AZ ATOMOK SZERKEZETE

ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNY
 ATOMMODELLEK

A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük.

Az atomok felépítésével kapcsolatos elméletek különböző ún. atommodelleket
eredményeztek.

Démokritosz (i. e. 460-370): a végtelen üres térben folyamatosan mozgó

apró golyóknak képzelte el az anyagot felépítő részecskéket.
John Dalton (1766-1844): az atomokat kicsi, tovább oszthatatlan golyóknak
képzelte el melyek egymással összekapcsolódva vegyületeket hozhatnak
létre

Ma már tudjuk, hogy az atom is tovább bontható: az atomot protonok,

neutronok és elektronok építik fel. Ezeket elemi részecskéknek nevezzük.

A ma használt atomkép egy matematikai modellből adódik, amelynek

alapjait Erwin Schrödinger (1887-1961) alkotta meg.
 Felfedezések

Munkatársaival, a Curie házaspárral

megállapították, hogy háromféle radioaktív
sugárzás létezik:
 alfa-(α), béta-(β),illetve gamma- (γ)
Munkájukat 1903-ban Nobel-díjjal ismerték el.
 Felfedezések
• Thomson 1897 katódsugár
Atom „+” töltésű golyó melyben az elektronok lazáhelyezkednek el
 Bohr atommodellje
• Az elektronok csak meghatározott
körpályákon mozoghatnak az atommag
körül.
 Schrödinger és Heisenberg
atommodellje
• Az atommag körül az elektronok
felhőszerű képződményt, elektronfelhőt
hoznak létre. Az elektron mozgása
matematikai összefüggésekkel írható le
• Kvantum számok
– Főkvantumszám – „n”
– Mellékkvantumszám l=n-1
– Mágneseskvanszám m=+/-l
 AZ ATOMOT FELÉPÍTŐ ELEMI RÉSZECSKÉK

Atomi tömeg-
Neve Jele Töltése Helye az atomban
egység

Proton p+ 1 pozitív Atommagban

Neutron n 1 semleges Atommagban

Elektron e- 1/1840 negatív Atomburokban

Az atom kifelé semleges: protonok száma = elektronok száma

Az atomokat, vegyjelekkel jelöljük (Berzeliusz)- elem latin nevének

1/2kezdőbetüje

Nátrium: Na Kálium: K Kén: S Vas: Fe Hélium : He stb.

 AZ ATOMMAG

A protonok számát rendszámnak nevezzük, jelölése: Z

A rendszám meghatározza az atom kémiai minőségét, jelzi helyét a
periódusos rendszerben.

A neutronok és a protonok együttes számát tömegszámnak nevezzük,

jelölése: A
A=Z+N

12
C Br
Tömegszám jelölése: 80
Rendszám jelölése: 6 35

Megjegyzés: A tömegszámot és a rendszámot a kémiai

reakciókban általában nem kell jelezni.
 IZOTÓPATOMOK

AZ ATOMMAGBAN LÉVŐ PROTONOK SZÁMA ADOTT,

MEGHATÁROZZA A KÉMIAI MINŐSÉGET.Igaz, A NEUTRONOK
hogy N ≥ Z. (kiv.SZÁMA
H)
VÁLTOZÓ.
Egy elem atomjai eltérő számú neutront tartalmazhatnak. Az ilyen
atomok kémiai minősége azonos, és a periódusos rendszerben
ugyanarra a helyre kerülnek. Ezért ezeket izotópatomoknak
nevezzük.
Az izotópokatomok azonos rendszámú, de különböző tömegszámú
atomok. Pl.: 35
17 Cl 37
17 Cl
Az izotópok atomok fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak.
Általában nincs külön nevük.
A természetben előforduló elemek többsége különböző izotópok
keveréke.
 AZ ATOMTÖMEG
EGY ATOM TÖMEGE RENDKÍVÜL KICSI.
PL. A HIDROGÉNATOM TÖMEGE ≈1,7 ·10–27 KG.
A gyakorlatban csak az atomok egymáshoz viszonyított tömegarányai
lényegesek. Ezért megállapodunk (választunk) egy egységet, amihez a
többi atomot viszonyítjuk.
12
A választott egység (megállapodás): 6
része.
C izotóp tömegének 1/12-ed

A relatív atomtömeg kifejezi, hogy egy elem egy atomjának tömege

hányszor nagyobb a 12-es szénizotóp atomtömegének 12-ed részénél.
Jele: Ar
Az atomokból felépülő molekulák tömegét az atomtömeghez
hasonlóan értelmezzük.
A relatív molekulatömeg kifejezi, hogy egy anyag egy molekulájának
tömege hányszor nagyobb a 12-es szénizotóp atomtömegének 12-ed
részénél. Jele: Mr
A relatív atom- és molekulatömegnek nincs mértékegysége.
 A MOLÁRIS TÖMEG
Különböző mérésekkel és számítással meghatározták, hogy ha annyi grammot mérünk le
valamely elemből, amennyi a relatív atom- vagy molekulatömege, akkor abban bármely
anyag esetében 6·1023 db atom illetve molekula van. Ezt a számot – Amadeo Avogadro
itáliai kémikus emlékére – Avogadro-számnak nevezték el. A túlságosan nagy számokkal
való nehézkes számolást megkönnyíti egy új mennyiség, az anyagmennyiség bevezetése.

Az anyagmennyiség mértékegysége a mol.

1 mol az az anyagmennyiség, amelyben 6.1023 db részecske van.
(elektron, ion, molekula stb.)
A moláris tömeg az anyag tömegének (m) és anyagmennyiségének (n) hányadosa:
m  kg   g 
M , illetve
n  mol   mol 
 
EGY ATOM MOLÁRIS TÖMEGE EGYENLŐ A RELATÍV ATOMTÖMEGÉVEL,
EGY MOLEKULA MOLÁRIS TÖMEGE EGYENLŐ A MOLEKULÁT ALKOTÓ
ELEMEK RELATÍV ATOMTÖMEGEINEK ÖSSZEGÉVEL.
Pl.: M(Fe) = 55,5 g/mol M(H2SO4) = 2·1 + 32 + 4·16 = 98 g/mol
M(O2) = 32,0 g/mol M(C6H12O6) = 6·12 + 12·1 + 6·16 = 180
g/mol
(Kerekített értékek.)
 Kémiailag tiszta anyagok
Csak egyféle anyagot tartalmaznak!
Elemek Vegyületek
Elemek: Csak egyféle atomból épülnek fel,
kémiai módszerekkel sem bonthatók tovább.
Alkothatnak molekulát vagy
kristályrácsot.
 AZ ELEKTRONBUROK FELÉPÍTÉSE

AZ ELEKTRONBUROK ELEKTRONHÉJAKBÓL ÁLL. EZEK SZÁMA 1-7-

IG TERJEDHET.
Az elektronhéjak alhéjakra oszthatók. Ezek s-, p-, d-, f-pályák lehetnek.
s-pályából egy héjon 1 lehet.
Minden pályán maximum
p-pályából egy héjon 3 lehet. 2 elektron lehet.

d-pályából egy héjon 5 lehet.

Alapállapotban minden elektron a
f-pályából egy héjon 7 lehet. legkisebb energiájú pályán van.
 AZ ELEKTRONBUROK FELÉPÍTÉSE

A POZITÍV TÖLTÉSŰ ATOMMAGOT

A PROTONOK SZÁMÁVAL AZONOS
SZÁMÚ, NEGATÍV TÖLTÉSŰ
ELEKTRON VESZI KÖRÜL AZ
ATOMBUROKBAN.
Az atomban adott helyen az
elektronnak csupán a megtalálási
valószínűségét adhatjuk meg. Ennek
értelmében az elektron atomi
pályájának, vagyis atompályának azt
a teret tekintjük az atommag körüli
térben, amelyen belül 90%-os
valószínűséggel található meg az
elektron.
ATOMPÁLYÁK FAJTÁI
z
y

p-pálya háromféle lehet

Bonyolultabb pályák is léteznek.
d-pályából 5-féle
f-pályából 7-féle
 Elektronszerkezet kiépítése
Az energiaminimum elve
• Az elektronok mindig a legkisebb energiájú
szabad helyeket foglalják el az atomban.
• Az elektronok közötti taszítóerő miatt azonban
az egyes héjak „férőhelyének” száma
meghatározott. A magtól távolabbi héjakon
egyre több elektron helyezkedhet el.
AZ ELEKTRONPÁLYÁK ENERGIASORRENDJE

f f

d d d d

p p p p p

s s s s s s s
1 2 3 4 5 6 7
1s 2s 2p 3s 3p 4s 3d 4p 5s 4d 5p 6s 4f 5d 6p 7s 4f 6d
A pályák növekvő energiaszintje (s,p,d,f)
 4f
5. O-héj 5p

E n e rg ia
4d
5s
4. N-héj 4p
3d
4s
3. M-héj 3p
3s

2p
2. L-héj

2s

1. K-héj
1s
 NÉHÁNY ATOM ELEKTRONBURKÁNAK
SZERKEZETE 1.
NITROGÉN Z = 7 Foszfor Z = 15
Energia

Energia
3d 3d
4s 4s
3. M-héj 3p 3. M-héj 3p
3s 3s

2p 2p
2. L-héj 2. L-héj

2s 2s

1. K-héj 1. K-héj
1s 1s

1s22s22p3 1s22s22p63s23p3
 NÉHÁNY ATOM ELEKTRONBURKÁNAK
SZERKEZETE 2.
MANGÁN Z= Argon Z = 18
25

Energia
Energia

3d 3d
4s 4s
3. M-héj 3p 3. M-héj 3p
3s 3s

2p 2p
2. L-héj 2. L-héj

2s 2s

1. K-héj 1. K-héj
1s 1s

1s 2s 2p 3s 3p 4s 3d
2 2 6 2 6 2 5 1s22s22p63s23p6
 Atomok energiaszintjei
• ALAPÁLLAPOT (1DB VAN)
• AZ ATOM LEGKISEBB ENERGIÁVAL RENDELKEZIK

• GERJESZTETT ÁLLAPOT
• EGY VAGY TÖBB ELEKTRON TÁVOLABB KERÜL AZ
ATOMMAGTÓL ENERGIA KÖZLÉS HATÁSÁRA , MAJD
VISSZATÉR REDETI HELYÉRE KISUGÁROZVA A TÖBBLET
ENERGÁT FÉNY V HANG FORMÁTUMBA