Molekulák térszerkezete és polaritása

Az elektronpárok távol helyezkednek el egymástól.

A kötő és nemkötő vegyértékelektronpárok taszítják egymást, így azok térben
egymástól a lehető legtávolabb helyezkednek el.
AXE jelölés
A a központi atomot, az X az ehhez kapcsolódó atomokat, vagy atomcsoportokat
az E pedig a központi atomon elhelyezkedő magányos elektronpárokat jelöli.
Az A alsó indexe mindig 1, ezért ki sem írjuk. Az AX2E2 jelölés például arra utal,
hogy az adott molekulában a központi atomhoz, melynek két magányos
elektronpárja van, két atom kapcsolódik.

Molekulákat téralkata

Kétatomos szerkezetek
Azon molekulák térszerkezetét, amelyek csak két atomból állnak könnyű
megállapítanunk, két pont ugyanis (vagyis a két atom), mindig egy egyenesre esik,
ezt pedig lineárisnak nevezzük. Ha csak két atom kapcsolódik, akkor nem is
beszélhetünk központi atomról.

A hidrogén kétatomos molekulája

A legegyszerűbb molekula, a kétatomos elemmolekula, a hidrogén.
Az 1 elektronnal rendelkező hidrogénatomoknak 1 elektronra van szükségük, hogy
elérjék a He elektronszerkezetét. Ezért két hidrogénatom között egy kovalens
kötés jön létre.
A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös
vegyértékkel(elektronnal) rendelkeznek.
· Mivel a molekulát két ugyanolyan atom alkotja, melyeknek az
elektronegativitása azonos, a köztük létrejövő kovalens kötés apoláris, így maga
a molekula is apoláris. Ez minden elemmolekulára (kivéve az ózont.)

• A kétatomos molekuláknak nincs kötésszöge.

• A hidrogénmolekula lineáris, ez minden kétatomos molekulára igaz.
Az oxigén kétatomos molekulája
Az oxigénatomoknak két elektronra van szükségük, hogy elérjék a Ne
elektronszerkezetét. Ezért két oxigénatom között két kovalens kötés (egy szigma
és egy pi) jön létre.

• Minden kétatomos molekula (így az oxigén is) lineáris

• Minden elemmolekula (így az oxigén is) apoláris
• Kétatomos molekuláknak nincs kötésszöge

A nitrogén kétatomos molekulája

Az nitrogénatomoknak három elektronra van szükségük, hogy elérjék a Ne
elektronszerkezetét. Ezért a nitrogénmolekulában három kovalens kötés (egy
szigma és két pi) található
• Minden kétatomos molekula (így a nitrogén is) lineáris
• Minden elemmolekula (így a nitrogén is) apoláris
• Kétatomos molekuláknak nincs kötésszöge

A hidrogén-klorid kétatomos, poláris molekulája

A sorban következő szerkezet még mindig kétatomos, viszont már nem elem,
hanem vegyület, a hidrogén-klorid. Mindkét atomnak 1-1 elektronra van szüksége
a nemesgáz szerkezethez, így közöttük egy kovalens kötés jön létre.
A kovalens kötés poláris, mert a két atom elektronegativitása különböző
A HCl poláris molekula
Minden kétatomos molekula (így a HCl is) lineáris
Kétatomos molekuláknak nincsen kötésszöge
A legtöbb kétatomos vegyület molekulája poláris (kivéve pl. szén-monoxid – CO)

A szén-dioxid háromatomos, lineáris molekulája

Poláris kovalens kötés jön létre, mert a szén és az oxigén elektronegativitása eltérő
A szén-dioxid mégis apoláris, mert szimmetrikus, a dipólusmomentum-vektorai
kioltják egymást
• Ezt valahogy úgy képzelheted el, hogy ha kitartod két oldalra a kezeidet és
azokat kötéllel két egyformán erős ember kezdi el húzni egymással szemben,
te helyben maradsz (rosszabb esetben szétszakadsz, de a molekuláknál ez
nem fog megtörténni)
• A lineáris (legalább 3 atomos) molekulákban a kötésszög pontosan 180°

A hidrogén-cianid (HCN) háromatomos, lineáris, poláris molekulája

• Lineáris a hidrogén cianid molekulája, a kötésszög így 180°-os
• Poláris kovalens kötés jön létre, mert a szén elektronegativitása eltér a
hidrogénétől és a nitrogénétől
• A hidrogén-cianid molekula poláris,
A kén-trioxid (SO3) szabályos síkháromszög alakú molekulája
A SO3 (képen látható) és pl. a BF3 ilyen szerkezetű
• A molekula alakját síkháromszögnek nevezzük
• 4 atom a molekulában egy síkban van
• Minden kötésszög 120°-os
• Poláris kovalens kötés jön létre a kén és az oxigén között

A metán (CH4) tetraéderes molekulája

Ha egy negyedik atom is kapcsolódik a központi atomhoz, akkor jutunk az első
térbeli (3 dimenziós, tehát nem síkalkatú) AX4 szerkezethez, amely
• A szén és hidrogén között létrejövő kovalens kötés nagyon gyengén poláris
• A metán molekulája apoláris, mert a molekula szimmetrikus
• A tetraéderes szerkezetben a kötésszög pontosan 109,5°

A kén-hexafluorid (SF6) oktaéderes molekulája

• Oktaéder alakú, a kötésszög így 90°
• Az SF6 (képen látható) pl. ilyen szerkezetű
• A molekula apoláris, mert szimmetrikus (6 kezű űrlény, durva)
• A kén képes 6 kovalens kötést kialakítani