Nevelés Történeti és Elméleti Alapjai

Reformpedagógia

Fehér Sándor

Dunaújvárosi Egyetem
2022.
 Celestin Freinet (Modern Iskola)
Célestin Freinet 1896. október 15-
én született Garsban, parasztcsalád
gyermekeként. 1914-ben rövid ideig
helyettesítő tanár Saint-Cezaire-
ben. 1920-tól, mint "maitre adjoint"
kisegítő tanár kapja meg első
kinevezését, majd 1928-ban Saint
Paul-ban kap állást. 1935-től
haláláig Vence-ben, az általa
alapított nevelőotthonban
tevékenykedett.
 A megújuláshoz vezető út
Az első világháborúból visszatérve, népiskolai tanítóként nem
tudott, és nem is akart megelégedni “azzal a békés
rutinmunkával, amely különösebb megerőltetés és gond nélkül
elvezette volna a nyugdíjhoz.”
Nem tehette azt, hiszen a háborúban szerzett súlyos sebesülése
folytán képtelen volt az iskola hagyományos módszereinek
alkalmazása esetén szükséges nagy hangerővel folyamatosan
beszélni.
De nem is akart a hagyományos módon dolgozni, mert már abban
az időben olyan iskola létrehozásának gondolatával foglalkozott,
amelyik a tradicionális iskolától eltérően,
a tanulók egyéni és társadalmi életére alapozódó
személyes tapasztalatát helyezi az előtérbe.
 A megújuláshoz vezető út
A számára döntő gyakorlati,
módszertani fordulatot a pedagógus
szakszervezethez tartozó tanítók,
"séták az osztállyal" elnevezéssel
indított kezdeményezése hozta meg.
A gyermekekkel közös délutáni séta
teremtette meg a lehetőséget ahhoz,
hogy az osztály által szerzett közös
élményeket önálló táblai szöveg
alapján kezdjék el feldolgozni.
Ezt követően az olvasás, a helyesírás
és a nyelvtan tanítása során még egy
ideig használják a hagyományos
tankönyveket is.
 Manualitás a pedagógiában
1923-ban Freinet egy kis nyomdagépet hozott az
iskolába. Ezt azután a gyerekek minden várakozás
felülmúló, kitörő örömmel és tartós lelkesedéssel fogadták,
és kezelését minden különösebb fáradtság nélkül hamar
elsajátították.
Ettől kezdve ezek a szövegek képezték az olvasás és írás
tanulásának és gyakorlásának kiindulópontját.
Az iskolai nyomda mellett hamarosan további az új
technikai eszközöket is bevontak a munkába például a
film, a filmkamera és az írásvetítő.
 Manualitás a pedagógiában
A "szabad szöveg" hamarosan az olyan
pedagógiai törekvések metaforájává
vált, amelyben a nyomda a saját élet és
tanulás élményeinek szabad
kifejezésére szolgáló eszközévé vált.
Ettől függetlenül az iskolai nyomda a
Freinet-pedagógia közismert
"védjegyének" számít.
Az első levélváltás az iskolák közötti
levelezés keretében 1926. július 1.
Ugyanebben az évben megjelenik az
iskolai nyomdák szövetségének havi
folyóirata is.
 Az Intézményes nevelés előszobája
• Lépése új szakasz kezdetét jelentette, Vence-ben, 1935-ben
megnyíló nevelőotthon, az első munkásgyerekek számára
szervezett magániskola.
• Az iskola kezdetben hátrányos szociális helyzetű, Párizs
környékéről származó tanulók, később pedig spanyol
polgárháború következtében árvaságra jutott gyerekek
nevelésével foglalkozott.
• Az olyan új technikák bevezetésének helyszíne, mint heti
munkaterv, osztálytanács, a faliújság, az önellenőrzés
lehetőségét biztosító feladatlapok. Az iskola munkájának a
háború éveiben történő felfüggesztését leszámítva,
az intézet napjainkig folyamatosan, 1991-től mint
a régió gyermekei számára ajánlott nyilvános,
állami intézetként működik.
 Nevelés a háború árnyékában
• A háborús évek először az iskola munkájába történő
beavatkozáshoz, majd annak bezárásához vezettek, Freinet
azonban a kényszerű szünet időszakában is tovább folytatta
irodalmi termékenységét.
• Később csatlakozik az ellenállási mozgalomhoz, Vence-ből
történő meneküléséig egyedül vezette tovább az iskolát, amit
azután 1947-ben újra megnyitottak.
• 1961-ben megalakult a FIMEM - A modern iskola mozgalom
nemzetközi szövetsége, amely a Kelet- és Délkelet Európa
valamint tengerentúli országok nemzeti csoportosulásait
összefogó, mai napig működő szervezet.
• Freinet tanárképző intézet alapítására készül,
amely iskolájának is új dimenziókat adna.
 Munka alapú neveléselmélet
• A munka pedagógiai minősége csak abban a formában, és
szervezeti keretben alakulhat ki, amelyben a földművesek jól
áttekinthető munkájához hasonlóan a tevékenység értelme és
haszna életszerű kapcsolatba kerül az individuális szinten
megjelenő akarati és érzelmi megnyilvánulásokkal.
• A funkcionális munka célja tehát az élet minőségének
“fokozása”, az individuális képességek illetve az
“életszabályok” fejlesztése.
• Az iskolában ezért az erre irányuló elemi szükséglet
kielégítését, oly módon kell biztosítani, hogy amennyiben a
gyermeki játékban felfedezzük a munka szempontot,
tartsuk azt tiszteletben, illetve a pedagógiailag
szükséges munkavégzést kapcsoljuk
össze játékos mozzanatokkal.
 A kísérletező tapogatózás
Alapelvek:
• A gyermekek számára biztosítani kell a
széleskörű tapogatózáson alapuló
tapasztalatszerzés technikai
lehetőségeit.
• Gondoskodni kell arról is, hogy a
tapogatózó tapasztalatszerzést gyorsító,
tökéletesítő, elmélyítő és
eredményességét biztosító technikák
rendelkezésre álljanak.
• Az így megszerzett tapasztalatokat
mindig ütköztetni kell más
technikákkal, tapasztalatokkal: más
Gyermekekkel, felnőttekkel, gépekkel
stb.
 A tanterv problémája
Freinet alapvetően nem kérdőjelezte meg a tanterv
létjogosultságát, de annak tartalmait “általános munkatervben”
kívánta olyan módon újrarendezni, hogy azt összhangba hozza a
gyermeki érdeklődéssel és a gyermeki szükségletekkel.
Abban az estben, ha ezt a törekvést teljes mértékben nem sikerül
megvalósítani, ha “hivatalnokoskodó tanárok” maradunk,
továbbá ahol “ránk kényszerítik adminisztratív kötelezettségeink
teljesítését,” ott lehetőség nyílik bizonyos, előre megszerkesztett
feladatlapok és munkafüzetek formájában jelentkező
kompromisszumokra is.
 Gyakorlat orientált nevelés
Az iskolai munka alapját a funkcionális
cselekvések, amelyek lehetővé teszik a
technikák és az ismeretek életszerű
megközelítését.
Ennek érzékeltetésére Freinet egy konkrét
példát is bemutat “ A szüret” téma során az
alábbi szüret az iskolakertben, segítség az
otthoni a szüretelés során, részvétel a
szüreti mulatságban. A “technika” rovatban
a szüretelés során használatos
szerszámokra és a szállítóeszközökre
utal.
Ehhez a kísérletezés, az arra irányuló
“kísérletező tapogatózás” vezetett el.
 Gyakorlat orientált nevelés
Megfelelő berendezésű munkatermek létesítése az osztálytermen
belül és/vagy kívül:
• Mezei munka és állatgondozás, kovács és szabó műhely, szövés szabás
háztartási munka, építkezés mechanika kereskedelem, biológiai fizikai
kémiai kísérletek, alkotómunka grafika, művészet ének-zene.
A munkatermekhez néhány fontos munkaeszköz, és technika,
továbbá tanulási és ellenőrzési módszer, valamint a cél is
kapcsolódik:
• Munkakönyvtár, betűrend szerint kialakított feladatlap-rendszer.
• A törzsanyagot felosztó további feladatlap-rendszer, amely
információs, feladatközlő, a megoldásokat és teszteket
tartalmazó lapokból áll.
• Hanganyagokat tartalmazó tanulási programok,
elsősorban a nyelvi, és szaktárgyi oktatásához
 Újfajta tanulói környezet
A frontális munkához való iskolapadok
helyett a csoportmunka céljait szolgáló
csoportasztalok jelentek meg.
A különböző polcokon elhelyezett
taneszközök szabadon hozzáférhetők.
A helyiség különböző foglalkozási
helyekre (munkaterekre) van felosztva, ahol
a gyermekek “nyugodt körülmények között”
érdeklődésüknek, és egyéni ritmusuknak
megfelelően dolgozhatnak.
A terem visszatükrözi a
tevékenységszerkezetet: a végeredmény
bemutatásra kerül, a faliújság az osztály
közösségi és emocionális érzékenységének
hű tükörképe.
 A Freinet pedagógia hatásai
• Például néhány követő esetén már maga a nyomda ami
köztudottan a Freinet-pedagógia márkajelének tekinthető is
elvesztette jelentőségét, és azt új médiákkal például
elektronikus kommunikációs eszközökkel, számítógéppel és
nyomtatóval igyekeznek helyettesíteni.
• Az eredeti “technikák”, továbbfejlesztésének perspektívái a
különböző új problémahelyzetek kihívásaiból adódik.
• Hamarosan világossá vált, hogy különösen nehéz
helyzetekben a hagyományos Freinet-technikák már nem
mindig vezetnek megfelelő eredményekhez.
 A Freinet pedagógia hatásai
• 1952-ben maga Freinet alapított olyan kiegészítő szervezetet,
amelyik a nagyvárosi életből fakadó problémák megoldására
specializálódott.
• A csoporton belül jött létre az új irányzat, GTE
neveléstechnikai csoport néven vált önálló szervezetté, amely
jelentős mértékben kívánt építeni a csoportdinamika, a
pszichoanalízis, továbbá a humanisztikus pszichológia és
pedagógia eredményeire is.
• 1964-ben egy Fernand Oury nevű tanár vezetésével
újabb csoport jött létre, amely hamarosan
elszakadt a GTE-től, és létrehozta a a
nevelésterapeuták csoportja elnevezésű szervezetet.
 Múlt és a jelen kapcsolata
A Freinet-pedagógia hagyományos gyakorlata mellett, az
érdeklődés egyre jobban a közösségi kapcsolatok, az iskolán
belüli és az iskolai munkát zavaró külső tényezők felé fordult.
A Freinet-pedagógia mára olyan jelentős mozgalommá
fejlődött amely, hatást fejt ki az iskolai oktatás, és pedagógiai
gyakorlat egészére, különösképpen az alapfokú oktatásra.
Amikor napjaink olyan új didaktikai-metodikai elemeiről esik
szó, mint például “tevékenység-központú oktatás”,
“projektoktatás”, “szabad munka”, “heti terv”,
“nyílt oktatás”, azok mind a Freinet-pedagógia
hatására utalnak, még ha ez nem is minden
esetben válik tudatossá.
 Mit tanulhatunk mindebből?
A Gyakorlat orientált a környezet tudatos megismerése és
beépítése a mindennapi nevelői munkába a gyermek
szocializációjának lételeme melynek következtében a munkához
és a hasznossághoz mint értékhez vezető út alapja.
Mindezekhez nagymértékben hozzájárul a közösség építés
alapjaként a csapatmunka és annak gyakorlati színhelyeként a
speciális tantermi elrendezés.
A gyermeki „kíváncsi én” adta érdeklődő, felfedező szemlélet
által elsajátított ismeretek irányított de mégis szabadság orientált
keretei közötti szemlélet.
Az írás készsége a nyomtatott szöveg tükrében a
helyesírás, és a fogalmazáson keresztül az
önmegvalósítás fejlesztésének alapja.
 Bár mindezek megteremtése, megalkotása az aktuális
mindenkori politikai és társadalmi viszályok mentén alakult
azóta bebizonyosodott, hogy ezen formák és eszközök
valamint módszerek jelen korunkban sok tekintetben
beépítésre kerültek még ha az indíték csupán az azóta eltelt
időszak pozitív eredményiből fakadnak bizonyosságot adva
ezen irányzatnak igenis van pozitív hozadéka „használjuk”.

Köszönöm a Megtisztelő Figyelmüket

Források:
Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az
iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Pukánszky Béla és Zsolnai A. (szerk.): Pedagógiák az
ezredfordulón. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1998
Ballangó - Galambos R. - Horváth. A. (szerk., 1990):
Freinet-vel könnyebb. Esztergom.
Eperjesi B-né - Zsámboki K-né (1995): Freinet itt és most.
Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó