Kontsek Petra Veronika

PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév

A köznevelés rendszere
Az integráltan tanuló hallássérült tanulók ellátása

Dolgozatom témájául a magyar köznevelési rendszer egy sajátos részterületét, az integráltan

tanuló hallássérült gyermekek helyzetét járom körül. Iskolai és óvodai szociális segítőként
valamint utazó szurdopedagógusként dolgozva Budapesten napi szinten találkozom
hallássérült gyermekekkel, családjukkal és többségi pedagógusaikkal a munkám során
mindkét munkakörömben. A hallássérült gyermekek beilleszkedése, adekvált megsegítése és
fejlesztése olyan feladat, amelyhez a szülők és többségi pedagógusok valamint az szociális -
és köznevelési ellátórendszer tagjai közötti együttműködés szükséges.

Integráció és inklúzió

Marton (2019) doktori disszertációjában rámutat arra, hogy az együttnevelés gyakorlata igen
sokszínűen működik, miközben a nemzetközi szervezetek (OECD, UNESCO) törekednek a
sokszínű gyakorlatok kutatására és publikálására valamint ajánlásokat is megfogalmaznak.
Csányi és Kereszty (2009) az együttnevelés különböző lehetséges megvalósulásait a
következőképpen tipizálják:
● lokális vagy fizikai integráció, amelynek során a gyermekek közös épületben, de
külön órákon/foglalkozásokon vesznek részt
● szociális integráció során a tanórákon kívüli időben érintkeznek egymással a
gyermekek
● funkcionális integráció során a neurotipkus fejlődésmenetű gyermekek együtt
tanulnak a speciális szükségletű társaikkal. Ezen a kategórián belül két további
kategóriát különböztetnek meg. A részleges integráció során a gyermekek az oktatási
nevelési idő egy bizonyos részét töltik együtt. A teljes integráció során pedig a
gyermekek az oktatási-nevelési időszak teljes egészét együtt töltik.

Nahalka (é.n) a társadalmi és iskolakultúra szerepét hangsúlyozza, kiemelve azt, hogy a jól
működő iskola célja voltaképpen az inkluzív szemlélet megvalósítása lenne, mivel az
együttnevelés során a neurotipikus és az atipikus fejlődésmenetű diákok is “nyernek”: az

1
 Kontsek Petra Veronika
PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév
elfogadás, tolerancia és az előítéletmentesség kialakulása a pozitív hozománya e tanulási
formának a neurotipkus fejlődésmenetű diákok számára. Az atipikus fejlődésmenetű diákok
pedig a társadalmi beilleszkedést tapasztalhatják meg: az elfogadást, a pozitív mintákat
valamint az egyenértékűséget, megfelelő kortárskapcsolatokat, amelyek a későbbi társadalmi
beilleszkedésüket alapozhatják meg.

A hallássérült gyermekek: hallássérülés fogalma és az ellátás formája Budapesten

A hallássérülés egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a halláskárosodás minden fokát és

típusát. Az ép hallás mértékét 20 és 20000 Herz frekvencia között elhelyezkedő hangok
területére állapították meg, így orvosi szempontból az minősül halláscsökkenésnek, amikor a
hallásküszöb eléréséhez ennél hangosabb hang szükséges (Csányi 1993, Csányi 1998, Csányi
et al 2012, Farkas és Perlusz, 2000). Az orvosi értelmezés szerint hallássérültnek tekinthető
az a személy, akinél a halláscsökenés csak bizonyos frekvenciákat érint, lehet egy vagy
kétoldali, tartós vagy átmeneti illetve a presbyacusis az időskor velejárójaként jelenik meg,
mikor a szőrsejtek pusztulása elérte azt a mértéket, amely már lényegesen megváltoztatja az
egyén észlelését. A gyógypedagógiai nézőpont a beszéd fejlődése szempontjából tekint a
hallássérülésre: speciális szurdopedagógiai megsegítésre van szüksége azon személyeknek,
akiknél a természetes beszédelsajátítás a hallásveszteség miatt akadályozottá válik (Farkas és
Perlusz 2000).
A szociokulturális megközelítés szempontjából a jelnyelvet használó, siket identitású (Deaf)
hallássérültekre, a patológiai megközelítést elvetve, mint kulturális és nyelvi kisebbségre
tekint, akik önálló, grammatikával rendelkező nyelven, jelnyelven kommunikálnak (Vasák
1996, Bartha 2004, Vasák 2004, Hattyár 2008, Andrews et al 2011).
Budapesten a Dr Török Béla EGYMI utazótanári hálózata látja el az integráltan tanuló
hallássérült gyermekeket. Az iskola alapítása Dr Török Béla fül-orr-gégész szakorvos,
audiológus nevéhez fűződik, akit németországi tanulmányai valamint a Bárczi Gusztávval
való szakmai kapcsolata is megerősített abban a szándékában, hogy a nagyothalló gyermekek
számára külön iskola szükséges. Az iskola átadására, az ország első nagyothalló iskola
alapítására napokkal Török Béla halála után, 1925-ben került sor. Az iskola többször
költözött az idők során, végül 1965-ban került a mostani címére Zuglói címére (Rákospatak
utca 101.) Az iskola három telephellyel működik:

2
 Kontsek Petra Veronika
PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév
1. Rákospatak utca

· Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat),

általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), kollégiumi ellátás,
gyógypedagógiai/konduktív módszertani feladat (EGYMI), ​utazó
gyógypedagógusi​ ​hálózat működtetése

2. Szőnyi út

· Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat),

általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), fejlesztő nevelés-oktatás,
kollégiumi ellátás

3. Újváros park

· Szakiskolai nevelés-oktatás, készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,

kollégiumi ellátás

Az iskolában az utazótanári tevékenység már 1987-ben megkezdődött, amikor két pedagógus

látta el ezt a munkakört (​„integrátor”​). Az utazótanári hálózat működését jelenleg a 15/2013.
(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, NAT
110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet, 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelve kiadásáról valamint a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti
köznevelésről, továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.

Az utazó szurdopedagógusok a következő tevékenységeket végzik el munkájuk során:

Intézményválasztás, intézményváltás

· Érzékenyítés – pedagógusok, tanulók, szülők irányába

· Szülőkonzultáció, szülőklub szervezése, korai fejlesztés

· Folyamatos kapcsolattartás a fogadó pedagógussal, munkájának segítése, rehabilitációs

környezet megteremtésének támogatása, helyi sajátosságok és a gyermek szükségleteinek
összehangolása

· A nevelőtestület informálása, rendszeres konzultáció

3
 Kontsek Petra Veronika
PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév
· A gyermek segítése:

o ​Egyéni fejlesztési terv készítése

o ​Korrepetálás megszervezése

o ​Terápiás tevékenység

o ​Érdekképviselet

o ​Más szakemberek bevonása,

o ​Kapcsolattartás a szülőkkel, szülők segítése,

o ​A gyermek fejődésének értékelése, kísérése.

Az OH által közzétett kimutatások szerint 160 gyermeket látnak el az intézmény utazó

szurdopedagógusai.

A hallássérült gyermekek integrált nevelése és oktatása

Marton (2019) kutatásai rámutatnak arra, hogy az együttnevelés gyakorlatában meghatározó

tényező a kommunikáció minősége a szülők és pedagógusok, segítő szakemberek valamint a
gyermekek között. A jó kommunikáció tudja megteremteni a bizalmi kapcsolatot és azt a
szakmai légkört is, amely elősegíti az interdiszciplinális együttműködést, amely kihatással
van az oktatási-nevelési intézményben folyó munkára. Ainscow és munkatársainak
kutatásaival összhangban áll ez az eredmény, mivel a sikeres inklúzió olyan
pedagógiai-szellemi légkörben valósulhat meg, ahol a felsővezetés támogató, nyitott és képes
motiválni a többségi pedagógusokat, meghallgatni elakadásaikat és lehetőséget biztosít a
szakmai továbbképzésre, szükség esetén további segítő szakembereket is bevonnak, nem
hagyva egyedül a pedagógust és a családot a problémáikkal. (Ainscow 2011)

A fentebb említett gyógypedagógiai és szocio-kulturális megközelítés okozhat néhány

esetben ellentmondást a hazai gyakorlatban, mivel a bilingvális oktatás feltételei nem minden
esetben adottak és megvalósíthatóak. 2017-ben került elfogadásra a jelnyelvi törvény,
melynek értelmében a magyar jelnyelv önálló nyelv, azonban a kétnyelvű oktatásra ezidáig
csak a speciális intézményekben van példa. (​https://www.jelalapitvany.org/ketnyelvuseg​)

4
 Kontsek Petra Veronika
PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév
A hangzó beszéden alapuló oktatás-nevelés során megfogalmazott alapelvek elsajátítását a
többségi pedagógusok számára az utazó gyógypedagógusok biztosítják - pontosabban a jó
pedagógus-gyógypedagógus kommunikáción alapszik ezeknek a pedagógiai alapvetéseknek
az elsajátítása és a gyakorlatba való átültetése (optimális hangerősítés, megfelelő
fényviszonyok biztosítása a szájról olvasáshoz, differenciálás szöveg-szinten, jegyzetelés
elősegítése, pedagógiai magyarázatok képbe és cselekvésbe ágyazása). (Bodorné 2020)

Konklúzió

Nahalka (2009) és Bánfalvy (2008) az integráció optimális és kevésbé optimális oldalát is

körüljárták kutatásaikban, rávilágítva az integrációs “hullámok” össz-társadalmi
összefüggéseire is. Jelen dolgozatomat gyakorlatban dolgozó szakemberként írom és mindkét
munkakörömben találkozom hallássérült gyermekekkel, fiatalokkal, akiknek a speciális
gyógypedagógiai ellátáson kívül ugyanolyan szükségleteik és konfliktusaik vannak, mint
bármely más kortársuknak: bullying (amely esetükben akár komoly identitás kérdést is
jelenthet), szervi fogyatékosság elfogadásának kérdése- önbecsülés, önismeret,
identitáskrízisek, kisebb gyermekeknél a szülők félelmei, az iskolai beváláshoz fűződő
szorongások. Ezek kezelése mind-mind interdiszciplinális együttműködés keretében
valósulhat meg, amelynek alapja (ahogy arra Marton és Ainscow is rámutatott) a megfelelő
szakember-szülő kommunikáción múlik.

Szakirodalom

Andrews J.F., Shaw P. & Lomas G. (2011). ​Deaf and Hard of Hearing Students in Kauffman
J.M. & Hallahan D.P. (ed) Handbook of Special Needs Education 233-246 New York:
Routledge
​ udapest: ELTE
Bánfalvy Cs. (2008) ​Az integrációs cunami B
Bartha Cs. (2004). Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának
lehetőségei. In: Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga (szerk.) „​...még onnét is eljutni

5
 Kontsek Petra Veronika
PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév
túlra...“Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. 3​ 13-332.
Budapest: Tinta Könyvkiadó
Bodorné N. T. (2020) Útmutató a hallássérült tanulók integrált neveléséhez
https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/10/utmutato-a-hallasserult-tanulok-int
egralt-nevelesehez.pdf
letöltve 2021.01.22.
Booth, T. & Ainscow, M. (2011) ​Index for Inclusion: developing learning and participation
in schools​.Bristol: CSIE.
Csányi Y. (1993). ​Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába Budapest: Nemzeti
Tankönyvkiadó.
Csányi Y. (1998). Hallás-beszéd nevelése Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskolai Kar.
Csányi Y., Perlusz A. & Zsoldos M. (2012). Hallássérült (hallásfogyatékos)
gyermekek,tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.)
Diagnosztikus kézikönyv (pp. 5-42). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit
Kft
Csányi Y. és Kereszty Zs. (2009): ​Inklúziós tanterv és útmutató a Magyarországi
pedagógusképzés számára. ​Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Budapest
Farkas M. & Perlusz A. (2000). A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és
oktatása. In Illyés S. (szerk.) ​Gyógypedagógiai alapismeretek 505-534. Budapest: ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar
Hattyár H. (2008). ​A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának
szociolingvisztikai vizsgálata (Doktori értekezés) Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar, Budapest.
Marton E. (2019) ​A szülő és az iskola kapcsolata, szerepe a sikeres együttnevelés
​ oktori disszertáció ELTE PPKE
megvalósításában D
Nahalka I. (é.n) ​Az integrált nevelés pedagógiai alapjai
http://www.nefmi.gov.hu/eszmecsere/Nahalka.htm
letöltve 2021.01.22.
Nahalka I. (2009) ​Jó és rossz érvek
https://ofi.oh.gov.hu/nahalka-istvan-jo-es-rossz-ervek
letöltve 2021.01.22.

6
 Kontsek Petra Veronika
PBMFBE
Iskolai szociális munka I. félév
Vasák I. (1996). ​Ismeretek a siketekről.​ Budapes: Siketek és Nagyothallók Országos
Szövetsége.
Vasák I. (2004). ​A világ siket szemmel.​ Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány

Internetes források:
https://www.jelalapitvany.org/ketnyelvuseg
letöltve 2021.01.22.