A rendszám egyenlő a proton (jele: p+) számmal.

Mivel a proton pozitív töltésű, és az általunk tárgyalt atomok-elemek semlegesek, így ha ismered a pozitív
töltésű részecskék számát, akkor ebből tudsz következtetni a negatív töltésű elektronok (jele: e-) számára is.
Azaz a protonszámmal egyenlő az elektronok száma. (rendszám= protonszám= elektronszám)

A tömegszám megállapításához a következőt kell tudni.

A kémia ezen szintjén háromféle számot használunk a tömeggel kapcsolatban:

• tömegszám (az atommagban található protonok és neutronok számának összege)

• relatív atomtömeg (viszonyszám, amely megadja, hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb a C-12
tömegének 1/12 részénél)
• moláris tömeg (1 mol anyag tömege)

Az atomban tömeggel csak az atommagot alkotó proton és neutron (jele: n0) rendelkezik, mivel az elektron
tömege elhanyagolható, ekkor azzal nem is foglalkozunk.

Így a tömegszám tárgyalásához a neutronszámot és a protonszámot kell összeadnunk. Amit az elemek

periódusos rendszerében találtok moláris tömeget, az csak akkor lehetne jó számukra, amikor nem izotópokról
beszélünk. Ugyanis az izotópok olyan atomok, amelyek protonszáma azonos (így a rendszáma is), de a
neutronszáma különböző, így lesz a tömegszámuk is különböző.

Az izotópoknál a vegyjelhez mindig odaírjuk a tömegszámukat is, míg a nem izotópoknál nem kötelező odaírni,
bár nem is hiba, ha ott van. Így lesz a táblázatban Cl-37, ahogyan a munkafüzet 51. oldalán lévő 2. feladatban H-
2 is. (Az elemek periódusos rendszerében a klórhoz amúgy is 35,45 g/mol lenne megadva, és itt ugye 37 lett. )

Itt látható a megoldása a másik feladatnak, amit korábban csináltunk, ha valakinek nem lenne meg:
A periódusszám, főcsoportszám, elektronhéjak száma, vegyértékelektronok számainak megadásához a
következőt kell tudni.

Az elemek periódusos rendszerében vannak sorok és oszlopok.

A sorokat periódusnak hívjuk, az oszlopokat csoportoknak. Úgy tudod könnyen memorizálni, hogy a sor és
periódus szóban 1-1 db o-betű van, míg az oszlop- csoportban pedig 2 db o-betű van. (megjegyzés: a
csoportokból kétféle van: főcsoport és mellékcsoport, nekünk a főcsoport kell csak)

Az elemek periódusos rendszerében láthatod (tankönyv végén), hogy az oszlop/csoport számot római számmal
adjuk meg (pl.: I, II, III, IV stb). A sor/ periódus számát pedig arab számmal adjuk meg (pl.:1,2,3 stb).

Az atomok elektronszerkezeténél oldottuk meg a munkafüzet 53. oldalának 1. feladatát.

Ekkor berajzoltuk az elektronokat az elektronhéjakra. Már ekkor is mondtam, hogy ez a feladat egy periódusos
rendszert mutat, konkrétan a főcsoportokat (I.A-tól VIII.A-ig), és a periódusokat (1.-2.-3. sor).

Így látható, hogy az első főcsoportban a legkülső elektronhéjon, amit vegyértékhéjnak hívtunk 1 db elektron van,
amit vegyértékelektronnak hívtunk. Így a főcsoportszám egyenlő volt a vegyértékelektronok számával.
(megjegyzés: a vegyértékelektronok vesznek majd részt a reakciókban)

A sor, azaz periódus pedig az elektronhéjakat mutatja. Pl.: a 2. sorban így 2 elektronhéj található. Ezért lesz a
periódusszám egyenlő az elektronhéjak számával.

Így kitölthető a táblázat teljes mértékben!

Az elemek periódusos rendszeréhez még azt kell tudni, hogy a különböző főcsoportoknak (oszlopoknak) más
nevük van. Ez látható ebben a táblázatban (TK. 53. oldal):

A főcsoport
A főcsoport neve A név magyarázata
sorszáma
Alkálifémek (kivéve a Az elemeket vízbe téve a kémiai reakcióval kapott oldat lúgos
I.
hidrogén) kémhatású (alkalikus = lúgos).
Rokonságot mutatnak az alkálifémekkel, emellett jelentős
II. Alkáliföldfémek
kőzetalkotók.
A csoport legismertebb eleme az alumínium, amely a földkéreg egyik
III. Földfémek
leggyakoribb eleme.
IV. Széncsoport A csoport első eleme a szén.
V. Nitrogéncsoport A csoport első eleme a nitrogén.
VI. Oxigéncsoport A csoport első eleme az oxigén.
VII. Halogének Fémekkel sókat (pl. nátrium-klorid) képeznek (halogén = sóképző).
VIII. Nemesgázok Kémiailag közömbös, „nemes” gázok.

Ezeket is ismerni kell a következő feladattípushoz:

Ekkor az XYZ helyeket el kell helyezni valahol a rendszerben, most a könnyebb elképzelhetőség kedvéért csak
beraktam középre:
Melyik atom lehet nemesgáz? Csak a Z, mivel a jobb szélső oszlop, amelyik héliummal kezdődik lehet csak az.

Melyik két atom lehet alkáliföldfém atomja? Mivel a Z az nemesgáz, akkor kizárásos alapon csak a másik kettő
lehet. (megjegyzés: nem okosan megfogalmazott a kérdés, de kizárásosan is megadható a válasz)

Melyik atomnak van a legtöbb elektronhéja? Y mert ő van legalul, hiszen a sorok számával nő az elektronhéjak
száma.

Hány elektronban tér el egymástól X és Z atomja? A rendszám növekedésével nő a protonok száma, és ezzel
párhuzamosan az elektronok száma is, így mivel 1 szabad hely van köztük, ezért 2 elektronban térnek el.

Melyiknek a protonszáma a legnagyobb a három atom közül? Y, mivel ő van legalul, és ahogy haladunk lefelé,
úgy nő a rendszám is.

Amennyiben az X atom az oxigénatom, akkor…..

Ekkor ugye ha X az oxigén, akkor Z lesz a neon, és az Y pedig a klór.

- hány elektronhéja van Z-nek? Ugye akkor a Z, azaz neon a második sorban van, így 2 a válasz.
- hány vegyértékelektron van Y-nak? Y= klór, és a VII. főcsoportban van, így 7 vegyértékelektronja lesz.
- hány elektront tartalmaz az X-től balra lévő atom? X=oxigén, és balra a nitrogén van, aminek a
rendszáma 7, azaz a protonszáma is annyi, így az elektronszáma is.
- mennyivel van több protonja Y-nak, mint Z-nek? Ugye Z=neon, ami a 10. rendszámú, így 10 protonja
van, míg Y= klór, aminek 17. a rendszáma, így 17 protonja van. 17-10=7, így 7 protonnal van több.
- hány párosítatlan elektronja van Y-nak? Ehhez fel kell rajzolni a klór elektronszerkezetét. A klór
rendszáma 17, így 17 proton, és ugyanennyi elektron van benne, ami azt jelenti, hogy mivel a 3. sorban
van, így 3 db elektronhéjon kell a 17 elektront elhelyezni. Az 1. héjon 2 db elektron, a 2. héjon 8 db
elektron van, ez így összesen 10 db elektron, és a maradék 7 elektron a 3. héjon helyezkedik el. (Mf. 53
old.1. feladatban csináltuk a rajzot). A 7 db elektronból 6 db kettesével, azaz párban tud elhelyezkedni, 1
db viszont nem. Ez az 1 db lesz a párosítatlan elektronja.
A másik feladatot nem magyarázom végig, mert az előzőből érthető, és levezethető, csak a megoldás teszem
közzé (nem tudta a szerkesztő kicsiben berakni a betűket, ezért olyan nagy):
Az anyagmennyiség témakörnél vettük- néztük a munkafüzet 59. oldal 3. feladatát.

Többféleképpen lehet elkezdeni a táblázatot megoldani.

A legcélszerűbb két módszer. Az egyiknél kimondod az összefüggést, akár le is írod, a másiknál csak logikailag
mész. Logikailag levezettük órán, most a másik megoldási utat mutatom:

Az összefüggés ez lesz M=m/n

M= moláris tömeg, mértékegysége: g/mol. Ezt az értéket mindig az elemek periódusos rendszerében találod.

m= tömeg, mértékegysége: g

n= anyagmennyiség, mértékegysége: mol

Ebből az n, anyagmennyiség kifejezve n=m/M, és ezt beírod a táblázat megfelelő oszlopa fölé.

A tömeg kifejezve, m= n*M, és ezt írom fölé.

Nézzünk példát rá:

A 3. sorban meg van adva, hogy tömeg= 60,6g neonatom. Ekkor a rendszerben megnézed a neon moláris
tömegét, ami MNe=20,2 g/mol. Az összefüggés alapján, n=m/M, azaz n=60,6/20,2= 3, tehát 3 mol lesz a neon
anyagmennyisége, ezért kerül mindenhol ki az.

73 g hidrogén-klorid molekula. Ennek moláris tömege a hidrogén és a klór moláris tömegének az összege, tehát
1+ 35,5= 36.5 g/mol. Mivel 73 g van megadva, ezért n=m/M, n=73/36,5= 2 mol. (moláris tömeg meghatározást
gyakoroltuk a füzetbe).

Az anyagmennyiséget mindig a vegyjel-képlet elé írjuk, ezzel jelezve, hogy hány molszorosát vesszük az adott
atomnak- molekulának. Ha 3 mol neonatom van, akkor 3 Ne, ha 4 mol víz molekulát veszünk, akkor 4 H2O.

A részecskeszám meghatározásnál a következőképpen járunk el. 1 mol az 6*1023 értéket jelent, amit Avogadro-
számnak is hívunk, aminek a jele NA. Kiszámolod az anyagmennyiséget, és annyiszor veszed a fenti 6*1023
értéket. Képletesen: a részecskeszám, azaz N=n*NA. Pl.: 3 mol Ne, az 3*6*1023 lesz, ami 18*1023 (ez
egyszerűsíthetjük, de nem muszáj, ekkor 1,8*1024 ). Ha 0,1 mol valami van, akkor 0,1*6*1023 , így ez 0,6*1023. Az
anyagmennyiség értéke mindig a hatosra van hatással, azzal szorzod, és utána biggyeszted a 1023 értéket.
Az itt megnézet feladatokon túl érdemes átnézni:

• atomelmélet tudománytörténete pl.: Írj 5-10 mondatot az atommodellek fejlődéséről (Dalton,

Thomson, Rutherford, Bohr atommodelljének lényege és a legkorszerűbb atommodell megemlítése).
• Az atom felépítése pl.: Írj az atomok felépítéséről 5-10 mondatot (Az atommag felépítése, az
elektronburok szerkezete, elektronhéjak, vegyértékelektronok.)
• elektronszerkezet felírása adott atomokra vonatkozóan különböző módokon

Elektronszerkezetre példa: Ábrázold a megadott atomok elektronszerkezetét Bohr-modellel, illetve

vegyértékelektron szerkezetét a tanult módon! nátriumatom, nitrogénatom, neonatom.

Ekkor megnézed az adott atom, jelen esetben a nátriumatom rendszámát, amiből tudsz következtetni a
benne lévő elektronok számára. A nátrium 11-es rendszámmal rendelkezik, így 11 proton van benne, és 11
elektron. Ezt a 11 db elektront kell elhelyezni. Az 1. héjon 2 db elektron, a 2. héjon 8 db elektron van, ez így
összesen 10 db elektron, és a maradék 1 elektron a 3. héjon helyezkedik el, így:

A vegyértékelektronos ábrázolásnál az utolsó héjon, vegyértékelektronhéjon lévő elektronokat jelöljük

pontokkal a vegyjelnél. Jelen esetben csak 1 db-ot kell berajzolni: