VII.

Az intézményes nevelés, oktatás tárgyi

környezete, infrastruktúrája
1. Az iskolai téralakítás, a tanulási színterek, a tárgyi környezet szerepe az
intézményes nevelésben, oktatásban. A taneszközrendszer tipológiája és a
taneszközök funkciói.

Az iskolai téralakítás – Az épület:

 Normál tantermek (pl.: osztályterem)
 Kistermek: (pl.: csoporttermek, ha csoportbontásra van szükség, lásd pl, matek: jó,
közepes, gyenge, vagy magyarból: jó, közepes, gyenge; vagy idegennyelv:
német/angol.)
 Szaktermek: (pl.: kémiaterem, ahol speciális asztaloknál, felszerelésekkel lehet
kísérletezni; fizika terem, szintén hasonló lehetőségekkel; nyelvi labor; tornaterem,
esetlegesen különböző típusú tornatermek, pl: balett terem, edzőterem, kosárpálya,
focipálya, stb…). Felzárkóztató, integráló és speciális intézményekben megtalálható
még a fejlesztő terem, ahol a különböző hátrányos helyzetű (diszlexiás, diszkalkuliás,
enyhe értelmifogyatékos, stb gyerekek fejlesztése történik speciális eszközökkel)
 Iskolai tanulásszervezés speciális termei = könyvelési, tanulásszervezést kiegészítő
központok (pl.: fotólabor, rendelő)

A téralakítás egyéb fontos szempontjai:

 Általános Iskolánál:
o Ha az iskola emeletes (ami legtöbb esetben így van), a tantermek elosztása úgy
a legjobb, ha az első és második osztályok kapnak az alsó folyosón helyet és a
felsőbb osztályok pedig az emeleten.
o Minél kisebbek még a gyerekek annál jobb, ha az osztálytermük közelebb van
a tanárihoz.
o A napközi szoba kialakítása legjobb, ha az elsős és másodikos gyerekek
osztályából történik, mert biztonságosabb számukra egy állandó környezet.
o Általános iskolában még nem divat, és ne is legyen szokás az osztályok
vándorlása, vagyis, hogy minden órájukat más teremben töltsék, attól függően,
hogy melyik órának melyik szaktanterem van kijelölve. Mondjuk legyen ez
megengedett nyelvi óráknál, ahol a nyelvi labor sokat segíthet a
nyelvtanulásban és a testnevelés órán, ahol ez feltétlenül szükséges.
o A kisebb gyerekeknél lehetőség szerint minél kényelmesebben és
otthonosabban rendezzük be a termet, hogy megszokják azt, és szívesen
tartózkodjanak ott.
o Ajánlatos a teremben, az első és második osztályoknál még, egy úgynevezett
játszósarkot kialakítani, ugyanis nehéz rögtön szakítani az óvoda
szabadságával és játékosságával és beülni a szigorú és rendezett iskolapadba.
 A Középiskoláknál és gimnáziumoknál:
o Főleg ha speciális intézményekről illetőleg tagozatokról van szó (pl. nyelvi
tagozat, kémia/fizika stb) akkor sokkal hasznosabb, ha az adott óráikat a

1
 bizonyos szaktanteremben töltik, még akkor is ha ez esetlegesen egész napos
vándorlással jár.
o A különböző speciális szaktantermek a diákok különböző kompetenciáinak
fejlesztésére szolgálnak, és remek lehetőséget biztosítnak az elmaradt, lassaban
haladó diákok fejlesztésére, illetőleg a kitünő diákok és zsenik további
fejlesztésére és számukra extra lehetőségek biztosítására, tehetséggondozásra.
Beszéljünk az osztálytermek elrendezéséről. Kevés az ideális méretű és berendezésű. Egy
részük óriási, ahol a tanári asztal és a padsorok között nagy a távolság, ilyenekben a tanárok
nem maradnak az asztalnál, csökkenteni akarván a távolságot. Kérdés, miért nem változtatnak
a terem elrendezésén. Akadnak szűkös osztálytermek, ahol a tanári asztal összeér a tanulók
padjával. Tudjuk, hogy a személyes zónába való behatolás feszültséget válthat ki. U alakú
elrendezést csak nyelvórákon láttam. Máshol a termek korszerűtlen berendezése is
akadályozhatja a kommunikációt.
Egy U alakban elrendezett osztályban láttam, hogy a tanárjelölt egészen közel ment a tanulók
padjához, leguggolt eléjük, úgy segített. Kooperatív akart lenni. Később fejtettem csak meg,
hogy mi volt a zavaró ebben a helyzetben. Fizikailag is lejjebb került a gyerekek szintjénél,
ezáltal kizökkent a tanári szerepéből.
Az osztálytermek 90 százalékban a tanári asztal és a padsorok egymással szemben
helyezkednek el. Ez a hagyományos rend tanári dominanciát sugall. Tudat alatti
szembenállást, védekezést. (Nagyon szerencsétlen ez a szembenállás az asztalhoz felelésre
kiszólított gyerek és tanár között is.)
Sokan tapasztalhatjuk magániskolákban, nyelviskolákban a kör vagy félkör alakú
elhelyezkedést. Nem véletlenül ülnek a páciensek is kör alakban a pszichológiai terápiákon.
Üzleti tárgyalások sikerének is része a bútorzat formája, ideális elhelyezése. A kiscsoportos
munkák során is körben vagy félkörben, de legalábbis félig egymás felé fordulva ülnek.

Tanulási színterek:
 Az osztály, mint tanulási színtér
 Az iskola, mint tanulási színtér

 A könyvtár, mint tanulási színtér

 A múzeum, mint tanulási színtér

 A templom, mint tanulási színtér

Tárgyi környezet - Taneszköz:

Információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz,
szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, tanulási forrás: az oktatás folyamatában
felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. E tág meghatározás szerint
rendkívül sokféle, különböző funkciójú tárgy és eszköz töltheti be a taneszköz szerepét. E
sokféleség nehézzé teszi a tanszközök rendszerezését és osztályozását. Ma különbséget kell
tenni a számítógépek megjelenése előtti és a számítógép megjelenése utáni időszak
taneszközei között.
A számítógép nélküli, „hagyományos” taneszközöknek a szakirodalomban elterjedt a
történelmi szempontú (1), az érzékszerveinkre gyakorolt hatás szerinti (2), valamint a
taneszköz elsődleges használója, a munkaszervezés szerinti (3) osztályozása.

2
(1) A történelmi szempontú megközelítés a taneszközök négy nemzedékét öleli fel (Schramm,
1977). Az első nemzedékbe azok az eszközök tartoznak, amelyeknek sem az elkészítéséhez,
sem a bemutatásához nem kell gépi berendezés. A valódi tárgyak, a – modellek, a makettek, a
faliképek, a falitáblák stb. mind ilyen jellegű taneszközök. Ezek jó része olyan régi, ill. olyan
régóta használatos, mint maga az ismeretátadás, az oktatás. A második nemzedékbe sorolt
taneszközök előállítására már gépeket használunk (ilyenek például a nyomtatott taneszközök,
tehát a tankönyvek, a munkafüzetek, a fényképek stb.), de használatuk, bemutatásuk, az
információ „kiolvasása” nem igényel különösebb technikai berendezést. A harmadik
nemzedék eszközeit az jellemzi, hogy gépi berendezések szükségesek maguknak az
információhordozóknak az előállításához és bemutatásához, az információk átvételéhez. A
híradástechnikai fejlődés tette lehetővé, hogy a vetítéstechnika és a hangtechnika eszközei
meghonosodjanak az iskolákban. Az audiovizuális eszközök és anyagok, a diaképek, az
oktatófilmek és videofelvételek viszonylag kiemelkedő súllyal vannak jelen az oktatásban. A
negyedik nemzedék abban különbözik a többitől, hogy az idesorolt taneszközök a
tanulásirányítás elemeit, csíráit is magukban hordozzák. Ez a szempont a programozott
oktatás kísérleteinek korában vált jelentőssé.
(2) Az információátadás érzékszervi csatornái szerint a taneszközök csoportjai: az auditív
(hallás), a vizuális, az audiovizuális és az ún. taktilis (tapintható, manipulációs) taneszközök
(3) A taneszköz felhasználója szerinti osztályozás megkülönbözteti a tanár, a tanuló, ill. a
mindkettő számára készülő taneszközöket. (Pl. a fizika, kémia stb. oktatásban a kísérleti
eszköz lehet tanári, ill. tanulói, az írásvetítő ábrákat elsősorban a tanárok használják, a
manipulációs eszközök elsősorban a tanulók számára készülnek). A vizuális
információhordozók sokféleségében az állóképek közül a falitáblák, faliképek, nagyméretű
tablók általában azért szükségesek, hogy a tanteremben állandóan ott legyenek, s az olyan
információkat tárolják és tegyék elérhetővé, amelyekre gyakran kell utalni, amelyeket
bármikor, azonnal el kell érni. A diaképek a valóságot igen jó minőségben tükrözik, s a
hosszabban tartó megfigyelést teszik lehetővé. A mozgóképek, az oktatófilmek, a
videofelvételek a folyamatok bemutatását teszik követhetőbbé. Az előre elkészített, többlapos,
ún. felépülő írásvetítő ábrák a folyamatok fázisainak, szerkezetek felépülésének
bemutatásában tölthetnek be hasznos szerepet. A demonstrációs eszközök (kísérleti eszköz) a
tanárt segítik abban, hogy az egész osztály tevékenységét, figyelmét egyszerre irányítsa a
megfigyelni kívánt jelenségre. A tanulókísérleti eszközök a partnerek abban, hogy a tud.
tevékenységhez közel álló megismerési folyamat átélését elősegítsék. A legújabb eszközök
pedagógiai kínálatában pl. a multimédia elsősorban az önálló tanulás, az egy taneszköz
segítségével történő keresgélés, felfedezéses tanulás eszköze lehet, amelyben állókép,
hanganyag, mozgókép, „lexikon” mind egyszerre állhat rendelkezésre.

Taneszközök:
 Tanítási – tanulási infrastruktúrája (megfelelő tárgyi környezet szükséges) pl.:
iskolaépület, felszerelések, taneszközök
 Van egy törvényileg előírt taneszközrendszer, az úgynevezett órákra lebontott, a
kerettantervben megtalálható taneszközjegyzék. Ezt a rendeletet 1998-ban adták ki, és
az iskolák 5 év haladékot kaptak, hogy az iskolákat a kötelező felszerelésekkel
ellássák. Azoknak az iskoláknak, amelyeknek ez nem sikerült, benyújthattak az
OKÉVhez egy kérvényt, hogy meghosszabítást kérjenek. Több isjkolának sikerült még
további éveke haladékot kapni.

Taneszközök típusai:
 Taneszköz: az oktatás céljait elősegítő tárgy. Oktatástechnológia foglalkozik vele

3
 a) Háromdimenziós
b) Nyomtatott
c) Oktatástechnikai anyagok és eszközök
HARDWER: tárgyak, eszközök, gépek, oktatástechnikai eszközök. Rögzíteni,
közvetíteni tudjuk az információkat.
SOFTWARE: információhordozók
 Információkat közvetítünk, a közvetítők = személyek, pedagógusok
 Komplex tanulási környezet = számítógépek, multimédia rendszerek, interaktív
programok.
 Legjelentősebb taneszköz: tankönyv.
 A 20. szd.-ban a taneszközök a tanuló aktivitására, öntevékenységére, cselekvéses
tanulásra helyezik a hangsúlyt.

Például:
 Oktatószoftverek, CD- ROM adatbázisok, interaktív médiumok, videórendszerek,
teletext, Internet
 Interaktív kapcsolatot tesznek lehetővé a programmal, a számítógéppel, különböző
adatbankokkal
 Távoktatás, sulinet
 Érzékszervi csatornát tekintve:
 Auditív
 Vizuális
 Audiovizuális
 Komplex
Taneszközök legfontosabb funkciói:
 Motiválás
 Ismeretújítás
 Szemléltetés
 Gyakorlás
 Ellenőrzés

2. A taneszközrendszer és a taneszköz-politika történeti változásai. Az

információs és kommunikációs technológiák pedagógiai felhasználása.

Taneszközrendszer:
Háromdimenziós  Nyomtatott  Oktatástechnikai 
Tanári demonstrációs Tanári segédletek Anyagok (média) Eszközök
eszközök tanári kézikönyvek, módszertani (információhordozók, (audiovizuális eszközök,
természeti tárgyak, segédkönyvek, szakkönyvek, audiovizuális anyagok, segédeszközök, hardver) 
gyűjtemények, feladatgyűjtemények, folyóiratok, szoftver) 
preparátumok, tantárgytesztek, bibliográfiák,
munkatermékek, kísérleti műsorjegyzékek, táblai szövegek auditív
eszközök, utánzatok, és vázlatok, faliképek, falitérképek hanglemezek, hangszalagok, lemezjátszó, magnetofon,
applikációs eszközök, rádióadás, audio CD (optikai rádiókészülék, CD lejátszó, CD-I
taktilis (manuális) Tanulói segédletek lemezek)  lejátszó 
taneszközök, tankönyvek, munkafüzetek,
mérőeszközök, metszetek, munkalapok, feladatlapok, vizuális
földgömb nyomtatott programok, atlaszok, átlátszatlan képek, diafilmek, episzkóp, epidiaszkóp, diavetítő,
szótárak, szöveggyűjtemények, keretezett diák, írásvetítő dianéző, írásvetítő 
Tanulókísérleti és olvasókönyvek, növény- és transzparensek, fotó CD,
munkaeszközök állathatározók, tanulói síkmodellek, némafilmek 

4
 manipulációs eszközök,
kísérleti eszközök, logikai
készletek, laboratóriumi
készletek, modellek,
applikációs eszközök,
mérőeszközök, tanulói
földgömb, szerszámok,
hangszer, sportszer  számítógépes
feladatgyűjtemények, kötelező
irodalom, folyóiratok, audiovizuális
dolgozatfüzetek, mérő- és hangosított diasorozat, TV-készülék és CD-lejátszó,
számolóeszközök  hangosfilmek, (iskola) filmvetítő, diavetítő+magnetofon,
televízióadás, videofelvételek, filmvetítő, televízió,
képlemezek, gépi programok, képmagnetofon, képlemezjátszó,
oktatócsomagok, zárt láncú televízió, nyelvi
laboratórium, oktatógép,
oktatóprogramok, számítógép, regisztráló eszközök,
multimédia  sokszorosító eszközök,
multimédia PC 

PÉLDA: Összesített taneszközjegyzék - Kötelező

(minimális) taneszközök - Magyar nyelv és irodalom
(együtt) 
Digitális adathordozó Film, dia és hanghordozó Oktatótábla, fólia, Nyomtatott eszközök,
(CD-ROM, Internet) Sokszorosítható képsor szótár, szemelvénygyűjtemény,
feladatlap, szókártya
1. Számítógépes 1. A mindennapi 1. Oktatótábla / fólia az 1. Értelmező szótár
program a kommunikációs általános iskolában 2. Szinonimaszótár
helyesírási helyzeteit és tanult hangtani, szófaji, 3. Helyesírási szótár
készség viselkedési mintáit alaktani ismeretek
fejlesztéséhez,
4. Kérdések, szempontok
bemutató film rendszerezésére a feladat-lapokon a
ellenőrzéséhez 2. Filmrészletek a 2. Oktatótábla / fólia a kommunikációs
2. Egy-két biblia helyes vitakultúra mondatfajtákról, a helyzeteket bemutató
történetet szemléltetésére mondatszerkezetről jelenetek kritikus
(vagy 3. Oktatófilm a helyes tanultak feldolgozásához
részletet) rendszerezésére
bemutató
kiejtésről, a 5. Néhány feladatlap
mondatfonetikai 3. Oktatótábla / fólia a központozás és
információ- eszközök hatásos helyesírási  alapelvek bekezdések nélküli
hordozó alkalmazásáról szerinti írásmód gyakori szövegekkel a
4. Különféle példáinak szövegtagulás,
3. A 19. századi stílusrétegekből, rendszerezésére értelmezés, helyesírás
magyar kommunikációs gyakorlására
művelődésbe helyzetekből vett 4. Minták és feladatlapok 6. Feladatlapok a
betekintést élőbeszéd filmen / a szövegelemzés, helyesírás önálló
nyújtó hanghordozón szövegértés gyakorlására és
információhor önellenőrzésre
5. Hétköznapi gyakorlására:
dozó konfliktusok lényegkiemelés, vázlat, 7. Szókártyák /
megjelenítése  jegyzet, cédula, feladatlapok a szavak,
különböző forrásjegyzék állandó szókapcsolatok,
igényességi szinten szólások jelentésének
(tévéfilm, vizsgálatához
kabarétréfa,  népszerű 8. Kérdések és
tévésorozat részlete, szempontok az iskolai
szépirodalmi mű) konfliktusokról szóló
6. Egy-két jelenet a filmrészlet 
Bánk bánból a feldolgozásához
színházi előadás
felvételén 9. Szempontok a
7. Film egy Jókai-mű hétköznapi
( műrészlet) konfliktusokat 
bemutatására különböző formában
8. Film egy Mikszáth- bemutató művek
mű (műrészlet) megbeszéléséhez

5
 bemutatására
9. A Himnuszt, 
Szózatot, a Nemzeti
dalt többféle
előadásban bemutató
hanghordozó

10. Versválogatás
hanghordozón a 19.
századi magyar
költőktől

Digitális adathordozó Film, dia és hanghordozó Oktatótábla, fólia, Nyomtatott eszközök,

(CD-ROM, Internet) sokszorosítható képsor szótár,
szemelvénygyűjtemény,
feladatlap
5. Néhány televíziós 11. Élőbeszéd 4. Oktatótábla / fólia a 10. Megfigyelési
műfajnak vagy hanghordozón / szövegszerűség szempontok és
egy  részletének  filmen a legfőbb összetevőinek kérdések a
bemutatása nyelvváltozatokból rendszerezésére reklámok
információhordoz vett részletekkel: 5. Oktatótábla / fólia az hatásának
ón: hírek, köznyelv, regionális igényes íráskép vizsgálatához
vetélkedők, köznyelv, nyelvjárás, mintájául (tagolás,
show- és tudományos nyelv, kiemelés különféle
vitaműsorok, szleng 11. A
módjai nyelvváltozatok
interjúk nyelvi és 12. Plakátok, reklám
kommunikációs nyelvhasználatán
szórólapok, rádió- és
jellemzői tévéreklámok 6. Oktatótábla / fólia a ak
tanult irodalmi összehasonlításá
6. A 20. század bemutatása film-
műfajok hoz szempontok
magyar összeállításban és kérdések
rendszerezésére
művelődés- 13. Néhány részlet az feladatlapokon
történetébe érvelésre
bepillantást szépirodalmi műből,
nyújtó szakmai szövegből
információhordoz hanghordozón /
ó filmen
7. A mai határon 14. .Film a hétköznapi
túli irodalmat és vagy  irodalomban
művelődést ábrázolt jelenetek
bemutató bemutatására olyan
információhordoz módon, hogy a
ó jelenetek befejezése
8. Szemelvények vagy a párbeszéd
ars poétikákból, megírása a tanulók
az alkotásról feladata
szóló esszékből 15. Az emberi
információhordoz konfliktusok nagy
ón témáinak (szerelem,
karrier,
kiszolgáltatottság,
9. A magyar nyelv erőszak)
rövid története, megjelenítése filmen,
legfontosabb irodalmi alkotásban,
nyelvemlékei tévéjátékban,

6
 információhordoz krimiben
ón 16. Magánéleti és
társadalmi
konfliktusokat
ábrázoló novellák és
regényrészletek 20.
század második
feléből
17. Egy a 20. század
második felében
alkotó prózaíró műve
filmfeldolgozásban
18. Egy Móricz-mű
(novella,
regényrészlet) filmen
19. Ady Endre, József
Attila versei
hanghordozón
többféle előadásban
20. Egy Kosztolányi-
novella filmes
feldolgozásban
21. .Válogatás Karinthy
Frigyes műveiből
filmen
22. Film Örkény István
egyperceseiből

23. Válogatást bemutató

hanghordozó a 20.
század második
felében alkotó költők
műveiből

Taneszköz-politika:
 Egyik alpontja: annak a rendeletekkel való szabályozása, ki juthatnak ingyenes
tankönyvekhez, kik kedvezményesekhez, ezeknek mik a feltételei. Az alant olvasható
dokumentum nem a legaktuálisabb, ugyanis a jövő évtől ez újra változik, a „segélyesek”
köre ismét szűkül.
 Rendeletek szabályozzák a tankönyveket is, milyen tartalmak, milyen típusú és
nyelvezetű szövegek, milyen képtartalmak, hangzóanyagok kerülhetnek „tankönyvként”
forgalomba. Meghatározzák azt is, mely évfolyamokon, mely szakoknál milyen
tankönyvek alkalmazhatók, illetőleg, hogy a diákok táskája milyen súlyú lehet, vagyis
emnnyi tankönyvet lehet az iskolába vinniük.

A tankönyvellátás célja és feladata

1.1.
Az iskolai tankönyvellátás keretében az iskola tanulóinak egész évben biztosítani kell az
iskolában alkalmazott tankönyveket, azok megvásárlási, hozzájutási lehetoségeit. Az iskolai
tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történo
eljuttatása.
1.2.

7
Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy
annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai
tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a
tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az
iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

2. A tankönyvfelelos megbízása
2.1.
Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a
különbözo tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerzodést köt,
és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazóktól értékesítésre átveszi.
2.2.
Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelos. Az
igazgató jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közremuködo személyt (továbbiakban:
tankönyvfelelos), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.
2.4.
Az intézmény a megvásárolt könyvekrol számlát nem ad, mert alapító okiratában e
tevékenység nem szerepel. Nem adható számla a normatív kedvezmény igénybevételével
megvásárolt tankönyvekrol sem (ingyenes tankönyvellátás).

3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

3.1.
Az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a
következo tanítási évben –tankönyvet kölcsönözni.
3.2.
E felmérés során írásban tájékoztatja a szüloket arról, hogy a tankönyvpiac rendjérol szóló
törvény 8.§.-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. Ha az
iskolának lehetosége van további kedvezmény nyújtására azt milyen feltételek esetén lehet
igénybe venni. Az iskolába belépo új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás
napján kell elvégezni.
3.3.
A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a
szülo, illetve nagykorú tanuló az igénybejelentési határido elott legalább 15 nappal megkapja.
1
A határido jogvesztő, ha a szülo, illetve nagykorú tanuló az értesítés ellenére nem élt az
igénybejelentés jogával.
2
Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott
idopont eltelte után állt be
3.4.
A tankönyvfelelos a 3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány
tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen
tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november
24-ig ismerteti az intézmény vezetojével.
3.5.
A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további
kedvezmény iránti igényt szabályzatunk 1. számú mellékletében meghatározott igénylolapon
kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésobb az
ingyenes tankönyvek átvételekor be kell mutatni. A bemutatás tényét az igazolásokat ellenorzo
személy (pl. iskolatitkár) rávezeti az igénylolapra, amelyet aláírásával igazol.

8
3.6.
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következo okiratok bemutatása
szükséges:
a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás
b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszunt
- a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,
- egyedülálló szülo esetén a szülo nyilatkozata;
c) sajátos nevelési igény esetén a szakértoi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény estén az errol szóló határozat.
3.7.
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló
tanulói tankönyvtámogatás nem adható.
3.8.
Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2.
számú melléklete alapján, illetve a szülo hozzájárulásával kezel.

4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

4.1.
Az 3.1. pontban meghatározott felmérés eredményérol az igazgató minden év november 30-ig
tájékoztatja a nevelotestületet, az iskolai szüloi szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.
4.2.
A nevelotestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és
errol írásban értesíti a szülot illetve a nagykorú tanulót.
4.3.
Az iskola november 30-ig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás megállapítását a
települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai
tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

5. A tankönyvrendelés elkészítése
5.1.
A tankönyvfelelos minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az
intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépo új osztályok tanulóinak
várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás
jár, a díj összegét a 2.2. pontban szereplo megállapodás szabályozza.
5.2.
A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a
tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való
hozzájutás lehetoségét.
5.3.
A tankönyvrendelés végleges elkészítése elott az iskolának lehetové kell tenni, hogy azt a
szülok megismerjék. A szülo nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet
meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt
tankönyvvel kívánja megoldani.
5.4.
Az iskolának legkésobb június 10-ig – a könyvtári hirdetotáblán való kifüggesztéssel – közzé
kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelezo olvasmányoknak a jegyzékét,
amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai
könyvtáros munkaköri kötelessége.

TÁJÉKOZTATÓ A KEDVEZMÉNYES TANKÖNYVELLÁTÁSRÓL

9
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési
törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó
kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülo tankönyvek megvásárlásának
támogatásához. A támogatás módjáról a nevelotestület a törvényekben meghatározottak
szerint dönt. A szülo (tanuló) az iskolában ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást
igényelhet.
Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani
a nappali rendszeru iskolai oktatásban résztvevo tanuló számára, ha a gyermek:
a) tartósan beteg (szakorvos igazolja);
b) sajátos nevelési igényu (szakértoi és rehabilitációs bizottság igazolja),
c) három- vagy többgyermekes családban élo (a megállapított családi pótlék igazolja,
d) egyedülálló szülo által nevelt (a megállapított családi pótlék igazolja),
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja),
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülo
A felsoroltakon túl az iskola – hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint –
további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére,
melynek formája lehet
- pénzbeli támogatás a tankönyvvásárláshoz
- az intézmény tartós tankönyvként bocsátja rendelkezésére a tanulónak
iskolai kölcsönzéssel a több éven át is használható tankönyveket, atlaszokat,
feladatgyujteményeket. Kedvezményt az igénylolap megfelelo részének kitöltésével és
benyújtásával lehet igényelni.
Az igénylolaphoz az igazolásokat csatolni nem kell (azokat az ingyenes tankönyvek
átvételekor kell bemutatni), de az igénylo az általa közölt adatok valódiságáért büntetojogi
felelosséget visel. Ellenorzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az
Állami Számvevoszék bekérhet az igazolásokat.
A támogatás módjáról a nevelotestület dönt az iskolaszék, az iskolai szüloi szervezet és az
iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola
teljes egészében is felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes
tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történo kölcsönzéssel biztosítja. Lehetoség van arra,
hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet:
- iskolából történo kölcsönzéssel,
- napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy
- a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve
e három módszer együttes alkalmazásával biztosítsa.
Alapveto szempont, hogy az iskola a tartós, több éven át is használható tankönyveket az
iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a
normatív támogatásnak legalább 25%-áta az iskola köteles ilyen módon felhasználni.

Információs technológia az oktatásban:

Az információs technológia nemcsak az oktatáson belüli paradigmaváltás, hanem az
esélyegyenlőség növelésének is egyik fontos eszköze.
Az információs technológia alkalmas arra, hogy a hagyományos oktatási rendszerben
figyelmen kívül hagyott készségeket és képességeket fejlessze. Sok nemzetközi kísérlet
bizonyította, hogy a hátrányos helyzetű, "az iskolarendszer által leírt" gyerekek az
információs technológia segítségével gyorsan fejlődtek és utolérték társaikat.
A hagyományostól eltérő tanulási módot lehetővé tevő technológiával "a gyerekek
kiskoruktól kezdve megtanulják, hogyan lehet információkhoz jutni, azokat rendszerezni,
kérdéseket feltenni és kérdésekre válaszolni".

10
A program négy fő pillérre: az iskolai széles sávú hálózat megteremtésére, a belső, intranet-
rendszerek kialakítására, az otthoni személyi számítógép-vásárlási programra és a digitális
tananyag-fejlesztésre épül.

Az információs és kommunikációs technológia az oktatásban

Az információs és kommunikációs technológia (ICT) korszerű eszközei lehetővé teszik, de
meg is követelik a tanítási-tanulási környezet átalakítását, a korszerű információs és
kommunikációs eszközök ismeretét, használatát. Uralkodóvá válik az egész életen át tartó
tanulás, a hagyományos oktatást egyre több helyen felváltja a tanulásmenedzselés, a
hagyományos oktatási intézményeket pedig a nyitott tanulás és a művelődés virtuális
környezetei. Az USA védelmi minisztériuma által kezdeményezett Advanced Distributed
Learning (ADL) projekt a legkorszerűbb technológiai eszközök és tartalomfejlesztési eljárások,
szabványok felhasználásával olyan web-alapú tanulási környezetet kíván kialakítani, melyben a
tananyag egy világméretű elosztott tudásbázisból a tanuló személyére szabottan kerül kialakításra:
 

A web-en keresztül elérhető Valós idejű, személyre Tanulás tetszőleges

eszközök és tartalmak szabott tananyag-küldés időben és helyen
 
1. ábra Az ADL vázlata
 
Az új tanulási környezettel szemben az alábbi követelményeket támasztották:
 elérhetőség (a rendszer komponensei bárhonnan elérhetőek legyenek, illetve a
hálózaton bárhova el lehessen juttatni őket);
 interoperabilitás (egy adott helyen és platformon kidolgozott tananyagok bárhol és
más platformon is alkalmazhatóak legyenek);
 újrafelhasználhatóság (az oktatási anyagok más rendszerekben is felhasználhatóak
legyenek);
 tartósság (az oktatási anyagok technológiaváltás után is felhasználhatóak maradjanak);
 hatékonyság (a tanulás hatékonyságának növelése az idő és a költségek
csökkentésével egy időben).
A web-alapú tanulási környezet kialakítása során megfogalmazott legfontosabb kiindulási
feltételek:
- hálózati alapú technológia alkalmazása;
- objektum-orientált, nyitott környezet kialakítása;
- platform-független, újra-feldolgozható tartalom létrehozása;

11
 - széleskörű kormányzati és ipari együttműködés ösztönzése a közös szükségletek
kielégítésére;
- közös specifikáció, eljárások, szabványok kidolgozása;
- alacsony előállítási költség, költséghatékonyság;
- hatékonyságnövelés intenzív és új generációs technológiákkal;
- a szervezeti és kulturális változások ösztönzése.
 
Az ADL megvalósulásához az út sokoldalú feltételrendszer kielégítésén keresztül vezet:
- elterjedt, olcsó, szélessávú hálózati hozzáférés;
- a személyi számítástechnikai eszközök széleskörű terjedése, áruk csökkentése;
- könnyen használható szolgáltatások és eszközök;
- nagy számú, könnyen megtalálható és hozzáférhető tananyag (tananyag-elem);
- olyan oktatás- és tanulástámogató rendszer (OTR) kialakítása, mely biztosítja a
hálózaton keresztül összegyűjtött tananyag-elemekből egy komplett tananyag/kurzus
összeállítását;
- megbízható hálózati kapcsolat az OTR és a tananyag-elemeket tároló helyek, valamint
az OTR és a felhasználók/tanulók között.
Az új tanulási környezet kialakításának legnagyobb kihívását nem a technológia kidolgozása
és a hálózat megteremtése, hanem a létrehozott hálózati infrastruktúra kihasználása jelenti: a
bárhol, bármikor megvalósítható tanulás igényének és képességének kialakítása.
A rendszer működéséhez elengedhetetlen olyan tudásbázisok (~könyvtárak, ~raktárak)
létrehozása, ahol a katalogizált tananyag-elemek széles körben hozzáférhetőek és meg-
oszthatóak. Az ilyen elemek megléte a feltétele annak, hogy valós időben, egyénre szabottan
összeállítható legyen a tananyag. A tananyag összeállítást végző OTR a megbízható hálózati
szolgáltatásokra támaszkodva, a tudásbázisok tartalmát használva biztosítja a különböző
tanulási technológiák alkalmazását (egyéni tanulás, kapcsolat egy-egy, egy-több és a több-
több egyén között).
Tanulmányok szerint az ADL használata során a kiadások (30-60)%-al, a képzési idő
(20-40)%-al, a képzés hatékonysága mintegy 30%-al, a tanulók tudása és teljesítménye
(10-30)%-al nőtt, továbbá javult a szervezeti hatékonyság és termelékenység is. Az ADL az
oktatási komponensek távoli helyekre történő eljuttatásával (hálózaton) és a drága eszközök
szimulációjával csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot.

3. A saját tantárgyban alkalmazható bármely taneszköz elemző

bemutatása.
A bemutatandó és elemezendő mű: Klett Kiadó: Das Deutschmobil (1-3) című könyv és
munkafüzet eggyüttese.
A Deutschmobil című műnek immár 3 része jelent meg. Das Deutshmobil 1, Das
Deutschmobil 2, és a Das Deutschmobil 3 címmel, amelyeknek immár a felújított verziója is
napvilágot látott, a Das neue Deutschmobil 1,… 2,… 3 címmel.
A könyv és munkafüzet mellé megvásárolható még tesztgyűjtemény megoldókulccsal, és
megoldókulcs nélkül, szószedet, tanmenet, tanári kézikönyv, kazetta, CD.
Én a Deutschmobil még fel nem újított 2. és 3. számából tanítok.
Egy „álkezdő” csoportnak, ahol a haladás azért elég lassú viszont rendelkeznek már némi
alapismerettel, egy heti három órás óraszám mellett ötödik osztályban már ajánlható a
Deutschmobil 2-es száma, és 7. osztályban a Deutschmobil 3-as száma. A tankönyv így
körülbelül 2 év alatt vehető végig.

Mért jó a Das Deutschmobil:

12
 Mert szépen átlátható, jól követhető nagy fejezetekre osztja szét, mind a tananyagot,
mind a könyvet és a tanévet.
 Mert egy fejezet egy komplex egészet képez.
 Mert a fejezet felépítése rendkívül jól megoldott
o Egy fejezet egy témát ölel fel. Például ha Das Deutschmobil 2-es kötetét
vesszük alapul, akkor az első témakör a „Monsterschloss”, és az egész
fejezeten keresztül ezzel a témakörrel kapcsolatos szövegeket találunk, ebben a
témakörben bővítik a szókincsünket, a nyelvtani feladatok is a témakör köré
vannak felfűzve. Tehát az ember nem érzi, hogy céltalanul csak úgy
feladatokat old meg, hanem egy fonálon végighaladva a témakör végére profi
kiképzést kap a szellemekből, és a történet is a végére teljesedik ki.
o Mert mindig egy szöveges bevezetővel kezd, amiben már burkoltan benne
vannak az abban a témakörben elsajátítandó nyelvtani jelenségek, amikre
később vissza lehet térni.
o Azért jó, mert a fejezezen belül nem találkozunk nyelvtani szabályokkal, csak
a fejezet végén egy összefoglalóban kapjuk meg táblázatok és példamondatok
formájában a szabályok tudnivalóit, a gyereknek nem kell haszontalan
szabályok bebiflázásával tölteni az idejét.
o Mert minden nyelvtant alapvetően a gyakorlatra épít, és nem úgy, mint a
hagyományos nyelvtan, hogy először elmondja a szabályt, aztán sablon
feladatok.
o A szöveges bevezető után, mindig van szövegértési feladatok, rengeteg benne
a szöveg, a könyv sokat olvastat, kisebb alfejezetek és témakörök is szabdalják
a főtémát, hogy minél mélyebb és tágabb ismeretekre tegyünk szert.
o Egyszeriben nem csak szókincsbeli, nyelvtani ismereteket nyujt számunkra a
tankönyv, hanem kulturális ismereteket, amiket a különböző olvasmányok
közvetítenek.
o A fejezetek végén található egy nyelvtani összegzés, feladatokra bontva,
amelyet a munkafüzet párhuzamos gyakorlatai egészítenek ki.
 Mert a munkafüzet és a könyv tökéletes összhangban áll egymással, mert ugyanazzal a
feladatszámmal található meg a munkafüzetben az a feladat, ami a tankönyv aktuális
feladatához társul.
 Mert a tankönyv nem tartalmaz felesleges részeket, inkább sok szöveget, sok
szókincsbővítsére alkalmas szövegrészt és feladatot, képeket a képolvasás
gyakorlásához, és hallásértési feladatokat, míg a munkafüzet a tankönyvből való
megfelelő utalásokkal tartalmazza a gyakorlatokat.
 Mert a tankönyv különböző témaköreihez hozzárendelik az aktuálisan elsajátítandó
szókincs mennyiséget, nyelvtani konstrukciókat, gyakorlat mennyiséget, elsajátítandó
párbeszéd és köszönési formulákat.
 Mert mind a tankönyvnek mind a munkafüzetnek a nyelvezete egyszerű, könnyű,
átlátható és érthető, a feladatleírások nem bonyolultak, jól értelmezhetőek.
 Mert a témaköröket a tanulók életkorának megfelelően választották ki, úgy hogy a téma
érdekelje is őket, ezáltal játszva könnyebben menjen a nyelvtudás.

13