböző az energiája.

 Az atomban a közel azonos energiájú elektronok elektronhéjat alkotnak.

Az általunk tanult atommodell szerint az

elektronok meghatározott sugarú, gömb alakú
héjakon helyezkednek el az atommag körül
Szokták ezt az atommodellt réteges szerkezete
miatt „vöröshagyma-modellnek” is hívni.

Az 1. héj felel meg a legkisebb gömbnek, az itt elhelyezkedő elektronok tartózkodnak

az atommaghoz a legközelebb. Az elektronok számára ez a legkedvezőbb, legkisebb
energiájú hely. Az itt megtalálható elektronok kötődnek legerősebben az atomban.
Minél nagyobb számú héjon található egy elektron, annál távolabb van az
atommagtól, annál gyengébben kötődik, ezért kisebb energiabefektetéssel,
könnyebben leszakítható.

Általánosban már tanultátok, hogy az egyes héjakon meghatározott számú

elektronnak van hely.
 A maximális elektronszám a héjakon:
1. héjon: 2 e–,
2. héjon: 8 e–,
3. héjon: 18 e–,
4. héjon: 32 e–
 Egy atomban az elektronok nem véletlenszerűen helyezkednek el az egyes
héjakon, hanem mindig a maghoz lehető legközelebb lévő helyeket foglalják el 
először feltöltődik az 1. héj, amikor erre több elektron már nem fér, akkor a 2.,
majd a 3. és így tovább.
Ezek ismeretében tudjuk megmondani, hogy az egyes atomoknak milyen az
elektronszerkezete. Pl:
 a szén rendszáma 6, tehát 6 protonja van, ezzel azonos számú, vagyis 6 elektront
tartalmaz a szénatom  a 6 elektronból
 a legkedvezőbb helyen, az 1. héjon elfér 2 elektron,
 a maradék 4 pedig a 2. héjra kerül;

 a 17-es rendszámú klóratom 17 elektront tartalmaz, ezekből

 az 1. héjon 2,
 a 2. héjon 8,
 a 3. héjon pedig 7 elektron található.
Atomszerkezet (alap elmélet) 7

 Ha egy héjon annyi elektron található, amennyi maximálisan lehetséges, akkor a

héj telített, ha ennél kevesebb, akkor telítetlen.
Pl. a szénatomok 1. héja telített (több elektron nem fér el rajta), a 2. héj viszont
telítetlen (csak 4 elektront tartalmaz, pedig max. 8 elektron lehetne rajta  vagyis
még 4 elektron számára van hely).
A klóratomok 1. és 2. héja telített (több elektron nem fér el rajtuk), a 3. héja viszont
telítetlen (ezen a héjon max. 18 elektron lehet, de csak 7 elektront tartalmaz).

A kémiai reakciókban a külső, telítetlen héjon lévő elektronok vesznek részt, ezek
száma fontos információkat ad az elemek várható kémiai viselkedéséről.

 A kémiai tulajdonságokat leginkább meghatározó külső elektronok a

vegyértékelektronok.
Ezek az elektronok a telítetlen héjakon találhatók.
Pl. a szén legkülső, 2. héján 4 elektron található, így a szénnek 4 vegyértékelektronja
van, a klór legkülső, 3. héján 7 elektron található, így a klórnak 7
vegyértékelektronja van.

 Az atomtörzs az atommagból és azokból az elektronokból áll, amelyek nem

tekinthetők vegyértékelektronoknak.
Atomszerkezet (alap elmélet) 8
ÖSSZEFOGLALVA:
 Az atom kémiai szempontból a legkisebb önálló, semleges részecske.
 Az atomot elemi részecskék építik fel:
 az atommagban található protonok és neutronok,
 az atommag körül, az elektronburokban található elektronok.
 Az elemi részecskék tulajdonságai:
az atom az elemi részecskék
részei neve jelölése relatív töltése relatív tömege
+
proton p (p ) +1 1
atommag
neutron n (n0) 0 1
–
elektronfelhő elektron e (e ) –1 1/1840

 Az elem azonos protonszámú atomok halmaza.

 Az atomban található protonok száma a rendszám.
 Az atom semleges, mert benne a protonok és az elektronok száma egyenlő.
 Tömegszám: az atomban található protonok és a neutronok számának összege.
 Izotópok: azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atomok.
Más megfogalmazásokat is lehet használni:
 az izotópok azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok,
 az izotópok egy elem eltérő tömegszámú atomjai.

 Vegyjelet használunk az atomok és elemek jelölésére.

 Az izotópok között vannak olyanok, amelyek radioaktívak, mivel atommagjuk

nem stabil. Ezek külső hatás nélkül elbomlanak, és bomlásuk közben radioaktív
sugárzást bocsátanak ki  eközben átalakulnak egy másik elem atommagjává.
 Radioaktív izotópokat használnak pl.:
 a gyógyászatban rákos sejtek elpusztítására, élettani folyamatok nyomon
követésére
 műszaki életben pl. csőrendszerek hibáinak kimutatására
 régészetben kormeghatározásra
 Relatív atomtömeg: viszonyszám, ami megmutatja, hogy az adott atom hányszor
nagyobb tömegű a 12C-izotóp tömegének 1/12 részénél. Mivel relatív mennyiség,
mértékegysége nincs.
 Az atomban a közel azonos energiájú elektronok elektronhéjat alkotnak.

 A maximális elektronszám a héjakon:

1. héj: 2 e–, 2. héj: 8 e–, 3. héj: 18 e–, 4. héj: 32 e–
 Egy atomban az elektronok nem véletlenszerűen helyezkednek el az egyes
héjakon, hanem mindig a maghoz lehető legközelebb lévő helyeket foglalják el.
 Ha egy héjon annyi elektron található, amennyi maximálisan lehetséges, akkor a
héj telített, ha ennél kevesebb, akkor telítetlen.
 A kémiai tulajdonságokat leginkább meghatározó külső elektronok a
vegyértékelektronok. Ezek az elektronok a telítetlen héjakon találhatók.
 Az atomtörzs az atommagból és azokból az elektronokból áll, amelyek nem
tekinthetők vegyértékelektronoknak.